Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2017. (XII. 22.) önkormányzati rendelete
Kőszeg Város településkép védelméről
Hatályos: 2025. 07. 07Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2017. (XII. 22.) önkormányzati rendelete
Kőszeg Város településkép védelméről
1Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (8) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 22. § (1)-(2) bekezdésében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva - a jogszabályban meghatározott véleményezési eljárás lefolytatását követően - a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § Kőszeg Város sajátos településképének társadalmi részvétellel és konszenzussal történő védelme és alakítása érdekében meghatározza:
a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelmét (a továbbiakban: helyi védelem), a védetté nyilvánítás és a védelem megszüntetésének szabályait,
b) a településképi szempontból meghatározó területeket,
c) a településképi követelményeket,
d)2
e) településkép-érvényesítési eszközöket,
f) a településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszert.
2. § A helyi védelem célja:
a) a város településképe és történelme szempontjából meghatározó - a hatályos országos műemlékvédelmi jogszabályok alapján nem védett- építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása és bemutatása,
b) a helyi védelem alatt álló építészeti örökség- tulajdonformára tekintet nélkül-, mint a nemzeti közös kulturális kincs közérdeken alapuló fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása,
c) tilos a helyi védelem alatt álló építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.
3. § A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja:
a) a település karakterét meghatározó település-szerkezeti vonalak (utca-vonalvezetések és térformák) megőrzése,
b) a település karakterét meghatározó utcaképek, térfalak hangulatának megőrzése,
c) az évszázadok során kialakult sajátosan sokszínű településkép megőrzése és továbbfejlesztése.
4. § E rendelet alkalmazásában:
1.3 Cégér: a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Korm. rendelet) meghatározott fogalom. Minden egyéb cégérszerűen kifüggesztett, de a cégér előírásaitól eltérő tartalommal rendelkező eszköz hirdető-berendezésnek minősül.
2. Cégtábla, cégfelirat és címtábla: vállalkozás vagy intézmény tulajdonában vagy használatában álló építmény homlokzatán, tetőzetén elhelyezett, a vállalkozás, illetve a rendeltetés azonosítására szolgáló önálló betűkből kialakított felirat.
3. Cégzászló: egy vállalkozás nevét, logóját, funkcióját, az alapítás évét tartalmazó, a vállalkozást magában foglaló épületen létesített zászló, anyaghasználattól függetlenül.
4.4
5.5
6.6
7.7
8.8
9.9
10.10
11.11
12.12
13.13
14.14
15.15
A HELYI VÉDELEM
1. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek
5. § A helyi védelem feladata a különleges oltalmat igénylő, a város történeti múltját és építészeti kultúráját magában hordozó, a városban élők önbecsülését elősegítő építészeti, építészettörténeti, településtörténeti szempontból védelemre érdemes építmények, építmény együttesek, épített és természeti környezetek (a továbbiakban együtt: védett érték)
a) számbavétele, meghatározása, dokumentálása,
b) védetté nyilvánítása, nyilvántartása,
c) megőrzése, megőriztetése,
d) lakossággal történő megismertetése,
e) károsodásának megelőzése, elhárítása, illetve a bekövetkezett károsodás csökkentése vagy megszüntetése,
f) helyreállítása, újjáépítése.
6. § (1) A helyi védelem alá helyezést és annak megszüntetését bármely természetes, vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásban kezdeményezheti. A védelemre a településrendezési terv értékvizsgálati munkarésze, vagy önálló értékvizsgálat és az értékleltár is tartalmazat javaslatot.
(2) A helyi védelem alá helyezés iránti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a kezdeményező nevét, vagy megnevezését,
b) az érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,
c) utca, házszám, helyrajzi szám, vagy épület-, telek, valamint telekrész pontos helyének megjelölését,
d) a védendő érték rövid leírását, dokumentálását, rendeltetését, használatának módját és
e) a kezdeményezés indoklását, a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indoklását és a rendelkezésre álló, vonatkozó irodalom, fotó dokumentumok megjelölését.
(3) A védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek (2) bekezdés a)-c) pontján túl tartalmazni kell a védelem megszüntetésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását és az erre vonatkozó dokumentumok megjelölését, vagy leírását, és a jelenlegi állapotot bemutató fotókat, a károsodást igazoló felméréseket, szakvéleményeket.
(4) A helyi védelem alá helyezésről, vagy annak megszüntetéséről az előkészítés során érkezett vélemények kikérését követően, a főépítész szakmai véleménye figyelembevételével, a városfejlesztési feladatokat ellátó bizottság tesz javaslatot, és a képviselő-testület rendeletben dönt.
(5) A helyi védelem megszüntetésére csak akkor kerülhet sor, ha a védett érték
a) megsemmisül, vagy károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás csak aránytalanul nagy ráfordítással helyreállítható,
b) életveszélyes állapot megszüntetése miatt történik,
c) a védett érték megszüntetéséhez jelentős közérdek fűződik, vagy
d) országos védelem alá kerül, ez esetben az országos védelem hatályba lépésének napján a helyi védelem külön intézkedés nélkül hatályát veszti.
(6) Helyi egyedi védelem alatt álló építményt, építményrészt elbontani nem lehet.
7. § (1) A helyi védelem alá helyezésre, vagy annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról a közvetlen érintetteket írásban értesíteni kell.
(2) Az eljárás szempontjából közvetlen érintettnek kell tekinteni:
a) a javaslattal érintett objektumok ingatlan-nyilvántartás szerinti tulajdonosait és
b) a kezdeményezőt vagy képviselőjét.
(3) A helyi védelem alá helyezésre, vagy annak megszüntetésére irányuló eljárással kapcsolatban a közvetlen érintettek az értesítéstől számított 15 napon belül írásban észrevételt tehetnek.
(4) A helyi védelem alá helyezésre, vagy annak megszüntetésére irányuló kezdeményezést az erről szóló döntést megelőzően 15 napra közszemlére kell tenni.
(5) A helyi védelem alá helyezésre, vagy annak megszüntetésére irányuló eljárás szakmai előkészítését a főépítész – szükség esetén szakértők bevonásával – végzi. A védetté nyilvánításhoz vagy annak megszüntetéséhez értékvizsgálat szükséges. A főépítész az értékvizsgálat elkészítése során figyelembe veheti a tulajdonosok, használók, civil szervezetek védelemmel kapcsolatos véleményét.
(6) A helyi védelem elrendeléséről és megszüntetéséről értesíteni kell a közvetlen érintetteket és az illetékes ingatlanügyi hatóságot.
8. § (1) A védett értékekről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.
(2) A nyilvántartás tartalmazza a védett értékre vonatkozóan:
a) a megnevezését, védelmi nyilvántartási számát,
b) a védelem fajtáját,
c) a telek helyrajzi számát, pontos címét,
d) az elhelyezkedést bemutató helyszínrajzot,
e) a védelem rövid indoklását,
f) a védelem elrendelésére vonatkozó képviselő-testületi döntés másolatát,
g) tulajdonos, kezelő nevét, címét,
h) a védett értéket érintő beavatkozások, hatósági intézkedések jegyzékét (iktatószámát, határozati számát) és
i) az értékvizsgálatot, fotódokumentációt.
(3) A nyilvántartás vezetéséről a jegyző gondoskodik.
2. A helyi területi védelem meghatározása
9. § (1) A helyi területi védelem a település hagyományos telekszerkezetére, beépítési módjára, a környék arculatát meghatározó építmények együttesére, a területen található zöldfelületi elemekre és a településkép jellegzetes elemeire terjed ki.
(2) A helyi területi védelem alá tartozó területek elnevezése, lehatárolása és térképi bemutatása az 1. mellékletben találhatóak.
3. A helyi egyedi védelem meghatározása
10. § (1) A helyi egyedi védelem a település egyes építményeire, ezek részleteire, az anyag használatára, szerkezetére, színezésére terjed ki, amely építmények építészeti szempontból különösen értékesek, utcaképet meghatározó tömegképzéssel, homlokzati kialakítással és építészeti részletekkel rendelkeznek.
(2) A helyi egyedi védelem alá tartozó építészeti örökségeket a 2.melléklet tartalmazza.
4. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
11. § (1) A védett értékek fennmaradásának célja, feladata, a megőrzés módja elsősorban a rendeltetésének megfelelő használat. Az épület, építmény használata a védett értéket nem veszélyeztetheti.
(2) Az egyedi védelem alá vont érték állagának megóvásáról és karbantartásáról a tulajdonosnak és a használónak gondoskodnia kell, állapotát időszakonként kötelesek felülvizsgáltatni.
(3) Helyi védelem alatt álló érték fenntartásának költségei a tulajdonost terhelik.
(4) A védett érték a védelem fennállása alatt nem bontható el. Életveszély esetén részleges bontás végezhető szakvélemény alapján. Feltételként megszabható az egyes épületrészek vagy tartozékok megőrzése, az új épületbe való beépítésének kötelezettsége.
(5) A védett értéken kizárólag olyan építési vagy bontási tevékenység végezhető, amely nem eredményezi a védett érték károsodását.
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
12. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolásának célja, a településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján kiemelten kezelendő területek meghatározása.
(2) Kőszeg város településképi szempontból meghatározó területei:
a) óvárosi karakter
b) történeti belvárosi karakter és
c) hegyvidéki karakter.
(3) A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a 3. melléklet tartalmazza.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
5. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények
13. § (1) A település területén minden építményt a környezettel, a településképpel összhangban kell létesíteni és fenntartani.
(2) Az építészeti adottságokhoz és környezethez történő illeszkedés során figyelembe kell venni a környezetben kialakult épülettömeg nagyságát, arányait és az épület terepre illesztésének módját.
(3) Beépítésre szánt területen – az iparterület és a kereskedelmi, szolgáltató területek kivételével – új építés és épület-felújítás esetén tetőszerkezet héjalására és homlokzati falfelület burkolására hullámpala, fém hullám- és trapézlemez, továbbá műanyag hullámlemez nem alkalmazható. Az épületek utólagos hőszigetelését vagy festését egy homlokzati felületen tilos több ütemben végezni.
(4) A közterület felőli kerítések esetében nem alkalmazható az épület építészeti karakterétől, anyaghasználatától, megjelenésétől elütő anyag és szín.
(5) Új építés esetén minden esetben vizsgálni kell a látványvédelmet a kilátóhelyek felől és a várból.
(6) A közvilágítás, a korlát, a parkolást akadályozó köztárgyak és berendezések, térbútorok, valamint a reklámhordozók kialakítása és stílusa illeszkedjék a közterületek kialakításához, mellettük lévő épületek jellegéhez.
6. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
14. § (1) Az óvárosi karaktert a területen álló nagyszámú, országosan védett műemlék épület határozza meg. A felújítás és foghíjbeépítés a műemléki szempontokat figyelembe véve kell, hogy történjen.
(2) Cégtáblát, cégért elhelyezni a földszintet az emelettől elválasztó sávban vagy földszintes épületnél az ablak, kirakat felső széle és a tetősík közötti sávban lehet. Cégért úgy kell elhelyezni, hogy az illeszkedjen a homlokzat meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához.
(3) Az utcai kerítést az épület építészeti karakteréhez, anyaghasználatához, megjelenéséhez, városképi sajátosságaihoz illeszkedően kell kialakítani, jellemzően zárt falazott kerítésként.
(4) Az óvárosi karakter egyedi építészeti követelményei
a) Az anyaghasználatnál a helyreállítások során elsősorban a művészettörténeti kutatáson alapuló hagyományos anyagokat (különösen kő, tégla, vakolatok, fa, égetett agyagcserép) lehet használni.
b) A tömegformálás
ba) a megengedett legnagyobb szélességgel (kialakult),
bb) a tetőzet kialakítása magas tetővel, égetett agyagcseréppel, terméspalával, fazsindellyel fedve,
bc) bővítés során a korábbi épület építészeti arculatának egységesége megtartásával történhet.
c) A homlokzatalakítás
ca) csak épületdiagnosztika és falkutatás eredményei alapján,
cb) közterület felől korhű felújítással és átalakítással, csak az eredeti építési kornak megfelelő stílusban és anyaghasználattal,
cc) az épület közterület felőli jellemző nyílásrendjét megtartva, megsemmisülése esetén visszaépítéssel
történhet.
(5)16 Az építmények közterületről látszó homlokzatán parabola antenna nem helyezhető el, építmények közterületről látszó homlokzatán és tetején klímaberendezés, hőszivattyú, mesterséges szellőztetés és égéstermék-kivezetés berendezései - a tetőkémény kivételével -, egységei és szerelvényei nem helyezhetők el.
(6)17 Könnyűszerkezetes, mobil- és gerendaház, konténerház, tiny house és lakókocsi fő rendeltetési egységként nem építhető.
15. § (1) A történeti belvárosi karakter megőrzése érdekében ezeken a területeken a homlokzatképzés, során elsősorban a történeti szerkezeteket kell alkalmazni.
(2) Meglévő épület felújítása a védettségnek megfelelően őrizze meg az épület védendő adottságait. Közterület felőli homlokzatának és tetőszerkezetének felújítása és átalakítása csak az eredeti építési korának megfelelő stílusban és anyaghasználattal történhet. Meg kell tartani vagy vissza kell építeni az épület közterület felőli jellemző nyílásrendjét. Bővítés csak úgy alakítható ki, ha az utcaképet nem torzítja, kisebb vagy egyenlő méretű a meglévő épülettel és a korábbi épület építészeti arculatának egységességét megtartja.
(3) Zártsorú beépítési mód esetében foghíjtelek új beépítése során törekedni kell a szomszédos épületek tetőhajlásszögének megtartására, a meglévő tűzfalak takarására.
(4) A közterületek burkolt és nem burkolt felületeinek arányát úgy kell meghatározni, hogy azok használhatósága - beépítés okozta gépjármű-terhelés fokozódása ellenére –biztosított legyen.
(5) A közterületek anyaghasználatát úgy kell meghatározni, hogy a telek előtti közterületi járda, gépjármű-behajtó, vízelvezető árok, zöldsáv kialakítása, utcaszinten is egységes megjelenésű legyen.
(6) Az épületben folytatott tevékenységgel összefüggő hirdető-berendezéseket az épülethomlokzat tagolásának, színezésének, a nyílászárók kiosztásának és az utcaképnek megfelelően kell kialakítani és elhelyezni.
(7) Cégtábla, címtábla az ingatlanban tevékenységet folytató természetes vagy jogi személyenként, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetenként 1 db helyezhető el, amelynek mérete nem haladhatja meg az üzletre eső homlokzati felület 20 %-át. Több egységből álló ipari, kereskedelmi, szolgáltató létesítménycsoport esetében egységesen kialakított cég- vagy címtábla helyezhető el.
(8) Cégért úgy kell elhelyezni, hogy az illeszkedjen a homlokzat meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához. Cégtáblát, cégért elhelyezni a földszintet az emelettől elválasztó sávban vagy földszintes épületnél az ablak, kirakat felső széle és a tetősík közötti sávban lehet.
(9) Ingatlan eladását, bérbeadását meghirdető tábla maximum 1,5 m²-es nagyságban az ingatlan falán vagy kerítésén helyezhető el.
(10) Az utcai kerítést az épület építészeti karakteréhez, anyaghasználatához, megjelenéséhez, városképi sajátosságaihoz illeszkedően kell kialakítani.
(10a)18 Az építmények közterületről látszó homlokzatán parabola antenna nem helyezhető el. Az építmények közterületről látszó homlokzatán és tetején klímaberendezés, hőszivattyú, mesterséges szellőztetés és égéstermék-kivezetés berendezései - a tetőkémény kivételével -, egységei és szerelvényei csak épületszerkezettel takartan helyezhetők el.
(11) A történeti belvárosi karakter egyedi építészeti követelményei
a) Az anyaghasználatnál foghíjbeépítés és felújítás esetén kerülni kell a modern anyagok markáns megjelenítését, elsősorban hagyományos építőanyagokat (elsősorban kő, tégla, vakolatok, fa, égetett agyagcserép) lehet használni.
b) A tömegformálás
ba) a megengedett legnagyobb szélességgel (kialakult),
bb) magas tetős kialakítással
történhet.
c) A homlokzatalakításkor a nyílászáró szerkezetek, homlokzatfestés, tetőfedő anyagok igazodjanak a hagyományos építési stílushoz, technológiához.
(12)19 Mobil- és gerendaház, konténerház, tiny house és lakókocsi fő rendeltetési egységként nem építhető.
16. § (1) Hegyvidéki karakter területi építészeti követelményei
a) Új építésű kerítés nem lehet tömör kialakítású, csak élő sövénnyel tehető zárttá. A tömör lábazat magassága maximum 50 cm lehet.
b) Lejtős terepen a földkivágás egyensúlyát be kell tartani.
(2) Hegyvidéki karakter egyedi építészeti követelményei
a) Új építés és épületfelújtás esetén falfelületek felületképzésére erős, sötét, élénk, vakító, kontrasztos színű anyag nem alkalmazható.
b) Új építés és épület-felújítás esetén tetőszerkezet héjalására hullámpala, fém hullám- és trapézlemez, továbbá műanyag hullámlemez nem alkalmazható.
c) Az épület terepcsatlakozása illeszkedjen a terepadottságokhoz.
(3)20 Konténerház, lakókocsi, tiny house és sátor nem helyezhető el, kivéve a felvonulási építmény, a 14 napnál nem hosszabb ideig működő ideiglenes építmény, valamint a rendezvények keretében kihelyezett építmény.
