Nagyhegyes Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2017 (VI.21.) önkormányzati rendelete
a lakás- és helyiséggazdálkodás helyi szabályairól
Hatályos: 2017. 07. 01- 2017. 09. 21Nagyhegyes Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2017 (VI.21.) önkormányzati rendelete
a lakás- és helyiséggazdálkodás helyi szabályairól
Nagyhegyes Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Ltv.) 34. §. (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének a.) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva,
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A rendelet célja
1. § A rendelet célja, hogy a Ltv. rendelkezéseinek figyelembe vételével megteremtse a bérlakás rendszer helyi kereteit, folyamatosan külön válassza a lakáshoz jutás (lakhatás) egyes formáit és megfelelő lehetőséget adjon az önkormányzati lakás és helyiséggazdálkodási feladatok ellátáshoz, a hatásköri, eljárási szabályok rendjének kialakításához.
A rendelet hatálya
2. § (1) A rendelet személyi hatálya kiterjed a nagykorú magyar és Európai Uniós állampolgárra, továbbá az az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándoroltra, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert személyre.
(2) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed a Nagyhegyes Község Önkormányzatának (továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló, jelen rendelet 1. számú mellékletében megjelölt lakásokra (továbbiakban: lakás) és a rendelet 4. számú mellékletében felsorolt nem lakás céljára szolgáló helyiségekre (továbbiakban: helyiség).
(3) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben különösen a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), az Ltv., valamint Nagyhegyes Község nemzeti vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 13/2012. (IV. 19.) önkormányzati rendeletének (a továbbiakban: vagyongazdálkodási rendelet) szabályait kell alkalmazni.
A LAKÁSGAZDÁLKODÁS HELYI SZABÁLYAI
A lakás bérbeadásának feltételei
3. § (1) Önkormányzati lakás csak annak a lakással nem rendelkező személynek adható bérbe, az e §-ban szabályozott eljárással, aki az e rendeletben meghatározott egyéb feltételeknek is megfelel.
(2) Egy pályázó az azonos időpontban meghirdetett lakások közül egy lakás bérletére nyújthat be pályázatot.
(3) A pályázati kiírásnak tartalmazni kell:
a) a meghirdetett lakás műszaki jellemzőit (szobaszám, alapterület, komfortfokozat),
b) a lakás épületen és településen belüli fekvését, pontos címét,
c) a lakás lakbérének összegét,
d) a pályázat benyújtásának módját, helyét, határidejét,
e) a lakások megtekintésének lehetőségét és
f) a kiíró azon jogának fenntartását, hogy a pályázatot - akár indokolás nélkül is - eredménytelennek minősítse,
(4) A pályázati hirdetményt a lakás megüresedésétől - a bérbeadás céljára épített lakások esetében az épület használatbavételi engedélyének kiadásától számított - 30 napon belül ki kell függeszteni.
(5) A pályázatot az önkormányzat hirdetőtábláján kell elhelyezni. A pályázatok benyújtására legalább 15 napos határidőt kell biztosítani.
(6) A pályázati ajánlatokat a meghirdetett lakásokra a hivatal által rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani a szükséges mellékletek csatolásával, a pályázati kiírásban megjelölt szervhez. A pályázat beadását követően a pályázónak hiánypótlásra legfeljebb egy alkalommal van lehetősége.
(7) A pályázatban meghatározott feltételeknek megfelelő személyek közül a rendelet 3. számú melléklete szerinti szempontrendszer alkalmazásával a legtöbb pontot szerzett kérelmezőt, pontegyenlőség esetén a legtöbb pontot szerzett jelentkezők közül sorsolással kiválasztott személyt kell kijelölni.
(8) A lakásbérleti szerződést az önkormányzat nevében a polgármester köti meg a pályázatot elnyert személlyel.
4. § (1) Szociális alapú önkormányzati bérlakás bérlőjéül az jelölhető ki, aki az alábbi feltételek mindegyikének megfelel:
a) családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a kérelem elbírálását megelőző 12 hónap átlagát tekintve nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át, egyedülálló esetén a 200 %-át,
b) a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) szerinti vagyona neki, vagy a vele együtt költöző személynek nincs,
c) neki, valamint a vele együtt költöző személynek Magyarország területén 1/1 tulajdoni arányú hasznosítható lakástulajdona, állandó lakáshasználati joga vagy önkormányzati tulajdonban lévő, illetőleg szolgálati jogviszonyhoz vagy munkakörhöz kötött lakásra bérleti jogviszonya nincs, vagy arról érvényesen írásban lemondott és a bérbeadó azt írásban elfogadta,
d) a kérelem benyújtásának időpontjában korábbi, önkormányzati lakás bérletéből származó, az Önkormányzatnál nyilvántartott tartozása nincs.
