Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2017. (VI.30.) önkormányzati rendelete

a Budapest XVIII. kerület Alacskai út – Ganz Ábrahám utca – Kerékkötő utca – Termény utca – Kerékvágás utca – Szántás utca által határolt terület Kerületi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről

Hatályos: 2017. 08. 01- 2022. 04. 07

Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2017. (VI.30.) önkormányzati rendelete

a Budapest XVIII. kerület Alacskai út – Ganz Ábrahám utca – Kerékkötő utca – Termény utca – Kerékvágás utca – Szántás utca által határolt terület Kerületi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről

2017.08.01.

Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 6. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános előírások

1. A rendelet hatálya és a rendelet mellékletei

1. § (1) A rendelet területi hatálya a 2. melléklet szerinti szabályozási tervben meghatározott területre terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni, és ezekre hatósági engedélyt adni a rendelet, valamint a vonatkozó jogszabályok előírásai alapján lehet.

2. § A rendelet mellékletei:

a) 1. melléklet: Építési övezetek és övezetek szabályozási határértékei;

b) 2. melléklet: Szabályozási terv;

c) 3. melléklet: Az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához szükséges, elhelyezendő személygépkocsi tárolók száma;

d) 4. melléklet: Az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához szükséges, elhelyezendő kerékpártárolók száma.

2. Értelmező rendelkezések

3. § E rendelet alkalmazásában:

1. Gyalogos járdafelület: a járdának kizárólag a gyalogos közlekedés számára igénybe vehető – berendezési-, valamint zöldsáv keresztmetszetével csökkentett – része, amely közterületi parkolásra még részlegesen sem vehető igénybe.

2. Pavilon: közterületen lévő, szilárd térelemekkel körülhatárolt, alapozás nélküli, talajhoz rögzített, vagy azon álló, legfeljebb 20 m2 alapterületű építmény.

3. Szintterületi mutató (szm): az összes építhető szintterület és a telekterület hányadosa. Az összes építhető szintterület értéke általános szintterületi mutató értékből (szmá) és – kizárólag az épületen belül elhelyezhető parkolók és azok kiszolgáló közlekedési területei számára igénybe vehető – parkolási szintterületi mutató értékből (szmp) adódik össze (szm=szmá+szmp).

3. Közterületen lévő építmény elhelyezésére vonatkozó előírások

4. § (1) Közterületen kizárólag az alábbi építmények helyezhetők el:

a) távbeszélő fülke,

b) épületben elhelyezett illemhely,

c) utasváró,

d) jegyárusító automata,

e) pavilon.

(2) Lakókocsi, mobil árusítóhely, utánfutó közterületen nem telepíthető.

(3) A közterületen elhelyezett építmények és köztárgyak nem akadályozhatják a jármű- és gyalogosközlekedést.

(4) Közterületen építmény kizárólag akkor helyezhető el, ha a környező épületek földszinti és földszint feletti helyiségeinek, valamint rendeltetési egységeinek rendeltetésszerű használatát nem korlátozza.

(5) Közterületi járdákon a köztárgyak kivételével állandó jellegű építmény csak akkor helyezhető el, ha az építmény elhelyezésével visszamaradó gyalogos járdafelület szélessége legalább 3,0 m. Amennyiben a teljes járda szélessége 5,0 m-nél nagyobb, akkor a visszamaradó összefüggő gyalogos járdafelület szélessége legalább 70%-a kell legyen a teljes járda szélességének.

(6) Közterületen vagy közhasználatra átadott magánterületen pavilon ideiglenes jelleggel – külön önkormányzati rendelet alapján kiadott közterület használati engedély alapján, legfeljebb 180 napig – helyezhető el, kizárólag 5,0 m-nél szélesebb gyalogos járdafelülettel rendelkező utca esetén, akkor

a) ha az építményt körülvevő járófelület legkisebb szélességi mérete legalább 1,5 m, továbbá

b) a pavilon szélessége nem haladja meg a gyalogos utca szélességének 1/3-át.