7. A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre vonatkozóépítészeti követelmények
17. § (1) Helyileg védett területen az utcaképi illeszkedést a szomszédos épületek és a csatlakozó közterületek épületei magasságának, tömegének, anyaghasználatának, homlokzati kialakításának és színezésének figyelembe vételével kell biztosítani.
(2) A védett épületen a kor kívánta technológia berendezései építészeti eszközökkel takartan vagy közterületről nem látható módon, az épületek alárendelt homlokzatára telepíthetőek.
(3) A helyi védelemben részesülő területek követelményei
a) Vezeték nélküli szolgáltatás antennatartó szerkezetei újonnan nem helyezhetők el.
b) Új hálózati rendszer kialakítása elsősorban a föld alatt vezetett közművezetékekkel történhet. Meglévő felszíni hálózat oszlopaira szerelt hálózat korszerűsítése, cseréje csak kötelező szakmai konzultáció során kiadott hozzájárulás esetén lehetséges.
(3a) Az új épületek tömegarányait, fő méreteit a környezetében lévő épületekhez harmonikusan illeszkedve, azok homlokzatszélességét, gerinc- és párkánymagasságát, tetőformáját, anyaghasználatát figyelembe véve kell meghatározni.
(4) Redőnytok csak nem látszó módon létesíthető.
(5) Tetőtér utólagos beépítése esetén síkban fekvő tetőablak vagy az alatta lévő építményszint nyílászáróival összehangolt tetőfelépítmény helyezhető el.
(6) A közterületről látható homlokzat átszínezését és felújítását a teljes homlokzaton, a tetőhéjazat cseréjét pedig a közterületről látható teljes tetőfelületen egy ütemben kell végezni.
(7)21 Mobil- és gerendaház, konténerház, tiny house és lakókocsi fő rendeltetési egységként nem építhető.
18. § (1) Egyedi védelem alatt álló épületen védettség alapját jelentő érték külső megjelenését úgy kell megvalósítani, hogy
a) az eredeti anyaghatását, nyílászárók esetében eredeti anyaghasználatát, díszítettségét, tok- és szárnyszerkezeti méret- és arányrendjét, valamint a nyílás- és osztásrendjét és
b) a homlokzat meghatározó elemeit – elsősorban bádogos, lakatos szerkezetek, vakolat díszek, tetőforma, tetőfedés anyaga -, eredeti formáját
megőrizze.
(1a) Az épületeket úgy lehet bővíteni, átalakítani, felújítani, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe előnytelenül ne változzon és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.
(2) Ha az építmény egy részét, részletét korábban az eredetitől stílus idegen módon eltérő megjelenésűvé alakították, építették át, és az eredeti állapotáról készült, vagy arra vonatkozó dokumentum nem lelhető fel, akkor azt a homlokzat megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok megfelelő formaelemeinek alkalmazásával kell helyreállítani.
(3) Az építmény utcai homlokzatának, tetőfedésének felújítását, színezését több tulajdonos esetén is egységesen, egy időben kell elvégezni.
(4)22 Helyi egyedi védelem alatt álló épület közterületről látszó homlokzatán parabola antenna nem helyezhető el, építmény közterületről látszó homlokzatán, tetején klímaberendezés, hőszivattyú, a mesterséges szellőztetés és az égéstermék-kivezetés berendezései - a tetőkémény kivételével -, egységei és szerelvényei csak épületszerkezettel takartan helyezhetők el.
8. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
19. § (1) A településképet meghatározó területek nem alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére.
(2) A 4.mellékletben nem szereplő területek elsősorban alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére.
(3) Épülettől független, önálló antennatartó szerkezet lakó-, vegyes, oktatási, egészségügyi területen, illetve attól 300 m távolságon belül nem helyezhető el.
(4) Védett területen lévő közterületeken a közvilágítás elemeit anyaghasználatában és megjelenésében egységes arculat szerint kell kialakítani.
9.23 A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
20. §
21. §
10.24 Utcabútorokra vonatkozó szabályok
22. §
11.25 A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények alóli eltérési szabályok
23. §
12. Cégérek, cégtáblák, cégfeliratok, címtáblák és cégzászlók elhelyezése
24. § (1) Cégér, cégtábla és címtábla rendeltetési egységenként 1-1 darab, sarok kialakítású rendeltetési egységeknél 2-2 db helyezhető el. A cégérek kialakításának illeszkednie kell az épület
a) homlokzati kialakításához, vízszintes és függőleges tagolásához,
b) színéhez,
c) arányrendszeréhez,
d) nyílászáróinak kiosztásához, ritmusához és a
e) homlokzatán megjelenő egyéb berendezésekhez.
(2) Cégtábla, cégfelirat és címtábla a fal homlokzati síkjától nem állhat ki jobban 10 cm-rel, kapukon nem helyezhetők el, elhelyezhetők azonban kapu pilléreken, valamint közvetlenül a kapu mellett az épület falán.
(3) Cégér konzolos kialakítással, maximum 70 cm vízszintes irányú vetülettel és maximum 70 cm magas függőleges felülettel helyezhető el.
(4)26
(5)27
(6) Cégzászló épület falára csak zászlótartó berendezéssel helyezhető el, rendeltetési egységenként maximum 2 db, egyenként maximum 1 m2 felülettel. Zászló előkertben ingatlanonként 3 db helyezhető el.
13. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
25. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények és műtárgyak elhelyezésekor azokon a területeken, amelyek nem állnak helyi területi védelem alatt
a) új antenna kizárólag a már meglévő antenna tartószerkezetére szerelhető fel,
b) új bekötővezeték csak földkábellel csatlakozhat a gerinchálózathoz, meglévő tartószerkezeten lévő bekötővezetékek korszerűsítése, cseréje csak kötelező szakmai konzultáció során kiadott hozzájárulás esetén lehetséges,
c) a légvezetékek oszlopai megtarthatók, felújítás esetén földkábeles hálózatra kell kiváltani,
d) új hálózati rendszer kialakítása elsősorban a föld alatt vezetett közművezetékekkel történhet, föld feletti új hálózat kiépítése pedig csak indokolt esetben, kötelező szakmai konzultáció során kiadott hozzájárulás esetén lehetséges.
(2) A helyi területi védelem alatt álló területen a légvezetékeket fokozatosan föld alá kell helyezni.
(3) Vezeték nélküli elektronikus hírközlés szolgáltatás antennáinak telepítése tilos a magasabb szintű tervekben védettséggel jelölt alábbi területeken:
a) ökológiai hálózat részét képező magterületen, ökológiai folyosón, és puffer területen,
b) tájképvédelmi területen,
c) Natura 2000 területen,
d) helyi jelentőségű védett természeti területen,
e) helyi területi védelem alatt álló területen,
f) helyi egyedi védettségű épület 100 m-es környezetében.
(4) Transzformátorállomás helyi területi védelem alatt álló területeken kizárólag építményben helyezhető el.
(5) Óvárosi és történeti karakteren belül az épület közterület felőli homlokzatát megváltoztató zavaró létesítményt - elsősorban gépészeti berendezéseket, szellőző- és klímaberendezést, táblás napelemet, szerelt égéstermék elvezetőt, közmű-csatlakozási berendezést, antennát - utcafronti homlokzatra nem lehet elhelyezni.
(6) Magastetős épület esetén a táblás napelemeket, napkollektorokat napelemes cserép kivételével a tető lejtésével párhuzamosan úgy kell elhelyezni, hogy
a) azok a tető széleinek, gerincének szélső 60 cm-es sávjába ne nyúljanak bele,
b) széleik igazodjanak egymáshoz és a tetősík ablakokhoz,
c) sorolva, lépcsőztetés nélkül téglalap alakú felületet képezzenek.
(7) Településképi szempontból meghatározó területeken, valamint helyileg védett területen táblás napelemeket önállóan elhelyezni nem lehet, azok csak meglévő vagy új építmények tetőszerkezetén helyezhetők el.
A KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ
26. §28 (1) A településkép védelme érdekében az önkormányzati főépítész kérelemre tájékoztatást ad, és biztosítja a Korm. rendelet szerinti szakmai konzultációt a településképi követelményekről.
(2) A szakmai konzultáció legalább egy alkalommal kötelező, amennyiben
a) az épület két építési övezet határán van, és a két építési övezetben eltérőek a beépítési magasságra, vagy a beépítési módra vonatkozó előírások,
b) a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv.) szerinti építési engedélyezési eljáráshoz vagy egyszerű bejelentéshez kötött, legfeljebb 300 m2 hasznos alapterületű, új, legfeljebb 1 lakást tartalmazó lakóépület településképi szempontból meghatározó területen történő építéséhez kapcsolódik,
c) az építési tevékenység építési engedélyezési eljáráshoz kötött, és településképi szempontból meghatározó, beépítésre nem szánt területen történik,
d) az építési tevékenység nem tartozik a helyi építészeti tervtanács hatáskörébe és
da) bármilyen rendeltetésű, kettő vagy több rendeltetési egységet tartalmazó épületet érint,
db) egy telken több főépület elhelyezésére kerül sor,
dc) az építés településképi szempontból meghatározó, beépítésre szánt területen történik, vagy
dd) 300 m2 hasznos alapterületet meghaladó új lakóépület építése esetén.
27. § (1)29 A 26. § (2) bekezdésében meghatározott kötelező szakmai konzultáció az önkormányzathoz elektronikus úton benyújtott kérelemmel indul, amelyhez csatolni kell a tervezett építési tevékenység építészeti-műszaki dokumentációját.
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell az építtető vagy kérelmező nevét és címét, telefonos elérhetőségét, valamint a tervezett építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát,az építési tevékenység rövid leírását. A bemutatott dokumentációnak tartalmazni kell az elbíráláshoz szükséges munkarészeket (helyszínrajz, homlokzat, tömegvázlat, fotódokumentáció), melyek az illeszkedés módját bemutatják.
(3) A szakmai konzultációk alapján készített emlékeztetők a hozzájuk tartozó munkaközi tervdokumentáció tartalmának megfelelően a feleket kölcsönösen kötik a településképi eljárások során.
TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS
14. A véleményezési eljárással érintett építmények köre
28. §30 (1)31 Átruházott hatáskörében eljárva a polgármester (a továbbiakban: polgármester) a helyi építészeti tervtanács szakmai előkészítése alapján településképi véleményezési eljárást folytat le – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában és a Méptv. 63. § (3) bekezdésében meghatározottakon túl – új építmény építésére, meglévő építmény bővítésére vagy a településképet érintő átalakítására irányuló egyszerű bejelentési, építési, összevont telepítési vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokat megelőzően az alábbi épületek esetében:
a) közintézmény,
b) közösségi, kereskedelmi szolgáltató, vendéglátó, szállás jellegű, ipari rendeltetést magába foglaló épület,
c) hat vagy több rendeltetési egységet tartalmazó bármilyen rendeltetésű épület,
d) 600 m2 hasznos alapterületet, vagy 3 használati szintet meghaladó minden épület, amennyiben az építés településképi szempontból meghatározó területen történik,
e) 1000 m2 hasznos alapterületet meghaladó minden épület.
(2) A településképi vélemény iránti kérelmet az ÉTDR-en keresztül kell benyújtani a rendelet 5. melléklete szerinti nyomtatványon.
(3) A településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni önkormányzati beruházással megvalósuló építési tevékenység esetén.
15. A véleményezési eljárás részletes szabályai
29. §32 A településképi véleményben vizsgálni kell a településképi követelményeknek való megfelelésen túl, a kézikönyvben foglalt megállapítások, ajánlások figyelembevétele mellett az alábbi illeszkedési szempontokat egyenként és összességében is mérlegelve:
a) településkép-védelmi szempontból a közterületről látható épület, épületrész kialakításának módját,
b) a beépítés és rendeltetés módjához történő alkalmazkodást,
c) a közterületek használhatóságának megőrzését a beépítés okozta gépjármű terhelés változása esetén,
d) a bejárati előlépcsőnek, az akadálymentesítést szolgáló építménynek, rámpának, a közterület fölé benyúló építményrésznek a kapcsolódó közterület használati módjához való illeszkedését, valamint a meglévő és a telepítendő fákra, fasorokra, közüzemi vezetékekre és berendezésekre gyakorolt hatását,
e) a telek előtti közterületi járda, vízelvezető árok, zöldsáv kialakításához kapcsolódó szakmai álláspont meghatározását.
TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS
16.33 A bejelentési eljárással érintett építmények, cég- és üzletjelzések, rendeltetésváltozások köre
30. §34 35 Átruházott hatáskörében eljárva a polgármester (a továbbiakban: polgármester) településképi bejelentési eljárást folytat le a Korm. rendelet 46. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl az alábbi esetekben:
a) a négy rendeltetési egységet elérő épület esetében a homlokzat utólagos hőszigetelése, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat utólagos megváltoztatása, a tetőhéjazat cseréje, közterületről látható homlokzaton napelem, napenergia-kollektor, hőszivattyú, szellőző- és klímaberendezés elhelyezése, áru- és pénzautomata, valamint csomagkiadó automata elhelyezése,
b) helyi egyedi védelem alatt lévő épület homlokzati felújítása, színezése, nyílászáróinak és a tetőhéjazat cseréje, a homlokzat utólagos megváltoztatása, közterületről látható homlokzaton napelem, napenergia-kollektor, hőszivattyú, szellőző- és klímaberendezés elhelyezése, áru és pénzautomata, valamint csomagkiadó automata elhelyezése,
c) helyi területi védelem alatt álló területen valamennyi épület esetében homlokzat felújítása, színezése, nyílászáróinak és a tetőhéjazat cseréje, a homlokzat utólagos megváltoztatása, közterületről látható homlokzaton napelem, napenergia-kollektor, hőszivattyú, szellőző- és klímaberendezés elhelyezése, áru és pénzautomata, valamint csomagkiadó automata elhelyezése,
d) helyi területi védelem alatt álló, valamint településképi szempontból meghatározó területen közterületről közvetlenül látható, új épület építése, meglévő épület bővítése, ha az építési tevékenység elvégzése után annak mérete a 35 m2 összes hasznos alapterületet és a 4,5 méteres gerincmagasságot, lapostetős épület esetén a 3,5 méteres párkánymagasságot nem haladja meg,
e) helyi területi védelem alatt álló területen lévő épület közterületről látható homlokzatán előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása,
f) cégérek, cég- és üzletjelzések épületen való elhelyezése,
g) a telek természetes terepszintjének építési tevékenységgel összefüggő, 1,0 m-nél nagyobb mértékű, végleges jellegű megváltoztatása,
h) közterületen szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel, építése, elhelyezése, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6 m-t,
i) közterületen vagy közterületről látható magánterületen áru és pénzautomata, valamint csomagkiadó automata elhelyezése,) helyi területi védelem alatt álló területen közterületi határon álló kerítés építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése
17. A bejelentési eljárás részletes szabályai
31. § (1)36
(2) A településképi bejelentési eljárás iránti kérelmet a polgármesterhez kell benyújtani az 6. melléklete szerinti nyomtatványon.
(2a) A bejelentéshez az elbíráláshoz szükséges tervdokumentációt papíralapon, vagy digitális adathordozón kell mellékelni. A dokumentációnak 37a Korm. rendeletben meghatározott munkarészeket, valamint – a bejelentés tárgyának megfelelően – a következőket kell tartalmaznia:
a) a tevékenység miatt történő változást bemutató tervet (meglévő- tervezett állapot),
b) közterületi elhelyezés esetén M=1:500 méretarányú - indokolt esetben a közműszolgáltatókkal dokumentáltan egyeztetett – helyszínrajzot,
c)38
d) a homlokzatot vagy a közterületről látható felületek változtatását bemutató látványtervet, fotómontázst.
(3) A polgármester a bejelentést önkormányzati hatósági határozatban- kikötéssel vagy a nélkül - tudomásul veszi, ha a benyújtott dokumentáció és melléklete, valamint a tervezett tevékenység megfelel a Korm. rendeletben és e rendeletben előírtaknak.
(4) A polgármester önkormányzati hatósági határozatban megtiltja a bejelentett tevékenység megkezdését, ha az nem felel meg a Korm. rendeletben és e rendeletben előírtaknak.
(5) A tervezett 39cég- és üzletjelzést, cégérelhelyezést a hatósági határozat kiállításának dátumától számítva 6 hónapon belül meg kell valósítani, kivéve, ha a határozat másképp rendelkezik.
(6) Az (5) bekezdés szerinti megvalósítás hiányában ismételten településképi bejelentési eljárást kell kezdeményezni.
18. A településképi kötelezés és a településkép-védelmi bírság
32. §40 (1) Amennyiben az átruházott hatáskörben eljáró polgármester (a továbbiakban: polgármester) az e rendeletben meghatározott településképi követelmények megsértése miatt településképi kötelezési eljárást folytat le, a jogsértőt a jogsértés megszüntetésére hívja fel, teljesítési határidő meghatározásával.
(2) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott határidő eredménytelenül telik el, a polgármester az érintett ingatlan tulajdonosát új határidő meghatározásával a jogsértés megszüntetésére kötelezi, egyidejűleg településkép-védelmi bírságot is kiszab.
(3) A településkép-védelmi bírság összege legalább 100.000,- forint, de
a) bejelentési kötelezettség elmulasztása ellenére történő megvalósítás esetén természetes személy esetén legfeljebb 200.000,- forint, jogi személy vagy egyéb szervezet esetén legfeljebb 300.000,- forint,
b) bejelentési eljárás során, amennyiben a polgármester tiltó határozata ellenére a bejelentett tevékenységet megkezdték vagy megvalósították természetes személy esetén legfeljebb 200.000,- forint, jogi személy vagy egyéb szervezet esetén legfeljebb 1.000.000,- forint,
c) nem a településképi bejelentés során kiadott határozatnak megfelelően valósították meg természetes személy esetén 200.000,- forint, jogi személy vagy egyéb szervezet esetén 500.000,- forint.
