1. § (1)² A rendelet hatálya kiterjed a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre (a továbbiakban: helyiség), tekintet nélkül arra, hogy azok hol találhatók. Az Önkormányzat illetékességi területe a helyiségek tekintetében övezetekre tagolódik, az egyes övezetek területi lehatárolását az 1. melléklet tartalmazza.

(2) Az Önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek feladatellátásához biztosított lakás és helyiség bérbeadásának, valamint a bérbeadói hozzájárulásnak a feltételeit a költségvetési szerv az e rendeletben meghatározott feltételek keretei között önállóan határozza meg.

2. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérbeadói jogát - az 1. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével - az Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) gyakorolja.

(2)³ A Képviselő-testület az e rendeletben meghatározott esetekben a lakások és a helyiségek bérbeadói jogának gyakorlásával az Önkormányzat Szociális és Egészségügyi Bizottságát, a Vagyongazdálkodási és Kerületfejlesztési Bizottságát és a Polgármestert bízza meg, akik feladataikat a Budapest Főváros XI. Kerület Újbudai Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) közreműködésével látják el.

(3) Ha e rendelet vagy más jogszabály nem jelöli meg a bérbeadói jogokat gyakorló és a bérbeadói kötelezettséget teljesítő szervet, a jogok és kötelezettségek a Polgármestert illetik, terhelik.

(4) Az (2)-(3) bekezdés nem érinti a Képviselő-testületnek azt a jogát, hogy bármelyik lakás és helyiség tekintetében közvetlenül gyakorolja a bérbeadói jogokat és teljesítse a bérbeadói kötelezettségeket.

(5) A (2) bekezdésben meghatározott bizottságok működésének - nyári időszakban történő - szünetelése időtartama alatt a 27. §-ban meghatározott okok fennállása esetén a Polgármester jogosult és köteles ellátni a bizottságok bérbeadói feladatait, gyakorolni a bizottságok hatásköreit azzal, hogy a megtett intézkedéseiről az illetékes bizottságot a soron következő első ülésén tájékoztatni köteles.

3. § E rendelet alkalmazásában

4. § (1) Lakást csak az e rendeletben meghatározott jogcímek és feltételek fennállása esetén lehet bérbe adni.

(2) A lakásokat

(3) A lakáshitel címén keletkezett tartozásnak minősül:

(4)⁵ A Szociális és Egészségügyi Bizottság az évente várhatóan megüresedő lakásszám figyelembevételével - a Vagyongazdálkodási és Kerületfejlesztési Bizottság véleménye alapján - határozza meg az üres lakások bérbeadásának jogcím szerinti arányait.

(5) Bérbe adni üres lakást, vagy - az e rendeletben meghatározott esetekben - üresnek minősülő lakást lehet.

5. § (1) Szociális helyzet alapján lehet lakást bérbe adni annak a befogadott lakásigénylési kérelemmel rendelkező személynek, akinek a jövedelmi és vagyoni körülményei megfelelnek a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek.

(2) A szociális helyzet alapján történő bérbeadásra jogosultság feltételei, hogy

(3) Ha az igénylő és a vele együtt költöző közeli hozzátartozója rendelkezik tulajdonnal, a lakásigénylési kérelem csak abban az esetben fogadható be, ha kérelmező hitelt érdemlően igazolni tudja, hogy a tulajdonukban lévő ingatlanra a végrehajtási jog bejegyzésre került és az árverezés időpontja kitűzésre került.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott jogosultság fennállását a lakásigénylőnek és a lakásigénylési kérelmen szereplő közeli hozzátartozójának a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti - az előző évi átlagjövedelme alapján megállapított - havi nettó jövedelmére vonatkozó, hitelt érdemlő módon kiállított kimutatással vagy nyilatkozattal, első alkalommal a kérelem benyújtásakor, majd ezt követően évente igazolnia kell.

6. § (1) A lakásigénylési kérelmet az erre rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani.

(2) A formanyomtatványon nyilatkozni kell a lakásigénylő és a vele együtt költöző közeli hozzátartozója személyi adatairól és az 5. § (2) és (3) bekezdéseiben meghatározottak szerinti jogosultság fennállásáról.

(3) A kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról is, hogy hozzájárul a közölt személyes adatoknak - a lakásigénylés elbírálásáig vagy a lakásbérleti szerződés megszűnéséig történő - az Önkormányzat által az e rendeletben előírtak szerinti kezeléséhez.

(4) A kérelmezőnek az adataiban, nyilatkozataiban bekövetkezett változásokról az 5. § (4) bekezdésében meghatározott igazolás benyújtásával egyidejűleg minden év március 31. napjáig nyilatkoznia kell, ellenkező esetben kérelme a 7. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásból törlésre kerül.

7. § (1) A lakásigénylő szociális helyzete alapján történő bérbeadásra való jogosultsága esetén a Polgármesteri Hivatal a kérelmet nyilvántartásba veszi, és a nyilvántartásba vett kérelem befogadásáról a lakásigénylőt írásban értesíti.

(2) Ha a szociális helyzet alapján történő bérbeadásra jogosultság nem áll fenn, a lakásigénylőt a kérelem elutasításáról tájékoztatni kell.

8. § (1) A Szociális és Egészségügyi Bizottság - a 4. § (4) bekezdésében meghatározott arányok betartása mellett - állapítja meg a lakásjuttatási névjegyzéket a befogadott lakásigénylők rászorultsága alapján történő rangsorolásával minden év május 31-ig.

(2) A lakásjuttatási névjegyzékbe vett igénylőnek a lakás bérbeadását megelőzően a jogosultság fennállását

9. § (1) Kivételes méltányosságból az egészségügyi, családi és gyermekvédelmi szempontból rászoruló, befogadott lakásigénylési kérelemmel nem rendelkező személyt - a Polgármester javaslata alapján - a Szociális és Egészségügyi Bizottság a 8. § (1) bekezdésében meghatározott határidőt követően az éves névjegyzékbe, annak kiegészítésével felveheti.

(2) A Szociális és Egészségügyi Bizottság az (1) bekezdésben foglalt döntését a kérelmező lakásigénylőnél végzett környezettanulmány figyelembevételével hozza meg.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott személlyel egy alkalommal, legfeljebb egy éves, határozott idejű bérleti jogviszony létesíthető.

10. § (1) Lakásjuttatási névjegyzék alapján történő bérbeadás során a névjegyzékbe vett és a jogosultságát igazoló igénylő részére a (2) bekezdésben meghatározott szükséges lakásigény mértékét meg nem haladó szobaszámú lakás adható bérbe.

(2) A lakásigény mértéke legfeljebb:

(3) A szükséges lakásigény mértékének megállapításánál a lakásigénylőt és a vele együtt költöző közeli hozzátartozói közül azokat a személyeket kell figyelembe venni, akik az Ltv.-ben foglaltak szerint a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhatók be a lakásba.

(4) A lakásjuttatási névjegyzékbe vett lakásigénylő részére biztosítható lakás bérbeadásáról a Szociális és Egészségügyi Bizottság dönt

11. § (1) A pályázat alapján létrejött bérlet piaci alapú vagy költségelven alapuló bérlet lehet.

(2) Pályázat alapján adható bérbe az Önkormányzat eszközeiből vagy a központi költségvetés bérlakás előirányzatából pályázaton elnyert támogatásból épített, vásárolt új és használt lakás, és az Önkormányzat eszközeiből felújított, korszerűsített, bővített lakás.

(3) Pályázat alapján adható bérbe - a pályázati kiírás feltételei szerint - az olyan lakás is, amelynek a rendeltetésszerű használatra való alkalmassá tételére, felújítására, komfortfokozatának emelésére az ajánlattevőnek együtt kell ajánlatot tenni.

(4) Pályázat üres lakásra vagy a megüresedő lakásra akkor írható ki, ha a lakásban lakó személy írásbeli nyilatkozata alapján a lakás üressé válásának időpontja ismert.

