1.  § A rendelet célja, hogy elősegítse a lakásokkal való ésszerűbb, a piaci viszonyokhoz igazodó gazdálkodás jogi feltételeinek megteremtését, a keresleti és kínálati viszonyok érvényre juttatását.

2.  § (1) A (2) bekezdésben foglalt kivétellel a rendelet hatálya - a használat módjától és keletkezésének időpontjától függetlenül - kiterjed minden Encs Város Önkormányzatának tulajdonában lévő lakásra, és helyiségre, valamint a velük kapcsolatos közös használatra szolgáló helyiségekre és területekre.

(2) Az önkormányzat költségvetési szervei a feladataik ellátáshoz biztosított helyiségek bérbeadásának feltételeit – külön szabályzat alapján - önállóan határozzák meg.

3.  § (1) A rendelet hatálya alá tartozó lakások és helyiségek tekintetében a tulajdonosi jogokat – a (5) bekezdésben meghatározott kivétellel - a képviselő-testület gyakorolja. Ennek keretében dönt:

(2) A bérbeadói jogokat és kötelezettségeket Encs Város Önkormányzata képviseletében a mindenkori polgármester gyakorolja.

(3) Bérbeadói jogkörében a polgármester dönt a beérkezett igénylések alapján a lakás bérlőjének kijelöléséről, és a 6. § (1) bekezdés szerinti keretek között a bérleti jogviszony időtartamáról.

(4) A lakásbérleti szerződések jelen rendeletben nem szabályozott tartalmának meghatározására az önkormányzati érdekek szem előtt tartásával a bérbeadói joggyakorló joga és kötelessége.

(5) A képviselő-testület a tulajdonosi jogok gyakorlásának jogát az önkormányzati tulajdonú helyiségek vonatkozásában a polgármesterre ruházza át.

4.  § (1) A Képviselő-testület, mint tulajdonos dönt arról, hogy a lakásokat:

(2) Bérlet útján történő hasznosítás esetében - a 6. § (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az önkormányzat tulajdonában lévő megüresedett vagy újonnan épült lakások

(3) A bérbeadás feltétele, hogy a lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő életvitelszerűen a lakásban lakik. Nem teljesülése - a (4) bekezdés kivételével - a szerződés felmondását eredményezi.

(4) A bérlő a két hónapot meghaladó távollétet és annak időtartamát köteles írásban a bejelenteni. A menthető okból elmulasztott, de felhívásra megtett bejelentésre, illetve a bejelentett – különösen egészségügyi ok, munkahely megváltozása, tanulmányok folytatása miatt történő – távollétre hivatkozással felmondani nem lehet.

(5) Közérdekűnek minősül - a Képviselő-testület egyedi határozata alapján - az önkormányzat polgármesteri hivatala, valamint az önkormányzati intézmények, továbbá a városban működő intézmények megfelelő szakember ellátása érdekében a szakemberek elhelyezésére, illetve a településen jelentős szerepet betöltő személy(ek) részére biztosított önkormányzati lakás.

5.  § (1) A komfortos és ennél alacsonyabb komfortfokozatú lakásokat elsősorban szociális alapon történő bérbeadásra kell hasznosítani, illetve ezek biztosítják az önkormányzat részére előírt elhelyezési és bérbeadói kötelezettségek teljesítését a (2) bekezdésben foglalt megszorítással.

(2) A lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésére vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Ltv.) 23. § (4) bekezdésében foglalt elhelyezési kötelezettség teljesítésére maximum 1 szobás komfort nélküli lakás, illetve szükséglakás használható fel.

6.  § (1) A bérleti szerződés határozott időre – maximum 5 évre -, vagy feltétel bekövetkezéséig köthető.

(2) Önkormányzati lakás az alábbi feltételekkel adható nem lakás céljára bérbe:

(3) A (2) bekezdés szerinti lakás nem hasznosítható kereskedelmi, vendéglátó célokra, szerencsejáték űzése, pénznyerő automata elhelyezése, üzemeltetése céljából.

7.  § (1) Szociális helyzet alapján önkormányzati bérlakásra az a nagykorú magyar állampolgár, jogszerűen és életvitelszerűen Magyarországon tartózkodó uniós állampolgár, bevándorlási engedéllyel rendelkező külföldi személy, menekültként elismert személy jogosult, akinek, illetve akinek a családjában – a vele együtt költöző családtagokat számítva – az egy főre jutó havi nettó jövedelme az igényjogosultság elbírálását megelőző három hónap időszakában a mindenkori garantált bérminimum 150 %-át nem haladta meg.

