1. § (1) A rendelet hatálya az Önkormányzat tulajdonában álló lakásokra és helyiségekre terjed ki. A rendeletet kell alkalmazni az önkormányzati tulajdonban álló lakásokra fennálló lakáshasználati jogviszonyokra is.

(2) A rendelet hatálybalépése előtt létrejött bérleti szerződések esetén a bérbeadó által a szerződés keretében a bérlőnek nyújtott szolgáltatásokra – ha a felek másként nem állapodnak meg – a szerződés megkötésekor hatályos rendelkezéséket kell alkalmazni.

2. § (1) A Kt. a törvényben meghatározott bérbeadói jogok és kötelezettségek gyakorlását az e rendeletben szabályozott kivételekkel a jegyzőre ruházza. A jegyző a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek üzemeltetésével összefüggő feladatait az erre a célra létrehozott szervezet útján látja el.

(2) Ha a rendelet a bérbeadói jogok gyakorlójaként a Képviselő-testületet jelöli meg, és a lakás (helyiség) forgalmi értéke a százötvenmillió forintot nem haladja meg, úgy a bérbeadói jogokat a Tulajdonosi és Városfejlesztési Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) gyakorolja.

(3) A lakások, illetve a helyiségek alkalmi, 90 napot meg nem haladó hasznosításáról a jegyző dönt.

3. § (1) A bérbeadás általános feltételeként a szerződésnek tartalmaznia kell, hogy a lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni, azzal a kikötéssel, hogy a bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles írásban a bérbeadó részére bejelenteni. Amennyiben bérlő e kötelezettségének nem tesz leget, a mulasztás lényeges kötelezettség szegésnek minősül.

(2) Az Önkormányzat a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente legalább egyszer ellenőrzi, melyet a szerződésben is köteles rögzíteni.

(3) Bérlő köteles a lakás-, helyiségbérleti szerződésben rögzített bérlői kötelezettségeit a szerződés aláírásától számított 15 napon belül közjegyzői okiratban elismerni, nyilatkozatát a Bérbeadó részére a közjegyzői okirat aláírását követő 8 napon belül át kell adnia. A lakás-, helyiségbérleti szerződés Bérlő közokiratba foglalt nyilatkozatának Bérbeadó részére történő, igazolt átadásának napján lép hatályba.

4. § A bérbeadás az alábbi jogcímeken történhet:

5. § (1) A bérleti jogviszony a lakásigénylés útján történő bérbeadás feltételei és a fizetendő lakbér alapján lehet:

(2) Lakás bérbevételére bárki nyújthat be kérelmet, aki az 6. §-ban, illetve a 7. § (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelel, a kérelmeket a jegyző részére kell benyújtani, melyben meg kell jelölni az (1) bekezdés szerinti bérleti díj fajtáját. A benyújtott kérelem egy évig érvényes, azzal, hogy a döntés előtt a kérelmező fennálló igényét ellenőrizni szükséges.

(3) Amennyiben üres, lakhatásra alkalmas lakás bérbeadhatóvá válik, a jegyző részére benyújtott hatályos kérelmeket Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) dolgozza fel és a megfelelő kérelmeket rangsorolja a 6. §-ban, illetve a 7. §-ban meghatározott szempontok figyelembe vételével. Ha a benyújtott kérelmek az e rendelet szerinti szempontokat nem vagy nem teljes körűen tartalmazzák, a Hivatal a kérelmezőt a kérelmének kiegészítésére hívhatja fel.

(4) A jegyző a rangsorolást követően javaslatot készít az adott lakás bérbeadására vonatkozóan, mely javaslat alapján a lakás bérbeadásáról, valamint a bérleti jogviszony időtartamáról a 150 millió egyedi értékhatárt meg nem haladó lakások tekintetében a Bizottság, 150 millió egyedi értékhatárt meghaladó lakások tekintetében a Kt. dönt.

(5)¹ A kérelem elutasítható, amennyiben a kérelmező a XII. kerületben lakó- vagy tartózkodási hellyel nem rendelkezik.

6. § (1) Szociális alapon történő bérbeadásra irányuló kérelmet az a magánszemély nyújthat be:

(2) Szociális, jövedelmi és vagyoni viszony alapján létesíthet bérleti jogviszonyt tovább az is, aki nem felel meg a 6. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt feltételeknek, de

(3) A szociális, jövedelmi és vagyoni viszony alapján történő bérbeadás feltételeinek meglétét a bérleti jogviszony fennállása alatt évente – kivéve nyugdíjasok, mely esetben 3 évente – felül kell vizsgálni. Amennyiben a bérlő szociális bérletre való jogosultsága megszűnik, bérbeadó költségelvű lakbért állapít meg.

(4) Szociális bérlet esetén a lakásigény mértékét meg nem haladó szobaszámú lakás adható bérbe. A lakásigény mértékét a rendelet 1. számú melléklete határozza meg.

(5) A lakásigény mértékének a megállapításánál a szociális bérletre jogosultat és a vele állandó jelleggel együttlakó azon személyeket kell figyelembe venni, akik a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhatók be a lakásba.

(6) A (2) bekezdésben említett személyek közül nem lehet figyelembe venni azokat, akik lakás tulajdonjogával (vagy 1/2-et elérő tulajdoni hányaddal), lakás haszonélvezeti, illetve bérleti jogával rendelkeznek.

(7) A szociális alapon történő bérbeadás rangsorolásának fő szempontja a kérelmező és családja (együttköltözők):

(8) Előnyt élvez a XII. kerületben lakó- vagy tartózkodási hellyel, munkahellyel rendelkező kérelmező, a XII. kerülethez valamely, a pályázati kérelemben ismertetett módon kötődő kérelmező, valamint a közszolgálati jogviszonnyal rendelkező kérelmező.

7. § (1) A piaci alapon történő bérbeadás feltétele, hogy

(2) Piaci alapú bérleti díj alapján a lakást annak kell bérbe adni, aki megfelel a (3) bekezdésben foglaltaknak. A kérelmező a szerződés megkötésekor köteles igazolni, hogy az e rendeletben meghatározott óvadékot megfizette.

(3) A piaci alapon történő bérbeadás rangsorolásának fő szempontja a kérelmező és családja (együttköltözők):

(4) Az óvadék mértéke két havi lakbérnek megfelelő összeg. Az óvadék megfizetését a szerződés megkötésekor a kérelmezőnek igazolnia kell.

(5) Az óvadék visszajár a bérlőnek a szerződés megszűnésekor, ha a részére bérbe adott lakást legalább a birtokba adáskori állapotban adja át, és egyéb szerződésben rögzített kötelezettségének is eleget tett, ellenkező esetben az Önkormányzat a követelését az óvadék összegéből kielégíti.

8. § Költség elven történő a bérbeadás, ha arra nem szociális vagy nem piaci alapon kerül sor. Ha lakás bérbeadására a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület részére a 9. § (3) bekezdésében biztosított bérlőkiválasztási jog alapján kerül sor, a bérlő részére a 44-47. §-ban meghatározott feltételek fennállása esetén szociális lakbér állapítható meg.

9. § (1) Bérlőkijelölési, illetve bérlőkiválasztási jognak más szerv részére megállapodás alapján történő biztosításáról a Bizottság javaslata alapján a 2. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a Kt. vagy a Bizottság dönt. A bérlőkijelölési, illetve bérlőkiválasztási jog a megállapodásban kikötött pénzbeli ellenérték nagyságától függően egyszeres vagy többszörös lehet.

(2) A megállapodásban a bérlőkijelölési, illetve bérlőkiválasztási jog alapján biztosításra kerülő lakás beköltözhető forgalmi értékének legalább 50 %-át kell pénzbeli ellenértékként kikötni, a (3) bekezdésben foglalt kivétellel. A megállapodásnak tartalmaznia kell azt is, hogy a kijelölt, illetve kiválasztott bérlő a költség elvű lakbér összegét köteles megfizetni.

(3)² A pénzbeli ellenérték megfizetése alól mentesül a Budapesti Rendőr-főkapitányság XII. kerületi Kapitánysága, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület, a Budapest Főváros Kormányhivatala XII. kerületi Hivatala, és az Észak-Közép-budai Centrum Új Szent János Kórház és Szakrendelő bérlőkiválasztási jog biztosítása esetén, ha az általuk kiválasztott bérlővel a bérbeadó bérleti szerződést köt. Bérbeadó a Budapesti Rendőr-főkapitányság XII. kerületi Kapitánysága, a Budapest Főváros Kormányhivatala XII. kerületi Hivatala, és az Észak-Közép-budai Centrum Új Szent János Kórház és Szakrendelő által kiválasztott, vele szolgálati, egészségügyi szolgálati, illetőleg közszolgálati jogviszonyban álló bérlővel a szolgálati, egészségügyi szolgálati, illetőleg közszolgálati jogviszony fennállásáig, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület által kiválasztott bérlővel 5 éves határozott időre köt bérleti szerződést.

(4) Ha a lakást ismételten bérbe lehet adni, a bérlő kijelölésére, illetve a bérlő kiválasztására jogosultat fel kell hívni, hogy a kézhezvételtől számított 15 napon belül közölje a bérlő személyét és határozza meg a bérbeadásnak azokat a feltételeit, amelyre jogszabály vagy megállapodás feljogosítja.

(5) A jogosult figyelmét fel kell hívni, hogy ha határidőben nem válaszol, vagy az általa közölt adatok alapján a szerződést nem lehet megkötni, a lakás bérének megfelelő összeget és a lakás-bérbeadónak számlázott közüzemi (társasházi) közös költségeit köteles megtéríteni.

