Ócsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2017. (IV. 27.) önkormányzati rendelete
Ócsa város helyi építési szabályzatáról
Hatályos: 2021. 03. 26Ócsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2017. (IV. 27.) önkormányzati rendelete
Ócsa város helyi építési szabályzatáról1
Ócsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében foglalt jogalkotói hatáskörében eljárva az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. § (3) bekezdésében és 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános előírások
Általános rendelkezések
1. A rendelet hatálya
1. § Jelen rendelet hatálya Ócsa város teljes közigazgatási területére terjed ki.
2. Fogalommeghatározások
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága - eltérő övezeti előírás hiányában - 50%-nál nagyobb mértékben nem korlátozott
2. Cégér: az adott tevékenységre utaló tájékoztató tábla, felirat, jelképes ábrázolás
3. Kézműipari építmény: olyan kisipari vagy kisüzemi rendeltetésű építmény, amelyben a főhelyiségek összes alapterülete nem haladja meg a 150 m2-t, a foglalkoztatottak száma legfeljebb 5 fő és az üzem működése során kielégíti a lakóterületre megállapított egészségügyi és környezetvédelmi követelményeket.
4. Mély fekvésű területek: azok a lefolyás nélküli területek, amelyekről a felszíni víz természetes módon vagy ember által átalakított terepviszonyok következtében nem juthat el a befogadóba
5. Üzemszerű állattartás:
a) 3 vagy több nagytestű haszonállat tartása,
b) 10 vagy több közepes testű haszonállat tartása,
c) 150 darabnál több vegyes szárnyas tartása,
d) 50 darabnál több prémes állat tartása,
e) egyéb állat eladásra történő tenyésztése
6. Haszonállat: gazdasági haszon céljára tartott állat:
a) nagytestű haszonállat: ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly,
b) közepes testű haszonállat: sertés, juh, kecske,
c) kistestű haszonállat: baromfi, galamb, házinyúl, nutria, róka, prémgörény, tenyésztési céllal eb és macska, egyéb állat: az a)-c) pontban fel nem sorolt valamennyi emlős, hüllő, hal, madár.
3. A szabályozási terv elemei
3. § (1) A Szabályozási terv kötelező elemei:
a) tervezett belterületi határ;
b) szabályozási vonal;
c) szabályozási elemekre vonatkozó méretek;
d) építési övezet, övezet határa;
e) építési övezet, övezet jele;
f) gazdasági rendeltetésű erdőterület övezete;
g) védelmi rendeltetésű erdőterület övezete;
h) természetközeli terület övezete;
i) zöldterület-közkert övezete;
j) vízgazdálkodási terület övezete;
k) országos főutak és mellékutak, valamint települési főutak övezete;
l) települési gyűjtőutak övezete;
m) települési kiszolgáló és egyéb utak övezete;
n) kötöttpályás közlekedési (vasút) terület övezete;
o) tervezett országos mellékút;
p) tervezett települési gyűjtőút;
q) meglévő/tervezett kerékpáros útvonal;
r) be nem építhető, megtartandó zöldfelület;
s) geotechnikai jelentés készítendő.
(2) A Szabályozási terv javasolt elemei:
a) javasolt megszüntető jel;
b) helyi védelemre javasolt épület;
c) hagyományos, karakteres építészeti jegyeket hordozó épület;
d) nádfedésű épület;
e) helyi értékvédelmi vizsgálatra javasolt terület határa.
(3) A Szabályozási terv tájékoztató elemei
a) más jogszabály által meghatározott elemek:
aa) NATURA 2000 terület;
ab) RAMSARI terület;
ac) Ócsai Tájvédelmi Körzet; ad) fokozottan védett terület; ae) ex-lege védett lápterület;
af) Országos ökológiai hálózat - magterület;
ag) Országos ökológiai hálózat - ökológiai folyosó;
ah) Országos ökológiai hálózat - pufferterület;
ai) helyi védettségű természeti terület határa;
aj) tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület;
ak) nyilvántartott, azonosított régészeti lelőhely határa és száma; al) nyilvántartott, revízió alatt álló régészeti lelőhely határa és száma; am) műemlék, műemléki jelentőségű terület;
an) ex-lege műemléki környezet;
ao) műemléki környezet;
ap) temető, kastélykert, kúriakert;
aq) gémeskút; ar)kőkereszt; as) kápolna; at)fasor;
au) bányatelek területe;
av) kataszteri erdőállomány.
b) védőtávolságok
c) alaptérképi elemek
ca) közigazgatási határ; cb) belterületi határ; cc)telekhatár;
cd) helyrajzi szám;
ce) szintvonalak;
cf) földhivatali alaptérképen szereplő épület; cg) földhivatali alaptérképen nem szereplő épület, be nem mért épület.
4. Belterülethatár módosítás
4. § (1) A belterületbe vonható területeket a SZT tartalmazza.
(2) A belterületbe vonás ütemezetten is végrehajtható legalább telektömbre kiterjedően. Telkenkénti belterületbe vonás csak belterületi telekhez közvetlenül kapcsolódó telek esetében megengedett.
(3) 2A szabályozási tervben belterület-bevonásra előirányzott területek belterületbe vonhatók a terven jelöltek szerint, de ez a kijelölt területek beépíthetőségének nem feltétele, új lakóterület azonban csak belterületen létesíthető.
Közterületekre vonatkozó előírások
5. Közterületek
5. § (1) A közterületet úgy kell kialakítani, hogy kerekesszékkel és gyermekkocsival is használni
Az épített környezet és a településkép alakítására vonatkozó előírások
6. Művi értékvédelem
6. § (1) Az országos műemléki védelem alatt álló műemlékeket, műemléki jelentőségű területet, ex-lege műemléki környezetet, műemléki környezetet a szabályozási terv tartalmazza.
(2) A helyi védelemre javasolt épületeket és a helyi védelemre javasolt területet a szabályozási terv tartalmazza.
(2a) A nyilvántartott azonosított és a nyilvántartott, revízió alatt álló régészeti lelőhelyeket a szabályozási terv tartalmazza.
A táj és a természeti környezetalakítására vonatkozó előírások
7. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek előírásai
7. § (1) A Szabályozási Terv jelöli a „Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek”-t, melyek :
a) a belterülettől délre elhelyezkedő természetvédelmi oltalom alatt álló és ökológiai hálózat által érintett területek
b) az északi településszél ökológiai hálózat által érintett területei
c) Új erdők nyugati része a Felsőpakonyi határig
(2) 7
8. Táj- és természetvédelem
8. § (1) A települést érintő magasabb szintű és egyéb helyi jogszabályokkal megállapított természetvédelemmel érintett területeket a szabályozási terv tartalmazza, az alábbiak szerint.
a) Natura2000 területek
aa) Turjánvidék
ab) Csévharaszti homokvidék
b) Ramsari területek
c) Országos jelentőségű természetvédelmi terület – Ócsai Tájvédelmi Körzet
d) Országos jelentőségű „Ex lege” védett lápterület
e) Országos Ökológiai Hálózat elemei:
ea) magterület,
eb) puffer terület,
ec) ökológiai folyosó,
f) Helyi jelentőségű természetvédelmi terület – „Kiskőrös-alja” TT
(2) Az (1) bekezdésben szereplő szabályozási elemekkel érintett területek felhasználása, a területen építési tevékenység, változtatás a vonatkozó jogszabályokban rögzített követelmények figyelembevételével történhet.
9. Zöldfelületek általános előírásai
9. § (1) A „Be nem építhető, megtartandó zöldfelület”-ként jelölt területeken a meglévő értékes faállomány megőrzendő.
(2) A „Be nem építhető megtartandó zöldfelület”-ként jelölt területek esetén:
a) 2000 m2-t meg nem haladó méretű területen a meglévő zöldfelületi borítottság fenntartandó,
b) 2000 m2-t meghaladó méretű területek 80%-át növényzettel fedett zöldfelületként kell kialakítani, melyen belül elhelyezhetők a pihenést, rekreációt, testedzést szolgáló épületnek nem minősülő építmények.
10. Közutak menti zöldfelületek és a közterületi zöldfelületek
10. § (1) - (6)8
11. Favédelmi előírások
11. § A település közigazgatási területén a nem közterületen lévő 1 m magasságban mért 10 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű fát kivágni, a gyümölcsfák kivételével, csak növény-egészségügyi-, élet- és vagyonvédelmi okból, illetve építési tevékenység miatt, engedéllyel lehet. A kivágott fák pótlását az engedélyező hatóság által előírt mennyiségben és módon kell teljesíteni. A pótlás mértéke a kivágott fák 1 m magasságban mért törzsátmérőjének összege, melyet előnevelt fákból kell telepíteni.
Környezetvédelmi előírások
12. Általános környezetvédelmi előírások
12. § A település igazgatási területén az egyes területek használata úgy folytatható, ha a használat:
a) a vonatkozó hatályos jogszabályokban megengedett határértéket el nem érő mértékű környezetterhelést és igénybevételt okoz,
b) kizárja a környezetkárosítást,
c) következtében a meglévő környezeti ártalom és szennyezés mértéke megszűnik, vagy legalább csökken.
13. A termőföld védelme
13. § (1) A termőföld minőségének védelme, az erózió veszély elkerülése érdekében a földhasznosítás során a termőhely ökológiai adottságaihoz igazodó talajvédő gazdálkodást kell folytatni.
(2) A területhasználat és építés során a környező mezőgazdasági területek rendeltetésszerű használata, gazdálkodás feltételei nem korlátozhatók.
14. A levegő tisztaságának védelme
14. § Légszennyezést okozó, helyhez kötött működő, illetve új létesítménynél olyan technológiai és anyagkezelési eljárást kell alkalmazni, amelynek légszennyezőanyag kibocsátása nem haladja meg az illetékes levegőtisztaság-védelmi hatóság által meghatározott határértéket.
15. Zaj és rezgés elleni védelem
15. § (1) Úthálózat felújítása során, továbbá új közlekedési elem létesítése, kiépítése esetén a zaj- és rezgésterhelés csökkentése érdekében a hatályos követelményeknek legmegfelelőbb műszaki megoldásokat, illetve anyagokat kell alkalmazni.
(2) Meglévő, védendő funkciójú és határérték feletti zajnak kitett épületek felújításakor, átépítésekor biztosítani kell, az előírt belsőtéri zajterhelési határértékek teljesülését zajtól védendő helyiség megfelelő tájolásával, vagy passzív akusztikai védelem alkalmazásával.
(3) A települési önkormányzat képviselő-testülete által külön jogszabály szerint kijelölhető zajvédelmi szempontból fokozottan védett területekként kell kezelni az országos és helyi jelentőségű védett természeti területeket, melyeken a mindenkor hatályos jogszabályokban meghatározott vonatkozó zajterhelési határértékek és előírások érvényesítendők.
16. Hulladékkezelés
16. § (1) A településen keletkező kommunális szilárd hulladék elhelyezésről és elszállításáról a működő szervezett hulladékgyűjtési rendszer keretein belül kell gondoskodni. A hulladékkezelés, szállítás, hulladékgazdálkodás és hasznosítás szempontjából figyelembe kell venni a vonatkozó hatályos jogszabályokat betartva annak előírásait.
(2) A veszélyes hulladékok kezelése és veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzése a vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályok előírásai szerint megengedett.