(2) Az Önkormányzat a szociális helyzet alapján történő bérbeadás érdekében évente lakásigénylési névjegyzéket készít. Az Önkormányzat a lakásigénylés jogosultságát alátámasztó szociális helyzetre vonatkozó személyes adatokat az érintett írásbeli hozzájárulása alapján - az igénylés elbírálásáig, visszavonásáig, illetőleg a lakásbérleti szerződés megszűnéséig - kezeli.
(3) A szociális helyzetre vonatkozó személyes adatok mindazok az adatok, melyek az (1) bekezdés szerinti jogosultsági feltételek fennállásának megállapításához, valamint az 2. számú melléklet szerinti pontrendszer alkalmazásához szükségesek.
(4) Az igényeket a polgármesterhez lehet benyújtani az (1) és (2) bekezdésben meghatározott szempontok szerinti elbírálásához szükséges adattartalommal.
(5) A lakásigénylőt akkor lehet névjegyzékbe venni, ha a kérelmező, illetve valamennyi vele együtt költöző családtagja megfelel az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek.
(6) A névjegyzékbe vétel során a polgármester dönt az igénylő a 2. számú melléklet alkalmazásával történő besorolásáról.
5. § (1) Költségelven bérbe adott lakás bérlőjévé bérlőjéül az jelölhető ki, aki az alábbi feltételek mindegyikének megfelel:
6. § (1) A bérlő a bérleményért a hasznos alapterület és a komfortfokozat alapján bérleti díjat köteles fizetni. A bérleti díj a bérbeadás jellege szerint - szociális, vagy költségelvű - differenciált mértékét a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
(2) A bérlő a lakbért a szerződésben meghatározott összegben és havonta előre egy összegben, legkésőbb a hónap 10. napjáig köteles az Önkormányzatnak számla ellenében megfizetni.
(3) A bérlő minden hónap 10. napjáig igazolni köteles a Polgármesteri Hivatal felé az előző hónapban esedékes közüzemi szolgáltatások - áram, gáz, ivóvíz, szennyvíz, hulladékszállítás - díjának befizetését.
7. § (1) A lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a bérelt lakásban lakni.
(2) Az Önkormányzat a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglaltak teljesítését egy naptári évben egy alkalommal ellenőrzi.
A bérlőtársi szerződés megkötésének, valamint a lakásban maradó társbérlő részére a megüresedett társbérleti lakrész bérbeadásának feltételei
8. § (1) Bérlőtársi szerződés a bérlő és a leendő bérlőtárs közös kérelmére köthető. A szerződést a kérelmező felek, és az Önkormányzat köti.
(2) A bérlőtársi szerződés megkötésének feltétele, hogy a leendő bérlőtárs – a bérleti jogviszony jellegétől függően – feleljen meg a 4. § (1) bekezdésében, vagy az 5. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek.
(3) A házastársak közös kérelmére bérlőtársi szerződést kell kötni.
(4) Önkormányzati lakásban lévő megüresedett társbérleti lakrész bérbeadására a bérbeadó nem biztosít lehetőséget.
A felek megállapodásának tartalma a bérbeadó jogai és kötelezettségei vonatkozásában
9. § (1) Az Önkormányzat szavatol azért, hogy a lakás az átadásakor rendeltetésszerű használatra alkalmas.
(2) Az Önkormányzat köteles gondoskodni
a) az épület karbantartásáról;
b) az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról;
c) a közös használatra szolgáló helyiségek állagában, továbbá e helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetéséről.
(3) Az egyedi, valamint központos fűtő- és melegvíz-szolgáltató berendezések és a hozzá tartozó szerelvények éves karbantartása az Önkormányzat kötelezettsége, melynek elvégzését a bérlő tűrni köteles.