(5) A pályázat alapján bérbe adható lakásokról - a 4. § (4) bekezdésében meghatározott arányok betartása mellett - a Szociális és Egészségügyi Bizottság dönt.

12. § (1) A pályázat nyilvános, azon bárki részt vehet.

(2) A pályázónak ajánlatában nyilatkoznia kell, hogy nyertessége esetén vállalja a pályázati lakásra irányadó, a rendelet HARMADIK RÉSZ-ében meghatározott mértékű lakbér háromszorosának óvadék jogcímén történő megfizetését.

(3) A pályázó az azonos időpontban meghirdetett lakások közül legfeljebb három lakás bérbevételére nyújthat be pályázatot.

13. § (1) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

(2) A pályázati ajánlatok benyújtásának határidejét úgy kell meghatározni, hogy a benyújtásra a kiírástól számított legalább 30 nap álljon rendelkezésre. A kiírás időpontjának a pályázatnak a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és honlapján történő közzétételét kell tekinteni.

(3) A pályázati kiírás feltételeit és az elbírálás szempontjait a Szociális és Egészségügyi Bizottság határozza meg.

14. § (1) A pályázati kiírást közzé kell tenni az Újbuda újságban, az Önkormányzat közterületi hirdetőtábláin és a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és honlapján.

(2) A pályázati kiírás közzétételéről a Polgármesteri Hivatal útján a Polgármester gondoskodik.

15. § (1) A pályázatot a Polgármesteri Hivatal által térítésmentesen rendelkezésre bocsátott nyomtatványon kell benyújtani.

(2) A pályázatnak tartalmaznia kell:

16. § (1) A benyújtott pályázatokat a Polgármesteri Hivatal dolgozza fel, melynek eredményeként a Polgármester javaslatot tesz

(2) Érvénytelen az a pályázat, amelyet

(3) A nyertes pályázó és az őt követő pályázó személyét a Polgármester előterjesztése alapján a pályázati kiírásban meghatározott elbírálási szempont szerint a Szociális és Egészségügyi Bizottság állapítja meg.

(4) A lakásbérleti szerződést a pályázati eljárás eredményének megállapítását követő 30 napon belül kell megkötni a pályázat nyertesével.

(5) Ha a pályázat nyertese a bérleti szerződést neki felróható okból a (4) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem köti meg, úgy a bérleti szerződést a sorrendben következő pályázóval kell megkötni.

(6) Eredménytelen a pályázat, ha a pályázat nyertesével, vagy a sorrendben őt követő pályázóval sem jön létre bérleti szerződés

17. § (1) Bérlőkiválasztási vagy bérlőkijelölési jognak más szerv részére megállapodás alapján történő biztosításáról a Szociális és Egészségügyi Bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület dönt.

(2) A megállapodásban a biztosításra kerülő bérlőkiválasztási vagy bérlőkijelőlési jog ellenértékeként a lakás beköltözhető forgalmi érték legalább 10%-át kell kikötni. A megállapodásnak tartalmaznia kell azt is, hogy a kiválasztott, kijelölt bérlő a HARMADIK RÉSZBEN meghatározott mértékű lakbért köteles megfizetni.

(2a)⁸ A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően 5 garzonházi lakrészre vonatkozó bérlőkiválasztási vagy bérlőkijelölési jog pénzbeli ellenérték csökkentésével vagy megállapítása nélkül is biztosítható.

(3) Ha a lakást ismételten bérbe lehet adni, a bérlő kiválasztására vagy kijelölésére jogosultat fel kell hívni, hogy a felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belül közölje a bérlő személyét és határozza meg a bérbeadásnak azokat a feltételeit, amelyre jogszabály vagy a megállapodás feljogosítja.

(4) A megállapodásban ki kell kötni, hogy ha bérlő kiválasztására vagy kijelölésére jogosult határidőben nem válaszol, vagy az általa közölt adatok alapján a szerződést nem lehet megkötni, a lakás bérének megfelelő összeget és az Önkormányzatnak számlázott közüzemi és társasház közgyűlési döntése alapján fizetendő közös költséget köteles megtéríteni.

18. § (1) Lakásgazdálkodás jogcímén lehet másik lakást bérbe adni annak, akinek a Polgármester az Ltv. 26. § (1) bekezdése alapján - lakás átalakítása, korszerűsítése, lebontása vagy társbérlet megszüntetése céljából - felmondta a szerződését.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt esetben a felek úgy is megállapodhatnak, hogy az Önkormányzat cserelakás biztosítása mellett pénzbeli térítést is fizet. A térítés mértékére a 41. §-ban foglaltak az irányadóak.

19. § (1) Ha az Önkormányzat döntése alapján a bérlő bérleti jogviszonya városrehabilitáció vagy kisajátítási eljárás eredményeként szűnik meg, úgy a bérlő részére az Ltv. 26. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott minőségű cserelakást kell biztosítani.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a felek a lakásbérleti jogviszonyt közös megegyezéssel úgy is megszüntethetik, hogy az Önkormányzat cserelakás biztosítása mellett pénzbeli térítést is fizet. A térítés mértékére a 41. §-ban foglaltak az irányadók.

(3) Lakás adható bérbe - a jogviszony időtartamára - annak, akinek a tevékenysége közérdeket szolgál és az Önkormányzat költségvetési szervénél köztisztviselői vagy közalkalmazotti jogviszonyban áll, feltéve, hogy ő vagy a vele együtt költöző közeli hozzátartozói a Budapest területén beköltözhető lakással nem rendelkeznek.

20. § (1) Garzonházi lakrész adható bérbe az állandó jellegű kereső tevékenységet végző és lakáscélú előtakarékosságot vállaló 35. életévét be nem töltött házas vagy élettársi kapcsolatban álló fiatalnak.

(2) A bérbeadás feltétele, hogy

(3) A garzonházi lakrész bérbeadására e rendeletnek a költségalapú bérletre vonatkozó rendelkezései az irányadóak.

(4) Ha a bérlő kereső tevékenysége 90 napnál hosszabb időre szűnik meg, vagy a lakáscélú előtakarékosságra vállalt kötelezettségének nem tesz eleget, és a lakrészre van a feltételeknek megfelelő igénylő, úgy a bérleti jogviszonyt - a Szociális és Egészségügyi Bizottság javaslata alapján - a Polgármester 6 hónapos felmondási idővel felmondja.

21. § (1) Az elhelyezésre jogosult jogcím nélküli lakáshasználó részére az Önkormányzat cserelakás biztosítási kötelezettségét - a 4. § (4) bekezdésében meghatározott arányok betartása mellett - a Szociális és Egészségügyi Bizottság döntésének megfelelően kell teljesíteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti önkormányzati elhelyezési kötelezettséget - a jogosulttal való megállapodás alapján - pénzbeli térítéssel meg lehet váltani. A jogosult olyan összegű pénzbeli térítésre tarthat igényt, mint amilyen összegű térítés a lakásbérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszűnése esetén e rendelet alapján fizethető.

22. § (1) Másik lakást kell bérbe adni - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - annak a jogcím nélkül lakó személynek, aki a bérlő 1993. december 31-ét követően bekövetkezett halála után maradt vissza a lakásban, ha

(2) Nem adható másik lakás bérbe az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén sem, ha

(3) Ha az (1) bekezdés alapján több jogosult van, részükre együttesen egy másik lakást lehet bérbe adni. A jogosultak kérésére a lakást bérlőtársi jogviszonyban kell bérbe adni.

(4) Másik lakásként a 10. § alkalmazásával meghatározott szükséges lakásigény mértékének megfelelő lakást lehet bérbe adni. Több jogosult esetén annak a jogosultnak a hozzátartozóit kell figyelembe venni, akinek több hozzátartozója lakik a lakásban.

(5) A másik lakásra való jogosultság megállapításához szükséges adatok és igazolások benyújtására a lakásban lakókat határidő megjelölésével fel kell hívni. Ha a határidő eredménytelenül telt el, a másik lakás bérbeadására vonatkozó jogosultságot nem lehet megállapítani.