Sajátos jogintézmények
17. Elővásárlási jog
17. § Ócsa Város Önkormányzatát elővásárlási jog illeti meg a 3. mellékletben meghatározott ingatlanokra – az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény, és a vonatkozó jogszabályok keretei között – önkormányzati feladatok ellátása, valamint településfejlesztési célok megvalósítása érdekében.
18. Településrendezési szerződés
18. § A településszerkezeti tervben (a továbbiakban: TSZT) beépítésre szánt területként jelölt, de a HÉSZ-ben jelenleg még nem építési övezetbe sorolt területeknek a TSZT-nek megfelelő építési övezetbe sorolása feltételeként, valamint az építési övezetbe sorolt területek övezeti paramétereinek telekérték-növelő megváltoztatása esetén a települési önkormányzat az érintett ingatlanok tulajdonosával, vagy az ingatlanon beruházni szándékozóval településrendezési szerződést köthet a vonatkozó jogszabályok szerint, amelyben rögzíteni kell
a) a közlekedési és közműinfrastruktúra-fejlesztés és az elhelyezéséhez szükséges terület biztosításának,
b) az oktatási-nevelési, valamint a szociális és egészségügyi ellátást biztosító közintézményi háttér kialakításának,
c) a zöldterületek biztosításának, illetve fejlesztésének,
d) a közterület rendezésének, valamint
e) az érintett terület előkészítésének, a telekviszonyok rendezésének, szükséges környezetvédelmi intézkedések költségviselésének
feltételeit.
19. Beültetési kötelezettség
19. § (1) 9Pesti út menti Geip-1 övezetben a meglévő és tervezett lakóterületek, vegyes területek, és védett természeti területek felőli telekhatár mentén 20 m széles beültetési kötelezettségű területet kell kialakítani. Amennyiben a telek szélessége nem éri el a 30 m-t, legalább 10 m széles védő zöldsáv kialakítása kötelező.
(2) 10Gip-1 övezetben, az erdőterületek felöli telekhatárok kivételével, 15 m széles beültetési kötelezettségű területet kell kialakítani.
(3) 11Gksz-1 és az Inárcsi út menti Gksz-2 építési övezetben, a Felsőbabádi lakóterületek kivételével a meglévő és tervezett lakóterületek, vegyes területek és védett természeti területek felőli telekhatár mentén 10 m széles beültetési kötelezettségű területet kell kialakítani.
(4) Vt-5 építési övezetben a 292/5 hrsz-ú ingatlan lakóterületek felőli telekhatára mentén 10 m széles beültetési kötelezettségű területet kell kialakítani.
(5) 12
Közművek előírásai
20. Közműellátás és hírközlés általános előírások
20. § (1) A meglévő és a tervezett közüzemű:
a) vízellátás,
b) vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz),
c) energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás),
d) elektronikus hírközlés
hálózatai és létesítményei, építményei továbbá azok ágazati előírások szerinti védőtávolságai (biztonsági övezetei) számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi, vezeték jogi bejegyzéssel kell fenntartani.
(2) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni.
(3) A közművek műtárgyainak és építményeinek elhelyezésekor figyelemmel kell lenni
a) környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag),
b) a hálózatokhoz való hozzáférhetőségre.
(4) Új út építése, út rekonstrukciója esetén (közforgalmú és magánút esetén egyaránt)
a) a tervezett közművek egyidejű megépítéséről,
b) a meglevő közművek szükséges felújításáról,
c) a csapadékvizek elvezetéséről,
d) közforgalmú út esetén belterületen és külterület beépítésre szánt területén a közvilágítás kiépítéséről,
e) magánút esetén kül- és belterület beépítésre szánt területén a térvilágítás megépítéséről
gondoskodni kell.
(5) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor
a) a feleslegessé vált hálózatot és létesítményt, építményt el kell bontani,
b) az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény betömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani,
c) új közműrendszer szakaszos kiépítése esetén a meglevő (felszámolásra tervezett) és új rendszer kapcsolatát az átépítés ideje alatt biztosítani kell.
(6) 13 A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani.
21. Vízellátás
21. § (1) Belterület beépítésre szánt területén új közüzemű vízelosztó hálózat:
a) csak a szennyvíz közcsatorna hálózattal együtt építhető,
b) fogyasztói csatlakozás nem helyezhető üzembe a szennyvíz közcsatorna hálózatra való csatlakozás üzembe helyezését megelőzően.
(2) Külterület beépítésre szánt és belterület, külterület beépítésre nem szánt területének vízellátása helyi vízbeszerzésről is biztosítható, a hatályos jogszabályok alapján előírt engedély birtokában, ha azt az érintett hatóság ivóvízként elfogadja.
(3) Ha a közhálózatról a tüzivíz igény nem biztosítható, akkor helyi tüzivíz tározó létesítése, vagy a tüzivíz igény csökkentése szükséges.
22. Szennyvízelvezetés, szennyvízkezelés
22. § (1) Új szennyvízelvezető hálózatot elválasztott rendszerrel szabad építeni.
(2) A település hidrogeológiai és geológiai adottsága miatt, valamint a talaj, talajvíz és a felszíni vizek védelme érdekében a szennyvíz és a tisztított szennyvíz is közvetlen, vagy drénhálózattal történő talajba szikkasztása, talajvízbe, állóvízbe való bevezetése a település teljes közigazgatási területén tilos.
(3) Beépítésre szánt területen:
a) már csatornázott területen építeni csak a közcsatorna hálózatra történő csatlakozással lehet
b) csatornázatlan területen építeni jelen helyi építési szabályzatban a szennyvízelvezetés, elhelyezésre vonatkozó előírások teljesítésével lehet.
(4) Amennyiben a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 5 m3-t és a rendelkezésre álló közcsatorna hálózat nem közelíti meg a területet 100 m távolságon belül, akkor a beépítésre szánt csatornázatlan és beépítésre nem szánt területen elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket egyedi házi közműpótlóként vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni. Az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt leürítő helyre kell szállíttatni. A közműpótló medence használata csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó megközelíthetőségére a megfelelő (paraméterű és kiépítettségű) közhálózati útkapcsolat biztosított.
(5) Amennyiben a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 5 m3-t és a rendelkezésre álló közcsatorna hálózat nem közelíti meg a területet 100 m távolságon belül, akkor a beépítésre szánt csatornázatlan és beépítésre nem szánt területen elhelyezhető építményben külterületen keletkező szennyvizek tisztítására (napi 5 m3-t el nem érő esetben is) egyedi, házi szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható, ha
a) a tisztított vizek számára a megfelelő felszíni élővíz befogadás megoldható (felszín alatti tisztított vízelhelyezés tilos),
b) az egyéb előírások, korlátok nem tiltják, valamint illetékes szakhatóságok hozzájárulnak,
c) a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlik túl a tárgyi telken,
d) a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot lehet elérni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz.
(6) Amennyiben a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja az 5 m3-t, és a közcsatorna hálózat nem közelíti meg a területet 200 m távolságon belül, akkor a beépítésre szánt csatornázatlan és beépítésre nem szánt területen elhelyezhető építményben keletkező szennyvizek tisztítására helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható, ha
a) a tisztított vizek számára a megfelelő felszíni élővíz befogadó rendelkezésre áll (felszín alatti tisztított víz elhelyezés tilos),
b) az egyéb előírások, korlátok nem tiltják, valamint illetékes szakhatóságok hozzájárulnak,
c) a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlik túl a tárgyi telken,
d) a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot lehet elérni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz,
e) a kisberendezés telepítésének bármelyik feltétele nem biztosítható építeni csak közcsatorna csatlakozás kiépítésének megoldásával lehet.
(7) Szennyvízátemelő műtárgy védőtávolság igénye:
a) a hatóság által egyedileg megállapított és rögzített méret,
b) előzetes megállapítás nélkül: bűzzáróan és zajvédelemmel kivitelezett műtárgy
esetén 20 m.
(8) Szennyvíztisztító telep és ahhoz tartozó nyárfás területétől a védőtávolság igény 1000 m,
23. Felszíni vízrendezés, csapadékvíz elvezetés
23. § (1) A felszíni vizek (vízfolyások vízfelületek, tavak) mederkarbantartó parti sávját közterületként kell szabadon hagyni, amennyiben a karbantartó sávot közterületként nem lehet lejegyezni, úgy szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a karbantartás lehetőségét biztosítani. A biztosítandó parti sáv:
a) a folyók, patakok mentén 6 m-es sáv
b) a nyílt árkok mentén minimum 3 m-es sáv.
(2) A csapadékvíz elvezetésére elválasztott rendszerű vízelvezetést kell kiépíteni.
(3) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét minden beruházásnál ellenőrizni kell és a beruházás csak akkor valósítható meg, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal a közhálózatba, illetve a befogadóba bevezethető.
(4) Ha a csapadékvíz szállító hálózat, vagy a befogadó a többlet vizeket elvezetni nem tudja, akkor telken belül kell a többlet csapadékvizek visszatartását megoldani és csak késleltetve, fékezetten lehet a közhálózatba (akár zárt csapadékcsatorna, akár nyílt árkos a közcsatorna hálózat) kivezetni.
(5) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják, ezért az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy
a) az 3,5 m-nél szélesebb nem lehet
b) telkenként csak egy kocsi behajtó létesíthető (saroktelek kivételével)
c) az víz-visszaduzzasztást ne okozzon, és
d) a vízszállítás akadálymentes legyen.
24. Villamosenergia ellátás
24. § (1) Belterületen és külterület beépítésre szánt területén üzemelő föld feletti elosztóhálózat rekonstrukciója, figyelembe véve az egyes földfeletti bekötésű ingatlanok átkötési igényét is
a) műemléki környezetben
b) helyi értékvédelmi területen, utcakép védelmi területen
c) sétáló utcává alakítandó utcában
d) tájképvédelmi területen
a hálózatépítés csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető.
(2) Külterületi beépítésre nem szánt területen –erdőterület kivételével– egy oldali közös oszlopsoron kell a villamosenergia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a felmerülő közvilágítási igény esetén, a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők.
(3) Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
(4) Erdőterületen föld feletti hálózatépítés csak akkor lehetséges, ha az nem igényel erdőirtást. Ha a hálózat kiépítésének nyomvonalát erdőterületen kellene átvezetni, akkor a hálózat számára olyan sávot (erdei, vagy közutat) kell választani, ahol fakivágás nélkül lehet elhelyezni , de oda is csak földalatti telepítéssel lehet építeni.
(5) Új épület építése esetén új villamosenergia ingatlan-bekötést beépítésre szánt területen csak földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni még akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.
25. Földgázellátás
25. § (1) Földgázvezetéket közterületen és magán telken belül is csak földalatti elhelyezéssel
26. Elektronikus hírközlés
26. § Az elektronikus hírközlés lehet
a) vezetékes elektronikus hírközlés
b) vezeték nélküli elektronikus hírközlés.
27. Vezetékes elektronikus hírközlés
27. § (1) A belterület, beépítésre szánt új fejlesztési területeken, ahol a villamosenergia ellátásra vonatkozóan a hálózatok földalatti elhelyezése javasolt, ott az elektronikus hírközlési hálózatokat is földalatti elhelyezéssel kell építeni.
(2) Belterület, már beépített területén, valamint külterület beépítésre szánt területén, ott is, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat csak földalatti elhelyezéssel lehet kivitelezni.