A lakáshasználati díj emelésének mértéke és feltételei
10. § (1) Az önkormányzati lakást jogcím nélkül használó, az Önkormányzat részére lakáshasználati díjat (a továbbiakban: használati díj) köteles fizetni. A használati díj a lakásra megállapított lakbérrel azonos összeg.
(2) A jogcím nélküli használat kezdetétől számított két hónap elteltével a használati díj a lakásra megállapított lakbér 150 %-a, négy hónap elteltével a használati díj a lakásra megállapított lakbér 200 %-a. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a jogcím nélküli használó másik lakásra tarthat igényt.
A bérlő által a lakásba befogadható személyek köre és a befogadás feltételei
11. § (1) A bérlő a lakásba más személyt - házastársa, gyermeke, befogadott gyermekének a gyermeke, valamint szülője kivételével – az Önkormányzat írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.
(2) A bérlőtárs a lakásba más személyt - a kiskorú gyermeke, valamint a befogadott gyermekének az együttlakás ideje alatt született gyermeke kivételével – az Önkormányzat és a másik bérlőtárs írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.
(3) Az Önkormányzat hozzájárulását akkor tagadja meg, ha a befogadni kívánt személlyel az Önkormányzat a lakásbérleti szerződést felmondta, mert
a) a befogadni kívánt személy, vagy a vele együttlakó személyek az Önkormányzattal, vagy a lakókkal szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsítottak;
b) a befogadni kívánt személy, vagy a vele együttlakó személyek az Önkormányzattól bérelt lakást, a közös használatra szolgáló helyiséget, illetőleg területet rongálták, vagy a rendeltetésükkel ellentétesen használták.
(4) Az Önkormányzat hozzájárulásának megadásáról a polgármester dönt.
A szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a másik lakás bérbeadására, illetőleg a pénzbeli térítés mértékére és megfizetésére vonatkozó szabályok
12. § (1) A lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel bármikor megszüntethető.
(2) A szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésével egyidejűleg, másik lakás bérbeadására is sor kerülhet abban az esetben, ha a bérlő kisebb alapterületű lakást vesz helyette bérbe, és megfelel– a bérleti jogviszony jellegétől függően – a 3. § (1) bekezdésében, vagy a 4. § (1) bekezdésében foglalt, feltételeknek.
(3) A szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén pénzbeli térítés nem fizethető.
A cserelakás felajánlása helyett - megállapodás alapján - fizethető pénzbeli térítés mértéke és feltételei
13. § (1) Az Önkormányzat a határozatlan időre szóló lakásbérleti szerződést úgy is felmondhatja, hogy cserelakást ajánl fel.
(2) Az Önkormányzat a bérlővel megállapodhat, hogy lakás felajánlása helyett pénzbeli térítést fizet, ha a bérlő lakhatása biztosított és nincs olyan önkormányzati bérlakás, mely cserelakásként megfelelő.
(3) A pénzbeli térítés mértéke a lakóingatlan fajtáinak települési átlagértékeiről szóló rendeletben meghatározott, a bérleményre vonatkozó települési átlagérték 10 %-a.
Az elhelyezési kötelezettség vállalásának feltételei, ideértve az elhelyezésre jogosultak személyi körének és jövedelmi, vagyoni helyzetének szabályozását is
14. § A határozatlan időre szóló lakásbérleti szerződés megszűnését követően a lakásban visszamaradó személy másik lakásra akkor tarthat igényt, ha az Önkormányzat a beköltözéskor, vagy a szerződés megszűnését megelőző három hónapnál régebben írásban megkötött megállapodásban erre kötelezettséget vállalt, és fenn állnak személyére a szociális alapon történő lakás bérbeadás 3. § (1) bekezdése szerinti feltételei.
A lakás egy részének albérletbe adásához való hozzájárulás feltételei
15. § (1) Az Önkormányzat a bérelt lakás egy részének albérletbe adásához akkor járul hozzá, ha az albérlőként szerződni kívánó féllel szemben nem állnak fenn a befogadást kizáró, e rendelet 10. § (3) bekezdésében fennálló körülmények.
(2) A bérelt lakás albérletbe adása esetén az albérleti szerződésnek tartalmaznia kell az alábbiakat:
a) az albérleti jogviszony megszűnik a bérleti jogviszony megszűnése, vagy megszüntetése esetén,
b) hogy az albérlő kezességet vállal az üzemeltetés költségeinek megtérítésére,
c) a kizárólagosan használt lakóhelyiség számát, megnevezését, alapterületét.