19.41
33. §
ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER
34. § (1) Kőszeg Város Önkormányzata támogatja az e rendelet hatálya alá tartozó helyi védett épületek, épületegyüttesek, azok szűkebb környezete, illetve tartozékaik karbantartása, felújítása, rekonstrukciója, valamint a helyi építészeti örökség védelmével kapcsolatos egyéb teendők – kutatás, tervek archiválása, a védelem népszerűsítése – elvégzését.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására az önkormányzat évente a költségvetési rendeletében meghatározott keretösszeg erejéig pályázati úton támogatást adhat. A támogatás odaítélésének szabályait Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló 1/2007 (II.2.) önkormányzati rendeletének VIII. fejezete tartalmazza.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
35. § (1) Ez a rendelet 2018. január 1. napján lép hatályba.
(2) Hatályát veszti Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének Kőszeg Város településképi védelméről szóló 29/2013. (IX. 27.) önkormányzati rendelete.
(3) Hatályát veszti Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi építészeti értékek védelméről szóló 7/2008. (III. 31.) rendelete.
(4) Hatályát veszti a közterület-használatról és a városkép védelméről szóló 1/2000. (II. 1) önkormányzati rendelet 17. § és 18. §-a.
1. melléklet 27/2017. (XII. 22.) önkormányzati rendelethez
1. Településszerkezet védelmének elemei:
1.1. Dózsa György utca
1.2. Gyöngyös utca
1.3. Hegyalja utca
1.4. Kálvária utca
1.5. Liszt Ferenc utca
1.6. Kiss János utca
1.7. Kőszegfalvi utca (középső szakasza)
1.8. Munkás utca
1.9. Munkácsy Mihály utca
1.10. Puskapor utca
1.11. Rákóczi út
1.12. Petőfi Sándor tér (északi területe)
1.13. Táncsics Mihály utca (északi szakasza)
1.14. Temető utca
1.15. Tüskevár utca
1.16. Sánc utca
1.17. Szent Imre herceg utca,
1.18. Sziget utca
2. A nagyméretű zöldkörnyezettel együtt védendő együttesek:
2.1.42 MÁV Nevelőotthon, Felső körút 4. 1165 hrsz-ú ingatlan keleti oldalán lévő főépület és a főépület déli irányú bővítése,
2.2. Dr. Nagy László Beszédjavító és Gyógypedagógiai Intézet, Kiss János utca 31. 1991 hrsz,
2.3. Szt. Imre Missziósház, Park utca 1. 3554 hrsz
2.4. SZOT Gyermeküdülő, Űrhajósok útja 2. 3277/29 hrsz
2.5. Jurisich Miklós Gimnázium és Középiskolai Kollégium, Hunyadi János út 10. 3667 hrsz, 3668 hrsz
2.6. Izraelita Temető 3547 hrsz
3. Településkarakter védelmének elemei:
3.1. Várudvar (várárok park) burkolatcsere, Trafó áthelyezés
3.2. Gyöngyös út és a Várkör sarok közkert
3.3. Evangélikus templom udvara
4.43
2. melléklet a 27/2017. (XII. 22.) önkormányzati rendelethez
|
A. |
B. |
C. |
|
|
1. |
hrsz |
cím és funkció |
védett érték leírása |
|
2. |
3446 |
Ady Endre utca 7 lakóház |
Az „L”-alakú beépítésű, földszintes épület az Ady utcáról előkertes, a Győry utca felé zártsorú. A kettős bejáró érdekes szerkezeti megoldás. Az udvari szárny barokk boltozatos, oldalfolyosós, hosszanti elrendezésű. A különös beépítés és belső részletek miatt védelme indokolt, annak ellenére, hogy az utcai homlokzat ablakait átalakították |
|
3. |
3445 |
Ady Endre utca 9. lakóház |
A 23/2000.(X.1.) számú Önkormányzati Rendelettel jóváhagyott egyedi védelem alatt álló épület. Az épület rossz állapotban van, átalakítás esetén a tömege, utcai nyílás rendszere védendő. |
|
4. |
3442 |
Ady Endre utca 13 |
Az Ady utcában lévő „L”-alakú beépítésű, földszintes épület az utcával előkert nélkül csatlakozik. Egyedi homlokzati megjelenése – egy ablak, egy kapu -, arányos építészeti megfogalmazása a beépítési módjával és az Ady utcai homlokzatának építészeti megfogalmazásával együttesen védendő. Átalakítás esetén a beépítése, a tömeg formálás és a nyílászáró rendszer védendő. |
|
5. |
3479 |
Ady Endre utca 12. lakóház |
A 23/2000.(X.1.) számú Önkormányzati Rendelettel jóváhagyott egyedi védelem alatt álló épület. Átalakítás esetén a beépítése, a tömeg formálás és a nyílászáró rendszer védendő. |
|
6. |
2899/5 |
Alsó körút 2 Vasútállomás |
Vasútállomás felvételi épülete a vasútvonal 1883-as átadásakor épült a mai főépület elődje, amelyet a 30-as években bővítettek emelettel manzárdtetősre. A jeles középületi mivolta miatt védelemre méltó. Átalakítás esetén a tömeg formálása, nyílászáró rendszere védendő. |
|
7. |
2838/A |
Alsó körút 3 |
A Vasútállomással szemben áll zárt sorú, „L”-alakú beépítésben az emeletes egytraktusos lakóház több melléképülettel. Az egykori kereskedőház belső beosztása mellett különleges értéke az utcai homlokzata, amely klasszicizáló stílusával védelemre méltó. Átalakítás esetén az épület tömege, utcai homlokzati architektúrája védendő. |
|
8. |
2890/A |
Alsó körút 10. |
A vasútállomáshoz tartozóan épült fel az emeletes, alápincézett tiszti lakóház. Egységes megjelenése és tiszta alaprajza miatt védelemre méltó. Átalakítás esetén az épület tömege, utcai homlokzati architektúrája, nyílászáró rendszere védendő. |
|
9. |
2055 |
Alsó körút 71 |
Netter -, Szeybold - villa |
|
10. |
1213 |
Auguszt János utca 2 villaépület |
A XX. század elején nyitott új villa-utca induló elemeként épült meg a földszintes, manzárdtetős épület, amelyet a spanyol nagykövet birtokolt a két világháború között. Tömegalakítása és igényes belső kiképzése a védelmét indokolja |
|
11. |
1212 |
Auguszt János utca 4. lakóépület |
Valószínűleg a közeli és már lebontott laktanyához tartozó melléképületből átalakított földszintes lakóépület belső kiképzésével és rendkívüli tömegformálásával méltó a védelemre |
|
12. |
1182 |
Auguszt János utca 15. lakóépület |
A Gyöngyös-patak partján épült emeletes, összetett tömegű épület a XIX. század elejéről való. A földszinti terek csehsüveg boltozatosak, az emelet síkmennyezetes és a nyugati oldalán kiugró tömegben, oszlopos loggiával tagolt. A történeti és művészi értékei miatt védelme indokolt. |
|
13. |
1293 |
Árpád tér 6. lakóház |
A zártsorú beépítésben álló földszintes, részben alápincézett lakóház hagyományos beosztása, boltozott terei és részletei miatt védelemre méltó. Átalakítás esetén a belső értékeken túl a beépítési vonala, tömege és nyílászáró rendszere védendő. |
|
14. |
1295 |
Árpád tér 8. lakóház |
A földszintes, részben alápincézett épület hagyományos beosztása és megőrzött értékei miatt védelemre méltó. Átalakítás esetén a belső értékeken túl a beépítési vonala, tömege és nyílászáró rendszere védendő. |
|
15. |
1297/1 1297/2 |
Árpád tér 12 lakóház |
A zártsorú beépítésű, földszintes, részben alápincézett lakóház valószínűleg a XIX. század elején újraépítették csehsüveg boltozatokkal. Egyszerű, egységes homlokzata, belső hagyományos elrendezése miatt védelme indokolt. Átalakítás esetén a belső értékeken túl a beépítési vonala, tömege és nyílászáró rendszere védendő. |
|
16. |
1298 |
Árpád tér 14. lakóház |
A zártsorú beépítésű, földszintes, szinte teljesen alápincézett lakóházat 2004-ben hátsó szárnnyal bővítették. A stukkós boltozatokkal, és oldalfolyosóval, valamint az MNB budapesti székháza (1905) homlokzati domborműveinek gipszmintáival díszített, egyszerű homlokzatú ház méltó a védelemre. Átalakítás esetén a belső értékeken túl a beépítési vonala, tömege és nyílászáró rendszere, homlokzati architektúrája védendő. |
|
17. |
1596/A |
Árpád tér 13 lakóépület |
A korábbi barokk épületből emelettel és hátsó, udvart körülvevő szárnyakkal bővített épület eklektikus homlokzatú, gazdagon díszített. Egységes kialakítása, szép kertje (benne üveges szaletli) és építészettörténeti értékei miatt védelme indokolt. Átalakítás esetén a belső értékeken túl a beépítési vonala, tömege és nyílászáró rendszere, homlokzati architektúrája védendő. |
|
18. |
1594 |
Árpád tér 15. református zarándokszállás |
A zártsorú utcaképbe harmonikusan illeszkedik az emeletes, alápincézett, egy korábbi épület helyén a XIX. század második felében felépített, „L”-alakú beépítésű, kéttraktusos épület. A jellegzetes homlokzata, belső részletei és egységes beosztása miatt védelme indokolt. Átalakítás esetén a belső értékeken túl a beépítési vonala, tömege és nyílászáró rendszere, homlokzati architektúrája védendő. |
|
19. |
1593 |
Árpád tér 17. lakóépület |
A zártsorú utcaképben egységes, klasszicizáló homlokzatú, emeletes, részben alápincézett, „L”-alakú beépítésű épület a XVIII. század végén épült. A hagyományos beosztású, kéttraktusos, boltozott konyhájú épület belső részleteivel együtt védelemre méltó. Átalakítás esetén a belső értékeken túl a beépítési vonala, tömege és nyílászáró rendszere, homlokzati architektúrája védendő. |
|
20. |
1300 1301 |
Árpád tér 18. lakóház |
A zártsorban álló földszintes, részben alápincézett, hátul kétszintes lakóház jellegzetes, lépcsős kiugrású homlokzata miatt védelemre méltó. Átalakítás esetén a belső értékeken túl a beépítési vonala, tömege és nyílászáró rendszere, homlokzati architektúrája védendő. |
|
21. |
1306-10 |
Árpád tér 20. soros lakóház |
A földszintes, teljesen alápincézett, zártsorú beépítésben álló lakóház hagyományos beosztású boltozott konyhákkal, pór fafödémekkel. Jellegzetes kialakítása és beépítése, valamint egyszerű, klasszicizáló homlokzata miatt védelemre méltó. Átalakítás esetén a belső értékeken túl a beépítési vonala, tömege és nyílászáró rendszere, homlokzati architektúrája védendő. |
|
22. |
1590/2 |
Árpád tér 21 lakóház |
A földszintes, részben alápincézett épület zárt utcasorban áll. Egyszerű homlokzata, eklektikus beosztása és korábbi épületrészletei miatt védelme indokolt. Átalakítás esetén a beépítési vonala, tömege és nyílászáró rendszere, homlokzati architektúrája védendő. |
|
23. |
1587/A |
Árpád tér 23 |
A zártsorú beépítésben álló földszintes, alápincézetlen ház barokk eredetű, „L”-alakú beépítésű, amelyet később udvart körülzáró szárnyakkal bővítettek. Az istálló emeletráépítése 1845-ből való. Az elpusztult kerti pihenőépülete különlegesség volt. A jellegzetes homlokzata, számtalan boltozott tere és különleges beépítése miatt védelemre méltó. Átalakítás esetén a belső értékeken túl a beépítési vonala, tömege és nyílászáró rendszere, homlokzati architektúrája védendő. |
|
24. |
1584 |
Árpád tér 29. lakóépület |
Az Erdő utca sarkán álló földszintes, részben alápincézett, zártsorú, „L”-alakú beépítésű épület egytraktusos. A fokozatosan kiépülő együttes különleges beépítése és belső értékei (boltozott terek és stukkós díszű barokk szoba) miatt védelemre méltó. Átalakítás esetén a belső értékeken túl a beépítési vonala, tömege és nyílászáró rendszere, homlokzati architektúrája védendő. |
|
25. |
1585/A |
Árpád tér 27. vegyes rendeltetésű épület |
Az „L”-alakú alaprajzi kiterjedésben megvalósult vegyes rendeltetésű épület az Árpád térre előkert nélkül csatlakozik és a tártsorú beépítés a jellemző beépítési módja. Az épület homlokzati megjelenésére eredetileg az egy kapu három ablak volt jellemző, de a felújítás során, a funkcióhoz igazodva, szimmetrikusan elhelyezve ez a homlokzati rend megváltozott. Az épület egyedi védelem alá vonását az ingatlan beépítési módja és a homlokzati nyílászáróinak aránya indokolja Átalakítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok és az eredeti részlet képzések (főkapu) védendők. |
|
26. |
1292 |
Árpád tér 4. lakóház |
Beépítési vonalával és homlokzati kialakításával együtt védendő lakóépület. A beépítési mód átmenetet képez az épület mindkét szomszédos épületek beépítési vonalával. A közterületi telekhatárra elhelyezett épület védendő eleme a beépítési módja és az Árpád téri homlokzatának építészeti megfogalmazása. Átalakítás esetén a beépítési vonala, tömege és nyílászáró rendszere, homlokzati architektúrája védendő. |
|
27. |
1296 |
Árpád tér 10 lakóház |
Beépítési vonalával és homlokzati kialakításával együtt védendő lakóépület. A közterületi telekhatárra elhelyezett épület védendő eleme a beépítési módja és az Árpád téri homlokzatának építészeti megfogalmazása különös tekintettel a kapuszín fa szerkezetű nyílászárója. Átalakítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok és az eredeti részlet képzések védendők |
|
28. |
1299 |
Árpád tér 16 lakóház |
Beépítési vonalával és homlokzati kialakításával együtt védendő lakóépület. A közterületi telekhatárra elhelyezett épület védendő eleme a beépítési módja és az Árpád téri homlokzatának építészeti megfogalmazása különös tekintettel a kapuszín fa szerkezetű nyílászárója és az ablakok építészeti megjelenése. A gazdag építészeti homlokzati díszítő elemek – párkányelem, homlokzat kváderes elemei, szalagkeret – a lakóépület különlegesen értékes építészeti megformálása. A homlokzat egységes megjelenése együttesen védendő |
|
29. |
1223 |
Bajcsy-Zsilinszky utca 2/a-b |
Andráskay - Müller Ede építőmester a lánya és veje számára 1929-ben építette az emeletes, modern stílusú villát az akkori parcellázott, új kertvárosrészben. Az alápincézett épület eredeti beosztása és e területen ritka stílusa miatt védelemre méltó. Átalakítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok és az eredeti részlet képzések védendők. |
|
30. |
1215 |
Bajcsy-Zsilinszky utca 16 |
A Domonkos Nővérek magasföldszintes szuterénos kétkarú, térszint alá süllyedő lépcső tagolja. Tengelyes utcai homlokzata a középső két oszlopnál közép rizalitot képez eklektikus felépítménnyel. A homlokzat míves kialakítása helyi védelmet igényel. Átalakítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok és az eredeti részlet képzések védendők. |
|
31. |
1777 |
Bem utca 2. lakóépület |
A belvárosi piactér (Jurisics tér) utolsó házának (15.sz.) hátsó telekrésze és a rajta álló, ma már külön használatú földszintes lakóépület mai formájában klasszicizáló stílusú a XIX. század közepéről. Átalakítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok és az eredeti részlet képzések védendők. |
|
32. |
1776 |
Bem utca 4. lakóépület |
A belvárosi piactér (Jurisics tér) utolsó házának (15. sz.) hátsó telekrésze, amely egykor lezárta a telket a Kelcz-Adelffy utca felé kapuszínes kijárattal. A földszintes épület tömegével és belső beosztásával őrzi a barokk-kori kialakítást.Átalakítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok és az eredeti részlet képzések védendők. |
|
33. |
1160/4 |
Bezerédy Imre utca 2. |
Frigyes laktanya legénységi épülete |
|
34. |
1133/4 |
Borsmonostori utca 6 lakóépület |
A város külső területén áll a fésűs beépítésű, földszintes lakóház eddig tisztázatlan eredettel a XIX. század elejéről. Történeti és telepítési helyénél fogva védelme indokolt |
|
35. |
1233 |
Dózsa György utca 3. lakóépület |
A hagyományos kialakítású földszintes, hosszhomlokzatú, „L”-alakú épület még őrzi eredeti beosztását, tömegformálását. Ezért védelme indokolt. Átalakítás során a tömeg arányok és a nyílászáró rendszer védendő. |
|
36. |
1968 |
Dózsa György utca 14. lakóház |
A malomhoz vezető kisutca jellegzetes, földszintes, hagyományos beosztású, oromfalas elemeként őrizte meg az utca eredeti fésűs beépítését. |
|
37. |
1225/1 |
Dózsa György utca 17 lakóépület |
Az egykori molnárház barokk eredetű, alápincézett, földszintes, részben boltozatos kialakítású épület, amely tömegénél és beosztásánál fogva méltó a védelemre Átalakítás esetén a belső értékeken túl a beépítési vonala, tömege és nyílászáró rendszere, homlokzati architektúrája védendő |
|
38. |
1170/1/A |
Dózsa György utca 21. lakóépület |
A háromszintes tömbház 1956-ban épület szocialista-realista stílusban egyedüliként a városban. Jellemzői: tömeg, bejárat, homlokzat kialakítás, tetőkialakítás, és belső beosztás indokolják védelmét. Átalakítás során a tömeg arányok és a nyílászáró rendszer védendő. |
|
39. |
1582 |
Erdő utca 1 lakóház |
Az „L”-alakú beépítésű, földszintes épület az Erdő utcával előkert nélkül csatlakozik. A különös beépítés és az utcai homlokzati kialakítása miatt védelme indokolt. Az utcai homlokzat a Kőszegre jellemző „kapásházak” homlokzatát idézi. Átalakítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok és az eredeti részlet képzések védendők. |
|
40. |
Erdő utca 3 lakóház |
Az „L”-alakú beépítésű, földszintes épület az Erdő utcával előkert nélkül csatlakozik. A különös beépítés és az utcai homlokzati kialakítása miatt védelme indokolt. Az utcai homlokzat a Kőszegre jellemző „kapásházak” homlokzatát idézi. Átalakítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok és az eredeti részlet képzések védendők. |
|
|
41. |
1561 1556 |
Erdő utca 7-9-11 lakóépület |
A szőlőhegy oldalában épült emeletes épületek kialakításukban erősen kötődtek a szőlőműveléshez, azonban utóbb szolgáltató funkciót is betöltöttek. A boltozott földszint felett az emeleti terek lakásként szolgálnak. Az épület érdekes elhelyezkedése és beosztása miatt védelemre méltó. Átalakítás során a tömeg arányok és a nyílászáró rendszer védendő. |
|
42. |
3831 |
Erdő utca 22 Kincs-villa |
