Hajdúhadház Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2017. (X.26.) önkormányzati rendelete
Hajdúhadház Város településképének védelméről
Hatályos: 2024. 05. 24Hajdúhadház Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2017. (X.26.) önkormányzati rendelete
Hajdúhadház Város településképének védelméről
Hajdúhadház Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (továbbiakban: Tktv.) 12. § (2) bekezdésében, továbbá az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXIII. tv. 57. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. §(6) bekezdés c)pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró
ÁLTALÁNOS - BEVEZETŐ-RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet célja
1. § A város sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása
a) a helyi építészeti örökség védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás, a védelem megszüntetés szabályozásával,
b) a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával,
c) a településképi követelmények meghatározásával,
d) a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával.
2. A helyi védelem célja
2. § (1) A helyi védelem célja a város településképe és történelme szempontjából meghatározó, hagyományt őrző, az itt élt és élő emberek, közösségek munkáját és kultúráját tükröző sajátos megjelenésű, a településképet meghatározó építészeti, természeti és táji érték védelme, a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
(2) A helyi védelem alatt álló építészeti, természeti és táji örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
(3) Tilos a helyi védett építészeti, természeti és táji örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.
3. A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja
3. § A településkép szempontjából meghatározó területek megállapításának célja a településképhez illeszkedő településképi követelmények megállapításával a jellegzetes, értékes, helyi hagyományt őrző építészeti arculat megőrzése, a településkép kedvező alakítása:
a) az építési tevékenységgel érintett építményekre – ide értve a sajátos építményfajtákra is,
b) a helyi egyedi, területi építészeti örökség védelmére, védetté nyilvánítására, a védelem megszüntetésére,
c) a reklámok és reklámhordozók, cégérek és egyéb műszaki berendezések elhelyezésére, alkalmazására, illetve tilalmára
vonatkozóan.
4. A rendelet területi hatálya és alkalmazása
4. § (1) E rendelet területi hatálya Hajdúhadház Város teljes közigazgatási területére terjed ki.
(2) E rendelet előírásait az önkormányzat képviselő-testülete által elfogadott településszerkezeti tervvel, helyi építési szabályzattal együtt kell alkalmazni.
5. Értelmező rendelkezések
5. § E rendelet alkalmazásában:
1.2
2. Cégtábla: kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó létesítmény (helyiség, együttes) nevét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla, illetve felirat, mely nem minősül reklámnak.
3. Címtábla: e rendelet szempontjából reklámnak nem minősülő, az intézmény vagy vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla.
4. Egyedi mobil tájékoztató tábla: információs vagy más célú berendezésnek minősülő olyan nem rögzített, egyedi méretű és akár változó feliratú tájékoztató, hirdető berendezés, mely a kereskedelmi- szolgáltató-vendéglátó tevékenység szolgáltatásairól ad tájékoztatást.
5. Egyedi tájékoztató tábla: információs vagy más célú berendezésnek minősülő olyan – rögzített, egyedi méretű, állandó tartalmú – hirdető berendezés, mely gazdasági-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó tevékenységet végzők helyéről, irányáról, megnevezéséről, tevékenységéről, telephelyéről, nyitvatartásiról, megközelítéséről, ill. a település szolgáltató épületeiről utcáiról ad információt;
6.3 Élénk szín, rikító szín: erőteljes, figyelemfelkeltő színek, melyek nagy színtelítettségűek.
7. Épület főgerince: Az épület tömegét meghatározó, jellemzően az utcai traktus legmagasabb és leghosszabb gerince.
8. Eredeti állapot: a védett épület, építmény építésekor fennálló állapot vagy egy olyan későbbi állapot, melyet az értékvizsgálat a védelem elrendelésekor védendő értékként határozott meg.
9. Földszínek: (más néven terra színek) tört, sötét, meleg színek, melyek színtartománya a vörös-narancs- sárga-zöldessárga.
10. Helyi védett érték: helyi egyedi védett épület, műtárgy (építmény), helyi területi védelem összessége.
11. Hosszúkásan nyújtott tömeg: A rövidebb és a hosszabbik oldal aránya meghaladja az 1:2 arányt.
12. Információs vagy más célú berendezés: egyedi tájékoztató tábla, egyedi mobil tájékoztató tábla, önkormányzati információs tábla, totemoszlop, oszlop tartószerkezetű („lábonálló”) információs tábla, reklám pylon és reklámzászló, napvédő ponyva, transzparens, vagy molinó amennyiben ezek részben reklámnak nem minősülő információs célt és közérdeket szolgálnak.
13. Önkormányzati információs tábla: olyan rögzített, egyedi méretű információs és más célú berendezésnek minősülő hirdető-berendezés, mely a helyi lakosok számára nyújt, rendszeresen változó tartalommal, közérdekű információkat, továbbá lehetőséget biztosít lakossági apróhirdetések, kisméretű hirdetések elhelyezésére.
14. Pasztellszín: a színek nagyon világos és kis telítettségű árnyalatai, melyeknek (a szín mellett) csak fehértartalma van, fekete nincs.
15.4
16.5
17. Üzletfelirat: kereskedelmi-, szolgáltató- vagy vendéglátó, egy vagy több egységet magába foglaló építményen, a benne folyó tevékenységet hirdető feliratot hordozó berendezés, mely nem minősül reklámnak.
18. Vállalkozást népszerűsítő felirat: vállalkozást népszerűsítő felirata benne folyó tevékenységet hirdető feliratot hordozó berendezés, mely nem minősül reklámnak.
19. Transzparens vagy molinó: kifeszített vagy köztér felett átfeszített textil vagy textil jellegű egyéb anyagból készült reklámhordozó.
20.6 Tájba illesztés: A tájba illesztés célja a tájban bekövetkező antropogén (az ember tevékenységéből eredő, ahhoz kapcsolódó) eredetű változásoknak a természeti adottságokhoz való igazítása, közelítése, a meglévő természeti, táji értékekkel való összhang megteremtése, valamint az értékek károsodásainak mérséklése, kiküszöbölése. Épületek esetében, valamint telekalakításkor a természeti és művi elemek összhangjának megteremtése érdekében leginkább az adott tájban történelmileg kialakult hagyományokat célszerű figyelembe venni. Jellemző lehet a telek alakja, az építmények elhelyezkedése a telken belül, az anyag- és színhasználat, az építmény és részeinek szerkezete, magassága, szélessége, stílusa. Az anyaghasználatban általában előnyösnek mondható a tájegységben előforduló természetes alapanyagok alkalmazása. A színválasztásnál domináns a létesítmény közvetlen környezetének színvilága, amelybe harmonikusan kell illeszkednie az új tájelemnek.
