Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 28/2017. (IX.5.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

Hatályos: 2025. 04. 02

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 28/2017. (IX.5.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

2025.04.02.

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében, valamint a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, valamint a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021.(VII. 15.) Korm. rendelet alkalmazásával, az abban megállapított államigazgatási szervek és egyéb érdekeltek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:¹

I. Fejezet

Bevezető rendelkezések

1. A rendelet célja és értelmező rendelkezések

1. § (1) A rendelet célja Nagykanizsa Megyei Jogú Város sajátos településképének társadalmi részvétellel és konszenzus által történő védelme és alakítása

a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás valamint a védelem megszüntetés szabályozásával;

b) a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;

c) településképi követelmények meghatározásával;

d) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.

(2) A helyi védelem célja:

a) A település településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

b) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban álló használata és bemutatása közérdek.

c) Tilos a helyi védelem alatt álló építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.

(3) A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja

a) A település karakterét meghatározó település-szerkezeti vonalak (utca-vonalvezetések és térformák megőrzése.

b) A település karakterét meghatározó utcaképek, térfalak hangulatának megőrzése.

(4)²

2. §³ E rendelet alkalmazásában:

a) cégér: a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII.15.) Korm. rendelet 2. § 2. pontjában meghatározott épülettartozék;

b) cégfelirat: kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás célját szolgáló helyiség, helyiség- együttes nevét és az ott folyó tevékenységet rendszerint a bejáratnál feltüntető felirat;

c) cégtábla: kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás célját szolgáló helyiség, helyiség- együttes nevét és az ott folyó tevékenységet rendszerint a bejáratnál feltüntető tábla;

d) címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla; (névtábla);

e) főépítmény: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 1. mellékletének 41. pontja szerinti építmény;

f) közterület: a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 16. § 73. pontjában meghatározott földterület;

g) MAORT-telep: Nagykanizsa város belterületén a Papp Simon sétány 2 – 10., Vécsey utca 3 – 13., és 8 – 22., Olaj utca 3 – 21., és 4 – 24., Maort utca 3 – 19., és 4 -22. számú ingatlanok, az ezekkel határos közterületek, valamint a Tripammer utcai garázssor ingatlanainak területe;

h) melléképítmény: az OTÉK 1. mellékletének 86. pontja szerinti építmény.

II. Fejezet

A helyi védelem

2. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek

3. § (1) Helyi védelem alatt álló értéknek minősül Nagykanizsa Megyei Jogú Város területén lévő minden olyan épület, épületrész, köztéri alkotás, növényzet és egyéb létesítmény, mely formája, kora vagy valamely hozzá fűződő történeti különlegesség által jelentős építészeti, képzőművészeti vagy botanikai értéket képvisel, a településkép kedvező megjelenését befolyásolja, vagy a nemzeti illetve helyi hagyományok megőrzése szempontjából fontos, és Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata rendeletével helyi védett értéknek nyilvánította.

(2) A helyi védelemmel kapcsolatos önkormányzati feladatok különösen:

a) a település építészeti értékvizsgálatának elkészíttetése,

b) a helyi védett értékek körének megállapítása,

c) a védetté nyilvánítás, valamint indokolt esetben a védelem megszüntetése,

d) a helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartásának vezetése,

e) a helyi védelemmel kapcsolatos tudnivalók lakossággal történő megismertetése,

f) a helyi védelem alatt álló értékek megőrzése, megőriztetése, károsodásuk megelőzése, valamint a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.

(3) Az önkormányzat helyi védelemmel kapcsolatos szakmai feladatait a városi főépítész, valamint a Városfejlesztési és Üzemeltetési Bizottság közreműködésével látja el.

4. § (1) Helyi védelem alá helyezést vagy megszüntetést bármely természetes vagy jogi személy kezdeményezhet írásban Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatához vagy Polgármesteréhez intézett levélben a védelem alá helyezés vagy a védelem megszüntetés tárgyának egyértelmű megjelölésével és a kezdeményezés rövid indoklásával.

(2) A helyi védelem alá helyezésről és megszüntetésről a közgyűlés dönt.

(3) A helyi védelem alá helyezés és megszüntetés közgyűlési előterjesztésének szakmai előkészítője a városi főépítész.

(4) Helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés a védettség tárgyát képező objektum tulajdonosi körének előzetes tájékoztatásával történhet.

(5) A helyi védelem alá helyezési vagy megszüntetési szándékot a döntést megelőzően 15 napra az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

(6) Helyi védelemmel kapcsolatos döntés hatálya folyamatban lévő hatósági eljárásokra nem terjed ki.

(7) Helyi védettség csak a védett érték megsemmisülése, reális költségen helyre nem állítható károsodása esetén, életveszélyes állapot fennállása vagy a a védett érték megszüntetéséhez fűződő jelentős közérdekre tekintettel szüntethető meg.

(8) Nem helyezhető helyi védelem alá országos műemléki védelem alatt álló ingatlan. A helyi védettség haladéktalanul meg kell szüntetni, amennyiben a védett érték országos műemléki védettségben részesül.

(9)⁴ A helyi védettség alatt álló értékek nyilvántartásának vezetése a városi főépítész feladata. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell minden helyi védett értékre vonatkozóan:

a) a védett érték megnevezését, típusát,

b) a védettség nyilvántartási számát,

c) a védett érték helyét (cím: utca, házszám, helyrajzi szám),

d) a védelem rövid indokolását (leírás),

e) a védendő érték helyreállítására irányuló szakmai javaslatot (szükség szerint),

f) a védett érték fotóját (fotóit).

(10)⁵ A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.

5. § (1) Helyi védelem alá helyezésről vagy megszűnésről szóló közgyűlési előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a) az érték megnevezését és helyét;

b) védetté nyilvánítás esetén a védettség alapját képező érték bemutatását (épület esetében építészeti értékvizsgálatot),

c) törlés esetén a törlési szándék indokait,

d) az érték fényképét;

e) a tulajdonos(-ok) és a lakosság részéről az üggyel kapcsolatban beérkezett véleményeket.

(2) A helyi védettség elrendeléséről vagy megszüntetéséről szóló közgyűlési döntésről a döntést követő 8 napon belül írásban kell tájékoztatni a tulajdonosi kört és a javaslat-tevőt.

(3)⁶

(4) Nagykanizsa Megyei Jogú Város építészeti értékvizsgálatának naprakész vezetése a városi főépítész feladata. Az adatbázis nyilvános, abba bárki betekinthet.

(5) Az építészeti értékvizsgálat és a helyi védett értékek nyilvántartása összevontan is kezelhető.

3. A helyi területi védelem meghatározása

6. §⁷ (1) Helyi védelem alatt álló terület a MAORT-telep területe, melynek térképi lehatárolását és a hozzá tartozó ingatlanok jegyzékét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(2)⁸ További területi védelem alatt állnak a településképi szempontból meghatározó utcaképek, a táj- és természetvédelemmel érintett területek, valamint a védett növényzettel érintett területek.

4. A helyi egyedi védelem meghatározása

7. § (1)⁹ Az egyedi helyi védelem a település jellegzetes, értékes és hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó, a rendelet 2. mellékletében felsorolt

a) építmények tömegformálására, homlokzati kialakítására, alkalmazott anyaghasználatára, részeire, részleteire,

b) botanikai értékekre, egyedi tájértékre

c) köztéri és képzőművészeti alkotásokra,

d) emlékművekre, emléktáblákra,

e) síremlékekre,

f) helytörténeti szempontból jelentős egyéb létesítményekre

terjed ki.

(2) Az egyedi védelem az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére a 2. mellékletben meghatározottak szerint terjed ki.

5. A helyi egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek, és településképi követelmények¹⁰

8. § (1) A 2. mellékletben szereplő helyi egyedi védelem alatt álló építészeti és egyéb értéket a tulajdonos köteles jó karban tartani, állapotát megóvni. Az ingatlan használata nem veszélyeztetheti a védett érték fennmaradását és állapotát.