A költői vénával is megáldott, több évtizedig plébános Kincs István szecessziós díszítésű nyári villát építtetett a XX. század elején a villaépítészet egy új korszakát megnyitva ezzel a magasföldszintes, alápincézett épülettel. A villa különleges kiképzése és elhelyezkedés indokolja védelmét. Az átalakítás során a tömeg arányok, a nyílászáró rendszer, a homlokzati architektúra védelme mellett törekedni kell a teljes rekonstrukcióra. |
|
43. |
2249 |
Fő tér 2 |
A főtér déli sarkán álló emeletes épület egykor a Fehér Ló fogadó volt, amely északi szárnyának bontása után került sor a mai egységes, historizáló homlokzat kialakítására. A régi barokk eredetű épület belső beosztása és a homlokzat mérete valamint a városképben betöltött szerepe jelentős. Átalakítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok és az eredeti részlet képzések védendők. |
|
44. |
1753 |
Gyöngyös utca 3. lakóépület |
A Gyöngyös utca jellegzetes ívelő vonalvezetését követő kiugrásokkal telepített, földszintes „U”-alakú. épület hagyományos kialakítása, belső elosztása, boltozatos térlefedései a XVII. század végéről származik. Utolsó nagyobb átalakítása az 1940-es években folyt Fodor kádármester igényei szerint. A legutóbbi helyreállításnál nagyon elrontották az épülete, ezért a további felújításnál rekonstrukció szükséges. |
|
45. |
1747 hrsz |
Gyöngyös utca 9. lakóépület |
A Gyöngyös utca belső utcaívébe simuló, zártsorú beépítésű épület a XVII. században létesült, amely 100 évvel később emelettel bővült. Mai megjelenése és belső beosztása, valamint boltozatos terei építészeti értéket képviselnek. Felújítás során, a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
46. |
1745 1746 |
Gyöngyös utca 11. lakóépület |
A Gyöngyös utca belső utcaívébe simuló, zártsorú, belső és hátsó udvaros, földszintes ház követi a XVII. századi beépítés és kialakítás jellemzőit. A koraeklektikus homlokzat mögött ott sejthető a korai épület, amely utcai részen alápincézett.Felújítás során, a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
47. |
1744 |
Gyöngyös utca 13. lakóépület |
A Gyöngyös utca belső utcaívébe simuló, zártsorúvá alakított fésűs beépítésű, földszintes ház, részben alápincézett. Belső boltozatos terei a korai háztípus beosztását követik, homlokzata az egyszerű megoldás ellenére megőrizte a XVIII. századi hagyományokat. Felújítás során, a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
48. |
1741 |
Gyöngyös utca 15. lakóépület |
Az alápincézett épület 5 tengelyes földszintes épület domináns eleme a szegmens zártsorú kapu. A 4 ablak körül vakolati architektúra található. Az épület jól illeszkedik az utcaképbe a zártsorúvá vált beépítés kiváló példája. Felújítás során, a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
49. |
1740 |
Gyöngyös utca 17 lakóépület |
A Gyöngyös utca belső utcaívébe simuló, zártsorúvá alakított fésűs beépítésű, földszintes ház, részben alápincézett. Belső boltozatos terei a korai háztípus beosztását követik, homlokzata az egyszerű megoldás ellenére megőrizte a XVIII. századi hagyományokat. Felújítás során, a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
50. |
1287 |
Gyöngyös utca 28 lakóépület |
A földszintes törtvonalú épület a Puskapor utca csatlakozásánál egyszerű, visszafogott tagozataival és tömegalakításával az utcakép meghatározó eleme. Felújítás során, a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
51. |
3449-53 |
Győry János utca 2. lakóépület |
A 23/2000.(X.1.) számú Önkormányzati Rendelettel jóváhagyott egyedi védelem alatt álló épület Felújítás során, a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
52. |
3448 |
Győry János utca 4. lakóépület |
A 23/2000.(X.1.) számú Önkormányzati Rendelettel jóváhagyott egyedi védelem alatt álló épület Felújítás során, a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
53. |
3446 |
Győry János utca 6. lakóépület |
A 23/2000.(X.1.) számú Önkormányzati Rendelettel jóváhagyott egyedi védelem alatt álló épület. Felújítás során, a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
54. |
3445 |
Győry János utca 8 lakóépület |
A 23/2000.(X.1.) számú Önkormányzati Rendelettel jóváhagyott egyedi védelem alatt álló épület. Felújítás során, a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
55. |
3444 |
Győry János utca 10 lakóépület |
A 23/2000.(X.1.) számú Önkormányzati Rendelettel jóváhagyott egyedi védelem alatt álló épület. Felújítás során, a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
56. |
3440 |
Győry János utca 12. lakóépület |
A 23/2000.(X.1.) számú Önkormányzati Rendelettel jóváhagyott egyedi védelem alatt álló épület |
|
57. |
3433 |
Győry János utca 1 lakóház |
Az „L”-alakú beépítésű, földszintes épület a Győry János utcával előkert nélkül csatlakozik. A közterülettel határos utcai homlokzata szimmetrikus kialakítású. Az épület építészeti megjelenése, ritmusos homlokzati kialakítása, nyílászáróinak mérete és az épület beépítési módja együttesen védelemre méltó. Felújítás során, a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
58. |
44 |
||
|
59. |
3436 |
Győry János utca 7. lakóház |
A zárt sorú beépítésben álló, földszintes, részben alápincézett épület őrzi barokk kori építésének részleteit ( boltozott szobák, -kapualj, -árkádos oldalfolyosó, -pince). A részben beépített udvar ellenére az épület méltó a védelemre. Felújítás során, a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
60. |
3437 |
Győry János utca 9 lakóház |
A zártsorú, földszintes utcaképben álló, „L”-alakú beépítésű épület részben alápicézett, minden helyisége boltozott (teknő, fiókos donga, csehsüveg). Különleges beosztása is figyelemreméltó ezért védelme igen indokolt. Felújítás során, a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
61. |
3438/1 |
Győry János utca 11. lakóház - |
A zártsorú utcaképben álló földszintes, részben alápincézett, boltozott kapualjjal, konyhával és pincével bíró ház klasszicista építésével méltó a védelemre. Felújítás során, a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
62. |
1672 |
Hegyalja utca 6. lakóépület |
A zártsorú beépítésű, hagyományos (szoba-konyha-kamra) beosztású épület tipikus képviselője a régi szőlős utca alsó házainak. Helyi építészeti értékei miatt védelme indokolt. Felújítás során, a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
63. |
1657-64 |
Hegyalja utca 16. soros lakóépület |
Az utca fésűs, földszintes beépítéseinek tipikus példája, amelyben több család együttlakása valósult meg. A ház belső beosztása is ezt tükrözi (szoba-konyha, konyha-szoba, kamra, szoba-szoba-előszoba-konyha). A ház hátsó része 50 éve épült újjá. Felújítás során, a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
64. |
1649 |
Hegyalja utca 22. |
A Pék utcai beépítés telekvégében lévő pincéje és a felette lévő lakóháza.(Pék u. 7.) A klasszicista beépítés mai képében harmonikusan simul az utcaképbe. Felújítás során, a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
65. |
1638 |
Hegyalja utca 30 |
Az egykori fésűs beépítésű földszintes, alápincézett épületet zártsorúvá építették a kapualj beépítésével és másik lakóegység megépítésével. A megmaradt belső beosztás, a boltozatos pincék és legfőképpen az utcai klasszicista homlokzat miatt védelme feltétlenül indokolt. Felújítás során, a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
66. |
1636 |
Hegyalja utca 32. lakóépület |
Falusias földszintes lakóház, oldalhatáros beépítésben soros telepítésű nem kapualjas épület. Építése a XX. Század második feléből, vagy annak az elejére tehető. Az épület tetőgerince merőleges az utcára, homlokzata oromfalas. Felújítás során, a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
67. |
1635 |
Hegyalja utca 34. lakóépület |
Falusias földszintes lakóház, oldalhatáros beépítésben soros telepítésű nem kapualjas épület. Építése a XX. Század második feléből, vagy annak az elejére tehető. Az épület tetőgerince merőleges az utcára, homlokzata oromfalas. Felújítás során, a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
68. |
1609 |
Hegyalja utca 38. lakóépület |
Az utca fésűs beépítésének szép példája a földszintes, oldalfolyosós épület árkádívekkel, szoba-konyha-szoba beosztással, boltozott konyhával és a folyosón lévő kúttal. Felújítás során, a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
69. |
3758 |
Hegyalja utca 11 kút lakóépület |
Valószínűleg a Hegyalja utca hegy felé vezető útja melletti saroktelek melléképülete a földszintes, lapos dongaboltozattal alápincézett, egytraktusos ház, amelyben az egyik szobaajtó a XIX. század első feléből való klasszicista, piaszteres-párkányos tokborítású. Felújítás során, a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
70. |
3759 |
Hegyalja utca 13. polgármester háza (mentőállomás) |
A lejtős terepen hátul földszintes, elöl emeletes kialakítású, barokk eredetű, mai homlokzatával neobarokkos architektúrájú ház a Hegyalja utca a XI-XIII-XV-XVII. századi házakkal együttest alkot. Alsó szintje boltozatos, (donga- és csehsüveg-) haránttraktusokból áll; az emelet síkmennyezetes, hasonlóképpen haránttagolású. Az emeletre íves lépcső vezet. A keleti főhomlokzatot földszinti árkádívek és emeleti nyitott és zárt erkélyek díszítik. Felújítás során, a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
71. |
3761 |
Hegyalja utca 15 lakóépület-együttes |
Az emeletes-földszintes épület együttest alkot a Hegyalja utca a XI-XIII-XV-XVII. századi házakkal. Valószínűleg istálló és kocsiszín szerepű volt az alul csehsüveg boltozatokkal osztott, felül síkmennyezetes, kéttraktusos lakóház. Felújítás során, a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
72. |
3762 |
Hegyalja utca 17 lakóépület-együttes |
A földszintes, nyeregtetős épület a Hegyalja utca a XI-XIII-XV-XVII. századi házakkal alkot együttest. Abban a cselédház volt a szinte teljesen boltozott (csehsüveg) középfolyosós beosztású ház, részben régi nyílászárókkal. Az épület sarka előtt az utcán régi kút állt. A ház hátsó része 50 éve épült újjá. Felújítás során, a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
73. |
3772 |
Hegyalja utca 29 |
A szomszédos műemlék pince-présházra épült lakóház típusát követi a romantikus átalakítású épület. A belső térosztása, részletei és historizáló homlokzata miatt védelme indokolt. Felújítás során, a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
74. |
3775 |
Hegyalja utca 33 lakóépület |
Városias emeletes „présházas” ház. Vélhetően 1810-ban már pinceként létezett az épület, először a présház valósult meg, majd ezt követte a tetejére épített lakóépület. Felújítás során, a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
75. |
3791 3792 |
Hegyalja utca 39-41 lakóépület |
A Hegyalja utca felső szakaszának jellegzetes, a XIX. század közepén zártsorúvá alakított, előtte fésűs, hagyományos beosztású (szoba-konyha-szoba) lakóháza, boltozott pitvarral (csehsüveg) és konyhával (donga). Kamrák pórfödémmel, a borospince dongaboltozattal készültek. A kapualj sarkában van a kútja. Felújítás során, a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
76. 76. |
3520 hrsz |
Hunyadi János út 5. Villaépület |
Az egyik legszebb villaépület áll a Szent Imre herceg utca sarkán. Az emeletes, gazdagon tagolt hegyvidéki stílusú homlokzat elemeiben a szecessziós motívumokat vonultatja fel. Az egyedi tömege és homlokzata, valamint a belső megmaradt értékei miatt védelemre méltó. Felújítás során, a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
77. |
3522/A/ |
Hunyadi János út 7-9. Andráskay Müller Ede nyaralója |
A Szent Imre herceg utca sarkán lévő teleken összetett tömegű, földszintes, részben alápincézett lakóház áll. A XIX. század első harmadában épült együttest a század végén romantikus elemekkel gazdagították. A külső belső értékei miatt védelme indokolt. Felújítás során, a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
78. |
3674 |
Hunyadi János út 6 Villaépület |
A Szent Imre herceg utca sarkán áll az emeletes, részben alápincézett neobarokk villa. A gazdag tagolású és belső részletekkel rendelkező épület védelemre méltó. Felújítás során, a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
79. |
3667-8 |
Hunyadi János út 8-10 |
Jurisich Miklós Gimnázium és Középiskolai Kollégium A belvárosi iskola helyett 1908-ban építtették a bencések ezt az emeletes, „T”alaprajzú épületet, amely szecessziós jellegű díszítésével és tiszta alaprajzával műemléki védelemre méltó. Felújítás során, a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
80. |
3659/1 |
Hunyadi János út 14. villaépület |
A 23/2000.(X.1.) számú Önkormányzati Rendelettel jóváhagyott egyedi védelem alatt álló épület. Felújítás során, a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
81. |
3613/1 |
Hunyadi János út 26 Terplán-villa |
A 23/2000.(X.1.) számú Önkormányzati Rendelettel jóváhagyott egyedi védelem alatt álló épület. Felújítás során, a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
82. |
1867 hrsz |
Jurisics tér |
A kőszegi Belváros 1880-ban lebontott középkori várostornya helyén 1932-ben emelt Hősök tornya a város látképi jelképévé vált. A négyszintes, historizáló homlokzatú épületben a városi múzeum kiállításai vannak, felső szintjén kilátó loggiafolyosóval. |
|
83. |
1434 |
Kálvária utca 2. lakóépület |
A Kálvária utca kezdő, saroktelkén fésűs beépítésben áll a földszintes, teljesen, dongaboltozattal alápincézett, „L”-alakú lakóház. A szoba-konyha-szoba-kamra beosztású hagyományos épület kapualja és a kamra helyisége az alatta lévő fagerendás külön picével későbbi toldás, mint ahogy a telekdél-nyugati sarkán álló műhely poroszsüveg boltozattal és raktár épület is a XIX. század második felében épült. A telek kapcsolódhatott a Szegényházhoz és átjáró kapcsolata van a Meskó u. 3. sz. házhoz. Felújítás során, a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
84. |
1405 |
Kálvária utca 10. lakóház |
Az utca zártsorú, páros oldalának utolsó elemeként épült meg 1847-ban a földszintes, részben alápincézett, „L”-alakú beépítésű lakóház. A több lakást magában foglaló épület részben boltozott konyhával, oldalt árkádíves folyosóval, hátul nagy raktárépülettel, valamint a telek Meskó utca felé eső végében a már 25 éve lebontott pajta helyével és az utcai jellemző klasszicista lizénás faltagolású homlokzatával i védelemre méltó. Felújítás során, a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
85. |
1403 |
Kálvária utca 12. |
Feltehetően a szomszédos, Dreiszker-féle vízgyógyintézet részeként épült meg a fésűs beépítésű, magasföldszintes, teljesen alápincézett, egytraktusos épület. A nívós utcaképi megjelenés a XIX. század végén készült eklektikus stílusban. Helyén valamikor a csordásház állt. Felújítás során, a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
86. |
1399/1 |
Kálvária utca 14 Dreiszker-féle vízgyógyintézet |
Korábbi épületek helyén a XIX. század végén épült eklektikus stílusban az utcavonalban az emeletes, alápincézett, 11+4 tengelyes, nagy épület. A későbbi hátsó és oldalsó toldalékok részben korábbi épületek helyére kerültek. A szép kialakítású, közel egyhektáros kertjéből választották le a Meskó utcai sörkertet. Igényes eklektikus kialakítása miatt védelemre méltó az együttes Felújítás során, a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
87. |
1397/3 |
Kálvária utca 18 lakóépület |
Az utca hajlatában, utolsó házként áll a földszintes, donga- és csehsüveg boltozattal teljesen alápincézett, egytraktusos épület. Régi beosztását megtartotta, de a legutóbbi korszerűsítéskor (1999.) eklektikus díszeitől megfosztották, faverandáját beépítették. Mégis megtartásra érdemes. Felújítás során, a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
88. |
1458 |
Kálvária utca 19 lakóépület |
Az utca legrégebbi háza még az eredeti előkertes telepítéssel, fésűs beépítéssel és hagyományos beosztással (boltozott konyhával, szobával. Megőrzése feltétlenül indokolt Felújítás során, a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
89. |
1452/A |
Kálvária utca 23 Dreiszker-villa |
A túloldali hidegvíz gyógyintézet tulajdonosának lakóháza ez a földszintes, alápincézett, tipikus hegyvidéki villaépület. Az egytraktusos, előkertes elhelyezésű ház különös dísze a faveranda oromzatos tetőfelépítménnyel. Eredete a XIX. század elejére tehető. Felújítás során, a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. Kertje helyi természetvédelmi terület. |
|
90. |
1443 |
Kálvária utca 27 saroképület |
Hosszú ideig (a századfordulóig) az utca szélső, saroképülete ez a földszintes, tömbös kialakítású ház. A különleges beosztásában a homlokzati helyiségeket követő „U”-alakú folyosó közrefogja a belső, dongaboltozatos konyhát és előterét. Eredete a XVIII. századra tehető. Felújítás során, a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
91. |
1442 |
Kálvária utca 29. cselédház |