(3) Beépítésre nem szánt területen új elektronikus hírközlési hálózatok föld feletti fektetéssel is kivitelezhetők, ha
a) egyéb föld feletti hálózat nincs kiépítve, akkor önálló oszlopsor létesíthető
b) a villamosenergia elosztási, vagy közvilágítási, vagy egyéb hírközlési szabadvezetékek már földfeletti fektetéssel haladnak, akkor annak oszlopsorára kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
28. Vezeték nélküli elektronikus hírközlés
28. § (1)15 Vezeték nélküli szolgáltatás építményeinek telepítése országos és helyi védelem alatt álló építményen és területen tilos, kivéve a templomok harangtornyában elhelyezhető antennát.
(2)16 Vezeték nélküli szolgáltatás építményeit külterület beépítésre szánt területén - a gazdasági területek kivételével - valamint belterületen önálló tartószerkezetre telepíteni nem lehet, az csak meglevő (lakóépületen, lakótelken kívüli) építményre, silókra, tornyokra, víztornyokra, egyéb műszaki létesítményekre telepíthető.
(3) Amennyiben külterületen beépítésre nem szánt terület hírközlési szempontból alkalmas térségében egyéb hasznosítású építmény (kilátó, vendéglátóhely, erdei pihenő, mezőgazdasági építmény, stb.) rendelkezésre áll, akkor új vezeték nélküli szolgáltatás építménye csak az egyéb hasznosítású építményen helyezhető el, ha ez műszakilag megvalósítható.
Az építés és az egyes építmények után elhelyezhető parkolási igények általános szabályai
29. Telekalakítás
29. § (1) A település igazgatási területén telket, építési telket csak úgy szabad alakítani, hogy az a terület rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, beépítettsége a vonatkozó építési övezeti, övezeti előírásoknak, a szabályozási tervnek és a vonatkozó egyéb általános jogszabályoknak is megfeleljen.
(2) Meglévő telektömbben az egyes telkeket érintő közterületi szabályozás végrehajtása érdekében a telekalakítás akkor is lehetséges, ha a közterületi szabályozással érintett telek területe az építési övezet vagy övezet előírásaiban meghatározott értéknél kisebb.
(3) Magánút kialakítása esetén az építési övezetre, övezetre meghatározott kialakítható legkisebb telekterület értékét nem kell figyelembe venni.
(4) Eltérő övezeti előírás hiányában magánút telkének legkisebb szélessége:
a) lakóterületen legfeljebb 2 telek megközelítése estén 6 m, 3-nál több telek megközelítése esetén 8 m,
b) gazdasági területen legalább 12 m.
30. Általános beépítési előírások
30. § (1) Szálláshely-szolgáltatásként lakókocsi, vagy sátor, illetőleg huzamos tartózkodás célját szolgáló gépjármű, továbbá, konténer nem helyezhető el.
(2) Telkenként egy, több közterületi kapcsolattal rendelkező telek esetén közterületenként egy-egy gépkocsi behajtó létesíthető.
(3) A hátsókert előírt legkisebb méretén belül közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály tároló, kerti építmény, jégverem és zöldségverem kivételével építmény, melléképítmény nem helyezhető el. 25 m-nél kisebb átlagos mélységi méretű telken az előírt hátsókertnek a hátsó telekhatártól mért 3,0 m-en kívüli részén a fenti melléképítményeken kívül mosókonyha, nyárikonyha, valamint gépkocsi- és egyéb tárolóépület is elhelyezhető.
(4) Önálló terepszint alatti építmény – az építési övezeti, övezeti előírások szerint elhelyezhető melléképítmények és a földdel borított pice kivételével – nem létesíthető.
(5) Tereprendezés esetén a természetes terepfelület megváltoztatása nem eredményezheti a csapadékvíz szomszédos telekre való átjutását. Építményt csak a természetes terepviszonyokhoz illeszkedő módon lehet elhelyezni, feltöltés, illetve bevágás legfeljebb 1,5 m lehet.
(6) Új épület, épületrész lakó- és településközponti területen a az utcai telekhatártól mérve
a) 100 méternél nagyobb telekmélységű telkeknél 50 m-nél,
b) 60 méternél nagyobb telekmélységű telkeknél 40 m-nél távolabb nem állhat.
(7) A megengedett legnagyobb épületmagassági értékeket – eltérő építési övezeti, illetve övezeti előírás hiányában – a nem épületnek minősülő építmények esetében is alkalmazni kell, kivéve a gazdasági és különleges területeken a technológiához szükséges műtárgyakat.
(8) Az új épületek legkisebb tényleges épületmagassági értéke az övezetre megengedett legnagyobb épületmagassági érték 50%-a, de legalább 3,0 m lehet, melynek a közterületek felől látható homlokzatokon - az utcafronttól a telek belseje felé számított 15 m telekmélységig mért szakaszokon - teljesülnie kell. Az egyéb homlokzati szakaszokon számított épületmagassági érték 2,2 m-nél kisebb nem lehet.
(9) Tetőtér csak egy szintben építhető be.
(10)18
(11)19 Hirdető berendezés elhelyezése és működtetése nem zavarhatja a köz- és közlekedésbiztonságot.
(12) Beépítésre szánt, már csatornázott területen a használatbavételi engedély, illetve a hatósági bizonyítvány kiadásáig a teljes közműellátásnak rendelkezésre kell állni. A szennyvíz-közcsatorna hálózat kiépítéséig átmenetileg részleges közműellátás alkalmazására is sor kerülhet, de közműpótló csak a 22. § vonatkozó előírásainak a betartásával alkalmazható.
(13) Építési munka végzése során figyelembe kell venni a szabályozási terven feltüntetett, illetve egyéb jogszabályokban rögzített, továbbá a szakhatóságok által megszabott védőterületet, védőtávolságot, védősávot. Az érintett szakhatóságot, illetékes szerveket a védőtávolsággal összefüggő kérdésekben meg kell keresni.
(14) A szabályozási terven „Geotechnikai jelentés készítendő” jellel lehatárolt területeken építési tevékenység kizárólag geotechnikai jelentés alapján végezhető.
(15) Patak, csatorna, egyéb közcélú felszíni vízelvezető létesítmény, tavak mellett biztosítandó karbantartó sávot szabadon kell hagyni, az nem keríthető el és le nem zárható.
30/A.20 Az egyes építmények után elhelyezendő parkolási igények szabályai
30/A. §21 (1)22 Az építmények (épületek) normatívák szerinti parkoló igényét telken belül kell biztosítani.
a) A már működő közintézmények parkolása csak abban az esetben oldható meg közterületi parkolóval, ha már jelenleg is így van megoldva a parkolása.
b) A lakóterületen működő vállalkozások, valamint a településközpont vegyes területek esetében is elsősorban a telken belül kell teljes körűen kielégíteni a parkolási normákat. Amennyiben ez nem lehetséges, úgy az igények legfeljebb 50 %-át a tulajdonos az Önkormányzat által kijelölt, erre alkalmas közterületen is kielégítheti, amennyiben ehhez az Önkormányzat előzetesen hozzájárul és a tulajdonos vállalja a közterületi parkolók kiépítésének költségeit.
(2)23 Ingatlanon belül, vagy az ingatlan előtti közterületen 1 darab, nem tárolás célját szolgáló parkolóhelyet, rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet kell létesíteni legalább a
a) kereskedelmi egység árusítóterének 0-100 m²-ig minden megkezdett 15 m², e fölött pedig minden megkezdett 30 m² nettó alapterülete után,
b) szállás jellegű-szolgáltató egység minden vendégszoba-egysége után,
c) vendéglátó egység fogyasztóterének minden megkezdett 7 m² nettó alapterülete után (beleértve a terasz, kerthelyiség területét is),
d) alsó- és középfokú oktatási-nevelési épület (bölcsőde, óvoda, alsó- és középfokú iskola) minden foglalkoztató helyisége és/vagy tanterme nettó alapterületének minden megkezdett 30 m²-e után,
e) egyéb közösségi, szórakoztató, kulturális egység minden megkezdett 7 férőhelye után,
f) egyéb művelődési egységek (múzeum, könyvtár, stb.) főhelyiségeinek minden megkezdett 75 m² nettó alapterülete után,
g) sportépítmény, strand minden 7 férőhelye után,
h) igazgatási-, ellátó-, szolgáltató- és a nem fekvőbeteg-ellátó gyógykezelő egység főhelyiségeinek minden megkezdett 15 m² nettó alapterülete után,
i) egyéb épületek, rendeltetési egységek főhelyiségeinek minden megkezdett 30 m² nettó alapterülete után, raktározási tevékenység és gyártás esetén minden 5 dolgozó után,
j) minden, jelentős zöldfelületet igénylő közösségi, kulturális létesítmény és közhasználatú park területének minden megkezdett 750 m²-e után.
RÉSZLETES ÉPÍTÉSI ÖVEZETI, ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK
Beépítésre szánt területek
31. Beépítésre szánt területek építési övezetei
31. § A SZT a település területén a beépítésre szánt területeket sajátos használatuk szerint a következő építési övezetekbe sorolja:
a) Kisvárosias lakóterület építési övezetei (Lk)
b) Falusias lakóterület építési övezetei (Lf)
c) Településközpont terület építési övezetei (Vt)
d) Kereskedelmi szolgáltató terület építési övezetei (Gksz)
e) Ipari terület építési övezetei (Gip)
f) Különleges terület
fa) nagykiterjedésű szabadidős és rekreációs terület építési övezete (Ksz) fb) temető terület építési övezete (Kt)
fc) szenvedélybetegek otthona építési övezete (Kszo) fd) honvédelmi, katonai- és nemzetbiztonsági célra szolgáló terület építési
32. Lakóövezetek általános előírásai
32. § (1) Az építési övezetben
a) a lakóterületre vonatkozó környezeti normatívákat meghaladó környezeti terhelést (pl. zajos, bűzös, vagy porszennyeződést) okozó tevékenység,
b) a napi 2 db, 3,5 tonnás (vagy azzal egyenértékű) jármű forgalmat meghaladó anyag- és áruszállítást igénylő tevékenység,
c) személy-, vagy áruszállítást végző járművek tárolását szolgáló tevékenység (önálló parkoló, vagy garázs, telephely),
d) jáműkarosszéria-lakatos és fényező, valamint üzemanyagtöltő és járműmosó tevékenység
nem folytatható, valamint ilyen tevékenység céljára építmény nem létesíthető.
(2)24 – (3)
(4) Nyúlványos telek nem alakítható ki.
33. Kisvárosias lakóövezetek általános előírásai
33. § (1) Az építési övezet több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Az építési övezet telkein több épület is elhelyezhető.
(3) Az építési övezetben elhelyezhető épület - az építési övezetre vonatkozó eltérő előírás hiányában:
a) lakó;
b) szállás jellegű; rendeltetést tartalmazhat.
(4)25
(5) Az építési övezetben a (3) bekezdés szerinti rendeltetéseken kívül sem telepengedély- köteles, sem telep bejelentés-köteles egyéb gazdasági tevékenység céljára terület nem használható, építmény nem létesíthető, az ezek körébe nem tartozó egyéb gazdasági tevékenység céljára - a kézműipari rendeltetés fogalmának keretei között - terület használható és építmény létesíthető, amennyiben a telken lakórendeltetés is van.
(6) Az építési övezetben elhelyezhető melléképítmények:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló,
d) épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény,
e) kerti építmény.