4. Telekalakításra vonatkozó általános rendelkezések

5. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen új

a) nyúlványos telek,
b) úszótelek
nem alakítható ki.
(2) A közműellátást szolgáló mérnöki építmények, műtárgyak, valamint magánutak számára az építési övezetre, övezetre az 1. mellékletben meghatározott kialakítható legkisebb telek területére vonatkozó előírásoktól eltérő – műszakilag szükséges – méretű telek kialakítható abban az esetben, ha
a) a közműberendezés részére kialakított önálló telek közúthoz vagy magánúthoz közvetlen kapcsolattal rendelkezik, és
b) a közüzemi berendezés előírt védőtávolsága nem korlátozza a telekalakítással érintett további tel(k)ek meglévő épületeinek rendeltetésszerű használatát és az övezeti előírásoknak megfelelő fejlesztését.
(3) A szabályozási terven jelölt és a területek feltárását szolgáló közlekedési területek telekalakítása az előírt nyomvonal egy részére is történhet.
(4) Közterület szabályozással érintett telek esetén telket osztani abban az esetben is lehet, ha a visszamaradó telek mérete a vonatkozó építési övezetben előírt telekméretnél kisebb, de kizárólag abban az esetben, ha a telek az egyéb övezeti és más általános érvényű hatósági előírások figyelembevételével beépíthető.
(5) A meglévő és tervezett közterületeknek, valamint közhasználat céljára átadott magánutaknak összefüggő hálózatot kell alkotniuk.
(6) Az építési övezeteken belül az ingatlanok megközelítését, kiszolgálását biztosító magánutakat, csak köz számára megnyitott magánútként lehet kialakítani, kivéve ha az zsákutcaként kerül kialakításra.
(7) Kiszolgáló gépjármű forgalom számára is szolgáló, 30 méternél hosszabb új zsákutca akkor létesíthető, ha a végén a tehergépjárművek számára (hulladékszállítás, katasztrófavédelmi feladatok ellátása) a megfelelő forduló kialakításra kerül. A zsákutcaként kialakítható útszakasz legnagyobb hossza legfeljebb 250 méter lehet.

5. Közművek előírásai

6. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó építési telken keletkező csapadékvíz közterületre nem vezethető ki, a csapadékvizet építési telken belül kell helyben tartani, elszikkasztani.

(2) Új villamos energia elosztóvezeték, elektronikus hírközlési és egyéb gyengeáramú hálózatépítés föld felett nem kivitelezhető.

(3) Megújuló energiatermelő berendezések közül:

a) háztartási méretű napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem)

aa) magastetős épületnél a tetősíkba, vagy attól legfeljebb 20o-kal eltérően telepíthető,

ab) lapostetős épületnél a tetősíktól legfeljebb 45o-kal eltérően telepíthető;

b) háztartási méretű kiserőmű (szélgenerátor) berendezés úgy telepíthető, hogy a berendezés

ba) magassága a telepítés telkére vonatkozó előírásokban rögzített beépítési magasságot legfeljebb 3 m-rel haladhatja meg, és

bb) a dőlési távolsága minden irányban saját telken belülre essen.

6. A beépítésre vonatkozó előírások

7. § (1) A meglévő épületek rendeltetése kizárólag az építési övezetben megengedett rendeletetésekre változtatható meg.

(2) Az egyes építési övezetekhez meghatározott beépítési módtól csak az adott építési övezetben meghatározottak alapján lehetséges eltérni.

(3) A rendelet hatálya alá tartozó építési övezetek és övezetek területén a melléképítmények közül

a) hulladéktartály-tároló,
b) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló,
nem helyezhető el.
(4) Az építési övezet, övezet eltérő rendelkezései hiányában melléképítmény kizárólag az építési helyen belül vagy a hátsókertben – az építési övezetre, övezetre vonatkozó egyéb előírások keretei között – helyezhető el.
(5) A terepszint alatti beépítés helye megegyezik a beépítési módnak megfelelő építési hellyel.