23. § Ha a házassági bontóperben 1999. szeptember 30. napja előtt hozott jogerős bírói ítélet valamely házastársat - saját elhelyezési kötelezettség kimondása nélkül - az önkormányzati lakás elhagyására kötelezte, részére a bírói ítéletben meghatározott minőségű, ennek hiányában legfeljebb egy szoba komfort nélküli önkormányzati lakást lehet bérbe adni. A bérbeadás feltétele, hogy az elhelyezést kérő megfeleljen az 5. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

24. § Annak a lakást használó volt bérlőnek, akinek a bérleti jogviszonyát lakbértartozás miatt az Ltv. 25. § (1) bekezdése alapján az Önkormányzat felmondta, ha bérleti díj tartozását az ellene indított lakáskiürítési per I. fokú ítéletének meghozataláig kiegyenlítette, feltéve, hogy vele szemben az Ltv.-ben meghatározott más felmondási ok nem áll fenn - kérelmére - a lakás ismételten bérbe adható.

25. § (1) A megüresedett társbérleti lakrészt a visszamaradt társbérlőnek kell bérbe adni, ha a teljes lakás nem, vagy egy szobánál nem nagyobb mértékben haladja meg a visszamaradt társbérlő - a 10. § (2) bekezdésében meghatározott - szükséges lakásigénye mértékét, és a visszamaradt társbérlő vállalja a megnövekedett lakás alapterülete után számított lakbér megfizetését.

(2) A lakásban visszamaradt társbérlő szükséges lakásigénye mértékének megállapításánál azokat a lakásban lakó személyeket lehet figyelembe venni, akiket a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhat be a lakásba.

(3) Ha a lakásban kettőnél több társbérleti lakrész van, a megüresedett társbérleti lakrészt annak a visszamaradt társbérlőnek kell bérbe adni, aki megfelel az (1) és (2) bekezdésben foglaltaknak.

(4) Ha valamennyi visszamaradt társbérlő megfelel az (1) és (2) bekezdésben foglaltaknak, úgy a megüresedett társbérleti lakrészt annak a visszamaradt társbérlőnek kell bérbe adni, aki - a felek megállapodása alapján - vállalja a másik visszamaradt társbérlő elhelyezését, és ezáltal a lakás társbérleti jellege megszüntethető.

(5) Ha az (1)-(4) bekezdésben meghatározott feltételek nem állnak fenn, a Polgármester a lakásban visszamaradt társbérlő(k) bérleti szerződését az Ltv. 26. § (2) bekezdésében meghatározott minőségű cserelakás egyidejű felajánlása mellett mondja fel.

26. § (1) Lakáscsere jogcímén lehet lakást bérbe adni annak a befogadott lakáscsere kérelemmel rendelkező személynek,

(2) A lakáscsere-kérelem teljesítésének feltételeként a kérelmezőnek vállalnia kell, hogy a cserelakás juttatásával egyidejűleg önkormányzati lakását térítés nélkül, kiürítve, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban az Önkormányzat rendelkezésére bocsátja.

(3) A lakáscsere jogcímén bérbe adott lakás juttatásáról a 4. § (4) bekezdésében meghatározott arányok figyelembe vételével a Szociális és Egészségügyi Bizottság dönt.

27. § (1) A Szociális és Egészségügyi Bizottság - az arra jogosult kérelmére - az Ltv. 32. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott bérleti jogviszony folytatása feltételeinek fennállását megállapítja, és dönt a jogosult(ak) személyéről.

(2) A lakásbérleti jogviszonyt folytató bérlő a bérleti jogviszonyt változatlan feltételekkel folytathatja azzal, hogy a lakás lakbérét - a jogosult jövedelmi viszonyainak megfelelően - a HARMADIK RÉSZ-ben foglaltak alapján kell megállapítani.

28. § (1) Ha a lakás

(2) Az átmeneti elhelyezés részletes feltételeiről az Önkormányzat nevében a Polgármester és a bérlő írásbeli megállapodást köt.

29. § (1) A 4. § (2) bekezdés l) és n) pontja alapján történő bérbeadáshoz szükséges kérelmet az adósnak legkésőbb az árverési hirdetménynek az Önkormányzat Polgármesteri Hivatala hirdetőtábláján történő kifüggesztés napjától számított 20 napon belül kell az Önkormányzathoz benyújtania.

(2) A 4. § (2) bekezdésének l-n) pontjaiban meghatározott bérbeadás iránti kérelemről, a végrehajtási árverésen, a végrehajtási eljáráson kívüli és a végrehajtási eljárás során történő önkormányzati részvételről, annak feltételeiről - e rendelet keretei között - a Szociális és Egészségügyi Bizottság dönt.

(3) Az Ltv. 85/F. § (3) bekezdésében meghatározott elővásárlási jog gyakorlásáról szóló döntés feltétele az, hogy

(4) A 4. § (2) bekezdésének m) pontjában meghatározott bérbeadásra irányuló kérelemmel kapcsolatos döntés feltétele:

(5) A 4. § (2) bekezdésének n) pontjában meghatározott bérbeadásra irányuló kérelemmel kapcsolatos döntés feltétele a (4) bekezdés a) pontjában meghatározottakkal azonos.

30. § Bérlőtársi jogviszonyban kell - közös írásbeli kérelem alapján - a lakást bérbe adni,

31. § (1) A Polgármester a bérlő kérelmére hozzájárulhat ahhoz, hogy a bérlő a testvérét, nagyszülőjét, vele együtt lakó gyermekének házastársát, az Ltv. 21. § (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó unokáját és az élettársát a lakásba befogadja.

(2) A hozzájárulás feltétele, hogy

32. § (1) A lakás vagy annak egy részének albérletbe adásához - határozott időre szólóan - a Szociális és Egészségügyi Bizottság hozzájárulást adhat - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel -, ha a bérlő és az albérlő közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozattal vállalja, hogy a bérleti jogviszony megszűnése esetén az albérlő a lakást - elhelyezési igény nélkül - 30 napon belül kiüríti.

(2) Nem adható hozzájárulás az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén sem

33. § Az Ltv. 29. §-a alapján történő lakáscseréhez való hozzájárulásra, vagy a hozzájárulás megtagadására vonatkozó bérbeadói jogkört a Szociális és Egészségügyi Bizottság gyakorolja.

34. § (1) A lakásbérleti szerződésben meg kell határozni a bérbeadás időtartamát. Önkormányzati lakást - a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével - legfeljebb 5 éves határozott időre lehet bérbe adni.

(2) Határozatlan időre kell a lakást bérbe adni:

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott 5 éves időtartamtól eltérő időre adható bérbe

(4) A 19. § (3) bekezdésében meghatározott köztisztviselőnek, közalkalmazottnak, és a 30. §-ban foglaltak szerint az átmeneti elhelyezésben részesülőnek feltétel bekövetkezéséig - a jogviszony időtartamára - adható bérbe lakás.

35. § A 34. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott esetekben a bérlő kérelmére a Szociális és Egészségügyi Bizottság a bérlet időtartamát további 5 év időtartamra meghosszabbíthatja, ha a bérlő a bérleti szerződésben foglalt kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett.

36. § A lakásbérleti jogviszony fennállásának időtartama alatt a bérlő a lakás használatáért lakbért, és az e jogviszonyban a Önkormányzat által nyújtott szolgáltatásokért külön szolgáltatási díjat köteles fizetni a HARMADIK RÉSZ-ben foglalt szabályok szerint.

37. § (1) A pályázat útján bérbe adott lakás esetében - a pályázati kiírásnak megfelelően - a lakásbérleti szerződésnek tartalmaznia kell különösen:

(2) A bérlő kérelmére a munkálatok elvégzésének határidejét indokolt esetben, legfeljebb egy alkalommal a Szociális és Egészségügyi Bizottság meghosszabbíthatja.