A lakbértámogatás mértéke, a jogosultság feltételei és eljárási szabályai
16. § (1) Az Önkormányzat Képviselő-testülete a rászorult, szociális alapon bérbe adott bérlakást bérlők kérelmére részükre legfeljebb 2.500 Ft/hó összegű lakbértámogatást nyújthat.
(2) A lakbértámogatásra való jogosultság feltétele továbbá, hogy a lakásfenntartás havi költségének a háztartás havi összjövedelméhez viszonyított aránya legalább a jövedelem 50%-a,
(3) E § vonatkozásában a lakásfenntartás havi költségének minősülnek a lakbér, a közös költség, a hulladékszállítás költségei, valamint a villanyáram, a víz- és gázfogyasztás, a lakás célú hiteltörlesztés, valamint a tüzelőanyag költségei.
(4) Lakbértámogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.
(5) A kérelem a Nagyhegyesi Polgármesteri Hivatalban nyújtható be évente legfeljebb két alkalommal.
(6) A jogosultsági feltételek közül a kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól, a lakbértámogatás megállapításánál figyelembe vehető költségekről köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg becsatolni. A kérelemnek tartalmaznia kell az Szt. 18. § a)-h.) pontjaiban szereplő adatokat.
(7) A jövedelem igazolásához csatolni kell:
a) havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző három hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolást,
b) munkanélküli ellátásról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényt, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolást,
c) a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényét.
(8) A költségekről szóló nyilatkozathoz csatolni kell a hulladékszállítás, valamint a villanyáram, a víz- és gázfogyasztás, valamint a tüzelőanyag költségeit igazoló, 30 napnál nem régebbi számlákat.
(9) A támogatást határozatlan időre kell megállapítani, a hatáskör gyakorlója a jogosultság fennállását, az ellátás megállapítását követően naptári évenként egy alkalommal felülvizsgálja, és a feltételek megszűnése esetén a lakbértámogatás nyújtását megszünteti.
(10) A lakbértámogatással kapcsolatos döntési hatáskört a polgármester gyakorolja.
A törvény alapján elővásárlási joggal érintett lakások vételárának mértéke és megfizetésének feltételei
17. § (1) Az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került önkormányzati lakás vételárát a Képviselő-testület állapítja meg a Ltv. 52. §-a alapján.
(2) A vevő kérelmére részére legalább tizenöt évi részletfizetési kedvezményt kell adni.
(3) Ha a vevő részletfizetést kér, a szerződés megkötésekor a megállapított vételár húsz százalékának egy összegben való megfizetését kell kikötni. Az első vételárrészlet befizetése után fennmaradó hátralékra a havonta fizetendő részleteket egyenlő mértékben kell megállapítani.
(4) A vételár egy összegben való megfizetése esetén a vevőt a vételárból 10 % árengedmény, vagy a 15 évnél rövidebb törlesztési idő vállalása esetén a vevőt a (3) bekezdésben meghatározott vételárhátralékból évente további 0,5 % engedmény illeti meg.
(5) A vételárból további kedvezményt kell adni az Szt. szerinti vagyonnal nem rendelkező vevőnek, ha családjában az egy főre jutó jövedelem az ajánlattétel időpontját megelőző három hónap átlagában az öregségi nyugdíj minimum 150 %-át nem éri el. A kedvezményt összege az öregségi nyugdíj minimum 100 %-át el nem érő jövedelem esetén 10 %, az öregségi nyugdíj minimum 100 %-át elérő, de 150 %-át meg nem haladó jövedelem esetén 5 %.
(6) A vételárhátralékra kamatot az Önkormányzat nem köt ki.
(7) Az elővásárlási jog gyakorlásához az Önkormányzat az ajánlatában számszerűen határozza meg a vételár és a kedvezmények, valamint a részletfizetés esetén a havi részlet összegét a (1)-(6) bekezdésekben foglaltak alapján, Az ajánlati kötöttség ideje 30 nap.
A törvény alapján elővásárlási joggal nem érintett lakások eladásának feltételei
18. § (1) Az elővásárlási joggal nem érintett lakások értékesítésére a Képviselő-testület döntése alapján kerül sor.