Valószínűleg a szomszédos lakóház egyik cselédháza a földszintes, csapot tetős, szoba-konyha-kamra beosztású ház pici kerttel és oldalsó kamrával. Felújítás során, a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
92. |
1441 |
Kálvária utca 31 |
Valószínűleg a szomszédos Küttel-villa melléképületeként itt lakott a kertész a földszintes, alápincézett, egytraktusos házban. Mai homlokzata az 1895-ös építés szerint eklektikus stílusú Felújítás során, a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
93. |
1438 |
Kálvária utca 33. |
Az egykori, barokk gazdasági épület telkén épült fel 1895 táján a Küttel család számára a földszintes, alápincézett, kúria megjelenésű hegyvidéki villaépület. A „T”-alaprajzú ház utcai díszítettségét emeli a közép terasz és a felette lévő tetőfelépítmény is. A belső részletei és rendkívüli külső architektúrája miatt védelme feltétlenül indokolt. Felújítás során, a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
94. |
7848 |
Kálvária utca 35 |
A Nemezgyár tulajdonosa építtette a XX. század elején saját számára az emeletes, alápincézett modern villaépületet. Művészi megformálása és belsőkialakítása miatt műemléki védelme indokolt. |
|
95. |
1767 |
Kelcz-Adelffy utca 12. lakóépület |
A belvárosi piactér (Jurisics tér) keleti oldalán álló házak (III. század) telke a hátsó egykor Oskola (ma Kelcz-Adelffy) utcáig nyúltak, onnan való bejárattal is. Rajta hátsó lakószárnyak és melléképületek álltak, amelyek részben még állnak. Felújítás során, a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
96. |
1883 |
Kelcz-Adelffy utca 17. lakóépület |
A belvárosi hátsó utcára nézően épület fel a XVIII. század végén, a XIX. század elején a déli városfalszakasz részbeni visszabontása után a városárokba épített, földszintes, klasszicizáló stílusú épület. Tömegalakításával és belső beosztásával méltó képviselője a belvárosi terjeszkedő építkezéseknek. Felújítás során, a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
97. |
1601 |
Királyvölgy utca 2 lakóépület |
Az Árpád tér előtti teresedés lezáró elemeként áll a barokk kori földszintes, részben alápincézett, egytraktusos épület, amelyet klasszicizáló stílusban emeletessé építettek a XIX. század közepén. Elhelyezkedése és külső-belső értékei miatt védelme indokolt. Felújítás során, a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
98. |
3803 |
Királyvölgyi út 3. lakóépület |
A 23/2000.(X.1.) számú Önkormányzati Rendelettel jóváhagyott egyedi védelem alatt álló épület. Felújítás során a beépítés vonala,a tömeg arányok és a homlokzati nyílászáró rendszer védendő. |
|
99. |
1600 |
Királyvölgy utca 4. lakóépület |
A barokk kialakítású, földszintes épület tömegformája és belső egyedi beosztása miatt műemléki védelemre méltó. Felújítás során, a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
100. |
3813/ |
Királyvölgy utca 11. Villaépület |
A XIX. századi királyvölgyi villaépítkezések egyik első eleme az emeletes, faverandás épület, amely tömegével és beosztásával kiemelkedő szerepet tölt be, ezért megőrzése indokolt. Felújítás során, a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
101. |
1575 |
Királyvölgy utca 26 Küttel-villa kertészháza |
A 23/2000.(X.1.) számú Önkormányzati Rendelettel jóváhagyott egyedi védelem alatt álló épület. Felújítás során, a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
102. |
1566 |
Királyvölgyi út 32 villaépület |
A 23/2000.(X.1.) számú Önkormányzati Rendelettel jóváhagyott egyedi védelem alatt álló épület. Felújítás során, a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
103. |
2174 |
Kiss János utca 2 kávézó |
Az egykori Halász-kaputól kiinduló és a patak menti malomhoz, majd később az Intézethez vezető út elején, a Várkör sarkán épült épület ma igényes historizáló homlokzattal foglalta egységbe a korábbi fésűs beépítésre jellemző, földszintes, boltozott kapualjas házat. Egyedi elhelyezkedése és a korai archaikus mérete miatt védelme indokolt. Felújítás során, a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
104. |
2172 |
Kiss János utca 8 lakóépület |
A 23/2000.(X.1.) számú Önkormányzati Rendelettel jóváhagyott egyedi védelem alatt álló épület. Felújítás során, a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
105. |
1920 1921 |
Kiss János utca 13. lakóépület |
Az egykori Halász-kaputól kiinduló és a patak menti malomhoz, majd később az Intézethez vezető út mentén épült házak sorában egyedi értékekkel bír az „U”-alakú beépítésű, földszintes épület, amely részben alápincézett. Keleti épületszárnya még őrzi a hagyományos szoba-konyha-szoba elrendezést boltozott megoldással. Felújítás során, a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer védendő. |
|
106. |
2169 |
Kiss János utca 14 villaépület |
Az egykori Halász-kaputól kiinduló és a patak menti malomhoz, majd később az Intézethez vezető út mentén épület házak sorában egyedi értékekkel bír az utca közepén épült magasföldszintes sarokház a Táncsics Mihály (egykor Kert) utcánál. Az 1928-ban épült villa utcai megjelenése és belső beosztása értékes sarokeleme az itt induló villasornak. Felújítás során, a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
107. |
2143 |
Kiss János utca 18. Halászcsárda |
Az egykori Halász-kaputól kiinduló és a patak menti malomhoz, majd később az Intézethez vezető út mentén épület házak sorában egyedi értékekkel bír a fésűs beépítésű, földszintes kis lakóépület, amelyet most halászcsárdaként használnak. Az egységes megjelenés és belső kialakítás megőrzése indokolja védelmét. Felújítás során, a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
108. |
2142 |
Kiss János utca 20 lakóépület |
Az egykori Halász-kaputól kiinduló és a patak menti malomhoz, majd később az Intézethez vezető út mentén épület házak sorában egyedi értékekkel bír a fésűs beépítésű, földszintes kis lakóépület. Alaprajzi beosztása méltóvá teszik a védelemre. Felújítás során, a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
109. |
1935 1941 |
Kiss János utca 25 lakóépület |
Az egykori Halász-kaputól kiinduló és a patak menti malomhoz, majd később az Intézethez vezető út mentén épült házak sorában egyedi értékekkel bír az emeletes, historizáló architektúrával kiképzett épület. Belső beosztása és részletei megőrzésre méltóak. Felújítás során, a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
110. |
2136-7 |
Kiss János utca 30 lakóépület |
Az egykori Halász-kaputól kiinduló és a patak menti malomhoz, majd később az Intézethez vezető út mentén épület házak sorában egyedi értékekkel bír az utca végén sarokházként épült, földszintes lakóház, amely külső homlokzata és belső elosztása alapján klasszicizáló stílusban készült. A homlokzattal kelet és nyugat (udvar) felé forduló ház jellegzetessége, hogy a szokásos stílusformák alkalmazásával egy szimmetrikus, kapualjas ház architektúráját mutatja. Térfalképző szerepe is egyedi. Felújítás során, a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
111. |
(2134/2/A |
Kiss János utca 34-36-38-40. lakóépületek |
Az egykori Halász-kaputól kiinduló utca a Stipkovics-malomhoz vezetett, amely előtt kialakult kis térség épületei a gazdasági használat és életmód életterei voltak. A földszintes épületek kialakítása és elrendezése szerves fejlődését mutatja az egykori molnár-foglalkozásnak. Együtteskénti megőrzése feltétlenül indokolt. Felújítás során, a beépítés vonalak, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászárók rendszere, valamint az eredeti homlokzati architektúrák védendők. |
|
112. |
2131 |
Kiss János utca 42. Stipkovics-malom |
Az egykori Halász-kaputól induló utca végében épült a Gyöngyös-patak partján, a XVIII. században a malom, amelyet később több szakaszban bővítettek. Felújítás során a belső értékeken túl, a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászárók rendszere, valamint az eredeti homlokzati architektúra védendők. |
|
113. |
2200 |
Kossuth Lajos utca 5. barokk lakóház |
A XIX. században emeletessé kiépült utcasorban egyikként maradt meg a földszintes, stukkós boltozatú, hagyományos beosztású lakóház. Az építészettörténeti szempontból értékes épület védelme indokolt. Felújítás során a belső értékeken túl, a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászárók rendszere, valamint az eredeti homlokzati architektúra védendők, különös tekintettel az üzleti fa portálra, kirakatra. |
|
114. |
2203 |
Kossuth Lajos utca 9. lakóépületrész |
Modern, a XX. Század második feléből való beépítés. Az épület udvari szárnya védett, az utcai épületrész a 70-es években épülhetett. .Felújítás során a belső értékeken túl, a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászárók rendszere, valamint az eredeti homlokzati architektúra védendők. |
|
115. |
2204 |
Kossuth Lajos utca 11 barokk lakóház |
A XIX. század végén emeletes, zártsorúvá kiépült utcasorban másikként maradt meg a földszintes, teljesen boltozott terekkel bíró, „L”-alaprajzú ház, amelynek további belső részletei miatt is indokolt a helyi védelme. Felújítás során a belső értékeken túl, a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászárók rendszere, valamint az eredeti homlokzati architektúra védendők. |
|
116. |
2205 |
Kossuth Lajos utca 13. |
A 23/2000.(X.1.) számú Önkormányzati Rendelettel jóváhagyott egyedi védelem alatt álló épület. Felújítás során, a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
117. |
2208/A/1-4 |
Kossuth Lajos utca 17. lakóépület |
Az utca XIX. századvégi átformálódásaként a földszintes ház helyén emeletes, alápincézett, gazdageklektikus homlokzattal és belső kialakítással bír az épület. Az épület egységes és színvonalas kiképzése miatt védelemre méltó. Felújítás során, a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
118. |
2270/A/1-4 |
Kossuth Lajos utca 18 emeletes lakóépület |
A Kossuth utca déli végében ez az emeletes, részben alápicézett épület elhelyezésénél fogva utcaszűkületet okoz. Az „L”-alaprajzú ház másfél traktusos, íves lépcsőházú, koraeklektikus homlokzati kiképzésű. A ház külső-belső értékei és utcaképi szerepe miatt védelemre méltó. Felújítás során, a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő |
|
119. |
2209 |
Kossuth Lajos utca 19 lakóépület |
A pinceszint+földszint+egy emeleti szintből álló főépület mögött cselédlakás sor áll. Homlokzata a vakolatnútokkal és a tagozatokkal eklektizáló. A parapetekkel egybevont osztó és hangsúlyos főpárkánnyal tagolt hattengelyes homlokzatosztást, szemöldök és osztópárkányában is csigavonal motívumok ismétlődnek. Felújítás során, a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő |
|
120. |
2110/7 |
Kórház utca 7. |
A mai társasházi - saroktelken elhelyezkedő - lakóépület utcai homlokzatai tagoltak. A földszinti részen úgy nevezetett kváderes kialakítású. A nyílászárók szalagkeret díszítéssel hangsúlyosak. Tömeg kialakítása és homlokzati architektúrája méltán teszi érdemessé a helyi egyedi védelemre. Felújítás során, a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer védendő. |
|
121. |
266 |
Kőszegfalvi út 50 Óvoda épülete |
Díszes homlokzata és belső alaprajzi tagoltsága meghatározó épülete az utcának. Felújítás során, a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő |
|
122. |
169 |
Kőszegfalvi út |
Római Katolikus temetőkápolna A lakóközösség által a hely meghatározó épületének tekintett kápolna helyi védelme indokolt. Felújítás során, a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő |
|
123. |
2296-7 |
Liszt Ferenc utca 2. lakóépület |
A Liszt és Munkácsy utca sarkán álló épület kiemelkedő helyzetű és kialakítású. A földszintes, kéttraktusos téglány alaprajzú, részben alápincézett ház ma a Munkácsy Mihály utca 1. számú házat is magában foglalja. A klasszicizáló homlokzatú, kontyolt nyeregtetős épület belső beosztása is méltóvá teszi a védelemre. Felújítás során, a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő |
|
124. |
2212/A/1-8 |
Liszt Ferenc utca 5 lakóépület |
A XIX. század fordulóján kiépült Kossuth utcai historizáló, emeletes épületek folytatásaként a Liszt Ferenc utca elején áll az 5.számú, emeletes, alápincézett, kéttraktusos 11 tengelyes ház. A szecesszióba hajló díszítésű homlokzat mögött takarékpénztár és posta működött. Felújítás során, a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő |
|
125. |
2216-2221 |
Liszt Ferenc utca 13 lakóépület |
Az utca északi házsorának egyik, legépebben megmaradt földszintes, részben dongaboltozattal alápincézett, „U”-alakú beépítésű eleme hagyományos beosztással. Felújítás során, a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő |
|
126. |
2305 |
Liszt Ferenc utca 14 lakóépület |
Az utca déli házsorának jellegzetes eleme a földszintes, alápincézett, historizáló homlokzatú, „L”-alakú beépítésű épület. Felújítás során, a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő |
|
127. |
2310 |
Liszt Ferenc utca 24. lakóépület |
A földszintes oromfalas lakóépület nem csak homlokzati megjelenésével, hanem érdekes telek beépítésével – szigetszerű – válik érdemessé a helyi védelemre. Felújítás során, a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő |
|
128. |
2528 |
Liszt Ferenc utca 26. lakóépület |
A Liszt Ferenc utca (egykori Csorda út) fordulójában álló épületegyüttes telepítése, beépítése és elhelyezkedése miatt rendkívül érdekes. Az egykoron itt álló Csepregi-kapuhoz tartozó épület földszintes, alápincézett, összetett tömegű, „L”-alakú beépítéssel, de az utcán kiszögellő sarokkal. A többszöri bővítéssel kialakult együttes a XVII. századból való, barokk eredetű, klasszicizáló stílusú. Külső tömege és belső boltozatos terei miatt a védelme feltétlenül indokolt. A belső értékeken túl a beépítés vonala valamint a tömeg arányok védendők. |
|
129. |
1386/1-2 |
Meskó utca 2. kocsma és lakóház |
A felsővárosi szegényházzal átellenben elhelyezkedő földszintes sarokház volt kocsma és lakóház, amely részben alápincézett. Romantizáló homlokzata és belső beosztása, valamint városképi szerepe miatt megőrzése indokolt. Felújítás során, a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő |
|
130. |
1430 |
Meskó utca 3. lakóház |
A régi bécsi út palánkkapun kívül eső területén egyetlen megmaradt fésűs beépítésű telke, amely még őrzi a hagyományos beépítés mellett az épület szoba-konyha-szoba-kamra beosztását boltozott pitvar-konyhával. Hátsó szobája alápincézett. Külső-belső értékei miatt megőrzése feltétlenül indokolt. Felújítás során, a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő |
|
131. |
1395 |
Meskó utca 21. Eitner-malom |
A barokk kori építésű felső malom emeletes kialakításával és későbbi toldásával nyerte el mai alakját. Tömegformája és kiemelkedő városképi szerepe miatt védelemre méltó |
|
132. |
. 1391 1392 |
Meskó utca 15 – 17 ikres lakóépület |
Az egyszárnyú és ikres beépítéssel megvalósult, földszintes épület a Meskó utcával előkert nélkül csatlakozik. A főépület – lakóépület - beépítési módja és az utcai homlokzatának építészeti karaktere, együttes védelemre javasolt. Az épület közterületi építészeti megfogalmazása szimmetrikus, nyílászáróinak tagozódása egységes homlokzati rendet fogalmaznak meg. Az épület utcai homlokzatának építészeti megfogalmazással kialakított aránya védelemre javasolt |
|
133. |
. 1393 |
Meskó utca 19 lakóépület |
Az egyszárnyú beépítéssel megvalósult, két szintes épület a Meskó utcával előkerttel csatlakozik. A lakóépület beépítési módja és az utcai homlokzatának építészeti karaktere, együttes védelemre javasolt. Az épület eredeti funkciója fürdőház volt. |
|
134. |
2297 |
Munkácsy Mihály utca 1 saroképület |
A most megosztott lakóház (Liszt F. u. 2.) földszintes, alápicézett, kéttraktusos sarok elhelyezésénél fogva igen lényeges utcaképi szerepű. A klasszicizáló homlokzata és belső beosztása miatt védelme indokolt. Felújítás során, a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
135. |
2271 |
Munkácsy Mihály utca 2 étterem és lakóház |
Az utca zártsorú térfalában áll az emeletessé kiépített, részben alápincézett épület. A homlokzati megjelenés és beosztás miatt helyi védelme indokolt.Felújítás során, a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
136. |
2277 |
Munkácsy Mihály utca 6 lakóház |
Az utca zártsorú térfalában áll a földszintes, alápincézett ház, amelyet 1910-ben építettek nívós utcai homlokzattal. Utcaképi megjelenése és belső beosztása miatt védelme indokolt. Felújítás során, a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
137. |
2325/A |
Munkácsy Mihály utca 7 lakóépület |
A valószínűleg két épületből, a XIX. század elején kialakított „U”-alaprajzú, földszintes, részben alápincézett ház további belső értékes részletekkel is gazdagított. Az épület külső-belső értékei miatt helyi védelemre méltó. .Felújítás során, a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
138. |
2329 |
Munkácsy Mihály utca 15 Öregek Otthona |