34. Kisvárosias lakóövezetek egyedi előírásai
34. § (1) Az építési övezetben a telekalakításra és a beépítésre vonatkozó paramétereket az 1. melléklet 1. pontja tartalmazza.
(2) Az Lk-1 és Lk-3 jelű építési övezetben
a) az elhelyezhető épület a 35. § (3) bekezdés szerinti rendeltetéseken kívül iroda, a helyi lakosság ellátását szolgáló, legfeljebb 200m2 bruttó szintterületű kiskereskedelmi, továbbá nem üzemi jellegű szolgáltató, hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést is tartalmazhat;
b) 300 telek-négyzetméterenként egy lakás létesíthető, lefelé való kerekítéssel.
(3) Az Lk-1 jelű építési övezetben az előkert mérete: 5,0m, a hátsókert mérete: 6,0m.
(4) Az Lk-2 jelű építési övezetben az előkert mérete 30,0m.
(5) Az Lk-3 jelű építési övezetben az előkert mérete: 3,0m, az oldalkert mérete: 3,0m, a hátsókert mérete: 6,0m.
(6) Az Lk-4 jelű építési övezetben
a) az elhelyezhető épület kizárólag lakó rendeltetést tartalmazhat;
b) legfeljebb két lakásos lakóépület helyezhető el;
c) az előkert mérete: 5,0m, az oldalkert mérete: 3,0m, a hátsókert mérete: 6,0m;
d) a területen az építés feltételeinek tisztázására részletes feltáráson alapuló építésföldtani szakvéleményezés szükséges, melyet az építési engedélyhez csatolni kell.
e)26 A területen a lakó-utakat lakó-pihenő övezetként, 12 m szélességgel kell kialakítani.
f)27 g)
(7) Az Lk-5 jelű építési övezetben az előkert mérete a Madách, a Berzsenyi és a Viola utca mentén a kialakult állapot szerinti, az oldalkert mérete 3,0m, a hátsókert mérete 6,0m.
35. Falusias lakóövezetek általános előírásai
35. § (1) Az építési övezet több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, jellemzően oldalhatáron álló beépítésű, 5,5m-es épületmagasságot meg nem haladó, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Az építési övezet telkein több épület is elhelyezhető, de lakóépületből csak 1 db.
(3) Az építési övezetben elhelyezhető épület - az építési övezetre vonatkozó eltérő előírás hiányában:
a) legfeljebb két lakást tartalmazó lakó;
b) legfeljebb 200m2 bruttó szintterületű kiskereskedelmi, továbbá nem üzemi jellegű szolgáltató;
c) szállás jellegű;
d) igazgatási, iroda;
e) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést tartalmazhat.
(4) Az építési övezetben - az építési övezetre vonatkozó eltérő előírás hiányában – a (3) bekezdés szerinti rendeltetéseken kívül telepengedély-köteles egyéb gazdasági tevékenység céljára terület nem használható, építmény nem létesíthető, telep-bejelentés köteles és a fentiek körébe nem tartozó egyéb gazdasági tevékenység céljára - a kézműipari rendeltetés fogalmának keretei között - terület használható és építmény létesíthető, amennyiben a telken lakórendeltetés is van.
(5) Az építési övezetben elhelyezhető melléképítmények- az építési övezetre vonatkozó eltérő előírás hiányában:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló,
d) épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény,
e) kerti építmény,
f) jégverem, zöldségverem.
(6) Az épület homlokzatmagassága az oldalhatáron álló, ill. ahhoz 3,0m-nél közelebb álló részének oldalkerti homlokzata esetén nem haladhatja meg a 4,5m-t, kivéve az utcai építési vonaltól mért 15,0m-es sávban elhelyezkedő épületrészt (utcai épületszárny).
(7)28 .
36. Falusias lakóövezetek egyedi előírásai
36. § (1) Az építési övezetben a telekalakításra és a beépítésre vonatkozó paramétereket az 1. melléklet 2. pontja tartalmazza.
(2) Az Lf-1 jelű építési övezetben sem telepengedély-köteles, sem telep bejelentés-köteles egyéb gazdasági tevékenység céljára terület nem használható, építmény nem létesíthető, az ezek körébe nem tartozó egyéb gazdasági tevékenység céljára - a kézműipari rendeltetés fogalmának keretei között - terület használható és építmény létesíthető, amennyiben a telken lakórendeltetés is van.
(3)29 Az Lf-2/A, Lf-3 és Lf-4 jelű építési övezetben az elhelyezhető épület a 35. § (3) bekezdés szerinti rendeltetéseken kívül nem üzemszerű mezőgazdasági célú rendeltetést is tartalmazhat.
(4)30 Az Lf-2/A, Lf-3 és Lf-4 jelű építési övezetben az elhelyezhető épület a 35. § (3) bekezdés szerinti rendeltetéseken kívül a terület rendeltetését nem zavaró telep bejelentés-köteles kézműipari gazdasági tevékenységet is tartalmazhat.
(5) Az Lf-4 jelű építési övezet telkein kettőnél több lakást tartalmazó lakóépület is elhelyezhető.
(6) Az Lf-2/A, Lf-3 és Lf-4 jelű építési övezetben a (4) bekezdés szerinti elhelyezhető melléképítményeken kívül:
a) húsfüstölő,
b) állat ól, állatkifutó nem üzemszerű állattartás céljára, amennyiben a telken lakórendeltetés is van.
c) trágyatároló, komposztáló,
d) siló, ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló is elhelyezhető.
(7) Az Lf-2/A és Lf-2/B építési övezetekben
a) az előírt kialakítható legkisebb telekszélesség/mélység paramétereket nem teljesítő, már beépült építési telkek megoszthatók, ha a telek telekalakítás előtti utcai telekszélessége min. 24,0 m, mélysége min. 45,0 m, területe min. 580 m2 és minden kialakuló telek teljes mélységében legalább 12,0 m széles,
b) a legalább két utcafrontos telkek megoszthatók abban az esetben is, ha a kialakuló építési telkek legkisebb területe 500 m2.
(8) Az Lf-1, Lf-2/A és Lf-2/B jelű építési övezetben
a)31 új épületet, az f) pontban meghatározott eset kivételével, a kialakult (beépítetlen telek esetén a szomszédos ingatlanokon kialakult) oldalhatáros beépítésnek megfelelő építési helyet meghatározó telekoldalon és a telek oldalhatárától legfeljebb 1,0 m-re kell elhelyezni;
b) az előkert mérete: 0,0 m, az oldalkert mérete: 4,0 m, a hátsókert mérete: 6,0 m, védett épületek esetén az elő-, oldal- és hátsókert a kialakult állapot szerinti;
c) a főépítmény közterület felőli homlokzata az előkerti építési határvonaltól legfeljebb
37. Településközpont vegyes övezetek általános előírásai
37. § (1) Az építési övezet több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, jellemzően zártsorú beépítésű, 7,5m-es épületmagasságot meg nem haladó, lakó és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amelyek nincsenek zavaró hatással a lakó rendeltetésre.
(2) Az építési övezet telkein több épület is elhelyezhető, de lakó funkció kizárólagossága esetén telkenként csak egy lakóépület.
(3) Az építési övezetben elhelyezhető épület - az építési övezetre vonatkozó eltérő előírás hiányában:
a) lakó;
b) igazgatási, iroda;
c) legfeljebb 1500m2 bruttó szintterületű kiskereskedelmi, továbbá nem üzemi jellegű szolgáltató,
d) szállás jellegű;
e) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;
f) kulturális, közösségi szórakoztató;
g) sport
rendeltetést tartalmazhat.
(4) Az építési övezetben - az építési övezetre vonatkozó eltérő előírás hiányában - (3) bekezdés szerinti rendeltetéseken kívül telepengedély-köteles egyéb gazdasági tevékenység céljára terület nem használható, építmény nem létesíthető, telep-bejelentés köteles és a fentiek körébe nem tartozó egyéb gazdasági tevékenység céljára - a kézműipari rendeltetés fogalmának keretei között - terület használható és építmény létesíthető.
(5) Az építési övezetben elhelyezhető melléképítmények:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló,
d) épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény,
e) kerti építmény,
f) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.
(6) Az építési övezetben
a) a lakóterületre vonatkozó környezeti normatívákat meghaladó környezeti terhelést (pl. zajos, bűzös, vagy porszennyeződést) okozó tevékenység,
b) a napi 2 db, 3,5 tonnás (vagy azzal egyenértékű) jármű forgalmat meghaladó anyag- és áruszállítást igénylő tevékenység, kivéve a kiskereskedelmi tevékenységet,
c) személy-, vagy áruszállítást végző járművek tárolását szolgáló tevékenység (önálló parkoló, vagy garázs, telephely),
d)34 valamint újonnan elhelyezésre kerülő önálló üzemanyagtöltő tevékenység nem folytatható, valamint ilyen tevékenység céljára építmény nem létesíthető.
(7) Az épület utcai homlokzatmagassága nem haladhatja meg az építési övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság mértékét.
(8) Az épületek zártsorúan csak a közterületi telekhatártól mért 15 m-es sávon belül (utcai traktus) építhetők össze. Az utcai traktuson kívüli épületrészek esetén az oldalkert mérete 3,75 m. Az épület utcai telekhatárra merőlegesen mért hossza legfeljebb 25,0 m lehet.
(9) Zártsorú beépítési módú építési övezetekben új építés esetén az épületek zárt sora
a) legalább 15,0 m széles utcafronti telekszélesség esetén az egyik oldalhatár mellett legalább 3,0 m, legfeljebb a telek utcafronti telekszélességének egyharmada mértékéig
b) legalább 18,0 m széles utcafronti telekszélesség esetén mindkét oldalhatár mellett legalább 3,0-3,0 m, legfeljebb összességében a telek utcafronti telekszélességének egyharmada mértékéig
épületközzel megszakadhat.
(10) Az épület homlokzatmagassága az oldalhatáron álló, ill. ahhoz 3,0 m-nél közelebb álló részének oldalkerti homlokzata esetén nem haladhatja meg a 4,5 m-t, kivéve az utcai építési vonaltól mért 15,0m-es sávban elhelyezkedő épületrészt (utcai épületszárny).
(11)35 Az épületeken az utcai telekhatártól mért 30,0 m-en belül kizárólag magastető alkalmazása lehetséges, ha az épület funkciója ettől eltérő megoldást nem tesz szükségessé, lakóépületeken azonban kizárólag magastető alkalmazása lehetséges. A tetőidom kialakításának, az alkalmazott beépítéstől függetlenül az utcával párhuzamos gerincirány jelleget kell öltenie. A tető hajlásszöge 30-45 fok között választható meg, beépített környezet esetén alkalmazkodva az adott utcaszakaszon kialakult állapothoz. A tető maximális gerincmagassága nem lehet nagyobb, mint:
a) 6
38. Településközpont vegyes övezetek egyedi előírásai
38. § (1) Az építési övezetben a telekalakításra és a beépítésre vonatkozó paramétereket az 1. melléklet 3. pontja tartalmazza.
(2) A Vt-1 jelű építési övezetben
a) kizárólag igazgatási, iroda, hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális, közösségi szórakoztató és sport rendeltetést szolgáló épületek helyezhetők el, melyekben a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás kialakítható.
b) sem telepengedély-köteles, sem telep bejelentés-köteles egyéb gazdasági tevékenység céljára terület nem használható, építmény nem létesíthető, az ezek körébe nem tartozó egyéb gazdasági tevékenység céljára - a kézműipari rendeltetés fogalmának keretei között - terület használható és építmény létesíthető.
c) az előkert mérete: 5 m, az oldalkert mérete: 3,75 m, a hátsókert mérete: 6 m.
