Encs Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2016. (II.23.) önkormányzati rendelete

Az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletére vonatkozó szabályokról

Hatályos: 2021. 07. 17

Encs Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2016. (II.23.) önkormányzati rendelete

Az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletére vonatkozó szabályokról

Encs város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó 1993. évi LXXVIII. törvényben kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

I. FEJEZET Általános rendelkezések

1. A rendelet célja

1. § A rendelet célja, hogy elősegítse a lakásokkal való ésszerűbb, a piaci viszonyokhoz igazodó gazdálkodás jogi feltételeinek megteremtését, a keresleti és kínálati viszonyok érvényre juttatását.

2. A rendelet hatálya

2. § (1) A (2) bekezdésben foglalt kivétellel a rendelet hatálya - a használat módjától és keletkezésének időpontjától függetlenül - kiterjed minden Encs Város Önkormányzatának tulajdonában lévő lakásra, és helyiségre, valamint a velük kapcsolatos közös használatra szolgáló helyiségekre és területekre.

(2) Az önkormányzat költségvetési szervei a feladataik ellátáshoz biztosított helyiségek bérbeadásának feltételeit – külön szabályzat alapján - önállóan határozzák meg.

3. A bérbeadói feladatokat teljesítő szervek

3. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó lakások és helyiségek tekintetében a tulajdonosi jogokat – a (5) bekezdésben meghatározott kivétellel - a képviselő-testület gyakorolja. Ennek keretében dönt:

  • a) a lakás hasznosításának módjáról
  • b) lakás nem lakás céljára történő bérbeadásáról
  • c) a bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszűnése esetén a bérlő részére másik lakás kijelöléséről
  • d) a határozatlan időre szóló bérleti szerződés felmondása esetén a bérlő részére cserelakás biztosításáról
  • e) a lakáscseréhez való hozzájárulásról
  • f) a jogcím nélküli lakáshasználat megállapításáról a bérbeadó jelzése alapján.

(2)[1] A bérbeadói jogokat és kötelezettségeket Encs Város Önkormányzata képviseletében a mindenkori polgármester gyakorolja.

(3) Bérbeadói jogkörében a polgármester dönt a beérkezett igénylések alapján a lakás bérlőjének kijelöléséről, és a 4. § (6) bekezdés szerinti keretek között a bérleti jogviszony időtartamáról.

(4) A lakásbérleti szerződések jelen rendeletben nem szabályozott tartalmának meghatározására az önkormányzati érdekek szem előtt tartásával a bérbeadói joggyakorló joga és kötelessége.

(5) A képviselő-testület a tulajdonosi jogok gyakorlásának jogát az önkormányzati tulajdonú helyiségek vonatkozásában a polgármesterre ruházza át.

4. A lakások hasznosításának módja

4. § (1) A Képviselő-testület, mint tulajdonos dönt arról, hogy a lakásokat:

  • a) elidegeníti vagy
  • b) bérlet útján hasznosítja.

(2)[2] Bérlet útján történő hasznosítás esetében - a 6. § (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az önkormányzat tulajdonában lévő megüresedett vagy újonnan épült lakások

  • a) közérdekű lakásigények kielégítésére (szakemberlakás)
  • b) fecskelakás céljára
  • b) a szociális helyzet alapján történő bérbeadásra és
  • c) nem szociális helyzet alapján történő bérbeadásra – költségelven vagy piaci alapon – fordíthatóak.

(3) A bérbeadás feltétele, hogy a lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő életvitelszerűen a lakásban lakik. Nem teljesülése - a (4) bekezdés kivételével - a szerződés felmondását eredményezi.

(4) A bérlő a két hónapot meghaladó távollétet és annak időtartamát köteles írásban a bejelenteni. A menthető okból elmulasztott, de felhívásra megtett bejelentésre, illetve a bejelentett – különösen egészségügyi ok, munkahely megváltozása, tanulmányok folytatása miatt történő – távollétre hivatkozással felmondani nem lehet.

(5) Közérdekűnek minősül - a Képviselő-testület egyedi határozata alapján - az önkormányzat polgármesteri hivatala, valamint az önkormányzati intézmények, továbbá a városban működő intézmények megfelelő szakember ellátása érdekében a szakemberek elhelyezésére, illetve a településen jelentős szerepet betöltő személy(ek) részére biztosított önkormányzati lakás.

5. § (1) A komfortos és ennél alacsonyabb komfortfokozatú lakásokat elsősorban szociális alapon történő bérbeadásra kell hasznosítani, illetve ezek biztosítják az önkormányzat részére előírt elhelyezési és bérbeadói kötelezettségek teljesítését a (2) bekezdésben foglalt megszorítással.

(2) A lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésére vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Ltv.) 23. § (4) bekezdésében foglalt elhelyezési kötelezettség teljesítésére maximum 1 szobás komfort nélküli lakás, illetve szükséglakás használható fel.

6. § (1) A bérleti szerződés határozott időre – maximum 5 évre -, vagy feltétel bekövetkezéséig köthető.

(2) Önkormányzati lakás az alábbi feltételekkel adható nem lakás céljára bérbe:

  • a) A Képviselő-testület által megjelölt közérdekű okból természetes, valamint jogi személy részére teljes egészében.
  • b) A bentlakó bérlő részére a legalább másfél szobás lakás egyik szobája, ha:
    • ba) a folytatni kívánt tevékenység teljes egészében kizárja a szomszédos lakások lakóinak zavarását (a szomszédok véleményét írásban ki kell kérni) és
    • bb) a használat nem követel meg építési engedélyhez kötött műszaki átalakítást (építési nyilatkozat szükséges)
    • bc) a használat nem jár családvédelmi érdek sérelmével.

(3) A (2) bekezdés szerinti lakás nem hasznosítható kereskedelmi, vendéglátó célokra, szerencsejáték űzése, pénznyerő automata elhelyezése, üzemeltetése céljából.

II. FEJEZET Szociális célú lakásbérbeadás

1. Szociális bérlakásra jogosultság feltételei

7. § (1) Szociális helyzet alapján önkormányzati bérlakásra az a nagykorú magyar állampolgár, jogszerűen és életvitelszerűen Magyarországon tartózkodó uniós állampolgár, bevándorlási engedéllyel rendelkező külföldi személy, menekültként elismert személy jogosult, akinek, illetve akinek a családjában – a vele együtt költöző családtagokat számítva – az egy főre jutó havi nettó jövedelme az igényjogosultság elbírálását megelőző három hónap időszakában a mindenkori garantált bérminimum 150 %-át nem haladta meg.

(2) Egyedi méltányosság alapján a jogosultság abban az esetben is megállapítható, ha a kérelmező, illetve családjának egy főre eső jövedelme az (1) bekezdésben meghatározott összeget meghaladja és erre a Szociális és Egészségügyi bizottság javaslatot tesz.

(3) A szociális helyzet alapján történő bérbevétel iránti igényeket az 1. melléklet szerinti formanyomtatványon a jegyzőnél kell benyújtani, melyhez csatolni kell:

  • a) az igénylést megelőző három hónapra vonatkozó jövedelemigazolásokat,
  • b) a vagyoni helyzetről szóló büntetőjogi felelősség tudatában tett nyilatkozatokat,
  • c) tartós egészségkárosodás esetén a kezelőorvos erről szóló igazolását,
  • d) az igényelt lakás komfortfokozatát és a szobák számát,
  • e) fennálló munkaviszony igazolása.