A lépcsőzetes utcaképben áll az emeletes, „U”-alaprajzú épület, amelyet egy barokk épület emeletráépítésével hoztak létre. A földszinti helyiségek boltozottak, az emeletiek síkmennyezetesek a konyhát kivéve. Az eklektikus homlokzatú és belső barokk értékekkel bíró épület méltó a védelemre. .Felújítás során a belső értékeken túl a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
139. |
2532-2535 |
Petőfi tér 1. lakóépület |
Ezen a területen egykor álló Csepregi-kapu külső oldalán épült, fésűs beépítésű, földszintes házsor kezdő eleme ez az oromzatos kialakítású ház, amelynek belső beosztása követi a XVIII. századi hagyományokat. |
|
140. |
2464/ |
Petőfi tér 12 lakóépület, volt csendőr-laktanya |
A Petőfi téren (volt Marhavásártér) a sánc külső oldalán álló katonai raktárak és istállók mellett a XIX. század végén épült a földszintes, kéttraktusos, alápincézett, közép rizalitban kiemelt, eklektikus stílusú szállásépület. A későbbi csendőrlaktanya tiszti szállása. A jellegzetes középület külső homlokzata és belső részletei alapján védetté válhat. Felújítás során, a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
141. |
2543 |
Petőfi tér 13 |
A Petőfi (egykor Marhavásár) térről kelet felé vezető (Csorda út) leágazás sarkán lévő telek több, korábbiból egyesítve képezte egy ipartelep helyét, amely többszöri bővítés után nyerte el mai kiterjedését és beépítettségét a XVIII-XIX-XX. század folyamán. A földszintes és emeletes tömegekből álló együttes nőtt formájával kedvező átmenet a zártsorú városi utcaképből a telepszerű megjelenésbe. A felújítás során a beépítés vonala, rendszere, a tömeg arányok, a még fel nem újított épületrészeken a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
142. |
452549-2550 |
Petőfi tér 17 |
MÉH-telep (volt hercegi-malom) A Gyöngyös-patak malom-patak ágának malomsorában egyedi megjelenésű a kétszintes, háromkerekű barokk malomépület és a hozzácsatlakozó, XIX. századi, földszintes lakóház és melléképület együttes. |
|
143. |
462553 |
Petőfi tér 21 |
A Gyöngyös-malom patak mellett fekvő Esterházy-hercegi, majd később Czeke-féle major és kertészet kertészének földszintes, „L”-alakú lakóháza a XIX. század elején épült klasszicizáló stílusban. A kisebb átalakítások ellenére az épület megőrizte eredeti gazdasági és lakófunkciójának XIX. századi jellegzetességeit. |
|
144. |
472558/5 |
Petőfi tér 29. |
Ágyterítőgyár (volt Czeke-féle malom) A 23/2000. (X.1.) számú Önkormányzati Rendelettel jóváhagyott egyedi védelem alatt álló épület. Felújítás során, a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
145. |
1697-8 |
Pék utca 4. |
Az íves fordulású, zártsorú utca földszintes, középkapualjú épülete, „U”-alakú beépítéssel. A ház hagyományos beosztása és boltozott stukkós terei, valamint homlokzata miatt védelemre méltó. Felújítás során a belső értékeken túl, a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
146. |
1704 |
Pék utca 12 lakóház |
Az enyhén hegyesszögű utcasarokba épület földszintes ház a kisvárosi térfal meghatározó eleme. A vakolat tagozatai és díszes kapuja védendő. Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
147. |
1715 |
Pék utca 14 lakóház |
Egyszerű zártsorú földszintes épület az utcára két ablakkal és fa szerkezetű kapuval. Az utcakép miatt indokolt a helyi védelem alá helyezése. Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
148. |
1641 |
Pék utca 15. lakóépület |
A zártsorú utcából nyíló Fürdő köz sarkán áll a földszintes, részben alápincézett, manzárd tetős, egytraktusos lakóház. Egyszerű, tiszta beosztása és különleges, századfordulós homlokzati kiképzése miatt méltó a védelemre. Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
149. |
1716 |
Pék utca 16. lakóház |
Egyszerű, oldalhatárosan elhelyezett, fésűsen előre ugró épület, tömör kerítésben fa kapuval. Oromfala magyar csonkakontyos. Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
150. |
1640/A |
Pék utca 17. lakóépület |
A zártsorú, „U”-alakú beépítésű, földszintes, hagyományos beosztású épületben korábban pékség és szikvízüzem is működött. A boltozatos belső terek, jellegzetes beépítés, az utcaképi klasszicizáló homlokzat miatt védése indokolt. Felújítás során a belső értékeken túl, a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
151. |
1630 |
Pék utca 21 lakóház |
A zártsorú földszint + tetőtér beépítéses épület nyílászáróit gazdag vakolati architektúra keretezi. Főpárkánya tagolt. Homlokzati megjelenése védelemre méltó. Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
152. |
1616 |
Pék utca 25. lakóépület |
Zártsorú beépítésben áll az emeletes, „L”-alakú ház. Az épület korábbi barokk ház bővítésével jött létre íves lépcső hozzáépítésével. Az utcai szárny két-, az udvari egytraktusos. Tipikus kialakítása, homlokzata és belső részletei miatt védelemre méltó. Felújítás során a belső értékeken túl, a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
153. |
1608 |
Pék utca 29. akóház |
A 23/200.(X.1.) számú Önkormányzati Rendelettel jóváhagyott egyedi védelem alatt álló épület. |
|
154. |
1607/A |
Pék utca 31 lakóépület |
A Pék utca végének sarokháza az emeletes, részben donga boltozattal alápincézett, egy- illetve kéttraktusos, alul boltozott, felül síkmennyezetes épület. A XIX. század elején épület ház klasszicista homlokzatával és jellegzetes belső beosztásával védelemre méltó. Felújítás során a belső értékeken túl, a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
155. |
1289 |
Puskapor utca 1. villaépület |
Az Árpád téri StégMüller-ház telkén az 1930-as években felépült az emeletes, manzárdtetős kialakítású villa tömegével és formájával egyedülálló megjelenésű az utcaképben, ezért védelme indokolt. Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
156. |
1290 |
Puskapor utca 3 pajtamúzeum |
Az Árpád téri StégMüller-házhoz tartozott az egykori, emeletes, oromfalas pajtaépület őrzi régi beosztását és szerkezeteit, ezért helyileg védendő. Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
157. |
1282 |
Puskapor utca 6 lakóépület és műhely |
A földszintes, alápincézett, fésűs beépítésű lakóépület ma már historizáló homlokzattal és a végében álló, csehsüveg boltozatos műhelyépület együttese érdekes indító eleme a régi szeres utcának, értékei miatt védelme indokolt. Felújítás során a belső értékeken túl, a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
158. |
1321-27 |
Puskapor utca 7 lakóépület együttes |
A telek két oldalán fésűs fogas elrendezésben álló fő és melléképületek településszerkezeti, beépítési és utcaképi szempontból meghatározóak. Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
159. |
1328-9 |
Puskapor utca 9. lakóépület |
A barokk kori földszintes, szeres telep és beépítés egyik jellegzetes, fésűs elrendezésű épülete, amely több lakórészt tartalmaz. Beosztása és kialakítása miatt érdemes a megőrzésre. Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer védendő. |
|
160. |
1330 |
Puskapor utca 11. többlakásos lakóépület |
A Puskapor utca ívét követő földszintes hosszú ház festői tömeg és részlet megoldásaival az utcakép jellegzetes eleme. Felújított tetőtér-beépítéses többlakásos lakóépület. Felújítva és átalakítva 2004-ben .Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer védendő. |
|
161. |
1331 |
Puskapor utca 13 lakóépület |
A Puskapor utca ívét bezáró földszintes ház, tömeg és részlet megoldásaival az utcakép jellegzetes eleme. .Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok védendőek. |
|
162. |
3428 |
Rákóczi út 4 lakóépület |
A utcaképben zártsorú, „U”-alaprajzú, emeletes, részben alápincézett épület a századforduló táján épült gazdag homlokzati kiképzéssel és belső részletekkel, amik indokolják védelmét. |
|
163. |
2258/ |
Rákóczi út 7 lakóépület |
Az utca felső szakaszának zártsorú képében áll az emeletes, részben alápincézett épület, amelyet 1930 körül egy korábbi épület helyén építettek art-deco stíluselemekkel. Az épület különlegessége miatt védelme indokolt. Felújítás során a belső értékeken túl, a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
164. |
2259 |
Rákóczi út 9. lakóépület |
A zártsorú beépítésben álló „L”-alaprajzú, emeletes épület még teljesen őrzi a barokk kori kialakításának részleteit, boltozott tereit, fő térelosztását, ami miatt védelme indokolt. Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
165. |
2260 |
Rákóczi út 11. lakóépület |
A barokk kori eredetű emeletes, zárt sorú épületet 1930 körül bővítették és átalakították. Az így létrejött ház külső-belső értékei miatt védelemre méltó. Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
166. |
3201 |
Rákóczi út 14 lakóépület együttes |
A Rákóczi utca és Temető utca sarkához közel áll a zártsorú beépítésű, részben földszintes, részben emeletes épület-együttes „U”-alakú beépítéssel. A barokk eredetű együttes külső, egyedi tömegével és megjelenésével, valamint a belső kiképzésével, boltozott tereivel méltó a védelemre. Felújítás során aa beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
167. |
3194 |
Rákóczi út 16. |
A 23/2000.(X.1.) számú Önkormányzati Rendelettel jóváhagyott egyedi védelem alatt álló épület. |
|
168. |
2268 |
Rákóczi út 17 lakóépület |
A Temető utca (egykor Rohonci út) torkolatánál áll az emeletes, zártsorú beépítésű, „L”-alakú épület. A több ütemben épült, eklektizált homlokzatú, boltozatos terekkel rendelkező, az eredeti térbeosztást megőrző ház védelemre méltó. Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
169. |
3193/A |
Rákóczi út 18. lakóépület |
A zártsorú beépítésű, földszintes, „L”-alakú beépítésű épület utcai szárnyát a XIX. század elején átformálták klasszicista stílusban. |
|
170. |
3180 |
Rákóczi út 28. Kakas vendéglő sarok épülete |
A Rákóczi út középső szakaszán, egy jellegzetes teresedésben áll a földszintes, részben alápincézett, kéttraktusos, „L”-alakú beépítésű épület. Főleg az utcaképi megjelenése és telepítése, valamint belső beosztása miatt indokolt védelme. Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
171. |
3179 |
Rákóczi út 30 |
A zárt sorú beépítésben álló, földszintes, „L”-alakú épület őrzi a hagyományos beosztását, boltozott tereit és egyszerű tömegével, homlokzatával, melléképületeivel méltó a védelemre. Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
172. |
3171 |
Rákóczi utca 34 |
A 23/2000.(X.1.) számú Önkormányzati Rendelettel jóváhagyott egyedi védelem alatt álló épület. |
|
173. |
3159 |
Rákóczi út 38. lakóépület |
A zártsorú beépítésben álló „U”-alaprajzú, földszintes, boltozatos terekkel rendelkező (konyha, kapualj, istálló), hagyományos beosztású épület árkádos udvari oldalfolyosóval. Külső-belső barokk eredete miatt védelme indokolt. Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
174. |
3158/A |
Rákóczi út 40. lakóépület |
A zárt sorú beépítésben áll az emeletes, klasszicista homlokzatú és beosztású, kéttraktusos épület boltozott kapualjjal és íves lépcsővel. Külső-belső értékeire való tekintettel védelme indokolt. Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
175. |
2333 |
Rákóczi út 41 lakóház |
A zárt sorú beépítésben álló földszintes, „L”-alaprajzú épület őrzi a hagyományos beosztását és egyszerű homlokzatával, valamint árkádos udvarával méltó a védelemre. Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
176. |
3150 |
Rákóczi út 44- lakóépület és Gotthárd-gyár |
A zárt sorú beépítésben álló földszintes, udvarán emeletes hátsó épületekkel, díszes homlokzatú ház különös értékeire és ipari funkciójára tekintettel helyi védelemre méltó. Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
177. |
- 3147-8 |
Rákóczi út 48. lakóépület |
A zártsorú beépítésben álló földszintes épület a XIX. század elejéről való csehsüveg boltozatos tereivel. Díszes homlokzata és belső értékei indokolják védelmét. Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
178. |
3139-44 |
Rákóczi út 52 lakóház |
A XIX. századi zártsorú, földszintes beépítést jól tükröző épület hagyományos, szoba-konyha-kamra beosztása jól képviseli e korszak építkezéseit. Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
179. |
2355 |
Rákóczi út 53. lakóház (egykori Bárány fogadó |
Az utcaképben oldalhatáron álló „L”-alakú beépítésű, földszintes, részben alápincézett épület az utcai szárnyon két-, az udvarin egytraktusos kiképzésű. A Sáncárok utca 22. sz. alatt álló lakóház egykor idetartozó melléképület volt. Az épületegyüttes gazdag kiképzésével és tiszta alaprajzával méltó a védelemre. Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
180. |
2356-72 |
Rákóczi út 55. iker soros lakóház együttes |
Az utcakép egyik legérdekesebb háza a közös udvar felé néző két, földszintes, oromfalas hosszú épület hagyományos beosztással több család számára. A különlegesen régi beépítés és a megőrződött belső tere miatt védelme indokolt. |
|
181. |
3072 |
Rákóczi utca 68. akóépület |
A 23/2000.(X.1.) számú Önkormányzati Rendelettel jóváhagyott egyedi védelem alatt álló épület. Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
182. |
2417 |
Rákóczi út 69 lakóépület |
A zártsorú utcaképben álló, földszintes, „L”-alaprajzú épület hagyományos beosztásával és jellegzetes falusi melléképületeivel (hidas, pajta) méltó a védelemre. Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
183. |
3070 |
Rákóczi út 72 |
lakóépület (egykori laktanya tiszti épülete) A város XIX. századi laktanyája tiszti épülete ez az emeletes, különleges elhelyezésű és tömegű épület hátul istálló épületszárnnyal. A városképi kiemelkedő szerepe és belső boltozott terei, kialakítása miatt védelme indokolt. Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
184. |
2424 |
Rákóczi út 73. lakóépület |
A 23/2000.(X.1.) számú Önkormányzati Rendelettel jóváhagyott egyedi védelem alatt álló épület. Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok védendőek. |
|
185. |
– 2446 |
Rákóczi út 75. - lakóépület |
A Sánc utca sarkán álló, ma két felé osztott (Sánc utca 2. sz.), földszintes, zárt sorú beépítés ű, kéttraktusos épület klasszicizáló homlokzata, nyugodt tömege és tiszta belső elosztása miatt védelemre méltó. Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
186. |
3066-7 |
Rákóczi út 76. lakóház |
Az egykori laktanya telkén épült a XX. század 10-es éveiben a földszintes, alápincézett épület szimmetrikus oromzatos homlokzattal. A stílusában ritka megjelenésű és beosztású ház védelme indokolt. Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
187. |
2447 |
Rákóczi út 77- lakóépület |
Az egykori sáncon kívül a XIX. század elején megépült épület zárt sorú beépítésű, „U”-alaprajzú, oldalfolyosós, földszintes, részben alápincézett. A nagy gazdaságot sejtető mellékfunkciókkal kiképzett együttes megőrzése indokolt. Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
188. |
2976 |
Rákóczi út 78. lakóépület |
A korábbi helyett 1872-ben épült a Rohonci utca sarkán az emeletes, alápincézett zárt sorú beépítésű, boltozott oldalfolyosós-árkádos épület. Jelentős középületi mivoltára és külső-belső értékeire való tekintettel védelme indokolt. Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
189. |
2449/A |
Rákóczi út 79. egykori Zöldfa fogadó |
Az egykori sáncon kívül, a mai Rohonci utca sarkán álló emeletes, részben alápincézett épület „L”alakú beépítésű és boltozatos terekkel rendelkezik. Az udvarán több épülettel alkot együttest, amelyek így klasszicizáló megjelenésükkel méltóak a védelemre. Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
190. |
2491 |
Rákóczi út 85 lakóház udvarán istálló |
Az egykori Fehér Kereszt fogadó melléképülete volt az udvaron keresztben álló földszintes, három egységből álló, boltozott istállóépület, amely mint ilyen különlegesség védelemre méltó. Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
191. |
2962-3 |
Rákóczi út 84-86 lakóépület |
Az emeletes, téglány alakú épület jellegzetes tömegével és belső beosztásával értékes épülete az utca szerkezetének. Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
192. |
2495/2 2496/1 |
Rákóczi út 87-89/a. |
lakóházak (volt Fehér Kereszt Fogadó) Az egykori Fehér Kereszt fogadó épülete földszintes, részben alápincézett téglány alakú ház. Udvarán egykor lábas pajta állt, valamint az istállóépület még áll. A külvárosi fogadók típusát követő épületegyüttes védelemre méltó. Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
193. |
2499/A |
Rákóczi út 91 Köles-ház |
Az utcaképben jellegzetes földszintes, „U”alaprajzú, részben alápincézett épület oldalfolyosós-árkádos kialakítású. Az egykori szállásépület külső képe és belső beosztása miatt védelemre méltó. Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
194. |
2500 |
Rákóczi út 93. lakóház |
Az előző, Köles-ház melléképülete volt a telek mélyén álló földszintes épület. Az együtteshez tartozása miatt is védelme indokolt. Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
195. |
2502/1/A |
Rákóczi út 95. lakóépület |