(2) Az értékesítésről szóló döntésben – forgalmiérték-becslés alapján - meg kell határozni a lakás vételárát.
(3) A Képviselő-testület döntése alapján a lakást nyilvánosan meg kell hirdetni, és a legmagasabb vételárat ajánló részére kell értékesíteni.
A lakások elidegenítéséből származó bevételek felhasználásának részletes szabályai
19. § (1) Az Önkormányzat a lakások elidegenítéséből származó bevételeket elsősorban a hatályos településrendezési terv szerint lakóövezetbe sorolt területek közművesítésére, építési telkek kialakítására használja fel.
(2) A felhasználásra a vagyongazdálkodás szabályairól szóló rendelet beruházásra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
A HELYISÉGGAZDÁLKODÁS HELYI SZABÁLYAI
A helyiség bérbeadása és a bérbeadói hozzájárulás feltételei
20. § (1) A helyiségeket az alábbi jogcímeken lehet bérbe adni:
a) pályázat útján történő bérbeadás,
b) bérleti jog meghosszabbítása,
c) bérleti jog átruházása,
d) bérleti jog cseréje.
(2) Helyiséget csak annak a pályázónak lehet bérbe adni, akinek a bérleti szerződés megkötésekor nem áll fenn az önkormányzattal szemben tartozása.
(3) A beérkezett pályázati ajánlatokat a Képviselő-testület bírálja el, a nyertes pályázóval polgármester köti meg a bérleti szerződést.
(4) Az önkormányzati tulajdonban lévő helyiségre azonos vagy hasonló tevékenységet folytató igénylőkkel közös, írásbeli kérelmük alapján bérlőtársi szerződés is köthető. Ha valamelyik bérlőtárs jogviszonya megszűnik, a bérlőtárs a megszűnést követő 15 napon belül élhet előbérleti jogával. Amennyiben a bérlőtárs elő bérleti jogával nem élt és a helyiségre megállapított teljes bérleti díjat sem fizeti, úgy a bérbe adó a helyiségrészt pályázat útján meghirdeti.
(5) Az Önkormányzat a helyiséget pályázati kiírás nélkül bérbe adhatja, ha a bérlő a bérleti idő lejárta előtt legalább 30 nappal írásban kéri a bérleti jog meghosszabbítását.
(6) A helyiségek ingyenes használatba adásáról kizárólag a Képviselő-testület dönthet.
A helyiség bérleti jogának cseréjéhez, illetőleg átruházásához történő bérbeadói hozzájárulás feltételei
21. § (1) Az Önkormányzat a bérlő kérelmére hozzájárulást adhat a helyiség bérleti jogának átruházásához, vagy elcseréléséhez (továbbiakban: bérleti jog átadása). A hozzájárulás kizárólag írásban adható. A hozzájárulásra irányuló kérelmet a felek között létrejött megállapodás keltétől számított 15 napon belül kell benyújtani az Önkormányzathoz a megállapodás egy példányának csatolásával.
(2) A bérleti jog átadására irányuló megállapodás csak akkor lép hatályba, ha a bérleti jog átvevője a bérleti díj mértékében és a bérbeadás egyéb feltételeiben az Önkormányzattal megállapodott és vállalja, hogy a bérleti szerződést a megállapodás szerinti tartalommal megköti, illetve a szerződés megkötésével egyidejűleg a bérbeadónak négy havi bérleti díjnak megfelelő óvadékot megfizet.
(3) A bérleti jog átadásához nem adható hozzájárulás, ha
a) a helyiség bérleti jogát átvevő által folytatni kívánt tevékenység gyakorlása jogszabályba ütközik, vagy a helyiség a folytatni kívánt tevékenységre nem alkalmas és alkalmassá sem tehető,
b) az új tevékenység folytatása a lakosság nyugalmának megzavarásával járna,
c) a helyiségre bérleti, vagy közüzemi díjhátralék áll fenn.
(4) A helyiséget a bérlő köteles rendeltetésszerűen használni, azt albérletbe nem adhatja.
A törvény által elővásárlási joggal érintett helyiségek vételárának mértéke és megfizetésének módja, feltételei
22. § (1) Az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került helyiség vételárát a Képviselő-testület állapítja meg a hasonló adottságú lakások helyi forgalmi értéke alapján, a helyiség településen belüli fekvése, a helyiséghez tartozó földterület, a helyiség felszereltsége, műszaki állapota, építése, a felújítás óta eltelt idő, a helyiség alapterülete és komfortfokozata figyelembevételével.