8. § (1) A (6) bekezdésben foglalt esetet kivéve nem jogosult szociális helyzete alapján önkormányzati bérlakásra, akinek az igénylés, illetve a bérbeadás időpontjában:

  • a) saját, illetve a vele együtt költöző családtagja tulajdonában álló, vagy használatba vehető olyan lakása volt, vagy van, amelyben a tulajdoni hányaduk eléri az 50 %-ot. Használatba vehető a lakás akkor is, ha annak használatát a kérelmező vagy együtt költöző családtagja bérleti szerződéssel vagy egyéb módon másnak átengedte.
  • b) aki bérlakásáról pénzbeli térítés ellenében, vagy családtagja javára mondott le,
  • c) aki és a vele együtt költöző családtagja személyi tulajdonú lakását elidegenítette.

(2) Nem jogosult továbbá szociális helyzete alapján önkormányzati bérlakásra az sem,

  • a) aki és a vele együtt költöző családtagok az ország területén lakás, üdülő, illetve beépíthető építési telek vagy üdülőtelek tulajdonnal rendelkeznek, kivéve ha az ingatlant más jogosult vonatkozásában használati vagy haszonélvezeti jog terheli és arra a jogosult igényt tart,
  • b) gépjárműtulajdon kivételével olyan ingóvagyonnal, továbbá vagyoni értékű joggal rendelkezik, amelynek együttes értéke meghaladja a mindenkori legkisebb mértékű öregségi nyugdíj összegének ötvenszeresét,
  • c) aki szociális, jövedelmi, vagyoni viszonyára vonatkozóan olyan valótlan adatokat közöl, amelyek számára jogosulatlan előnyt jelentenek.

(3) A házastársak (élettársak) igénylésüket csak együttesen nyújthatják be.

(4) Ha a nyilvántartásba vett igénylés adataiban változás állott be, azt az igénylő 30 napon belül köteles bejelenteni. E kötelezettség elmulasztásával okozott károkért, hátrányokért kizárólag az igénylő felelős.

(5) Amennyiben az igénylő életkörülményeiben olyan változás áll be, amely alapján szociális juttatási formára nem jogosult, részére szociális bérlakás nem adható, a jelzi a bérbeadói jog gyakorlója felé.

(6) A képviselő-testület egyedi döntése alapján szociális bérlakásra szerezhet jogosultságot az (1) bekezdés szerinti feltételek fennállása esetén is az az egyedülálló, vagy kiskorú gyermeket egyedül nevelő személy, akinek lakhatása a házassági közös vagyon megszűnése folytán vált megoldatlanná, ha egyebekben a jogosultsági feltételeknek megfelel.

2. A lakásbérbeadási igény kezelése

9. § (1) A beérkezett lakásigényléseket a Polgármesteri Hivatal Igazgatási irodája érkezési sorrendben érkezteti és kezeli.

(2) Szociális célú lakás üresedése, vagy ilyen célú új lakás építése esetén a jegyző által előkészített, benyújtott igényléseket a Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke megvizsgálja, és a jogszabályok, valamint a 2. melléklet szerinti környezettanulmány alapján megállapítja, hogy az ajánlatot tevő szociális helyzete alapján önkormányzati bérlakás bérbevételére jogosult-e vagy sem, illetve, hogy az igénylő a lakás bérleti és használati költségeinek viselésére képes-e.

(3) A kielégítetlen igények teljesítésére a megüresedett vagy újonnan épült lakások kiutalásával kerülhet sor, amennyiben az igénylő az 5. §-ban foglalt feltételeknek megfelel.

(4) Az igény kielégítését – a bizottsági elnök megállapításai alapján - a bérbeadói joggyakorló megtagadja, ha az igénylő:

  • a) szociális helyzete alapján önkormányzati bérlakásra az 5. § alapján nem jogosult,
  • b) valótlan adatokat közölt,
  • c) a jogos lakásigénye legalább alsó határát elérő és az általa igényeltnél egy fokkal alacsonyabb komfortfokozatú, részére felajánlott lakást nem fogad el,
  • d) ha az igénylő nem képes a lakás bérleti és használati költségeinek viselésére.

3. Bérleti szerződés

10. § (1) A lakás bérbevételére jogosult igénylővel a bérbeadói joggyakorló a bérleti szerződést maximum 5 évre, határozott időre szólóan kötheti meg.

(2) A bérbeadónak a határozott idő lejártát megelőző 30 napon belül meg kell állapítania, hogy a bérlő jövedelmi, vagyoni helyzete alapján változatlanul rászoruló személynek minősül-e.

(3) Rászorultság esetén a bérlő kérésére a lakásbérleti szerződést a lejárat napján, de legkésőbb az azt követő 15 napon belül újabb maximum 5 évi időtartamra meg kell hosszabbítani.

(4) A lakásbérleti szerződésnek az (1), illetve (3) bekezdés szerinti 10 éves időtartam lejártát követően további évenkénti meghosszabbítására van lehetőség abban az esetben, ha a bérlő rászorultsága továbbra is fennáll és a fizetési kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett.

(5) Ha a bérlő a jövedelemi, vagyoni helyzete alapján a szerződés lejártának napján nem minősül rászorulónak, akkor bérleti jogviszonyát – a képviselő-testület lakás átminősítésére vonatkozó döntése esetén - a nem szociális célú lakásbérbeadással hasznosítható lakásra vonatkozó feltételekkel folytathatja, vagy bérleti jogviszony megszűnik.

III. FEJEZET Nem szociális célú lakásbérbeadás

3/A. [3] Piaci alapon történő bérbeadás

11. § (1) Üresen álló vagy megüresedett bérlakás – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - tulajdonoshoz beérkezett kérelmek sorrendjében elégíthető ki, ennek hiányában pályázat útján kell mielőbbi hasznosításról gondoskodni.

(2) Pályázat nélkül adható bérbe az önkormányzati bérlakás, amennyiben a kérelmezők száma nem haladja meg a rendelkezésre álló lakások számát.

(3) A pályázatot a bérbeadó írja ki a lakás beköltözhetővé válását megelőzően, úgy, hogy a pályázatok benyújtására legalább 30 nap álljon rendelkezésre.

(4) A pályázati feltételeknek tartalmazniuk kell:

  • a) a meghirdetett lakás jellemzőit (szobaszám, alapterület, komfortfokozat, cím),
  • b) a lakbér összegét,
  • c) a bérbeadói hozzájárulás összegét,
  • d) a pályázat benyújtásának határidejét,
  • e) a szerződés várható időtartamát,
  • f) a licitlépcsőt.

12. § (1) Nem szociális bérlakás iránti igényt, illetve pályázatot az nyújthat be, aki a 26. § (2) bekezdés szerinti egyszeri bérbeadói hozzájárulás megfizetést vállalja.

(2)[4] Az egyszeri bérbeadói hozzájárulás mértéke:

  • 1. összkomfortos lakás esetén: 3.000.-Ft/m2
  • 2. komfortos lakás esetén: 2.000.-Ft/m2
  • 3. komfort nélküli lakás esetén: 600.-Ft/m2

(3) Összkomfortos és komfortos lakás esetében az egyszeri bérbeadói hozzájáruláson felül a bérlő köteles ún. éves bérbeadói hozzájárulásként 50 ezer Ft összegű fenntartási hozzájárulást fizetni a tárgyév január 15. napjáig.

