Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 5. és 6. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57.§ (2) és (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

ELSŐ RÉSZ

Általános rendelkezések

                                                                                                           I.                FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.            A rendelet hatálya, alkalmazása

1. §     A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban Kormányrendelet) valamint a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet előírásait a jelen rendeletben foglalt kiegészítésekkel együtt kell alkalmazni.

2. §     E rendelet előírásait a Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzat (továbbiakban Önkormányzat) Képviselő-testülete által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.

3. §      

(1) E rendelet 27. alcímének hatálya nem terjed ki az európai uniós támogatásból megvalósuló beruházásokról szóló tájékoztató tábla elhelyezésére és alkalmazására.

(2) E rendelet 27. alcímének hatálya Budapest Főváros XXI. Kerület Csepel közigazgatási területén a közterületen, a közterületről látható magánterületen, a köztulajdonban álló ingatlanon, valamint közforgalmi személyszállítási szolgáltatást végző személy tulajdonában álló ingatlanon történő kereskedelmi reklám, cégér, reklámhordozó, illetve reklámhordozót tartó berendezés elhelyezésére, alkalmazására terjed ki.

2.            Értelmező rendelkezések

4. §      E rendelet alkalmazásában:

1. Alapszín: a homlokzat felületén legnagyobb arányban megjelenő, uralkodó szín.
2. Áttört kerítés: az a kerítés, melynek a lábazat feletti, kerítés síkjára merőleges átláthatósága legfeljebb 50%-ban korlátozott.A kerítés mellé telepített növényzet nem számítandó az átláthatóságot korlátozó tényezők közé.
3. Céges reklám: a településkép védelméről szóló törvény szerinti reklám fogalmába nem tartozó, gazdálkodó szervezet használatában álló ingatlanon elhelyezett, a gazdálkodó szervezetet népszerűsítő egyéb felirat, grafikai eszköz, műtárgy vagy épülettartozék (pl.: cégér, üzletfelirat, totemoszlop, molinó, ablakmatrica).
4. CityBoard formátumú eszköz: olyan, legfeljebb 3,0 méter magasságú berendezés, amelynek mérete legfeljebb 9 négyzetméter, látható, papír- (vagy fólia-) alapú, nem ragasztott, hátulról megvilágított reklámközzétételre alkalmas, hátsó fényforrás által megvilágított felülettel, vagy ilyen méretű digitális kijelzővel rendelkezik.
5. CityLight formátumú eszköz: olyan függőleges elhelyezésű berendezés, amely legfeljebb 2 négyzetméter látható, papíralapú reklámközzétételre alkalmas felülettel vagy ugyanekkora digitális kijelzővel rendelkezik.
6. Csoportos pavilon: olyan pavilonok csoportja vagy együttese, amely azonos beépítési koncepcióval egy időben vagy ütemezetten valósul meg és építészeti kialakításában, anyaghasználatában egységes városképi megjelenésű.
7. Épületegyüttes: építmények körülhatárolt vagy valamilyen szempontból (pl. látvány, történelmi múlt, építés módja, ideje, szerkezet, rendeltetés) összetartozó csoportja a hozzájuk tartozó ingatlanokkal.
8. Értékvédelmi dokumentáció: értékvizsgálat alapján készített dokumentáció, amely tartalmazza az építészeti érték bemutatását.
9. Értékjegyzék: Az Értéknyilvántartásban lévő értékek felsorolását tartalmazó, e rendelet 1.sz. függelékében lévő lista, amely az értékvédelmi dokumentációk információi közül csak az értékek azonosító adatait tartalmazza.
10. Értéknyilvántartás: Budapest XXI. kerület közigazgatási területén lévő építészeti örökség, építészeti érték értékvédelmi dokumentációinak összességét tartalmazó, az Önkormányzat Főépítésze (továbbiakban Főépítész) által karbantartott gyűjtemény, melybe bárki betekinthet.
11. Értékvizsgálat: A Kormányrendelet 23/B.§ szerint értékvizsgálat, amely feltárja és meghatározza a meglévő, illetve a település szempontjából annak minősülő építészeti értéket, amely védelemre érdemes lehet, valamint bemutatja a védelemre javasolt építészeti érték esztétikai, történeti, műszaki jellemzőit. Az értékvizsgálat eredményét értékvédelmi dokumentáció tartalmazza.
12. Fasor: meghatározott fajú, egy sorban lévő fák összessége, ahol a fák tőtávolsága nem nagyobb a fák idős korában várható koronaátmérőjének a kétszeresénél.
13. Funkcionális célokat szolgáló utcabútor: olyan utasváró, kioszk és információs vagy más célú berendezés, amely létesítésének célját tekintve nem reklámközzétételre, hanem az adott területen ténylegesen felmerülő, a berendezés funkciójából adódó lakossági igények kielégítésére szolgál.
14. Igazgatási szünet: Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzat Képviselő-testülete külön döntésében megállapított időtartam.
15. Információs célú berendezés: az önkormányzati faliújság, az önkormányzati hirdetőtábla, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó, valamint a CityLight formátumú eszköz és CityBoard formátumú eszköz.
16. Információs vitrin: térbeli, egy vagy többoldalú, kültéri információs célú berendezésnek minősülő eszköz, melynek üveglappal határolt oldala(i) alatti felületen elhelyezhetők közérdekű információk, lakossági hirdetések és reklámok is.
17. Kereskedelmi reklám: a településkép védelméről szóló törvény szerinti reklám.
18. Kerületi helyi védettségű építészeti érték: Az építészeti örökség azon eleme, mely a kerület múltja és identitása szempontjából kiemelkedő jelentőségű történeti, művészeti, tudományos vagy műszaki értéket hordoz, vagy a település- és tájkarakter meghatározó része, és amelyet e rendelet védetté nyilvánít.
19. Kialakult állapot: rendezett, pl. telekstruktúra, területfelhasználás, építészeti karakter, beépítés-intenzitás alapján egységes, jellemzően a helyi építési szabályozást megelőzően beépült terület.
20. Közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.
21. Közérdekű reklámfelület: olyan reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés, amelyen a reklám közzététele más, egyéb célú berendezés közterületen való létesítésére, fenntartására tekintettel közérdekből biztosított, és amely ezen egyéb célú berendezéstől elkülönülten kerül elhelyezésre.
22. Közterület: Csepel Önkormányzat Képviselő-testülete közterületek rendjéről és használatáról szóló külön rendeletének hatálya alá tartozó földrészlet.
23. Lakópark: közel egy időben, egyedi tervek alapján, jellemzően jelentős zöldfelülettel kialakított lakóterület (telep), ahol egy telken több lakóépület vagy ezek csoportja kerül elhelyezésre. A telek jellemzően körülkerített, zárt, az épületek közötti terület jellemzően a lakók közösségi használatában van.
24. Lakótelep: közel egy időben, típusterv alapján, többnyire többszintes, többlakásos lakóépületekkel beépült úszótelkes vagy tömbtelkes lakóterület. Az épületek közötti terület jellemzően közterület.
25. Más célú berendezés: az ülő- és parki pad, a kerékpárállvány, a hulladékgyűjtő, a telefonfülke, a reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát és a közterületi illemhely.
26. Molinó: nem merev anyagból készült hordozófelülettel rendelkező, építményekhez, egyéb szerkezetekhez vagy a homlokzat síkjához erősített ideiglenes reklámeszköz.
27. Munkaszüneti napok: szombati napok, kivéve, ha magasabb rendű jogszabály munkanappá minősíti; vasárnapok; és a Munka Törvénykönyvében felsorolt munkaszüneti napok.
28. Önkormányzati faliújság: az Önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az Önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről a lakosságot tájékoztató berendezés, mely az Önkormányzat működését szolgáló épületek homlokzatán kerül elhelyezésre és a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat.
29. Önkormányzati hirdetőtábla: az Önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat.
30. Pavilon: közterületen vagy telek közhasználat céljára átadott részén álló vagy létesülő kereskedelmi, szolgáltató vagy vendéglátási tevékenységre használt épület, kivéve az ideiglenes jelleggel téliesített vendéglátó terasz.
31. Rálátás: egy adott építményre, tájrészletre nyíló látvány, perspektíva, amely kihatással van annak megjelenésére.
32. Reklám: Kereskedelmi reklám, céges reklám és plakát gyűjtőfogalma.
33. Reklámzászló: építményhez vagy önálló tartószerkezethez rögzített textilből készült reklám.
34. Tagolt kerítés: amelynek nincs 5 m-nél hosszabb, lábazat feletti azonos síkban lévő és azonos anyagból épített felülete.
35. Telepszerű családi házas beépítés: közel egy időben, típusterv alapján, egy telekre jellemzően egy, többnyire egy- vagy kétszintes lakóépülettel beépült kistelkes lakóterület.
36. Telepszerű lakókörnyezet: Telepszerű családi házas, lakótelep vagy lakópark eseteinek e rendelet által alkalmazott gyűjtőfogalma.
37. Totemoszlop (reklámcélú): autószalonok, benzinkutak, bevásárlóközpontok bejáratánál elhelyezett jellemzően oszlopszerű hirdetőberendezés, amelyek magassága a 1,5 métert jellemzően meghaladja.
38. Útbaigazító hirdetmény: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás.
39. Védett építészeti érték károsodása: minden olyan esemény, ami a védett építészeti érték teljes vagy részleges megsemmisülését, építészeti karakterének részleges vagy teljes előnytelen megváltoztatását, általános fizikai, esztétikai értékcsökkenését eredményezi.
40. Zártkert: beépítésre nem szánt, eredetileg mezőgazdasági, kiskertes művelésre használt telek.
41. Zöldhomlokzat: Az épület homlokzatára, vagy homlokzata elé, segédszerkezetre telepített vagy futtatott, vertikális kiterjedésű növényzet és homlokzat együttese.
42. Zöldtető: Födémszerkezeten mesterségesen létrehozott, vízelvezetés, vízháztartás, vízszigetelés szempontjából megfelelő rétegrenddel megépített sík, teraszos vagy maximum 45 fokos hajlásszögű zöldfelület. A zöldtető növényzettel telepített, csapadékvíz ellen szigetelt zárófödém, ahol a szerkezet, a tetőszigetelés és a vegetáció egymással összehangolt, megtervezett egységet képez.

MÁSODIK RÉSZ

A kerületi helyi védelem

                                                                                                                 II. FEJEZET
A KERÜLETI HELYI VÉDELEM

3.            A kerületi helyi védelem általános szabályai

5. §      

1. Csepel építészeti örökségét, építészeti értékeit e rendelet 1. sz. függeléke szerinti Értékjegyzék rögzíti.
2. Az Értékjegyzék tartalmazza Csepel közigazgatási területén található védett műemléki, nyilvántartott műemléki, fővárosi helyi védelem alatt álló, kerületi helyi védelem alatt álló, valamint kerületi helyi védelemre javasolt építészeti örökségét, építészeti értékeit, továbbiakban: értékeit.

6. §     A kerületi helyi építészeti örökség védelemre méltó értékei:

• a területi védelem elemei: településszerkezet, telekstruktúra és utcavonal-vezetés, utcakép, utcakép-részlet, tájérték, térfal, növényzet. és
• az egyedi védelem elemei: egyéb településkarakter-elem, épület, épület-együttes, építményrészlet, alkalmazott anyaghasználat, tömegformálás, homlokzati kialakítás, táj-és kertépítészeti alkotás, egyedi tájérték, egyedi növényzet, szobor, képzőművészeti alkotás, utcabútor.