7. Önálló, gépjármű tárolására szolgáló építmények elhelyezése

8. § (1) Közterületi telekhatáron sorgarázs sem önállóan, sem épületben nem helyezhető el.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen önálló parkolóház nem létesíthető.

8. A gépjárművek és kerékpárok elhelyezésének helyi szabályai

9. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó terület – az egyes építési övezeteknek megfeleltetve – a gépjármű elhelyezés szempontjából lakóterületi parkolási zónába tartozik, melybe az Lke-1 jelű építési övezetek és határoló közterületeik sorolódnak.

(2) A parkolóhely-létesítési kötelezettséget a 3. mellékletben meghatározottak szerint, a rendeletben meghatározott esetek kivételével az ingatlanon belül kell teljesíteni. A számítással kapott parkolóhely értékek egész számra felfelé kerekítendők.

(3) Az egyes építési övezetekre vonatkozó kerékpártároló-létesítési kötelezettséget a 4. melléklet tartalmazza.

10. § (1) A parkolóhely-létesítési kötelezettség a (2) bekezdésben felsorolt esetekben részben vagy teljes egészében pénzben megváltható.

(2) A parkolóhely-létesítési kötelezettség telken belüli teljes körű teljesítését nem kell biztosítani, ha:

a) meglévő, lakás célú rendeltetési egységet, vagy azt is magába foglaló épületet lakás célú rendeltetési egységgel bővítenek, amelynek önálló, személygépjármű behajtásra alkalmas közterületi kapcsolata nincsen, és az az átalakítással, bővítéssel összefüggésben nem alakítható ki;

b) a telekre való be- és kihajtás forgalomtechnikai okból nem engedélyezhető.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben az új épület (létesítmény) létesítésének, meglévő épület (létesítmény) rendeltetése megváltoztatásának vagy bővítésnek megfelelően számított parkolóhelyek számának egésze vagy annak egy része az építés helye szerinti telken kívül is biztosítható. Az ilyen módon engedménnyel érintett épület (létesítmény) építtetőjét telken kívüli parkolóhely-építési kötelezettség terheli.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben a megváltható parkolóhelyek száma a létesítendő helyek 100 százaléka, de legfeljebb 2 parkolóhely lehet.

(5) A parkolóhely-létesítési kötelezettség pénzbeli megváltására, telken kívüli megvalósítására a Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre parkolási rendjéről és a parkolóhelyek megváltásáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint – a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – van lehetőség.

II. Fejezet

Beépítésre szánt területek részletes övezeti előírásai

9. Az építési övezeti előírások alkalmazása

11. § (1) Az övezeti kód által jelölt építési övezetek és övezetek szabályozási jellemzőit az 1. melléklet tartalmazza.

(2) Az övezeti előírásokban előírt szabályozási jellemzőket együtt kell alkalmazni és azoknak külön-külön és együttesen is meg kell felelni.

12. § (1) Az egyes építési övezetekben meghatározott legkisebb zöldfelületi mérték szerinti zöldfelületet az alábbiak szerint kell kialakítani:

a) Lakóterület esetén a telekre előírt legkisebb zöldfelület minden megkezdett 100 m2-e után
b) Intézményi rendeltetésű terület telkein az előírt legkisebb zöldfelület minden 150 m2-e után
telken belül legalább egy nagy vagy közepes lombkoronát növelő, környezettűrő, a helyi sajátosságoknak megfelelően megválasztott fajú lombos fát kell ültetni.

10. Kertvárosias, intenzív beépítésű lakóterületek általános szabályai (Lke-1/XVIII)

13. § (1) Az Lke-1/XVIII jelű építési övezet(ek) területén az építési telken szálláshely-szolgáltató épület, valamint legfeljebb 250 m2 bruttó szintterülettel a lakosság ellátását biztosító vendéglátás, kereskedelem célú épület is elhelyezhető.

(2) Az Lke-1/XVIII jelű építési övezetekben a közművesítettség mértéke teljes.