10. § Ha a Tv. 85/A.-85/D. §-ai alapján a volt házfelügyelői lakás jóhiszemű jogcím nélküli használójának elhelyezéséről az Önkormányzat köteles gondoskodni, a jóhiszemű jogcím nélküli lakáshasználó részére a Bizottság döntése alapján

11. § A Tv. 85/F. §-a alapján az Önkormányzat az általa elővásárlási jogának gyakorlása során megvásárolt lakóingatlant a bérleti jog megszerzését kérelmező adós vagy zálogkötelezett részére határozatlan időre bérbe adja. Ha az adós, a zálogkötelezett megfelel a lakbértámogatás 44. §-ban meghatározott feltételeinek, a lakóingatlant szociális lakbér, egyéb esetekben piaci lakbér kikötésével kell bérbe adni.

12. § (1) Gondoskodni kell annak a jogcím nélkül lakó személynek bérlőkénti elhelyezéséről (pl. másik lakás bérbeadásával), aki a bérlő halála után maradt vissza a lakásban, ha:

(2) Nem adható másik lakás bérbe az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén sem, ha

(3) Az (1) bekezdés alapján másik lakás akkor adható bérbe, ha a jogcím nélküli használó olyan lakásban lakik, amely a rendelet mellékletében meghatározott lakásigényét meghaladja, továbbá a jogosult vállalja a lakásban lakó többi - másik lakás bérbevételére nem jogosult - személy lakásba történő állandó jellegű befogadását.

(4) Ha az (1) bekezdés alapján több jogosult van, részükre együttesen egy lakást lehet bérbe adni. A jogosultak kérésére a lakást bérlőtársi jogviszony mellett kell bérbe adni.

(5) A lakásigény mértékének megállapításánál a jogosulttal már a bérlő életében is állandó jelleggel együttlakó azon személyeket lehet figyelembe venni, akik a bérbeadó hozzájárulása nélkül is befogadhatók. Több jogosult esetén azonban annak a jogosultnak a hozzátartozóit kell figyelembe venni, akinek több hozzátartozója lakik a lakásban.

(6) Az (1) bekezdésben meghatározott személy részére az általa használt lakás is bérbe adható, ha az az (5) bekezdés alapján megállapítható lakásigénye mértékét nem haladja meg. A bérbeadás során a (2)-(4) bekezdés előírásait is alkalmazni kell.

(7) A bérlőkénti elhelyezésre való jogosultság megállapításához szükséges adatok és igazolások benyújtására a lakásban lakókat határidő megjelölésével fel kell hívni. Ha a határidő eredménytelenül telt el, az elhelyezésre vonatkozó jogosultságot nem lehet megállapítani.

13. § Annak, aki a szociális intézménybe utalásakor pénzbeli térítés ellenében mondott le lakásbérleti jogviszonyáról a lakásügyi hatóság javára, egyszobás, komfort nélküli lakást kell bérbe adni.

14. § (1) Másik lakást lehet bérbe adni annak is, akinek a bérbeadó felmondta a szerződését, részére a Tv. alapján cserelakást kell adni, vagy megállapodott vele, hogy pénzbeli térítés mellett részére másik lakást ad bérbe. A pénzbeli térítés mértékét a 31. § (2)-(3) bekezdés figyelembe vételével kell megállapítani.

(2) A Bizottság döntése alapján lakást lehet bérbe adni annak, akinek a tulajdonában lévő lakását az Önkormányzat elhelyezési kötelezettség teljesítése érdekében adás-vétellel megszerzi.

(3) A bérbeadásra kerülő lakás beköltözhető forgalmi értékének 50 %-át a (2) bekezdésben említett szerződésben meghatározott vételárba be kell számítani.

15. § A rendeletben meghatározott bérbeadási feltételeket nem kell figyelembe venni, ha az Önkormányzatnak kisajátítási kérelme alapján lefolytatott eljárás vagy felmondás eredményeként kell lakást bérbe adni.

16. § Lakáscsere esetén a Tv. 29. §-ának rendelkezései az irányadóak.

17. § (1) Szolgálati lakásra a Hivatal, az Önkormányzat által fenntartott költségvetési szerv, illetve az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság köztisztviselője, közalkalmazottja, illetve munkavállalója nyújthat be kérelmet, a közszolgálati, a közalkalmazotti jogviszonyának, illetve munkaviszonyának fennállásáig. A kérelmeket a jegyző részére kell benyújtani, a benyújtott kérelem egy évig érvényes, azzal, hogy a döntés előtt a kérelmező fennálló igényét ellenőrizni szükséges.

(2) Amennyiben lakás szolgálati jelleggel bérbeadhatóvá válik, a jegyzőnek benyújtott hatályos kérelmeket a Hivatal dolgozza fel és a megfelelő kérelmeket rangsorolja a (3) bekezdésben meghatározott szempontok figyelembe vételével. Ha a benyújtott kérelmek a (3) bekezdés szerinti szempontokat nem vagy nem teljes körűen tartalmazzák, a Hivatal a kérelmezőt a kérelmének kiegészítésére hívhatja fel.

(3) Az elbírálásnál és a rangsorolásnál figyelembe kell venni az igénylő:

(4) A jegyző a rangsorolást követően javaslatot készít az adott lakás bérbeadására vonatkozóan, mely javaslat alapján a lakás bérbeadásáról, valamint a bérleti jogviszony időtartamáról a 150 millió egyedi értékhatárt meg nem haladó lakások tekintetében a Bizottság, 150 millió egyedi értékhatárt meghaladó lakások tekintetében a Kt. dönt.

(5) A szolgálati jelleggel létrejött bérleti jogviszony időtartama legfeljebb a bérlő közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyának, illetve munkaviszonyának fennállásáig terjedhet. Amennyiben a bérlő jogviszonyának megszüntetését

(5a)³ Amennyiben az Önkormányzat által fenntartott költségvetési szervnél legalább 10 év közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonnyal, munkaviszonnyal rendelkező bérlő az öregségi nyugellátásra való jogosultságot megszeri és az öregségi nyugellátást igénybe veszi, a polgármesterhez benyújtott írásbeli kérelmére a szolgálati jelleggel létrejött bérleti jogviszony határozatlan idejű bérleti jogviszonnyá alakul. A kérelem benyújtására kizárólag abban az esetben van lehetőség, ha a foglalkoztatási jogviszony folyamatosan fennállt, a bérlőnek bérleti-, különszolgáltatási, illetve közüzemi díj tartozása nem áll fenn és a lakás lakóépületben helyezkedik el.

(5b)⁴ Az (5a) bekezdés szerinti kérelem benyújtására az Önkormányzat által fenntartott költségvetési szervnél legalább 10 év közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonnyal, vagy munkaviszonnyal rendelkező bérlő is jogosult, amennyiben a szolgálati jelleggel létrejött bérleti jogviszony időtartama legalább hét éve folyamatosan fennáll, a bérlőnek bérleti-, különszolgáltatási, illetve közüzemi díj tartozása nem áll fenn és a szolgálati jelleggel bérbe adott lakás lakóépületben helyezkedik el.

(6) A rendelet 7. § (4)-(5) bekezdésében rögzített – óvadékra vonatkozó - szabályokat a szolgálati lakás bérbeadásakor is alkalmazni kell. A bérbeadásra költségelvű lakbér megfizetése mellett kerülhet sor.

18. § (1) Ha a lakásbérleti szerződést a lakbér megfizetésének elmulasztása miatt mondták fel, a lakáshasználó kérelmére, a bérleti jogviszony megszűnését követően, a jegyző a bérleti jogviszony helyreállításának érdekében ismételten bérleti szerződést köthet a lakáshasználóval, amennyiben

(2) A kérelem elbírálásánál előnyt élvez az a lakáshasználó, akinek az esetében a Családsegítő és Gyermekjóléti Központ támogató javaslatot ad.

(3) A bérleti szerződés hatályba lépésének feltétele a fennálló lakbér, illetve használati díj, valamint a különszolgáltatási díj tartozás maradéktalan kiegyenlítése.

(4)⁵ Az (1) bekezdés alapján a lakást a jegyző egy év határozott időtartamra adja bérbe. Az egy év határozott időtartam elteltével a bérlő kérelmére - ha a bérlőnek lakbér, illetve különszolgáltatási díj tartozása nincs - a lakást a Bizottság 5 év határozott időtartamra, illetve amennyiben ezt a bérlő szociális körülményei indokolják egyedi döntéssel határozatlan időtartamra bérbe adhatja.

(5)⁶ Ha a lakásbérleti szerződést a lakbér megfizetésének elmulasztása miatt mondták fel, a lakáshasználó kérelmére, a bérleti jogviszony megszűnését követően, a jegyző másik, lehetőleg kisebb alapterületű lakásra vonatkozóan bérleti szerződést köthet a lakáshasználóval, amennyiben

18/A. § (1)⁷ A Fecskeházban lévő lakásokra a bérleti jogviszony a szolgálati jogviszony időtartamáig, legfeljebb 5 éves, krízishelyzetben lévő igénylő esetén legfeljebb 2 éves határozott időre szólhat.

(2)⁸ Lakásigény benyújtására jogosultak, akik

(2a)⁹ Lakásigény benyújtására a 40. életévét betöltött, különösen nehéz élethelyzetben lévő igénylő (a továbbiakban: krízishelyzetben lévő igénylő) is jogosult.

(3)¹⁰ A kerületben működő közintézménnyel a Fecskeházban lévő lakásra vonatkozóan a Tulajdonosi és Városfejlesztési Bizottság döntésével bérlőkijelölési jog biztosítására megállapodás köthető azzal, hogy a kerületben működő közintézmény mentesül a pénzbeli ellenérték megfizetése alól.