(3) Ha a tényleges ráfordítás költségei a tervezett költségeket meghaladják, a bérlő csak a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakításához szükséges többletkiadásainak a megfizetésére tarthat igényt.

(4) Az elvégzett munkák számlákkal igazolt ellenértékét - a műszaki átvételt követő 90 napon belül - az Önkormányzat megtéríti.

(5) Ha a bérlő munkálatokat neki felróható okból a lakásbérleti szerződésben meghatározott vagy a (2) bekezdésben foglaltak alapján meghosszabbított határidőn belül nem végzi el, a Polgármester - a Szociális és Egészségügyi Bizottság javaslata alapján - a bérleti szerződést az Ltv. 25. § (3) bekezdése alapján felmondhatja.

38. § (1) A Polgármester és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti.

(2) A megállapodásnak tartalmaznia kell az elvégzendő munkák

(3) Az Önkormányzat a számlákkal igazolt költség 50%-át a munkák befejezését követő 30 napon belül, a fennmaradó 50%-át részletfizetéssel legfeljebb 2 éven belül téríti meg a bérlő részére. A havi részlet összege nem haladhatja meg a bérlő által fizetett lakbér 50%-át.

(4) A bérlő kérelmére - a Polgármester javaslata alapján - a Szociális és Egészségügyi Bizottság a teljes összeg egyösszegű megtérítéséhez hozzájárulhat.

39. § A lakás átalakítását, korszerűsítését követően a lakásbérleti szerződést - a HARMADIK RÉSZ-ben meghatározott lakbér összegére is kiterjedően - módosítani kell, ha a lakás komfortfokozata, szobaszáma, alapterülete megváltozott és a munkálatok költségeit az Önkormányzat viselte.

40. § (1) A Polgármester az Ltv., a rendelet és a rendeletben meghatározott esetekben a bérbeadói jogkört gyakorló döntésének keretei között jogosult a bérleti szerződés megkötésére, módosítására és megszüntetésére.

(2) A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell, hogy

(3) A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell azt is, hogy ha a bérlő a (2) bekezdés b) pontjában foglalt kötelezettségét megszegi, és a bejelentés menthető okból történő elmulasztásáról az Önkormányzatot írásban, felhívás ellenére, nem tájékoztatja, az Önkormányzat jogosult a bérleti jogviszonyt az Ltv. 25. § (3) bekezdése alapján felmondani.

(4) A bérlő köteles a bérleti szerződés megkötésekor a szerződésben foglalt kötelezettségei teljesítésének biztosítékául a lakásra irányadó bérleti díj háromszoros összegét óvadék jogcímén megfizetni. A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell, hogy ha a befizetett óvadék felhasználásra kerül, úgy a bérlő köteles a felhasználástól számított 30 napon belül az óvadék összegét a szerződésben meghatározott összegre kiegészíteni.

(5) A (4) bekezdésben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók a 5. § és 26. § rendelkezései szerint a szociális helyzet alapján bérbe adott lakások esetén.

41. § (1) A lakásbérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetéséről akkor lehet megállapodni, ha

(2) Ha a bérlő az (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetben cserelakás biztosítása helyett pénzbeli térítésre tart igényt, a pénzbeli térítés mértéke - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével -

(3) Ha a bérlő az (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetekben kisebb alapterületű, kevesebb szobaszámú, vagy alacsonyabb komfortfokozatú lakás bérbeadását kéri, a pénzbeli térítés mértéke az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - a lakásbérleti jogviszony megszüntetésével érintett és a bérbe adandó lakás beköltözhető forgalmi értéke különbözetének 50%-a.

(4) Ha a bérlő az (1) bekezdés c) pontjában foglalt esetekben bérlakását kiürítve, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban az Önkormányzat rendelkezésére bocsátja, a pénzbeli térítés mértéke az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - legfeljebb a lakás beköltözhető forgalmi értékének 50%-a.

(5)¹¹ Ha a bérleti jogviszony megszüntetése lakásgazdálkodási vagy közérdekű feladatok megvalósítása érdekében szükséges, úgy a pénzbeli térítés (2)-(4) bekezdésekben meghatározott mértékétől - a Polgármester javaslata alapján - a Vagyongazdálkodási és Kerületfejlesztési Bizottság eltérhet. A pénzbeli térítés mértéke ez esetben sem haladhatja meg

42. § A HARMADIK RÉSZ alkalmazása során a bérbeadói jogkör gyakorlása - kivéve, ahol e rendelet eltérően rendelkezik - a Szociális és Egészségügyi Bizottság hatáskörébe tartozik. A Szociális és Egészségügyi Bizottság e jogkörét a Polgármesteri Hivatal közreműködésével látja el.

43. § (1) A bérlő a lakás használatáért és az Önkormányzat által a szerződés keretében nyújtott szolgáltatásokért köteles lakbért fizetni.

(2) Ha a bérleti szerződés másként nem rendelkezik, az Önkormányzat által a bérleti szerződés keretében nyújtott szolgáltatás különösen:

(3) E rendelet hatálybalépése előtt létrejött bérleti szerződések esetén az Önkormányzat által a szerződés keretében a bérlőnek nyújtott szolgáltatásokra - ha a felek másként nem állapodnak meg - a szerződés megkötésekor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

44. § (1) Az önkormányzati lakás lakbére lehet:

(2) A lakbér megállapítására évente egy alkalommal, július 1-jei hatállyal kerülhet sor a Képviselő-testület döntése alapján.

44/A. § (1) A szociális helyzet alapján bérbe adott lakás esetében a szociális alapú lakbér alkalmazására való jogosultságot évente felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat végrehajtására minden év április 30. napjáig a bérlő által benyújtott vagyonnyilatkozat és igazolások alapján kerül sor. Az első felülvizsgálat végrehajtásának végső időpontja 2022. április 30.

(2) A szociális helyzet alapján történt bérbeadást követően a szociális alapú lakbér megállapításra való jogosultság fennállása a felülvizsgálat célja.

(3) A bérlő kötelezettsége a saját illetve a vele együtt lakó közeli hozzátartozói jövedelmi és vagyoni körülményeinek igazolása.

(4) A bérlő – az évenkénti felülvizsgálaton kívül – köteles 30 napon belül bejelenteni a szociális alapú lakbér megállapításra érdemben kiható lényegi változást.

(5) A bérlő kötelezettsége a felülvizsgálat időpontja előtt 30 nappal a vagyonnyilatkozatot igazolással együtt benyújtani az Önkormányzathoz.

(6) Amennyiben a felülvizsgálat eredményeként a szociális alapú lakbér alkalmazására való jogosultság megszűnése kerül megállapításra, az 51. § (3) bekezdése kerül alkalmazásra, a felülvizsgálat eredményeként megállapított lakbér mértéke a bérleti szerződésben nem kerül rögzítésre.

44/B. § (1) Az Önkormányzat a felülvizsgálattal érintett bérlőket írásban értesíti. Az értesítő levél tartalmazza a vizsgálat célját, a vagyonnyilatkozat benyújtásának határidejét valamint a vagyonnyilatkozat kitöltésére, benyújtására vonatkozó információkat.

(2) A bérlő a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének a megküldött formanyomtatványon tesz eleget.

(3) A 44/A. § (3) bekezdés szerinti jövedelmi körülmények igazolása a vagyonnyilatkozat mellékleteként csatolt, az 5. § (4) bekezdése rendelkezéseinek megfelelő jövedelemigazolással együtt teljesíthető.

(4) A bérlő az értesítő levélben megjelölt határidőig a (2) és (3) bekezdés szerinti iratokat és igazolás(oka)t az Önkormányzat felé köteles megküldeni.

(5) Amennyiben a 44/A. § szerinti felülvizsgálat időpontjában fennállnak a szociális helyzet alapján történő bérbeadás alapjául szolgáló, a Rendeletben meghatározott jövedelmi és vagyoni feltételek, úgy a lakbér továbbra is szociális alapon kerül megállapításra.