(2) Egyedi méltányosság alapján a jogosultság abban az esetben is megállapítható, ha a kérelmező, illetve családjának egy főre eső jövedelme az (1) bekezdésben meghatározott összeget meghaladja.

(3) A szociális helyzet alapján történő bérbevétel iránti igényeket az 1.melléklet szerinti formanyomtatványon a jegyzőnél kell benyújtani, melyhez csatolni kell:

8.  § (1) A (6)-(7) bekezdésben foglalt esetet kivéve nem jogosult szociális helyzete alapján önkormányzati bérlakásra, akinek az igénylés, illetve a bérbeadás időpontjában:

(2) Nem jogosult továbbá szociális helyzete alapján önkormányzati bérlakásra az sem,

(3) A házastársak (élettársak) igénylésüket csak együttesen nyújthatják be.

(4) Ha a nyilvántartásba vett igénylés adataiban változás állott be, azt az igénylő 30 napon belül köteles bejelenteni. E kötelezettség elmulasztásával okozott károkért, hátrányokért kizárólag az igénylő felelős.

(5)³ Amennyiben az igénylő életkörülményeiben olyan változás áll be, amely alapján szociális juttatási formára nem jogosult, részére szociális bérlakás nem adható, köteles azt jelezni a bérbeadói jog gyakorlója felé.

(6) Szociális bérlakásra szerezhet jogosultságot az (1) bekezdés szerinti feltételek fennállása esetén is az az egyedülálló, vagy kiskorú gyermeket egyedül nevelő személy, akinek lakhatása a házassági közös vagyon megszűnése folytán vált megoldatlanná, ha egyebekben a jogosultsági feltételeknek megfelel.

(7) Szociális bérlakásra szerezhet jogosultságot az (1) bekezdés szerinti feltételek fennállása esetén az az igénylő is, akinek lakástulajdona Encs város közigazgatási területén kívül van, de munkavégzési helye Encs városban van és a munkába járást nem tudja megoldani, vagy az nehezen megoldható.

(8) A(7) bekezdés szerinti körülmények fennállása 6 havonta felülvizsgálatra kerül.

9.  § (1) A beérkezett lakásigényléseket a Polgármesteri Hivatal Igazgatási irodája érkezési sorrendben érkezteti és kezeli.

(2) Szociális célú lakás üresedése, vagy ilyen célú új lakás építése esetén a benyújtott igényléseket az Igazgatási Iroda megvizsgálja, és a jogszabályok, valamint a 2. melléklet szerinti környezettanulmány alapján megállapítja, hogy az ajánlatot tevő szociális helyzete alapján önkormányzati bérlakás bérbevételére jogosult-e vagy sem, illetve, hogy az igénylő a lakás bérleti és használati költségeinek viselésére képes-e.

(3) A kielégítetlen igények teljesítésére a megüresedett vagy újonnan épült lakások kiutalásával kerülhet sor, amennyiben az igénylő a 7-8.§-ban foglalt feltételeknek megfelel.

(4) Az igény kielégítését a bérbeadói joggyakorló megtagadja, ha az igénylő:

10.  § (1) A lakás bérbevételére jogosult igénylővel a bérbeadói joggyakorló a bérleti szerződést maximum 5 évre, határozott időre szólóan kötheti meg.

(2) A bérbeadónak a határozott idő lejártát megelőző 30 napon belül meg kell állapítania, hogy a bérlő jövedelmi, vagyoni helyzete alapján változatlanul rászoruló személynek minősül-e.

(3)⁴ Rászorultság esetén a bérlő kérésére a lakásbérleti szerződést a lejárat napján, de legkésőbb az azt követő 15 napon belül újabb maximum 5 évi időtartamra meghosszabbítható .

(4) A lakásbérleti szerződésnek az (1), illetve (3) bekezdés szerinti 10 éves időtartam lejártát követően további évenkénti meghosszabbítására van lehetőség abban az esetben, ha a bérlő rászorultsága továbbra is fennáll és a fizetési kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett.