(4) Az éves bérbeadói hozzájárulás összege a lakásbérleti jogviszony június 30. napját megelőző megszűnése esetén arányosan visszafizetésre kerül, június 30. napját követő megszűnés esetén teljes összegben illeti meg a bérbeadót.

13. § (1) A bérbeadó a pályázati hirdetményt a lakás megüresedésétől számított – bérbeadás céljára épített lakások esetén- a használatba vételi engedély kiadásától számított 30 napon belül köteles kifüggeszteni, a pályáztatás napját megelőző legalább 8 nappal.

(2) Pályázni 50.000.- Ft bánatpénz megfizetése mellett lehet.

(3) A pályázatok elbírálása versenyeztetés útján, nyilvánosan történik. A licitálás alapja az e rendeletben megállapított lakbér összege. A licitlépcső 500.- Ft.

(4) A pályázat nyertese az aki, a legmagasabb összegű havi lakbérre tesz ajánlatot. Több azonos ajánlat esetén az, aki az előzetes egyösszegű megfizetést hosszabb időtartamra vállalja. Ha a pályázók azonos időtartamra vállalják az előzetes megfizetést - a pályázatot elnyert személyt a Képviselő-testület választja ki legközelebbi ülésén.

14. § (1) A bérbeadó a pályázatot elnyert személlyel köti meg a lakásbérleti szerződést.

(2) Amennyiben a pályázat nyertese visszalép az általa letétbe helyezett bánatpénzt elveszti, és a bérbeadó jogosult a soron következő ajánlattevővel szerződést kötni. Visszalépésre a pályázat napjától számított 8 napon belül van lehetőség.

(3) Amennyiben visszalépés esetén a soron következő ajánlat összege több mint 20 %-kal kevesebb, mint a nyertes pályázóé, a bérbeadó jogosult a pályázatot eredménytelennek nyilvánítani és új pályázatot kiírni.

15. § A nyertes pályázó által letétbe helyezett bánatpénz összege a lakbérbe beszámításra kerül, míg a nem nyertes pályázóknak 1 banki napon belül vissza kell fizetni.

16. § A versenyeztetésről jegyzőkönyvet kell készíteni.

17. § A bérbeadói hozzájárulások összege az önkormányzat bevétele. Az egyszeri bérbeadói hozzájárulás csak a tulajdonában álló lakások felújítására, karbantartására, illetve új lakások építésére használható fel, az éves fenntartási hozzájárulás a lakásgazdálkodással kapcsolatos működési kiadásokra is.

18. § (1) A bérbeadó a lakbért évente jogosult megemelni a Képviselő-testület által jóváhagyott lakbéremelés arányában.

(2) A meghatározott idő lejárta után a bérlő a maximális időtartamon belül írásban kérheti a bérleti jogviszonya pályáztatás nélküli meghosszabbítását az (1) bekezdés szerinti időtartam kimerítéséig.

(3) A maximális bérleti időtartam leteltét követően, a lakásra vonatkozó további igény hiányában azon bérlő, aki életvitelszerűen a lakásban lakik és fizetési kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tesz, kérelmezheti, hogy vele az új bérleti jogviszonyt bérbeadó versenyeztetés nélkül hozza létre.

(4) Az (1) bekezdés szerinti maximális időtartam lejártát követően a bérlőt, illetve az 1993. évi LXXVIII. törvény 32. § (2) bekezdése alapján a bérleti jogviszony folytatására jogosultat az újbóli versenyeztetésnél előbérleti jog illeti meg azonos tartalmú ajánlat esetén.

19. § (1) Az egyszeri bérbeadói hozzájárulás fizetési kötelezettsége a bérlőt a maximális bérleti időtartam alatt egyszer terheli, annak összegét a volt bérlőnek a lakásbérleti jogviszony folytonossága esetén - a (2) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve - nem kell újra megfizetnie.

(2) A maximális időtartam leteltét követően az egyszeri bérbeadói hozzájárulás összegét ciklikusan újra meg kell fizetnie a jogfolytonos bérlőnek is.

(3) Méltányolható esetben kérelemre bérbeadó két részletben történő megfizetést engedélyezhet azzal, hogy a teljes összeget be kell fizetni az engedélyezéstől számított 3 hónapon belül.

3/B. [5] Fecskelakás célú bérbeadás

19/A. § Encs Város Önkormányzata képviselő-testülete a tulajdonát képező 3860 Encs, Vasút utca 4. szám alatti ingatlanban található 54,72 m2-es, illetve 55,77 m2-es lakásokat fecskelakás hasznosítására jelöli ki.

19/B. § (1) Fecskelakás igénylésére jogosult az a magánszemély, aki

  • a) 18. életévét már betöltötte, de 30 év alatti és házasságban/élettársi kapcsolatban él, nem áll cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt
  • b) Encs városban lakóhellyel rendelkezik, itt kíván letelepedni és Encs városban, vagy annak 50 km-es körzetében dolgozik, vagy felsőfokú tanulmányokat folytat, illetve Encs 20 km-es körzetében lakik, Encs városban dolgozik és Encs városban kíván letelepedni
  • c) lakáscélú előtakarékossággal rendelkezik, kivéve felsőfokú oktatási intézmények nappali tagozatos hallgatóit, illetve vállalja annak megkötését Magyarországon bejegyzett hitelintézettel vagy biztosító társasággal, és kifizetését 20 000 forint havi összegben, elfogadható az a lakáselőtakarékossági szerződés is, melynek a pályázó(k) a kedvezményezettje(i)
  • d) a lakáselőtakarékosság rendszeres fizetésének tényét minden negyedévet követő hónap utolsó napjáig igazolja
  • e) önkormányzati vagy állami tulajdonú ingatlanban bérlakás bérleti, vagy bérlőtársi jogával és lakáscélú ingatlan tulajdonnal - kivéve az 50%-ot meg nem haladó öröklés útján szerzett, haszonélvezettel terhelt lakóingatlant, amelyben a haszonélvező lakik, illetve olyan lakáscélú ingatlant, amelynek bontását elrendelték - sem a kérelmező, sem a vele együtt költöző személyek nem rendelkeznek
  • f) állandó jellegű keresőtevékenységet folytat vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója.

(2) Bérlő a szerződés megkötésével egyidejűleg óvadékot köteles fizetni szerződésben vállalt kötelezettsége biztosítékaként. Az óvadék összege 28 m2-ig 95 000 Ft, 29-35 m2 nagyságú lakás esetén 120 000 Ft, 35 m2 feletti lakás esetén 150 000 Ft.

(3) Az igényléshez formanyomtatvány nincs. A kérelmezőnek kell megírnia a kérelmet, melyben kifejti, hogy mely okból kéri a fecskelakásban történő elhelyezést.

19/C. § (1) A 19/A§ (1) bekezdés a)-b) pontjában foglaltak igazolására a kérelemhez csatolni kell a személyazonosító igazolványok, a lakcím igazolványok, gyermek születési anyakönyvi kivonata. házasságban élők esetén a házassági anyakönyvi kivonat másolatát, élettársi kapcsolatban élők esetén az élettársak két tanúval megerősített nyilatkozatát arról, hogy élettársi kapcsolatban állnak.