(4) A Fecskeházban lévő lakás bérbeadásáról a Jegyző javaslatára a Tulajdonos és Városfejlesztési Bizottság dönt.

(5) A beérkezett kérelmek elbírálásánál figyelembe kell venni az igénylő:

(6) A kérelem elbírálása során előnyt élveznek a pályakezdők és az újonnan felvett, belépő foglalkoztatottak.

(7)¹¹ Az az igénylő, akivel a Fecskeházban lévő lakásra bérleti szerződés kerül megkötésre, köteles valamely pénzintézetnél a lakásbérleti jogviszonyhoz igazodó időtartamra, minimum a havi lakbér összegével megegyező összegű havi megtakarításra vonatkozó előtakarékossági szerződést kötni. Az előtakarékossági szerződés megkötését bérlő köteles igazolni. A krízishelyzetben lévő igénylő és a Budapesti Rendőr-főkapitányság XII. kerületi Kapitánysága által kiválasztott bérlő az előtakarékossági szerződés megkötése alól mentesül.

18/B. § (1) Bérbeadó jogosult a bérleti jogviszony felmondására, ha

(2) Bérlő Bérbeadó felé félévente köteles igazolni előtakarékossági szerződésének fennállását és fizetési kötelezettségének teljesítését.

(3) A 21. §-ában foglaltak szerinti bérlőtársi jogviszony nem létesíthető.

18/C. § (1) Bérlő a megállapított bérleti díjon felül, a lakás után külön szolgáltatási díj és a közüzemi díjak megfizetésére is köteles.

(2) A Fecskeházi lakások lakbérének mértékét a rendelet 5. számú melléklete határozza meg.

(3) Az V. fejezetében szabályozott lakbér mértéke és a lakáshasználati díj rendelkezéseit – ezen részben meghatározott eltérésekkel - a Fecskeházi ingatlanban található lakások esetében is alkalmazni kell.

18/D. § Budapest XII. kerület, Alkotás u. 21. szám alatt található Hegyvidéki Közszolgálati Fecskeházban lévő lakás bérbeadására eltérő rendelkezések hiányában a rendelet általános szabályai irányadók.

19. § (1) Ha jogszabály, megállapodás vagy a 2. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a Kt. vagy a Bizottság másként nem rendelkezik, a lakást határozott időre kell bérbe adni.

(2) Feltétel bekövetkezéséig kell a lakást bérbe adni, ha a 2. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a Kt. vagy a Bizottság, illetőleg a bérlőkijelölési vagy bérlőkiválasztási jog jogosultja így rendelkezik.

(3) A határozott időre szóló bérbeadás időtartama legfeljebb 5 év. A határozott idő elteltével a bérlő a lakást minden elhelyezési igény nélkül köteles kiüríteni és a bérbeadónak visszaadni. Amennyiben a bérlőnek a bérbeadás határozott időtartamának lejártakor bérleti, különszolgáltatási, és közüzemi díj tartozása nincs, részére a lakás a 150 millió egyedi értékhatár alatti lakások esetén a Bizottság, 150 millió egyedi értékhatár feletti lakások esetén a Kt. döntése alapján költségelvű bérleti díj megállapításával újra bérbe adható.

(4) Ha a bérbeadásra a (3) bekezdésben foglaltak alapján kerül sor és a kérelmező

20. § (1) A lakás egy részét akkor lehet nem lakás céljára bérbe adni, vagy a bérlő kérelmére a lakás egy részének más célra történő használatához hozzájárulni, ha a bérlő

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén az egész lakás nem lakás céljára történő bérbeadását, más célú hasznosítását kivételes esetben a Bizottság engedélyezheti, de a bérlőt fel kell hívni, hogy a más célra történő használat akkor kezdhető meg, ha a tevékenységhez szükséges hatósági engedélyek a rendelkezésre állnak.

(3) A Bizottság az egész lakás más célra történő időleges használatra átengedéséhez akkor járulhat hozzá, ha a bérlő a lakásból gyógykezelése, külszolgálata, katonai szolgálata vagy más méltányolható okból tartósan távol van. A hozzájárulás feltétele a tartós távollét okának és idejének megfelelő igazolása. A hozzájárulásban ki kell kötni, hogy amennyiben a használatra átengedés időtartama alatt a bérleti szerződés bármilyen oknál fogva megszűnik, a lakást a használó minden elhelyezési igény nélkül köteles elhagyni.

(4) Szociális és a költségelven bérbe adott lakás esetében a lakás nem lakás céljára történő bérbeadása, és más célra történő hasznosítása kizárt.

(5) Ha a bérlő az általa bérelt önkormányzati lakást a gazdálkodó szervezetének székhelyéül, telephelyéül, illetve fióktelepéül kívánja bejegyeztetni, előzetesen meg kell kérnie a bérbeadó hozzájárulását. A hozzájárulásban ki kell kötni, hogy a bérleti szerződés megszűnése esetén a bérlő 30 napon belül köteles a bejegyzés megszüntetését igazolni.

21. § (1) Bérlőtársi szerződés köthető azzal a személlyel, aki

(2) Bérlőtársi szerződés köthető a bérlőnek a lakásba jogszerűen befogadott gyermekétől született unokájával is, ha az unoka a 14. életévét betöltötte és a bérlővel a lakásban legalább egy éve együtt lakik.

(3) Nem köthető meg a bérlőtársi szerződés, ha az (1)-(2) bekezdésben említett hozzátartozó a főváros területén másik lakással vagy lakás egy részével rendelkezik.

(4) A bérlőtársi szerződés megkötését a bérlő és a leendő bérlőtárs együttesen, írásban kérheti a bérbeadótól.

22. § (1) A Tv. keretei között a megüresedett társbérleti lakrészt a visszamaradt társbérlőnek lehet bérbe adni, ha a teljes lakás nem vagy egy szobánál nem nagyobb mértékben haladja meg a visszamaradt társbérlő lakásigénye mértékét és vállalja a megnövekedett alapterület után a lakbér megfizetését.

(2) A visszamaradt társbérlő lakásigénye mértékének számításánál azokat a lakásban lakó személyeket lehet figyelembe venni, akiket a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül befogadhat a lakásba.

(3) Egyedülálló visszamaradt társbérlő részére a megüresedett társbérleti lakrész nem adható bérbe. A (4) bekezdés kivételével nem adható bérbe a megüresedett társbérleti lakrész akkor sem, ha az egész lakásban több szoba van, mint a lakásban jogszerűen lakó személyek száma.

(4) Ha a lakásban kettőnél több társbérleti lakrész van, a megüresedett társbérleti lakrészt a visszamaradt társbérlőnek - a felek megállapodása alapján - akkor lehet bérbe adni, ha az egész lakásnak megszűnik a társbérleti jellege vagy a másik társbérlőt a lakásra igényt tartó társbérlő helyezi el.

(5) Ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek nem állnak fenn, a bérbeadó a lakásban visszamaradó társbérlő(k) lakásbérleti szerződését cserelakás egyidejű felajánlása mellett köteles felmondani.

23. § (1) Az 6. § alapján bérbe adott lakás esetében a lakásbérleti szerződésnek tartalmaznia kell:

(2) Az (1) bekezdésben említett munkák költségének számlákkal igazolt ellenértékét - a lakás műszaki átvételét követő 60 napon belül - a bérbeadónak egy összegben kell a bérlő részére megfizetnie.

(3) A bérlő a bérbeadó által jóváhagyott, tervezett költségeket meghaladó kiadások megfizetésére nem tarthat igényt.

(4) A bérbeadó a munkálatok elvégzésének határidejét - a bérlő kérésére - indokolt esetben, legfeljebb egy alkalommal meghosszabbíthatja.

24. § (1) Önkormányzati tulajdonban álló épület esetében a bérlő és a bérbeadó megállapodhatnak abban, hogy bérlő látja el az épület, illetőleg a közös használatú helyiségek, valamint az épület előtti járdaszakasz tisztántartásával, szükség szerinti megvilágításával és a háztartási szemét elszállításával összefüggő feladatokat.

(2) Az (1) bekezdésben említett megállapodás esetén a szerződésben, illetve e szerződés módosítása keretében konkrétan meg kell jelölni a bérlő által vállalt feladatok és annak - egy hónapra lebontott - költségeit (dologi kiadások). A kiszámított havi költségekkel a lakbér összegét csökkenteni kell.

(3) Ha a bérbeadó az (1) bekezdésben említett megállapodást a lakóépületben több bérlővel köti meg, akkor a lakbérek összegét az egy hónapra jutó összes ráfordítás arányosan elosztott mértékével kell csökkenteni.

(4) A bérbeadó az (1) bekezdésben említett kötelezettségek közül egyes feladatok elvégzéséről, illetőleg több bérlő esetében a feladatok szerinti megosztásról is köthet megállapodást.

(5) Ha a bérbeadó az (1) bekezdés szerinti feladat bérlő általi elvégzéséről már megállapodott, más bérlővel ugyanarról a feladatról csak az érintett bérlő egyetértésével állapodhat meg.

(6) Társasházban lévő lakás esetében a társasház szabályainak megfelelően a bérlő köteles ellátni az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ráeső részét.

25. § (1) A 24. §-ban említett megállapodás határozatlan vagy határozott időtartamra - de legalább 12 hónapra - szólhat. A határozott idő lejártát megelőző 30 napon belül a megállapodás megújítható, amelyet a lakásbérleti szerződésben fel kell tüntetni.

(2) A bérbeadó legalább 6 havonként köteles ellenőrizni a megállapodásban foglaltak teljesítését. A bérlő mulasztása esetén a megállapodás megszüntethető.