(5) Ha a bérlő a jövedelemi, vagyoni helyzete alapján a szerződés lejártának napján nem minősül rászorulónak, akkor bérleti jogviszonyát – a képviselő-testület lakás átminősítésére vonatkozó döntése esetén - a nem szociális célú lakásbérbeadással hasznosítható lakásra vonatkozó feltételekkel folytathatja, vagy bérleti jogviszony megszűnik.

11.  § (1)⁵ Üresen álló vagy megüresedett bérlakás a tulajdonoshoz beérkezett kérelmek sorrendjében elégíthető ki.

(2)⁶

(3)⁷

(4)⁸

18.  § (1) A bérbeadó a lakbért évente jogosult megemelni a Képviselő-testület által jóváhagyott lakbéremelés arányában.

(2)¹⁵ A meghatározott idő lejárta után a bérlő a maximális időtartamon belül írásban kérheti a bérleti jogviszonya meghosszabbítását a 10.§ (1) bekezdés szerinti időtartam kimerítéséig.

(3)¹⁶ A maximális bérleti időtartam leteltét követően, a lakásra vonatkozó további igény hiányában azon bérlő, aki életvitelszerűen a lakásban lakik és fizetési kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tesz, kérelmezheti, hogy vele az új bérleti jogviszonyt bérbeadó folytatólagosan hozza létre.

(4)¹⁷

19/B. § (1)²⁰ Fecskelakás igénylésére jogosult az a magánszemély, aki

(2)²¹

(3) Az igényléshez formanyomtatvány nincs. A kérelmezőnek kell megírnia a kérelmet, melyben kifejti, hogy mely okból kéri a fecskelakásban történő elhelyezést.

19/C. § (1)²² A 19/B.§ (1) bekezdés a)-b) pontjában foglaltak igazolására a kérelemhez csatolni kell a személyazonosító igazolványok, a lakcím igazolványok, gyermek születési anyakönyvi kivonata, házasságban élők esetén a házassági anyakönyvi kivonat másolatát, élettársi kapcsolatban élők esetén az élettársak két tanúval megerősített nyilatkozatát arról, hogy élettársi kapcsolatban állnak.

(2)²³

(3)²⁴ A 19/B.§ (1) bekezdés a) - e) pontjában foglaltakról kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozatot tesz és kijelenti, hogy megfelel az igénylési feltételeknek.

(4) Az ingatlantulajdonban bekövetkező változások esetén - a jogosultság vizsgálatára tekintettel - a bérlőt azonnali bejelentési kötelezettség terheli.

(5)²⁵ A 19/B. § (1) bekezdés d) - e) pontjában foglaltakról a kérelemhez munkáltatói igazolást, illetve hallgatói jogviszony igazolást köteles csatolni a kérelmező.

(6)²⁶

19/D. § (1)²⁷ A fecskelakás iránti kérelmeket a polgármester bírálja el.

(2)²⁸

(3)²⁹ A benyújtott fecskelakás iránti kérelem érvénytelen, ha

(4)³⁰ A fecskelakás odaítélése során nem élveznek előnyt a gyermekkel rendelkező pályázók, mivel nem szociális jellegű lakásigénylés kielégítése a cél, hanem a végleges lakáshoz jutáshoz kíván az Önkormányzat segítséget nyújtani azáltal, hogy a fiataloknak ne kelljen piaci alapon lakást bérelniük.

(5)³¹

(6)³²

(7)³³

19/F. § (1) A fecskelakások bérletére meghatározott időtartamú - legfeljebb 3 évi időtartamra szóló bérleti szerződés köthető, amely kérelemre két alkalommal 1-1 évvel meghosszabbítható. A három év, illetve hosszabbítás esetén a négy vagy öt év leteltét követően a bérleti jogviszony megszűnik, további meghosszabbításra nincs lehetőség.

(2)³⁵ A bérleti jogviszony meghosszabbítására vonatkozó kérelmet bérlő legkésőbb a lejárati idő előtt 30 nappal köteles benyújtani a polgármester felé. Az önhibából késedelmesen benyújtott kérelem a bérleti jogviszony megszűnését eredményezi.

(3) A bérleti jogviszony megszűnése esetén a bérlő köteles 15 napon belül kiköltözni az ingatlanból.

(4) Megszűnik a bérleti szerződés a meghatározott időtartam lejárta előtt felmondás útján, ha a bérlő

(5) A rendszeres közüzemi díjfizetés ellenőrzése érdekében bérlő köteles háromhavonta bemutatni annak igazolását, hogy fizetési kötelezettségének eleget tett.