(2) A helyi egyedi védelem tárgyát képező objektumot nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében folytatott építési tevékenység, területhasználat.

(3)¹¹ Helyi egyedi védelem alatt álló épület korszerűsítése, felújítása, átalakítása, bővítése, részleges bontása esetén

a) a védett érték nem sérülhet, eredeti karaktere nem változtatható meg;

b) a védett érték ismert vagy kikövetkeztethető eredeti formája helyreállítandó;

c) az ingatlan védett értéknek nem minősülő részeinek, valamint a bővítménynek illeszkednie kell a védett érték megjelenéséhez.

(4) Védett értéket képező épületrész kényszerű bontása esetén a lebontott épületrészt eredeti formában vissza kell építeni.

(5) Helyi védelem alatt álló képzőművészeti alkotás, emlékmű, emléktábla, kereszt vagy egyéb létesítmény (nem településképi bejelentési eljárás körét érintő) áthelyezése, megjelenésének megváltoztatása csak különösen indokolt esetben, a városi főépítész szakmai véleményét is tartalmazó előterjesztés alapján közgyűlési döntéssel történhet.

(6) A helyi védelem alatt álló síremlékek gondozása, helyreállítása, felújítása – fellelhető tulajdonos hiányában - a temető kezelőjének feladata. Védett sírok megváltás hiányában sem számolhatók fel.

(7) Helyi védelem alatt álló növények kivágása, illetve jelentős csonkítása csak jegyzői engedély alapján történhet. A vágási engedély kérelemhez csatolni kell a városi főépítész előzetes szakmai állásfoglalását, melyet a kérelmezőnek kell beszereznie. A kérelemben igazolni kell a fával való rendelkezés jogosultságát, valamint nyilatkozniuk kell a védett növények pótlásáról. Védett növény egyed jelentős csonkítása, kivágása csak szakvélemény alapján, továbbá a védett területen kertépítészeti munka, vagy több védett növény kivágását érintő munka csak kertépítészeti terv alapján kezdeményezhető. Tervet vagy szakvéleményt a terület tulajdonosának, illetve kezelőjének kell elkészíttetni.

(8) Védett fasorok, fák pótlását az engedélyben meghatározott növényfajú, előnevelt növény-egyedekkel kell biztosítani.

(9)¹² Épületek felújítása, átalakítása esetén a védett homlokzatok építéskori eredeti külső megjelenése – a színezésre és egyes épülettartozékokra is figyelemmel - megtartandó, visszaállítandó.

(10) A homlokzatok eredeti nyílásrendje nem változtatható meg.

(11) Elavult külső nyílászáró szerkezetek az építéskori állapottal megegyező méretben és nyílásosztással új – lehetőség szerint az építéskori eredeti anyagú – nyílászárókra cserélhetők. A külső nyílászárókon alkalmazható színezés: a hagyományoknak, eredeti állapotnak, illetve illeszkedésnek megfelelő színezés. Kívülről látszó (nem rejtett) redőnytok nem helyezhető el.

(12) A tetőtér hasznosítása, utólagos beépítése esetén az eredeti tetőforma és annak jellemző méretei (eresz- és gerincmagasság, lejtésszög) megtartandók.

(13) Közterületről és rálátásban látható napelem, napkollektor, klíma kültéri egység, antenna nem létesíthető.

(14) Kémény, szellőzőkémény hagyományos kéményforma méretrendjével, felületképzésével, fedkő-megoldásával létesíthető vagy újítható fel.

6. A MAORT-telep helyi védelem alatt álló épületeire vonatkozó egyedi építészeti követelmények¹³

III. Fejezet

Településképi szempontból meghatározó területek

7. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

10. §¹⁴ Területi védelem alatt álló, a jogszabályban meghatározott, településképi szempontból meghatározó utcaképek területeinek jegyzékét, és térképi lehatárolását a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

IV. Fejezet

Településképi követelmények

8. Általános településképi építészeti követelmények¹⁵

11. § (1) A közterületről láható homlokzaton (és tetőzeten) vagy azok előtt szabad vagy védőcsőben vezetett kábel nem helyezhető el. A homlokzatok – akár részleges – felújítása esetén ezek megszüntetése kötelező.

(2) Lakó-, üdülő-, igazgatási-, egészségügyi-, oktatási-nevelési-, zártkerti gazdasági-, egyházi-, kereskedelmi-, vendéglátó- és szolgáltató-épületen új építés és épület-felújítás esetén 20°-nál meredekebb hajlásszögű tetősíkon és homlokzati falfelületen nem alkalmazható hullámpala, fém hullám- és trapézlemez, továbbá műanyag hullámlemez tetőhéjazat illetve burkolat.

(3) Meglévő épületek közterületről látszó homlokzatain gépészeti berendezés, ablakklíma berendezés és klímaberendezések kültéri egysége csak az épület részeként, az épület megjelenéséhez illeszkedve, lehetőleg takartan helyezhető el. A kondenzvíz elvezetéséről megfelelően gondoskodni kell, az közterületre vagy szomszédos területre nem folyhat át. Új épület létesítésekor a klímaberendezések elhelyezését előre meg kell tervezni.

9. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

12. §¹⁶ (1)¹⁷ Árnyékoló szerkezet (napvédő ernyő) az épület architektúrájához és színezéséhez igazodóan helyezhető el, termék-megjelenítést nem tartalmazhat.

(2)¹⁸ Vendéglátó terasz, korlát, valamint berendezési tárgyai áttört, könnyed megjelenésűek, egyszerű formájúak, színben, stílusban egymással és a környezetükkel összehangoltak legyenek, termék-megjelölést ne tartalmazzanak.

(3) Új főépítmény zártsorú beépítése esetén, amennyiben a két oldali illeszkedés is indokolja, a főépítmény utcai homlokzati falfelületének legalább 2/3 részét a szabályozási terven szereplő építési vagy szabályozási vonalra, ennek hiányában az utcai telekhatárra kell illeszteni.

(4)¹⁹ Sorgarázs, garázs önállóan nem helyezhető el.

(5)²⁰ Településképi szempontból meghatározó utcaképi területen főépítmény, vagy utcafronton álló melléképítmény és kerítés esetében új építés, meglévő lapostetős épület magastetővel történő bővítése, meglévő épület felújítása, tetőidomot érintő átalakítása, bővítése esetén:

a) tetőhéjazat anyagaként az 1945 előtt létesült épületek esetében csak természetes színű, az eredeti színnel, anyaggal és formával megegyező, illetve annak látványához legjobban hasonlító pikkelyfedés illetve cserép, vagy - az utca felől rálátásban nem érvényesülő esetben - természetes pikkelyfedés megjelenésű tetőhéjalás alkalmazandó, újabb vagy új épületeknél a magastető fedése természetes színű és természetes anyagú pikkelyfedés, valamint cink, réz vagy hasonló esztétikai értékű ötvözet is lehet;

b) a tető tömegének (tetőidom) kialakításakor egyszerű és hagyományos formákat kell alkalmazni, és a tetőfelületek homogén egységét megőrizni, a tetőzeten lévő kiugrások és bevágások felületi aránya nem haladhatja meg a tető felületének felét;

c) az épületet jellemző tetőidoma zártsorú csatlakozás esetén, az illeszkedésnek megfelelő, jellemzően 35-45°hajlásszögű, utcával párhuzamos gerincű nyeregtető, valamint félnyeregtető lehet, saroképület esetében az utcasarok hangsúlyozására a tetőgerinc legmagasabb pontját legfeljebb 1 m-rel meghaladó magasságú saroktorony építhető;

d) homlokzati falfelület színezésénél a világos pasztell színek alkalmazhatók;

e) utcai homlokzatra klíma kültéri egység és parabola (tányér-) antenna látható módon, valamint meglévő, rejtett redőnytok esetén – annak felújítása helyett – utólagos külső redőnytok nem helyezhető el;

f) közterületről látható tetőzeten napkollektorok nem, napelemek pedig – a védett épületek kivételével – csak tetőbe integrált, illetve tetőre simuló, attól és környezetétől látványban nem elütő módon létesíthetők;

g) utólagos hőszigetelés akkor megengedett meglévő épületen, ha az az eredeti homlokzat architektúrájának megváltoztatása nélkül megvalósítható;

h) 1945 előtt létesült épületek esetén tetőtéri helyiségek új kialakítású ablakai csak az utca felőli megjelenést és az épület eredeti karakterét nem zavaró módon, egyetlen sorban, egy magasságban, egységes méretrendben helyezhetők el a homlokzati ablakkiosztásnak megfelelően, úgy, hogy a tetőablakok összes üvegfelülete nem haladhatja meg az adott tetősík felületének 8 %-át;

i) új utcafronti áttört (nem tömör) kerítés min. 25cm, max. 60cm magasságú tömör lábazattal létesíthető. Az utcafronti kerítés anyaga drótháló, műanyag vagy fém hullám és trapézlemez nem lehet.