(3) A Vt-2 jelű építési övezetben
a) legfeljebb 6 lakásos lakóépület, de 200 telek-négyzetméterenként legfeljebb egy lakás létesíthető, lefelé való kerekítéssel;
b) az előkert mérete: 0,0 m, a hátsókert mérete: 6,0 m, védett épületek esetén az elő-, és hátsókert a kialakult állapot szerinti;
c) a főépítmény közterület felőli homlokzata az előkerti építési határvonalon helyezendő el.
(4) A Vt-3 jelű építési övezetben
a) legfeljebb 6 lakásos lakóépület, de 300 telek-négyzetméterenként legfeljebb egy lakás létesíthető, lefelé való kerekítéssel;
b) az előkert mérete: 0,0 m, a hátsókert mérete: 6,0 m, védett épületek esetén az elő- és hátsókert a kialakult állapot szerinti;
c) a főépítmény közterület felőli homlokzata az előkerti építési határvonaltól legfeljebb
39. Kereskedelmi, szolgáltató övezetek általános előírásai
39. § (1) Az építési övezet a környezetre jelentős hatást nem gyakorló, 10 m-es épületmagasságot meg nem haladó gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Az építési övezet telkein több épület is elhelyezhető.
(3) Az építési övezetben elhelyezhető épület - az építési övezetre vonatkozó eltérő előírás hiányában:
a) elsősorban környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú;
b) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás;
c) igazgatási, iroda;
d) sport;
e) parkolóház, üzemanyagtöltő, rendeltetést tartalmazhat.
(4) Az építési övezetben elhelyezhető melléképítmények:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló,
d) épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény,
e) kerti építmény,
f) siló, ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló,
g) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.
40. Kereskedelmi, szolgáltató övezetek egyedi előírásai
40. § (1) Az építési övezetben a telekalakításra és a beépítésre vonatkozó paramétereket az 1. melléklet 4. pontja tartalmazza.
(2) A Gksz-1 és Gksz-4 jelű építési övezetekben
a)38 az elhelyezhető épület a 39. § (3) bekezdés szerinti rendeltetéseken kívül hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, valamint kulturális, közösségi szórakoztató rendeltetést is tartalmazhat,
b)39 szabályozási terv eltérő ábrázolása hiányában az előkert mérete 5 m, az oldalkert mérete 10 m, a hátsókert mérete 10 m, kivéve a Némedi major területén elhelyezkedő gazdasági területeket, ahol az oldalkert minimális mérete 5 m is lehet, ha a szomszédos telkeken álló épületek tűztávolsága és egyéb - az építmények telepítésére vonatkozó - szabályok ezt lehetővé teszik,
c) szabályozási terv eltérő ábrázolása hiányában - amennyiben a környező beépítés lehetővé teszi - az építési hely az észak-nyugat, észak-kelet irányba eső oldalsó telekhatár mentén, attól legalább 1 m távolságra (csurgótávolság) helyezkedik el,
d)40
(3)41 Módosult a 2/2018. (I. 31.) önkormányzati rendelet 10. §-a alapján, hatályos 2018. február 2-tól.41A Gksz-2 jelű építési övezetben szabályozási terv eltérő ábrázolása hiányában az előkert mérete 5 m, az oldalkert mérete 3,75 m, a hátsókert mérete 6 m.
(4) A Gksz-3 jelű építési övezetben
a)42 az elhelyezhető épület a 41. § (3) bekezdés szerinti rendeltetéseken kívül kulturális, közösségi szórakoztató rendeltetést is tartalmazhat,
b) magánút létesítése esetén annak szélessége legalább 16 m,
c) az előkert mérete a Pesti út felől 20 m, egyéb helyen 5 m, az oldalkert mérete 5 m, a hátsókert mérete 10 m,
d) a Pesti út tengelyétől mért 20 m-en belül kerítés nem létesíthető,
e)43
(5)44 A Gksz-5 jelű építési övezetben szabályozási terv eltérő ábrázolása hiányában az előkert mérete 5 m, az oldalkert mérete 5 m, a hátsókert mérete 10m.
41. Egyéb ipari övezetek általános előírásai
41. § (1) Az építési övezet azon nem jelentős zavaró hatású ipari, energiaszolgáltatási és településgazdálkodási építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.
(2) Az építési övezet telkein több épület is elhelyezhető.
(3) Az építési övezetben elhelyezhetők - az építési övezetre vonatkozó eltérő előírás hiányában:
a) az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményei;
b) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,
(4) Az építési övezetben elhelyezhető melléképítmények:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló,
d) épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény,
e) kerti építmény,
f) siló, ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló,
g) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.
42. Egyéb ipari övezetek egyedi előírásai
42. § (1) Az építési övezetben a telekalakításra és a beépítésre vonatkozó paramétereket az 1. melléklet 5. pontja tartalmazza.
(2) A Geip-1 jelű építési övezetben
a)45 az elhelyezhető épület a 41. § (3) bekezdés szerinti rendeltetéseken kívül hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést is tartalmazhat,
b) magánút létesítése esetén annak szélessége legalább 16 m,
c) az előkert mérete 10 m, az oldalkert mérete 5 m, a hátsókert mérete 10 m,
d)46 a Bacsó Béla utca meghosszabbítása menti (a rendelet hatálybalépésekor 016/7, 8 hrsz.-ú) területen a telekhatárok menti 10 m széles sávra - az előírt kötelező zöldfelületen belül - beültetési kötelezettség vonatkozik.
e)47 Az előkert mérete 10 m, az oldalkert mérete 5 m, a hátsókert mérete 10 m, mely szabály alól kivételt csak a Kiss János utcában tervezett, tűzoltószertár rendeltetésű épület jelent, mely épületet, technológiai okokból a kerítésvonalra ki lehet helyezni.
(3) A Geip-2 jelű építési övezetben
a) a nem jelentős zavaró hatású állattartó és feldolgozó telepek építményei helyezhetők el;
b) az előkert mérete 5 m, az oldalkert mérete 7,5 m, a hátsókert mérete 10 m
(4) A Geip-3 jelű építési övezetben
a) az energiaszolgáltatás és a településgazdálkodás építményein kívül a hírközlés létesítményei és berendezései is elhelyezhetők,
b) az előkert mérete 10 m, az oldalkert mérete 10 m, a hátsókert mérete 10 m.
43. Környezetére jelentős hatást gyakorló ipari övezetek előírásai
43. § (1) Az építési övezet olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek környezetükre jelentős hatást gyakorolnak.
(2) Az építési övezet telkein több épület is elhelyezhető.
(3) Az építési övezetben elhelyezhető melléképítmények:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló,
d) épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény,
e) kerti építmény,
f) siló, ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló,
g) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.
(4) Az építési övezetben a telekalakításra és a beépítésre vonatkozó paramétereket az 1. melléklet 6. pontja tartalmazza.
(5) A Gip-1 jelű jelentős mértékű zavaró hatású építési övezetben
a) a különlegesen veszélyes (pl. tűz-, robbanás-, fertőzőveszélyes), bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges építmények helyezhetők el,
b) a (3) bekezdés szerinti melléképítményeken kívül még szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék helyezhető el,
c) az elő- oldal- és hátsókert mérete egységesen legalább 10 m azzal, hogy az építési hely meghatározásánál a 20 m széles zöldsávok mentén az övezethatártól legalább 20 m távolságot kell biztosítani.
44. Különleges övezetek általános előírásai
44. § (1) A különleges övezetek a használatuk és rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, a környezetre gyakorolt jelentős hatásuk, illetve a környezettel szembeni védelmi igényük miatt a következő építési övezetekre tagolódnak:
a) nagykiterjedésű szabadidős és rekreációs terület építési övezete (K-Sz)
b) temető terület építési övezete (K-T)
c) szenvedélybetegek otthona építési övezete (K-Szo)
d) honvédelmi- és nemzetbiztonsági célra szolgáló terület építési övezete (K-Hon)
e) szennyvíztisztító és létesítményei területe építési övezete (K-Szv))
f) mezőgazdasági üzemi terület építési övezete (K-Mü)
(2) Az építési övezet telkein több épület is elhelyezhető.
(3) A különleges építési övezetekben elhelyezhető melléképítmények:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló,
d) épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény,
e) kerti építmény,
f) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.
(4) A sportpályát, a temetőt és a Szenvedélybetegek Otthonát úgy kell kialakítani, hogy azokat kerekesszékkel és gyermekkocsival is használni lehessen.
45. Különleges övezetek egyedi előírásai
45. § (1) Az építési övezetben a telekalakításra és a beépítésre vonatkozó paramétereket az 1. melléklet 7. pontja tartalmazza.
(2) A K-Sz jelű építési övezetben kizárólag olyan nagykiterjedésű sportolási, szabadidős, szabadtéri közösségi célú területek, valamint az ezekhez kapcsolódó rendeltetésű épületek helyezhetők el, melyek használata a szomszédos Ócsai Tájvédelmi Körzet természetvédelmi célkitűzéseivel nem ellentétes.
(3) A K-Sz jelű építési övezetben elhelyezhető épület:
a) sport,
b) kereskedelmi, szolgáltató,
c) szállás jellegű,
d) kulturális, közösségi szórakoztató rendeltetést tartalmazhat.
(4) A K-Sz jelű építési övezetben elhelyezhető melléképítmények:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló,
d) épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény,
e) kerti építmény,
f) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.
(5) A K-Sz jelű építési övezetben az előkert mérete 5 m, az oldalkert mérete 5 m, a hátsókert mérete 10 m.
(6) A K-T jelű építési övezet kizárólag a temetkezés kegyeleti építményei és az azt kiszolgáló épületek elhelyezésére szolgál.
(7) A K-T jelű építési övezetben elhelyezhető épület:
a) iroda,
b) kereskedelmi, szolgáltató, rendeltetést tartalmazhat.
(8)48 A K-T jelű építési övezetben a 44. § (3) bekezdés szerinti elhelyezhető melléképítményeken kívül komposztáló is elhelyezhető.
(9) A K-T jelű építési övezetben az előkert mérete 5 m, az oldalkert mérete 5 m, a hátsókert mérete 10 m.
(10) A K-Szo jelű építési övezet a Szenvedélybetegek Otthona épületei, építményei elhelyezésére szolgál.
(11) A K-Szo jelű építési övezetben elhelyezhető épület:
a) szállás jellegű,
b) igazgatási, iroda,
c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
d) kulturális, közösségi szórakoztató és
e) sport
rendeltetést tartalmazhat.
(12)49 A K-Szo jelű építési övezetben a 44. § (3) bekezdés szerinti elhelyezhető melléképítményeken kívül:
a) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem
b) állat ól, állatkifutó,
c) trágyatároló, komposztáló,
d) siló, ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló is elhelyezhető.
(13) A K-Szo jelű építési övezetben az előkert mérete 10 m, az oldalkert mérete 5 m, a hátsókert mérete 10 m.
(14) A K-Hon jelű építési övezet a honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célra szolgáló épületek, építmények elhelyezésére szolgál.