19/G. § (1) A lakást elcserélni, bérleti jogát folytatni nem lehet.

(2) A házassági, illetve élettársi közösség megszűnése esetén a felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a házasság felbontásától, az élettársi közösség megszűnésétől számított 30 napon belül a lakást kártalanítás nélkül elhagyják, elhelyezésükről maguk gondoskodnak.

19/H. § A bérleti jogviszony bármely okból történő megszűnését követő jogcím nélküli használat esetén a 29. § rendelkezései megfelelően alkalmazandók

20.  § (1) Önkormányzati tulajdonú lakásra - a bérlőkijelölésre jogosult eltérő rendelkezése hiányában - bérlőtársi szerződés a házastársak közös kérelmére a bérbeadáskor, vagy a bérleti jogviszony fennállása alatt is köthető.

(2) Amennyiben a bérlőtársak esetében a házasság felbontására kerül sor, a lakás bérleti jogviszonyának folytatására a felek megegyezése, ennek hiányában a bíróság döntése szerinti bérlőtárs jogosult.

(3) Egyéb esetekben a bérlőtársi jogviszony létesítésének nincs helye.

21.  § A megüresedett társbérleti lakrészt a lakásban maradó társbérlő részére, a társbérletet elhagyó társbérlővel azonos feltételekkel, kérelmére ki kell utalni.

22.  § (1) A bérbeadó a bérlő részére a lakást leltár szerint rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adja át. A bérlő az átvételt a leltár aláírásával köteles elismerni.

(2) Bérlő és a vele együttlakó személyek a lakást rendeltetésszerűen, a szerződésnek megfelelően használhatják.

(3) A bérbeadó a rendeltetésszerű és gondos használatot, továbbá a bérlői kötelezettségek teljesítését a bérlő nyugalmának és foglalkozásának zavarása nélkül a lakásban évente kétszer, munkanapokon előzetes értesítés alapján 8-20 óra közötti időben ellenőrizheti, melyet a bérlő tűrni köteles.

23.  § A bérlő köteles gondoskodni a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek a karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról, illetőleg cseréjéről, valamint a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztán tartásáról.

24.  § (1) Írásbeli megállapodás alapján a bérlő a lakást átalakíthatja, korszerűsítheti.

(2) A megállapodásnak tartalmaznia kell az elvégzendő munkák:

(3) Ha a bérlő az átalakítási, korszerűsítési munkát bérbeadói hozzájárulás, vagy hatósági engedély nélkül végzi el, a bérbeadó kötelezheti az eredeti állapot helyreállítására.

(4) Amennyiben a korszerűsítés, átalakítás folytán a lakás komfortfokozata is megváltozik, a lakbér emelése mellett a bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban is, hogy a lakás átalakítása, korszerűsítése költségeit a bérbeadó a lakbérbe való beszámítással egyenlíti ki.

25.  § (1) Az épület karbantartása, felújítása, helyreállítása, átalakítása, bővítése folytán felmerülő munkálatok a bérleti jogviszony szüneteltetés eredményezhetik.

(2) A szünetelés időtartamára a bérbeadói jog jogosultja jelöl ki a bérlő részére az Ltv. 18. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelő lakást.

25/A. § (1) A bérlő a bérbeadó részére bérleti díjat köteles fizetni.

(2) A piaci alapon hasznosított ingatlanok esetében a bérleti díj két összetevőből áll:

25/B. §³⁹ (1) Az egyszeri bérbeadói hozzájárulás mértéke:

(2) Összkomfortos és komfortos lakás esetében az egyszeri bérbeadói hozzájáruláson felül a bérlő köteles ún. éves bérbeadói hozzájárulásként 50 ezer Ft összegű fenntartási hozzájárulást fizetni a tárgyév január 15. napjáig.

(3) Az éves bérbeadói hozzájárulás összege a lakásbérleti jogviszony június 30. napját megelőző megszűnése esetén arányosan visszafizetésre kerül, június 30. napját követő megszűnés esetén teljes összegben illeti meg a bérbeadót.

25/C. §⁴⁰ A bérbeadói hozzájárulások összege az önkormányzat bevétele. Az egyszeri bérbeadói hozzájárulás csak a tulajdonában álló lakások felújítására, karbantartására, illetve új lakások építésére használható fel, az éves fenntartási hozzájárulás a lakásgazdálkodással kapcsolatos működési kiadásokra is.