4.            A kerületi helyi védelem keletkezése és megszűnése

7. §      

A kerületi helyi védelem alá helyezésről, illetve annak megszüntetéséről a Képviselő-testület dönt a veszélyeztetettség mértékétől függően, de legkésőbb az arra irányuló eljárás megindításáról szóló hirdetmény közzétételétől számított 1 éven belül.

8. §      

1. A Főépítész

• a kerületi helyi védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését hivatalból, vagy a (2) bekezdés szerinti javaslat alapján kezdeményezheti,
• a kerületi helyi védetté nyilvánítás szakmai előkészítését – szükség esetén szakértők bevonásával – végzi.

1. A védelem alá helyezésre és megszüntetésére bárki (természetes és jogi személy egyaránt) javaslatot tehet a Főépítészhez benyújtott írásos beadványban a következő adatok megadásával:

• a védendő érték megnevezése,
• azonosító adatok (cím, helyrajzi szám),
• javaslat indoklása, a védelemre érdemes érték rövid leírása,
• javaslattevő adatai (név, elérhetőség).

1. Kerületi helyi védelem alá elsősorban az Értékjegyzékben lévő, kerületi helyi védelemre javasolt érték helyezhető.
2. A kerületi helyi védelem alá helyezés, vagy annak megszüntetése iránti eljárás tényét és az eljárás megindításának dátumát az Értékjegyzékben, valamint az Értéknyilvántartásban azok soron következő aktualizálása során fel kell jegyezni.
3. A kerületi helyi védelem alá helyezés, vagy annak megszüntetése iránti eljárás megindításáról a lakossága helyben szokásos módon, hirdetmény útján, az Érdekeltek postai úton, illetve - amennyiben az Érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségekbe ütközne - hirdetmény útján értesülnek.
4. Ezen fejezet alkalmazásában Érdekeltek:

• a védelem alá helyezési vagy a védelem megszüntetési eljárással érintett, és azzal közvetlenül szomszédos ingatlan tulajdonosa és jogosultja,
• a javaslat kezdeményezője,
• műalkotás esetén az alkotó vagy szerzői jog jogosultja,
• az illetékes építésügyi hatóság,
• az örökségvédelmi hatáskörben eljáró illetékes hivatal,
• Budapest Főváros Önkormányzata,

9. §      

1. A védetté nyilvánításhoz értékvizsgálat és annak alapján készülő értékvédelmi dokumentáció szükséges a (2) bekezdésben foglaltak kivételével.
2. A Képviselő-testület értékvédelmi dokumentáció nélkül is dönthet a védetté nyilvánítás megtagadásáról, ha a kezdeményezés igazolhatóan nem a kerület építészeti örökségének kiemelkedő értékű elemére vonatkozik.
3. Az értékvédelmi dokumentációt a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározott állapotfelvételi adatlap adattartalma és felépítése, valamint annak tartalmára vonatkozó követelmények szerint, az érték jellegétől függő részletezettséggel kell elkészíteni.
4. A védettség megszüntetése esetén állapotrögzítő tanulmányt kell készíteni a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározott állapotfelvételi adatlap értelemszerű alkalmazásával, az Állag, általános állapot, Műszaki állapotfelvétel és Mellékletek követelményeinek megfelelően.

10. §    

1. Amennyiben a kerületi helyi védelem alá helyezés kezdeményezése olyan értékre irányul, amely nem szerepel az Értékjegyzékben, a Főépítész annak soron következő aktualizálásakor abba felveszi.
2. A Polgármester nyilatkozatot kér az illetékes elsőfokú építésügyi hatóságtól az ingatlannal kapcsolatos építésügyi hatósági eljárásra, jogerős építési engedélyezési határozatra vonatkozóan a helyi egyedi védelem alá helyezésre irányuló eljárás megindításáról szóló hirdetmény közzétételétől számított 8 napon belül.
3. Kerületi helyi egyedi védelem alá helyezés iránti eljárás nem indítható, ha

• azzal ellentétes hatású építési tevékenységre irányuló építésügyi hatósági eljárás van folyamatban, vagy
• azzal ellentétes hatású építési tevékenység végezhető jogerős, vagy végleges építésügyi hatósági engedély vagy a védelem alá helyezési eljárás megindításáig jogszerűen megtett egyszerű bejelentés alapján.

1. A (3) bekezdés b) pont szerinti bejelentés akkor vehető figyelembe, ha annak megtételét Érdekelt hitelt érdemlően bizonyítja a védelem alá helyezés iránti eljárásról szóló értesítés átvételétől számított 15, de legkésőbb a közzétételétől számított 21 napon belül.

11. §A kerületi helyi egyedi védelem alá helyezés során a Képviselő-testület dönthet az érték érvényesülése érdekében helyi területi védelemről is a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló kormányrendelet műemléki környezetre vonatkozó szabályainak teljes vagy részleges alkalmazásával.

12. §   Az építészeti örökség kerületi helyi védettségének megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha az érték

• megsemmisült, vagy
• a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elvesztette, vagy
• nyilvántartott műemléki értékként közhiteles nyilvántartásba vétele a kulturális örökség védelméről szóló törvény szerint megtörtént, vagy
• Budapest Főváros Közgyűlése döntése alapján a fővárosi helyi védelem alá helyezése megtörtént, vagy
• a Képviselő-testület egy későbbi időpontban már nem tartja védelemre méltónak.

13. §   A kerületi helyi egyedi védetté nyilvánítás, illetve annak megszüntetése tényének ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyeztetésétől függetlenül a védelem hatálya beáll.

14. §   A kerületi helyi egyedi védetté nyilvánítás, illetve annak megszüntetése tényének ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyeztetéséről értesíteni kell az Érdekelteket.

                                                                                                        III.                FEJEZET
A HELYI VÉDETT ÉRTÉKEK NYILVÁNTARTÁSA

5.            A nyilvántartásra vonatkozó rendelkezések

15. §   Az Értékjegyzékbe vett értékek adatait, leírását az Értéknyilvántartás részét képező értékvédelmi dokumentációk tartalmazzák.

16. §   A védettség megszűnése esetén az Értéknyilvántartás vonatkozó értékvédelmi dokumentációja nem törölhető, abba a megszűnést elrendelő döntés adatait fel kell jegyezni, és csatolni kell hozzá a 9.§ (4) bekezdés szerint elkészített állapotrögzítő tanulmányt.

17. §   A Főépítész évente legalább egyszer gondoskodik az Értékjegyzék és az Értéknyilvántartás aktualizálásáról.

6.     Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

18. §   A kerületi helyi egyedi védelem alatt álló érték tulajdonosa köteles gondoskodni annak karbantartásáról, és károsodását nem okozó fenntartásáról.

19. §   A védett érték fenntartását és megőrzését - egyebek között – a rendeltetésének megfelelő használattal kell biztosítani.

20. §   A kerületi helyi egyedi védelem alatt álló érték felújításához, helyreállításához Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Értékvédelmi Alapjából pályázat útján támogatás nyerhető.

HARMADIK RÉSZ

Településképi követelmények

                                                                                                        IV.                FEJEZET
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

21. §    

(1) Csepel településképi szempontból meghatározó területei a következők, lehatárolásukat e rendelet 1. melléklete tartalmazza:

• Városközpont környezete
• Átalakuló vegyes lakó- és intézményi környezet
• Lakótelepek és lakóparkok környezete
• Telepszerű családi házas környezet
• Kertvárosi környezet
• Ipartelepek környezete
• Történeti indusztriális lakóegyüttes és környezete
• Jellemzően zártkertes környezet
• Jelentős zöldfelületek környezete
• Duna-part környezete
• Jellemzően nem beépített környezet
• Kiemelt jelentőségű közterületek, utak

(2) Az (1) bekezdés l) pont szerinti kiemelt jelentőségű közterületek, utak:

• Weiss Manfréd út
• Teller Ede út
• Kossuth Lajos utca
• Táncsics Mihály út
• Ady Endre út
• Szent István út
• Hollandi út
• II. Rákóczi Ferenc út
• Szent Imre tér
• Béke tér
• Dunadűlő út
• Erdősor utca
• Völgy utca
• Szentmiklósi út
• Csepeli út – Plútó út
• Posztógyár utca
• Széchenyi István utca
• Királyerdő utca
• Akácfa utca
• Szebeni utca
• Damjanich János utca
• Kassai utca
• Kölcsey utca
• Karácsony Sándor utca (Sétáló utca)
• Kolonics György sétány

                                                                                                         V.                FEJEZET
ÉPÍTMÉNYEK ANYAGHASZNÁLATÁRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ÉPÍTÉSZETI KÖVETELMÉNYEK

22. §   E fejezet rendelkezéseit a kerület teljes közigazgatási területére kell alkalmazni.

23. §    

1. Az építményeket nem lehet a környezettől idegen színűre, a homlokzat tagozatoktól idegen módon mintásra vagy képszerűre festeni, még stilizált (egyszerűsített ábra) formában sem.
2. Az (1) bekezdéstől eltérni csak a homlokzati tagozatoknak megfelelő, a település identitását erősítő, vagy kulturális eseményt, helyi kultúrát népszerűsítő művészeti alkotás esetén lehet.
3. Az épületek közterületről látható homlokzatainak részleges homlokzatfelújítása és átszínezése az (2) bekezdésben felsorolt eseteket kivéve nem megengedett.
4. Világos, telítetlen, többnyire meleg, az NCS (Natural Colour System) színrendszerből az Arculati kézikönyvben bemutatott módszertan szerint kiválasztott, vagy azzal egyenértékű színárnyalatokat kell alkalmazni a homlokzatok alapszíneként, a meglévő környezethez illeszkedően.
5. Az erőteljes, telített, illetve sötét színek alapszínként nem, csak a homlokzat felületének legfeljebb 10%-án, és a tetőfelületen alkalmazhatók.
6. A pozitív épületsarkokon tilos a színváltás. Ez alól kivétel a településképi bejelentési eljárásban engedélyezett homlokzatfestés.
7. Tilos az épületek szín-, anyag- és formavilágához, valamint a környezethez, utcaképhez nem illeszkedő, attól jelentős mértékben elütő kerítések kialakítása.
8. Tilos egy épületen egymással nem harmonizáló anyagú és színezésű különböző anyagok használata.
9. Tilos az eltérő építésű idejű épületrészek olyan kialakítása, amely során a régi és az új épületrészek anyaghasználatának településképi illeszkedése nem biztosított.