(3) Ha a határozott idő eltelt vagy a megállapodás megszűnt, a bérlő az eredetileg megállapított lakbért köteles megfizetni.

26. § (1) Ha a bérlő a lakást átalakítani, bővíteni, korszerűsíteni, illetve rendeltetésszerű használatra alkalmassá kívánja tenni, a munkálatok megkezdése előtt köteles azt a bérbeadónak írásban bejelenteni.

(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell az elvégzendő munkálatok konkrét megjelölését és indokát, valamint a munkálatok befejezésének várható idejét.

(3) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott munkálatok részben vagy egészben a Ltv. alapján bérbeadót terhelő munkálatoknak minősülnek, bérlő a bejelentésben a (2) bekezdésben meghatározottakon túl köteles meghatározni a munkálatok várható költségeit, külön feltüntetve a bérbeadót terhelő munkálatokat és azok költségeit.

(4) A bérbeadó a bérlő (3) bekezdés szerinti bejelentése alapján előzetesen dönt a munkálatok elvégzésének és azok várható költségeinek jóváhagyásáról.

(5) A bérlő köteles a bérbeadót a bejelentett munkálatok befejezéséről értesíteni, aki jogosult a munkálatok befejezését és minőségét ellenőrizni.

(6) A Ltv. alapján bérbeadót terhelő, a bérlő által elvégzett munkálatok elismert költségeinek megtérítéséről felek külön megállapodnak.

(7) Az (1)-(6) bekezdés szerinti bérlői bejelentés, illetve bérbeadói jóváhagyás a munkálatok megkezdéséhez szükséges hatósági engedély(eke)t nem pótolja, annak megszerzése alól bérlőt nem mentesíti.

27. § A lakás átalakítását, korszerűsítését követően a lakásbérleti szerződést - az e rendelet szabályai szerint megállapítható lakbér összegére is kiterjedően - módosítani kell, ha a lakás komfortfokozata, szobaszáma, alapterülete megváltozott és a munkák költségeit a bérbeadó viseli.

28. § A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnésekor a lakást és berendezéseit a bérbeadó teszi a bérlő költségére rendeltetésszerű használatra alkalmassá.

29. § (1) A bérbeadó a bérlő (bérlőtárs, társbérlő) kérelmére hozzájárulhat ahhoz, hogy a bérlő a testvérét, az élettársát, együttlakó gyermekének házastársát és az unokáját a lakásba befogadja.

(2) A hozzájárulásban ki kell kötni, hogy a bérlő lakásbérleti jogviszonyának megszűnése esetén a befogadott személy köteles a lakásból elköltözni, kivéve, ha a rendelet eltérően rendelkezik.

30. § (1) Szociális, valamint költségelven bérbe adott lakás albérletbe adásához nem adható bérbeadói hozzájárulás.

(2) Piaci alapon történő bérbeadás esetén a bérlő a lakás egy részét albérletbe adhatja. A bérlő az albérletbe adáshoz a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulását köteles kérni. A hozzájárulás iránti kérelemhez az albérleti szerződést is mellékelni kell.

(3) A bérbeadó a lakásbérleti szerződés megszűnése után a lakásban jogcím nélkül visszamaradó volt albérlő elhelyezésére kötelezettséget nem vállalhat.

31. § (1) A lakásbérleti jogviszony megszüntetése esetén a bérbeadó kisebb alapterületű vagy kevesebb szobaszámú másik lakás bérbeadását és pénzbeli térítés megfizetését is felajánlhatja a bérlőnek.

(2) Az (1) bekezdés esetén pénzbeli térítésként a bérbe adásra felajánlott és a lakásbérleti jogviszony megszüntetésével érintett lakás beköltözhető forgalmi értéke különbségének legfeljebb a fele fizethető ki.

(3) Ha a bérlő a lakásbérleti jogviszonyt úgy kívánja megszüntetni, hogy csak pénzbeli térítést kér, pénzbeli térítésként az általa bérelt lakás beköltözhető forgalmi értékének legfeljebb a fele fizethető ki.

32. § (1)¹² Ha a bérlő másik lakást kér, az csak azonos szobaszámú vagy közel azonos alapterületű lehet, mely legfeljebb 10 m²-el haladhatja meg a bérleti jogviszony megszüntetésével érintett lakást. A bérlő írásbeli kérelmét az ilyen lakás rendelkezésre állásától függően lehet teljesíteni, a kérelmekről a Bizottság dönt.

(2) Ha a bérlő nagyobb alapterületű vagy nagyobb szobaszámú lakás bérbeadását kéri, kérését akkor lehet teljesíteni, ha a bérlő legalább három kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik és szociális bérletre jogosult, vagy vállalja, hogy a két lakás forgalmi értéke különbözetének 50%-át megtéríti.

33. § (1) Ha a bérlő cserelakás helyett pénzbeli térítést elfogad, pénzbeli térítésként a lakás beköltözhető forgalmi értékének legfeljebb a fele fizethető. A pénzbeli térítés 75 %-a a megállapodás aláírásakor, a fennmaradó része pedig a lakás visszaadásakor fizethető ki.

(2)¹³ A 2. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a Kt. vagy a Bizottság egyedi döntéssel a 31–33. §-ban foglaltaktól eltérhet.

33/A. §¹⁴ A Bizottság dönt, ha a bérlő a Tv. 29. §-a alapján a lakás bérleti jogát másik lakás bérleti- vagy tulajdonjogára kívánja cserélni.

34. § (1) A lakbér számítása során alapterületként az ingatlan-nyilvántartásban a lakásra vonatkozó külön lapon feltüntetett alapterületet, ennek hiányában a lakásnak a 81. § 1-2. pontjai szerint megállapított alapterületét kell figyelembe venni.

(2) Az önkormányzati tulajdonú lakások lakbérének mértékét a rendelet 2. számú melléklete határozza meg. A Képviselő-testület évente egyszer növelheti a rendelet 2. számú mellékletében meghatározott bérbeadási módok szerinti lakbérek mértékét.

35. § (1) A lakbér mértéket növelni kell:

(2) A lakbér mértékét csökkenteni kell, ha a lakás:

(3) A (2) bekezdés alapján alkalmazandó csökkentés mértéke a lakbért csökkentő tényezők együttes fennállása esetén sem haladhatja meg a 40%-ot.

(4) A nem XII. kerületi lakások lakbérmértékét növelő és csökkentő tényezőire a lakás fekvése szerinti helyi önkormányzat rendeletének lakbér mértéket növelő, csökkentő tényezőkre vonatkozó előírásai az irányadók.

(5) A lakbér kétszeresét kell fizetni akkor, ha a lakást a bérbeadó hozzájárulásával használják más célra, vagy egy részét albérletbe adják. E rendelkezést a 20. § (5) bekezdésben meghatározott esetben nem kell alkalmazni.

36. § (1) Társbérlet esetén a lakbért az egyes társbérlők között megosztva - a 81. § 3. pontja szerint kiszámított terület alapján – kell megállapítani.

(2) A társbérleti lakrészt az egész lakás fűtési módja, melegvízellátása és közművesítettsége, valamint a társbérlő által kizárólagosan és más társbérlőkkel közösen használt (főző- és egészségügyi) helyiségek figyelembe vételével megállapítható komfortfokozatnál eggyel alacsonyabb komfortfokozatúnak, legalább azonban komfort nélkülinek kell tekinteni.

(3) Ha a társbérleti lakrészhez főzőhelyiség nem biztosított a lakásrészt ilyen esetben is komfort nélkülinek kell tekinteni.

37. § (1) A lakbért - a lakás önkormányzati program keretében történő térítésmentes felújítása kivételével - módosítani kell, ha a lakás alapterületében, komfortfokozatában, illetve a lakbér mértékét növelő, vagy csökkentő tényezőkben változás áll be.

(2) Ha a bérlő a tulajdonos hozzájárulásával és egyéb hatósági engedéllyel saját költségen olyan komfortfokozatot növelő beruházást végzett, amelyet a bérbeadó

(3) Ha a bérlő a lakást saját költségen, de a tulajdonos hozzájárulása és egyéb hatósági engedély nélkül alakítja át, vagy korszerűsíti a bérbeadó jogosult a lakbért a megváltozott alapterületnek, vagy komfortfokozatnak megfelelően módosítani. Ez a rendelkezés nem érinti a bérbeadónak azt a jogát, hogy az engedély nélküli korszerűsítés, vagy átalakítás miatt, a bérleti szerződést felmondja.

(4) Ha a lakás társbérleti jellege megszűnik, a lakbért az egész lakás komfortfokozatának – növelő-csökkentő tényezők figyelembe vételével – megfelelően kell megállapítani.

(5) Költségelvű lakbért kell megállapítani,

(6) Ha a költségelvű lakbér kategóriába a rendelet 37. §-ának (5) és (7) bekezdése alapján átsorolt bérlő ismételten szociális lakbérre válik jogosulttá, kérelmére a polgármester a kérelem benyújtásának időpontjától kezdődő időre szociális lakbért állapít meg. A szociális lakbér megállapítására a 44. § és 47. § szabályait megfelelően alkalmazni kell.

(7) Ha a lakást költségelvű lakbér megállapításával adták bérbe – kivéve a 17. § alapján és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület részére biztosított bérlőkijelölési jog kivételével a 9. § alapján bérbe adott lakásokat - és a bérlő igazolja, hogy megfelel a 44-47. §-ban meghatározott feltételeknek, írásbeli kérelmére a jegyző szociális lakbért állapít meg.