25/D. §⁴¹ (1) Az egyszeri bérbeadói hozzájárulás fizetési kötelezettsége a bérlőt a maximális bérleti időtartam alatt egyszer terheli, annak összegét a volt bérlőnek a lakásbérleti jogviszony folytonossága esetén - a (2) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve - nem kell újra megfizetnie.

(2) A maximális időtartam leteltét követően az egyszeri bérbeadói hozzájárulás összegét ciklikusan újra meg kell fizetnie a jogfolytonos bérlőnek is.

(3) Méltányolható esetben kérelemre bérbeadó két részletben történő megfizetést engedélyezhet azzal, hogy a teljes összeget be kell fizetni az engedélyezéstől számított 3 hónapon belül.

26.  § (1) A bérlő a bérbeadó részére köteles havonta a lakásbérleti jog ellenértékeként a 26. § (2) b) pont szerinti lakbért fizetni, melynek összege az épület fenntartási és karbantartási költségeire tekintettel kerül megállapításra, és a szociális bérlakások esetében a közös használatú helyiségek használati díját is magába foglalja.

(2) A lakbért a bérlő előre, a tárgyhó 15. napjáig köteles megfizetni.

(3)⁴² A lakbér mértéke havonta a mindenkori minimálbér %-ában meghatározott Ft/m2 összegben:

(4)⁴³

27.  § A szociális helyzet alapján bérelt lakás esetében a bérlő a szociális törvény végrehajtására készített helyi rendeletben meghatározottak szerint jogosult lakbértámogatásra.

28.  § (1) A bérbeadó többlakásos, nem kertes ingatlanok esetében külön szolgáltatásként gondoskodik

(2) A bérbeadó által a bérlő részére nyújtott külön szolgáltatások díját közszolgáltatási díjak figyelembe vételével állapítja meg, és közli a bérlővel. A használati díj nem lehet több, mint a lakbér 20 %-a.

29.  § (1) Az a személy, aki a lakást jogcím nélkül használja, a jogcím nélküli használat kezdetétől – a (2) bekezdésben megállapított kivétellel - a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű használati díjat köteles a bérbeadó részére fizetni.

(2) A jogcím nélküli lakáshasználó - az ilyen lakáshasználat kezdetétől számított 6 hónap elteltét követő naptól a lakásból való kiköltözésig - emelt használati díjat köteles fizetni, ha a bérbeadónak e rendelet alapján tett nyilatkozata, illetőleg az Ltv. értelmében elhelyezésre nem tarthat igényt.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak alapján az emelt lakáshasználati díj mértéke a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított - 7-12. hónap közötti időtartamra a lakás lakbérének kétszeres összege - 13-18 hónap közötti időtartamra a lakás lakbérének háromszoros összege, a 19. hónaptól kezdődően a lakás lakbérének ötszöröse.

(4) Ha a jogcím nélküli lakáshasználónak - a vele együtt lakókra tekintettel meghatározott - egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, továbbá a létfenntartásához szükséges mértéken felüli ingó, valamint forgalomképes ingatlan vagyonnal sem rendelkezik, kérésére a használati díj mértékét csökkenteni kell. A csökkentett használati díj sem lehet azonban kevesebb a lakás lakbérének (kétszeres összegénél.

(5) A bérbeadó a 6 hónapot elérő a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított 8 napon belül köteles a lakás kiürítése iránti bírósági eljárást megindítani.

30.  § (1) A bérlő, továbbá és a társbérlő a bérbeadó és a társbérlő írásbeli hozzájárulása nélkül fogadhatja be a lakásba:

(2) A bérlőtárs a bérbeadó, és a bérlőtársa írásbeli hozzájárulása nélkül fogadhatja be a lakásba kiskorú gyermekét, valamint annak az együttlakás ideje alatt született gyermekét.

(3) A bérlő, továbbá a bérlőtárs és a társbérlő kizárólag a bérbeadó, továbbá a másik bérlőtárs és a társbérlő előzetes írásbeli hozzájárulása alapján fogadhatja be a lakásba

(4) A bérbeadó a befogadáshoz azzal a feltétellel járulhat hozzá, ha a befogadott írásos nyilatkozatban vállalja, hogy a bérlő bérleti jogviszonyának megszűnésekor a lakásból mindennemű térítési és elhelyezési igény nélkül elköltözik.