                                                                                                        VI.                FEJEZET
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEKRE VONATKOZÓ TERÜLETI ÉPÍTÉSZETI KÖVETELMÉNYEK

7.            Közterületek településképi szempontból meghatározó területeken

24. §    

1. A meglévő utakat legalább egyoldali, az új utakat kétoldali utcafásítással kell ellátni, ha a műszaki adottságok lehetővé teszik.
2. A szabályozási terven jelölt megtartandó és tervezett fasorokra, kötelező fásításra vonatkozó előírásokat alkalmazni kell.
3. A legalább 5 m koronaátmérőjű fa pótlásánál csak azonos, vagy a környezetében megtalálható, a 3. mellékletben nem szereplő fajta ültethető.
4. A (3) és (4) bekezdés alól kivétel, ha a területre készült egységes zöldfelületi terv alapján történik a pótlás.
5. Közterületen építményt (pavilon, nyilvános illemhely, szeméttároló épület) telepítésével, anyagával és színével környezetéhez illeszkedően lehet elhelyezni.
6. Pavilon és szeméttároló építmény csak a kerületi szabályozási terven vagy közterület alakítási terven kijelölt helyen építhető.
7. Mozgóbolt, illetve árusítás céljára letelepített jármű a Városközpont környezete, valamint műemléki védelem alatt álló területen kívül helyezhető csak el. A megjelenésére az építményekre vonatkozó általános, és a pavilonokra vonatkozó különös településképi követelményeket kell alkalmazni.
8. Vendéglátó terasz
   • csak nyitottan, legfeljebb ideiglenesen vászonárnyékolókkal, ernyőkkel lehatároltan helyezhető el abban az esetben, ha

aa) az igénybe vett területtel növelt vendégterületre - a vonatkozó jogszabály szerint – méretezett illemhely használati lehetőség és parkolóhely biztosított;

ab) a terasz által elfoglalt terület miatt visszamaradó akadálymentes gyalogos járdafelület szélessége I. és II. rendű főutak, településszerkezeti jelentőségű gyűjtőutak esetén legalább 3,0 m (a biztonsági sávval együtt 3,5 m), buszmegállónál legalább 4,0 m (a biztonsági sávval együtt 4,5 m), kerületi jelentőségű gyűjtőút esetén legalább 2,0 m, egyéb közterületi járdákon legalább 1,5 m;

ac) kapubejárat és egyéb rendeltetési egységek kirakatainak és bejáratainak akadálytalan megközelítése biztosított.

ad) figyelembe veszi a közterületen meglévő közművekre vonatkozó általános érvényű előírásokat, védőtávolságokat.

• közvetlenül a hozzá tartozó üzlet homlokzatához, vagy mellett helyezhető el, ettől eltérni csak közterületalakítási terv alapján lehet.
• szőnyeggel, felfestéssel, műfűvel, kordonnal történő területkijelölése nem megengedett, kerülendő a nehezen karbantartható anyaghasználat.
• esővédő-árnyékoló szerkezete

da) nem építhető össze szélfogóval és oldalfallal,

db) nehézkes, állandó szerkezetként nem alakítható ki,

dc) színe, anyaghasználata a környezetéhez illeszkedve kerüljön kiválasztásra.

• a közterületet szaggal, füsttel, gőzzel és egyéb externáliákkal nem terhelheti, szemét és göngyöleg közterületen nem tárolható.
• alkalmazott szín-és felületképzését a környezettel összhangban kell kialakítani.
• oldalai az i) pont alatti esetet kivéve legfeljebb 1,0 m magasságú, átláthatóságot biztosító, ideiglenes jellegű mobil, elbontható, térszinti (pl. közterületi) burkolathoz nem rögzített szerkezettel határolhatók le olyan anyagból, amely a környezet burkolatának sérülését, elszíneződését nem okozhatja, és elhelyezése nem jelent környezetére nézve maradandó beavatkozást.
• térelválasztó funkciója esetén az üzemeltető kötelessége a tűzoltási és kiürítési útvonalak fenntartásának biztosítása.
• téliesítése csak tárgyév október 31. és a tárgyévet követő év március 1. között, lehetséges átláthatóságot biztosító anyaghasználattal. A téliesített szezon elteltével, tárgyév március 1. napjáig a terasz tulajdonosa vagy üzemeltetője köteles az eredeti (nyári) állapotba visszaállítani a közterületet.
• dobogó csak szintkiegyenlítés céljából, közterülethez nem rögzített, önhordó épített elemként létesíthető.

8.            Kerítések településképi szempontból meghatározó területeken

25. §    

1. Utcai kerítés lábazata legfeljebb 50 cm lehet.
2. Az egyes külön használatú telekrészeket legfeljebb 1,40 m magas áttört kerítéssel vagy sövénnyel szabad elválasztani.
3. Nem létesíthető bármilyen anyagú lemezkerítés (profilozott vagy sík), illetve a környezettel nem harmonizáló színűre vagy mintásra, képnek minősíthetőre festett kerítés, kivéve a 23. § (1) b) pontalatt felsorolt eseteket.
4. A kerítés színhasználata illeszkedjen a környező épületekhez, építményekhez, növényzethez.
5. A reklámhordozó kerítésre a XI. fejezet előírásait kell alkalmazni.

9.            Kertvárosi környezet

26. §     

1. Az utcavonalon csak áttört vagy tagolt kerítés létesíthető.
2. Ugyanazon közterület felőli telekhatáron álló kerítés hosszának legfeljebb 20 %-án egyenként legfeljebb 5 m-es tömör kerítésszakaszok létesíthetők – kivéve az utcasarkok 5-5 m hosszú szakaszát - azzal, hogy a kerítés átláthatóságát az adott közterületszakasz egészén így is biztosítani kell.
3. Az utcafronti kerítésen legfeljebb ingatlanonként

• 2 db, egyenként 3,0 m-nél nem szélesebb,
• vagy 1db 6,0 m-nél nem szélesebb

kapunyílás (kocsibehajtó) alakítható ki.

1. Az ingatlan közterület felőli oldalán hulladéktartály-tároló építmény csak kerítéssel vagy épülettel egybeépítve helyezhető el. Kialakítása járuljon hozzá a rendezett utcaképhez.

10.          Ipartelepek környezete

27. §    

1. Csepel-Szigetcsúcs városrész területén az épületmagasság megválasztásánál a Gabonaraktár épületre való rálátást a környező területekről, valamint a Dunáról biztosítani kell,
2. Csepel-Szigetcsúcs városrész területén a Gabonaraktár épületének kerületi helyi területi védelem alatt álló környezetében, a 2. melléklet I. pontja szerint lehatárolt területen belül csak olyan épület, építmény helyezhető el, amely legmagasabb pontja nem haladja meg az ezen a területen belüli építmények legmagasabb pontját.
3. A (2) bekezdésben meghatározott feltétel viszonyítási alapjául Gabonaraktár épülete nem alkalmazható,
4. Csepel-Szigetcsúcs városrész területén 1 ha telekméret felett a telekhatár mentén 10 m széles zöldsávot kell biztosítani, amelyből legalább 3 m szélességű többszintes növényállományt kell kialakítani. Amennyiben ez ellehetetleníti a területen engedélyezett funkció elhelyezését, az előírt zöldsáv máshol is elhelyezhető a növényállomány volumenének megtartása mellett.

11.          Történeti indusztriális lakóegyüttes és környezete

28. §   A kerítések felújítását az eredeti jellemző formai jegyekhez illeszkedve kell megvalósítani.

12.          Jelentős zöldfelületek környezete

29. §    

1. A Csepeli Temető területén a temető, és a zöldhulladék-tároló körül, a szabályozási terven megjelölt vonalon tömör kerítés létesíthető:

• az ÉNy-i, az ÉK-i és a DK-i oldalon legalább 2,0 méter, de legfeljebb 2,5 méter; a DNy –i oldalon csak 2,5 méter magassággal,
• 2,5 méteres magasság esetén urnafalként, melyben az urnahely-, és kerítés szakaszok 3,0 – 3,0 méterenként váltakoznak,
• természetes anyagból és burkolattal (kő, tégla, fa, kerámia, vakolt felület, legfeljebb oldalanként 5 % felületen fémlemezzel és/vagy ráccsal).

1. A kerítés burkolata nyersbeton, felületképzés nélküli fémlemez nem lehet.

13.          Duna-part környezete

30. §    

1. A teljes Duna-part látványérzékeny terület, ezért minden beépítésnél vizsgálni kell annak várossziluettre gyakorolt hatását.
2. Új fásszárú növények telepítésénél a vízparti élőhelyhez kötődő, honos fásszárú növényfajokat kell választani.
3. Meg kell őrizni a (továbbiakban RSD) közel természetes állapotban fennmaradt szakaszának ökológiai adottságait és tájképi értékeit, a fővárosi Duna-szakasz utolsó úszólápjait.
4. Az RSD területén nem lehet olyan létesítményt elhelyezni és üzemeltetni, amely a táj jellegét, vadonélő növény- és állatvilágát, illetve az RSD vízminőségét veszélyezteti.

                                                                                                       VII.                FEJEZET
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEKRE VONATKOZÓ EGYEDI ÉPÍTÉSZETI KÖVETELMÉNYEK

14.          Tömegformálásra, anyaghasználatra és homlokzatkialakításra vonatkozó általános követelmények a településképi szempontból meghatározó területeken

31. §   Meglévő épületek külső megjelenést érintő átalakítását, bővítését, korszerűsítését építészeti és településképi illeszkedést biztosító módon kell megvalósítani anyaghasználat, tömegformálás és homlokzati architektúra tekintetében.

32. §    

1. Az utcakép karakterének megőrzése érdekében új beépítés és bővítés esetén illeszkedni kell a kialakult állapot szerinti párkánymagassághoz, tetőhajlásszöghöz.
2. Ikres beépítés esetén úgy kell az új épületet vagy a meglévő épület bővítését, átalakítását megvalósítani, hogy az ikresen csatlakozó szomszédos épülettel együtt egységes épület képét mutassa.
3. Zártsorú és ikres beépítés esetén az újonnan, vagy meglévő épület tetőtéri bővítéseként épülő magastető hajlásszöge illeszkedjen a szomszédos telken meglévő, ikresen vagy zártsorúan csatlakozó épületéhez.

33. §    

1. Az épületek tetőfelületét homlokzatként kell kezelni.
2. A 2000 m² bruttó alapterületű, vagy ennél nagyobb építmények 16°-nál alacsonyabb hajlásszögű tetőfelületének a 2000 m² bruttó alapterületet meghaladó részének minimum 50%-át zöldtetőként kell kialakítani.
3. Épületek tetőhéjazataként bitumenes zsindelyt csak az alábbi településképi szempontból meghatározó területeken szabad alkalmazni:
   • ipartelepek környezete,
   • jellemzően zártkertes környezet.
4. A lapostetőn elhelyezett gépjármű-parkolót felülről takartan kell kialakítani.
5. A meglévő földszint +3 szintes, vagy annál magasabb épületeken az erkélyek és loggiák utólagos beépítése, átalakítása csak a tulajdonosi közösség által, a vonatkozó jogszabályok alapján érvényesen elfogadott, egységes terv alapján készülhet.
6. Az újonnan létesített vagy átépített épületek tűzfalait, nagy összefüggő nyílás nélküli homlokzatfelületeit és magasabb épületek nyílás nélküli végfalait zöldhomlokzatként kell kialakítani, kivéve, ha műszakilag nem lehetséges, vagy aránytalan költségnövekedéssel jár.
7. Csepel Gyártelep területén az épületek utcai homlokzatán – legalább jelzés értékkel (pillérek, nyíláskeretek, párkányok) – homlokzatburkoló tégla alkalmazása kötelező.