(8) A megállapított lakbér mértékéből – az e rendeletben foglalt kivételektől eltekintve - engedmény nem adható.

38. § (1) A rendelet hatálybalépése után keletkezett lakásbérleti jogviszonyok esetében az e rendelet szerinti lakbér összegét a lakásbérleti szerződésben kell megállapítani és a bérlővel közölni, valamint kikötni, hogy a lakbér mértéke a hatályos rendelkezések szerint változik.

(2) Az óvadék mértéke a kéthavi lakbérnek megfelelő összeg. Az óvadék megfizetését a bérlőnek a szerződés megkötésekor igazolnia kell. Az óvadék visszafizetésére a 7. § (5) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

39. § A rendelet hatályba lépése előtt bérbe adott lakás lakbérének megállapítására, 2007. november 1-jétől

40. § (1) A lakbér összegét a kerekítés szabályai szerint száz forintra kerekítve kell megállapítani.

(2) A jegyző a lakbér mértékének közlésére az ingatlankezelési feladatokat ellátó szervnek megbízást adhat.

41. § (1) A bérlő a bérbeadó által a részére nyújtott külön szolgáltatásokért díjat köteles fizetni. Ennek mértékére és a díjért járó szolgáltatásokra a külön jogszabályok, illetőleg a bérleti szerződés rendelkezései az irányadók.

(2) A bérlő a bérbeadónak a vízellátásért és a csatorna használatáért, a központi fűtés és melegvíz ellátásáért, a szemétszállításért, a közös használatra szolgáló helyiségekben lévő olyan berendezések használatáért, amelyek egyedi fogyasztása mérhető, a vonatkozó jogszabályokban meghatározott díjat köteles megtéríteni.

(3) A bérbeadó által nyújtott, a (2) bekezdésben nem említett egyéb külön szolgáltatásokért, így különösen a felvonó használatáért, kert ápolásáért, a gépkocsi beálló használatáért, kaputelefon szolgáltatásért, rádió- televízió adók vételét biztosító hálózat, tetőantenna használatért fizetendő díjat a bérbeadó a teljes ráfordítása alapján határozza meg.

(4) Ha jogszabály másképp nem rendelkezik, a társasházban lévő lakás esetén a (2)–(3) bekezdésben meghatározott külön szolgáltatásokért a bérlő legalább olyan összegű díjat köteles fizetni, mint amennyit a társasház közgyűlése által meghatározott módon a lakás után az Önkormányzat a társasháznak fizet.

(5) A bérlő a bérleti szerződés rendelkezései alapján köteles a közüzemi szolgáltatók által nyújtott szolgáltatásokra közvetlenül a szolgáltatókkal szerződést kötni és a számlázott díjat részükre megfizetni.

42. § (1) A kizárólag az Önkormányzat tulajdonában lévő épületben a települési szilárd hulladék részét képező háztartási hulladékkal kapcsolatos, a Budapest főváros területén végzett hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról szóló Fővárosi Közgyűlés rendeletében meghatározott díjat a lakások bérlőinek kell megfizetni.

(2) Amennyiben a bérlő a Főv. Kgy. rendelkezései szerint díjkedvezményt, vagy díjmentességet igényelhet, igényét a bérbeadóhoz jelentheti be.

(3) A bérbeadó – a bérlő igénye alapján – írásban kéri a szolgáltatótól a kötelező közszolgáltatás szünetelését, vagy a szolgáltatás díjának mérséklését. Ha a szolgáltató a szüneteléshez, vagy a mérsékléshez hozzájárul, a bérbeadó a szolgáltatás díját annak megfelelően kérheti.

(4) Ha a bérlő a szolgáltatás díját határidőben nem fizeti meg és a bérbeadónak emiatt kamatfizetési kötelezettsége is keletkezik, az elmaradt díj után a szolgáltató által követelt kamatot is a bérlő köteles megfizetni.

(5) A bérbeadó a lakásbérleti szerződésen kívül nyújtott külön szolgáltatásról a rendeletben meghatározott lakbérközléssel egy időben értesíti a bérlőt. Az értesítésben közölni kell a külön szolgáltatás fajtánként meghatározott díját és a fizetés, továbbá az elszámolás módját.

43. § A jogcím nélküli lakáshasználó a használat ellenértékeként az önkormányzati lakásra megállapítható költségelvű lakbér összegével azonos lakáshasználati díjat köteles fizetni. Piaci alapon bérbe adott lakás esetén a lakáshasználati díj a lakásra megállapított piaci lakbér összegével azonos.

44. § (1) A lakbértámogatás feltétele, hogy bérlő és a vele életvitelszerűen együtt lakó családtagok

(2) Lakbértámogatás az együtt lakó családtagok közül csak egy személynek állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek, háztartások számától. A lakbértámogatás megállapítása szempontjából együttlakó családtagként a bérlő házastársa, gyermeke, befogadott gyermekének a gyermeke, szülője, továbbá a bérbeadó hozzájárulásával a lakásba befogadott más személyek vehetők figyelembe.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén sem illeti meg lakbértámogatás a bérlőt, ha

45. § (1) A lakbértámogatás mértéke az e rendelet szerint fizetendő lakbér

(2) Annak a bérlőnek, aki lakbértámogatásra jogosult, de önhibáján kívül, átmenetileg olyan helyzetbe került, hogy a lakbér megfizetésére még a támogatás esetén sem képes, kivételesen méltányosságból, legfeljebb 6 hónap időtartamra az általa fizetendő lakbér összegével megegyező támogatás adható.

46. § (1) A lakbértámogatás megállapítása kérelemre történik. A kérelmet az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, a Hivatalánál kell benyújtani.

(2) A kérelemhez mellékelni kell a kérelmező és a vele együttlakó személyek jövedelmi viszonyaira vonatkozó nyilatkozatokat, valamint igazolásokat.

(3) A kérelem elbírálásának előkészítése érdekében a Hivatal környezettanulmányt is végezhet. A környezettanulmány során rögzíteni kell a bérlővel a lakásban együttlakó, valamint a bérlő által eltartott személyek számát, továbbá nyilatkoztatni kell a bérlőt, hogy sem neki, sem a vele együttlakó személyek nincs a tulajdonában a rendelet 44. § (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott módon hasznosított lakása.

47. § (1) A lakbértámogatásról, illetőleg lakbértámogatás mértékéről – a rendelet keretei között –a jegyző dönt azzal, hogy a támogatás összege nem lehet kevesebb 2.500 forintnál. A jegyző döntése ellen – a határozat közlésétől számított 15 napon belül – a Képviselő-testülethez lehet fellebbezést benyújtani.

(2) A 45. § (2) bekezdésben meghatározott esetben a lakbértámogatás méltányosságból történő megállapítása az Egészségügyi és Szociális Bizottság hatáskörébe tartozik.

(3) A lakbértámogatás megállapítására vonatkozó eljárásban az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

48. § (1) A lakbértámogatást

(2) A lakbértámogatás iránti kérelmet évente meg kell újítani. A lakbértámogatás megállapításakor a bérlőt fel kell hívni arra, hogy amennyiben a jövedelmi, vagyoni viszonyaiban a lakbértámogatásra való jogosultságot érintő változás áll be, azt köteles nyolc napon belül a Hivatalhoz bejelenti.

(3) A lakbértámogatás folyósítását meg kell szüntetni, ha a bérlő a rendeletben meghatározott feltételek szerint lakbértámogatásra már nem jogosult.

(4) Ha megállapítást nyer, hogy a bérlő lakbértámogatásra nem volt jogosult, vagy a jogosultságot érintő változást a megadott határidőben nem jelentette be, attól az időponttól, amelytől jogosultsága megszűnt, a bérlő köteles a rendelet alapján megállapított és az általa fizetett lakbér közötti különbözetet 8 napon belül a bérbeadónak egy összegben – a Ptk. 232. § (2) bekezdésében meghatározott mértékű kamattal együtt – megfizetni.

(5) A lakbértámogatásban részesülő bérlő a támogatás összegével csökkentett lakbért fizeti, melyről értesíteni kell.

49. § (1) A kiegészítő lakbértámogatás célja azoknak a szociálisan rászoruló bérlőknek a támogatása, akik számára a lakbér megfizetése nehézséget okoz.

(2) Az (1) bekezdés alapján kiegészítő lakbértámogatásra jogosult a bérlő, ha az ő és a vele életvitelszerűen együttlakó családtagok

(3) Kiegészítő lakbértámogatás az együtt lakó családtagok közül csak egy személynek állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek számától. A kiegészítő támogatás megállapítása szempontjából együttlakó családtagként a bérlő házastársa, gyermeke, befogadott gyermekének a gyermeke, szülője, továbbá a bérbeadó hozzájárulásával a lakásba befogadott más személyek vehetők figyelembe.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén sem illeti meg a kiegészítő lakbértámogatás a bérlőt, ha

50. § (1) A kiegészítő lakbértámogatás havi összege, ha a bérlő és a vele életvitelszerűen együttlakó családtagjainak (49. § (3) bekezdés) az egy főre jutó havi nettó jövedelme

(2) A támogatás összege egyszemélyes háztartásban élő bérlő, gyermekét egyedül nevelő bérlő vagy tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő bérlő esetén

(3) Az (1) bekezdés szerinti támogatás havi összegét úgy kell megállapítani, hogy az együttlakó családtagok számára megállapított lakbértámogatás és kiegészítő lakbértámogatás együttes összege nem haladhatja meg a lakbér összegének 80 %-át.

(4) A (2) bekezdés alkalmazása során a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. §-a (1) bekezdésének db) pontja szerinti gyermeket lehet figyelembe venni.