31.  § (1) A bérbeadó a tartási szerződéshez való hozzájárulást köteles megtagadni, ha:

(2) A bérbeadó a hozzájárulását megelőzően a (2) bekezdésben meghatározott teljeskörű tisztázása érdekében környezettanulmányt készít, melyben bérlő és az eltartó kötelesek együttműködni. Az együttműködési kötelezettség megtagadása a tartási szerződéshez való hozzájárulás megtagadását vonja maga után.

32.  § A határozott időre szóló, illetőleg feltétel fennállásáig, illetve bekövetkezéséig tartó lakásbérleti jog a szerződésben meghatározott idő elteltével, illetőleg a feltétel fennállásának megszűnésekor, illetve a feltétel bekövetkezésekor szűnik meg.

33.  § (1) A bérlő a lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetését kezdeményezheti, amennyiben lakbértartozása, lakásbérleti jogviszonyához kapcsolódó helyi adótartozása és közüzemi tartozása nincs és a 34. § szerinti költségek megfizetését vállalja.

(2) A bérbeadó a lakásbérleti szerződés – a szociális célú bérlakás kivételével - közös megegyezéssel történő megszüntetését abban az esetben kezdeményezheti, ha a bérlő részére

(3) A (2) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján a bérlő:

(4) A felajánlott lakás akkor is megfelelő, ha a lakások közötti eltérést a felajánlott lakás más előnye kiegyenlíti.

(5) A bérlő a (2) bekezdés szerinti esetben pénzbeli térítésre tarthat igényt, ha másik önkormányzati lakást nem kér, illetve nem kap és a lakást kiürítve, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó részére átadja és a bérbeadó, a helyi adóhatóság, illetve a közüzemek felé a lakásbérleti jogviszonyhoz kapcsolódó tartozása nem áll fenn.

(6) Szociális célú bérlakás esetében bérbeadó részéről rendes felmondásra csak az Ltv. 26. § (7) bekezdésében meghatározott esetekben kerülhet sor.

34.  § (1)⁴⁴ A pénzbeli térítés mértéke megegyezik a 25/B. § (1) bekezdésében írt bérbeadói hozzájárulás összegével.

(2) Ha a lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése során a bérbeadó a másik lakás mellett pénzbeli térítést is fizet, ennek összege a két lakásra megállapított bérbeadói hozzájárulás különbözetével azonos.

(3) A pénzbeli térítést attól a naptól számított 15 napon belül kell egy összegben a volt bérlő részére megfizetni, amikor a lakást visszaadta és tartozását rendezte.

35.  § A szerződés megszűnésekor, megszüntetésekor – a 33. § (5) bekezdésében foglalt kivétellel – a lakást és a lakásberendezéseket rendeltetésszerű használatra alkalmassá a bérbeadó teszi. Az ezzel kapcsolatosan felmerült költségeket – számla ellenében - a bérlő köteles a bérbeadónak megtéríteni.

36.  § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő megüresedő, vagy újonnan épült bérlakásra a Képviselő-testület bérlő-kiválasztási jogot biztosíthat a város közéletében fontos szerepet betöltő intézmények, szervek javára.

(2) A bérlő-kiválasztási jog legfeljebb három esetre szólhat.

(3) A bérlakás forgalmi - új lakás esetén bekerülési - értéke

(4) A bérlő-kiválasztási jog ellenértékének megfizetése nem mentesíti a bérlőt a 12. § (2) bekezdésében meghatározott egyszeri bérbeadói hozzájárulás megfizetése alól.

37.  § (1) A 4. § (5) bekezdésében meghatározott közérdekű feladatok megoldására önkormányzati bérlakás biztosítható

(2) A bérleti szerződés maximum 5 éves határozott időtartamra köthető, mely munkáltatói támogatás és a bérlő kötelezettségeinek maradéktalan teljesítése esetén a munkaviszony fennállásának időtartama alatt többször is meghosszabbítható.

(3) A lakás bérlőjét a polgármester, a polgármester esetében pedig a Képviselő-testület jelöli ki.

(4) A közérdekű lakásigénylés kielégítését szolgáló lakások körét a Képviselő-testület határozatban állapítja meg.