A kertvárosias beépítésű utcaszakaszon a XIX. század végén épült, valószínűleg bérházként az emeletes alápincézett téglány alakú ház. A gazdag kiképzésű homlokzat, valamint a belső eklektikus részletek indokolják helyi védelmét. Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
196. |
2511 |
Rákóczi út 103 |
ABC és lakóház (volt Angyal Fogadó) A Rákóczi út külső szakaszának utolsó épülete volt a keleti oldalon az egykori Angyal fogadó épülete, amely földszintes, részben alápincézett, boltozott oldalfolyosós kialakítású és ma sarokházi megjelenésű. Az épület tömegére és belső beosztására való tekintettel védelme indokolt. Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
197. |
2945 |
Rákóczi út 104 villaépület |
A Rákóczi út külső szakaszán a XIX. század végén épült a földszintes, alápincézett tipikus elrendezésű villaépület hegyvidéki stílusban faragott oromzattal. A jellegzetes villa-megjelenés miatt védendő. Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
198. |
2569/1 |
Rákóczi út 105 villaépület |
A villaépületek sorában áll az 1930-as években épült, földszintes, részben alápincézett, oromzatos homlokzati díszű épület. Az egységes és jól megőrződött épület méltó a védelemre. Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
199. |
2937 |
Rákóczi út 106. lakóépület |
Az oldalhatáros beépítésű, földszintes, hagyományos belső elrendezésű épület, megőrződött részleteivel méltó a helyi védelemre. Telkéből nyitották a Forintos Mátyás utcát a XX. század közepén. Melléképületei, más telkeken hátul még részben megmaradtak. Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
200. |
2571 |
Rákóczi út 109. villaépület |
A villaépületek sorában áll az 1930-as években épült, földszintes, részben alápincézett, oromzatos homlokzati díszű épület. Az egységes és jól megőrződött épület méltó a védelemre. |
|
201. |
2927/A |
Rákóczi út 114 Villaépület |
A Rákóczi út külső szakaszának beépítésére jellemző a földszintes, alápincézett századfordulós villaépület. A külső egységes eklektikus megjelenése és belső részletei miatt védelme különösen indokolt. A telkén melléképületek is állnak. Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
202. |
2926 |
Rákóczi út 116. |
Czeke/Jámborffy/Rajnai-féle villaépület. A Rákóczi út külső szakaszára jellemző a földszintes, alápincézett, fűrészelt oromzatú villaépület. Az 1900-ban épület ház külső megjelenése és belső beosztása és értékei miatt védelemre méltó. Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
203. |
2923 |
Rákóczi út 118 lakóház |
A fésűs beépítésű, földszintes, hagyományos beosztású (szoba-konyha-kamra) épület boltozott konyhájával és archaikus belső kiképzésével méltó a védelemre. Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
204. |
2489 |
Rohonci utca 7 |
A Rákóczi út sarkán zárt sorú beépítésben áll a földszintes, kéttraktusos, utcai részben dongaboltozattal alápincézett lakóház, amely a közeli laktanyák parancsnokának épült 1840 körül klasszicizáló stílusban. Az egyszerű tömegű, de tiszta alaprajzú ház udvari traktusában csehsüveg boltozattal fedett mellékterek vannak. Külső tömege és elhelyezkedése, valamint belső értékei miatt védelemre méltó. Felújítás során a belső értékeken túl a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
205. |
– 2976 |
Rohonci utca 9 |
A korábbi kisebb laktanya helyett épült 1872-ben az „L”-alakú beépítésű, emeletes, részben alápincézett, árkádos oldalfolyosós épület. A jellegzetes középület belső boltozott tereivel méltó a védelemre. Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
206. |
3064 |
Rohonci út 4. vegyes rendeltetésű épület |
Az „L”-alakú beépítéssel megvalósult vegyes rendeltetésű épület az utca saroktelkén a közterülettel közvetlenül határos telekhatáron található, a Rákóczi utcával zártsorú beépítéssel. A telek beépítését figyelembe véve az épület közterületre elhelyezett két utcai homlokzata védendő. (Rákóczi utca és Rohonci utca) Utcai homlokzatainak építészeti megfogalmazása, a nyílászárók aránya és a homlokzati díszítő elemek együttes védelme javasolt. Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
207. |
1105 |
Rőtivölgyi út Nemezgyár |
A Gyöngyös-patak melletti malomból többszöri átépítéssel és bővítéssel alakult ki a mai együttes. Ipartörténeti szempontból védelemre méltó. Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
208. |
2445 |
Sánc utca 2. |
Rákóczi u. 75-tel együtt lakóépület. A kis Sánc utca külső sarkán álló épület indító eleme a Rákóczi út (Új utca) külső szakaszára jellemző zártsorú, illetve utcával párhuzamos gerincű földszintes beépítésnek. A XVIII. századvégi épület, klasszicizáló homlokzata és belső, kéttraktusos beosztása a külvárosias építéseket jellemzi. (Az épület másik része a Rákóczi út 75. – 2446 hrsz - alatt szerepe) Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
209. |
2428 |
Sánc utca 3 lakóépület |
A déli sánchoz vezető kis utcában, fésűs beépítéssel áll a hagyományos szoba-konyha-szoba-kamra beosztású (boltozatos középrésszel), földszintes, oromzatos homlokzatú épület. A XVIII. századi épület ritka példája e korai kialakításnak. Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
210. |
2440 |
Sánc utca 8. lakóépület |
A Sánc utca déli oldalának közepén áll a földszintes „L”-alakú, oromzatos lakóház. Az alaptípus továbbfejlesztett változataként a szoba-konyha-szoba és kamra beosztás egy boltozott oldalfolyosóról nyílik különös barokkos bájt kölcsönözve a klasszicizáló, XVIII. századi épületnek. Külön érdekessége a déli utcaoldalnak, hogy a régebbi beépítésű másik oldal házaihoz tartozott itt egy-egy kamra-melléképület kis telekkel: Sánc u. 9-hez a 2439 hrsz, a Sánc u. 5-höz a 2441 hrsz-ú telek. Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer védendő. |
|
211. |
2456 |
Sáncárok utca 1 lakóépület |
A Sáncárok utca északi torkolatában áll a földszintes, „U”-alakú, zártsorú beépítésű épület, amely sarokelhelyezése okán, valamint hogy a keleti, egykori Csepregi-kapu mellett áll érdemesült a védelemre. .Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok védendőek. |
|
212. |
2311 |
Sáncárok utca 2 lakóház |
A lakóépület érdekes beépítésű, a Liszt Ferenc utca és a Sáncárok utca találkozásánál „sziget” szerűen helyezkedik el. Egy háztömböt alkot a Liszt Ferenc utca 24 szám alatt lévő lakóépülettel. Tömege és utcai homlokzatának tagozódása miatt helyi védelem alá helyezése indokolt. Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
213. |
2312-21 |
Sáncárok utca 4. soros lakóház |
A város keleti sáncára tájoltan épült a földszintes, - most - négy lakóegységes, soros lakóház. Egy korai telepként a XIX. század elején létesült a szoba-(boltozott)konyha-kamra, szoba-konyha beosztású hosszú ház korai, romantizáló utcai, áloromzatos homlokzattal |
|
214. |
2351 |
Sáncárok utca 22 lakóház barokk pincével |
A Rákóczi utcában (53. sz.) állott Arany Bárány fogadó hátsó telekvégében álló egykori melléképületből (?) alakították lakóházzá a földszintes, de négyszakaszos csehsüveg boltozattal fedett pincéjű épületet. A későbbi, legutóbb 1964-es toldások ellenére és az eredetinek csak fele részében megőrződött épület mértéke még mindig érdemes a védelemre |
|
215. |
2435 |
Sáncárok utca 36/a, volt öregek otthona b |
A Sáncárok és a Sánc utca sarkán álló épület fölszintes, zártsorú, a Sánc utca felé alápincézett historizáló kialakítású. A csatlakozó, azonos használatú épület a korábbi középkapualjas homlokzatát megtartva kapcsolódik a sarokházhoz. Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
216. |
3676 |
Szent I. herceg utca 2 villaépület |
A hercegi birtokból nyitott villautcán a XX. század elején épültek a szecessziós villák földszintes, alápincézett formában. A tipikus megjelenésű épület védelemre méltó. Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
217. |
3681 |
herceg utca 6 Kaposy-villa |
A hercegi birtok területén nyitott utcában áll az emeletes, alápincézett, összetett tömegű, gazdagon tagolt épület. A külső megjelenése és belső igényes kialakítása miatti helyi védelme indokolt. Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
218. |
3688 |
Szent I. utca 8. modern villa |
A villasoron épült emeletes, alápincézett épület már a modern beosztást és homlokzat kialakítást követi. Tipikus megjelenése és új fajta beosztása miatt védelme indokolt. Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
219. |
1553/2 |
Sziget utca 1 lakóház |
A földszintes 5 tengelyes zártsorú saroképületnek középen zárt kapualja van, az Erdő utca felé korábbi gazdasági épületek találhatóak, melyek korábbi beépítések jó példájaként érdemelnek helyi védelmet. Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő |
|
220. |
1553/1 |
Sziget utca 1/a. magtár |
A zártsorú beépítésben álló keskeny épület egyterű földszintjére kétemeletnyi raktár tereket építettek. A különleges kialakítású és az utcakép egyedi megjelenésű elemeként látható épület védelemre érdemes. Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő |
|
221. |
1547/1 |
Sziget utca 5. lakóház |
A zártsorú beépítésben álló földszintes, részben dongaboltozattal alápincézett ház boltozott szobával és konyhával. A XIX. századi bővítéskor épült be a kapualj és a déli lakóegység. Különleges beosztása és archaikus homlokzata miatt védelme indokolt. Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő |
|
222. |
1533-39 |
Sziget utca 11 soros lakóház |
A zártsorú beépítésben áll a fésűsbeépítésű, kapuval lezárt homlokzatú, földszintes lakóház több lakóegységgel. A hosszúház tartalmazza egységenként a gazdasági melléképületeket is. Az egyszerű régies beépítés és kialakítás miatt megőrzése szempontból indokolt. Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő |
|
223. |
1349 |
Sziget utca 12 lakóépület |
A műemléki védelmet élvező épületek között a beépítési vonalából kiugrókét áll a 4 tengelyes timpanonos épület. A hátsókert szépen kialakított. Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő |
|
224. |
1350, |
Sziget utca 14-16 lakóépület |
A zártsorú beépítésű földszintes épület utcai szárnyát a XIX. század végén átalakították, míg az udvari épületrész megmaradt a barokk alápincézett, boltozatos terek sorával rendelkező formában. A 14-es számú házzal egységet alkot. Hagyományos beépítése és beosztása, valamint belső részletei miatt védelme indokolt. Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő |
|
225. |
1526 |
Sziget utca 17 lakóépület |
XIX. század végi, kisvárosias, alacsony földszintes ház, két ablakkal és egy kapualjjal, alacsony lábazattal zártsorú beépítéssel. Az épület tetőgerince párhuzamos az utcával |
|
226. |
1354/1 |
Sziget utca 18 lakóház |
Kisvárosias magas földszintes ház, építése a századfordulóra tehető. Homlokzati nyílászáróinak ritmusa egységes képet mutat. Falazott párkánya, az ereszvonal vezetése és a tetőgerinc párhuzamos az utca vezetésével. Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő |
|
227. |
1357 |
Sziget utca 20 lakóépület |
A földszintes, „U”-alakú beépítésű lakóház zárt utcasorban áll. Boltozott kapualját két oldalról hagyományos beosztású, alápincézett lakóegységek fogják közre. A belső térkialakítás és a különleges klasszicizáló-későbarokk homlokzatképzés miatt védelemre méltó. Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő |
|
228. |
1517/2-3 |
Sziget utca 23- lakóépület |
A zártsorú földszintes beépítésből kiemelkedik a barokk eredetű földszintes lakóház emelettel való bővítése a XIX. század második feléből. A régies földszinti kialakítás (fagerendás szoba és boltozott konyha) és az eklektikus homlokzat miatt helyi védelme indokolt. Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő |
|
229. |
1512-5 |
Sziget utca 27– lakóépület |
Falusias földszintes ház, a lakóépületnek szabadkéménye van. A tetőgerinc merőleges az utcára, homlokzata oromfalas kialakítású. Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő |
|
230. |
1506-9 |
Sziget utca 29 lakóépület |
Kisvárosias magas földszintes ház, L-alakú beépítéssel. Nagy pinceablakos lábazattal és térdfallal rendelkező homlokzata a XIX. század végéből. Kapualja zártsorú beépítésű, a homlokzata vakolathímekkel rendelkezik, melyek szecessziós hangulatúak. Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő |
|
231. |
1532 |
Sziget utca 13. lakóépület |
Az „L”- alakú beépítéssel megvalósult lakóépület. A Sziget utca zártsorú beépítésének egyik elem. Az épület közvetlenül a közterületi határvonalra épült előkert nélkül. Az utca változatos tetőszerkezeti kialakítása mellett az épület közterületi homlokzatának tetőszerkezete párhuzamos tetőgerinccel valósult meg. Az ingatlanon lévő főépület beépítési módja és homlokzati megfogalmazása együttesen védendő. Az épület egykori tulajdonosa Karner címfestő ás családja volt. .Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő |
|
232. |
1804 |
Táblaház utca 5 lakóépület |
Az emeletes épületrész egykor a Rajnis utca 4. sz. lakóépület hátsó, barokk kori épülettraktusát alkotta, amelyet később, a XIX. században alakítottak lakássá a mai formájában, oldalsó bejárattal. .Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
233. |
1784 |
Táblaház 15 lakóépület |
A 23/2000.(X.1.) számú Önkormányzati Rendelettel jóváhagyott egyedi védelem alatt álló épület |
|
234. |
2149 |
Táncsics Mihály utca 7 református lelkészház |
A zártsorú beépítésben áll az emeletes, kéttraktusos épület. A nyugodt homlokzat és a mértéktartóan egyszerű beosztású belső miatt védelemre méltó. .Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
235. |
2162 |
Táncsics Mihály utca 15 villaépület |
Az egykori Kert utca kiemelkedő épülete a jellegzetes századfordulós villaépület. A szecessziós motívumokkal díszített ház fűrészelt oromzatával és igényes belső beosztásával méltó a védelemre. Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
236. |
2163 |
Táncsics Mihály utca 17 villaépület |
Az egykori Kert utca villaépületei mellé sorakozik a századfordulós kialakítású, földszintes, alápincézett, neobarokkos megjelenésű ház. A külső képe és belső beosztása miatt védelemre méltó. Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
237. |
3423 |
Temető utca 4 lakóépület és jégverem |
A Rákóczi út 10.számú épület valószínűsíthető melléképülete a földszintes, kéttraktusos, utcai oromfalas ház, amely mögött romosan áll. A telke végében álló városi jégveremnek szolgáló építmény egyszerű, fél nyeregtetős műhelyépület, műemlék bontásra került. A beépítés jellege és utcaképi szerepe miatt védelme indokolt. Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, megőrizendő. |
|
238. |
3438/2 |
Temető utca 6. lakóépület |
A 23/2000.(X.1.) számú Önkormányzati Rendelettel jóváhagyott egyedi védelem alatt álló épület. .Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
239. |
3210 |
Temető utca11. lakóépület |
A Temető utca déli házsorának indító eleme. A földszintes, zártsorú, „L”-alakú beépítésű épület, klasszicizáló homlokzatú, benne két lakóegységnyi beosztás boltozott konyhákkal. Udvarán egy földszintes raktár alatta dongaboltozatos pincével. A hagyományos és jellegzetes épület megtartása szükséges. Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
240. |
3461 |
Temető utca 12akóépület |
A 23/2000.(X.1.) számú Önkormányzati Rendelettel jóváhagyott egyedi védelem alatt álló épület |
|
241. |
3214 |
Temető utca 15. - lakóépület |
A zártsorú, földszintes utcaképben klasszicizáló megjelenésű, részben alápincézett épület „L”-alakú beépítéssel. A belső hagyományos beosztásban boltozott konyhák vannak, védése indokolt. Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
242. |
3466 |
Temető utca 16. lakóépület |
A 23/2000.(X.1.) számú Önkormányzati Rendelettel jóváhagyott egyedi védelem alatt álló épület. Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
243. |
3215 |
Temető utca 17 lakóépület |
A 23/2000.(X.1.) számú Önkormányzati Rendelettel jóváhagyott egyedi védelem alatt álló épület. Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
244. |
3529/1 |
Temető utca 32 Stettner villa |
A Temető utca végén épült fel 1930 körül a földszintes, kéttraktusos barokkizáló homlokzatú, részben alápincézett villaépület. A jellegzetes díszítettsége a ház belső szobái is kifestettek. Megtartása és helyi védelme feltétlenül indokolt. Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
245. |
3238 |
Temető utca 33 lakóépület |
Az utca középső szakaszának földszintes, nyeregtetős lakóépülete, amelyet a XIX. század közepén építettek kéttraktusos formában a vidéki kiskúriák mintájára. Kapuja felett barokkos díszítésű lezárás. Egyszerű megfogalmazása ellenére megőrzése szükséges. Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
246. |
3246/1 |
Temető utca 39 |
A külvárosi beépítések zártsorú, földszintes típusa az íves, oldaltornácos, „L”-alakú beépítésű, eklektikus homlokzatú épület részben alápincézve. A gazdasági porta elemeiből a későbbi lóistálló még áll, de a tehénistállót már elbontották. Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