51. § (1) A kiegészítő lakbértámogatás megállapítása kérelemre történik. A kérelmet az erre a célra rendszeresített nyomtatványon a Hivatalnál kell benyújtani.

(2) A kérelemhez mellékelni kell a kérelmező és a vele együttlakó személyek jövedelmi viszonyaira vonatkozó nyilatkozatokat, valamint igazolásokat. Az igazolások beadásától abban az esetben lehet eltekinteni, amennyiben a kérelem beadását megelőző egy hónapon belül a kérelmező lakbértámogatási kérelmet terjesztett elő.

(3) A kiegészítő lakbértámogatás a lakbértámogatással, illetve a lakásfenntartási támogatással együtt is igénybe vehető.

(4) A kiegészítő lakbértámogatásra való jogosultság ismételt megállapítása iránti kérelem a korábbi jogosultság időtartama alatt, annak megszűnését megelőző 30 napon belül is benyújtható. Ebben az esetben az új jogosultságot a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól kell megállapítani.

52. § (1) A kiegészítő lakbértámogatásról, illetőleg a kiegészítő támogatás mértékéről - a rendelet keretei között – a jegyző dönt. A jegyző döntése ellen – a határozat közlésétől számított 15 napon belül – a Képviselő-testülethez lehet fellebbezést benyújtani.

(2) A kiegészítő lakbértámogatás folyósítása a bérbeadó részére történik, a bérlő a támogatás összegével csökkentett lakbért fizeti.

(3) A kiegészítő lakbértámogatás megállapítására vonatkozó eljárásban az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

53. § (1) A kiegészítő lakbértámogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától egy évre kell megállapítani.

(2) A kiegészítő lakbértámogatás iránti kérelmet évente meg kell újítani. A kiegészítő lakbértámogatás megállapításakor a bérlőt fel kell hívni arra, hogy amennyiben jövedelmi, vagyoni viszonyaiban a kiegészítő támogatásra való jogosultságot érintő változás áll be, azt köteles nyolc napon belül a Hivatalhoz bejelenteni.

(3) A kiegészítő lakbértámogatás folyósítását meg kell szüntetni, ha a bérlő a rendeletben meghatározott feltételek szerint kiegészítő lakbértámogatásra már nem jogosult.

(4) Ha megállapítást nyer, hogy a bérlő a kiegészítő lakbértámogatásra nem volt jogosult, vagy a jogosultságot érintő változást a megadott határidőben nem jelentette be, attól az időponttól, amelytől jogosultsága megszűnt, a bérlő köteles a jogosulatlanul igénybe vett kiegészítő, lakbértámogatást nyolc napon belül a bérbeadónak egy összegben - a Ptk. 232. § (2) bekezdésében meghatározott mértékű kamattal együtt - megfizetni.”

(5) A jegyző a (4) bekezdés alapján megállapított megtérítés összegét – amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné – kérelemre, méltányosságból

53/A. § (1) A rendkívüli lakbértámogatás célja azoknak a szociálisan rászoruló bérlőknek a támogatása, akik számára a lakbér megfizetése az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet (a továbbiakban: veszélyhelyzet) miatt megromlott anyagi helyzetükre tekintettel nehézséget okoz.

(2) A rendkívüli lakbértámogatás feltétele, hogy a bérlő és a vele életvitelszerűen együtt lakó családtagok

(3) Rendkívüli lakbértámogatás az együtt lakó családtagok közül csak egy személynek állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek, háztartások számától. A rendkívüli lakbértámogatás megállapítása szempontjából együttlakó családtagként a bérlő házastársa, gyermeke, befogadott gyermekének a gyermeke, szülője, továbbá a bérbeadó hozzájárulásával a lakásba befogadott más személyek vehetők figyelembe.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén sem illeti meg a rendkívüli lakbértámogatás a bérlőt, ha

53/B. § A rendkívüli lakbértámogatás mértéke az e rendelet szerint fizetendő lakbér

53/C. § (1) A rendkívüli lakbértámogatás megállapítása kérelemre történik. A kérelmet az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, a Hivatalnál kell benyújtani.

(2) A kérelemhez mellékelni kell a kérelmező és a vele együttlakó személyek jövedelmi viszonyaira, a veszélyhelyzetre tekintettel megváltozott anyagi körülményekre vonatkozó nyilatkozatokat, valamint - amennyiben rendelkezésre állnak - igazolásokat.

53/D. § (1) A rendkívüli lakbértámogatásról – a rendelet keretei között –a polgármester dönt. A polgármester döntése ellen – a határozat közlésétől számított 15 napon belül – a Képviselő-testülethez lehet fellebbezést benyújtani.

(2) A rendkívüli lakbértámogatás megállapítására vonatkozó eljárásban az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

53/E. § (1) A rendkívüli lakbértámogatást a veszélyhelyzet fennállásának első napjától a veszélyhelyzet megszűnését követő 3. hónap utolsó napjáig lehet megállapítani.

(2) A rendkívüli lakbértámogatás megállapításakor a bérlőt fel kell hívni arra, hogy amennyiben a jövedelmi, vagyoni viszonyaiban a rendkívüli lakbértámogatásra való jogosultságot érintő változás áll be, azt köteles nyolc napon belül a Hivatalhoz bejelenti.

(3) A rendkívüli lakbértámogatás folyósítását meg kell szüntetni, ha a bérlő a rendeletben meghatározott feltételek szerint rendkívüli lakbértámogatásra már nem jogosult.

(4) Ha megállapítást nyer, hogy a bérlő rendkívüli lakbértámogatásra nem volt jogosult, vagy a jogosultságot érintő változást a megadott határidőben nem jelentette be, attól az időponttól, amelytől jogosultsága megszűnt, a bérlő köteles a rendelet alapján megállapított és az általa fizetett lakbér közötti különbözetet 8 napon belül a bérbeadónak egy összegben – a Ptk. 232. § (2) bekezdésében meghatározott mértékű kamattal együtt – megfizetni.

(5) A rendkívüli lakbértámogatásban részesülő bérlő a támogatás összegével csökkentett lakbért fizeti, melyről írásban értesíteni kell.

(6) A rendkívüli lakbértámogatás mellett lakbértámogatás nem vehető igénybe, kiegészítő lakbértámogatás azonban nyújtható.

53/F. § (1) A rendkívüli karbantartási támogatás célja azoknak a szociálisan rászoruló bérlőknek a támogatása, akik számára a lakás rendeltetésszerű használata érdekében elengedhetetlenül szükséges - a lakásbérleti szerződésük, illetve a Ltv. szerint őket terhelő - karbantartási, felújítási munkák elvégzése anyagi helyzetükre való tekintettel nehézséget okoz.

(2) A rendkívüli karbantartási támogatás feltétele, hogy a bérlő és a vele életvitelszerűen együtt lakó családtagok

(3) Rendkívüli karbantartási támogatás az együtt lakó családtagok közül csak egy személynek állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek, háztartások számától. A rendkívüli karbantartási támogatás megállapítása szempontjából együttlakó családtagként a bérlő házastársa, gyermeke, befogadott gyermekének a gyermeke, szülője, továbbá a bérbeadó hozzájárulásával a lakásba befogadott más személyek vehetők figyelembe.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén sem illeti meg a rendkívüli karbantartási támogatás a bérlőt, ha a lakást részben vagy egészben nem lakás céljára használja, vagy a használatát másnak átengedte.

53/G. § (1) A rendkívüli karbantartási támogatás mértéke a lakás rendeltetésszerű használata érdekében elengedhetetlenül szükséges karbantartási munkák költségeinek

(2) Különös méltánylást igénylő körülmények esetén az (1) bekezdésben foglaltaktól az Egészségügyi és Szociális Bizottság javaslata alapján el lehet térni.

53/H. § (1) A rendkívüli karbantartási támogatás megállapítása kérelemre történik. A kérelmet az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, a Hivatalnál kell benyújtani.

(2) A kérelemhez mellékelni kell a kérelmező és a vele együttlakó személyek jövedelmi viszonyaira, vonatkozó nyilatkozatokat, valamint a lakás rendeltetésszerű használata érdekében elengedhetetlenül szükséges karbantartási munkák részletes leírását, költségbecslését, a munkák elvégzésére irányuló árajánlatot.

(3) A rendkívüli karbantartási támogatás megállapításáról szóló határozat véglegessé válásától számított 90 napon belül a munkák elvégzését igazolni kell a bérlő nevére szóló számlával. A számla eredeti példányát a Hivatalhoz kell benyújtani.

(4) Amennyiben a bérlő a munkák elvégzéséről szóló számlát a (3) bekezdésben meghatározottak szerint nem mutatja be, a Hivatal a támogatás visszafizetését rendeli el.

(5) A kérelem elbírálásának előkészítése érdekében, valamint a munkák elvégzésének utólagos ellenőrzése céljából a Hivatal környezettanulmányt is végezhet.

53/I. § (1) A rendkívüli karbantartási támogatásról – a rendelet keretei között –a polgármester dönt. A polgármester döntése ellen – a határozat közlésétől számított 15 napon belül – a Képviselő-testülethez lehet fellebbezést benyújtani.

(2) A rendkívüli karbantartási támogatás megállapítására vonatkozó eljárásban az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

54. § Helyiséget elsősorban a lakosság alapellátását szolgáló kereskedelmi, ipari, szolgáltatási, továbbá irodai, az ezekhez szükséges raktározási, valamint gépkocsi-tárolási célokra lehet bérbe adni.

55. § Nem lehet bérbe adni azokat a helyiségeket, amelyek felújításáról, lebontásáról, átalakításáról, korszerűsítéséről a 2. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a Kt. vagy a Bizottság döntött és az említett munkák megkezdéséig kevesebb, mint hat hónap van hátra.