(6) Amennyiben a 44/A. § szerinti felülvizsgálat időpontjában nem állnak fenn a szociális helyzet alapján történő bérbeadás alapjául szolgáló, az e rendeletben meghatározott jövedelmi és vagyoni feltételek, úgy a lakbér az 51. § (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelően – a felülvizsgálatot követő hónap első napjától – költségelven kerül megállapításra.

(7) Amennyiben a 44/A. § szerinti felülvizsgálat időpontjáig a bérlő a vagyonnyilatkozat megtételére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a lakbér – a felülvizsgálatot követő hónap első napjától – költségelven kerül megállapításra.

(8) Amennyiben a bérleti jogviszony fennállása alatt vagy azt követő öt éven belül megállapítást nyer, hogy a bérlő a felülvizsgálat során valótlan adatot közölt, a bérlő köteles a 49. §-ban szabályozottak figyelembevételével megállapított lakbér és az általa ténylegesen fizetett lakbér közötti különbözetet az Önkormányzatnak egy összegben – a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:48. § (2) bekezdésében meghatározott kamattal együtt – megfizetni.

(9) A szociális helyzet alapján bérbe adott lakás esetében a költségelvű lakbért fizető bérlő körülményei megváltozása folytán bármikor kérheti a szociális lakbér megállapítását.

45. § (1) A szociális helyzet alapján bérbe adott lakás lakbérét az Ltv. 34. § (2) bekezdése és a 42/2016. (XII. 29.) Főv. Kgy. rendelet alapján úgy kell megállapítani, hogy a lakbér fedezetet nyújtson az Önkormányzatot terhelő kötelezettségek teljesítésére, különösen az épület karbantartásával és a központi berendezések üzemeltetésével, felújításával, a közös használatú helyiségek állagának megőrzésével, az ilyen helyiségekben keletkező hibák kijavításával, és a közös használatú területek tisztántartásával, megvilágításával, a háztartási szemét elszállításával kapcsolatos feladatok elvégzésére és költségeinek viselésére.

(2)¹³ A szociális alapú lakbér mértéke:

(3) A lakbér számítása alapjául szolgáló lakás alapterület az ingatlan-nyilvántartásban a lakásra vonatkozó külön lapon feltüntetett terület, egyéb esetben a lakás alapterülete.

46. § Szociális lakbér mértéke a 45. § (2) bekezdése alapján a szociális alapú lakbér mérték alapján - a 47. §-ban meghatározott növelő és csökkentő tényezők figyelembevétele mellett - megállapított lakbér összegének az önkormányzati lakbértámogatással csökkentett összege.

47. § (1) A 45. § alapján megállapított szociális alapú lakbér, a 46. § alapján megállapított szociális lakbér, a 49. § (2) bekezdésben megállapított költségelvű lakbér és az 50. § alapján megállapított piaci lakbér összegét növelni kell¹⁴

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott lakbérövezet kialakítása során az épület Fővárosi Rendezési Szabályzat szerinti területi besorolására is figyelemmel kell lenni.

(3) A 45. § alapján megállapított szociális alapú lakbér, a 46. § alapján megállapított szociális lakbér, a 49. § (2) bekezdésben megállapított költségelvű lakbér és az 50. § alapján megállapított piaci lakbér összegét csökkenteni kell, ha a lakás:¹⁵

(4) A (3) bekezdés alapján alkalmazandó csökkentés mértéke a lakbért csökkentő tényezők együttes fennállása esetén sem haladhatja meg a 50%-ot.

48. § (1) Társbérlet esetén a lakbért az egyes társbérlők között megosztva - a (2) bekezdés szerint kiszámított terület alapján - kell megállapítani.

(2) A társbérleti lakásrészek alapterületének megállapításánál:

(3) A társbérleti lakásrészt az egész lakás fűtési módja, melegvízellátása és közművesítettsége, továbbá a társbérlő által kizárólagosan és a más társbérlőkkel közösen használt (főző- és egészségügyi) helyiségek figyelembevételével megállapítható komfortfokozatnál eggyel alacsonyabb komfortfokozatúnak, legalább azonban komfort nélkülinek kell tekinteni.

(4) Ha a társbérleti lakásrészhez főzőhelyiség használata nem biztosított, a lakásrészt komfort nélkülinek kell tekinteni.

49. § (1) A költségelven bérbe adott lakás lakbérének fedeznie kell az Önkormányzatnak az épület karbantartásával, az épület központi berendezéseinek üzemképes állapotának biztosításával, felújításával, a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartásával, felújításával, vagy azok pótlásával, cseréjével kapcsolatos munkák költségeit. A bérlőnek a lakbér mellett az Önkormányzat által biztosított külön szolgáltatások díját a 52. §-ban foglalt szabályok szerint kell megfizetni.

(2)¹⁶ A költségelvű lakbér mértéke:

(3) Az önkormányzati beruházásban állami támogatással megvalósult lakások éves lakbérének kiszámításánál az (1) bekezdésben foglaltakat és az építéssel kapcsolatos teljes beruházási költség 2%-át együttesen kell figyelembe venni.

(4)¹⁷ Önkormányzati beruházásban megvalósult önkormányzati lakások lakbérének mértéke:

50. § A pályázat alapján bérbe adott önkormányzati lakásra, amennyiben a pályázati kiírás arról rendelkezett, piaci lakbért lehet meghatározni. A lakbér mértéke nem lehet kevesebb a költségelvű lakbér mértékének legalább tíz százalékkal emelt összegénél.

51. § (1) A lakbért módosítani kell, ha a lakás alapterületében, komfortfokozatában, vagy a lakbér mértékét növelő vagy csökkentő tényezőkben változás következik be.

(2) A lakásbérleti jogviszony folytatása esetén a bérleti szerződés módosításával együtt a lakás lakbére a bérlő jövedelmi viszonyainak megfelelően kerül megállapításra.

(3) A lakbért a 49. §-ban szabályozottak figyelembevételével kell megállapítani, ha a szociális lakbért fizető bérlő szociális alapú jogosultsága megszűnik.

(4) Ha a bérlő saját költségén olyan komfortfokozatot növelő beruházást végzett, amelyet az Önkormányzat

(5) Ha a lakás társbérleti jellege megszűnik, a lakbért az egész lakás komfortfokozatának megfelelően - a növelő-csökkentő tényezők figyelembevételével - kell megállapítani.

52. § (1) A bérlő az Önkormányzat által a részére nyújtott külön szolgáltatásokért díjat köteles fizetni. Ennek mértékére, a díjért járó szolgáltatásokra a külön jogszabályok és a bérleti szerződés rendelkezései az irányadók.

(2) A bérlő az Önkormányzatnak a vízellátásért és a csatornahasználatért, a központi fűtés és melegvíz-ellátásért, a szemétszállításért, a közös használatra szolgáló helyiségekben lévő olyan berendezések használatáért, amelyek egyedi fogyasztása mérhető, a vonatkozó jogszabályban meghatározott díjat köteles megtéríteni.

(3) A felvonó használatáért, a kert ápolásáért, továbbá a gépkocsi beálló helyek használatáért fizetendő díjat a bérbeadói jogkör gyakorlója a teljes ráfordítás alapján határozza meg.

(4) A bérlő a bérleti szerződés rendelkezései alapján köteles a közüzemi szolgáltatók által nyújtott szolgáltatásra közvetlenül a szolgáltatókkal szerződést kötni, és a számlázott díjat részükre megfizetni.

53. § (1) Az önkormányzati lakás jogcím nélküli használója használati díjat köteles fizetni.

(2) A jogcím nélküli lakáshasználó a használat ellenértékeként az önkormányzati lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű lakáshasználati díjat köteles fizetni.