(2) A vevő kérelmére részére legalább tizenöt évi részletfizetési kedvezményt kell adni.
(3) Ha a vevő részletfizetést kér, a szerződés megkötésekor a megállapított vételár húsz százalékának egy összegben való megfizetését kell kikötni. Az első vételárrészlet befizetése után fennmaradó hátralékra a havonta fizetendő részleteket egyenlő mértékben kell megállapítani.
(4) A vételár egy összegben való megfizetése esetén a vevőt a vételárból 10 % árengedmény, vagy a 15 évnél rövidebb törlesztési idő vállalása esetén a vevőt a (3) bekezdésben meghatározott vételárhátralékból évente további 0,5 % engedmény illeti meg.
(5) Az elővásárlási jog gyakorlásához az Önkormányzat az ajánlatában számszerűen határozza meg a vételár és a kedvezmények, valamint a részletfizetés esetén a havi részlet összegét a (1)-(4) bekezdésekben foglaltak alapján, Az ajánlati kötöttség ideje 30 nap.
A törvény által elővásárlási joggal nem érintett helyiségek eladásának feltételei
23. § (1) Az elővásárlási joggal nem érintett helyiségek értékesítésére a Képviselő-testület döntése alapján kerül sor.
(2) Az értékesítésről szóló döntésben – forgalmiérték-becslés alapján - meg kell határozni a helyiség vételárát.
(3) A Képviselő-testület döntése alapján a helyiség értékesítését nyilvánosan meg kell hirdetni, és a legmagasabb vételárat ajánló részére kell értékesíteni.
Záró rendelkezések és hatálybalépés
24. § (1) A rendelet 2017. július 1. napján lép hatályba.
(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat tulajdonában álló lakások bérletének, és elidegenítésük feltételeinek szabályairól 10/2006. (III.22.) önkormányzati rendelete.
1. melléklet
Költségalapon bérbe adott lakás díja (Ft/m2/hó) |
Szociális alapon bérbe adott lakás díja (Ft/m2/hó) |
|||
|---|---|---|---|---|
Komfort fokozat |
jó állapotú |
közepes állapotú |
jó állapotú |
közepes állapotú |
Összkomfortos |
460 |
290 |
290 |
275 |
Komfortos |
345 |
230 |
230 |
220 |
Félkomfortos |
280 |
140 |
140 |
130 |
Komfort nélküli |
60 |
45 |
45 |
40 |
Sorszám |
Hrsz |
Címe |
Hasznos alapterület |
Komfortfokozat |
|---|---|---|---|---|
1. |
693/90 |
Nagyhegyes, Nyugati utca 2/B. 2. ép 1. ajtó |
63,42 m2 |
Összkomfortos |
2. |
693/90 |
Nagyhegyes, Nyugati utca 2/B. 2. ép 2. ajtó |
63,42 m2 |
Összkomfortos |
3. |
693/90 |
Nagyhegyes, Nyugati utca 2/B. 2. ép 3. ajtó |
63,42 m2 |
Összkomfortos |
4. |
693/90 |
Nagyhegyes, Nyugati utca 2/B. 2. ép 4. ajtó |
63,42 m2 |
Összkomfortos |
5. |
693/90 |
Nagyhegyes, Nyugati utca 2/B. 2. ép 5. ajtó |
63,42 m2 |
Összkomfortos |
6. |
693/90 |
Nagyhegyes, Nyugati utca 2/B. 2. ép 6. ajtó |
63,42 m2 |
Összkomfortos |
7. |
693/90 |
Nagyhegyes, Nyugati utca 2/B. 1. ép 1. ajtó |
45,31 m2 |
Összkomfortos |
8. |
693/90 |
Nagyhegyes, Nyugati utca 2/B. 1. ép 2. ajtó |
45,31 m2 |
Összkomfortos |
9. |
693/90 |
Nagyhegyes, Nyugati utca 2/B. 1. ép 3. ajtó |
45,31 m2 |
Összkomfortos |
10. |
693/90 |