A HELYI VÉDELEM
6. A helyi védelem feladata
6. § A helyi védelem feladata
a) a helyi védelmet igénylő építészeti örökség meghatározása, dokumentálása, védetté nyilvánítása, nyilvántartása, megőrzése, megőriztetése, a lakossággal történő megismertetése, valamint
b) a védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.
7. A helyi védelem alá helyezés és a helyi védelem megszűnésének szabályai
7. § (1) A helyi védelem alá helyezést vagy annak megszüntetését bármely természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásban a polgármesternél kezdeményezheti.
(2) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell
a) egyedi épületek, építmények és természeti értékek esetén:
aa) a védendő érték(ek) megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,
ab) a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész),
ac) a védendő érték rövid leírását, dokumentálását (szakirodalom, fotók),
ad) a kezdeményezés indokolását,
ae) értékvizsgálatot,
af) a kezdeményező nevét, megnevezését, címét.
b) településszerkezet, településkép, karakter, védelemre javasolt együttes esetén:
ba) annak megnevezését,
bb) körülhatárolását,
bc) a védendő érték rövid leírását, dokumentálását,
bd) a kezdeményezés indoklását,
be) értékvizsgálatot,
bf) a kezdeményező nevét, megnevezését, címét.
(3) A helyi védelem alá helyezés alapjául az értékvizsgálat szolgál.
(4) Amennyiben a kezdeményezés hiányosan került beadásra, és azt az erre vonatkozó hiánypótlási felhívás ellenére 15 napon belül nem egészítik ki a kezdeményezést a polgármester érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. Erről a kezdeményezőt írásban értesíteni kell.
(5) A helyi védelem alá helyezésnek, illetve annak megszüntetésének szakmai előkészítése, döntés-előkészítése a megbízott települési főépítész - alkalmazása hiányában a polgármester - feladata.
(6) A helyi védelem alá helyezés kezdeményezéshez kapcsolódó előkészítéshez be kell szerezni az érintett ingatlan-tulajdonosok együttes álláspontját.
8. § (1) A helyi védelem alá helyezési vagy megszüntetési eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:
a) a javaslattal érintett földrészlet(ek), ingatlan(ok) tulajdonosait,
b) kezdeményező(ke)t.
(2) A helyi védelem alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket értesíteni kell:
a) az egyedi értékre vonatkozó kezdeményezés esetén az értesítést az érdekeltnek írásban kézbesíteni kell.
b) nem egyedi érték esetén az értesítés történhet kizárólag a helyben szokásos közhírré tétellel.
c) a használó értesítése a tulajdonos útján történik.
d) amennyiben az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségekbe ütközne, az értesítésüket a közhírré tétellel megtörténtnek kell tekinteni.
(3) A Képviselő-testület a hiánytalan tartalmú kezdeményezés benyújtásától számított 60 napon belül a megbízott települési főépítész - alkalmazása hiányában a polgármester - véleményének figyelembevételével rendeletben dönt a helyi védelem elrendeléséről vagy annak megszüntetéséről.
(4) A helyi védelem elrendelésével vagy annak megszüntetésével kapcsolatos képviselő-testületi döntésről az érdekelteket 8 napon belül írásban értesíteni kell.
(5) A helyi védelem elrendelését vagy megszüntetését az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyeztetni. Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzést a jegyző kezdeményezi. A bejegyzés esetleges elmaradása a védelmet nem érinti.
9. § (1) A védelem megszűnik, ha
a) a helyi védett érték magasabb jogszabályi védelmet kap, vagy
b) a helyi védett érték helyrehozhatatlanul megsemmisül, vagy
c) a képviselő-testület a helyi védelmet megszünteti.
(2) Ha egy helyi egyedi védelem alatt álló értéket műemléki védelem alá helyeznek, annak közzétételével egyidejűleg a helyi egyedi védelem megszűnik. Ebben az esetben a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a helyi egyedi védelem törlését.
(3) A helyi védett épület, építmény, szobor bontása csak a védelem megszüntetése után engedélyezhető.
(4)7
8. A védett érték nyilvántartása
10. § (1) A helyi védelemről a jegyző nyilvántartást vezet, mely nyilvános, abba bárki betekinthet. A nyilvántartás része a helyi védett értéket tartalmazó lista és a helyi védett értékeket feltüntető térkép.
(2) A nyilvántartás tartalmazza a helyi védett érték:
a) megnevezését,
b) védelmi nyilvántartási számát,
c) védelmének szakszerű, rövid indokolását,
d) fotódokumentációját,
e) védelmi kategóriáját (egyedi építészeti, területi, táji),
f) helyrajzi számot.
(3) Egyedi védelem esetén a (2) bekezdésben felsoroltakon túl tartalmaznia kell:
a) a védett érték pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
b) a védett érték rendeltetését és használatának módját.
9. A védett érték megjelölése
11. § (1) A helyi egyedi védelem alá helyezett épület, építmény, szobor csak egységes megjelenésű táblával jelölhető meg. A tábla mérete 30X20cm, amelynek a védelem tárgya mellett a következő szöveget kell tartalmaznia: „Hajdúhadház Város Önkormányzatának Képviselő-testülete helyi védetté nyilvánította” „……. év”. A tábla anyaga kő, fém vagy fa. A tábla elhelyezése – esetleges pótlása – a polgármester feladata.
(2)8
10. A helyi egyedi védelem meghatározása
12. § A helyi egyedi védelem alá vont épületek, építmények, szobrok körét az 1. sz. mellékletben ábrázolt és a 2. sz. mellékletben meghatározott jegyzék tartalmazza.
11. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
13. § (1) A helyi védett értékek rendeltetésszerű használata, jó karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelessége. Ennek költségei a tulajdonost terhelik.
(2) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését – egyebek között – a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani. A használat a helyi védett értéket nem veszélyeztetheti.
(3)9 Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, úgy a polgármester településképi kötelezés formájában az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti az ingatlantulajdonost.
12. A helyi területi védelem meghatározása
14. §10
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK ÉS TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
13. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
15. § (1) A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását a belterületre vonatkozóan az 1. sz. melléklet tartalmazza.
(2) Településkép szempontjából meghatározó területek:
a) a Központi településrész,
b) helyi jelentőségű természetvédelmi terület és a védett természeti érték.
c) a műemlék területe, műemléki környezet területe,
d) a régészeti érdekű terület és a régészeti lelőhely területe,
e) a helyi védett érték területe,
f) a NATURA 2000 terület, a nemzeti park területe, országos jelentőségű és a fokozottan védett természetvédelmi terület, „ex lege” védett természeti területek, az országos ökológiai hálózat magterülete és az ökológiai folyosó területe,
g) a tájképvédelmi terület, egyedi tájérték területe.