15.          Zöldfelületekre vonatkozó általános követelmények településképi szempontból meghatározó területeken

34. §   A fás szárú növények védelméről szóló Kormányrendelet, az erdőről, az erdő vélelméről és az erdőgazdálkodásról szóló FVM rendelet, valamint az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló EU rendelet előírásain túl az alábbi követelményeket kell betartani:

• Új fásszárú növények telepítésénél honos fajokat kell választani, ez alól kivétel, ha az ültetés egységes zöldfelületi terv alapján történik.
• A rendelet 3. sz. mellékletében nevesített fajokat új beültetés esetén nem lehet alkalmazni. A3. számú mellékletben szereplő 12. számú fa faj a Tamariska dombon, illetve a Duna menti területen ültethető, mivel ott természetesen előforduló állományalkotó fafaj.
• Új főépület építése esetén a telkek zöldfelületeinek minden 150 m²-e után legalább 1 környezettűrő, nagy lombkoronát növelő fát kell telepíteni, amennyiben ez még nem biztosított.Kivéve, ha az előírások a terepszint alatti 100%-os beépítési mértéket lehetővé teszik. A fák folyamatos karbantartásáról gondoskodni kell.
• Az ingatlanok nem beépített és burkolattal nem fedett területeinek minimum 70%-át gyepesítéssel vagy beültetéssel kell kialakítani.
• A zajvédő falak és zajvédő kerítések utcafronti tömör szakaszának legalább 50%-át növénnyel befuttatott, vagy betelepített zöld falként kell kialakítani, amennyiben a közterület használatát nem lehetetleníti el, illetve más jogszabályba nem ütközik.
• Az egyes ingatlanokon szabadtéri tárolás csak városképileg (térfallal, növényzettel stb.) elzárt burkolaton történjen, felporzást és szélfúvást megakadályozó technológia alkalmazása mellett, környezetet nem terhelő módon.
• Ahol településrendezési eszköz ültetési kötelezettséget ír elő, az alábbi előírásokat kell alkalmazni:

ga) ÜK1 jelű beültetési kötelezettség esetén a terület 80%-át többszintes növényállománnyal fedetten kell kialakítani.

gb)    ÜK2 és ÜK3 jelű beültetési kötelezettség esetén a zöldfelület minden megkezdett 100 m² -e után legalább 1 db nagy lombkoronájú fa megtartásával, vagy telepítésével zöldfelületet kell kialakítani. 

gc)    ÜK4 jelű beültetési kötelezettségű terület zajvédő növényállomány. A szabályozási terven lehatárolt területen folyamatos, többszintes, tömör lombfelületet adó, a környezeti ártalmakat jól tűrő növényállományt kell telepíteni.

• A véderdőt alkotó faegyedeket jó várostűrő képességgel rendelkező, a termőhelyi viszonyoknak megfelelő, honos fafajokból kell összeválogatni, folyamatos karbantartásáról gondoskodni kell.
• A véderdő lehetséges legkisebb megengedett szélessége 6 m, és legalább négy sort tartalmaz legfeljebb 1,5 m sortávolsággal, legfeljebb 1 m tőtávolsággal. A sorokban a tövek egymáshoz viszonyítva 0,5 m-el eltolásban vannak. Kialakításuknál követelmény a többszintűség, amelyet 4 sor esetén a szélső sorokba a faegyedek közé ültetett cserjékkel, bokorfákkal, 4-nél több sor esetén a szélső sorokba ültetett cserjesávval kell megoldani.

16.          Városközpont környezete

35. §   Az épületeken meglévő tégla- vagy kőburkolatot utólag vakolat, hőszigetelés vagy más burkolat alkalmazásával eltakarni nem lehet.

17.          Átalakuló vegyes lakó- és intézményi környezet

36. §   Zártsorú beépítés esetén az átalakuló tömb végleges karakterének megfelelő, a meglévőknél magasabb új épület tűzfalait homlokzati architektúrával (pl. színezéssel, zöldfallal, tűzgátló üvegtégla betéttel) tagoltan kell kialakítani, biztosítva a tömb előnyös városképi látványát a tömb teljes rehabilitációjának eléréséig.

18.          Kertvárosi környezet

37. §    

1. A gépkocsi-beállót, gépkocsi-tárolót úgy kell építészetileg kialakítani, hogy a főépülettel egy tömeget alkosson.
2. Zártsorú, és ikres beépítés esetén az épületet úgy kell kialakítani, hogy

• a gerincvonalának iránya a csatlakozó szomszédos épületekhez igazodjon, és
• a tetőtéri kiemelések összhossza ne haladja meg az egy-egy homlokzat hosszának 1/3-át.

19.          Lakótelepek és lakóparkok környezete

38. §    

1. Meglévő lakótelepek egységét, karakterét meg kell őrizni.
2. Meglévő lakótelepeken emeletráépítést, tetőtér-ráépítést csak lakófunkciót nem tartalmazó épületen lehet megvalósítani abban az esetben, ha a ráépítés

• illeszkedik a meglévő lakótelep karakteréhez,
• után a szomszédos épületek és közterületek rendeltetésszerű használata biztosított,
• után is biztosított a bővítés igényei szerinti intézményi ellátottság.

1. A meglévő lakóépületek földszinti (fogadószinti) gyalogos átjárói még ideiglenesen sem építhetők be.
2. A meglévő földszint +3 szintes, vagy annál magasabb épületek homlokzatszínezésére, átszínezésére vonatkozó előírások:

• Színezést követően nem jöhet létre színben tagolatlan, (egy színű, árnyalás nélküli) épülethomlokzat.
• A színváltás igazodjon az épületek külön szerkezeti, formai elemeihez (például: födémszint-magasságok, erkélyek, kiugró-beugró tömegek, nyílászárók elhelyezkedése), arányos elrendezést kövessen, alulról felfelé világosodó színárnyalatokkal.
• Az épület végfalak és a lábazatok színezése legyen szinkronban a többi homlokzati elem színezésével.
• A homlokzaton megjelenített feliratok, házszámok lakótelepenként egységes betűtípussal, egységes méretben készüljenek, az épület színezéséhez illeszkedően,
• A homlokzaton feliratokat, házszámokat az épület alsó 1/3-ban lehet elhelyezni.

1. A lakótelepeken meglévő lakóépületeken meg kell tartani a nyílások eredeti osztásait.
2. Az épületeken meglévő tégla- vagy kőburkolatot utólag vakolat, hőszigetelés vagy más burkolat alkalmazásával eltakarni nem lehet.
3. Közterületen kívül a legalább 5 m koronaátmérőjű kivágott fákat pótolni kell.

20.          Történeti indusztriális lakóegyüttes és környezete

39. §    

1. A telkeken különálló melléképület nem létesíthető.
2. Tetőtér beépítés esetén közterületről látható módon nem építhető tetőkiemelés és nem helyezhető el tetősík ablak.
3. Az épületeken meglévő tégla- vagy kőburkolatot utólag vakolat, hőszigetelés vagy más burkolat alkalmazásával eltakarni nem lehet.

                                                                                                     VIII.                FEJEZET
A KERÜLETI HELYI VÉDELEMBEN RÉSZESÜLŐ TERÜLETEKRE ÉS ELEMEKRE VONATKOZÓ ÉPÍTÉSZETI KÖVETELMÉNYEK

21.          A kerületi helyi védelemmel érintett építményekre vonatkozó követelmények

40. §    

1. Értékjegyzékben lévő kerületi helyi védelem alatt álló érték esetében előnyben kell részesíteni az eredeti alkotóanyag, szerkezet, forma megőrzését biztosító, az eredeti karakterhez illeszkedő állagmegóvási, felújítási megoldásokat.
2. Kerületi helyi egyedi védelem alatt álló

• építmény nem bontható,
• építmény részlegesen akkor bontható, ha a bontási tervdokumentáció alapján

ba) az érték érvényesülését segíti,

bb) a bontani kívánt építményrész építészeti értéket nem hordoz,

bc) védett értéket nem veszélyeztet,

bd) a részleges bontás az érték használata érdekében, a védelem alá helyezését megalapozó építészeti értékek sérelme nélkül megvalósítható,

• építmény rendeltetésének megváltoztatása az érték érvényesülését nem csorbíthatja,
• érték használata, fenntartása nem veszélyeztetheti a védelem alapjául szolgáló érték megőrzését,
• épület, épületegyüttes felújítása, bővítése, átépítése a védelem alá helyezését megalapozó építészeti érték fennmaradását, érvényesülését, hitelességét nem sértheti,
• épület homlokzatán az építészeti jellegzetességet biztosító homlokzati elemek (tagozatok, a párkányok, az ablakkeretek és azok osztása, aránya, a tetőhajlásszögek) megtartandók bővítés, átalakítás esetén is,
• érték ingatlanán végzett építési tevékenység, reklám, cégér elhelyezése, növényzet telepítése a védelem alá helyezést megalapozó érték érvényesülését nem sértheti, létét, állagát nem veszélyeztetheti, és illeszkedik a jellegzetes településkép karakteréhez,
• képző-vagy iparművészeti érték, vagy azok elemeinek eltávolítása, áthelyezése csak a régészeti örökséggel és a műemléki értékkel kapcsolatos szakértői tevékenységről szóló 439/2013.(XI.20.) Kormányrendelet szerint szakértői jogosultsággal rendelkező szakember felügyeletével, a tevékenység dokumentálása mellett, az Önkormányzat hozzájárulásával végezhető,
• építményen meglévő tégla- vagy kőburkolatot utólag vakolat, hőszigetelés vagy más burkolat alkalmazásával eltakarni nem lehet,
• építészeti örökségen bármely épületgépészeti berendezés kültéri egysége az építészeti értéket zavaró módon nem helyezhető el,
• építészeti örökség korszerűsítését, átalakítását, bővítését vagy részleges bontását a védelem ténye nem zárja ki, amennyiben az építmény védelmére okot adó jellegzetességei nem változnak meg, azok eredeti helyükön megtarthatók.
• építményt csak a helyi védelem megszüntetését követően lehet elbontani.
  1. Kerületi helyi egyedi védelemre javasolt érték esetében a védettség meghozataláig a helyi védelem alatt álló értékekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
  2. Kerületi helyi védelem alatt álló területen
• található épületek esetében a (2) c), d), e), g) pontjában foglalt követelményeknek eleget kell tenni.
• a terület jellegzetes települési szerkezetét, telekosztását, utcavonalvezetését, védendő település- és tájkarakter elemeit meg kell őrizni, új telek kialakítása vagy telekhatár-módosítás esetén is.

                                                                                                        IX.                FEJEZET
AZ EGYES SAJÁTOS ÉPÍTMÉNYEK, MŰTÁRGYAK ELHELYEZÉSE

22.          Sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére vonatkozó általános követelmények

41. §    

1. A kerület közigazgatási területén sajátos építményt és a hozzá tartozó közművezetékeket – a kötelezően közterületi elhelyezéshez kötött építmények kivételével – elsősorban terepszint alatt, vagy a fő rendeltetést jelentő épületen belül, vagy ahhoz csatlakoztatva, ezek hiányában a közterület felől kerítéssel, épületrésszel vagy növényzettel takartan kell elhelyezni.
2. Újonnan létesített vagy felújításra kerülő közműhálózatokat és közműépítményeket – a (3) bekezdés kivételével – közterületen, valamint a közmű üzemeltető telkén belül kell elhelyezni, az egyéb ágazati előírások és szabványok figyelembevételével.
3. Ott, ahol a történetileg kialakult területhasználat miatt közterületen nem lehetséges, közhasználat céljára állandó jelleggel megnyitott magánterületen is elhelyezhetők a közműhálózatok és közműépítmények.
4. A földalatti vezetékeket zöldsáv, zöldfelület alatt nem lehet elhelyezni, valamint az elhelyezés fakivágással nem járhat, kivéve, ha más megoldás műszakilag nem lehetséges, vagy aránytalan költségnövekedéssel jár.