(5) A bérleti szerződés azonnali hatályú felmondását vonja maga után, ha a bérlő a lakásbérleti jogviszonyból eredő helyi adófizetési kötelezettségének a felszólítást követő 15 napon belül nem tesz eleget. A határidő az írásbeli felszólítás kézhezvételét, illetve a kézhezvétel megtagadását követő napon kezdődik.

(6) A bérleti szerződés megszűnését követően a bérlő saját maga köteles elhelyezéséről gondoskodni, minden külön térítési és elhelyezési igény nélkül.

(7) A bérleti szerződés hatályát veszti encsi ház, vagy lakás tulajdonjogának megszerzésével a (8) bekezdés szerinti időpontban.

(8) A bérlő a (7) bekezdés szerinti tulajdonjog megszerzése esetén köteles 6 hónapon belül a lakást minden külön térítési és elhelyezési igény nélkül elhagyni.

38.  § (1) A bérbeadó a lakáscsere szerződéshez kizárólag akkor adhatja meg a hozzájárulását, ha az önkormányzati lakás bérlője a lakást azonos forgalmi értékű, nagyságú és komfortfokozatú másik lakás bérletére, vagy tulajdonjogára cseréli..

(2) A bérbeadó a lakáscseréhez kért hozzájárulást megtagadhatja az Ltv. 29. § (4) bekezdésben, illetve köteles megtagadni az Ltv. 29. § (7) bekezdésében meghatározott esetben, továbbá ha

(3) A bérbeadó a hozzájárulás nem tagadhatja meg az Ltv. 29. § (5)-(6) bekezdésében meghatározott esetben.

(4) Ha a cserélő felek a csereszerződésben másként nem állapodtak meg, a bérlővel együtt lakó valamennyi személy köteles a lakást a bérlővel együtt elhagyni.

(5) A bérbeadó a hozzájárulást írásban köteles megadni. Ennek keretében tájékoztatni kell a cserepartnert a lakással összefüggő - e rendelet szabályai szerinti - bérlői kötelezettségekről, valamint a lakbér összegéről.

(6) A cserével megszűnő bérleti szerződés feltételeitől eltérő tartalmú lakásbérleti szerződés csak a csere folytán bérleti jogot szerző hozzájárulásával köthető.

39.  § (1) A bérlő a bérbe adott lakás legfeljebb 50 %-át a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával, kivételesen indokolt esetben lakás céljára albérletbe adhatja, ha a bérleményben az egy főre jutó alapterület a 6 m2-t meghaladja.

(2) Az albérletbe adás akkor indokolt, ha a bérlőnek indokolt okból átmenetileg nincs szüksége az érintett lakrészre. A távollét akkor indokolt, ha a bérlő azért van távol, mert

(3) Az albérletbe adás időtartama nem lehet hosszabb, mint a bérlő bérleti jogviszonyának időtartama, határozatlan idejű szerződés esetén max. 12 hónap. Ezen időtartam alatt a bérlő a lakbér másfélszeresét köteles megfizetni. A maximális időtartam leteltével a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával az albérleti szerződés újabb 12 hónapra meghosszabbítható.

(4) A bérbeadói hozzájárulás nélkül történő albérletbe adás a bérleti jogviszony azonnali hatályú felmondásának alapjául szolgál.

(5) A bérbeadó a lakásbérleti szerződés megszűnése után a lakásban jogcím nélkül visszamaradó volt albérlő elhelyezésére kötelezettséget nem vállalhat.

(6) A lakás fizetővendéglátás céljára nem hasznosítható.

40.  § (1) Ha a szociális intézményből elbocsátott személy az intézménybe utaláskor lakásbérleti jogviszonyáról pénzbeli térítés ellenében mondott le, részére legfeljebb egy lakószobás, komfortos lakás bérbeadása ajánlható fel abban az esetben, ha az általa kapott pénzbeli térítést egy összegben visszafizeti a visszafizetés évében érvényes pénzintézeti kamattal növelt összegben.

(2) A pénzbeli térítés visszafizetése alól a képviselő-testület indokolt esetben felmentést adhat.

41.  § A helyiségek bérletének létrejöttére, a felek jogaira és kötelességeire, valamint a bérlet megszűnésére ezen rendelet lakásbérletre vonatkozó rendelkezéseit a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

42.  § A polgármester közérdekű célból engedélyezheti a helyiség pályázati eljáráson kívül történő bérbeadását, vagy más módon való hasznosítását.