(15) A K-Hon jelű építési övezetben elhelyezhető épület:
a) lakó
b) kereskedelmi, szolgáltató,
c) szállás jellegű,
d) igazgatási, iroda,
e) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
f) kulturális, közösségi szórakoztató és
g) sport
rendeltetést tartalmazhat.
(16)50 A K-Hon jelű építési övezetben a 44. § (3) bekezdés szerinti elhelyezhető melléképítményeken kívül:
a) jégverem, zöldségverem
b) állat ól, állatkifutó,
c) trágyatároló, komposztáló,
d) siló, ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló is elhelyezhető.
(17) A K-Hon jelű építési övezetben az előkert mérete 5 m, az oldalkert mérete 5 m, a hátsókert mérete 10 m.
(18) A terület a meglévő környezeti károk ártalmatlanítását követően hasznosítható más célra.
(19) A K-Szv jelű építési övezet a meglévő szennyvíztisztító telep létesítményei elhelyezésére szolgál.
(20) A K-Szv jelű építési övezetben elhelyezhető épület:
a) igazgatási, iroda,
b) energiaszolgáltatási és a településgazdálkodási rendeltetést tartalmazhat.
(21) A K-Szv jelű építési övezetben az előkert mérete 5 m, az oldalkert mérete 5 m, a hátsókert mérete 5 m.
(22)51 A szennyvíztisztító és a hozzátartozó öntözőnyáras területének védőtávolsága a lakó-, vegyes-, gazdasági- (a jelentős mértékű zavaró hatású ipari övezet kivételével), üdülő- és különleges (a hulladéklerakók területének kivételével) területektől 1000 m, melytől eltérni a 22. § vonatkozó előírásainak figyelembevételével lehet.
(23)52 A K-Mü és a K-Mü-1 jelű építési övezet a meglévő és tervezett mezőgazdasági üzemi telephelyek, volt majorok területe.
(24)53 A K-Mü és a K-Mü-1jelű építési övezetben elhelyezhető épület:
a) állattartó épületek és az állattartáshoz szükséges egyéb építmények,
b) mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,
c) a közegészségügyi előírások teljesülése esetén a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló legfeljebb 2 szolgálati lakás
d) a közegészségügyi előírások teljesülése esetén kereskedelmi célú vendéglátó és szállás jellegű szolgáltató épület
e) irodaépület,
f) mezőgazdasági gépek számára műhelyépületek és nem közforgalmú üzemanyagtöltő állomás,
g) a gazdasági terület tulajdonosa, a használója és a személyzete számára sportépítmény, rendeltetést tartalmazhat.
(25)54 A K-Mü és a K-Mü-1jelű építési övezetben a 46. § (3) bekezdés szerinti elhelyezhető melléképítményeken kívül:
a) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem
b) állat ól, állatkifutó,
c) trágyatároló, komposztáló,
d) siló, ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló is elhelyezhető.
(26)55 A K-Mü és a K-Mü-1 jelű építési övezetben az előkert mérete 5 m, az oldalkert mérete 5 m, a hátsókert mérete 10 m.
Beépítésre nem szánt területek
46. Közlekedési területek
46. § (1) A város területén a közlekedési létesítmények szabályozási szélességét az SZT szerint kell kialakítani. A közutak és vasutak építési (szabályozási) szélességén belül a közlekedési létesítmények, a közművek létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok helyezhetők el, illetve utcafásítás (növényzet) telepíthető.
(2) A közutak és vasutak építési (szabályozási) szélességen belül a közlekedési létesítmények, a közművek létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok helyezhetők el, illetve utcafásítás (növényzet) telepíthető.
(3) A település közútjainak övezeti besorolása és tervezési osztályba sorolása:
47. A KÖu-Sz jelűközúti szolgáltató területek közlekedési övezete
47. § (1) Az övezeti paraméterek az alábbiak:
a) a kialakítható telek legkisebb területe: 3000 m2,
b) a beépítési mód szabadon álló,
c) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 5 %,
d) az épület-magasságmegengedett legnagyobb mértéke 4,5 m.
(2) Az övezetben elhelyezhető épület a közlekedést kiszolgáló, a területet igénybevevők ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató és szállás jellegű, továbbá ezen épületeken belül a tulajdonos, használó és a személyzet számára szolgáló lakás rendeltetést tartalmazhat.
(3) Az övezetben elhelyezhető melléképítmények:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló,
d) épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény,
e) kerti építmény,
f) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.
(4) Felsőbabád-Újtelep területén az előkert mérete 10 m, az oldalkert mérete 5 m, a hátsókert mérete 6 m.
(5) Felsőbabád volt központi major területén
a) az északi terület esetén:
aa) az előkert mérete 5 m, kivéve a KÖu-1 övezet felől, ahol 2 m,
ab) az oldalkert mérete 3 m,
ac) a hátsókert mérete 20 m.
b) a déli terület esetén:
ba) az előkert mérete 10 m, kivéve a KÖu-1 övezet felől, ahol 20 m,
bb) az oldalkert mérete 5 m, bc) a hátsókert mérete 6 m.
(6) A területek közlekedési kapcsolatát és parkolását úgy kell megoldani, hogy az 5. sz. főút jelenlegi forgalmi helyzetét ne rontsa.
48. Közkert övezet előírásai
48. § (1) A Zkk jelű közkert övezet a település állandóan növényzettel fedett jellemzően pihenést, testedzést, játszótéri, rekreációs tevékenységet szolgáló közhasználatú közcélú zöldterületeit foglalja magába.
(2) Az övezeten belül elhelyezhetők:
a) a dísz és pihenőkert funkcióhoz, rekreációhoz kapcsolódó építmények (pihenőhely, sétaút, díszkút, dísztó, emlékmű),
b) a testedzést szolgáló építmények (játszótér, sportpálya, kutyafuttató),
c) a terület fenntartásához és kiszolgálásához szükséges építmények.
(3) Az övezetben a telekalakításra és a beépítésre vonatkozó paramétereket az 1. melléklet 8.
49. Erdőterületek övezeteinek általános előírásai
49. § (1) A közigazgatási területen található erdőterületek funkciójuk és építmények elhelyezése szempontjából az alábbi övezetekbe soroltak:
a) Eg jelű gazdasági erdő övezet,
b) Ev jelű védelmi erdő övezet.
(2)61
50. Gazdasági erdőterület övezete egedi előírásai
50. § (1) Az Eg jelű övezetbe az erdőgazdálkodást, faanyag termelést szolgáló erdőterületek
51. Védelmi erdőterület övezet egyedi előírása
51. § (1) Az Ev jelű övezetbe a település táj- és természetvédelmi, tájképvédelmi és környezetvédelmi szempontból érzékeny, természet-és környezetvédelmi célokat szolgáló erdői tartoznak.
(2) Az övezetben az erdő védelmi rendeltetését szolgáló erdészeti létesítmények helyezhetők el, amennyiben a rendeltetést nem akadályozzák.
(3) Az övezetben a telekalakításra és a beépítésre vonatkozó paramétereket az 1. melléklet 10.
52. Mezőgazdasági területek általános előírásai
52. § (1) A mezőgazdasági területek övezeteihez tartoznak a település mezőgazdasági termelés, gyepgazdálkodás, állattartás és állattenyésztés, halászat és a saját termék feldolgozása, tárolása céljára szolgáló területei.
(2) A Szabályozási Terv a település külterületének mezőgazdasági területeit alábbi övezetekbe sorolja:
a) Má jelű általános mezőgazdasági terület,
b) Mko-1 jelű táj- és természetvédelmi szempontból korlátos mezőgazdasági területek
c) Mko-2 jelű távlati településfejlesztési szempontból korlátos mezőgazdasági területek
d) Mko-3 településfejlesztési szempontból korlátos mezőgazdasági területek
e) Mk-1 jelű műemléki jelentőségű szőlőhegyi kertes mezőgazdasági terület,
f) Mk-2 jelű szőlőhegyi kertes mezőgazdasági terület.
(3) Eltérő övezeti rendelkezés hiányában a mezőgazdasági terület övezeteiben az elő-, oldal-, és hátsókert mérete 10-10-10 méter.
(4) A mezőgazdasági terület övezeteiben a zártkerti művelés alól kivett telkekre is vonatkoznak az övezetekben meghatározott telekalakítási és beépítési paraméterek és egyéb övezeti előírások.
(5) A telek beépíthetőségét meghaladó, a rendelet hatályba lépése előtt a földhivatali nyilvántartásban tanyaként és udvarként nyilvántartott földrészleteken a már meglévő épületek átalakítása (felújítás, korszerűsítés, helyreállítás) megengedett.
53. Korlátos mezőgazdasági terület övezetei egyedi előírásai
53. § (1) Az övezetben a telekalakításra és a beépítésre vonatkozó paramétereket az 1. melléklet 11.
54. Általános mezőgazdasági területek övezeteinek egyedi előírásai
54. § (1) Az Má jelű általános mezőgazdasági területek övezetéhez tartoznak a település intenzívebb mezőgazdasági termesztés (szántó), az állattenyésztés, továbbá ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, tárolás céljára szolgáló területei.
(2) Az övezetben a telekalakításra és a beépítésre vonatkozó paramétereket az 1. melléklet 12.
55. Műemléki jelentőségű szőlőhegyi kertes mezőgazdasági területek övezeteinek egyedi előírásai
55. § (1) Az Mk-1 jelű övezetbe tartoznak a település hagyományos szőlőhegyi területének műemléki és műemléki jelentőségű területe, illetve annak műemléki környezete.
(2) Az övezetben a telekalakításra és a beépítésre vonatkozó paramétereket az 1. melléklet 14.
56. Szőlőhegyi kertes mezőgazdasági területek övezeteinek egyedi előírásai
56. § (1) Az Mk-2 jelű övezet a település műemléki környezeten kívül eső szőlő- gyümölcs- és kert művelésre szolgáló mezőgazdasági területei.
(2) Az övezetben a telekalakításra és a beépítésre vonatkozó paramétereket az 1. melléklet 15.
57. Vízgazdálkodási területek általános előírásai
57. § (1) A vízgazdálkodási terület övezeteibe tartoznak:
a) folyóvizek medre és part sávja,
b) közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja,
c) vízgazdálkodási üzemi területek.
(2) A Szabályozási Terv a település vízgazdálkodási területeit alábbi övezetekbe sorolja:
a) V jelű vízfolyások, csatornák, árkok övezete
b) Vü jelű vízgazdálkodási üzemi övezet
58. Vízgazdálkodási területek egyedi előírásai
58. § (1) A V jelű övezet magába foglalja a szabályozási tervlap szerint az alábbi területeket:
a) Duna-Tisza csatorna és 6,00 m széles parti sávja
b) közcélú nyílt csatornák medre és 3,00 m széles parti sávja,
c) csapadékvíz elvezető árkok,
(2) A Vü jelű vízgazdálkodási üzemi övezet a vízmű-létesítmények (kút, víztároló medence) és azok körülkerített védőterületei.
(3) Az övezetekben a természeti értékek védelme mellett, vízgazdálkodással összefüggő műtárgyak, külön jogszabályokban rögzítetteknek megfelelően vízgazdálkodási és vízkár- elhárítási létesítmények, helyezhetők el.
(4) Az övezetekben egyéb építmény nem helyezhető el.