(2) A 19/A§ (1) bekezdés c)-d) pontjában foglaltak igazolására be kell mutatni a lakáscélú megtakarítás megkötéséről szóló igazolást, illetve az arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a kérelmező vállalja annak a bérleti szerződés megkötésétől számított 30 napon belüli megkötését.

(3) A 19/A§ (1) bekezdés e) pontjában foglaltakról kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozatot tesz és kijelenti, hogy ne rendelkezik az igénylésből kizáró ingatlantulajdonnal.

(4) Az ingatlantulajdonban bekövetkező változások esetén - a jogosultság vizsgálatára tekintettel - a bérlőt azonnali bejelentési kötelezettség terheli.

(5) A 19/A§ (1) bekezdés f) pontjában foglaltakról a kérelemhez munkáltatói igazolást, illetve hallgatói jogviszony igazolást köteles csatolni a kérelmező.

(6) A 19/A§ (2) bekezdésbe foglalt óvadék megfizetésének vállalására vonatkozóan nyilatkozatot kell tenni a kérelem benyújtásával egyidejűleg.

19/D. § (1) A fecskelakások bérleti joga pályázati eljárás útján nyerhető el és nem ruházható át.

(2) A pályázók a meghirdetett lakóegységek közül érvényesen csak egy lakegységre pályázhatnak. A többes benyújtás valamennyi igénylés érvénytelenségét eredményezi.

(3) A pályázat a (2) bekezdésben foglaltakon túl akkor is érvénytelen, ha

  • a) hiányos vagy nem egyértelmű, és ezért elbírálásra alkalmatlan,
  • b) az érintett személy a 19/A§ (1) bekezdésében foglalt bármely feltételnek nem felel meg, azaz
    • ba) kiskorú, vagy 30. életévét már betöltötte, cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes
    • bb) nem rendelkezik encsi lakóhellyel vagy munkahellyel, 50 km-nél távolabb dolgozik vagy 20 km-nél távolabb él
    • bc) nincs állandó munkája vagy nem nappali tagozatos felsőoktatásban résztvevő hallgató
    • bd) beköltözhető lakásingatlannal rendelkezik.

(4) A pályázat értékelése során nem élveznek előnyt a gyermekkel rendelkező pályázók, mivel nem szociális jellegű lakásigénylés kielégítése a cél, hanem a végleges lakáshoz jutáshoz kíván az Önkormányzat segítséget nyújtani azáltal, hogy a fiataloknak ne kelljen piaci alapon lakást bérelniük.

(5) A pályázat elbírálásakor a meghirdetett lakóegységet elnyerő mellett megjelölésre kerül az a sorrendben következő két pályázó, akivel a pályázat nyerteseinek visszalépése esetén a szerződést meg lehet kötni.

(6) A nyertes pályázóknak bérlőtársként kell megkötnie a bérleti szerződést.

(7) Amennyiben a pályázat nyertesei a szerződést, a szerződési ajánlat kézhezvételétől számított 15 napon belül bérlőtársakként nem kötik meg, azt visszalépésnek kell tekinteni.

19/E. § (1) A pályázatokat a benyújtási határidő lejártát követő 30 napon belül a Humánágazati Bizottság által tettjavaslatot figyelembe véve a polgármester bírálja el, aki amennyiben kellő számú pályázat érkezik, minden lakóegységre I.-III. helyezett pályázót rangsorol. A bizottsági javaslat a polgármestert nem köti, attól sorrendben eltérhet.

(2) A pályázat eredményéről az elhelyezést el nem nyert pályázók a honlapon, illetve a hirdetőtáblán kifüggesztett hirdetmény útján értesülnek. Kizárólag az I-III. helyezést elért pályázók kapnak írásbeli értesítést (e-mailben vagy postai úton).

(3) Amennyiben az I-III. helyezett pályázók a bérleti szerződést hatásidőben nem kötik meg, a pályázat érvénytelen, új pályázati eljárás lefolytatására kerül sor.

19/F. § (1) A fecskelakások bérletére meghatározott időtartamú - legfeljebb 3 évi időtartamra szóló bérleti szerződés köthető, amely kérelemre két alkalommal 1-1 évvel meghosszabbítható. A három év, illetve hosszabbítás esetén a négy vagy öt év leteltét követően a bérleti jogviszony megszűnik, további meghosszabbításra nincs lehetőség.

(2) A bérleti jogviszony meghosszabbítására vonatkozó kérelmet bérlő legkésőbb a lejárati idő előtt 60 nappal köteles benyújtani a polgármester felé. Az önhibából késedelmesen benyújtott kérelem a bérleti jogviszony megszűnését eredményezi.

(3) A bérleti jogviszony megszűnése esetén a bérlő köteles 15 napon belül kiköltözni az ingatlanból.

(4) Megszűnik a bérleti szerződés a meghatározott időtartam lejárta előtt felmondás útján, ha a bérlő

  • a) a vállalt előtakarékosság befizetésének tényét nem igazolja írásbeli felszólítás ellenére sem
  • b) a vállalt előtakarékosság befizetésével 2 hónapot meghaladó késedelembe esik, és írásbeli felszólítás ellenére késedelemben marad
  • c) keresőtevékenysége 90 napnál hosszabb időre megszűnik, felsőfokú intézményben fennálló nappali tagozatos hallgatói jogviszonya - a diploma megszerzése kivételével - megszűnik
  • d) a közüzemi szolgáltatások díjával fizetési késedelembe esik és tartozásának összege eléri a 3 havi átalánydíj összegét.

(5) A rendszeres közüzemi díjfizetés ellenőrzése érdekében bérlő köteles háromhavonta bemutatni annak igazolását, hogy fizetési kötelezettségének eleget tett.

19/G. § (1) A lakást elcserélni, bérleti jogát folytatni nem lehet.

(2) A házassági, illetve élettársi közösség megszűnése esetén a felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a házasság felbontásától, az élettársi közösség megszűnésétől számított 30 napon belül a lakást kártalanítás nélkül elhagyják, elhelyezésükről maguk gondoskodnak.

19/H. § A bérleti jogviszony bármely okból történő megszűnését követő jogcím nélküli használat esetén a 29.§ rendelkezései megfelelően alkalmazandók.

IV. FEJEZET Bérlőtársak, társbérlet

20. § (1) Önkormányzati tulajdonú lakásra - a bérlőkijelölésre jogosult eltérő rendelkezése hiányában - bérlőtársi szerződés a házastársak közös kérelmére a bérbeadáskor, vagy a bérleti jogviszony fennállása alatt is köthető.

(2) Amennyiben a bérlőtársak esetében a házasság felbontására kerül sor, a lakás bérleti jogviszonyának folytatására a felek megegyezése, ennek hiányában a bíróság döntése szerinti bérlőtárs jogosult.

(3) Egyéb esetekben a bérlőtársi jogviszony létesítésének nincs helye.

21. § A megüresedett társbérleti lakrészt a lakásban maradó társbérlő részére, a társbérletet elhagyó társbérlővel azonos feltételekkel, kérelmére ki kell utalni.

V. FEJEZET A bérleti jogviszony tartalma

1. A bérbeadó és a bérlő jogai és kötelezettségei

22. § (1) A bérbeadó a bérlő részére a lakást leltár szerint rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adja át. A bérlő az átvételt a leltár aláírásával köteles elismerni.