56. § (1) A helyiségre vonatkozó bérleti szerződés megszűnése előtt az ismételt hasznosításra irányuló pályázat kiírható.

(2)

57. § A helyiséget annak kell bérbe adni,

58. § (1) A pályázatot a XII. kerületi Hegyvidék című lapban, továbbá az Önkormányzat internetes honlapján is közzé kell tenni és legalább 15 napra az Önkormányzat hirdetőtábláján ki kell függeszteni.

(2) Az üres helyiség bérlőjét elsősorban a helyiségre kiírt pályázat útján kell kiválasztani. A helyiségekre vonatkozó pályázatot a jegyző írja ki a Képviselő-testület által meghatározott helyiségbér figyelembevételével.

(2a) Az üres helyiségekre vonatkozóan a Tulajdonosi és Városfejlesztési Bizottság egyedi szempontrendszerek figyelembevételével speciális feltételeket tartalmazó pályázati kiírásról (a továbbiakban: speciális pályázat) dönthet. A határozatban rendelkezni kell a Bíráló Bizottság felállításáról, valamint személyi összetételéről is.

(2b)¹⁸ Magyarország mindenkori költségvetési törvényében meghatározott egyedi versenyeztetési értékhatárt meghaladó helyiséget hasznosítani – amennyiben törvény nem tesz kivételt - nyilvános vagy indokolt esetben zártkörű versenyeztetési eljárás útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet. Zártkörű versenyeztetési eljárás lefolytatásáról a Képviselő-testület Tulajdonosi és Városfejlesztési Bizottsága dönt.

(3) Nem kell pályázatot hirdetni, ha a helyiség forgalmi értéke nem haladja meg a Magyarország mindenkori költségvetési törvényében meghatározott versenyeztetési értékhatárt, és

(4) Nem kell pályázatot hirdetni, ha a helyiség forgalmi értéke meghaladja a Magyarország mindenkori költségvetési törvényében meghatározott versenyeztetési értékhatárt, de törvény kivételt tesz a versenyeztetési kötelezettség alól és a 2. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a Kt. vagy a Bizottság egyedi döntése alapján ez alól felmentést adott.

59. § (1) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

(2) A pályázati ajánlatot írásban kell benyújtani, annak tartalmaznia kell:

(3) A pályázati kiírás tartalmazhatja azt is, hogy az előző bérlő által felhalmozott helyiségbér, helyiséghasználati és különszolgáltatási díjtartozás, illetve annak egy részére vonatkozó követelés az új bérlő részére engedményezésre kerül.

(4) Azt a pályázatot, amely a (2) bekezdésben megjelölteket nem tartalmazza, érvénytelennek kell tekinteni.

(5) A pályázati ajánlatok benyújtásának végső időpontját úgy kell meghatározni, hogy a benyújtásra a kiírástól számított legalább 10 nap álljon rendelkezésre.

(6)¹⁹ A jegyző a pályázati felhívást a pályázati tárgyalás megkezdéséig vonhatja vissza.

(7) A speciális pályázati kiírásra a pályázati kiírásra vonatkozó feltételeket az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

60. § (1) Az 59. § (1) bekezdés b) pontjában említett pályázati díj a helyiség pályázati alapbérével megegyező összeg, melyet az ajánlat benyújtásával kell egyidejűleg megfizetni. A nyertes pályázó esetén ezt az összeget be kell számítani a helyiségbérbe.

(2) Azoknak a pályázóknak, akik a bérleti szerződés megkötésére jogosultságot nem szereztek, a pályázati tárgyalást követő 8 napon belül, illetve speciális pályázat esetén a Tulajdonosi és Városfejlesztési Bizottság bérbeadásról szóló döntését követő 15 napon belül a pályázati díjat vissza kell fizetni.

(3) Ha a pályázat nyertese a helyiségbérleti szerződést az előírt határidőben nem köti meg, a pályázat nyertese által megfizetett pályázati díj az Önkormányzatot illeti meg.

61. § (1) Érvényesnek csak az a pályázat fogadható el, amelyik a meghatározott összegű pályázati díj megfizetését igazolja.

(2) Ha az előírt határidőben csak egy érvényes pályázati ajánlatot nyújtanak be, a pályázatot a Bizottság eredménytelennek nyilváníthatja, vagy a helyiség bérbeadásáról a pályázati tárgyalás lefolytatása nélkül dönt. Erről a pályázót írásban értesíteni kell.

(2a) Ha a speciális pályázatra az előírt határidőben csak egy érvényes pályázati ajánlatot nyújtanak be, a pályázatot a Bizottság eredménytelennek nyilváníthatja, vagy a helyiség bérbeadásáról a Bíráló Bizottság javaslata alapján dönt. Erről a pályázót írásban értesíteni kell.

(3) Eredménytelen pályázat esetén a Bizottság dönthet a pályázat megismétléséről.

62. § (1) Pályázat alapján annak kell a helyiséget bérbe adni, aki a pályázati feltételeknek megfelel és a pályázati tárgyaláson a legmagasabb összegű bér megfizetésére tesz ajánlatot (a továbbiakban: a pályázat nyertese). Az 59. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a pályázó a követelés legmagasabb áron történő megvásárlására is ajánlatot tesz. A pályázati tárgyalás lebonyolításának szabályait a rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.

(1a) Speciális pályázat alapján annak kell a helyiséget bérbe adni, aki a pályázati feltételeknek megfelel és a szempontendszerek alapján összességében a legelőnyösebb ajánlatot tette. Speciális pályázat esetén pályázati tárgyalás megtartására nem kerül sor. A nyertes pályázó személyére a Bíráló Bizottság tesz javaslatot, melynek alapján a bérbeadásról a Tulajdonosi és Városfejlesztési Bizottság dönt.

(2) A pályázat nyertese a pályázati tárgyalást, illetve speciális pályázat esetén a Tulajdonosi és Városfejlesztési Bizottság bérbeadásról szóló döntését követő 30 napon belül köteles a helyiségbérleti szerződést megkötni.

(3) Ha a pályázat nyertese a helyiségbérleti szerződést az előírt határidőben nem köti meg, a helyiséget a pályázati tárgyaláson részt vett következő legmagasabb összegű helyiségbérre ajánlattevő részére kell bérbe adni.

(3a) Ha a speciális pályázat nyertese a helyiségbérleti szerződést az előírt határidőben nem köti meg, a helyiséget a Bíráló Bizottság által javasolt, következő legelőnyösebb ajánlattevő részére kell bérbe adni.

(4) A pályázati tárgyalás lebonyolításának a rendelet 4. számú mellékletében meghatározott szabályait az 59. § (3) bekezdésben meghatározott esetben azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a helyiséget annak kell bérbe adni, aki összességében a legkedvezőbb ajánlatot adja a helyiségbérre és a követelés megvásárlására.

(4a) Speciális pályázat esetén a 4. számú melléklet rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

63. § (1) Bérlőtársi szerződés csak olyan helyiségre köthető, amely méreténél fogva erre alkalmas és a leendő bérlőtársak a helyiségben az eredeti célnak megfelelő tevékenységet kívánnak folytatni.

(2) A bérbeadó a hozzájárulás feltételeként az éves helyiségbér kétszeres összegének megfizetését köteles kikötni.

(3) Ha az így létrejött bérlőtársi jogviszony azért szűnik meg, mert a felek egyike az általa használt helyiségrészt a másik fél javára átruházza, akkor az önálló bérlővé váló bérlőtárs köteles a helyiség beköltözhető forgalmi értékének 50 %-át az Önkormányzat javára megfizetni.

(4) Amennyiben a bérlőtársak a szerződéskötésre tett ajánlatukban a (2) és (3) bekezdésben előírt feltételeket nem vállalják, bérlőtársi szerződés velük nem köthető.

64. § (1) Helyiséget bérbe adni határozott időre vagy feltétel bekövetkezéséig lehet.

(2) Határozatlan időre adható bérbe a helyiség, ha:

(3) Feltétel bekövetkezéséig szerződés akkor köthető, ha:

(4) A helyiségbérleti szerződésben meghatározott idő elteltekor a bérlő kérelmére újabb, 5 évre szóló bérleti szerződés köthető, ha

65. § (1) A bérbeadó a bérleti szerződés megkötésekor érvényes, továbbá a szerződés fennállása alatt évenként változó bérleti díjban állapodhat meg a bérlővel.

(2) Ha a helyiség bérlőjének kiválasztása pályázat útján történik, a bérleti szerződésben a helyiségbér összegét a bérlő pályázaton tett ajánlatának, továbbá a 59. § (1) bekezdésének d) pontjában és a 60. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kell meghatározni.

(3) Amennyiben a szerződés megkötésére nem pályázat alapján kerül sor, a bérbeadó a bérleti díj vonatkozásában a következők szerint tehet ajánlatot:

(4) A helyiség bérbeadása során akkor is óvadékot kell kikötni, ha a bérbeadásra nem pályázati eljárás keretében kerül sor. Az óvadék mértéke legalább a kéthavi helyiségbérnek megfelelő összeg. Ha a bérlő által bérelt helyiség, vagy egy épületen belül bérelt helyiségek havi bérének összege meghaladja a bruttó egymillió forintot, úgy az egy havi helyiségbérnek megfelelő összegű óvadék is megállapítható. Az óvadék megfizetését a bérlőnek a szerződés megkötésekor igazolnia kell. Az óvadék visszafizetésére a 7. § (5) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(5) Másik helyiség biztosításának kötelezettsége esetén a felajánlott helyiség bérleti díja 20 %-kal térhet el a megszűnt bérleti joggal érintett helyiség bérleti díjától.