42. §    

1. Beépítésre szánt területen új villamos elosztóhálózat csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető.
2. Beépítésre szánt területen üzemelő föld feletti villamos elosztóhálózat rekonstrukciója föld feletti kivitelezéssel is megoldható, ha az helyben oszlop cserét, a meglevő oszlophoz képest 3 m-en belüli áthelyezést igényel. Egyéb esetben a hálózatépítés már új építésnek minősül, amelyre az új építésre vonatkozó ágazati előírásokat kell figyelembe venni.
3. Külterületi beépítésre nem szánt területen – erdőterület kivételével – egy oldali közösen igénybe vett oszlopsoron kell a villamosenergia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre – közvilágítási igény felmerülése esetén – a közvilágítást szolgáló lámpafejeket is el kell helyezni.

• Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadálya esetén az új hálózat csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető.
• Erdőterületen föld feletti hálózatépítés csak akkor lehetséges, ha az nem igényel erdőirtást. Ha föld feletti hálózat kiépítése miatt erdőirtás válna szükségessé, akkor a hálózatot fakivágás nélkül, úthálózat mentén, vagy földalatti telepítéssel lehet építeni.

1. Villamosenergia ingatlan-bekötést beépítésre szánt területen csak földalatti csatlakozás kiépítésével lehet kivitelezni.

43. §    

1. Beépítésre szánt terület újonnan kialakuló közterületén az elektronikus hírközlési hálózatok földalatti elhelyezéssel építhetők.
2. A már beépített területen, ahol a villamosenergia elosztó hálózatok földalatti elhelyezéssel üzemelnek új vezetékes hírközlési hálózatokat, és a meglévő rekonstrukcióját földalatti elhelyezéssel kell építeni.
3. A már beépített területeken, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
4. Beépítésre nem szánt területen új elektronikus hírközlési hálózatokat
   • a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni,
   • ha egyéb föld feletti hálózat nem halad, akkor telepíthető önálló oszlopsorra.

44. §    

1. Épületfelújítás esetén, a homlokzaton vezetett közművezetékekből a használaton kívüliek eltávolítandók, a működő vezetékek esztétikus takarásáról ill. földbe süllyesztéséről gondoskodni kell, mely alól a gázvezetékek kivételek.
2. A felhagyott, üzemen kívüli föld feletti vezetékeket előírásoknak megfelelően el kell bontani.
3. Meglévő közmű és elektronikus hírközlési létesítmény kiváltása vagy megszüntetése esetén a feleslegessé vált közmű és hírközlési létesítményt el kell bontani, majd a területet helyre kell állítani.

45. §    

1. Elektronikus hírközlési eszközt elsősorban meglévő infrastrukturális elemek tartószerkezetére vagy közintézmény tetejére kell telepíteni. Törekedni kell a multifunkcionális kialakításra (kandeláber, villanyoszlop stb.).
2. Antenna a településképet kedvezőtlenül megváltoztató módon nem létesíthető.
3. Szabadonálló műtárgy vagy sajátos építmény magassága az építési övezetben meghatározott legnagyobb épületmagasság másfélszeresét nem haladhatja meg.
4. A vezeték nélküli elektronikus hírközlési szolgáltatás építménye meglévő építményen olyan módon helyezhető el, hogy annak legfelső pontját legfeljebb 6,0 méterrel haladhatja meg a hírközlési építmény (beleértve az antennát és az antennatartó szerkezetet) legfelső pontja.

23.          Sajátos építmények anyaghasználatára vonatkozó előírások

46. §    

A kerület közigazdasági területén sajátos építmények, műtárgyak, közművezetékek műtárgyai és építményei, oszlopai csak a településképi érdekeket szem előtt tartva, időtálló, korszerű anyaghasználattal helyezhetők el.

24.          Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények elhelyezésére elsősorban alkalmas területek

47. §   A felszíni sajátos építmények elhelyezésére elsősorban alkalmas területek:

• az e rendelet szerinti

aa) Ipartelepek környezete,

ab) Kiemelt jelentőségű közterületek, utak,

• Budapest Településszerkezeti Terve szerinti

ba) gazdasági területek

bb) különleges kikötő terület és szennyvízkezelés terület,

bc) közlekedési területek közül a fő-és gyűjtőutak

25.  Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények elhelyezésére nem alkalmas területek

48. §   (1) A felszíni sajátos építmények elhelyezésére nem alkalmas területek a (2) bekezdés szerinti területek kivételével:

• e rendelet szerint meghatározott területek közül

aa) Városközpont környezete,

ab) Telepszerű családi házas környezet,

ac) Kertvárosi környezet,

ad) Történeti indusztriális lakóegyüttes és környezete,

ae) Jellemzően zártkertes környezet,

af) Jelentős zöldfelületek környezete,

ag) Duna-part környezete,

ah) Jellemzően nem beépített környezet, valamint a

ai) kerületi helyi védelemmel érintett területek.

• Budapest Településszerkezeti Terve szerinti

ba) lakóterületek,

bb) vegyes területek,

bc) temető területe,

bd) nagykiterjedésű sportolási célú terület,

be) nagykiterjedésű rekreációs és szabadidős terület,

bf) zöldterületek,

bg) erdőterületek.

1. A Városközpont környezetében, Lakótelepek és lakóparkok környezetében középmagas épületre antenna elhelyezhető, amennyiben a környezet értékeinek érvényesülését nem akadályozza.

                                                                                                         X.                FEJEZET
Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

49. §    

1. Földszint + 3 szintes, vagy nagyobb lakóépületen helyiségszellőztető vagy klimatizáló berendezés kültéri egységét csak

• erkélyen vagy loggián belül, közterületről takartan,
• erkély hiányában csak terv alapján kijelölt helyekre lehet elhelyezni.

1. Az egyéb épületgépészeti berendezéseket az épületen, illetve a telken közterület felől takart módon, az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva kell elhelyezni.
2. Vezeték, kapcsolószekrény, csatlakozó doboz felszerelését az épületek homlokzatára az épülethez és a környezethez igazodó módon, lehetőleg takartan vagy falsíkba süllyesztéssel kell kialakítani, méret és szín megfelelő megválasztásával, a homlokzati felületen történő arányos elhelyezéssel.
3. Hőszivattyú csak abban az esetben létesíthető, ha építményben elhelyezve biztosított a működése.
4. Háztartási méretű napenergia-hasznosító berendezés a tetősíkba telepíthető, attól magas tető esetén max. 10^o -ban, lapostető esetén 45^o -ban emelkedhet ki, ha egyéb előírás nem tiltja.
5. Napenergia-hasznosító berendezés önálló építményként elsősorban Ipartelepek környezetében, valamint közművek elhelyezésére szolgáló területen, kizárólag építési helyen belül helyezhető el.

                                                                                                        XI.                FEJEZET
A REKLÁMOKRA ÉS REKLÁMHORDOZÓKRA VONATKOZÓ TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

26.          A reklámokra és reklámhordozókra vonatkozó általános követelmények

50. §    

1. E rendelet reklámhordozóra vonatkozó szabályait a reklámhordozót tartó berendezésre is értelemszerűen alkalmazni kell.
2. Reklám-, épület megvilágításával, térvilágítással kápráztatást, vakítást, ártó fényhatást okozni, egyéb ingatlan használatát korlátozni nem szabad.
3. A reklámot, reklámhordozót és műszaki berendezést úgy kell elhelyezni, hogy

• a hagyományosan kialakult állapot településképét ne változtassa meg,
• illeszkedjen a környező beépítés meghatározó hangulatához, építészeti színvonalához, biztosítsa a kialakult állapot igényes településképének fenntartását,
• színvilága illeszkedjen a környezethez, azzal harmonizáljon,
• ne változtassa meg indokolatlanul és ne károsítsa a védett természeti környezetet,
• ne zavarja a védett vagy védelemre javasolt építmény és természeti értékek városképi megjelenését és annak megfelelő érvényesülését,
• védett, vagy védelemre javasolt területen szolgálja a védelem látványban is jelentkező szempontjait,
• ne akadályozza az épület, ingatlan, vagy közterület használatát, vagy a közlekedést,
• ne zavarja a nappali és éjszakai városképet.

1. Nem helyezhető el reklám és reklámhordozó az alábbi helyeken:
   • a Csepeli Temető területén és annak 20 méteres környezetén belül, kivéve a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben meghatározott temetkezési szolgáltatással összefüggő reklámokat,
   • a Duna-part környezetében,
   • a közművek felszín feletti műtárgyain,
   • emlékművön, emléktáblán, műalkotáson és annak talapzatán,
   • fásszárú növényen és favédőrácson,
   • utcai padon, korláton,
   • közút és járda felületén.

27.          Kereskedelmi reklámok és reklámhordozók elhelyezésére vonatkozó követelmények

51. §   Budapest Főváros XXI. Kerület Csepel közigazgatási területén tiltott valamennyi e rendeletben, a településképről szóló törvényben, valamint annak felhatalmazása alapján kiadott, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben tiltott vagy nem szabályozott kereskedelmi reklám közzététele.

52. §   E rendelet kereskedelmi reklámok elhelyezésére, alkalmazására vonatkozó szabályait a településkép védelméről szóló törvénnyel és végrehajtására kiadott kormányrendelettel összhangban a plakátok elhelyezésére, alkalmazására is megfelelően alkalmazni kell.

53. §    

1. Nem helyezhető el kereskedelmi reklám, reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés a helyi védelem alatt álló területeken.
2. Régészeti lelőhely területén az útbaigazító tábla kivételével kizárólag információs célú berendezésen lehet kereskedelmi reklámot közzétenni.

54. §    

1. Kereskedelmi reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el.
2. Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett kereskedelmi reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.
3. Kereskedelmi reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzé tehető.
4. A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló kereskedelmi reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.

55. §    

1. Utcabútorként létesített információs célú berendezés reklám közzétételre alkalmas felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé kereskedelmi reklám.
2. Információs célú berendezés az alábbi, reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:

• az Önkormányzat működése körébe tartozó információk;
• a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;
• a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;
• idegenforgalmi és közlekedési információk;
• a lakosság egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk;
• lakossági apróhirdetések.

1. Plakát, falragasz, lakossági hirdetés csak információs berendezésen helyezhető el.

56. §    

1. Utasváróban és a kioszkon kizárólag CityLight formátumú eszköz helyezhető el.
2. A más célú berendezés kereskedelmi reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés esetén, amelynek egész felülete hasznosítható kereskedelmi reklámcélra.
3. Budapest XXI. Kerület Csepel közigazgatási területén működő közművelődési intézményekkel megegyező számú közművelődési célú hirdetőoszlop létesíthető. Közművelődési célú hirdetőoszlop reklám közzétételére igénybe vehető felülete a tizenkét négyzetmétert nem haladhatja meg.
4. Egy adott útszakasz menetirány szerinti azonos oldalán ötven méteren belül további kereskedelmi reklám-hordozó nem helyezhető el. A tilalom nem vonatkozik a reklámközzétételre nem használt információs célú berendezésekre, funkcionális célú utcabútorokra, közérdekű reklámfelületre, továbbá az építési reklámhálóra.