(3) Az Lke-1/XVIII jelű építési övezet(ek) területén

a) közműpótló, vagy
b) egyedi szennyvíztisztító kisberendezés
átmenetileg sem alkalmazható.
(4) A lakóövezetben jelentős zaj-, rezgés- vagy levegőszennyezést okozó, valamint veszélyes anyag keletkezésével együtt járó tevékenység céljára szolgáló rendeltetési egység nem helyezhető el. Ilyen tevékenység céljára szolgáló meglévő építmény felújítható, korszerűsíthető és átalakítható, de nem bővíthető. Rendeltetése az övezetben előírtakkal összhangban változtatható.
(5) A kertvárosias lakóterületen kisipari és szolgáltató tevékenység céljára szolgáló rendeltetési egység csak akkor alakítható ki, ha
a) a tevékenység folytatása - ide értve a szállítást, rakodást és üzemelést - a lakóterület rendeltetésszerű használatát nem zavarja, a környezetben élők egészségét és a környezetet nem veszélyezteti, és
b) az előírt gépjármű-elhelyezés telken belül biztosítható.
(6) Az övezetben a melléképítmények közül:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) csapadékvíz tartály,
c) hulladéktartály-tároló,
d) kerti építmény,
e) zászlótartó oszlop a rendezett terepszinttől számított legfeljebb 6,0 m magassággal
helyezhető el.
(7) Az építési övezetben a fő rendeltetést kiegészítő vagy kiszolgáló funkciójú építmények, épületek közül
a) járműtároló,
b) háztartással kapcsolatos tároló épület,
c) legfeljebb 20 m2-es vízszintes vetülettel kialakított lábakon álló kerti tető,
d) pergola,
e) gépjármű árnyékoló tető,
f) kerti épített tűzrakóhely (a telekhatártól legalább 0,75 m távolságra),
g) kerti víz- és fürdőmedence
helyezhető el.

11. Az Lke-1/XVIII-AK/I jelű építési övezet részletes előírásai

14. § (1) Az Lke-1/XVIII-AK/I jelű építési övezetre vonatkozó szabályozási határértékeket az 1. melléklet 1. pontja tartalmazza.

(2) Az építési övezet területén elhelyezett épületekben az alábbi rendeltetéseket lehet elhelyezni:

a) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetés,

b) az egyéb előírt szabályok betartása mellett alapellátást biztosító kiskereskedelmi, szolgáltató rendeltetés.

(3) Az építési övezetben a beépíthető telkek minimális szélessége legalább 20 méter, amelyet legalább a tervezett építési helynél kell biztosítani.

(4) Új beépítés esetén az előkert minimális mérete 5,0 méter.

(5) Az építési övezet előírásainak nem megfelelő, kialakult állapotú meglévő épület jókarbantartható,felújítható, helyreállítható, korszerűsíthető, átalakítható, bővíthető az építészeti és településképi illeszkedést egyaránt biztosítható módon. A meglévő épület bővítése során a szomszédos telkeken meglévő épületektől az építési tevékenységgel érintett épület távolsága nem lehet kisebb az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: OTÉK) meghatározott előírásainál.

12. Az Lke-1/XVIII-AK/01 jelű építési övezet részletes előírásai

15. § (1) Az Lke-1/XVIII-AK/01 jelű építési övezetre vonatkozó szabályozási határértékeket az 1. melléklet 2. pontja tartalmazza.

(2) Az építési övezet területén elhelyezett épületekben az alábbi rendeltetéseket lehet elhelyezni:

a) lakó rendeltetés,

b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetés,

c) az egyéb előírt szabályok betartása mellett alapellátást biztosító kiskereskedelmi, szolgáltató rendeltetés,

d) szállás jellegű rendeltetés.

(3) Az építési övezet területén a 750 m2-nél kisebb telkeken legfeljebb egy lakás vagy egyéb rendeltetési egység helyezhető el.

(4) Az építési övezet területén a 750 m2 -t elérő telkeken legfeljebb kettő lakás vagy egyéb rendeltetési egység alakítható ki, ennél nagyobb telkek esetében minden további 400 m2 telekterület után további egy lakás vagy egyéb rendeltetési egység helyezhető el.