(2) Bérlő és a vele együttlakó személyek a lakást rendeltetésszerűen, a szerződésnek megfelelően használhatják.

(3) A bérbeadó a rendeltetésszerű és gondos használatot, továbbá a bérlői kötelezettségek teljesítését a bérlő nyugalmának és foglalkozásának zavarása nélkül a lakásban évente kétszer, munkanapokon előzetes értesítés alapján 8-20 óra közötti időben ellenőrizheti, melyet a bérlő tűrni köteles.

2. A karbantartási, felújítási és cserekötelezettség

23. § A bérlő köteles gondoskodni a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek a karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról, illetőleg cseréjéről, valamint a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztán tartásáról.

3. A lakás átalakítása, korszerűsítése

24. § (1) Írásbeli megállapodás alapján a bérlő a lakást átalakíthatja, korszerűsítheti.

(2) A megállapodásnak tartalmaznia kell az elvégzendő munkák:

  • a) konkrét megjelölését
  • b) befejezésének határidejét
  • c) a költségek viselésének feltételeit, módját,
  • d) a munkálatok megkezdéséhez szükséges hatósági engedélyek beszerzésének kötelezettjét. A megállapodás tartalmát a Polgármesteri Hivatal Műszaki Irodája ellenőrzi.

(3) Ha a bérlő az átalakítási, korszerűsítési munkát bérbeadói hozzájárulás, vagy hatósági engedély nélkül végzi el, a bérbeadó kötelezheti az eredeti állapot helyreállítására.

(4) Amennyiben a korszerűsítés, átalakítás folytán a lakás komfortfokozata is megváltozik, a lakbér emelése mellett a bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban is, hogy a lakás átalakítása, korszerűsítése költségeit a bérbeadó a lakbérbe való beszámítással egyenlíti ki.

4. A bérleti jogviszony szünetelése

25. § (1) Az épület karbantartása, felújítása, helyreállítása, átalakítása, bővítése folytán felmerülő munkálatok a bérleti jogviszony szüneteltetés eredményezhetik.

(2) A szünetelés időtartamára a bérbeadói jog jogosultja jelöl ki a bérlő részére az Ltv. 18. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelő lakást.

5. A lakás bérleti díja és a lakáshasználati díj

25/A. § [6] (1) A bérlő a bérbeadó részére bérleti díjat köteles fizetni.

(2) A piaci alapon hasznosított ingatlanok esetében a bérleti díj két összetevőből áll:

  • a) egyösszegű bérbeadói hozzájárulás
  • b) havi lakásbérleti díj ( továbbiakban: lakbér).

26. § [7]

26. § (1) A bérlő a bérbeadó részére köteles havonta a lakásbérleti jog ellenértékeként a 26. § (2) b) pont szerinti lakbért fizetni, melynek összege az épület fenntartási és karbantartási költségeire tekintettel kerül megállapításra, és a szociális bérlakások esetében a közös használatú helyiségek használati díját is magába foglalja.

(2) A lakbért a bérlő előre, a tárgyhó 15. napjáig köteles megfizetni.

(3)[8] A lakbér mértéke havonta

  • a) szociális bérlakás esetében 1-5 évig:
    • aa) összkomfortos: 320 Ft/m2
    • ab) komfortos: 290 Ft/m2
    • ac) félkomfortos: 225 Ft/m2
    • ad) komfort nélküli: 130 Ft/m2
  • b) szociális bérlakás esetében 6. évtől:
    • ba) összkomfortos: 350 Ft/m2
    • bb) komfortos: 290 Ft/m2
    • bc) félkomfortos: 225 Ft/m2
    • bd) komfort nélküli: 130 Ft/m2
  • c) kertes ház 70 m2-ig
    • ca) összkomfortos: 350 Ft/m2
    • cb) komfortos: 270 Ft/m2
    • cc) félkomfortos: 200 Ft/m2
    • cd) komfort nélküli: 100 Ft/m2
    • ce) szükséglakás: 65 Ft/m2
  • d) kertes ház 70 m2 felett
    • da) összkomfortos: 300 Ft/m2
    • db) komfortos: 235 Ft/m2
    • dc) félkomfortos: 180 Ft/m2
    • dd) komfort nélküli: 100 Ft/m2
    • de) szükséglakás: 65 Ft/m2
  • e) társasházi tulajdonban álló, vagy többlakásos épületben lévő nem szociális bérlakás
    • ea) összkomfortos: 500 Ft/m2
    • eb) komfortos: 450 Ft/m2
  • f) fecskelakás
    • fa) összkomfortos: 450 Ft/m2
    • fb) komfortos: 450 Ft/m2

27. § A szociális helyzet alapján bérelt lakás esetében a bérlő a szociális törvény végrehajtására készített helyi rendeletben meghatározottak szerint jogosult lakbértámogatásra.

28. § (1) A bérbeadó többlakásos, nem kertes ingatlanok esetében külön szolgáltatásként gondoskodik

  • a) az épület, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek szükség szerinti megvilágításáról;
  • b) a háztartási szemét elszállításáról;
  • c) a közös használatra szolgáló helyiségek üzemeltetési költségeinek a megfizetéséről.

(2) A bérbeadó által a bérlő részére nyújtott külön szolgáltatások díját közszolgáltatási díjak figyelembe vételével állapítja meg, és közli a bérlővel. A használati díj nem lehet több, mint a lakbér 20 %-a.

29. § (1) Az a személy, aki a lakást jogcím nélkül használja, a jogcím nélküli használat kezdetétől – a (2) bekezdésben megállapított kivétellel - a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű használati díjat köteles a bérbeadó részére fizetni.

(2) A jogcím nélküli lakáshasználó - az ilyen lakáshasználat kezdetétől számított 6 hónap elteltét követő naptól a lakásból való kiköltözésig - emelt használati díjat köteles fizetni, ha a bérbeadónak e rendelet alapján tett nyilatkozata, illetőleg az Ltv. értelmében elhelyezésre nem tarthat igényt.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak alapján az emelt lakáshasználati díj mértéke a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított - 7-12. hónap közötti időtartamra a lakás lakbérének kétszeres összege - 13-18 hónap közötti időtartamra a lakás lakbérének háromszoros összege, a 19. hónaptól kezdődően a lakás lakbérének ötszöröse.

(4) Ha a jogcím nélküli lakáshasználónak - a vele együtt lakókra tekintettel meghatározott - egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, továbbá a létfenntartásához szükséges mértéken felüli ingó, valamint forgalomképes ingatlan vagyonnal sem rendelkezik, kérésére a használati díj mértékét csökkenteni kell. A csökkentett használati díj sem lehet azonban kevesebb a lakás lakbérének (kétszeres összegénél.

(5) A bérbeadó a 6 hónapot elérő a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított 8 napon belül köteles a lakás kiürítése iránti bírósági eljárást megindítani.

6. A lakásba befogadás feltételei

30. § (1)[9] A bérlő, továbbá és a társbérlő a bérbeadó és a társbérlő írásbeli hozzájárulása nélkül fogadhatja be a lakásba:

  • a) - házastársát
  • b) -örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermekét
  • c) -a befogadott gyermekétől - az együttlakás ideje alatt vagy azt megelőzően - született unokáját, valamint
  • d) -örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülőjét.