10. A MAORT-telep területére, mint helyi védelemben részesülő területre vonatkozó követelmények²¹

13. § (1)²² Jelen rendelet 1. mellékletében meghatározott területen meg kell őrizni a kialakult telekrendszert, utcavonal vezetést, a terület jellegét meghatározó meglévő lakóépületeket, kerítéseket, kapukat, zöldfelületeket, botanikai értékeket.

(1a)²³ A területen csak az alábbi épületnek nem minősülő új építmények helyezhetők el:

a) közmű becsatlakozási műtárgy;

b) kerti építményként hinta, csúszda;

c) legfeljebb 4 m² alapterületű homokozó;

d) legfeljebb 1 m² alapterületű és terepszint felett legfeljebb 2,2 m magasságú kerti tűzrakóhely;

e) lakásonként 1 db legfeljebb 1,2 m² alapterületű, legfeljebb 1,5 m gerincmagasságú kutyaház;

f) terepszint alatti, öntözésre szolgáló fúrt kút;

g) légkondicionáló és levegő-levegő hőszivattyú kültéri egysége épülettől elhúzva, kertben, növényzettel takartan elhelyezve;

h) talajszondás hőszivattyú egysége - szondafúrás lehetőségével - takarva, növényzettel körülvéve.

(2) Kerítések kialakítására vonatkozó előírások:

a) A telek utcavonalán lévő kerítés csak az utcában hagyományosan kialakult kerítés-formának megfelelő méretrenddel, anyaghasználattal és színezéssel (terméskő lábazat és pillérek, fehér vascső) újítható fel vagy cserélhető. Az utcai kerítésen az ingatlanon található lakásegységekkel megegyező számú, az utcában hagyományosan kialakult kapuformát követő gyalogos bejárat létesíthető.

b) A tömbbelsőkbe eső telekhatárok, illetve egyes telekrészek csak növényzettel (élősövény) keríthetők le. Az élősövény terepszinttől mért legfeljebb 1 m magas rejtett drótfonattal kiegészíthető. A drótfonat tengelye – amennyiben a szomszéddal nem közös megegyezéssel kerül telepítésre - a telekhatártól legalább 20 cm-re helyezendő.

c)²⁴ A MAORT-telep telkeinek olyan hátsó telekhatárán, amely egyúttal építési övezeti határt is jelent, a drótfonatos kerítésen kívül a terepszint felett a helyi építési szabályzatban meghatározott magasságú tömör falazott fehér vagy világosszürke színűre festett kerítés építhető.

(3) A külső térburkolat szürke színű kővel, betonnal vagy a natúr égetett kerámia színével megegyező színű tégla, vagy tégla utánzatú kiselemes anyagból készíthető.

(3a)²⁵ Az ingatlanokon szabadtéri burkolt felület (járda, terasz) legfeljebb az ingatlan területének 5%-ig létesíthető.

(4) A védett területen belül a kialakult terepszint nem változtatható meg.

(5) A védett területen található növényzet (fák, bokrok, élősövény) kivágása - gyümölcsfák kivételével – a jegyző engedélyével történhet. A kiszáradt, kivágott növényzetet a telek tulajdonosa köteles legkésőbb a vágási engedély keltét követő hat hónapon belül pótolni azonos vagy hasonló fajú növényekkel pótolni.

(6) Az ablakok előtti rácsok, lépcsőkorlátok és külső lámpák fehér vagy kék színre festhetők, egy-egy épületen azonos kivitelben. A külső esőcsatorna szürke színre festhető. A bejárati ajtó feletti eredeti lámpák megtartandók, csere esetén csak hagyományos formában készített új lámpákat szabad kihelyezni.

(7)²⁶ A külső falfelület felújítása, javítása esetén a hagyományos „cuppantott” vakolat felületi hatását kell elérni. A falfelület világosszürke (RAL 9002, RAL 7035) vagy fehér, a lábazat szürke vagy barna színárnyalatúra festhető. Utólagos hőszigetelés a fenti felületképzési előírások betartása mellett csak akkor megengedett, ha az az épület homlokzati architektúrájának megváltoztatása nélkül megvalósítható. A Vécsey utca mentén kőporos vakolat, a Papp Simon sétányon lévő épületeken nemesvakolat alkalmazható és ezen utcákban a fehér mellett a RAL színskála szerinti RAL-0858070, RAL-0858060, RAL 270-2 kódú színezés is megengedett.

(8) A tető héjazata felújítás esetén csak natúr színű, hódfarkú égetett cserépfedésre cserélhető.

(9) Az alápincézett épületeinél indokolt esetben a pincék külső megközelítésére épületenként egy darab külső pincelejáró lépcső és egy darab, legfeljebb 1,1 m széles külső pinceajtó utólagosan beépíthető. Ilyen pincelejárat csak oldal- vagy hátsó homlokzat mentén létesíthető az alábbi feltételekkel: a pincelépcső járóvonala az érintett homlokzat vonalával párhuzamosan, az épület mellett, a homlokzattól mért legfeljebb 1 m széles sávban helyezhető el. A pincelépcső támfala a terepszint fölé legfeljebb 10 cm-rel emelkedhet. A pincelejárat a támfal síkja fölé lecsukott állapotban legfeljebb 10 cm-rel emelkedő csapóajtóval lefedhető.

(10) Mindennemű építési beavatkozás esetén az egyes épületek egységes építészeti megjelenése (anyaghasználat, méretrend, színezés) biztosítandó.

(11) A tetőtéri helyiségek új kialakítású ablakai csak tetősíkban fekvő, utca felől a rálátást nem zavaró, takart módon, egyetlen sorban, egy magasságban, egységes méretrendben helyezhetők el a homlokzati ablakkiosztásnak megfelelően, úgy, hogy a tetőablakok összes területe nem haladhatja meg az adott tetősík felületének 10 %-át.

(12) Légkondícionáló berendezés kültéri egysége és parabola (tányér) antenna utcai homlokzatra nem helyezhető. Klíma kültéri egység egyéb homlokzaton az ereszpárkány alatti 50 cm-es sávban szerelhető fel.

(13) A MAORT-telep területi védelem alatti ingatlanain meglévő épületekre az 5. alcím szerinti, „A helyi egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek” előírásai is vonatkoznak.

(14)²⁷ Napelemek héjazatba simulva, közterületről nem láthatóan, egy sorban, a zárófödém felett 80-100 centiméterrel egységes magasságban, egységes méretrendben helyezhetők el úgy, hogy a napelemek összes területe nem haladhatja meg az adott tetősík felületének 25 %-át.

11. Egyes sajátos építmények, műtárgyak, hírközlési eszközök elhelyezése

14. § (1) Településesztétikai és területgazdálkodási szempontból beépített és beépítésre szánt területen új (20 kV-os nagy-, közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási) villamosenergia ellátási, továbbá hírközlési hálózatot építeni, meglevő hálózat átépítésével járó rekonstrukcióját engedélyezni csak földkábeles elhelyezéssel – a Városfejlesztési és Üzemeltetési Bizottság támogató véleménye alapján légkábellel – lehet. Meglevő, föld feletti vezetéket szilárd burkolattal rendelkező utak rekonstrukciója, illetve burkolatlan utak szilárd burkolatának kiépítésekor terepszint alá kell helyezni az útépítés kapcsolt beruházásaként.