57. §    

1. Az e rendeletben, valamint egyéb jogszabályban meghatározott, a kereskedelmi reklámok kihelyezésére vonatkozó tilalmaktól és követelményektől el lehet térni, amennyiben az Önkormányzat, vagy valamely szervezeti egysége, költségvetési szerve, gazdasági társasága által szervezett nyilvános eseményről való tájékoztatás érdekében szükséges.
2. Az (1) bekezdéstaz eseményeket megelőzően, valamint az események ideje alatt lehet alkalmazni, egy évben összesen tizenkét naptári hét időtartamig.
3. A Polgármester az (1) bekezdés szerinti eseményről való tájékoztatás érdekében, a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban engedélyezhet eltérést a kereskedelmi reklám közzétevője számára.
4. A Polgármester (3) bekezdés szerinti döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a kereskedelmi reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.

58. §    

1. A Városközpont környezetén kívüli területeken, épület valamennyi homlokzatának egyidejű felújítása esetén a közterületről látható homlokzat előtti építési állványzaton a felújítás ideje alatt építési reklámháló az alábbi feltételekkel helyezhető el:

• Egy épület azonos közterületre néző homlokzatán kizárólag egy építési reklámháló helyezhető el.
• A reklámhálón meg kell jeleníteni az épület tervezett homlokzati rajzát.
• Az elhelyezés időtartama az építési munka megkezdésétől számított legfeljebb 6 hónap lehet.
• Az építési munka megkezdését e-építési napló megnyitásával kell igazolni.

(2)   A Polgármester – településképi bejelentési eljárásban - az építési tevékenység építési naplóval igazolt megkezdésétől az építési tevékenység időtartamára építési reklámháló kihelyezését engedélyezheti.

28.          Céges reklámok és reklámhordozók elhelyezésére vonatkozó követelmények

59. §    

1. Az épület homlokzatán elhelyezett reklám illeszkedjen a homlokzati nyílások és tagozatok osztásához.
2. Egy épületegyüttesen, vagy üzletházon belül a különböző üzletekhez tartozó reklámok megjelenését össze kell hangolni.
3. A reklám legnagyobb felülete
   • 400 m² bruttó alapterületnél kisebb épületen az üzlet reklámozással érintett, saját használatában álló homlokzati felületének 10 %-a lehet,
   • 400 m², vagy ennél nagyobb bruttó alapterületű épületen az üzlet reklámozással érintett, saját használatában álló homlokzati felületének 5 %-a lehet.
4. Az épületeken üzletenként minden homlokzaton 1 db reklámtáblát és 1 db cégért lehet elhelyezni.
5. A földszint + 3 szintes vagy nagyobb többlakásos lakóépületeken reklámot kizárólag a földszinti és az első emeleti homlokzati sávban lehet elhelyezni.
6. A közterületi homlokzatok falfelületeire utólagosan rászerelve, az előkertek kerítésein, illetve az előkertben kirakatszekrény, hordozható vagy guruló vitrin nem helyezhető el.
7. Totemoszlopot, reklámzászlót, molinót gazdálkodó szervezet csak a saját használatában álló ingatlanán helyezhet el.
8. Reklám önálló tartószerkezetének magassága legfeljebb 3,0 m lehet.

NEGYEDIK RÉSZ

Településkép-érvényesítési eszközök

                                                                                                       XII.                FEJEZET
TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI

29.          Csepel településkép-érvényesítési eszközei

60. §   Csepel településkép-érvényesítési eszközei:

• Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció (továbbiakban Konzultáció);
• Településképi véleményezési eljárás;
• Településképi bejelentési eljárás,
• Településképi kötelezés,
• Településképi bírság.

61. §   Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata által működtetett helyi építészeti-műszaki tervtanács (Csepeli Tervtanács) feladatait, működési feltételeit és eljárási szabályait az Önkormányzat külön rendelete tartalmazza.

                                                                                                          XIII.   FEJEZET
TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI TÁJÉKOZTATÁS ÉS FŐÉPÍTÉSZI SZAKMAI KONZULTÁCIÓ

30.             Rendelkezés a Konzultációról

62. §    

1. A Kormányrendelet szerinti Konzultáció során Főépítész szakmai tájékoztatást ad az építkezést érintő helyi településképi ajánlásokról és településképi követelményekről, valamint a helyi építési szabályzat előírásairól.
2. A Konzultáció kötelező az alábbi esetekben (továbbiakban Kötelező konzultáció):

• az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építkezéseknél,
• új sajátos építmény elhelyezésénél.

63. §    

1. A Konzultáció bármilyen, településképet érintő építési tevékenység esetén kérelmezhető, beleértve a településképi véleményezési, vagy településképi bejelentési eljárás alá vont építési tevékenységeket is.
2. A Kötelező konzultáción kívül kezdeményezett, vagy a készülő építészeti-műszaki dokumentációk munkaközi egyeztetéséhez jelen rendelet 2/A. függeléke szerinti kérelem-nyomtatványt és nyilatkozatot kell kitöltvee-mailen beküldeni a foepitesz@budapest21.hu címre. A kérelemben meg kell határozni, hogy azt pontosan milyen célból kezdeményezik, és ahhoz a 66. §-ban megadott mellékleteket kell csatolni a munka készültségi fokától és a konzultáció céljától függően.
3. A (2) bekezdés szerinti Konzultáció lebonyolítására a 65.§ (2)-(6) bekezdések rendelkezési irányadók.

64. §   A Konzultáció során a résztvevők a dokumentáció kinyomtatott példányára szöveges vagy rajzi kiegészítéseket tehetnek, és szignálhatják. Ez esetben az aktuális tervlapról másolatot kell készíteni, és a Kormányrendelet szerint készülő emlékeztetőhöz kell csatolni.

31.          A Kötelező konzultáció iránti kérelem

65. §    

1. A Kötelező konzultáció iránti kérelem benyújtásához jelen rendelet 2/A.függeléke szerinti kérelem-nyomtatványt és nyilatkozatot kell kitöltvee-mailen beküldeni a foepitesz@budapest21.hu címre, a 66. §-ban megadott mellékletekkel.
2. A Kormányrendeletben meghatározott határidőn belül Főépítész időpontot ad a Konzultációra, melyről e-mailen tájékoztatást küld.
3. A 66. § szerint hiányosan benyújtott kérelemre konzultációs időpont nem adható, erről Főépítész e-mailen tájékoztatást küld. Újabb konzultációs időpont a hiányosságok pótlásával kérhető.
4. A Konzultációra papír alapon be kell hozni a kitöltött kérelmet, valamint az előzetesen megküldött mellékleteket.
5. A Konzultációról készülő emlékeztető tartalmazza a szakmai tájékoztatást, melyet Főépítész e-mailen küld meg utólag kérelmező részére.
6. Amennyiben a Konzultációra benyújtott dokumentáció a teljeskörű véleményalkotásra nem alkalmas, a konzultációról készült emlékeztetőben ez a tény rögzítésre kerül. Ekkor a hiánypótlás benyújtásával újabb konzultációs időpont kérhető.

66. §    

1. A Kötelező konzultáció során, az építészeti-műszaki tervdokumentációról való egyértelmű véleményalkotáshoz a kérelem tárgyának megfelelően, a megértéshez szükséges mértékben kidolgozott, a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki terv beadása szükséges az alábbiak szerint:

• a környezetbe illeszkedést, a beépítést bemutató (tetőfelülnézeti) helyszínrajz
  • a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével, égtáj megjelöléssel,
  • a tervezéssel érintett, valamint a szomszédos telkeken álló építmények, (körvonalrajz tetőidomok ábrázolásával, építménymagasságuk és rendeltetésük, az építmények egymástól és a telekhatártól való távolsági méretének feltüntetésével),
  • a terepviszonyok és a be nem épített területek kialakításának,
  • burkolt felületek, kiszolgáló útvonalak, behajtók, telek és a rajta lévő épületek megközelítésének, bejáratainak, valamint
  • az érintett közterület adottságainak, berendezéseinek, műtárgyainak és növényzetének ábrázolásával legalább M 1: 500 léptékben,
• az eltérő szintek alaprajza legalább M 1: 100 léptékben, többlakásos épületek esetén az építési tevékenységgel érintett lakással érintkező lakásokat is ábrázolni kell,

• megértéshez szükséges számú metszet legalább M 1: 100 léptékben,

• valamennyi homlokzat legalább M 1: 100 léptékben, melyen a műszaki berendezéseketis ábrázolni kell,
• a környező kialakult állapot adottságaihoz, az építési övezethez és telektömbhöz való illeszkedést, és az esztétikus megjelenést - tömegalakítást, színezést, anyaghasználatot – bemutató munkarészek,

• méretarányos, beméretezett, színezett utcakép 2-2 szomszédos épület (saroktelek esetén mindkét utcafronti), közterületi építmények, növényzet ábrázolásával (helyettesíthető fotómontázzsal, látványtervvel, stb), kialakult állapot esetén a telektömb bemutatása (pl. ortofotóval, fotókkal).
• építészeti műszaki leírás, amely tartalmazza a szabályozási tervnek és a helyi építési szabályzatnak a tervezéssel érintett telekre vonatkozó kivonatát, a meglévő állapot leírását, a tervezett új épület funkciójának, építészeti kialakításának, anyaghasználatának bemutatását, továbbá az építési övezetre előírt beépítési paramétereket, azok határértékeinek betartását igazoló értékeket, az illeszkedés, valamint a településképi követelményeknek való megfelelés bemutatását.

1. Átalakuló és jellemzően beépítetlen környezetbe, valamint beépítetlen telektömbbe, tömbtelekre tervezett új épület esetén az előzőeken felül a telektömbre vonatkozó beépítési terv beadási is szükséges a Kormányrendeletben előírt tartalommal,

67. §   A Kötelező konzultáció során a kérelmezőnek be kell mutatni és igazolni, hogy a tervezett építési munka megfelel-e az e rendeletben előírt településképi követelményeknek, a településképi arculati kézikönyv irányelveinek valamint a kerületi építési szabályzat előírásainak, és milyen módon teljesíti azokat.