43.  § A megüresedett, vagy újonnan létesített üres helyiségek esetében a bérleti díj két összetevőből áll:

43/A.  § (1) A megüresedett, vagy újonnan létesített üres helyiségek bérleti jogának megszerzése érdekében a leendő bérlő a 43. § szerinti egyszeri igénybevételi díjat köteles fizetni.

(2) Mentesül az igénybevételi díj megfizetése alól, ha a 41. §-ban foglaltakra tekintettel a bérletet közérdekű tevékenység folytatására kívánja megszerezni.

(3) Az igénybevételi díj összege: 2.000.-Ft/m2/év+ÁFA.

(4) Helyiség esetén az igénybevételi díj megfizetésére részletfizetési kedvezmény nem adható.

44.  § (1) Bérbeadó a helyiségre bérlőtársi szerződést nem köthet.

(2) A bérbeadó a helyiségben más személy befogadásához nem ad hozzájárulást.

(3) A bérleti jogviszony folytatására az Ltv. 40. § rendelkezései az irányadóak.

45.  § (1) A bérbeadó a helyiséget a megegyezés, illetve pályázati kiírásban megjelölt állapotban és felszereltséggel, leltár alapján köteles a bérlőnek átadni.

(2) A bérlő nem követelheti a bérbeadótól, hogy a helyiséget a tevékenységének megfelelő állapotba kialakítsa, felszerelje, illetve berendezze.

46.  § (1) A tulajdonos a helyiség átruházásához, albérletbe adásához nem járul hozzá.

(2) Helyiség bérleti joga csak egy másik, Encs városban lévő helyiség bérleti jogára cserélhető el. A cseréhez az alábbi feltételek együttes megléte esetén adható hozzájárulás:

47.  § A helyiségbér összegében egyetlen igénylő esetében a kereseti és kínálati viszonyok figyelembevételével a felek szabadon állapítják meg, több igénylő esetében a helyiségbér pályázati eljárás során kerül kialakításra.

48.  § (1) Az a személy, aki a helyiséget jogcím nélkül használja, a jogcím nélküli használat kezdetének napjától helyiséghasználati díjat köteles fizetni.

(2) A helyiséghasználati díj mértéke a jogcím nélküli használat esetén:

49.  § Ha a felek között létrejött helyiségbérleti szerződés másként nem rendelkezik, a helyiséget az átadáskori eredeti állapotában kell leltár szerint, tisztán és rendeltetésszerűen, használatra alkalmas állapotban a bérlőnek a szerződés megszűnésekor visszaadni.

50.  § (1) A bérleti szerződést a felek közös megegyezéssel a következő hónap utolsó napjával megszüntethetik.

(2) A helyiségbérleti szerződés felmondására írásban, mindkét fél, indokolás nélkül jogosult. A felmondási idő 3 hónap.

(3) Felmondás esetén a bérlőt cserehelyiség nem illeti meg.

51.  § (1) A bérbeadó folyamatos nyilvántartást vezet az önkormányzat tulajdonában lévő bérbeadás útján hasznosított lakásokról.

(2) A lakásnyilvántartás tartalmazza:

52.  § (1) A Polgármesteri Hivatal Igazgatási Irodája folyamatos nyilvántartást vezet a lakásbérbeadási igénylésekről.

(2) E nyilvántartás vezetéséhez az állampolgár az alábbi személyes adatszolgáltatásra köteles, mely adatok kezeléséhez az igénylés benyújtásával egyidejűleg, külön nyilatkozat nélkül, hozzájárulását adja:

(3) A fenti adatok közül nem hozhatók nyilvánosságra az állampolgár vagyoni, jövedelmi viszonyait érintő, valamint az egészségügyi állapotára vonatkozó adatok.

(4) E rendelet alkalmazásánál havi átlagjövedelemnek az előző 12 teljes naptári hónapban elért összes jövedelemnek 1/12 részét kell tekinteni.

53.  § A Polgármesteri Hivatal Műszaki irodája folyamatos nyilvántartást vezet a helyiségekről, amely tartalmazza a helyiség adatait, az esetleges pályázati adatokat, valamint a bérlőre és a bérleti díjra vonatkozó adatokat.

54.  § A jelen rendelet hatálybalépésekor már megkötött, határozatlan idejű bérleti szerződések érvényességét jelen rendelet 6. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések nem érintik.

55.  § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napját követő napon lép hatályba.