66. § A helyiség jogcím nélküli használója használati díjat köteles fizetni, mely - a jogszabályban meghatározott eseteket kivéve - a helyiségre megállapítható bérleti díj tízszereséig terjedhet.

67. § (1) A bérbeadó az 65. § (2)-(4) bekezdésében meghatározott alapbérleti díjon felül a bérleti díj minden év január 1-jével történő növelésében is megállapodhat.

(2) A szerződés megkötésekor a bérbeadó határozza meg, hogy a bérleti díj milyen mértékű változtatására tesz ajánlatot.

(3) Ha a bérleti szerződés megkötésére ajánlatot tevő a bérleti díj mértékének tekintetében a bérbeadóval nem tud megállapodni, a bérbeadó a szerződés megkötésében nem állapodhat meg.

(4) A bérlő nem követelheti a bérbeadótól, hogy a helyiséget az abban folytatni kívánt tevékenységnek gyakorlásához szükséges módon átalakítsa, felszerelje, illetőleg berendezze.

68. § (1) A bérlő köteles gondoskodni:

69. § (1) A helyiségbe más személy kizárólag a bérbeadó hozzájárulásával és a rendeletben meghatározott feltételek szerint fogadható be.

(2) A hozzájárulás feltétele, hogy a bérleti szerződést a bérbeadó és a bérlő közös megegyezéssel módosítsa. A szerződés módosítása során a bérleti díj legalább 50 %-kal történő megemelésében és abban kell megállapodni, hogy a szerződés megszűnése esetén a bérlő és a befogadott személy a helyiséget csere helyiség igénye nélkül kiüríti és a bérbeadó részére visszaadja.

(3) A bérbeadó a cserehelyiség biztosításakor kizárólag a bérlőt veszi figyelembe. Ezt a hozzájárulás feltételeként rögzíteni kell.

(4) A bérbeadó - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a hozzájárulás feltételeként azt is köteles kikötni, hogy ha a szerződés a bérlő halála miatt szűnik meg, a befogadott személy a bérleti jogviszony folytatására nem jogosult.

70. § (1) Ha a bérlő a rendeletben meghatározott feltételeket vállalja, a helyiséget a bérbeadó hozzájárulásával lehet albérletbe adni. Az albérletbeadás nem haladhatja meg a három évet, határozott idejű szerződés esetén pedig nem terjedhet túl a bérlő szerződésének időtartamán.

(2) A hozzájárulás további feltételei:

(3) A bérbeadó a hozzájárulásban köteles kikötni, hogy az albérlő a helyiségben a bérlő tevékenységével megegyező, vagy azt kiegészítő tevékenységet végezhet.

71. § (1) A helyiség bérleti jogának átruházásához a következő feltételekkel lehet hozzájárulni:

(2) A beköltözhető forgalmi értékből le kell vonni az átadó bérlő vagy jogelődje által, az átruházást megelőző öt évben a helyiségre fordított és a bérbeadó által meg nem térített értéknövelő beruházás összegét. Ennek megállapítása során a helyiségben folytatott tevékenységhez szükséges munkák értékét nem kell figyelembe venni.

(3) A helyiség bérleti jogának cseréjéhez való hozzájárulás feltételei megegyeznek az átruházáshoz történő hozzájárulás feltételeivel.

(4) A cseréhez akkor lehet hozzájárulni, ha az új bérlő vállalja a bérbeadó által közölt új szerződési feltételeket.

(5) A bérbeadó a hozzájárulását köteles megtagadni, ha az átvevő:

72. § (1) Ha a bérbeadó és a bérlő a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésében állapodik meg, a bérbeadó másik helyiség bérbeadására akkor tehet ajánlatot, ha

(2) A bérbeadó a másik helyiség biztosításakor nem köteles a cserehelyiségre vonatkozó megfelelőségi szabályokat alkalmazni. Olyan másik helyiséget kell felajánlani, amely a bérlő tevékenységének folytatására alkalmas.

73. § (1) Ha a bérlő másik helyiségre nem tart igényt, vagy a felajánlott helyiséget nem fogadja el, akkor részére a bérbeadó pénzbeli térítés megfizetésére tesz ajánlatot.

(2) A pénzbeli térítés összege a helyiség beköltözhető forgalmi értékének 50 %-áig terjedhet.

(3) Ha a bérlő a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetését azért kezdeményezi, mert a tevékenységét nagyobb vagy más szempontból, számára előnyösebb adottságú helyiségben kívánja folytatni és a helyiség bérbeadására a rendeletben foglalt szabályok figyelembevételével lehetőség van, akkor a bérbeadó értékkülönbözet megfizetésének kikötése mellett a másik helyiséget számára bérbe adhatja.

(4) Az értékkülönbözet megállapításakor a két helyiség beköltözhető, megállapodáskori forgalmi értékét kell figyelembe venni.

74. § (1) A bérbeadó a cserehelyiség biztosítása helyett pénzbeli térítés megfizetésére is ajánlatot tehet a bérlőnek.

(2) A pénzbeli térítés mértéke ebben az esetben, a helyiség beköltözhető forgalmi értékének 60 %-a.

(3) Különösen jó adottságú, jó műszaki állapotú helyiség esetén ez az összeg - a jegyző hozzájárulása mellett - további 20 %-kal megemelhető.

75. § (1) A Hivatal a törvény keretei között jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyeket a Tv., a Fővárosi Önkormányzat rendeletei és a rendelet alapján a bérbeadás, illetve lakbértámogatás feltételének megállapítása, illetőleg a bérbeadói hozzájárulásról való döntés érdekében igényelhet.

(2) A szociális bérletre jogosultakat a rendeletben foglaltak teljesítéséhez a bérbeadó adatszolgáltatásra hívja fel. Az adatokról nyilvántartást kell vezetni.

(3) A jövedelmi helyzet megállapításához a személyi jövedelemadó-bevallás alapjául szolgáló adatokat kell szolgáltatni. Az adatszolgáltatási kötelezettség az együttélő nagykorú hozzátartozóktól származó jövedelemre is kiterjed.

(4) Ha a (3) bekezdésben meghatározottak azért nem teljesíthetők, mert az érintettek munkanélküliek, a munkanélküli ellátásra vonatkozó adatokat kell szolgáltatni.

(5) A vagyoni helyzetről az érintett nyilatkozatát kell a nyilvántartásban szerepeltetni.

(6) Az adatszolgáltatásra kötelezett nem hívható fel olyan adat igazolására, amely a Hivatal jogszabály által előírt, saját nyilvántartásában szerepel.

76. § (1) A nyilvántartást a 75. §-ban meghatározott okiratok alapján kell vezetni. A kötelezett közokirat esetén csak annak bemutatására hívható fel.

(2) A nyilvántartásból adatot szolgáltatni nem lehet. A nyilvántartás adatait kizárólag a rendeletben szabályozott bérbeadáshoz és bérbeadói hozzájáruláshoz, illetve a szociális, jövedelmi, vagyoni helyzet vizsgálatához lehet felhasználni.

77. § Az Önkormányzat költségvetési szervének rendelkezése alatt álló helyiséget csak a költségvetési szerv tevékenységével összefüggő célra lehet bérbe adni. A bérbeadás határozott időre vagy feltétel bekövetkezéséig szólhat.

78. § A 77. §-ban említett helyiségek bérbeadásának egyéb feltételeit, valamint a bérleti- és használati díj mértékét a bérbeadásra jogosult határozza meg.

79. § (1) A számviteli törvény, valamint az államháztartás számviteléről szóló kormányrendelet szerinti behajthatatlan követelések számviteli jogszabályok, valamint az Önkormányzat számviteli politikája szerinti leírásáról a jegyző gondoskodik.

(2) Az Önkormányzatot bérleti, illetve bármely használati jogviszony alapján megillető, behajthatatlannak nem minősülő követeléséről való teljes vagy részbeni lemondásra, továbbá a bérbeadói (egyéb használati jogviszonyok esetén a tulajdonosi) jogok gyakorlása során egyéb kedvezmény nyújtására kivételesen, kizárólag abban az esetben van lehetőség, ha az az egyéb várható előny miatt az Önkormányzat érdekében áll.

(3) A (2) bekezdés szerinti nyilatkozat megtételére a követelés lemondáskori értéke figyelembe vételével,

(4) A követelésről vagy annak egy részéről történő lemondás, továbbá kedvezmény nyújtása a döntésre jogosult egyoldalú nyilatkozatával történhet.

80. § Az Önkormányzat tényleges vagy várományi vagyonát (vagyoni értékű követelését és igényét) érintő, lakás- és helyiség bérleti, illetve használati jogviszonnyal kapcsolatos, folyamatban lévő peres eljárás során perbeli vagy peren kívüli egyezség megkötésére

81. § E rendelet alkalmazásában:

82. § (1) Ez a rendelet 2017. október 1. napján lép hatályba.

(2) E rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését követően induló eljárásokban kell alkalmazni.

(3) Hatályát veszti az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről, a lakások lakbérének mértékéről, valamint a lakbértámogatásról szóló 23/2007. (VI. 18.) Budapest XII. kerület Hegyvidék Önkormányzata rendelete.

(4) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény rendelkezéseit, a Ptk. megfelelő szabályait, valamint az önkormányzati tulajdonban álló lakások szociális helyzet alapján történő bérbeadásának elveiről, a lakásfenntartási támogatás elveiről, valamint a lakásépítés támogatásának rendszeréről szóló 17/2006. (IV.14.) Főv. Kgy. rendelet szabályait kell alkalmazni.

(5) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.