(3)
a) A településkép szempontjából meghatározó Központi településrészt az 1. sz. melléklet szerint kell beazonosítani. A területi lehatárolásukat a helyi építési szabályzat és a hozzá tartozó szabályozási terven kell megállapítani.
b) A 14. § (2) b)-g) pontokban felsorolt településkép szempontjából meghatározó területek beazonosítása a helyi építési szabályzat és a hozzá tartozó szabályozási terven történik. A területi lehatárolásukat az országos jogszabályok alapján kell megállapítani.
14.Teljes közigazgatási területen az építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények
16. §11 (1) Az utcaképben közvetlenül megjelenő épületek, építmények tetőszerkezete nem fedhető és nem újíthatók fel hullámpala, műanyag hullámlemez és fém trapézlemez, öntapadós tekercses zsindely, valamint bitumenes hullámlemez alkalmazásával.
(2) A tetőfedő anyagok közül az élénk vörös, kék, sárga, zöld színek nem alkalmazhatók.
(3) Fém cserepes lemez fedés esetén csak kőzúzalék hintéses alkalmazható.
(4) Homlokzatokra és tetőszerkezet héjazataként zavaró fényhatást okozó csillogó, tükröződő felületek nem alkalmazhatók. Ebbe a körbe az üvegfelületek nem értendők bele.
(5) A homlokzatok színezésére a fehér, a pasztell árnyalatú földszíneken túl további színek nem alkalmazhatók. A színek közül nem használható olyan szín, mely nem illeszkedik, nem harmonizál az épület egyéb homlokzati és tetőfedő anyagainak színvilágával.
(6) Építmények átszínezésekor nem alkalmazható az építmény egészének színezésével és anyaghasználatával, valamint a szomszédos épületekkel és az utcaképpel nem harmonizáló homlokzat színezés.
(7) Utcafronti kerítések:
a) A teljes igazgatási területen anyaghasználatban nem alkalmazható drótháló, OSB és más építőlemez, felületkezeletlen fémlemez, műanyag hullámlemez és trapézlemez, valamint bitumenes hullámlemez, hullámpala.
b) A teljes igazgatási területen színezésben nem alkalmazható feltűnő és kirívó színhasználat (kék, sárga, élénk piros) valamint rikító szín.
15. Belterületen a beépítésre szánt településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények
17. § (1) A beépítés telepítés módját a kialakult állapothoz, a környezeti adottságokhoz igazítottan – a helyi építési szabályzat keretein belül – kell meghatározni.
(2) A jellemző szintszámot a környezeti adottságokhoz igazítottan - a helyi építési szabályzat keretein belül - kell meghatározni.
(3)12
16. Belterületen a beépítésre szánt településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
18. § (1) Az épület szélességének, hosszanti méretének, arányainak megválasztása a környezet kialakult állapotához igazodjon.
(2) Az építéssel érintett telken tervezett építési tevékenység a településképbe illesztés biztosításához igazodjon a környezetében lévő:
a) tetőidomokhoz, azok formáihoz, az épület főgerinc irányokhoz,
b) kialakult párkánymagasságokhoz,
c) tetőfelépítmények jellegéhez, arányaihoz,
d) homlokzati- és, tömegarányokhoz, tetőhajlásszöghöz, anyaghasználathoz.
(3) A környezethez való illeszkedés határozza meg az egyedi homlokzatkialakítás módját. Ebből következően:
a) az illeszkedés érdekében a településrészen jellemző homlokzati nyílások arányrendszere, teljes homlokzati felülethez való aránya, a homlokzati díszítő elemek és tagozatok, továbbá színezés veendő figyelembe,
b) a tetőszerkezet kialakítása, hajlásszöge, a tetőgerinc magassága, tetőfelépítménye, anyaghasználata, annak színhasználata a környezet adottságaihoz illeszkedjen, akár lépcsőzetes magasságok alkalmazásával is,
c) az épület-ornamentika (díszítőelemek), anyaghasználat, homlokzati felületi megjelenés tekintetében az épülethez legyen arányos, illetve illeszkedő a környezetéhez.
d) A tároló, a gazdasági, az állattartó épületek építésénél amennyiben az a lakóépülettel összeépül, annak építmény- és tetőgerinc magassága a lakóépület építmény- és tetőgerinc magasságát nem lépheti túl.
19. § (1) Az építmények elhelyezésénél biztosítani kell a lehető legnagyobb összefüggő zöldfelület kialakítását:
a) az épület telken történő kialakult telepítéstől nem eltérő telepítésével,
b) a táj- és a termőhelyi adottságoknak megfelelő őshonos fásszárú növények telepítésével.
(2) A zöldfelület kialakítása során
a) nem ültethető allergén növényzet, különösen zöld juhar, szürke nyár és kanadai nyár fafajok,
b) a telekhatár mentén nem telepíthető fás szárú növényzet úgy, hogy az a szomszédos telek használatát korlátozza és ezzel szükségtelen zavarást okozzon.
c) amennyiben közcélú épület elhelyezés történik, úgy az épület – a helyi építési szabályzat keretein belül - mélyebb előkerttel is telepíthető, ha az így kialakított megnövekedett előkertet közkertként alakítják ki és azt megnyitják közhasználatra. Ettől eltérően nem lehet mélyebb az előkert.
20. § (1) Magastetős épületen utcaképben megjelenő síktáblás napelem, napkollektor a ferde tetősíktól eltérő hajlásszögben nem helyezhető el. Lapostetős épületen utcaképben megjelenő síktáblás napelem, napkollektor takarás nélkül nem helyezhető el.
(2) Épületen, építményen, előkertbe az energiafogyasztást mérő berendezések takarás nélkül nem helyezhetők el.
(3) Épületeken újonnan parapet konvektor, vagy klímaberendezés közterületről is látható kültéri egysége az épület homlokzatával összhangban kialakított takarás nélkül nem helyezhető el.
(4) Épületeken látványt zavaró antenna, hírközlési egység nem helyezhető el.
(5)13 A bejárati előlépcső, az akadálymentesítésre szolgáló építményt (rámpát és elemeit), közterületbe nyúló épületrészt nem lehet úgy kialakítani, hogy az a kapcsolódó közterület funkcionális használatát akadályozza, és ne igazodjon annak használatához.
17. A beépítésre nem szánt településkép szempontjából meghatározó területekbe ékelődő állattartó-, üzemi-. mezőgazdasági üzemi, különleges, valamint tanya területekre vonatkozó külön szabályozások
21. § (1)14
(2) Az újonnan kialakításra kerülő termelő, tároló és állattartó épületeket hosszúkásan nyújtott tömeggel, magastetős kialakítással kell kialakítani. Ettől való eltérés csak technológiával igazolt módon és esetben történhet.