(2) Burkolat nélküli utakkal feltárt területeken, valamint beépítésre nem szánt területeken a villamosenergia ellátás hálózatainak földfeletti vezetése fennmaradhat. Területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási lehetőségének biztosítására a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők.

(3) Már beépített területen, beépítésre szánt területen új villamosenergia bekötés házi hálózati csatlakozását földkábeles formában – a Városfejlesztési és Üzemeltetési Bizottság támogató véleménye alapján légkábellel – lehet kiépíteni akkor is, ha pillanatnyilag a közhálózat föld feletti elhelyezésű.

(4) Közterület zöldfelületén terepszint felett elhelyezett közmű-, energia-ellátási és hírközlési műtárgy, különösen vízmű-kút, tűzivíztároló, szennyvíz-átemelő, gáznyomás-csökkentő, transzformátorház – amennyiben egyéb műszaki jellegű akadály nem gátolja, örökzöld élősövénnyel körbekerítendő. Az élősövény telepítése a közmű-szolgáltató kötelessége, a növény-telepítés a közterület kezelővel egyeztetett módon történhet.

12.²⁸

15. §

15/A. §

16. §

13. A cégtáblára, az üzletfeliratra, a vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett, a vállalkozást népszerűsítő egyéb feliratra és más grafikai megjelenésre, az üzlethelyiség portáljában (kirakatában) elhelyezett gazdasági reklámra, a tulajdonos által az ingatlanán elhelyezett, annak elidegenítésére vonatkozó ajánlati felhívásre (hirdetésre) vonatkozó településképi követelmények

17. § (1) Helyi védelem alatt álló terület ingatlanán működő vállalkozás számára épülethomlokzaton vállalkozásonként egy darab, legfeljebb 15 centiméter magas betűkből kirakott, legfeljebb 1 méter hosszúságú cégfelirat helyezhető el bejárati ajtó felett

(2) Helyi védelem alatt álló ingatlan esetében:

b) az épület földszinti nyílászáróinak üveg-felületén, kirakatában felirat csak az üvegfelület felső egyharmad részén helyezhető el, a többi felület áru-bemutatásra használható fel, lefóliázni, plakátokkal, hirdetményekkel eltakarni tilos;

c)²⁹ az épület homlokzatán, külön jogszabályban meghatározott kötelezően alkalmazandó arculati elem kivételével vállalkozásonként egy darab, legfeljebb 0,5 négyzetméter felületű, egyedi formatervezésű cégér helyezhető el.

(3) Településképi szempontból meghatározó terület helyi védelem alatt nem álló ingatlana esetében:

a) az épület homlokzatán csak a helyben működő vállalkozást népszerűsítő, vállalkozásonként egy darab, legfeljebb 40 centiméter magas betűkből kirakott, legfeljebb 2 méter hosszúságú cégfelirat; vagy homlokzatra szerelt, legfeljebb 50 cm magas és legfeljebb 2 méter hosszúságú cégtábla helyezhető el a földszinti nyílászárók feletti, valamint az ereszpárkány vagy első emeleti osztópárkány, ennek hiányában az első emeleti ablakok alatti sávban;

b) az épület-homlokzaton, utcai kerítésen, vagy telken belül a cégfeliraton, cégtáblán kívül további önálló hirdetőtáblán vállalkozásonként legfeljebb 1 darab 1 négyzetmétert meg nem haladó felületű, a vállalkozást vagy annak tevékenységét népszerűsítő feliratot vagy más grafikai megjelölést tartalmazó tábla helyezhető el. Épület homlokzatán történő elhelyezés esetén az elhelyezés az épület homlokzati architektúrájának összképét nem zavaró módon történhet;

c)³⁰ az épület homlokzatán vállalkozásonként egy darab, legfeljebb 0,5 négyzetméter felületű cégér helyezhető el.

(4)³¹ Helyi védelem alatt álló területen álló épület, településképi szempontból meghatározó területen álló épület és helyi védelem alatt álló épület homlokzatán vagy kerítésén elhelyezhető önálló rendeltetési egységenként egy darab, az ingatlan elidegenítésére vonatkozó ajánlati felhívást tartalmazó legfeljebb 1 négyzetméter felületű hirdetés.

14. Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

18. § (1) Egy épületen több azonos típusú fogyasztói célú elektronikus hírközlési eszköz elhelyezési szándéka esetén előzetesen vizsgálandó az egyesített kialakítás (közös antennával több felhasználó kiszolgálása) lehetősége. Ilyen esetben több antenna csak akkor helyezhető el, ha az egyesített kialakítás költségvetéssel igazoltan aránytalan többletköltséget jelentene.

(2) Épületre szerelt elektronikus hírközlési építmény és antenna az épület utcai, illetve közterületről látható homlokzatai esetében csak a párkány- illetve attikafal felső határvonala fölötti részen helyezhető el. Elektronikus hírközlési építmény és antenna az épület homlokzatának díszített részét nem takarhatja.

(3) Hírközlési vezeték (kábel) épület utcai, illetve közterület felől látszó homlokzatain csak takart, rejtett módon helyezhető el.

(4) Elektronikus hírközlési eszköz – a fogyasztói célú, és az önkormányzat által működtetett Wi-Fi sugárzó elektronikus hírközlési eszközök kivételével - nem helyezhető el műemléken, helyi védelem alatt álló épületen, helyi védelem alatt álló területen, illetve fenti ingatlanok 300 m sugarú védőövezetén belül.

V. Fejezet³²

Kötelező településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

15. Rendelkezés a településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultációról

19. § (1)³³ Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata kötelezővé teszi a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egy településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII.15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Eljr.) 43. §-ában foglalt felhatalmazással élve a településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt (a továbbiakban: szakmai konzultáció) az alábbi településképet érintő kérdésekben:

a) településképi véleményezési eljáráshoz kötött építési ügyekben a tervezés kezdeti szakaszában;

b) minden 100 négyzetméter beépített területet, vagy a terepszint felett 10 méter magasságot meghaladó új épület, építmény tervezésének kezdeti szakaszában;

c) meglévő épület utcai homlokzatának, valamint utcafronti kerítésének megváltoztatása előtt;

d)³⁴

e) zártkerti területen minden új épület építése, illetve meglévő épület külső megjelenésének megváltoztatása esetén;

f) minden új utcafronti, vagy közterület felőli kerítés létesítése előtt;

g) a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 1. melléklete szerinti, településkép védelme szempontjából kiemelt területeken tervezett építmény tervezésének kezdeti szakaszában.

(2) A szakmai konzultáció helyszíne Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala. A konzultációról készült emlékeztetőt a városi főépítész nyilvántartásba veszi.

VI. Fejezet

A településképi véleményezési eljárás

16. A településképi véleményezési eljárással érintett építmények köre

20. §³⁵ Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény szerint az építésügyi hatósági engedélykérelemhez kötött valamennyi építési tevékenység esetén.

17. A településképi véleményezési eljárás részletes szabályai

21. §³⁶ (1)³⁷ A településképi véleményezési eljárás az építtető, vagy az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa (továbbiakban együtt: kérelmező) kérelmére indul. A kérelmet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő Testületéhez, (ezen alcím tekintetében a továbbiakban: Közgyűlés) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesterének címezve, az Eljr.-ben meghatározott formában és tartalommal kell benyújtani.

(2) A kérelemnek és mellékleteinek meg kell felelniük az Eljr.-ben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek.

(3) A Közgyűléstől átruházott hatáskörben eljárva a településképi vélemény kiadását a Polgármester végzi. A Polgármester a településképi véleményt a Városi Főépítész szakmai véleményére alapozza.

(4) A településképi vélemény kialakításánál az Eljr.-ben meghatározott szempontokat, és jelen rendelet előírásait kell figyelembe venni.