(5) A vízfolyások mentén a vízfolyás szélétől számított parti széles sávot - a vízfolyás rendeltetésszerű használatának biztosítása, karbantartása érdekében - fenntartási sávként kell biztosítani.
(6) A (5) bekezdésben meghatározott parti savban állandó építmény, épület nem helyezhető el, valamint ezen területsáv művelése és hasznosítása csak a mindenkor hatályos jogszabályokban meghatározottak szerint történhet.
59. Természetközeli területek előírásai
59. § (1) Tk jelű övezetbe tartoznak a védett lápterület által érintett mocsár, nádas művelési ágú földrészletei, melyek ökológiai, és természetvédelmi szempontból védendők és megőrzendők.
(2)73 A természetközeli terület övezetében a természeti értékek szigorú védelme mellett az alábbi építmények helyezhetők el:
a) a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, a külön jogszabályok keretei között,
b) a természeti értékek bemutatását, a kutatást és ismeretterjesztést szolgáló műtárgyak.
(3) Az övezetben az (2) bekezdésben meghatározott építményeken felül egyéb építmény nem helyezhető el.
(4) Az övezetben a területhasználat a természetvédelem érdekeinek elsődleges figyelembe vételével történhet, kialakult értékes és védett növényállomány megőrzendő.
60. Különleges beépítésre nem szánt területek általános előírások
60. § A különleges beépítésre nem szánt területek a rendeltetésüknek megfelelően az alábbi övezetekre tagozódnak:
a) Különleges beépítésre nem szánt bányaterület övezete (Kb-B)
b) Különleges beépítésre nem szánt honvédelmet és nemzetbiztonságot szolgáló terület övezete (Kb-Hv)
c) Különleges beépítésre nem szánt hulladékkezelő terület övezete (Kb-Hull)
d) Különleges beépítésre nem szánt közmű terület övezete(Kb-köz).
e)74 Különleges beépítésre nem szánt rekreációs terület övezete (Kb-Rek).
61. Különleges Bányaterületek övezetének előírásai
61. § (1) Az Kb-B jelű övezetben a telekalakításra és a beépítésre vonatkozó paramétereket az 1. melléklet 16. pontja tartalmazza.
(2) Az övezetben a bányaműveléssel, nyersanyag kitermeléssel és feldolgozással összefüggő létesítmények helyezhetők el.
(3) Az épületnek nem minősülő építmények magassága - amennyiben a bányaműveléshez kapcsolódó sajátos technológia megkívánja - elérheti a 7,5 métert.
62. Különleges Honvédelmi és Nemzetbiztonsági területek övezetének előírásai
62. § (1) Az Kb-Hv jelű övezetben a telekalakításra és a beépítésre vonatkozó paramétereket az 1. melléklet 17. pontja tartalmazza.
(2) Az övezetben a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló építmények helyezhetők el a természetvédelem szempontjainak figyelembe vétele mellett.
(3) Az épületnek nem minősülő építmények magassága - amennyiben a honvédelemhez és Nemzetbiztonsághoz kapcsolódó sajátos építmények megkívánják - elérheti a 7,5 métert.
(4) Az övezetben a kialakult értékes és védett növényállomány megőrzendő.
63. Különleges hulladékkezelési területek övezetének előírásai
63 § (1) Az Kb-Hull jelű övezetbe övezetben a telekalakításra és a beépítésre vonatkozó paramétereket az 1. melléklet 18. pontja tartalmazza.
(2) Az övezetben a hulladékgazdálkodási tevékenységgel összefüggő építmények helyezhetők el.
64. Különleges beépítésre nem szánt közmű terület előírásai
64. § Kb-Köz jelű övezetén belül a gázfogadó és gázcsere-telep létesítményei helyezhetők el a mindenkor hatályos jogszabályok vonatkozó előírásainak figyelembe vételével.
64/A.75 Különleges rekreációs terület övezetének előírásai
64/A. §76 (1)77 A Kb-Rek jelű övezetben a telekalakításra és beépítésre vonatkozó paramétereket az 1. melléklet 19. pontja tartalmazza.
(2)78 Az övezetben
Építési korlátozások
65. § (1)80 Temető bővítése esetén a bővítési területen belül a meglévő, vagy tervezett beépítésre szánt területtel határos telekhatároktól mért 30 m-en belül sírhely nem létesíthető.
(2) A nevelési, oktatási, egészségügyi intézmény telkétől, valamint élelmiszer előállítására, feldolgozására, fogyasztására, forgalmazására szolgáló épülettől mért 50 m-es távolságon belül állattartás céljára szolgáló építmény nem létesíthető.
(3) A vízfolyások természetközeli állapotú külterületi szakaszán, a vízfolyás mindkét partján, a telekhatártól mért 50-50 m széles, természetvédelmi célú, vízvédelmi védőövezetben - ahol az építés természetvédelmi, vízvédelmi érdekből korlátozott - csak a vízhasználathoz kötődő építmények építése megengedett (pl. stég, zsilip, gát).
(4) Közlekedési és közmű nyomvonalak és létesítmények védőtávolsága, védőterülete:
a) az M5 autópálya esetében a főpálya tengelyétől mért 100 méteres, valamint a fel- és lehajtó ágak tengelyétől mért 50 méteres védőtávolságon belül építmények elhelyezéséhez az autópálya kezelőjének hozzájárulása szükséges
b) az 5. számú főút külterületi szakaszán az út tengelyétől mért 30-30 méteren belül kerítést, az út tengelyétől mért 50-50 méteren belül egyéb építményt elhelyezni nem lehet.
c) Országos mellékutak külterületi szakaszán az út tengelyétől mért 20-20 méteren belül kerítést, az út tengelyétől mért 30-30 méteren belül egyéb építményt elhelyezni nem lehet.
d) a vasútvonal szélső vágányától mért 50-50 m védőtávolságon belül építmények elhelyezéséhez a MÁV Zrt. hozzájárulása szükséges,
e) Külterületi mező- és erdőgazdasági üzemi utak, dűlőutak esetén az út tengelyétől mért 10-10 m-en belül épület építmény nem helyezhető el.
f) 22o kV-os légvezeték szélső áramvezetőjétől vízszintesen a nyomvonalára merőlegesen mért 18-18 m,
g) 132 kV-os légvezeték szélső áramvezetőjétől vízszintesen a nyomvonalára merőlegesen mért 13-13 m,
h) 1-35 kV-os elektromos légvezetéké külterületen 5-5 m, belterületen 2,5-2,5 m,
i) kisfeszültségű föld feletti légvezeték esetén 1-1 m,
j) 35 kV-nál nem nagyobb feszültségű földben elhelyezett vezetéknél 1-1 m,
k) a vízműkút belső védőövezete a kút körüli 10 m sugarú kör, külső védőövezet a belső védőövezet határától mért 100 m szélességű körgyűrű.
(4) Ahol a közművek védőtávolsága a kialakult állapot miatt nem biztosítható, ott meg kell oldani a közművek védelembe helyezését és szabvány alóli felmentést kell kérni.
(5)81 A szennyvíztisztító telep és a kapcsolódó létesítmények (szikkasztó nyárasok) védőtávolsága a telekhatártól számított 1000m, melytől eltérni a 22. § (8) vonatkozó előírásainak figyelembe vételével lehet.
(6) A honvédelmi érdeket szolgáló területek korlátozásmentes működésének biztosítása érdekében a 0150 és 0152 hrsz.-ú honvédelmi területek 1000 m-es védőtávolságát a szabályozási terv tartalmazza.
(7) A horganyzó üzem védőtávolsága 300m az üzem légszennyező pontforrásaitól mérve, ami a környezeti hatásvizsgálatban foglaltaknak megfelelően, felmentéssel csökkenthető. A védőtávolságon belül csak az illetékes hatóságok által engedélyezett funkciójú építmény helyezhető el a lakóépület kivételével.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
66. § (1) Jelen rendelet a jóváhagyását követő 30. napon, 2017. május 26. napján lép hatályba.
(2) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát vesztik az alábbi önkormányzati rendeletek:
a) Ócsa Város helyi építési szabályzatáról szóló 16/2004. (XII. 2.) önkormányzati rendelete;
b) Felsőbabád volt központi major szabályozási terve 14/2005. (VI.30.) önkormányzati rendelet;
c) Alsópakony volt major szabályozási terve 14/2005. (VI.30.) önkormányzati rendelet;
d) Üllői út menti terület szabályozási terve 19/2008. (X.31.) önkormányzati rendelet;
e) Piactér szabályozási terve 4/2009. (III.27.) önkormányzati rendelet;
f) Alsópakony Szociális családiház-építési program 17/2011. (IX.15.) önkormányzati rendelet;
g) Ócsa Város külterületi Szabályozási terve 11/2010. (VII.2.) önkormányzati rendelet
h) Ócsa Város külterületi Szabályozási terve 17/2011. (IX.15.) önkormányzati rendelet;
i) Pesti úti major, 016/37 hrsz.-ú terület szabályozási terve 27/2011. (XII.02.) önkormányzati rendelet;
j) Baptista imaház szabályozási terve 24/2012.(IX.28.) önkormányzati rendelet;
k) 0119/73 hrsz.-ú ingatlan szabályozási terve 4/2012.(IX.28.) önkormányzati rendelet.