(3) Az ipari funkciójú épületek esetén az egyszerű ipari formák alkalmazása az elsődleges, ezen belül a nagy fesztávú ipari csarnokszerkezet, a félnyeregtetős és lapostetős kialakítású egyedi szerkezet is építhető.
(4) Szociális és iroda épületek modern építészeti anyag és tömegkialakítással is építhetők. A túlságosan tördelt és manzárd tető kialakítás nem lehetséges.
(5) A telepeken a szélvédelem és a táji látványvédelem biztosítása érdekében intenzív fásítás szükséges.
22. § (1) Tájképet zavaró építménynek számítanak, ezért itt nem helyezhetők el azok az építmények, melyek a táj jellegéhez nem igazodó technokrata karakterűek.
(2) Az épületek homlokzata világos, pasztellszínezésűek lehetnek. Tájidegen színezésnek minősülnek az élénk színek, az okkersárga, a lila, a kék színezések.
(3) Az épületek tetőfedése, homlokzati burkoló eleme nem készülhet zavaró fényhatást okozó tükröződő felülettel. Csak matt színezés, matt felület alkalmazható.
(4) Épületeken újonnan parapet konvektor, vagy klímaberendezés közterületről is látható kültéri egysége az épület homlokzatával összhangban kialakított takarás nélkül nem helyezhető el.
18. Nyilvántartott műemléki értékre vonatkozó
kiegészítő településképi követelmények
23. § (1) Nyilvántartott műemléki értékkel érintett ingatlanon elhelyezhető új épületek kialakítása igazodjon a védett épület, épületegyüttes eredeti struktúrájában betöltött pozíciójához. Biztosítani kell a védett épület látványának megőrzését. A szerkezeti homlokzatképzési, tömegképzési arányok, hangsúlyok nem tolódhatnak el a védett épülettől az új épület irányába.
(2) Nyilvántartott műemléki érték esetén a védett érték méltó településképi, illetve tájképi megjelenésének biztosítása érdekében a hagyományos, építészeti örökséget képviselő műszaki megoldások és építőanyagok elsődlegességét biztosítani kell.
19. A helyi védelemben részesülő elemekre vonatkozó építészeti követelmények
24. § (1) A helyi védett értékek körét a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
(2) Amennyiben a helyi védett érték magasabb szintű jogszabály alapján országos védelemre kerül, azt az értéket a rendelet 2. mellékletéből törölni kell.
(3) Helyi védett érték felújítása esetén a védett érték méltó településképi, illetve tájképi megjelenésének biztosítása érdekében a hagyományos örökséget képviselő műszaki megoldások és építőanyagok elsődlegességét biztosítani kell, az épület felújítás és a külső térhasználat (udvar) esetén is.
20. A helyi területi védelemben részesülő értékekre vonatkozó területi építészeti követelmény
25. §15
21. A helyi egyedi védelemben részesülő értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
26. § (1) A helyi egyedi védett épület felújítása, átalakítása, bővítése, korszerűsítése során meg kell őrizni az épület:
a) tömegformáját, tömegarányait,
b) tetőformáját, tetőfelépítményeit,
c) homlokzati tagozatait,
d) homlokzati díszítőelemeit,
e) nyílásrendjét, nyílásosztását és nyílásméreteit,
f) nyílászáróinak, falfelületének, lábazatának, tetőfedésének anyaghasználatát.
(2)16 Az eredeti állapot szerinti épülettartozékok (különösen: rács, vasalat, világítótest, korlát) helyettesíthetők.
(3) A helyi védett épület homlokzati színezésénél a környezetébe illeszkedő színezést, vagy ha fellelhető az eredeti színt kell elsősorban alkalmazni. Kerülni kell az élénk színeket és a túlzott kontrasztokat.
(4) A helyi egyedi védett épületeket bővíteni oly módon lehet, hogy a bővítésnek a védett épület eredeti állapotának formai megjelenésével, szerkezetével, anyagaival összhangban kell lennie.
(5) A helyi egyedi védett épületeket belső korszerűsítése, belső átalakítása, tetőterének beépítése a védett értékek megőrzését szolgáló szabályok betartása mellett megengedett.
(6) A helyi egyedi védett épületek közterületről látható homlokzatán épületgépészeti berendezések, azok tartozékai nem, hirdetés és reklám csak a rendeltetésével összefüggően helyezhető el.
22.Egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
27. § (1) Az 1. sz. melléklet tartalmazza a hírközlési adótorony elhelyezésére nem alkalmas területek lehatárolását.
(2) Hírközlési adótornyok csak külterületen helyezhetők el úgy, hogy az elhelyezett antennatartó szerkezet (torony) és a lakóterület között legalább 250 méter távolságnak kell lennie.
(3) A felszíni energiaellátás nyomvonalas építményei elhelyezésére a település teljes igazgatási területe alkalmas.
(4)17 Ahol vezetékes hálózat megengedett, ott új vezeték földkábelben vagy meglévő oszlopsoron vezethető, új oszlopsor nem építhető. Kivételt képez a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás. Ebben az esetben sem létesíthető azonban egy utcában kettőnél több oszlopsor.
(5) A településkép szempontjából meghatározó területen a település ellátásához szükséges közmű műtárgyak (transzformátor, kapcsolószekrény, elosztószekrény, gáznyomás-szabályozó stb.) takartan, közterületi látványában kedvező megjelenéssel helyezendő el.
(6) Természetvédelemmel, műemlékkel és annak szomszédos 1 telkével érintett területeken
a) amennyiben műszakilag lehetséges, az energiaellátást földkábellel kell biztosítani
b) reklámhordozó berendezések nem helyezhetők el.
c) kültéri világítás kialakítása csak biztonsági szempontok (különösen élet- vagyonvédelem) esetén, teljesen ernyőzött, síkburás világító eszközzel lehetséges.
A REKLÁMHORDOZÓKRA VONATKOZÓ TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
23. Reklám közzétételére és reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezésével érintett területi besorolások szabályai
28. § (1) A területi besorolások alatt a 104/2017. (IV.28.) Korm. r. 2. § (4)-(5) bekezdéseiben foglaltakat kell érteni. A településen meglévő konkrét területi besorolásokat a HÉSZ és szabályozási terven kell beazonosítani.
(2) Közterületeken és köztulajdonban álló ingatlanok esetén reklám közzététele és reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése
a) a beépítésre szánt területen belül csak a vegyes és lakóterületeken kizárólag utcabútor igénybevétel esetén lehetséges,
b) a beépítésre nem szánt területeken nem megengedett.
(3) Magánterületen reklám közzététele és reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése
a)18 beépítésre szánt területen belül a vasútállomás területét kivéve nem megengedett.
b) beépítésre nem szánt területeken nem megengedett.
24. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
a településképi szempontból meghatározó és az egyéb besorolású területeken
29. § (1) A településkép szempontjából meghatározó és az egyéb besorolású területeket az 1. melléklet szerint kell beazonosítani.
(2) Az épületek homlokzatain elhelyezhető cégéreket, cég- és címtáblákat napvédő ponyvákat, vállalkozást népszerűsítő feliratot, reklámzászlót és üzlet feliratokat egyedi tájékoztató táblákat úgy kell kialakítani, hogy azok illeszkedjenek a homlokzatok meglévő, vagy tervezett vízszintesés függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival. Ha cégérek, cég- és címtáblák, valamint egyedi tájékoztató táblák utólagos elhelyezésénél ez nem biztosítható, akkor az utólagos elhelyezés nem engedhető meg.
(2) Közterületről látható épületek egy-egy homlokzatának 7%-ánál nagyobb felületén nem helyezhető el cég- és címtábla, információs vagy más célú berendezés.
(3) Információs vagy más célú berendezés, amennyiben reklámot is tartalmaz a magánterületen nem helyezhető el.
(4) Közvilágítási berendezésen, egyéb közműberendezésen, hírközlési oszlopon reklám célú felület nem helyezhető el.
(5) Önkormányzati információs tábla és egyedi mobil tájékoztató tábla, oszlop tartószerkezetű (másnéven: „lábonálló”) tábla, továbbá egyedi tájékoztató tábla és transzparens közterületen a közlekedést nem zavaró módon helyezhető el.
30. § (1)19
(2) Üzletfelirat hossza legfeljebb 3,0 m, magassága 1,0 m, vastagsága 15 cm lehet.
(3) Totemoszlop csak üzemanyag töltő állomáson és 300 m2-nél nagyobb ipari-, kereskedelmi- és szolgáltató egységek esetén lehet elhelyezni. Reklám pylon elhelyezésére nincs korlát.
25. Központi településrészre vonatkozó kiegészítő előírások a
reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények tekintetében
31. § (1) Tetőfelületre cégér nem helyezhető el.
(2) Épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla, információs vagy más célú berendezés épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.
(3)20
26. Reklámhordozókra vonatkozó követelményektől való eltérés szabályai
32. § (1) A település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében egy évben összesen 12 naptári hét időtartamára köztulajdonban álló ingatlanon lakó- és vegyes területen nem, csak utcabútor igénybevételével lehetséges, míg a különleges- és egyéb területen utcabútor igénybe vételével lehetséges.
(2) Beépítésre nem szánt területek közül közkertben és közparkban és egyéb területen burkolt vagy fásított köztéren utcabútor igénybe vételével lehetséges.
(3) Önkormányzat által támogatott rendezvényekről tájékoztatás transzparensen (molinón) is lehetséges.
(4) Építési reklámháló kihelyezése kizárólag az építési tevékenység időtartamára megengedett amennyiben annak kihelyezését a polgármestertől kérelmezték.
27. Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
33. § (1) Reklámvilágítással, magán- és közterületi térvilágítással fényszennyezést, kápráztatást, vakítást, ártó fényhatást okozni, és ez által a közlekedés biztonságát, az emberi egészséget veszélyeztetni, az ingatlanbiztonságos használatát korlátozni nem szabad. Az épületek homlokzatfelületein és tetőzetén csak áttört és vonalszerű fényfelirat helyezhető el.
(2) Kültéri világító berendezések úgy alakítandók ki, hogy azok a fényt a talaj felé sugározzák. Egyéb ferde megvilágítású berendezés csak élet és vagyonbiztonsági okból alakítható ki.
(3) Talajszintbe épített fényverő berendezés csak akkor építhető, ha annak fénye a megvilágított építményen teljes mértékben elnyelődik.
TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI TÁJÉKOZTATÁS ÉS SZAKMAI KONZULTÁCIÓ
28. Rendelkezés településkép-védelmi tájékoztatásról és
szakmai konzultációról
34. §21 (1) A településképi követelményekről a főépítész – alkalmazása hiányában a polgármester – az építéssel érintett telken tervezett építési munkák végzéséhez, kérelemre, szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást biztosít.
(2) A településkép-védelmi tájékoztatás és a szakmai konzultáció iránti kérelmet a polgármester részére címezve kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell az építtető vagy kérelmező nevét, és címét, telefonos elérhetőségét, valamint a tervezett építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát, az építési tevékenység rövid leírását, az építési munka jellegétől függően indokolt esetben rajzi munkarészek csatolását.
(3) A településkép-védelmi tájékoztatás és a szakmai konzultáció során a főépítész – alkalmazása hiányában a polgármester – javaslatot tesz a településképi követelmények érvényesítése módjaira.
(4) Szakmai konzultáció az építés megkezdése előtt legalább egyszer kötelező:
a) településkép szempontjából meghatározó területen
aa) új épület építése,
ab) meglévő épület átalakítása, bővítése, utólagos hőszigetelése,
ac) meglévő épület homlokzatszínezéssel járó felújítása, vagy
ad) új cégér és reklámhordozó elhelyezése
b) A településkép szempontjából általános besorolású területeken
ba) új lakóépület építése, vagy
bb) meglévő lakóépület átalakítása, bővítése esetén, ha az eredeti épület tömege, tetőszerkezete a közterület felé eső, illetve az oldalkert irányából utca, ill. egyéb közterület felül látható módon megváltozik.
(5) A településkép-védelmi tájékoztatásról és a szakmai konzultációról a főépítész, illetve annak hiányában a polgármester emlékeztetőt készít, melyben foglaltakat az építés során be kell tartani.
28/A.22 A településképi véleményezési eljárás
34/A. § (1) Jelen rendelet előírásai szerint a 4. mellékletben meghatározott területekre településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni új építmény építésére, meglévő építmény bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárások hatálya alá tartozó azon építési tevékenységekkel összefüggésben, melyekre jogszabály területi vagy országos tervtanácsi vélemény beszerzését nem írja elő.
(2) Településképi véleményezési eljárás lefolytatása kötelező az építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárások esetén a 4. mellékletben lehatárolt területeken kívül eső területeken az alábbi esetekben:
a) műemléki vagy helyi védett értéket érintő, továbbá műemléki környezetben lévő építmény bővítése, településképet érintő felújítása, átalakítása esetén,
b) minden közhasználatú építmény építése, bővítése, településképet érintő átalakítása esetében, mely beépítésre szánt területeken helyezkedik el.
(3) A polgármester településképi véleményezési eljárását a Korm. rendelet 26-26/A. § előírásai szerint folytatja le. A településképi véleményezési eljárás a Korm. rendelet 26/A. § (1) és (2) bekezdése szerint indítható. A véleményezési eljárás kérelem nyomtatvány jelen rendelet 7. sz. melléklete.