(2) A bérlőtárs a bérbeadó, és a bérlőtársa írásbeli hozzájárulása nélkül fogadhatja be a lakásba kiskorú gyermekét, valamint annak az együttlakás ideje alatt született gyermekét.

(3)[10] A bérlő, továbbá a bérlőtárs és a társbérlő kizárólag a bérbeadó, továbbá a másik bérlőtárs és a társbérlő előzetes írásbeli hozzájárulása alapján fogadhatja be a lakásba

  • a) - az (1)-(2) bekezdés hatálya alá nem tartozó unokáját,
  • b) - az élettársát, valamint
  • c) - a testvérét
  • d) - gyermeke élettársát, házastársát.

(4) A bérbeadó a befogadáshoz azzal a feltétellel járulhat hozzá, ha a befogadott írásos nyilatkozatban vállalja, hogy a bérlő bérleti jogviszonyának megszűnésekor a lakásból mindennemű térítési és elhelyezési igény nélkül elköltözik.

7. Hozzájárulás a tartási szerződéshez

31. § (1) A bérbeadó a tartási szerződéshez való hozzájárulást köteles megtagadni, ha:

  • a) az eltartó 14. életévét még nem töltötte be
  • b) az eltartó 14. életévét betöltötte, de önálló jövedelemmel nem rendelkezik és nincs olyan hozzátartozója, aki a tartási szerződésből reá háruló anyagi teher viselését vállalja
  • c) az eltartó, vagy házastársa az önkormányzat területén másik, beköltözhető lakással rendelkezik
  • d) az eltartó az egészségügyi körülményei alapján a tartás teljesítésére nem képes
  • e) a bérlő az életkora, illetve az egészségügyi körülményei alapján tartásra nem szorul (erre vonatkozóan a háziorvos nyilatkozata az irányadó)
  • f) a bérlő tartásáról jogerős bírói döntés, illetőleg érvényes tartási szerződés alapján más személy gondoskodik
  • g) a bérlővel a lakásban jogszerűen együttlakó más személy a bérlőt eltartja.

(2) A bérbeadó a hozzájárulását megelőzően a (2) bekezdésben meghatározott teljeskörű tisztázása érdekében környezettanulmányt készít, melyben bérlő és az eltartó kötelesek együttműködni. Az együttműködési kötelezettség megtagadása a tartási szerződéshez való hozzájárulás megtagadását vonja maga után.

8. A szerződés megszűnése, megszüntetése

32. § A határozott időre szóló, illetőleg feltétel fennállásáig, illetve bekövetkezéséig tartó lakásbérleti jog a szerződésben meghatározott idő elteltével, illetőleg a feltétel fennállásának megszűnésekor, illetve a feltétel bekövetkezésekor szűnik meg.

33. § (1) A bérlő a lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetését kezdeményezheti, amennyiben lakbértartozása, lakásbérleti jogviszonyához kapcsolódó helyi adótartozása és közüzemi tartozása nincs és a 34. § szerinti költségek megfizetését vállalja.

(2) A bérbeadó a lakásbérleti szerződés – a szociális célú bérlakás kivételével - közös megegyezéssel történő megszüntetését abban az esetben kezdeményezheti, ha a bérlő részére

  • a) másik lakást ad bérbe, vagy
  • b) másik lakás bérbeadása mellett pénzbeli térítést fizet, vagy
  • c) pénzbeli térítést fizet.

(3) A (2) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján a bérlő:

- a kevesebb szobaszámú, vagy kisebb alapterületű, vagy alacsonyabb komfortfokozatú lakás bérbeadását is köteles elfogadni, ha ez nem jár jelentős érdeksérelmével

- azonos szobaszámú, alapterületű, komfortfokozatú, de a településen vagy az épületen belül eltérő fekvésű, illetve

- az általa lakott lakás és a felajánlott lakás közötti lakbér különbözet esetén az emelt lakbérre vonatkozó fizetési kötelezettség mellett nagyobb szobaszámú, vagy alapterületű, vagy magasabb komfortfokozatú lakás bérbeadását is köteles elfogadni.

(4) A felajánlott lakás akkor is megfelelő, ha a lakások közötti eltérést a felajánlott lakás más előnye kiegyenlíti.

(5) A bérlő a (2) bekezdés szerinti esetben pénzbeli térítésre tarthat igényt, ha másik önkormányzati lakást nem kér, illetve nem kap és a lakást kiürítve, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó részére átadja és a bérbeadó, a helyi adóhatóság, illetve a közüzemek felé a lakásbérleti jogviszonyhoz kapcsolódó tartozása nem áll fenn.

(6) Szociális célú bérlakás esetében bérbeadó részéről rendes felmondásra csak az Ltv. 26. § (7) bekezdésében meghatározott esetekben kerülhet sor.

34. § (1) A pénzbeli térítés mértéke megegyezik a 12. § (2) bekezdésében írt bérbeadói hozzájárulás összegével.

(2) Ha a lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése során a bérbeadó a másik lakás mellett pénzbeli térítést is fizet, ennek összege a két lakásra megállapított bérbeadói hozzájárulás különbözetével azonos.

(3) A pénzbeli térítést attól a naptól számított 15 napon belül kell egy összegben a volt bérlő részére megfizetni, amikor a lakást visszaadta és tartozását rendezte.

35. § A szerződés megszűnésekor, megszüntetésekor – a 33. § (5) bekezdésében foglalt kivétellel – a lakást és a lakásberendezéseket rendeltetésszerű használatra alkalmassá a bérbeadó teszi. Az ezzel kapcsolatosan felmerült költségeket – számla ellenében - a bérlő köteles a bérbeadónak megtéríteni.

9. Bérbeadás bérlő-kiválasztási jog alapján

36. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő megüresedő, vagy újonnan épült bérlakásra a Képviselő-testület bérlő-kiválasztási jogot biztosíthat a város közéletében fontos szerepet betöltő intézmények, szervek javára.

(2) A bérlő-kiválasztási jog legfeljebb három esetre szólhat.

(3)[11] A bérlakás forgalmi - új lakás esetén bekerülési - értéke

  • a) - legalább 30 %-ának megtérítése ellenében egyszeri
  • b) - legalább 50 %-ának megtérítése ellenében kétszeri
  • c) - legalább 70 %-ának megtérítése ellenében háromszori bérlő-kiválasztási jog biztosítható.

(4) A bérlő-kiválasztási jog ellenértékének megfizetése nem mentesíti a bérlőt a 12. § (2) bekezdésében meghatározott egyszeri bérbeadói hozzájárulás megfizetése alól.

10. Bérbeadás közérdekű lakásigény kielégítése érdekében

37. § (1) A 4. § (5) bekezdésében meghatározott közérdekű feladatok megoldására önkormányzati bérlakás biztosítható

  • a) polgármester, alpolgármester, jegyző;
  • b) az önkormányzat költségvetési szerveivel, intézményeivel köztisztviselői vagy közalkalmazotti munkaviszonyban álló személyek;
  • c) oktatási, közigazgatási, államigazgatási, rendészeti és egészségügyi intézmények Encs városban tevékenykedő munkavállalói
  • d) a településen jelentős szerepet betöltő személyek részére.