VII. Fejezet

A településképi bejelentési eljárás

18. A településképi bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, rendeltetésváltozások köre

22. §³⁸ Az Eljr. szerinti településképi bejelentési eljáráshoz kötött tevékenységeken túl településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységek kivételével az építési engedély nélkül végezhető:

a) helyi egyedi védelem alatt álló ingatlanon tervezett, a védett érték megjelenését érintő építési tevékenység esetén,

b) helyi védett területen utcaképet, településképet érintő építési tevékenység esetén, - különösen homlokzat-átalakítás, homlokzat-felújítás, fűtési és klíma-berendezések, hírközlési létesítmények homlokzaton történő elhelyezése, utcai kerítés építése esetén,

c) közterületre tervezett, a településkép megjelenését befolyásoló, 30 napnál huzamosabb időre szánt idényjellegű, valamint tartós jellegű építményekre irányuló építési tevékenység esetén,

d) településképi szempontból meghatározó utcaképek területein, utcakép vagy homlokzat megjelenését érintő építési tevékenység esetén,

e) tájképvédelmi területet érintő építési tevékenység esetén.

19. A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai

23. §³⁹ (1) A településképi bejelentési eljárás az építtető, illetve az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa (a továbbiakban együtt: kérelmező) kérelmére indul.

(2)⁴⁰ A kérelmet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő Testületéhez, (ezen alcím tekintetében a továbbiakban: Közgyűlés) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesterének címezve, az Eljr.-ben meghatározott formában és tartalommal, a jelen rendelet 22. § szerinti építési tevékenység megkezdése előtt legalább 15 nappal kell benyújtani.

(3) A Közgyűléstől átruházott hatáskörben eljárva a településképi bejelentési eljárást az Eljr.-ben meghatározottak szerint a Polgármester folytatja le.

(4)⁴¹ A településképi bejelentési eljárás keretében hozott döntést és a döntés végrehajtásának ellenőrzését a Városi Főépítész készíti elő.

(5) A bejelentés tudomásulvételéről szóló határozat a kiadásától számított 1 évig érvényes.

(6) A településképi bejelentési eljárásban hozott döntés ellen Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésénél lehet fellebbezéssel élni.

(7) A településképi bejelentésre kiadott döntés meghozatalánál az Eljr.-ben meghatározottakon kívül az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:

a) a vonatkozó építési szabályoknak való megfelelőség,

b) a kialakult település- illetve telek-szerkezethez való illeszkedés megfelelősége,

c) a környezet kialakult, illetve védendő építészeti, valamint zöldfelületi adottságaihoz történő illeszkedés,

d) a kialakult épületmagassági adottságokhoz történő illeszkedés,

e) a tervezett jövőbeli beépítéshez, állapotokhoz történő illeszkedés,

f) a tervezett terület felhasználás megfelelősége a környezet szempontjából.

VIII. Fejezet⁴²

Településképi kötelezés, településkép-védelmi bírság

20. A településképi kötelezési eljárás

24. § (1)⁴³ A településképi kötelezési eljárást a Közgyűléstől átruházott hatáskörben eljárva a Polgármester folytatja le, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.), valamint a Tktv. szabályai szerint.

(2)⁴⁴ A településképi követelmények megszegésének jogkövetkezményei: a Közgyűléstől átruházott hatáskörben eljárva a Polgármester a jelen rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesítése érdekében hivatalból vagy kérelemre az Ákr., valamint a Tktv. alapján kötelezési eljárást folytat le és szükség esetén kötelezést bocsát ki. A kötelezést tartalmazó hatósági határozat a Tktv. 11. § (2) bekezdésében foglaltak megtételére vonatkozhat.

21. A településkép-védelmi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke

25. § (1)⁴⁵ A Közgyűléstől átruházott hatáskörben eljárva a polgármester a jelen rendeletben foglalt településképi követelmények megszegése vagy végre nem hajtása esetére e magatartás elkövetőjével szemben 100 000 forinttól 1 000 000 forintig terjedő településkép-védelmi bírság kiszabását rendelheti el.

(2) A bírság mértékének meghatározásánál mérlegelni kell:

a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,

b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,

c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,

d) a jogsértő állapot időtartamát,

e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,

f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint

g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.

(3) A településkép-védelmi bírság kiszabásának esetei:

a) a rendeletben előírt településképi bejelentési eljárás kezdeményezésének elmulasztásával megindított építési tevékenység;

b) a településképi bejelentésben foglaltaktól eltérő építési tevékenység végzése;

c) a településképi követelmények megszegése és a végzésben megállapított határidőre nem teljesítése;

d) településképi bejelentésre hozott polgármesteri döntésben foglaltak be nem tartása.

22. A településkép-védelmi bírság kiszabásának és behajtásának módja

26. § (1) A településkép-védelmi bírságot Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 14100330-92660049-01000003 számú számlájára kell befizetni.

(2) A bírság befizetésének határideje: a bírság összegét megállapító határozat véglegessé válásától számított 15 nap.

IX. Fejezet

Önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer

23. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése

27. § (1) A védettség alá eső területek és egyedi ingatlanok létesítményeinek fenntartásáról és jó karban tartásáról azok tulajdonosa illetve vagyonkezelője köteles gondoskodni.

(2) A műemlékek és helyi védettség alá tartozó létesítmények fokozott fenntartási költségeinek kiegészítő finanszírozására Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata támogatási rendszert működtet.

(3) A támogatást az Önkormányzat a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata elfogadott éves költségvetésében a lehetőségekre figyelemmel biztosítja, de a helyi védelem támogatására szolgáló keret nem lehet kevesebb évi 7 M Ft-nál.

(4) Az Önkormányzat által nyújtott támogatás vissza nem térítendő támogatás, melynek mértékéről az Önkormányzat éves költségvetési rendeletében kell rendelkezni.

(5) Vissza nem térítendő támogatás a számlákkal igazolt költségek alábbi részéhez adható a helyi egyedi védelem alá eső létesítmények esetében a költségek 40 %-áig.

24. A helyi védelem támogatására szolgáló pénzügyi keret felhasználása

28. § (1) A helyi védelem alatt álló értékek felújítására szánt keret felhasználására pályázati úton elosztott támogatások formájában kerül sor.

(2) A támogatásra pályázhat minden műemléki vagy helyi védettséggel érintett létesítmény tulajdonosa, vagyonkezelője, kivéve, ha az maga az Önkormányzat, vagy az Önkormányzat költségvetési szerve, gazdasági társasága. Ez a korlátozás az önkormányzati résztulajdonnal rendelkező társasházakat nem érinti. Önkormányzati résztulajdonnal rendelkező társasház esetén felújítási támogatás csak az önkormányzati tulajdoni hányad arányával csökkentett mértékben adható. A helyi védelmi támogatási keretből nem adható támogatás olyan célra, amelyet az Önkormányzat más támogatási formában is részesít.

(3) A támogatás igénybe vehető a védettség alá tartozó létesítmények megőrzését, felújítását szolgáló tervezési, lebonyolítási és a pályázat benyújtásának időpontjában meg nem kezdett kivitelezési munkák finanszírozásához. A pályázat elbírálásáig a pályázat tárgyát képező kivitelezési munka nem kezdhető meg.

(4) Az Önkormányzat részéről nyújtott támogatás minden esetben a saját források kiegészítésére szolgál. A pályázat benyújtásának feltétele, hogy a pályázó az önrész rendelkezésre állását pályázatának benyújtásával egyidejűleg igazolja. A támogatás az elvégzett munkák számlával történő igazolását követően, a megítélt támogatás arányában folyósítható.

(5) Az önkormányzat a vissza nem térítendő támogatást – 5 millió Ft, illetve ezt meghaladó támogatási összeg esetén – a támogatott által kötött kivitelezői szerződés birtokában, a kivitelezői szerződésben rögzített pénzügyi, műszaki ütemtervnek megfelelően a támogatott által megbízott műszaki ellenőrrel igazoltatott számla alapján a támogatási szerződésben meghatározott arányban a számla benyújtását követő 30 napon belül a támogatott számlaszámára utalja át.