(4) A polgármester településképi véleményét minden esetben a települési főépítészi állásfoglalás alapozza meg.
(5) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképi rendelet követelményeinek való megfelelést kell érvényesíteni.
(6) A településképi véleményezési eljárás során a településkép szempontjából meghatározó területeken az építészeti-műszaki dokumentáció értékelésekor a településképi rendelet követelményeinek való megfelelést, továbbá a közterület mentén az épület kialakításának módját és feltételeit, valamint közterületi építés során a közterület elemeinek kialakítását kell vizsgálni.
(7) A településképi véleményezési eljárás során a településkép szempontjából nem meghatározó területeken az építészeti-műszaki dokumentáció értékelésekor a településképi rendelet 16. § követelményeinek való megfelelést, a telepítés (a környezetbe illeszkedés, a beépítés vagy az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi jelleg védelme) településképbe való illesztését, a helyi építészeti érték védelmének érvényre juttatását, azokra gyakorolt hatását, továbbá a közterület mentén az épület kialakításának módját és feltételeit, valamint közterületi építés során a közterület elemeinek kialakítását kell vizsgálni.
(8) A településképi vélemény kialakításának részletes szempontjai:
a) a telepítésnek a kialakult telekszerkezetnek, utcaképnek való megfelelősége a 34/B. § (1) bekezdése szerint,
b) a homlokzat, a tetőzet, a tömeg védendő városképi adottságoknak és értékeknek való megfelelése a 34/B. § (2) bekezdés a), b) és e) pontjai szerint,
c) építészeti összhang az alaprajz, a funkció, a homlokzat és a tömeg között,
d) tartalmaz-e a terv a rendeltetéssel összefüggő információs berendezést, reklámot, gépészeti berendezést és azok megjelenése, elhelyezése hogyan van összhangban a homlokzattal a tetőformával, az épület tömegével a 34/B. § (2) bekezdés c) és d) pontjai szerint,
e) településképi arculati kézikönyvben foglalt ajánlásokkal való összhang biztosított-e.
34/B. § (1) A telepítéssel kapcsolatos részletes vizsgálati szempontok:
a) a tervezett beépítés megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
b) figyelembe veszi-e a rálátásból adódó városképi igazodás helyi jellegét és követelményeit, és
c) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, vagy meglévő építmény bővítése esetén:
ca) biztosított lesz- vagy megmarad-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága,
cb) amennyiben az építési tevékenységet ütemezetten kívánják megvalósítani, az egyes befejezett ütemek megfelelnek-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.
(2) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatos részletes szempontok:
a) az alkalmazott építészeti megoldások megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve a településrendezési eszközök által rögzített előírások szerint átalakuló épített környezethez,
b) a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
c) megfelelő-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs táblák, berendezések elhelyezése,
d) a tervezett homlokzati megoldás gépészeti és egyéb beépített berendezései, tartozékai elhelyezése, takarása, megfelelő-e a városképi megjelenésben,
e) a tetőzet kialakítása – hajlásszöge, esetleges tetőfelépítményei, anyaga, jellemző részletei – megfelelően illeszkednek-e a környezet adottságaihoz, elősegítik-e az építmény városképi szempontból előnyösebb megjelenését.
(3) A polgármester településképi véleményét a főépítész készíti elő.
(4) A polgármester településképi véleményét 15 napon belül adja ki.
TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS
29. A bejelentési eljárás részletes szabályai
35. §23 (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le - nyilvántartott műemléki értékek vagy műemléket érintő, az örökségvédelmi hatósághoz történő bejelentéshez vagy örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenységek kivételével – a településkép fokozottabb védelme érdekében:
a) a város közigazgatási területén levő közterületen és köztulajdonban álló ingatlanokon, valamint közterületnek nem minősülő magánterületen közterületről látható esetekben reklám közzétételére, reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezéséhez.
b) az 5. számú mellékletben lehatárolt területeken az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról is szóló kormányrendeletben építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységek tekintetében:
ba) épület homlokzatának megváltoztatása, teljes homlokzatfelületet érintő újbóli színezése,
bb) 20 m2-nél kisebb alapterületű kereskedelmi vendéglátó rendeltetésű épület építése, max. 20 m2-re történő bővítése, átalakítása,
bc) vendéglátó terasz létesítése esetén, ha az 15 napot meghaladóan áll fenn,
bd) utcai kerítés építése, felújítása, helyreállítása, átalakítása, megváltoztatása
c) A város teljes közigazgatási területén a meglévő építmények rendeltetésének módosítása vagy rendeltetési egysége számának megváltozása tekintetében.
(2) Ha hatósági engedélyhez nem kötött reklám-, és hirdető-berendezések egyéb építmények elhelyezésére közterületen kerül sor, a közterület-használati szerződés megkötésére csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a bejelentés tudomásulvételét tartalmazó igazolás alapján, és az abban meghatározott kikötések figyelembevételével kerülhet sor.
(3) A polgármester településképi bejelentési igazolását a főépítész készíti elő.
35/A. §24 (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott bejelentésre indul, a bejelentési kérelem nyomtatvány jelen rendelet 3. és 8. számú melléklete.
(2) A reklám reklámhordozó elhelyezéséhez, rendeltetés megváltoztatás megvalósításához településképi követelményeket igazoló építészeti-műszaki dokumentációnak – a bejelentés tárgyától függően – az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) meglévő állapotról fényképfelvételt,
b) műszaki leírást,
c) a tervezett állapot formáját, mennyiségét, méretét és technológiáját,
d) a reklám berendezés által igénybe vett helyszínt és elhelyezésének módját,
e) elrendezési rajzot,
f) reklám elhelyezésének módjáról – amennyiben indokolt - színtervet, környezetbe illesztett látványtervet.
(3) Rendeltetés módosítás esetén a településrendezési eszközöknek való megfelelést igazoló dokumentáció benyújtása szükséges. A bejelentéshez a 8. sz. melléklethez készített 2.pld. papír alapú továbbá a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni.
(4) Az építési tevékenység végzéséhez a 3. sz nyomtatvány szerinti tartalmú dokumentáció nyújtandó be papír alapon 3 példányban, továbbá digitális adathordozón is.
(5) A dokumentáció tartalmát az önkormányzati főépítész ellenőrzi.
(6) A polgármester a bejelentést követően, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szerinti teljes eljárásban folytatja le az eljárást a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben meghatározott határidőn belül.