(2) A bérleti szerződés maximum 5 éves határozott időtartamra köthető, mely munkáltatói támogatás és a bérlő kötelezettségeinek maradéktalan teljesítése esetén a munkaviszony fennállásának időtartama alatt többször is meghosszabbítható.

(3) A lakás bérlőjét a polgármester, a polgármester esetében pedig a Képviselő-testület jelöli ki.

(4) A közérdekű lakásigénylés kielégítését szolgáló lakások körét a Képviselő-testület határozatban állapítja meg.

(5) A bérleti szerződés azonnali hatályú felmondását vonja maga után, ha a bérlő a lakásbérleti jogviszonyból eredő helyi adófizetési kötelezettségének a felszólítást követő 15 napon belül nem tesz eleget. A határidő az írásbeli felszólítás kézhezvételét, illetve a kézhezvétel megtagadását követő napon kezdődik.

(6) A bérleti szerződés megszűnését követően a bérlő saját maga köteles elhelyezéséről gondoskodni, minden külön térítési és elhelyezési igény nélkül.

(7) A bérleti szerződés hatályát veszti encsi ház, vagy lakás tulajdonjogának megszerzésével a (8) bekezdés szerinti időpontban.

(8) A bérlő a (7) bekezdés szerinti tulajdonjog megszerzése esetén köteles 6 hónapon belül a lakást minden külön térítési és elhelyezési igény nélkül elhagyni.

11. Bérbeadás lakáscsere szerződés alapján

38. § (1) A bérbeadó a lakáscsere szerződéshez kizárólag akkor adhatja meg a hozzájárulását, ha az önkormányzati lakás bérlője a lakást azonos forgalmi értékű, nagyságú és komfortfokozatú másik lakás bérletére, vagy tulajdonjogára cseréli..

(2)[12] A bérbeadó a lakáscseréhez kért hozzájárulást megtagadhatja az Ltv. 29. § (4) bekezdésben, illetve köteles megtagadni az Ltv. 29. § (7) bekezdésében meghatározott esetben, továbbá ha

  • a) - az elcserélni kívánt önkormányzati lakás bérleti szerződése határozott időre, vagy feltétel bekövetkezéséig szól és az új bérlő határozatlan időtartamú szerződést kíván kötni;
  • b) - a felek szándéka ténylegesen nem a cserére, hanem az önkormányzati lakás bérleti jogának jogellenes átruházására irányul;
  • c) - a lakás tulajdonos általi besorolása (szociális célú, szakemberlakás, nem szociális célú lakás) szerinti bérletére vonatkozó jogosultsági feltételek az új bérlő esetében nem állnak fenn.

(3) A bérbeadó a hozzájárulás nem tagadhatja meg az Ltv. 29. § (5)-(6) bekezdésében meghatározott esetben.

(4) Ha a cserélő felek a csereszerződésben másként nem állapodtak meg, a bérlővel együtt lakó valamennyi személy köteles a lakást a bérlővel együtt elhagyni.

(5) A bérbeadó a hozzájárulást írásban köteles megadni.

Ennek keretében tájékoztatni kell a cserepartnert a lakással összefüggő - e rendelet szabályai szerinti - bérlői kötelezettségekről, valamint a lakbér összegéről.

(6) A cserével megszűnő bérleti szerződés feltételeitől eltérő tartalmú lakásbérleti szerződés csak a csere folytán bérleti jogot szerző hozzájárulásával köthető.

12. Hozzájárulás az albérleti szerződéshez

39. § (1) A bérlő a bérbe adott lakás legfeljebb 50 %-át a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával, kivételesen indokolt esetben lakás céljára albérletbe adhatja, ha a bérleményben az egy főre jutó alapterület a 6 m2-t meghaladja.

(2)[13] Az albérletbe adás akkor indokolt, ha a bérlőnek indokolt okból átmenetileg nincs szüksége az érintett lakrészre. A távollét akkor indokolt, ha a bérlő azért van távol, mert

  • a) - hosszú tartamú – 2 hónapot meghaladó – gyógykezelés alatt áll,
  • b) - lakóhelyén kívül dolgozik, tanul és ott nincs állandó lakása,
  • c) - szabadságvesztés büntetését tölti,
  • d) - családi körülményei indokolják.

(3) Az albérletbe adás időtartama nem lehet hosszabb, mint a bérlő bérleti jogviszonyának időtartama, határozatlan idejű szerződés esetén max. 12 hónap. Ezen időtartam alatt a bérlő a lakbér másfélszeresét köteles megfizetni. A maximális időtartam leteltével a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával az albérleti szerződés újabb 12 hónapra meghosszabbítható.

(4) A bérbeadói hozzájárulás nélkül történő albérletbe adás a bérleti jogviszony azonnali hatályú felmondásának alapjául szolgál.

(5) A bérbeadó a lakásbérleti szerződés megszűnése után a lakásban jogcím nélkül visszamaradó volt albérlő elhelyezésére kötelezettséget nem vállalhat.

(6) A lakás fizetővendéglátás céljára nem hasznosítható.

13. Szociális intézményből elbocsátás esetén való bérbeadás

40. § (1) Ha a szociális intézményből elbocsátott személy az intézménybe utaláskor lakásbérleti jogviszonyáról pénzbeli térítés ellenében mondott le, részére legfeljebb egy lakószobás, komfortos lakás bérbeadása ajánlható fel abban az esetben, ha az általa kapott pénzbeli térítést egy összegben visszafizeti a visszafizetés évében érvényes pénzintézeti kamattal növelt összegben.

(2) A pénzbeli térítés visszafizetése alól a képviselő-testület indokolt esetben felmentést adhat.

VI. FEJEZET Helyiségbérlet

1. Általános szabályok

41. § A helyiségek bérletének létrejöttére, a felek jogaira és kötelességeire, valamint a bérlet megszűnésére ezen rendelet lakásbérletre vonatkozó rendelkezéseit a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

42. § A polgármester közérdekű célból engedélyezheti a helyiség pályázati eljáráson kívül történő bérbeadását, vagy más módon való hasznosítását.

2. Igénybevételi díj

43. § [14] A megüresedett, vagy újonnan létesített üres helyiségek esetében a bérleti díj két összetevőből áll:

  • a) egyösszegű igénybevételi díj
  • b) havi bérleti díj (továbbiakban helyiségbér)

43/A. § (1) A megüresedett, vagy újonnan létesített üres helyiségek bérleti jogának megszerzése érdekében a leendő bérlő a 43. § szerinti egyszeri igénybevételi díjat köteles fizetni.

(2) Mentesül az igénybevételi díj megfizetése alól, ha a 41. §-ban foglaltakra tekintettel a bérletet közérdekű tevékenység folytatására kívánja megszerezni.

(3) Az igénybevételi díj összege: 2.000.-Ft/m2/év+ÁFA.

(4) Helyiség esetén az igénybevételi díj megfizetésére részletfizetési kedvezmény nem adható.

3. Bérlőtársi szerződés, befogadás, bérleti jogviszony folytatása

44. § (1) Bérbeadó a helyiségre bérlőtársi szerződést nem köthet.

(2) A bérbeadó a helyiségben más személy befogadásához nem ad hozzájárulást.

(3) A bérleti jogviszony folytatására az Ltv. 40. § rendelkezései az irányadóak.