(6) Az önkormányzat a vissza nem térítendő támogatást – 5 millió Ft támogatási összeg alatt – utófinanszírozási rendszer keretében a munkálatok elvégzése után, a számlák benyújtását követő 30 napon belül a támogatott számlaszámára utalja át.

25. A helyi védelem támogatási pályázat lebonyolítása

29. § (1) A helyi védelem támogatásának pályázati felhívását minden év március 10-ig a Polgármester teszi közzé.

(2) A közzététel során meg kell határoznia:

a) a pályázat benyújtásának feltételeit;

b) a pályázat lebonyolítása során esedékes határidőket;

c) a pályázati támogatás igénybevételének részletes feltételeit, a támogatási összeg kihelyezésének módját;

d) az elbírálás módját.

(3) A helyi védelem támogatási pályázatát úgy kell lebonyolítani, hogy minden év június 30-ig a nyertesek kihirdetésére sor kerülhessen. A pályázatok benyújtási határideje minden év május 31-e.

(4)⁴⁶ ⁴⁷ A kihirdetést követően a pályázókkal a támogatási szerződéseket tárgyév július 31-ig kell megkötni. A támogatási összeg folyósítására a támogatási szerződés megkötését követően kerülhet sor a támogatásban részesülő által tárgyév július 31. – december 10. közötti időszakban kiállított hitelesített számla ellenében, átutalásos számla esetén az átutalást igazoló bankszámla-kivonat egyidejű csatolásával. Műszaki okok, vagy a kivitelezést gátló egyéb tényezők fellépése esetén különösen indokolt esetben a pályázó kérheti a Polgármestertől a határidő meghosszabbítását. A védett létesítményen elvégzett felújítási munka megfelelőségét a városi főépítész vagy felkért külső építésügyi szakértő ellenőrzi.

(5) A pályázatokat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesternék címezve, Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalánál kell benyújtani.

(6) A határidőn túl érkező, valamint a tartalmilag vagy formailag nem megfelelő pályázatok elbírálására nem kerül sor, azok érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerülnek.

(7)⁴⁸ Pályázni csak Nagykanizsa város közigazgatási területén található, jelen rendelet 1. és 2. mellékletében felsorolt épületek, építmények és egyéb helyi védelem alá tartozó objektumok felújítására, megóvására irányuló munkákkal lehet.

(8) A határidőre és a kiírásban szereplő tartalommal beérkező pályázatokat a Városi Főépítész nyilvántartásba veszi.

(9) A pályázatok elbírálásáról szóló előterjesztést a Városi Főépítész készíti elő döntésre a műszaki indokoltság, az épület és felújítás jellege, a felújításra fordított költségek alapján. Az előterjesztés határideje: minden év június 30.

(10) A pályázatok elbírálását a Városfejlesztési és Üzemeltetési Bizottság végzi a Közgyűléstől átruházott jogkörben eljárva.

(11)⁴⁹ A pályázatok elbírálásáról született döntésről a városi főépítész a pályázókat írásban értesíti évente legkésőbb július 10-ig.

26. A helyi védett értékek felújítására irányuló pályázat tartalmi követelményei

30. §⁵⁰ (1) A benyújtott pályázatnak tartalmaznia kell:

a) a pályázó adatait (név, lakcím, telefonszám);

b) építési engedélyhez kötött munka esetén az építési engedélyezési tervdokumentációt és a jogerős engedélyezési határozatot, bejelentéshez kötött munka esetén az építési hatóság nyilvántartásba vételéről szóló döntését;

c) fényképdokumentációt az épület jelenlegi állapotáról;

d) az ingatlan tulajdoni lapjának 30 napnál nem régebbi hiteles másolatát;

e) amennyiben a pályázó nem az ingatlan tulajdonosa, a tulajdonos(ok) szerződéskötésre vonatkozó meghatalmazását;

f) a pályázatban szereplő munka megvalósítására vonatkozó költségvetést;

g) a megpályázott munka elkészülésének tervezett határidejét;

h) a megpályázott pénzösszeg megjelölését, felhasználásának tervezett módját és határidejét,

i) előzetes kötelezettségvállalást arra, hogy a támogatás elnyerése esetén a kapott összeget a pályázati feltételek szerint használja fel.

j) a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. pontja b) és c) alpontjában felsorolt szervezetek közé tartozó pályázó nyilatkozatát arról, hogy átlátható szervezetnek minősül.

k) társasházak és közös tulajdonú ingatlanok esetében a lakóközösség közgyűlési határozatát, vagy a tulajdonosi közösség döntését arról, hogy a pályázaton elnyert támogatást igénybe kívánják venni;

l) társasházak és közös tulajdonú ingatlanok esetében a szerződéskötésre vonatkozó, a tulajdonostársak képviseletére jogosító meghatalmazást.

(2) Támogatás akkor vehető igénybe, ha a helyi védelem alá helyezett építmények eredeti külső és belső megjelenítését az értékvizsgálat alapján megőrzik és helyreállítják. Ilyen értékőrző helyreállításnak minősül különösen a védett értékek

a) egésze és részletei geometriai formájának, azok rész és egész befoglaló méreteinek;

b) az építmény homlokzati és tetődíszeinek (nyílászáró keretezései, párkányok, kupolák, tetőfestések stb.);

c) kapualjának, lépcsőházának;

d) eredeti tartozékainak és felszereléseinek restaurálása, visszaállítása, felújítása.

27. A helyi védelem alatt álló épületekre vonatkozó egyéb kedvezmények

31. § (1) Helyi védelem alatt álló ingatlanon végzett állagmegóvási, felújítási, illetve felújítással együtt járó egyéb építési munkálatok esetén, amennyiben a munkálatok végzéséhez közterület foglalás szükséges, a felújítással érintett ingatlan tulajdonosa a helyi védelem ügyének támogatása érdekében legfeljebb 6 hónap időtartamra mentesül a közterületek és a közterület jellegű területek használatáról szóló helyi rendeletben megállapított közterület foglalási díj fizetési kötelezettségétől.

(2) Helyi védett ingatlanra vonatkozóan jelen rendeletben megállapított díj-kedvezmény nem haladhatja meg a kedvezményezett esetben a védettség okát képező értéket érintően ténylegesen elvégzett felújítási munkák értékét.

X. Fejezet

Záró rendelkezések

32. § (1) E rendelet 2017. október 1-jén lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépése előtt indult, folyamatban lévő véleményezési, bejelentési és kötelezési eljárásokban az ügy indulásakor hatályban lévő jogszabályok szerint kell eljárni.

(3) Hatályát veszti:

a) az épített környezet értékeinek helyi védelméről szóló 91/2011. (XI. 04.) önkormányzati rendelet;

b) a reklámok és hirdető-berendezések elhelyezésének szabályairól szóló 12/2013. (III. 04.) önkormányzati rendelet;

c) a településképi véleményezési, a településképi bejelentési eljárás és a településképi kötelezés szabályairól szóló 13/2013. (III. 04.) önkormányzati rendelet;

d) az elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről szóló 12/2007. (IV. 04.) önkormányzati rendelet, valamint az azt módosító 19/2007. (IV. 13.) önkormányzati rendelet.