(3) A jogcím nélküli lakáshasználó a lakáshasználati díjat a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított kettő hónapon át a lakbér egyszeres, azt követően - a lakás elhagyásának napjáig - négyszeres összegében köteles fizetni. E rendelkezés nem alkalmazható, ha a jogcím nélküli lakáshasználó másik lakásra tarthat igényt.

54. § (1) A lakbért, a lakáshasználati díjat és a külön szolgáltatások díját az Önkormányzat részére, vagy ha az Önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerv a bérbeadó, akkor a költségvetési szerv részére kell megfizetni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott fizetési kötelezettség a lakásbérleti jogviszony létrejöttének napjától, vagy a jogcím nélküli lakáshasználat kezdő napjától esedékes és a lakásbérleti jogviszony, vagy a lakáshasználat megszűnésének napjáig áll fenn.

(3) A lakbért, a használati díjat, a külön szolgáltatások díjának - együttesen a bérleti díjnak- megfizetése havonta a bérleti időszak utolsó napján esedékes.

55. § (1) Az e rendeletben megállapított fizetési kötelezettség a bérlőt terheli.

(2) A bérlőtársakat e fizetési kötelezettség egyetemlegesen terheli.

(3) A társbérlők egymás közötti fizetési kötelezettsége az általuk kizárólagosan használt lakóterület arányában áll fenn.

56. § A lakbér, a használati díj, és a külön szolgáltatások díjának beszedéséről az Önkormányzat a Polgármesteri Hivatal útján gondoskodik.

57. § (1) Önkormányzati lakbértámogatásra a 11. §-ban és a (4) bekezdésben foglaltak kivételével valamennyi, az Önkormányzat tulajdonában álló lakás bérlője jogosult, függetlenül a lakás fekvésétől, ideértve az Önkormányzat költségvetési szerveinek épületében lévő lakások bérlőjét is, amennyiben megfelel a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek.

(2) Önkormányzati lakbértámogatásra a (6) bekezdésben elismert lakásnagyság mértékéig - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - az a bérlő jogosult, aki

(3) Az önkormányzati lakásban egyedül élő, 1994. január 1. napján nyugdíjas vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülő és az önkormányzati lakásra határozatlan időre szóló bérleti jogviszonnyal rendelkező bérlő esetében a 46. § (2) bekezdésében, továbbá a 49. § (2) bekezdésében meghatározott lakbér mérték nem alkalmazható. A bérlő a bérleti jogviszonya megszűnéséig, de legfeljebb a bérlő haláláig a 2007. június 30. napján érvényes lakbért fizeti.

(4) A bérlő az (1) és (2) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén sem jogosult lakbértámogatásra, ha:

(5) A lakbértámogatás megállapítása szempontjából jövedelem, a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló törvényben meghatározott jövedelem.

(6) Az e rendelet alkalmazása szempontjából elismert lakásnagyság:

57/A. §¹⁹ (1) A rendkívüli lakbértámogatás célja, hogy azoknak a szociálisan rászoruló személyeknek nyújtson segítséget, akik a tömeges megbetegedéseket okozó vírusveszély megelőzése, illetve elhárítása miatt az ország állampolgárainak egészsége védelmében elrendelt veszélyhelyzetben elvesztették állásukat és olyan anyagi helyzetbe kerültek, hogy komoly anyagi nehézséget jelent számukra a lakbér fizetése.

(2) Rendkívüli lakbértámogatás feltétele, hogy a bérlő és vele egy háztartásban élő családtagok

(3) A rendkívüli lakbértámogatást az együttlakó családtagok közül csak egy fő kaphatja, függetlenül attól, hogy a lakásban hányan élnek és hány háztartás van a lakásban. A támogatás szempontjából együttlakó családtagnak számít a házastárs, a gyermek, a befogadott gyermek, a gyermekének a gyermeke, a szülője, valamint a bérbeadó engedélyével befogadott más személyek.

(4) A bérlő (2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén sem kaphat rendkívüli lakbértámogatást, ha a lakást jövedelemszerzés céljából üzletszerűen részben vagy egészben nem lakás céljára, továbbá bérbe, albérletbe adás útján hasznosítja.

57/B. §²¹ Rendkívüli lakbértámogatás mértéke az e rendelet szerint fizetendő lakbér

57/C. §²³ (1) A rendkívüli lakbértámogatás megállapítása kérelemre történik. A kérelmet az erre a célra kialakított formanyomtatványon kell benyújtani.

(2) Mellékelni kell a kérelemhez a jövedelemigazolásokat a kérelmező és a vele együtt lakó családtagok tekintetében, valamint a megváltozott anyagi helyzetükre vonatkozó nyilatkozatot, igazolásokat.

57/D. §²⁴ A rendkívüli lakbértámogatást - e rendeletben foglaltak szerint - a Polgármester jogosult megállapítani.

57/E. §²⁵ (1) A rendkívüli lakbértámogatást a veszélyhelyzet fennállásának napjától a veszélyhelyzet megszűnését követő hónap utolsó napjáig lehet megállapítani.

(2) A rendkívüli lakbértámogatás megállapításakor fel kell hívni a bérlőt, hogy a jövedelmi, vagyoni viszonyaiban a rendkívüli lakbértámogatásra való jogosultságot érintő változást köteles annak bekövetkezésétől számított nyolc napon belül a Polgármesteri Hivatalhoz bejelenteni.

(3) A rendkívüli lakbértámogatást meg kell szüntetni, ha a bérlő az e rendeletben meghatározott feltételek szerinti rendkívüli lakbértámogatásra már nem jogosult.

(4) Ha a rendkívüli lakbértámogatásra a bérlő nem volt jogosult vagy a jogosultságot érintő változást nem jelentette be, úgy a jogosultsága megszűnik, és a bérlő köteles a lakásra megállapított lakbér és az általa ténylegesen fizetett lakbér közötti különbözetet (a rendkívüli lakbértámogatást) az Önkormányzatnak egy összegben - a polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:48. § (2) bekezdésében meghatározott kamattal együtt - megfizetni.

(5) A rendkívüli lakbértámogatásban részesülő bérlő a támogatás összegével csökkentett lakbért fizeti, melyről írásban értesíteni kell.

(6) A rendkívüli lakbértámogatás mellett lakbértámogatás nem vehető igénybe.

58. § (1) A lakbértámogatás az 57. § (2) bekezdésben meghatározott bérlő jövedelmi viszonyai és az 57. § (7) bekezdésében meghatározott elismert lakásnagyság alapján, a 2. mellékletben meghatározott számítás alkalmazásával kerül megállapításra.

(2) A lakbértámogatás havi összege nem lehet kevesebb 1000 Ft-nál.

59. § (1) Az önkormányzati lakbértámogatásra vonatkozó kérelmet a Polgármesteri Hivatalhoz lehet benyújtani. A lakbértámogatást a kérelem benyújtását követő hónap első napjától a következő év július első napjáig lehet megállapítani.

(2) A lakbértámogatás összegét - e rendelet keretei között - a Polgármester jogosult megállapítani.

(3) A lakbértámogatással csökkentetten megállapított lakbér összege nem lehet kevesebb:

(4) Az önkormányzati lakbértámogatásra vonatkozó kérelmet 30 napon belül el kell bírálni. A lakbértámogatásról, és az az alapján megállapított lakbér összegéről a bérlőt értesíteni kell.

60. § (1) A lakbértámogatás megállapításakor a bérlőt fel kell hívni arra, hogy a jövedelmi, vagyoni viszonyaiban a lakbértámogatásra való jogosultságot érintő változást köteles annak bekövetkezésétől számított nyolc napon belül a Polgármesteri Hivatalhoz bejelenteni.

(2) A lakbértámogatást meg kell szüntetni, ha a bérlő az e rendeletben meghatározott feltételek szerinti lakbértámogatásra már nem jogosult.

(3) Ha a lakbértámogatásra a bérlő nem volt jogosult vagy a jogosultságot érintő változást nem jelentette be, úgy a jogosultsága megszűnik és a bérlő köteles a lakásra megállapított lakbér és az általa ténylegesen fizetett lakbér közötti különbözetet (a lakbértámogatást) az Önkormányzatnak egy összegben - a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:48. § (2) bekezdésében meghatározott kamattal együtt - megfizetni.