32.          A Konzultáció témakörei

68. §   A Konzultáció során a javaslati szempontok az építési tevékenység jellegétől függően az alábbi részletezettséggel vizsgálhatók:

• A beépítés
  • megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult állapotot, a domborzati adottságokat,
  • megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
  • megfelel-e e rendeletnek és az arculati kézikönyvben foglalt elveknek,
  • nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, a telektömb átszellőzését, illetve építmények kilátását,
  • figyelembe veszi-e a kerületi építési szabályzatban szereplő, a meglévő településkép védelmét érintő kötelező előírásokat, a beépítési előírásban szereplő további – a (város)építészeti illeszkedésre vonatkozó – javaslatokat, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 14.§ (2) bekezdésben foglaltak szerint,
  • a látványérzékeny területeken nem gyakorol-e kedvezőtlen hatást a várossziluettre,
  • a meglevő beépítési viszonyokat kedvezően befolyásolja-e,
  • megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult állapot, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
  • ütemezett építés esetén a későbbi ütemek során biztosított-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága,
  • meglévő lapostetős épület magastetővel való kiegészítése, ill. bővítése illeszkedik-e a környező beépítéshez, illetve a teljes épületegyütteshez,

• Homlokzati kialakítás, tömegformálás, anyaghasználat, reklámok, sajátos építményfajták és egyéb műszaki berendezések tekintetében
  27. az alkalmazott építőanyagok illeszkednek-e a környező beépítés meghatározó hangulatához, építészeti színvonalához,
  28. a látvány színvilága illeszkedik-e a környezethez, azzal megfelelően harmonizál-e; a homlokzatok tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
  29. a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések elhelyezésére és kialakítására,
  30. a terv városképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére,
  31. a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz,
  32. az alaprajzi elrendezés megoldása nem eredményezi-e az épület tömegének, illetve homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését,
  33. megoldja-e a meglévő épület homlokzatának teljes felújítása esetén az utólagosan kihelyezett berendezések takarását, álcázását,
  34. a sajátos építményfajta, antenna teljesíti-e a településképi és táji illeszkedés feltételeit.

• Természeti és épített környezett védelme szempontjából
  53. a beavatkozás mennyiben érinti a védett, vagy védelemre javasolt településrész, vagy építmény városképi megjelenését és annak megfelelő érvényesülését zavarja-e;
  54. a beavatkozás érinti-e a védett természeti környezetet, és nem igényli-e annak indokolatlan és káros megváltoztatását;
  55. védett, vagy védelemre javasolt területen a beavatkozás nem ellentétes-e a védelem céljával, szolgálja-e a védelem látványban is jelentkező szempontjait;

cd) a beavatkozás hogyan módosítja a meglévő környezet állapotát, növeli-e a környezeti terhelést, igényli-e a tágabb környezet fejlesztését, például parkolóhely-bővítés, intézményi ellátottság növelése tekintetében.

• Közterület-kapcsolat szempontjából
  79. új épület elhelyezésekor a zártsorú beépítés esetén ad-e a terv javaslatot a közterület menti épületrészek közösségi használatára,
  80. az új beépítés figyelembe veszi-e a közterület kialakult használatát,
  81. a terv foglalkozik-e a közterületről közvetlenül látható, az épülettel együtt tervezendő épületrészek kialakításával,
  82. a közterülethez közvetlenül kapcsolódó szint alaprajzi kialakítása, illetve ebből eredő használata
• korlátozza-, illetve zavarja-e a közúti gépjármű, gyalogos és kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,
• megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét, illetve ebből eredően
• a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló – a közterületet érintő – beavatkozásokra,
• az esetleg a közterület fölé benyúló építmény-részek, illetve szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve a telepítendő fákra, fasorokra.
  83. a beavatkozás korlátozza-e közterületen álló szobor, emlékmű, kulturális érték érvényesülését, láthatóságát,
  84. pavilonegyüttes esetében az egyes pavilon illeszkedik-e a paviloncsoport megjelenéséhez, arculatához;
  85. rendeltetésváltás esetén az építészeti és környezeti beavatkozás igazodik-e a területet meghatározó karakterhez, segíti-e az annak megfelelő környezeti kialakítását.

                                                                                                     XIV.                FEJEZET
TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS

33.          A véleményezési eljárással érintett építmények köre

69. §    

1. A Kormányrendelet szerinti településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni a külön jogszabály alapján minden építési, módosított építési, összevont és fennmaradási, valamint az Értékjegyzékben felsorolt építmény esetében bontási engedélyezési kérelemhez, amely a kerület közigazgatási határain belüli építmény településképet érintő beavatkozására (építésére, bővítésére, átalakítására, vagy értékvédelemmel érintett építmény bontására) irányul, és amelyet a Kormányrendelet a települési polgármester hatáskörébe utal, kivéve a fővárosi településképi rendeletben meghatározott, a főpolgármester hatáskörébe utalt építési tevékenységre vonatkozó kérelmet.
2. Településképet érintő beavatkozás az előző bekezdés alkalmazásában:

• Az Országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet szerint meghatározott lakó, igazgatási, iroda, kereskedelmi, szolgáltató, szállás, kulturális, közösségi szórakoztató, hitéleti, sport rendeltetésű építményt érintő építési tevékenység.
• Az építéssel érintett ingatlan rendeltetésétől függetlenül

ba) földszint + 2 szintes vagy annál magasabb új épületek, vagy a legalább 9,00 m-es épületmagasságú új épületek és az ilyen magasságot eredményező emeletráépítések, tetőtér-beépítések,

bb) valamennyi 500 m² bruttó szintterületet meghaladó földszintes, valamint 1500 m² bruttó szintterületet meghaladó többszintes új építmény,

bc) a bb) pontban szereplő nagyságrendeket meghaladó meglévő építmény átalakítása.

34.          A véleményezési eljárás részletes szabályai

70. §    

1. A Polgármester a településképi véleményét

• a Csepeli Tervtanács,
• a Csepeli Tervtanács akadályoztatása esetén a Főépítész

szakmai álláspontjára alapozza.

1. A településképi vélemény iránti kérelemhez jelen rendelet 2/A. függeléke szerinti kérelem-nyomtatványt és nyilatkozatot kell kitöltve benyújtani, és ahhoz a 66. §-banmeghatározott tartalmú építészeti-műszaki dokumentációt kell csatolni.
2. A kérelmet és mellékleteit

• Budapest Főváros XXI. Kerület Csepeli Polgármesteri Hivatal Főépítészi Irodáján kell benyújtani papír alapon egy példányban ügyfélfogadási időben, egyúttal
• az Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszer (ÉTDR) tárhelyre fel kell tölteni.

1. A településképi véleményezési eljárás a kérelem papír alapú beérkezésekor indul.

71. §    

1. Az építészeti-műszaki tervdokumentációról való egyértelmű véleményalkotáshoz a kérelem tárgyának megfelelően, a megértéshez szükséges mértékben kidolgozott, alábbi munkarészek beadása szükséges:
   • műszaki leírás,
   • helyszínrajz,
   • eltérő szintek alaprajzai,
   • metszetek,
   • homlokzatok,
   • színezett utcakép

a 66.§ (1) bekezdésében felsorolt részletezettséggel.

1. Az (1) bekezdésben foglaltakon felül beadni szükséges:

• A földszint + 2 szintes vagy annál magasabb épületekre tervezett emeletráépítés, tetőtér-ráépítés terveinél:

• a városképileg összefüggő épületcsoportokra vonatkozó egységes terv,
• látványterv az épület környezetével,
• sajátos forgalmi és parkolási adatok és feltételek,
• meglévő épületek és a közterületek benapozási feltételei, átszellőzési feltételek,
• intézményi ellátottság vizsgálata.

• Átalakuló és jellemzően beépítetlen környezetbe, valamint beépítetlen telektömbbe, tömbtelekre tervezett új épület esetén a telektömbre vonatkozó beépítési tervet a Kormányrendeletben foglalt tartalommal.

72. §   A településképi véleményezési eljárás során a kérelmezőnek be kell mutatni és igazolni, hogy a tervezett építési munka megfelel-e az e rendeletben előírt településképi követelményeknek és a településképi arculati kézikönyv irányelveinek valamint a kerületi építési szabályzat előírásainak, és milyen módon teljesíti azokat.

73. §   A településképi véleményezési eljárás során a Kormányrendeletben meghatározott szempontok az építési tevékenység jellegétől függően a 68.§-ban meghatározottak szerinti részletezettséggel vizsgálhatók.

                                                                                                      XV.                FEJEZET
TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS

35.          A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámok, reklámhordozók, rendeltetésváltozások köre

74. §   A Kormányrendelet szerinti településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a külön jogszabály alapján építéshatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenységek megkezdése előtt

• utólagos hőszigetelés, homlokzatfelület színezés, homlokzat felületképzésének megváltoztatása, arculatváltás, rendeltetésváltás
  1. a földszint + 3 szint, vagy annál magasabb meglévő építmény,
  2. 200 m² szintterületet meghaladó intézményi, irodai, kereskedelmi, szolgáltató, szállás, kulturális, közösségi szórakoztató, hitéleti vagy sport rendeltetésű épület

ac) épület szintszámától függetlenül képszerűre vagy mintásra festett, a település identitását erősítő, vagy kulturális eseményt, helyi kultúrát népszerűsítő művészeti alkotás

esetén;

• e rendelet 1. függelékében lévő Értékjegyzékben felsorolt kerületi helyi védelem alatt álló

ba) építmény utólagos hőszigetelése, homlokzatfelület színezése, homlokzat felületképzésének megváltoztatása, arculatváltása, rendeltetésváltása,

bb) építményen, vagy annak kijelölt közvetlen környezetében céges reklám elhelyezése

bc) építmény részleges bontása

esetén;

• közterületen álló építmény

ca) elhelyezése,

cb) bármelyik homlokzatfelületét érintő, vagy közvetlen környezetének megjelenését befolyásoló felújítása, átalakítása,

cc) parkolóigény-növekedéssel járó rendeltetésváltása vagy rendeltetési egység- számának növekedése,

cd) vendéglátó terasz téliesítése,

ce) vendéglátó terasz kitelepüléséhez dobogó létesítése

esetén;

• e rendelet 1. sz. melléklete szerint meghatározó területen vagy az Értékjegyzékben lévő érték közvetlen környezetében legfeljebb 180 napig fennálló, rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény elhelyezése esetén;

• kereskedelmi reklám és reklámhordozó elhelyezése esetén;
• köztéri, vagy közterületről látható, valamint Értékjegyzékben szereplő képző-vagy iparművészeti érték, vagy azok elemeinek eltávolítása, áthelyezése esetén.

36.          A bejelentési eljárás részletes szabályai

75. §    

1. A Polgármester a tervezett tevékenység tudomásulvételét vagy megtiltását

• a Csepeli Tervtanács szakmai álláspontjára alapozza az Értékjegyzékben lévő építményt érintő esetben,
• a Főépítész szakmai álláspontjára alapozza a reklámok kivételével minden egyéb esetben.

1. (1) bekezdés b) pontja szerinti álláspontja megalapozásához a Főépítész kikérheti a Csepeli Tervtanács szakmai véleményét, erről kérelmezőt a bejelentés megtételekor szóban, vagy 8 napon belül elektronikus úton értesíti.
2. Ha a tervezett tevékenység megfelel a Kormányrendeletben és az e rendeletben meghatározott településképi követelményeknek, a Polgármester a tervezett tevékenység tudomásul vételéről igazolást állít ki, melynek érvényességi ideje – ha az igazolás másképp nem rendelkezik – 6 hónap.
3. Ha a Polgármester nem tiltja meg a tevékenység megkezdését vagy nem állít ki igazolást a bejelentés megérkezésétől számított 15 napon belül, akkor az igazolást megadottnak kell tekinteni a (3) bekezdésben meghatározottidőtartamra vonatkozóan.
4. Amennyiben a tevékenység e rendeletnek, vagy a helyi építési szabályzatnak való megfelelése nem igazolható, Polgármester a tevékenység megkezdését megtiltja.
5. A településképi bejelentéshez

• A b) pont kivételével Budapest Főváros XXI. Kerület Csepeli Polgármesteri Hivatal Főépítészi Irodáján jelen rendelet 2/A. függeléke szerinti kérelem-nyomtatványt és nyilatkozatot,
• reklámok, reklámhordozók esetében e rendelet 2/B.függeléke szerinti kérelem-nyomtatványt

 kell kitöltve, kérelmező/bejelentő aláírásával benyújtani. A bejelentéshez mellékelni kell a 66. § alapján kidolgozott építészeti-műszaki dokumentáció egy példányát papír alapon és egy példányát digitális formában.