247. |
3250 |
Temető utca 47 lakóépület |
A Temető utca ritka, fésűs beépítésű földszintes példája oromzatos, háromablakos homlokzattal ez a ház. A hagyományos beosztással védelemre méltó az épület Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
248. |
3265/2, |
Temető utca 59 lakóház és étterem |
A külvárosi laza beépítésben áll a földszintes, „L”-alakú beépítésű, csehsüveg boltozattal teljesen alápincézett, kosáríves oldaltornácú épület a XVIII. század végéről. Belső beosztása és tömegalakítása miatt nyilvánítása indokolt Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
249. |
3266/1 |
Temető utca 61 lakóépület |
Az utca felső szakaszának önálló, kiskúria-típusként megépült, földszintes, nyeregtetős háza az udvari oldalon kőoszlopokra támaszkodó portikusszal. A kéttraktusos épület utcai oldala csehsüveg boltozattal alápincézett. 1986-ban átalakítva. Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
250. |
3267 |
Temető utca 67 lakóépület és gazdaság |
Az utca egykori végében szabadon álló, egyszerű, földszintes lakóház mögött nagy pajta és istállóépület-együttes fekszik meglehetős földterülettel. Ez a gazdaság utolsóként őrzi a múlt századi parasztgazdaság épületállományát és rekvizitumait, amelynek megőrzése indokolt Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
251. |
3128-9 |
Tüskevár utca 2. lakóépület |
Az egykori déli sánc mentén létesült Tüskevár utca sajátos és egyedi fésűs, földszintes beépítéseinek zárttá alakított változata a XIX. század elejéről. Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
252. |
3126 |
Tüskevár utca 4- lakóépület |
az egykori déli sánc mentén létesült Tüskevár utca sajátos, fésűs beépítésű, földszintes, szoba-konyha-kamra-raktár beosztású épülete, fafödémmel, amely mellett az utcafronton még egy pince-raktár is épült. Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
253. |
3122-3 |
Tüskevár utca 10. lakóépület |
Oldalhatáron álló beépítés. Az épület tetőgerince merőleges az utcára, oromfalas kialakítású. Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
254. |
3121 |
Tüskevár 12. |
Kisvárosias, alacsony földszintes ház, zártsorú beépítéssel kialakítva. A tetőgerinc párhuzamos az utcával. Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
255. |
2185/1 |
Várkör 16 |
A Várkör keleti térfalának kialakítása egy korábbi barokk lakóház utcai traktusának átépítésével jött létre a XIX. század utolsó harmadában. Az emeletes alápincézett épület még őrzi a korábbi beosztását amellett, hogy az eklektikus épületszárny is értéket képvisel. Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
256. |
2182/1 |
Várkör 18 üzletek és lakóépület |
A Várkör keleti térfalának képe egy barokk épület utcai szárnyának átalakításával jött létre a XIX. század végén. A belsőben megőrződött korábbi épületrész és az eklektikus utcai szárny minősége és nyugodt, egységes homlokzata építészeti érétket képvisel Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
257. |
1905 |
Várkör 33. üzletek és lakások |
A F+1 szintszámú, utcasorba illeszkedő zártsorú épület főhomlokzata 9 tengelyes, közép rizalitos. Az alsó szint rusztikus vakolata kváderezéssel tagolt, a nyílászárók gazdag vakolatdíszítéssel keretezettek. Mely átvezet a főpárkány alatti cselédablak sorra is. A közterületi homlokzatának helyi védelme indokolt. Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
258. |
Várkör 36 |
1750-2 lakóépület |
A Várkör északi oldalán áll a földszintes, „U”-alakú beépítésű ház. Az utcai homlokzatot eklektizálták, ahogy a bal oldali épületrészt is. Mindamellett a jobb oldali rész megőrizte eredeti beosztását és részleteit (boltozott terek), amelyek megőrzése érdekében helyi védelme indokolt. Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
259. |
1788 |
48Várkör 41. üzletek + lakás |
A földszint + egy emeletes utcasorba illeszkedő zártsorú épület főhomlokzata 7 tengelyes, díszes kapuval. A felső osztópárkánnyal összevont szemöldökpárkány kialakítása egyedi. A homlokzatot |
|
260. |
1742 |
Várkör 40. lakóépület |
A 23/2000.(X.1.) számú Önkormányzati Rendelettel jóváhagyott egyedi védelem alatt álló épület. Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
261. |
1736 |
Várkör 42. Torony |
A 23/2000.(X.1.) számú Önkormányzati Rendelettel jóváhagyott egyedi védelem alatt álló épület |
|
262. |
1737 |
Várkör 42 Intézmény |
Központi Óvoda A 23/2000 |
|
263. |
1728 |
Várkör 46. lakóépület |
A Várkör északi oldalán épült földszintes, középkapuszínes ház hosszú udvari oldalszárnyakkal vegyes lakó és mellékfunkciókkal méltó képviselője a nagyudvaros, kereskedő és gazdálkodó életmód életterének. Beépítése, belső beosztása és részletei, valamint tömegalakítása és utcaképi megjelenése megőrzésre méltó. Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
264. |
1695 |
Várkör 54 "Borok Háza" |
A Várkör északi oldalának képében eklektikus homlokzattagolásával kiemelkedő eleme a földszintes, „L”-alakú beépítésű, alápincézett ház. Az igényes kialakítása (részletek, falfestések) és megőrződött régi beosztása, valamint egységes utcai szárnya miatt védelemre méltó Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
265. |
1832 |
Várkör 59 |
A belváros fokozatos körbeépítésekor az ellenfal visszabontása után barokk stílusban épült a földszintes, alápincézett épület további udvari toldásokkal. Tömegalakítása és fő beosztása az építéskori állapotokat őrzi Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
266. |
1670 |
Várkör 60-62. |
A 23/2000.(X.1.) számú Önkormányzati Rendelettel jóváhagyott egyedi védelem alatt álló épület. Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
267. |
1863 |
Várkör 61. – lakóépület |
A 23/2000.(X.1.) számú Önkormányzati Rendelettel jóváhagyott egyedi védelem alatt álló épület. Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
268. |
1864 |
Várkör 63 |
A belváros körbeépítésekor épült barokk lakóépületet 1894-ben valószínűleg Schőne Lajos, bécsi építész tervei alapján alakították át mai formájára historizáló stílusban Bertha Anna megbízásából. A stílusos és egységes homlokzat kialakítás nagyon gazdag és igényes belső kiképzéssel párosul, amely lényegében érintetlenül megőrződött. Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
269. |
1675 |
Várkör 72 saroklakóház |
A korábbi, a Hegyalja utcára nyíló, fésűs beépítésű földszintes, hagyományos beosztású lakóház sarok felé való bővítésével hozták létre a mai egyszerű eklektikus homlokzatú házat. A fontos városképi helyzetben lévő és beosztását megőrző épület védelme indokolt. Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
270. |
3713/1 |
Várkör 74 |
A Várkör vár mögötti kapásházainak sorát indítja a földszintes, „L”-alakú beépítésű lakóház, amely részben alápincézett. Az igényes eklektikus homlokzata és belső elrendezése méltóvá teszi a védelemre. Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
271. |
3504 |
Várkör 112 barokk lakóház |
A Flórián térre néző zártsorú, „L”-alakú beépítésű földszintes, részben alápincézett lakóház szinte teljes mértékben megőrizte barokk kori kialakítását (stukkós boltozatos helyiségek: szoba, konyha, kapualj, árkádos oldalfolyosó), ezért védelme igen fontos. Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
272. |
3497 |
Várkör 116. - lakóház |
A Flórián térre néző, zárt sorú, fésűs beépítésű, földszintes ház őrzi a korai hagyományos beosztását és mint ilyen méltó képviselője e házsor korai beépítésének. Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
273. |
1693 |
Várkör 58 többlakásos lakóépület |
A Várkörön elhelyezkedő épület az utca jelentősen meghatározó többlakásos lakóépülete. A saroképület építészeti megfogalmazása és építészeti megjelenése az utca markáns elem. Helyi egyedi vélelmét a ritmusos homlokzati nyílászárói és a telek sarok részén kialakított oromzatos homlokzata indokolja. A védelem során a még meglévő nyílászárók kialakítását (anyagát és osztásait) javasolt megtartani. Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
274. |
3455 |
Várkör 120. lakóépület |
A Várkör zártsorú beépítésével kialakított épületek között helyezkedik el a már jelentősen átépített lakóépület. Helyi védelmét a felújítás után is magtartott épület tömege és nyílászáróinak kiosztási rendje indokolja. A védelem során ezeket a szempontokat szükséges figyelembe venni. Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
|
275. |
3454 |
Várkör 122. lakóépület |
A Várkör és a Győri János utca sarkán lévő lakóépület a felújítás során is megőrizte építészeti értékeit. Helyi egyedi védelme során biztosítani kell - az épület építészeti megfogalmazása során létrejött - egységes homlokzati megjelenését, nyílászáróinak kialakítását és elhelyezkedését, a homlokzati díszítő elemeit és a tetőszerkezet megjelenését. Felújítás során a beépítés vonala, a tömeg arányok, a homlokzati nyílászáró rendszer, valamint az eredeti architektúra védendő. |
3. melléklet a 27/2017. (XII. 22.) önkormányzati rendelethez
1. Óváros: várfalon belüli terület
2. Történeti városkarakter: Kálvária utca, Sziget utca , Meskó utca, Hegyalja utca, Rákóczi út, Munkácsy utca, Kőszegfalvi utca (középső szakasza) Várkör, Fő tér, Pék utca, Zrínyi utca Petőfi utca, Liszt Ferenc utca
3. Hegyvidék (volt zártkert a várostól nyugatra és a Kőszegi-hegység
4. A kilátás-rálátás kultúrtáji elemekhez kötődő védelem, amely kiterjed a város táji környezetének jellegzetes részeire, a szőlőgazdálkodással átalakított táj dombvidéki elemeinek védelmére:
4.1. a Guba hegyen Horvátzsidány felöl a Gyöngyös völgy látványa
4.2. az Ólmodi út felöl a Szvetits kert és a Rőtivölgy
4.3. a régi pozsonyi útról a sziluett
4.4. a Kálvária domb és Hősök tornya közti panoráma
4.5. a Trianoni kereszt és az Alpok látványa
4.6. a sípálya felöl a városkép
4.7. az Óház alól a városkép
4.8. az Óház tetőről a panoráma
4.9. a Panoráma út feletti domboldal látványa a Várkör (Kapásházak) irányából.
4.10. a Gyöngyös patakra és Malom árokra rátelepült lakó és ipari (malom stb.) szerepű együttesre a Nemezgyártól a Gullner-malomig
4.11. a Szultán dombról való rálátás
4.12. a Kálvária domb látványa a Hősök kapujától a Rajnis u. felé
4.13. a Jurisics tér térfalainak látványa
4.14. a Jurisics vár és a várkör látványa körben
5. Kőszeg településképi szempontból meghatározó területeinek térképi ábrázolása
4. melléklet a 27/2017. (XII. 22.) önkormányzati rendelethez
1. Védett természeti területek
1.1. Kőszegi-hegység (Natura 2000 HUON20002) Kiemelt jelentőségű természetvédelmi terület
1.2. a Gyöngyös-patak és a Kőszegi Alsó-rét (Natura 2000 HUON20020) Különleges természet megőrzési terület
1.3. a tájképvédelmi terület, az egyedi tájérték területe;
1.4. a helyi jelentőségű természetvédelmi terület és a védett természeti érték;
2. Óvárosi karakter területe
3. Történeti város karakterterülete
4. Parkosított intézmény karakter területe
5. Hegyvidéki karakter területe
6. A városba vezető főbb utak, a 87. sz. főút, 8719 j., 8636.j, 8627.j. utak tengelyétől mért 100 méteren belüli terület
7. A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmas területek.
A bevezető részt módosította a 11/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelet, hatályos 2025. július 7-től.
Hatályon kívül helyezve a 11/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelettel, hatálytalan 2025. július 7-től.
Módosítva a 11/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelettel, hatályos 2025. július 7-től.
Hatályon kívül helyezve a 7/2024. (IV. 26.) önkormányzati rendelettel, hatálytalan 2024. április 27-től.
Hatályon kívül helyezve a 11/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelettel, hatálytalan 2025. július 7-től.
Módosítva a 7/2024. (IV. 26.) önkormányzati rendelettel, hatályos 2024. április 27-től. Hatályon kívül helyezve a 11/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelettel, hatálytalan 2025. július 7-től.
Hatályon kívül helyezve a 11/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelettel, hatálytalan 2025. július 7-től.
Hatályon kívül helyezve a 11/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelettel, hatálytalan 2025. július 7-től.
Hatályon kívül helyezve a 11/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelettel, hatálytalan 2025. július 7-től.
Hatályon kívül helyezve a 11/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelettel, hatálytalan 2025. július 7-től.
Hatályon kívül helyezve a 11/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelettel, hatálytalan 2025. július 7-től.
Hatályon kívül helyezve a 11/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelettel, hatálytalan 2025. július 7-től.
Hatályon kívül helyezve a 7/2024. (IV. 26.) önkormányzati rendelettel, hatálytalan 2024. április 27-től.
Hatályon kívül helyezve a 11/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelettel, hatálytalan 2025. július 7-től.
Hatályon kívül helyezve a 11/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelettel, hatálytalan 2025. július 7-től.
Módosítva a 11/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelettel, hatályos 2025. július 7-től.
Módosítva a 11/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelettel, hatályos 2025. július 7-től.
Módosítva a 11/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelettel, hatályos 2025. július 7-től.
Kiegészítve a 11/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelettel, hatályos 2025. 07.07-től.
Módosítva a 11/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelettel, hatályos 2025. július 7-től.
Kiegészítve a 11/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelettel, hatályos 2025. július 7-től.
Módosítva a 11/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelettel, hatályos 2025. július 7-től.
A 9. alcímet hatályon kívül helyezte a 11/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelet, hatálytalan 2025. július 7-től.
A 10. alcímet hatályon kívül helyezte a 11/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelet, hatálytalan 2025. július 7-től.
A 11. alcímet hatályon kívül helyezte a 11/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelet, hatálytalan 2025. július 7-től.
Hatályon kívül helyezve a 11/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelettel, hatálytalan 2025. július 7-től.
Hatályon kívül helyezve a 11/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelettel, hatálytalan 2025. július 7-től.
Módosítva a 11/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelettel, hatályos 2025. július 7-től.
Módosítva a 11/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelettel, hatályos 2025. július 7-től.
Módosítva a 11/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelettel, hatályos 2025. július 7-től.
Módosítva a 7/2024. (IV. 26.) önkormányzati rendelettel, hatályos 2024. április 27-től.
Módosítva a 11/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelettel, hatályos 2025. július 7-től.
A 16. alcímet módosította a 11/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelet, hatályos 2025. július 7-től.
A 30. §-t módosította a 11/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelet, hatályos 2025. július 7-től.
Módosítva a 7/2024. (IV. 26.) önkormányzati rendelettel, hatályos 2024. április 27-től.
Hatályon kívül helyezve a 11/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelettel, hatálytalan 2025. július 7-től.
Módosítva a 11/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelettel, hatályos 2025. július 7-től.
Hatályon kívül helyezve a 11/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelettel, hatálytalan 2025. július 7-től.
Módosítva a 11/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelettel, hatályos 2025. július 7-től.
Módosítva a 7/2024. (IV. 26.) önkormányzati rendelettel, hatályos 2024. április 27-től.
A 19. alcím hatályon kívül helyezve a 7/2024. (IV. 26.) önkormányzati rendelettel, hatálytalan 2024. április 27-től.
Módosítva a 17/2022. (X. 28.) önkormányzati rendelettel, hatályos 2022. október 29-től.
Az 1. melléklet 4. pontját hatályon kívül helyezte a 11/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelet, hatálytalan 2025. július 7-től.
A 3434 hrsz-ú, Győry János utca 3 lakóház védettsége hatályon kívül helyezve a 11/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelettel, hatálytalan 2025. július 7-től.
A 142. sor helyrajzi számait módosíttotta a 11/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelet, hatályos 2025. július 7-től.
A 143. sor módosítva a 11/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelettel, hatályos 2025. július 7-től.
A 144. sor módosítva a 11/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelettel, hatályos 2025. július 7-től.
Módosítva a 11/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelettel, hatályos 2025. július 7-től.