4. A helyiség átadása, átruházása, cseréje, albérletbe adása

45. § (1) A bérbeadó a helyiséget a megegyezés, illetve pályázati kiírásban megjelölt állapotban és felszereltséggel, leltár alapján köteles a bérlőnek átadni.

(2) A bérlő nem követelheti a bérbeadótól, hogy a helyiséget a tevékenységének megfelelő állapotba kialakítsa, felszerelje, illetve berendezze.

46. § (1) A tulajdonos a helyiség átruházásához, albérletbe adásához nem járul hozzá.

(2) Helyiség bérleti joga csak egy másik, Encs városban lévő helyiség bérleti jogára cserélhető el. A cseréhez az alábbi feltételek együttes megléte esetén adható hozzájárulás:

  • a) a cserélő fél írásban nyilatkozik a szerződést megelőzően, hogy a bérleti szerződésben foglaltakat feltétel és változtatás nélkül elfogadja.
  • b) a cserélő fél személye és a helyiségben általa folytatni kívánt tevékenység a helyiség korábbi használatával kapcsolatos összes feltételeknek megfelel.

5. A helyiség bérleti díja és a helyiséghasználati díj

47. § [15] A helyiségbér összegében egyetlen igénylő esetében a kereseti és kínálati viszonyok figyelembevételével a felek szabadon állapítják meg, több igénylő esetében a helyiségbér pályázati eljárás során kerül kialakításra.

48. § (1) Az a személy, aki a helyiséget jogcím nélkül használja, a jogcím nélküli használat kezdetének napjától helyiséghasználati díjat köteles fizetni.

(2)[16] A helyiséghasználati díj mértéke a jogcím nélküli használat esetén:

  • a) - 1-6. hónapban: az önkormányzat által megkötött helyiségbérleti szerződések szerinti havi átlag helyiségbér háromszorosa;
  • b) - 7. hónaptól: a havi átlag helyiségbér ötszöröse.

6. A helyiség visszaadása

49. § Ha a felek között létrejött helyiségbérleti szerződés másként nem rendelkezik, a helyiséget az átadáskori eredeti állapotában kell leltár szerint, tisztán és rendeltetésszerűen, használatra alkalmas állapotban a bérlőnek a szerződés megszűnésekor visszaadni.

7. A bérleti jogviszony megszűnése

50. § (1) A bérleti szerződést a felek közös megegyezéssel a következő hónap utolsó napjával megszüntethetik.

(2) A helyiségbérleti szerződés felmondására írásban, mindkét fél, indokolás nélkül jogosult. A felmondási idő 3 hónap.

(3) Felmondás esetén a bérlőt cserehelyiség nem illeti meg.

VII. FEJEZET Záró rendelkezések

51. § (1) A bérbeadó folyamatos nyilvántartást vezet az önkormányzat tulajdonában lévő bérbeadás útján hasznosított lakásokról.

(2)[17] A lakásnyilvántartás tartalmazza:

  • a) - a lakás alapterületét, szoba és egyéb helyiség számát, komfortfokozatát, társasház tulajdon esetén a közös tulajdoni hányadot,
  • b) - a bérlő és befogadott, illetve befogadni engedett személyek nevét,
  • c) - a bérleti jogviszony tartamát,
  • d) - a lakásbérbeadás módját,
  • e) - esetlegesen tartási szerződés esetén annak megjelölését.

52. § (1) A Polgármesteri Hivatal Igazgatási Irodája folyamatos nyilvántartást vezet a lakásbérbeadási igénylésekről.

(2) E nyilvántartás vezetéséhez az állampolgár az alábbi személyes adatszolgáltatásra köteles, mely adatok kezeléséhez az igénylés benyújtásával egyidejűleg, külön nyilatkozat nélkül, hozzájárulását adja:

  • a) név, születési hely, idő; anyja neve; családi állapota
  • b) lakóhely; tartózkodási hely
  • c) jövedelmi, vagyoni viszonyokra vonatkozó igazolás, nyilatkozat,
  • d) tartós egészségkárosodás esetén az egészségügyi állapotra vonatkozó orvosi igazolás.

Ezen adatszolgáltatási kötelezettség az igénylővel közös háztartásban élő valamennyi személyre is vonatkozik.

(3) A fenti adatok közül nem hozhatók nyilvánosságra az állampolgár vagyoni, jövedelmi viszonyait érintő, valamint az egészségügyi állapotára vonatkozó adatok.

(4) E rendelet alkalmazásánál havi átlagjövedelemnek az előző 12 teljes naptári hónapban elért összes jövedelemnek 1/12 részét kell tekinteni.

53. § A Polgármesteri Hivatal Műszaki irodája folyamatos nyilvántartást vezet a helyiségekről, amely tartalmazza a helyiség adatait, az esetleges pályázati adatokat, valamint a bérlőre és a bérleti díjra vonatkozó adatokat.

54. § A jelen rendelet hatálybalépésekor már megkötött, határozatlan idejű bérleti szerződések érvényességét jelen rendelet 6. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések nem érintik.

55. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napját követő napon lép hatályba.

(2)[18]


[1] A 3. § (2) bekezdése az Encs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2021. (VII. 16.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
[2] A 4. § (2) bekezdése az Encs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2021. (VII. 16.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
[3] A 3/A. alcím címét az Encs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2021. (VII. 16.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
[4] A 12. § (2) bekezdése az Encs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2021. (VII. 16.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
[5] A 3/B. alcímet (19/A. §, 19/B. §, 19/C. §, 19/D. §, 19/E. §, 19/F. §, 19/G. §, 19/H. §) az Encs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2021. (VII. 16.) önkormányzati rendelete 6. §-a iktatta be.
[6] A 25/A. §-t az Encs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2021. (VII. 16.) önkormányzati rendelete 7. §-a iktatta be.
[7] A 26. §-t az Encs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2021. (VII. 16.) önkormányzati rendelete 18. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
[8] A 26. § (3) bekezdése az Encs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2021. (VII. 16.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.
[9] A 30. § (1) bekezdése az Encs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2021. (VII. 16.) önkormányzati rendelete 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
[10] A 30. § (3) bekezdése az Encs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2021. (VII. 16.) önkormányzati rendelete 10. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
[11] A 36. § (3) bekezdése az Encs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2021. (VII. 16.) önkormányzati rendelete 11. §-ával megállapított szöveg.
[12] A 38. § (2) bekezdése az Encs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2021. (VII. 16.) önkormányzati rendelete 12. §-ával megállapított szöveg.
[13] A 39. § (2) bekezdése az Encs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2021. (VII. 16.) önkormányzati rendelete 13. §-ával megállapított szöveg.
[14] A 43. § az Encs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2021. (VII. 16.) önkormányzati rendelete 14. §-ával megállapított szöveg.
[15] A 47. § az Encs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2021. (VII. 16.) önkormányzati rendelete 15. §-ával megállapított szöveg.
[16] A 48. § (2) bekezdése az Encs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2021. (VII. 16.) önkormányzati rendelete 16. §-ával megállapított szöveg.
[17] Az 51. § (2) bekezdése az Encs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2021. (VII. 16.) önkormányzati rendelete 17. §-ával megállapított szöveg.
[18] Az 55. § (2) bekezdését az Encs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2021. (VII. 16.) önkormányzati rendelete 18. § b) pontja hatályon kívül helyezte.