36. § (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott bejelentésre indul, a bejelentési kérelem nyomtatvány a rendelet 3. melléklete. A bejelentéshez papír alapú vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni. A településképi követelményeket igazoló építészeti-műszaki dokumentációnak – a bejelentés tárgyától függően – az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) meglévő állapotról fényképfelvételt,
b) műszaki leírást,
c) a tervezett állapot formáját, mennyiségét, méretét és technológiáját,
d) a műszaki berendezés által igénybe vett helyszínt és elhelyezésének módját,
e) elrendezési rajzot,
f) reklám elhelyezésének helyétől – amennyibe indokolt - színtervet, környezetbe illesztett látványtervet.
(2)25 A dokumentáció tartalmát a polgármester ellenőrzi. Amennyiben a benyújtott dokumentáció nem felel meg az (1) bekezdésben meghatározott tartalmi követelményeknek a polgármester megszünteti a bejelentési eljárást.
(3)26 Amennyiben a benyújtott dokumentáció hiánytalan, a polgármester feltétellel vagy anélkül tudomásul veszi a bejelentést, illetve megtiltja, ha az nem felel meg a településképi követelményeknek vagy nem illeszkedik a településképbe.
(4) A polgármester a döntését a kérelem benyújtását követő 15 napon belül hatósági határozatban hozza meg.
(5) A cégjelzések, reklám- és hirdető-berendezések esetében az igazolás időtartama 3 év, egyéb esetekben az igazolás határozatlan időtartamra szól. A bejelentéstől számított 1 éven belül kell megkezdeni a tevékenységet, ellenkező esetben ismételten be kell jelenteni.
(6) Amennyiben a településképi bejelentési eljárás lefolytatásához kötött tevékenység közterület-használati hozzájáruláshoz is kötött, a közterület-használati hozzájárulás kiadására csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a megengedő határozat birtokában és az abban meghatározott kikötések figyelembe vételével kerülhet sor.
36/A. §27 (1) Az 5. sz. melléklet szerinti területet érintő bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy a tervezett építési tevékenység összhangban van-e
a) az épített és természeti örökséggel,
b) a település kialakult, vagy kialakulandó arculatával,
c) településrendezési eszközökben foglalt kötelező előírásokkal
ca) a telepítés és beépítés módjában (elő-, oldal- és hátsókert biztosított-e),
cb) az épület tömegképzésében (magasság, tetőforma, anyaghasználat).
(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:
a) a beépítés módja – az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakon túl – megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, vagy átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
c) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, vagy nem sérti-e egyéb vonatkozásokban a szomszédos ingatlanok tulajdonosainak, használóinak a jogos érdekeit, a szabályoknak megfelelő beépíthetőségét,
d) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, vagy meglévő építmények bővítése esetén
da) biztosított lesz az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága, és
db) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.
(3) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:
a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, és a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez,
b) a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
c) a terv megfelelő javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések elhelyezésére és kialakítására,
d) a terv városképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület műszaki és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére.
36/B. §28 (1) A településképi bejelentési kötelezettség és a bejelentett tevékenység folytatását a polgármester ellenőrzi.
(2)29 Amennyiben a bejelentés elmulasztását vagy eltérő végrehajtást tapasztal, akkor a (3) bekezdés szerinti eset kivételével településképi kötelezési eljárást lefolytatja és szükség szerint kötelezést bocsát ki. Reklám és reklámhordozó elhelyezése esetén tapasztalt eltérő végrehajtás esetén a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet szerint eljárva 15 napon belül értesíti a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatalt.
TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI BÍRSÁG
30. A településképi kötelezési eljárás, a településkép-védelmi bírság kiszabásának esetkörei, mértéke
37. §31 (1) A polgármester e rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesítése érdekében az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szabályai alapján – hivatalból vagy kérelemre – kötelezési eljárást folytat le,és szükség esetén kötelezést bocsát ki a Tvtv. 11. §-a szerint.
(2) E rendeletben foglalt településképi követelmények megsértése, valamint a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése esetén a polgármester figyelmeztetést tartalmazó döntésében felhívja a jogsértő figyelmét a jogszabálysértésre, és 8-30 napos határidőt biztosítva a jogszabálysértés megszüntetésére.
(3) A (2) bekezdésben foglalt határidő eredménytelen eltelte esetén a polgármester településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel – a jogsértőt a településképi követelmények teljesítésére kötelezi.
(4) A polgármester a jogsértőt a (3) bekezdésben foglalt kötelezéssel egyidejűleg közigazgatási bírságnak minősülő településkép-védelmi bírság megfizetésére is kötelezi.
(5) A polgármester kötelezésében foglaltak nem teljesítése esetén a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 8. § (2) bekezdés e) pontjában foglaltak az irányadóak.
37/A. §32 A településkép védelmi bírság összege:
a) településképi szempontból meghatározó területeken területi és egyedi építészeti követelmények be nem tartása esetén, amennyiben az egyedi védett építményt érint:
aa) természetes személyek esetén: 100. 000 - 200.000 Forint,
ab) jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén: 100.000 – 500.000 Forint.
b) településképi szempontból meghatározó területeken területi és egyedi építészeti követelmények be nem tartása esetén, amennyiben az egyedi védett építményt nem érint:
ba) természetes személyek esetén: 100. 000 - 150.000 Forint,
bb) jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén: 100.000 – 250.000 Forint.
c) az a) és b) pontokon kívüli egyéb településképi és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó követelmény be nem tartása esetén:
ca) természetes személyek esetén: 100. 000 - 125.000 Forint,
cb) jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén: 100.000 – 200.000 Forint.
d) minden más esetben:
da) természetes személyek esetén: 100. 000 - 125.000 Forint,
db) jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén: 100.000 – 150.000 Forint.
31. A településkép-védelmi bírság a kiszabásának és behajtásának módja
38. §33 (1) A polgármester a településkép-védelmi bírság kiszabása esetén a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény alapján dönt a bírság 37/A. § szerinti összegéről.
(2) A településkép-védelmi bírság befizetésének módja:
a) a kötelezettnek a bírságot a bírság összegét megállapító határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül az önkormányzatnak a határozatban is megjelölt számlájára kell átutalási megbízással teljesíteni, vagy készpénz-átutalási megbízással postai úton befizetni.
b) az a) pontban szereplő megfizetési mód elmaradása esetén az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény végrehajtási szabályai szerint kell eljárni.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
32. Hatálybalépés
39. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(3) E rendeletet a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
33. Hatályon kívül helyező rendelkezések
40. § Hatályát veszti e rendelet hatálybalépésével Hajdúhadház Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 23/2005. (X.27.) sz. HÖ. rendelet
a) 36. § Az értékvédelem általános szabályai.
b) 37. § A természeti környezet védelme.
41. §34 Hatályát veszti e rendelet hatálybalépésével Hajdúhadház Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 21/2011.(VII.18.) önkormányzati rendelet 36. § „Az értékvédelem általános szabályai” és a 37. § „A természeti környezet védelme”.