Nagyhegyes, Nyugati utca 2/B. 1. ép 4. ajtó |
45,31 m2 |
Összkomfortos |
11. |
693/90 |
Nagyhegyes, Nyugati utca 2/B. 1. ép 5. ajtó |
45,31 m2 |
Összkomfortos |
12. |
693/90 |
Nagyhegyes, Nyugati utca 2/B. 1. ép 6. ajtó |
45,31 m2 |
Összkomfortos |
13. |
151/2/A/6 |
Nagyhegyes, Kossuth utca 28. szám B. lépcsőház 1. lakás |
104,9 m2 |
Összkomfortos |
14. |
151/2/A/7 |
Nagyhegyes, Kossuth utca 28. szám C lépcsőház 1. lakás |
105,1 m2 |
Összkomfortos |
15. |
151/2/A/8 |
Nagyhegyes, Kossuth utca 28. szám C lépcsőház 2. lakás |
63,39 m2 |
Összkomfortos |
16. |
1 |
Nagyhegyes, Kossuth u. 2. szám |
54 m2" |
Összkomfortos |
Sorszám |
Hrsz |
Címe |
Hasznos alapterület |
Komfortfokozat |
1. |
255 |
Nagyhegyes, Táncsics u. 20. szám |
43 m2 |
Összkomfortos |
2. |
237/3 |
Nagyhegyes, Kossuth u. 37/a. szám |
67 m2 |
Összkomfortos |
3. |
237/2 |
Nagyhegyes, Kossuth u. 37/b. szám |
67 m2 |
Összkomfortos |
4. |
217 |
Nagyhegyes, Dózsa Gy. u. 2/a. szám |
55 m2 |
Összkomfortos |
5. |
216 |
Nagyhegyes, Dózsa Gy. u. 2. szám |
55 m2 |
Összkomfortos |
6 |
3 |
Nagyhegyes, Alkotmány u. 3. szám |
77 m2 |
Összkomfortos |
2. melléklet
1. Együtt költöző kiskorú gyermekek (saját, örökbe fogadott, nevelt) száma saját háztartásban
1 és 2 gyermek esetén |
1 pont |
3 és több gyermek után |
2 pont |
2. Igénylő, vele közös háztartásban élő egészségi állapota
Az igénylő rokkant, súlyosan egészségkárosodott |
3 pont |
Az igénylő a háztartásában ápolt, gondozott személyre tekintettel ápolási díjban részesül |
2 pont |
Az igénylő rokkant, súlyosan egészségkárosodott személlyel él közös háztartásban, de utána ápolási díjban nem részesül |
1 pont |
3. melléklet
1 és 2 gyermek esetén |
1 pont |
3 és több gyermek után |
2 pont |
pályázónak, vagy a vele együtt költöző családtag(ok)nak van rendszeres jövedelme |
1 pont |
pályázónak, és a vele együtt költöző családtag(ok)nak is van rendszeres jövedelme |
2 pont |
másfélszeresét eléri, de kevesebb, mint kétszerese |
1 pont |
kétszeresét eléri, de kevesebb, mint háromszorosa |
2 pont |
háromszorosát eléri |
3 pont |
legalább 30 napja bérletben, albérletben lakik |
2 pont |
az előző egy évben kötött és igazoltan rendszeresen fizetett kötvény esetén |
1 pont |
1 évet elérő vagy meghaladó korú kötvény esetén |
2 pont |
4. melléklet
Sorszám |
Hrsz |
Ingatlan helye |
Bérelt terület |
|
|---|---|---|---|---|
nagysága (m2) |
rendeltetése |
|||
1. |
42/6 |
Ady Endre utca 11/a. |
57,7 |
italbolt |
2. |
325/2 |
Micsurin utca 1/a. |
23,28 |
virágbolt |
3. |
325/2 |
Micsurin utca 1/a. |
4 |
palacktároló |
4. |
325/2 |
Micsurin utca 1/a |
65,46 |
italbolt |
5. |
693/38 |
belterület 693/38 |
990 |
dohánypajta |
6. |
693/38 |
belterület 693/38 |
990 |
dohánypajta |
7. |
101/1 |
Kossuth utca 18. |
108 |
régi orvosi rendelő |
8. |
151/2/A/2 |
Kossuth utca 28. |
35,36 |
orvosi rendelő közös helyiség |
9. |
34/1 |
(Tejcsarnok) |
676 |
volt tejcsarnok |