1. Amennyiben bejelentő 6 hónapon belül a bejelentés szerinti tevékenységtől eltérően kíván eljárni, új bejelentési eljárás lefolytatása szükséges a (8) bekezdésben foglalt eset kivételével.
2. A (7) bekezdés szerinti eljárást – reklámok, reklámhordozók elhelyezését kivéve – nem kell lefolytatni abban az esetben, ha főépítészi szakmai konzultáció keretében a tevékenység megkezdése előtt Főépítész szakmai véleménye alapján a változtatás új településképi követelményt nem érint és a településképi követelményeknek megfelel.

76. §    

1. Az építészeti-műszaki tervdokumentációról való egyértelmű véleményalkotáshoz beadni szükséges a kérelem tárgyának megfelelően kidolgozott építészeti műszaki leírást, amely tartalmazza

• a meglévő állapot leírását,
• a tervezett homlokzatszínezés, homlokzati felületképzés, arculatváltás, rendeltetésváltás bemutatását, valamint az illeszkedés bemutatását,
• 74.§ (1) d) esetén az építmény funkcióját, az építményt látogatók várható létszámát, parkolási igényét, szükséges közműigényt, az építmény szerkezetének megfelelőség igazolását ill. teljesítménynyilatkozatát;
• 74.§ (1) b) esetén a tervezett építési tevékenység, reklám elhelyezés védendő érték érvényesülését befolyásoló hatását,

1. Az előző bekezdésben foglaltakon felül az építészeti-műszaki tervdokumentációról való egyértelmű véleményalkotáshoz beadni szükséges továbbá a kérelem tárgyának megfelelően kidolgozott helyszínrajzot, amely tartalmazza

• az építési tevékenység pontos helyszínének beazonosítására szolgáló egyértelmű utalást,
• az érintett ingatlan helyrajzi számát,
• környezetbe illeszkedés, a beépítés bemutatását, a szomszédos építmények feltüntetését, égtáj megjelölést,
• 74.§ (1) c) esetén a helyszínrajzon ábrázolni szükséges

da) a terepviszonyok és a be nem épített területek kialakításának, burkolt felületek, telek és a rajta lévő épületek megközelítésének, bejáratainak,

db) az érintett közterület adottságainak, berendezéseinek, műtárgyainak és növényzetének, valamint

dc) a burkolt felületek, kiszolgáló útvonalak, behajtók bemutatását

legalább M 1: 500 léptékben,

1. Az (1)-(2) bekezdésekben foglaltakon felül a 74.§ (1) c) esetén beadni szükséges az alábbi munkarészeket is:

• az eltérő szintek alaprajza legalább M 1: 100 léptékben,
• megértéshez szükséges számú metszet legalább M 1: 100 léptékben,
• valamennyi homlokzat legalább M 1: 100 léptékben,
• a környező beépítés adottságaihoz illeszkedést, és az esztétikus megjelenést -tömegalakítást, színezést, anyaghasználatot – bemutató munkarészek:

da) méretarányos, a tervezett építményt a környezetébe illesztő színezett utcakép 2-2 szomszédos épület (saroktelek esetén mindkét utcafronti) ábrázolásával, helyettesíthető fotómontázzsal, látványtervvel, stb.)

db) a környezet bemutatása (pl. ortofotóval, fotókkal),

dc) csoportos pavilon esetén a többi építményhez való illeszkedés bemutatása,

• tulajdonosi hozzájárulás.

1. Az (1)-(2) bekezdésekben foglaltakon felül a 74.§ (1) a), ba), c) esetén beadni szükséges az alábbi munkarészeket is:

• Színezési terv az arculati kézikönyv javaslatainak és mintatervének figyelembe vételével, mely tartalmazza:
  • összes homlokzatot, a főbb méretekkel és az egyértelmű és objektív azonosítást lehetővé tevő, digitális rendszerben azonosítható színkódokkal, valamint lehetőleg az ennek megfelelő, az alkalmazni kívánt homlokzati színezési rendszer szerint jelölt színekkel,
  • tagozatokra, lábazatokra, erkélyekre, mellvédekre, bütüfalakra, házszámokra, betűtípusokra stb. vonatkozó megoldásokkal, a főbb méretek feltüntetésével

az épület méretétől függően M 1:100 vagy M 1:200 méretarányban.

• Többlakásos épület esetén a tulajdonosi közösség hozzájáruló nyilatkozata a tervezett beavatkozáshoz.

77. §   A 74.§ (1) bb), és f) pont szerinti reklám, reklámhordozó elhelyezése esetén a kérelem tárgyának megfelelően kidolgozott, alábbi munkarészek beadása szükséges:

• dokumentáció, amely tartalmazza a létesítmény méreteit, szerkezetét, anyaghasználatát, elhelyezésének módját, pontos helyszínét (helyszínrajzzal, helyrajzi szám megadásával, építményen történő elhelyezés esetén pontos helyzet-feltüntetéssel), megvilágítás esetén annak módját,
• ábrázolás a reklám befoglaló méreteivel, az elhelyezésére vonatkozó pontos méretekkel, felirat esetén annak ábrázolásával, az alkalmazott színek beazonosítható feltüntetésével,
• látvány, a létesítmény környezetébe illesztésével (lehet fotómontázs is).

78. §   A településképi bejelentési eljárás során a kérelmezőnek be kell mutatni és igazolni, hogy a tervezett építési munka megfelel-e a településképi követelményeknek és a településképi arculati kézikönyv irányelveinek, és milyen módon teljesíti azokat.

79. §   A településképi bejelentési eljárás során a Kormányrendeletben meghatározott szempontok az építési tevékenység jellegétől függően a 68. §-ban meghatározottak szerinti részletezettséggel vizsgálhatók.

                                                                                                     XVI.                FEJEZET
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG

37.          A településképi kötelezési eljárás

80. §    

1. A Polgármester az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szabályai által meghatározottak szerint településképi kötelezési eljárást folytathat le

• az e rendeletben előírt településképi követelmények megsértése esetén,
• a településkép-érvényesítési eszközök:

ba) kötelező konzultáció,

bb) településképi véleményezési, illetve

bc) településképi bejelentési eljárás

elmulasztása esetén,

• a Polgármester döntésével ellentétes magatartás tanúsítása esetén,
• a feltételhez kötött településképi véleményt követően, ha az építési munka megvalósítása során nem teljesítették az előírt feltételt.

1. A településképi kötelezéssel és településképi bírság kiszabásával és behajtásával kapcsolatos hatósági eljárásra e fejezetben foglalt eltérésekkel a közigazgatási hatósági eljárást szabályozó törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
2. Településképi kötelezési eljárás a jogsértés Polgármester tudomására jutásától számított 1 éven belül, de legkésőbb az elkövetéstől számított 5 éven belül indítható.
3. A településképi kötelezés során elrendelhető az építmény átalakítása a településképi követelmények teljesítése érdekében, határidő megjelölésével.
4. Ha átalakítással sem teljesíthetőek a településképi követelmények, elrendelhető az építmény bontása, határidő megjelölésével.
5. Az átalakításra vagy bontásra Polgármester az ingatlan tulajdonosát kötelezi.

38.          A településképi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke

81. §   Ha a településképi kötelezést kötelezett a megadott határidőig nem hajtja végre, a Polgármester bírságot szabhat ki, amelynek összege

• a 80. § (1) bekezdés a) pont szerinti esetben legalább 100.000, legfeljebb 1.000.000 forint,
• a 80. § (1) bekezdés b) pont szerinti esetben legalább 100.000, legfeljebb 1.000.000 forint,
• a 80. § (1) bekezdés c) pont szerinti esetben legalább 100.000, legfeljebb 1.000.000 forint,
• a 80. § (1) bekezdés d) pont szerinti esetben legalább 100.000, legfeljebb 1.000.000 forint.

82. §   A bírság kiszabása során a Polgármester mérlegeli különösen:

• a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával,

helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny

mértékét,

• a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
• a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
• a jogsértő állapot időtartamát,
• a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
• a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
• a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.

83. §    

           (1)     A településképi bírság ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése esetén, újabb határidő kitűzésével ismételten kiszabható.

           (2)     A településképi bírság kiszabására és behajtására az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

                                                                                                    XVII.                FEJEZET
ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER

39.          A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése

84. §   Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata

• a kerületi helyi védelem alatt álló érték felújítása, helyreállítása érdekében végzett munkák megvalósulását segítheti, amennyiben az a tulajdonos számára az ingatlan rendeltetésszerű használatához szükséges mértéket, a jókarbantartást meghaladó költségeket jelent, és az értékek megőrzésére irányul.
• az a) pontba foglalt cél elérése érdekében Értékvédelmi Alapot hoz létre, melyből pályázat útján támogatás nyerhető.
• évente egyszer, az éves költségvetés jóváhagyását követően, tárgyév május 31-ig értékvédelmi pályázatot ír ki.

85. §    

1. A 84. § (c) pont szerinti pályázat tartalmára vonatkozó részletes feltételeket a pályázati kiírás során a Polgármester határozza meg.
2. A beérkezett pályázatokat a Képviselő-testület bírálja el.
3. A pályázatok elbírálása során előnyt élvez az a pályázó, aki

• olyan költségekhez igényel támogatást, amelyek a védettség alá helyezés nélkül a fenntartással kapcsolatban egyébként nem merültek volna fel,
• 1. mellékletben lehatárolt meghatározó területen lévő,
• közösségi célú fejlesztéssel összefüggő,
• gazdaságot élénkítő, munkahelyteremtő beruházással összefüggő, az érték megőrzését biztosító, minőségét javító
• az érték fennmaradása érdekében végzett

építési tevékenységhez igényel támogatást.

86. §    

1. Az értékvédelmi pályázat alapján vissza nem térítendő támogatás nyerhető el.
2. A támogatást elnyert pályázókkal a Polgármester megállapodást köt.
3. A megállapodás tartalmazza a megítélt pénzösszeg felhasználásának módját, határidejét, feltételeit, az ellenőrzés szabályait.

ÖTÖDIK RÉSZ

Záró és átmeneti rendelkezések

                                                                                                  XVIII.                FEJEZET
ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

40.          Hatálybalépés

87. §   Ez a rendelet 2018. január 1-én lép hatályba.

41.          Hatályon kívül helyező rendelkezések

88. §   Hatályát veszti

• a településképi bejelentésről és településképi kötelezésről szóló 14/2013.(V.2.) önkormányzati rendelet,
• a településképi véleményezési eljárásról szóló 15/2013.(V.2.) önkormányzati rendelet,
• a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról szóló 25/2017. (XI. 2.) önkormányzati rendelet.