3. melléklet a 28/2017.(X.26.) önkormányzati rendelethez36
4. melléklet37
5. melléklet38
6. melléklet39
7. melléklet40
8. melléklet41
Módosította: Hajdúhadház Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2019. (VIII.01.) önkormányzati rendelete 1. §-a. Hatályos: 2019. augusztus 2. napjától.
Hatályon kívül helyezte: Hajdúhadház Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2019. (VIII.01.) önkormányzati rendelete 10. §-a. Hatálytalan: 2019. augusztus 2. napjától.
Módosította: Hajdúhadház Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2019. (VIII.01.) önkormányzati rendelete 2. §-a. hatályos 2019. augusztus 2. napjától.
Hatályon kívül helyezte: Hajdúhadház Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2019. (VIII.01.) önkormányzati rendelete 10. §-a. Hatálytalan: 2019. augusztus 2. napjától.
Hatályon kívül helyezte: Hajdúhadház Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2019. (VIII.01.) önkormányzati rendelete 10. §-a. Hatálytalan: 2019. augusztus 2. napjától.
Az 5. § 20. pontját a Hajdúhadház Város Önkormányzat Képviselő-testülete 12/2021. (V. 11.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 9. § (4) bekezdését a Hajdúhadház Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2024. (V. 23.) önkormányzati rendelete 2. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 11. § (2) bekezdését a Hajdúhadház Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2024. (V. 23.) önkormányzati rendelete 2. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
Módosította: Hajdúhadház Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2019. (VIII.01.) önkormányzati rendelete 3. §-a. hatályos 2019. augusztus 2. napjától.
A 14. §-t a Hajdúhadház Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2024. (V. 23.) önkormányzati rendelete 2. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 16. § a Hajdúhadház Város Önkormányzat Képviselő-testülete 12/2021. (V. 11.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
Hatályon kívül helyezte: Hajdúhadház Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2019. (VIII.01.) önkormányzati rendelete 10. §-a. Hatálytalan: 2019. augusztus 2. napjától.
Módosította: Hajdúhadház Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2019. (VIII.01.) önkormányzati rendelete 4. §-a. hatályos 2019. augusztus 2. napjától.
Hatályon kívül helyezte: Hajdúhadház Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2019. (VIII.01.) önkormányzati rendelete 10. §-a. Hatálytalan: 2019. augusztus 2. napjától.
A 25. §-t a Hajdúhadház Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2024. (V. 23.) önkormányzati rendelete 2. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
Módosította: Hajdúhadház Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2019. (VIII.01.) önkormányzati rendelete 5. §-a. hatályos 2019. augusztus 2. napjától.
Módosította: Hajdúhadház Város Önkormányzata Képviselő-testületének 34/2017. (XI.30.) önkormányzati rendelete 1. §-a. hatályos 2017. december 1. napjától.
A 28. § (3) bekezdés a) pontja a Hajdúhadház Város Önkormányzat Képviselő-testülete 12/2021. (V. 11.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 30. § (1) bekezdését a Hajdúhadház Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2024. (IV. 18.) önkormányzati rendelete 1. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 31. § (3) bekezdését a Hajdúhadház Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2024. (IV. 18.) önkormányzati rendelete 1. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 34. § a Hajdúhadház Város Önkormányzat Képviselő-testülete 12/2021. (V. 11.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 28/A. alcímet (34/A. §, 34/B. §) a Hajdúhadház Város Önkormányzat Képviselő-testülete 12/2021. (V. 11.) önkormányzati rendelete 5. §-a iktatta be.
A 35. § a Hajdúhadház Város Önkormányzat Képviselő-testülete 12/2021. (V. 11.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 35/A. §-t a Hajdúhadház Város Önkormányzat Képviselő-testülete 12/2021. (V. 11.) önkormányzati rendelete 7. §-a iktatta be.
Módosította: Hajdúhadház Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2019. (VIII.01.) önkormányzati rendelete 6. §-a. hatályos 2019. augusztus 2. napjától.
Módosította: Hajdúhadház Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2019. (VIII.01.) önkormányzati rendelete 7. §-a. hatályos 2019. augusztus 2. napjától.
A 36/A. §-t a Hajdúhadház Város Önkormányzat Képviselő-testülete 12/2021. (V. 11.) önkormányzati rendelete 8. §-a iktatta be.
A 36/B. §-t a Hajdúhadház Város Önkormányzat Képviselő-testülete 12/2021. (V. 11.) önkormányzati rendelete 8. §-a iktatta be.
A 36/B. § (2) bekezdése a Hajdúhadház Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (IV. 27.) önkormányzati rendelete 15. §-ával megállapított szöveg.
Módosította: Hajdúhadház Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2019. (VIII.01.) önkormányzati rendelete 8. §-a. hatályos 2019. augusztus 2. napjától.
A 37. § a Hajdúhadház Város Önkormányzat Képviselő-testülete 12/2021. (V. 11.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
A 37/A. §-t a Hajdúhadház Város Önkormányzat Képviselő-testülete 12/2021. (V. 11.) önkormányzati rendelete 10. §-a iktatta be.
A 38. § a Hajdúhadház Város Önkormányzat Képviselő-testülete 12/2021. (V. 11.) önkormányzati rendelete 11. §-ával megállapított szöveg.
Beiktatta: Hajdúhadház Város Önkormányzata Képviselő-testületének 34/2017. (XI.30.) önkormányzati rendelete 2. §-a. Hatályos 2017. december 1. napjától.
16 Módosította: Hajdúhadház Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2020. (V.29.) önkormányzati rendelete 1. §-a. Hatályos 2020. május 30. napjától.
A 3. melléklet a Hajdúhadház Város Önkormányzat Képviselő-testülete 12/2021. (V. 11.) önkormányzati rendelete 12. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. mellékletet a Hajdúhadház Város Önkormányzat Képviselő-testülete 12/2021. (V. 11.) önkormányzati rendelete 12. § (2) bekezdése iktatta be.
Az 5. mellékletet a Hajdúhadház Város Önkormányzat Képviselő-testülete 12/2021. (V. 11.) önkormányzati rendelete 12. § (3) bekezdése iktatta be.
A 6. mellékletet a Hajdúhadház Város Önkormányzat Képviselő-testülete 12/2021. (V. 11.) önkormányzati rendelete 12. § (4) bekezdése iktatta be.
A 7. mellékletet a Hajdúhadház Város Önkormányzat Képviselő-testülete 12/2021. (V. 11.) önkormányzati rendelete 12. § (5) bekezdése iktatta be.
A 8. mellékletet a Hajdúhadház Város Önkormányzat Képviselő-testülete 12/2021. (V. 11.) önkormányzati rendelete 12. § (6) bekezdése iktatta be.