61. § (1) A lakáscélú támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm rendelet(a továbbiakban: Korm. rendelet) 1-4. §-a, és a 32/D. §-a rendelkezései alapján a nem önkormányzati vagy állami tulajdonú bérlakásban lakó, gyermeket nevelő személy részére az abban meghatározott feltételekkel a lakbér megfizetéséhez vissza nem térítendő központi lakbértámogatás nyújtható. A központi lakbértámogatás mértéke nem lehet több, mint a lakbér 30%-a, de legfeljebb havi 7000 forint.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bérlő részére az Önkormányzat saját forrásból, a központi támogatás összegével azonos mértékű lakbértámogatást nyújt.

(3) A lakbértámogatás alapjául szolgáló lakbér felső mértéke nem lehet több az értékbecslő által meghatározott piaci lakbérnél.

(4) A lakbértámogatásra való jogosultság megállapítására és annak felülvizsgálatára a Korm. rendelet szabályai az irányadók.

(5) A lakbértámogatásra vonatkozó kérelmet a Polgármesteri Hivatalához kell benyújtani.

62. § (1) A bérbeadói jogkörgyakorlója a lakbér mértékének és módosításának közlését a Polgármesteri Hivatal közreműködésével teljesíti.

(2) Ha a bérlő a lakbér összegét a közlés kézhezvételétől számított nyolc napon belül írásban nem kifogásolja, a közölt bért köteles fizetni.

(3) A lakbér összegét a kerekítés szabályai szerint száz forintra kerekítve kell megállapítani.

63. § A bérbeadói jogkörgyakorlója a lakásbérleti szerződésen kívül nyújtott külön szolgáltatásról az e rendeletben meghatározott lakbérközléssel egy időben értesíti a bérlőt. Az értesítésben közölni kell a külön szolgáltatás fajtánként meghatározott díját és a fizetés, továbbá az elszámolás módját is.

64. § (1) Helyiséget elsősorban a lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, ipari, szolgáltatási, továbbá irodai, az ezekhez szükséges raktározási, és gépkocsitárolási célokra lehet bérbe adni.

(2)²⁶ A helyiség bérbeadás célját a Vagyongazdálkodási és Kerületfejlesztési Bizottság határozza meg.

65. § (1) Bérbe adni üres vagy üresnek minősülő helyiséget lehet.

(2) Üres helyiségnek minősül az

66. § (1) A helyiséget annak kell bérbe adni,

(2) Nem lehet bérbe adni helyiséget annak, akinek az Önkormányzattal szemben tartozása áll fenn.

67. § (1) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvt.) 11. § (16) bekezdése alapján a központi költségvetésről szóló mindenkor hatályos törvényben meghatározott forgalmi értéket meghaladó értékű üres helyiség bérbeadása a (2) bekezdésében foglaltak kivételével csak pályázat útján történhet.

(2) Nem kell pályázatot kiírni,

(3)²⁸ A Bartók-negyed területén kulturális célú bérbeadás esetén a Kulturális, Köznevelési, Informatikai és Sport Bizottság jogosult javaslatot tenni a Vagyongazdálkodási és Kerületfejlesztési Bizottságnak a bérlő személyére, a pályázat kiírására, értékelésére, a kulturális tevékenység mellett új tevékenység engedélyezésére.

(4)²⁹ Az Nvt. 11. § (16) bekezdése alapján a központi költségvetésről szóló mindenkor hatályos törvényben meghatározott forgalmi értéket meg nem haladó értékű helyiség bérbeadása pályáztatás útján vagy kérelemre, a Vagyongazdálkodási és Kerületfejlesztési Bizottság egyedi döntése alapján történhet.

68. § (1)³⁰ A helyiség bérbeadására kiírt pályázaton való részvétel feltételeit a Vagyongazdálkodási és Kerületfejlesztési Bizottság határozza meg a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.

(2) Nem lehet pályázó

(3)³¹ A pályázati kiírás feltételeit a Vagyongazdálkodási és Kerületfejlesztési Bizottság határozza meg.

(4)³² A pályázati kiírást a Vagyongazdálkodási és Kerületfejlesztési Bizottság által meghatározott helye(ke)n kell közzétenni.

69. § (1) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell

(2)³⁵ A pályázati ajánlat benyújtásának határidejét a Vagyongazdálkodási és Kerületfejlesztési Bizottság határozza meg úgy, hogy a benyújtásra a kiírástól számított legalább 5 munkanap álljon rendelkezésre.

(3) A pályázati kiírás és a benyújtott pályázat a kiírásban meghatározott benyújtási határidő lejártáig visszavonható.

70. § (1) A pályázati ajánlatot írásban kell benyújtani, melynek tartalmaznia kell:

(2) Érvényes az a pályázat, amelyik a kiírásban foglaltaknak minden tekintetben megfelel.

71. § (1) Ha a pályázati kiírás másként nem rendelkezik, az ajánlatokat 30 napon belül kell elbírálni. Az elbírálási határidőt a kiíró egyoldalú nyilatkozattal meghosszabbíthatja. Az ajánlatok elbírálására nyitva álló határidő meghosszabbítás esetén sem lehet több 90 napnál. Az elbírálásra nyitva álló határidőről az érintetteket tájékoztatni kell.

(2)³⁶ Amennyiben a Vagyongazdálkodási és Kerületfejlesztési Bizottság a 68. § (3) bekezdésében foglaltak alapján úgy döntött, hogy az érvényes pályázatot benyújtók között versenytárgyalást kell tartani, úgy a pályázati versenytárgyalás alapján annak kell a helyiséget bérbe adni, aki a pályázati kiírásban meghatározott szempontok alapján a legkedvezőbb ajánlatot tette.

72. § (1) A pályázat nyertese az eredményhirdetéstől számított 30 napon belül köteles a helyiségbérleti szerződést megkötni. A szerződés megkötésekor a 78. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint fizetendő óvadék összegébe a pályázat nyertese által befizetett pályázati biztosítékot be kell számítani.

(2) Annak a pályázónak, aki a bérleti szerződés megkötésére jogosultságot nem szerzett, a pályázati biztosítékot az eredményhirdetéstől számított 15 napon belül vissza kell fizetni.

(3)³⁷ Ha a pályázat nyertese a bérleti szerződést az előírt határidőben nem köti meg, a helyiséget a második legkedvezőbb ajánlatot tevőnek kihirdetett pályázó részére kell bérbe adni, amennyiben ilyet a Vagyongazdálkodási és Kerületfejlesztési Bizottság megjelölt. A szerződés megkötésére a második helyezettnek a tájékoztatást követő 15 nap áll rendelkezésére.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a pályázat nyertese az általa megfizetett pályázati biztosítékot elveszti.

(5) Amennyiben a második helyezett a (3) bekezdésben foglaltak szerint a szerződést nem köti meg, a pályázati biztosítékot elveszti.

73. § (1) Eredménytelen a pályázat, ha

(2)⁴⁰ Eredménytelen pályázat esetén a Vagyongazdálkodási és Kerületfejlesztési Bizottság dönt a pályázat megismétléséről, a helyiség pályázaton kívüli bérbeadásáról vagy egyéb célú hasznosításáról.

74. §⁴¹ A versenytárgyalás részletes eljárási szabályait és azok nyilvánosságra hozatalának módját a Vagyongazdálkodási és Kerületfejlesztési Bizottság határozza meg.

75. § (1) Helyiséget bérbe adni határozatlan vagy határozott időre, továbbá feltétel bekövetkezéséig lehet.

(2) Feltétel bekövetkezéséig a helyiség akkor adható bérbe, ha

(3)⁴² A helyiségbérleti szerződésben meghatározott időtartam elteltekor a bérlő által benyújtott kérelem alapján bérleti szerződés akkor köthető, ha a Vagyongazdálkodási és Kerületfejlesztési Bizottság hozzájárul, feltéve, hogy a bérlő a szerződésben foglalt kötelezettségeit maradéktalanul teljesítette.