(5) Az építési övezetben a beépíthető telkek minimális szélessége legalább 14 méter, amelyet legalább a tervezett építési helynél kell biztosítani.

(6) Az építési övezetben a minimális telekszélességet elérő telkeken az épületek oldalhatáros és ikres beépítési mód szerint is elhelyezhetők. A 20 méter telekszélességet elérő telkek esetében a beépítési mód szabadonálló is lehet.

(7) Új beépítés esetén az előkert minimális mérete 5,0 méter.

(8) Az építési övezetben előírt kialakítható legkisebb telekméret háromszorosát meghaladó építési telek beépítését több épület elhelyezésével, valamint építészetileg tagoltan kell megvalósítani.

(9) Az építési övezet előírásainak nem megfelelő, kialakult állapotú meglévő épület jókarbantartható, felújítható, helyreállítható, korszerűsíthető, átalakítható, bővíthető az építészeti és településképi illeszkedést egyaránt biztosító módon. A meglévő épület bővítése során a szomszédos telkeken meglévő épületektől az építési tevékenységgel érintett épület távolsága nem lehet kisebb az OTÉK-ban meghatározott előírásoknál.

III. Fejezet

Beépítésre nem szánt övezetek részletes előírásai

13. Kerületi jelentőségű közutak területe (Kt-KÖu/XVIII)

16. § (1) A Kt-KÖu/XVIII jelű övezet a más közlekedési övezetbe nem sorolt közutak területe, amely az utak csomópontjainak, műtárgyainak, csapadékvíz elvezető rendszerének, valamint parkolók, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közmű és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezet területén megengedett építmények elhelyezésére a rendelet közterületen lévő építmények elhelyezésére vonatkozó előírásait kell alkalmazni.

IV. Fejezet

Záró rendelkezések

17. § (1) Ez a rendelet 2017. augusztus 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(2) E rendelet hatálybalépésétől a rendelet területi hatálya alá tartozó területen

a) Pestszentlőrinc-Pestszentimre Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 60/2006. (IX.12.) önkormányzati rendeletben; valamint
b) Pestszentlőrinc-Pestszentimre parkolási rendjéről és a parkolóhelyek megváltásáról szóló 44/2007. (XII.21.) önkormányzati rendeletnek 3. §-ában, 4. § (1)-(3) bekezdésében, 5. §-ában és 1. mellékletében
szereplő rendelkezéseket nem lehet alkalmazni.

18. § Pestszentlőrinc-Pestszentimre Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 60/2006. (IX.12.) önkormányzati rendelet a következő 94. §-sal egészül ki:

„94. § A Budapest XVIII. kerület Alacskai út – Ganz Ábrahám utca – Kerékkötő utca – Termény utca – Kerékvágás utca – Szántás utca által határolt terület Kerületi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 15/2017. (VI.30.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: 72. számú szabályozási tervről szóló rendelet) területi hatálya alá tartozó területre a PPVSZ rendelkezéseit a 72. számú szabályozási tervről szóló rendelet hatálybalépésétől nem lehet alkalmazni.”

19. § Pestszentlőrinc-Pestszentimre parkolási rendjéről és a parkolóhelyek megváltásáról szóló 44/2007. (XII.21.) önkormányzati rendelet a következő 14. §-sal egészül ki:

„14. § A Budapest XVIII. kerület Alacskai út – Ganz Ábrahám utca – Kerékkötő utca – Termény utca – Kerékvágás utca – Szántás utca által határolt terület Kerületi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 15/2017. (VI.30.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: 72. számú szabályozási tervről szóló rendelet) területi hatálya alá tartozó területre e rendeletnek a 3. §-ában, 4. § (1)-(3) bekezdésében, 5. §-ában és 1. mellékletében szereplő rendelkezéseit a 72. számú szabályozási tervről szóló rendelet hatálybalépésétől nem lehet alkalmazni.”

1-4. melléklet