1. melléklet

1.1. HELYI TERÜLETI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ INGATLANOK JEGYZÉKE

Megnevezés	Hrsz
Gyalogút (közterület)	3513, 3537, 3559
Gyulai köz (közterület)	3517, 3544, 3564
Maort utca (közterület)	3524
Maort u. 3.	3507
Maort u. 4.	3528
Maort u. 5.	3508
Maort u. 6.	3529
Maort u. 7.	3510
Maort u. 8.	3532
Maort u. 9.	3511
Maort u. 10.	3533
Maort u. 11.	3512
Maort u. 12.	3536
Maort u. 13.	3514
Maort u. 14.	3538
Maort u. 15.	3515
Maort u. 16.	3541
Maort u. 17.	3516
Maort u. 18.	3542
Maort u. 19/1-4	3518
Maort u. 22.	3547
Maort u. (közterület)	3523/2 északi 55 m-es területrész
Maort u. – Olaj u. (közterület)	3551/4 északi 55 m-es területrész
Olaj u. (közterület)	3552, 3498
Olaj u. 3.	3527
Olaj u. 4.	3554
Olaj u. 5.	3530
Olaj u. 6.	3555
Olaj u. 7.	3531
Olaj u. 8.	3556
Olaj u. 9.	3534
Olaj u. 10.	3557
Olaj u. 11.	3535
Olaj u. 12.	3558
Olaj u. 13.	3539
Olaj u. 14.	3560
Olaj u. 15.	3540
Olaj u. 16.	3561
Olaj u. 17.	3543
Olaj u. 18.	3562
Olaj u. 19.	3545
Olaj u. 20.	3563
Olaj u. 21.	3546
Olaj u. 21/a	3551/2
Olaj u. 22.	3565/1
Olaj u. 24.	3566/1
Olaj u. (közterület)	3566/4
Papp Simon sétány (kt)	3487
Papp S. sétány 2.	3492
Papp S. sétány 4.	3491
Papp S. sétány 6.	3490
Papp S. sétány 8.	3489
Papp S. sétány 10.	3488
Tripammar Gy. utca (kt)	3484
Tripammer u-i sorgarázsok	3509, 3510/2
Vécsey utca (közterület)	3504
Vécsey u. 5.	3497
Vécsey u. 7.	3496
Vécsey u. 8.	3607
Vécsey u. 9.	3495
Vécsey u. 10.	3606
Vécsey u. 11.	3494
Vécsey u. 12.	3605
Vécsey u. 13.	3493
Vécsey u. 14.	3553
Vécsey u. 16.	3526
Vécsey u. 18.	3525
Vécsey u. 20.	3506
Vécsey u. 22.	3505

1.2. HELYI TERÜLETI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ INGATLANOK TÉRKÉPI LEHATÁROLÁSA

MAORT-telep

2. melléklet⁵¹

3. melléklet⁵²

3.1.⁵³ TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ UTCAKÉPEK TERÜLETEI

U-1 Ady Endre utca 1-43/c, illetve 2-14. és 30-68. sz. ingatlanok utcai homlokzat, utcakép

U-2 Arany János utca 1-11., illetve 2-12. sz. ingatlanok utcai homlokzat, utcakép

U-3 Árpád utca 1-47., illetve 2-44. sz. ingatlanok utcai homlokzat, utcakép

U-4 Babochay utca 1-55, illetve 2-54. sz. ingatlanok utcai homlokzat, utcakép

U-5 Bajza utca 1-17., illetve 2-20. sz. ingatlanok utcai homlokzat, utcakép

U-6 Báthory utca 1-15., illetve 2-24. sz. ingatlanok utcai homlokzat, utcakép

U-7 Batthyány utca 1-31, illetve 2-26. sz. ingatlanok utcai homlokzat, utcakép

U-8 Csány László utca 1/a-27., illetve 2-30. sz. ingatlanok utcai homlokzat, utcakép

U-9 Csengery utca 1-85., illetve 2-80. sz. ingatlanok utcai homlokzat, utcakép

U-10 Deák tér 1-13. sz. ingatlanok utcai homlokzat, utcakép

U-11 Dózsa György utca 1-95/a, illetve 2/d-114. sz. ingatlanok utcai homlokzat, utcakép

U-12 Eötvös tér 1-27. sz. ingatlanok utcai homlokzat, utcakép

U-13 Erzsébet tér 1-23. sz. ingatlanok utcai homlokzat, utcakép

U-14 Fő utca 1-23., illetve 2-24. sz. ingatlanok utcai homlokzat, utcakép

U-15 Honvéd utca 1-57., illetve 2-42/a. sz. ingatlanok utcai homlokzat, utcakép

U-16 Hunyadi utca 1-43., illetve 2-42. sz. ingatlanok utcai homlokzat, utcakép

U-17 Katona József utca 1-7., illetve 2-4. sz. ingatlanok utcai homlokzat, utcakép

U-18 Kazinczy utca 1-11., illetve 2-6. sz. ingatlanok utcai homlokzat, utcakép

U-19 Kinizsi utca 1-85., illetve 2-72. sz. ingatlanok utcai homlokzat, utcakép

U-20 Király utca 1/a-49., illetve 4-36. sz. ingatlanok utcai homlokzat, utcakép

U-21 Királyi Pál utca 1-19/a, illetve 2-8. sz. ingatlanok utcai homlokzat, utcakép

U-22 Kisfaludy utca 1/a-41., illetve 2-38. sz. ingatlanok utcai homlokzat, utcakép

U-23 Kórház utca 1-19., illetve 2/a-2/b. sz. ingatlanok utcai homlokzat, utcakép

U-24 Kossuth tér 1-14. sz. ingatlanok utcai homlokzat, utcakép

U-25 Kölcsey utca 3-13., illetve 2-16. sz. ingatlanok utcai homlokzat, utcakép

U-26 Magyar utca 2-80., illetve 3-79. sz. ingatlanok utcai homlokzat, utcakép

U-27 Petőfi utca 17-93., illetve 30-90. sz. ingatlanok utcai homlokzat, utcakép

U-28 Rákóczi utca 1/a-93/a., illetve 2-106. sz. ingatlanok utcai homlokzat, utcakép

U-29 Rozgonyi utca 1-49., illetve 2-30. sz. ingatlanok utcai homlokzat, utcakép

U-30 Sugár utca 1-53., illetve 2-74. sz. ingatlanok utcai homlokzat, utcakép

U-31 Széchenyi tér 1-4. sz., illetve 11-14. sz. ingatlanok utcai homlokzat, utcakép

U-32 Szemere utca 1-23., illetve 2-16. sz. ingatlanok utcai homlokzat, utcakép

U-33 Szent Imre utca 3-9, illetve 2-14. sz. ingatlanok utcai homlokzat, utcakép

U-34 Teleki utca 2-66. sz. ingatlanok utcai homlokzat, utcakép

U-35 Vörösmarty utca 1-71., illetve 2-68. sz. ingatlanok utcai homlokzat, utcakép

U-36 Zrínyi utca 29-59, illetve 34-62. sz. ingatlanok utcai homlokzat, utcakép

U-37 Kálvin tér 1-5. sz. ingatlanok utcai homlokzat, utcakép

3.2.⁵⁴ TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ UTCAKÉPEK TERÜLETI LEHATÁROLÁSA – TÉRKÉPMELLÉKLET

4. melléklet⁵⁵

5. melléklet⁵⁶

6. melléklet⁵⁷

7. melléklet⁵⁸

8. melléklet⁵⁹

9. melléklet⁶⁰

A bevezető a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 27/2021. (X. 29.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

A (4) bekezdéssel kiegészítette a 43/2017. (XII. 18.) önkorm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2017. 12. 19-től. Az 1. § (4) bekezdését a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 11/2025. (IV. 1.) önkormányzati rendelete 4. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

A 2. §-t módosította a 16/2019. (IX. 02.) önkorm. rendelet 2. §-a. Hatályos 2019. 09. 03-tól. A 2. § a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 11/2025. (IV. 1.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

⁴

A (9) bekezdést módosította a 16/2019. (IX. 02.) önkorm. rendelet 3. §-a. Hatályos 2019. 09. 03-tól.

⁵

A (10) bekezdéssel kiegészítette a 16/2019. (IX. 02.) önkorm. rendelet 4. §-a. Hatályos 2019. 09. 03-tól.

⁶

A (3) bekezdést hatályon kívül helyezte a 16/2019. (IX. 02.) önkorm. rendelet 30. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2019. 09. 03-tól.

⁷

A 6. §-t módosította a 16/2019. (IX. 02.) önkorm. rendelet 5. §-a. Hatályos 2019. 09. 03-tól.