(4) A bérleti szerződés a birtokbavétellel lép hatályba.

76. § (1)⁴³ A helyiségbérleti díját a Vagyongazdálkodási és Kerületfejlesztési Bizottság határozza meg.

(2) Ha a helyiség bérlőjének kiválasztása pályázat útján történik, a bérleti szerződésben a helyiségbérleti díj összege a pályázaton megajánlott összegi, mely azonban nem lehet alacsonyabb, mint a kiírásban szereplő elvárt bérleti díj.

77. § A helyiség jogcím nélküli használója használati díjat köteles fizetni, mely megegyezik a bérleti díj nagyságával.

78. § (1) A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell különösen a helyiség átadásával, rendeltetésszerű használatával, felújításával, továbbá a bérleti szerződés megszűnésekor a helyiség visszaadásával kapcsolatos bérbeadói és bérlői jogokat és kötelezettségeket.

(2) A helyiség bérlője köteles gondoskodni különösen

(3)⁴⁴ A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell, hogy a bérlő köteles a bérleti szerződés megkötésekor a szerződésben foglalt kötelezettségei teljesítésének biztosítékául a helyiség bérleti díja háromszoros összegének megfelelő összeget óvadék jogcímén megfizetni. Amennyiben a bérlő az Önkormányzat intézménye, vagy 100%-ban az Önkormányzat tulajdonát képező gazdasági társaság, óvadékfizetési kötelezettsége nincs. A 100%-nál kisebb önkormányzati tulajdonrésszel rendelkező gazdasági társaságok esetében az óvadék összegét a Vagyongazdálkodási és Kerületfejlesztési Bizottság a bérleti díj háromszorosánál kevesebb összegben is meghatározhatja vagy azt elengedheti. A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell, hogy ha a befizetett óvadék felhasználásra kerül, úgy a bérlő köteles a felhasználástól számított 30 napon belül az óvadék összegét a szerződésben meghatározott összegre kiegészíteni.

(4) A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell, hogy amennyiben a bérlő a helyiségben valamilyen tevékenységet folytat

(5) A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell, hogy ha a bérlő a (4) bekezdés a) pontjában foglalt kötelezettségét megszegi, azaz a helyiséget 6 hónapot meghaladóan nem működteti a vállalt funkcióban, és a bejelentés menthető okból történő elmulasztásáról a Önkormányzatot írásban, felhívás ellenére nem tájékoztatja, vagy ha az adott bejelentés vagy tájékoztatás nem valós, az Önkormányzat jogosult a bérleti jogviszonyt rendkívüli felmondás útján azonnali hatállyal felmondani.

(6) Az Önkormányzat a bérlőnek az (5) bekezdésben meghatározott mulasztása esetben 3 havi bérleti díj összegének megfelelő kártérítésre jogosult, mely a bérlő által megfizetett óvadék összegéből levonható. Bérlő ebben az esetben köteles az óvadék összegét a (3) bekezdés szerint kiegészíteni. Az Önkormányzat ezen joga nem érinti az azonnali hatályú felmondáshoz való jogát.

79. § A bérleti szerződés megkötésére, módosítására és megszüntetésére az e rendeletben meghatározott bérbeadási jogkört gyakorló döntésének keretei között a Polgármester jogosult.

80. § (1)⁴⁵ A helyiség egy részének vagy egészének albérletbe adásához, helyiségbe való befogadáshoz a bérlő kérelmére a Vagyongazdálkodási és Kerületfejlesztési Bizottság hozzájárulhat, ha a helyiség alapterülete és hasznosítási funkciója azt lehetővé teszi. A bérlő köteles az albérleti szerződés, befogadó nyilatkozat egy eredeti példányát a kérelméhez mellékelni.

(2) Az albérletbe adás feltétele, hogy

81. § (1)⁴⁶ A helyiség bérleti jogának átruházásához a Vagyongazdálkodási és Kerületfejlesztési Bizottság járulhat hozzá.

(2) A hozzájárulás feltétele, hogy

82. § (1) A bérlő, amennyiben a bérleményben meghatározott tevékenységet folytat, köteles a tevékenységének megváltoztatásához az Önkormányzattól előzetesen hozzájárulást kérni.

(2) A tevékenység megváltoztatására csak a bérleti szerződés módosítását követően kerülhet sor.

83. § (1) Az Önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerv feladatellátásához biztosított lakást csak a költségvetési szervvel köztisztviselői, közalkalmazotti vagy munkaviszonyban (a továbbiakban: munkaviszonyban) álló személy részére lehet bérbe adni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti lakást csak a munkaviszony időtartamára lehet bérbe adni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti lakásra kötött bérleti szerződés megszűnik akkor is, ha a bérlőnek a munkaviszonya, vagy a lakásra jogosító munkaköre megszűnik.

84. § (1) A 83. § (1) bekezdés szerinti lakás albérletbe adásához, más célú hasznosításához, továbbá a lakásbérleti jogviszony folytatása ellenében kötött tartási szerződéshez bérbeadói hozzájárulás nem adható.

(2) A lakásra kötött csereszerződéshez az Ltv.-ben és a jelen rendeletben meghatározott feltételeken túlmenően akkor lehet hozzájárulni, ha a leendő bérlő vállalja, hogy

(3) A lakásba a bérlő csak az Ltv. 21. § (2) bekezdésében meghatározott személyeket fogadhatja be bérbeadói hozzájárulás nélkül. Más személy beköltözéséhez bérbeadói hozzájárulás nem adható.

85. § (1) Az Önkormányzat költségvetési szerveinek használatában álló helyiségek csak a költségvetési szerv alaptevékenységének sérelme nélküli célra adható bérbe határozott időre vagy feltétel bekövetkezéséig.

(2) A helyiség cseréjéhez, bérleti jogának átruházásához, albérletbe adásához bérbeadói hozzájárulás nem adható.

86. § (1) A Polgármesteri Hivatal a törvények keretei között jogosult és köteles nyilvántartani, kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyeket az Ltv. és e rendelet alapján a bérbeadás feltételeinek, így különösen a bérbeadásra jogosultság feltételeinek megállapítására, a lakbér megállapítására, továbbá a bérbeadói hozzájárulásról való döntés érdekében igényelhet.

(2) A névjegyzék alapján, továbbá lakáscsere és bérleti jogviszony folytatás jogcímén kérelmet benyújtó jogosultakat az e rendeletben foglaltak teljesítéséhez a Polgármesteri Hivatal adatszolgáltatásra hívja fel. Az adatokról nyilvántartást kell vezetni.

(3) A jövedelmi helyzet megállapításához az igénylő és a vele együtt költöző nagykorú közeli hozzátartozói jövedelmére az előző évi személyi jövedelemadó bevallás alapjául szolgáló adatokat kell szolgáltatni, igazolni.

(4) Ha a (3) bekezdésben meghatározottak azért nem teljesíthetők, mert az érintettek munkanélküliek, a munkanélküli ellátásra vonatkozó adatokat kell szolgáltatni.

(5) A vagyoni helyzetről az érintett nyilatkozatát kell a nyilvántartásban szerepeltetni.

87. § (1) A nyilvántartást a 86. §-ban meghatározott adatokat tartalmazó okiratok alapján kell vezetni. A kötelezett közokirat esetén csak annak bemutatására hívható fel.

(2) A nyilvántartásról adatot szolgáltatni nem lehet. A nyilvántartás adatai kizárólag az e rendeletben szabályozott bérbeadáshoz és bérbeadói hozzájáruláshoz, a szociális, jövedelmi, vagyoni helyzet vizsgálatához lehet felhasználni.

88. § (1) Ez a rendelet 2017. október 1-jén lép hatályba.

(2)⁴⁸