⁸

A 6. § (2) bekezdése a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 27/2021. (X. 29.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

⁹

Az (1) bekezdést módosította a 16/2019. (IX. 02.) önkorm. rendelet 6. §-a. Hatályos 2019. 09. 03-tól.

¹⁰

Az 5. alcímet módosította a 16/2019. (IX. 02.) önkorm. rendelet 7. §-a. Hatályos 2019. 09. 03-tól.

¹¹

A 8. § (3) bekezdése a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 27/2021. (X. 29.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹²

A 8. § (9) bekezdése a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 27/2021. (X. 29.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹³

A 6. alcímet hatályon kívül helyezte a 16/2019. (IX. 02.) önkorm. rendelet 30. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2019. 09. 03-tól.

¹⁴

A 10. §-t módosította a 16/2019. (IX. 02.) önkorm. rendelet 8. §-a. Hatályos 2019. 09. 03-tól.

¹⁵

A 8. alcímet módosította a 16/2019. (IX. 02.) önkorm. rendelet 9. §-a. Hatályos 2019. 09. 03-tól.

¹⁶

A 12. §-t módosította a 16/2019. (IX. 02.) önkorm. rendelet 10. §-a. Hatályos 2019. 09. 03-tól.

¹⁷

A 12. § (1) bekezdése a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 11/2025. (IV. 1.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

¹⁸

A 12. § (2) bekezdése a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 11/2025. (IV. 1.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

¹⁹

A 12. § (4) bekezdése a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 27/2021. (X. 29.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.

²⁰

A 12. § (5) bekezdése a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 27/2021. (X. 29.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.

²¹

A 10. alcímet módosította a 16/2019. (IX. 02.) önkorm. rendelet 11. §-a. Hatályos 2019. 09. 03-tól.

²²

A 13. § (1) bekezdése a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 27/2021. (X. 29.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²³

A 13. § (1a) bekezdését a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 27/2021. (X. 29.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdése iktatta be. A 13. § (1a) bekezdése a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 17/2023. (V. 24.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁴

A 13. § (2) bekezdés c) pontja a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 17/2023. (V. 24.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁵

A 13. § (3a) bekezdését a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 27/2021. (X. 29.) önkormányzati rendelete 5. § (3) bekezdése iktatta be.

²⁶

A 13. § (7) bekezdése a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 17/2023. (V. 24.) önkormányzati rendelete 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁷

A 13. § (14) bekezdését a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 17/2023. (V. 24.) önkormányzati rendelete 1. § (4) bekezdése iktatta be.

²⁸

A 12. alcímet (15–16. §-t) a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 11/2025. (IV. 1.) önkormányzati rendelete 4. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

²⁹

A c) pontot módosította a 43/2017. (XII. 18.) önkorm. rendelet 4. §-a. Hatályos 2017. 12. 19-től.

³⁰

A c) pontot módosította a 43/2017. (XII. 18.) önkorm. rendelet 5. §-a. Hatályos 2017. 12. 19-től.

³¹

A (4) bekezdést módosította a 43/2017. (XII. 18.) önkorm. rendelet 6. §-a. Hatályos 2017. 12. 19-től.

³²

Az V. Fejezetet módosította a 16/2019. (IX. 02.) önkorm. rendelet 13. §-a. Hatályos 2019. 09. 03-tól.

³³

A 19. § (1) bekezdése a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 27/2021. (X. 29.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.

³⁴

A 19. § (1) bekezdés d) pontját a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 11/2025. (IV. 1.) önkormányzati rendelete 4. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

³⁵

A 20. §-t módosította a 16/2019. (IX. 02.) önkorm. rendelet 14. §-a. Hatályos 2019. 09. 03-tól.

³⁶

A 21. § a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 27/2021. (X. 29.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.

³⁷

Az (1) bekezdést módosította a 16/2019. (IX. 02.) önkorm. rendelet 15. §-a. Hatályos 2019. 09. 03-tól.

³⁸

A 22. §-t módosította a 10/2021. (III. 12.) önkorm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2021. 03. 13-tól. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell. A 22. § a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 27/2021. (X. 29.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.

³⁹

A 23. § a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 27/2021. (X. 29.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁰

A (2) bekezdést módosította a 16/2019. (IX. 02.) önkorm. rendelet 17. §-a. Hatályos 2019. 09. 03-tól.

⁴¹

A (4) bekezdést módosította a 16/2019. (IX. 02.) önkorm. rendelet 18. §-a. Hatályos 2019. 09. 03-tól.

⁴²

A VIII. Fejezetet módosította a 16/2019. (IX. 02.) önkorm. rendelet 19. §-a. Hatályos 2019. 09. 03-tól.

⁴³

A 24. § (1) bekezdése a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 27/2021. (X. 29.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁴

A 24. § (2) bekezdése a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 27/2021. (X. 29.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁵

A 25. § (1) bekezdése a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 27/2021. (X. 29.) önkormányzati rendelete 11. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁶

A (4) bekezdést módosította a 43/2017. (XII. 18.) önkorm. rendelet 7. §-a. Hatályos 2017. 12. 19-től.

⁴⁷

A (4) bekezdést módosította a 16/2019. (IX. 02.) önkorm. rendelet 20. §-a. Hatályos 2019. 09. 03-tól.

⁴⁸

A (7) bekezdést módosította a 16/2019. (IX. 02.) önkorm. rendelet 21. §-a. Hatályos 2019. 09. 03-tól.

⁴⁹

A (11) bekezdést módosította a 20/2018. (VIII. 31.) önkorm. rendelet 10. §-a. Hatályos: 2018. 09. 01-től.

⁵⁰

A 30. §-t módosította a 16/2019. (IX. 02.) önkorm. rendelet 22. §-a. Hatályos 2019. 09. 03-tól.

⁵¹

A 2. melléklet a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 27/2021. (X. 29.) önkormányzati rendelete 12. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. A 2. melléklet a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 11/2025. (IV. 1.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.

⁵²

A 3. mellékletet módosította a 16/2019. (IX. 02.) önkorm. rendelet 29. §-a. Hatályos 2019. 09. 03-tól.

⁵³

A 3. melléklet 3.1. pontja a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 27/2021. (X. 29.) önkormányzati rendelete 12. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵⁴

A 3. melléklet 3.2. pontja a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 27/2021. (X. 29.) önkormányzati rendelete 12. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵⁵

A 4. mellékletet a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 11/2025. (IV. 1.) önkormányzati rendelete 4. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

⁵⁶

Az 5. mellékletet módosította a 43/2017. (XII. 18.) önkorm. rendelet 9. § (1) bekezdése. Hatályos 2017. 12. 19-től. Az 5. mellékletet a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 11/2025. (IV. 1.) önkormányzati rendelete 4. § e) pontja hatályon kívül helyezte.

⁵⁷

A 6. mellékletet módosította a 43/2017. (XII. 18.) önkorm. rendelet 9. § (2) bekezdése. Hatályos 2017. 12. 19-től. A 6. mellékletet a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 11/2025. (IV. 1.) önkormányzati rendelete 4. § f) pontja hatályon kívül helyezte.

⁵⁸

A 7. mellékletet módosította a 43/2017. (XII. 18.) önkorm. rendelet 9. § (3) bekezdése. Hatályos 2017. 12. 19-től. A 7. mellékletet a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 11/2025. (IV. 1.) önkormányzati rendelete 4. § g) pontja hatályon kívül helyezte.

⁵⁹

A 8. mellékletet módosította a 43/2017. (XII. 18.) önkorm. rendelet 9. § (4) bekezdése. Hatályos 2017. 12. 19-től. A 8. mellékletet a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 11/2025. (IV. 1.) önkormányzati rendelete 4. § h) pontja hatályon kívül helyezte.

⁶⁰

A 9. mellékletet módosította a 43/2017. (XII. 18.) önkorm. rendelet 9. § (5) bekezdése. Hatályos 2017. 12. 19-től. A 9. mellékletet a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 11/2025. (IV. 1.) önkormányzati rendelete 4. § i) pontja hatályon kívül helyezte.