67. § (1) A HÉSZ mellékletei:
1. melléklet
1. Kisvárosias lakóövezetek (Lk)
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
|
A kialakítható |
Az építési övezetben |
|||||
2 |
legkise bb terület e |
kialakíth ató legkisebb telek- szélesség e/ mélysége |
a beépítési mód |
a beépítetts ég |
az épület- magasság megenged ett legnagyob b mértéke |
a zöldfelüle t legkisebb mértéke |
legnagyob b megenged ett terepszint alatti beépítetts |
|
3 |
(m2) |
(m) |
rövidítés |
(%) |
(m) |
(%) |
(%) |
|
4 |
Lk-1 |
600 |
16/35 |
Z |
30 |
K |
40 |
40 |
5 |
Lk-2 |
2000 |
- |
Z |
30 |
K |
40 |
40 |
6 |
Lk-3 |
600 |
- |
SZ |
30 |
K |
40 |
40 |
7 |
Lk-4 |
400 |
20/20 |
SZ |
35 |
4,5 |
30 |
45 |
8 |
Lk-5 |
2200 |
SZ |
30 |
K |
40 |
40 |
|
2.86 Falusias lakóövezetek (Lf)86
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
|
A kialakítható |
Az építési övezetben |
|||||
2 |
legkise bb terület e |
kialakíth ató legkisebb telek- szélesség e/ mélysége |
a beépítési mód |
a beépítetts ég |
az épület- magasság megenged ett legnagyob b mértéke |
a zöldfelüle t legkisebb mértéke |
legnagyob b megenged ett terepszint alatti beépítetts |
|
3 |
(m2) |
(m) |
rövidítés |
(%) |
(m) |
(%) |
(%) |
|
4 |
Lf-1 |
K |
- |
O |
30 |
K |
40 |
40 |
5 |
Lf-2/A |
600 |
14/- |
O |
30 |
4,5 |
40 |
40 |
6 |
Lf-2/B |
600 |
14/- |
O |
30 |
4,5 |
40 |
40 |
7 |
Lf-3 |
900 |
18/40 |
O |
30 |
5,5 |
40 |
40 |
8 |
Lf-4 |
2500 |
- |
SZ |
30 |
4,5 |
40 |
40 |
3.87 Településközpont vegyes övezetek (Vt)
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
|
A kialakítható |
Az építési övezetben |
|||||
2 |
legkise bb terület e |
kialakíth ató legkisebb telek- szélesség e/ mélysége |
a beépítési mód |
a beépítetts ég |
az épület- magasság megenged ett legnagyob b mértéke |
a zöldfelüle t legkisebb mértéke |
legnagyob b megenged ett terepszint alatti beépítetts |
|
3 |
(m2) |
(m) |
rövidítés |
(%) |
(m) |
(%) |
(%) |
|
4 |
Vt-1 |
600 |
- |
SZ |
40 |
7,5* |
30 |
50 |
5 |
Vt-2 |
600 |
10/- |
Z |
40** |
7,5 |
30 |
50 |
6 |
Vt-3 |
600 |
16/- |
Z |
40** |
7,5 |
30 |
50 |
7 |
Vt-4 |
1500 |
20/50 |
SZ |
40 |
7,5 |
30 |
50 |
8 |
Vt-5 |
900 |
20/24 |
SZ |
45 |
4,5 |
30 |
55 |
4.88 Kereskedelmi, szolgáltató övezetek (Gksz)
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
|
A kialakítható |
Az építési övezetben |
|||||
2 |
legkise bb terület e |
kialakíth ató legkisebb telek- szélesség e/ mélysége |
a beépítési mód |
a beépítetts ég |
az épület- magasság megenged ett legnagyob b mértéke |
a zöldfelüle t legkisebb mértéke |
legnagyob b megenged ett terepszint alatti beépítetts |
|
3 |
(m2) |
(m) |
rövidítés |
(%) |
(m) |
(%) |
(%) |
|
4 |
Gksz-1 |
3000 |
- |
O |
45 |
10 |
20 |
50 |
5 |
Gksz-2 |
1500 |
- |
O |
45 |
7,5 |
20 |
60 |
6 |
Gksz-3 |
3000 |
- |
SZ |
45 |
10 |
20 |
60 |
7 |
Gksz-4 |
2000 |
- |
O |
45 |
10 |
20 |
50 |
8 |
Gksz-5 |
5000 |
- |
SZ |
35 |
10 |
20 |
40 |
5. Egyéb ipari övezetek (Geip)
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
|
A kialakítható |
Az építési övezetben |
|||||
2 |
legkise bb terület e |
kialakíth ató legkisebb telek- szélesség e/ mélysége |
a beépítési mód |
a beépítetts ég megenged ett legnagyob b mértéke |
az épület- magasság megenged ett legnagyob b mértéke |
a zöldfelüle t legkisebb mértéke |
legnagyob b megenged ett terepszint alatti beépítetts |
|
3 |
(m2) |
(m) |
rövidítés |
(%) |
(m) |
(%) |
(%) |
|
4 |
Geip-1 |
5000 |
- |
SZ |
45 |
15 |
25 |
55 |
5 |
Geip-2 |
5000 |
- |
SZ |
45 |
15 |
25 |
55 |
6 |
Geip-3 |
5000 |
- |
SZ |
50 |
10 |
25 |
60 |
6. Környezetére jelentős hatást gyakorló ipari övezetek (Gip)
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
|
A kialakítható |
Az építési övezetben |
|||||
2 |
legkise bb terület e |
kialakíth ató legkisebb telek- szélesség e/ mélysége |
a beépítési mód |
a beépítetts ég |
az épület- magasság megenged ett legnagyob b mértéke |
a zöldfelüle t legkisebb mértéke |
legnagyob b megenged ett terepszint alatti beépítetts |
|
3 |
(m2) |
(m) |
rövidítés |
(%) |
(m) |
(%) |
(%) |
|
4 |
Gip-1 |
5000 |
- |
SZ |
30 |
15 |
40 |
50 |
7.89 Különleges övezetek (K)
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
|
A kialakítható |
Az építési övezetben |
|||||
2 |
legkise bb terület e |
kialakíth ató legkisebb telek- szélesség e/ mélysége |
a beépítési mód |
a beépítetts ég |
az épület- magasság megenged ett legnagyob b mértéke |
a zöldfelüle t legkisebb mértéke |
legnagyob b megenged ett terepszint alatti beépítetts |
|
3 |
(m2) |
(m) |
rövidítés |
(%) |
(m) |
(%) |
(%) |
|
4 |
K-Sz |
10.000 |
- |
SZ |
10 |
4,5 |
60 |
20 |
5 |
K-T |
3000 |
- |
SZ |
10 |
4,5 |
40 |
20 |
6 |
K-Szo |
10.000 |
- |
SZ |
20 |
7,5 |
50 |
30 |
7 |
K-Hon |
20.000 |
- |
SZ |
10 |
7,5 |
40 |
20 |
8 |
K-Szv |
5000 |
- |
SZ |
10 |
4,5 |
40 |
20 |
9 |
K-Mü |
10.000 |
SZ |
30 |
10 |
40 |
40 |
|
10 |
K-Mü-1 |
5.000 |
SZ |
40 |
10 |
40 |
40 |
|
8. Közkert övezet (Zkk)
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
|
A kialakítható telek |
Az övezetben |
||||||
2 |
legkisebb |
kialakíth ató legkiseb b telek- szélessé ge/ mélység e |
a beépítés i mód |
a beépíthető legkisebb telek terület |
a beépítettsé g megenged ett legnagyob b mértéke |
az épület- magasság megenged ett legnagyob b mértéke |
a zöldfelül et legkiseb b mértéke |
||
3 |
(m2) |
(m) |
rövidítés |
(m2) |
(%) |
(m) |
(%) |
||
4 |
Zkk |
450* |
- |
SZ |
500 |
3 |
3,5 |
60 |
|
9. Gazdasági erdőterület övezete (Eg)
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
|
A kialakítható |
Az övezetben |
||||||
nullnullnullnull2 |
|
kialakít ható legkise bb telek- széless |
|
|
a beépített ség megenge dett legnagyo bb mértéke |
az épület- magassá g megenge dett legnagyo bb mértéke |
|
||
3 |
(m2) |
(m) |
rövidít és |
(m2) |
(%) |
(m) |
(%) |
||
4 |
Eg |
10 000 |
- |
SZ |
100 000 |
0,5 |
4,5 |
- |
|
10. Védelmi erdőterület övezete (Ev)
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
|
A kialakítható |
Az övezetben |
||||||
nullnullnullnull2 |
|
kialakít ható legkise bb telek- széless |
|
|
a beépített ség megenge dett legnagyo bb mértéke |
az épület- magassá g megenge dett legnagyo bb mértéke |
|
||
3 |
(m2) |
(m) |
rövidít és |
(m2) |
(%) |
(m) |
(%) |
||
4 |
Ev |
- |
- |
SZ |
100 000 |
- |
- |
- |
|
11. Korlátos mezőgazdasági terület övezetei (Mko)
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
|
A |
Az övezetben |
|||||
2 |
legkise bb terület e |
a beépíté si mód |
a beépíthe tő legkiseb b telek terület |
a beépítet tség megenge dett legnagyo bb mértéke |
az épület- magasság megenge dett legnagyo bb mértéke |
az épület- magassá g megenge dett legnagyo bb mértéke lakó épület esetén |
a zöldfel ület legkise bb mérték e |
|
3 |
(m2) |
rövidít és |
(m2) |
(%) |
(m) |
(m) |
(%) |
|
4 |
Mko-1 |
50 000* |
SZ |
100 000 |
0,3 |
4,0 |
- |
- |
5 |
Mko-2 |
50 000* |
SZ |
100 000 |
0,5 |
4,5 |
- |
- |
6 |
Mko-3 |
5 000* |
SZ |
3 000 |
3 |
4,5 |
- |
- |
12. Általános mezőgazdasági terület övezete (Má)
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
|
1 |
|
A |
Az övezetben |
||||||
2 |
legkiseb b területe |
a beépít ési mód |
a beépíthe tő legkiseb b telek terület |
a beépíthet ő legkisebb telek- szélesség |
a beépítetts ég |
az épület magasság megenged ett legnagyob b mértéke |
az épület- magasság megengedett legnagyobb mértéke |
a zöldfel ület legkise bb mérték e |
|
3 |
(m2) |
rövidí tés |
(m2) |
(m) |
(%) |
(m) |
(m) |
(%) |
|
4 |
Má |
10 000* |
SZ |
30 000** |
50*** |
3 |
4,5**** |
4,5 |
- |
13. Birtoktest, birtokközpont az Má övezet területén
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
|
1 |
A kialakítható |
A |
A beépítető legkisebb birtok-központ |
||||||
A birtokközpont területén |
|||||||||
2 |
legkiseb b birtoktes t területe |
legkiseb b |
terület |
telek- széless ége |
|
|
az épület- magassá g megenge dett legnagyo bb mértéke |
|
|
3 |
(m2) |
(m2) |
(%) |
(m2) |
(m) |
rövidít és |
(%) |
(m) |
(%) |
4 |
100 000* |
10 000 |
3,0 |
10 000 |
100 |
SZ |
45 |
7,5* |
40 |
14. Műemléki jelentőségű szőlőhegyi kertes mezőgazdasági területek övezete (Mk-1)
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
|
A |
Az övezetben |
|||||
2 |
legkiseb b területe |
a beépítési mód |
a beépíthet ő legkisebb telek terület |
a beépített ség megenge dett legnagyo bb mértéke |
az épület |
az épület- magasság megenge dett legnagyo bb mértéke lakó épület esetén |
a zöldfelüle t legkisebb mértéke |
|
3 |
(m2) |
rövidítés |
(m2) |
(%) |
(m) |
(m) |
(%) |
|
4 |
Mk-1 |
2000* |
SZ |
2000 |
2 |
2,5 |
- |
- |
15. Szőlőhegyi kertes mezőgazdasági területek övezete (Mk-2)
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
|
A |
Az övezetben |
||||||
2 |
legkiseb b területe |
a beépítés i mód |
a beépíth ető legkiseb b telek terület |
a beépíth ető legkiseb b telek- szélessé g |
a beépített ség megenge dett legnagyo bb mértéke |
az épület magasság megenge dett legnagyo bb mértéke |
az épület- magasság megenge dett legnagyo bb mértéke lakó épület esetén |
a zöldfelüle t legkisebb mértéke |
|
3 |
(m2) |
rövidíté |
(m2) |
(m) |
(%) |
(m) |
(m) |
(%) |
|
4 |
Mk-2 |
3000* |
SZ |
720 |
18 |
3 |
3,0 |
- |
- |
16. Különleges Bányaterületek övezete (Kb-B)
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
|
A |
Az övezetben |
|||||
2 |
legkiseb b területe |
a beépítési mód |
a beépíthet ő legkisebb telek terület |
a beépített ség megenge dett legnagyo bb mértéke |
az épület magasság megenge dett legnagyo bb mértéke |
az épület- magasság megenge dett legnagyo bb mértéke lakó épület esetén |
a zöldfelüle t legkisebb mértéke |
|
3 |
(m2) |
rövidítés |
(m2) |
(%) |
(m) |
(m) |
(%) |
|
4 |
Kb-B |
100 000* |
SZ |
10 000 |
2 |
4,5** |
- |
- |
17. Különleges Honvédelmi és Nemzetbiztonsági területek övezete (Kb-Hv)
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
|
A |
Az övezetben |
|||||
2 |
legkiseb b területe |
a beépítési mód |
a beépíthet ő legkisebb telek terület |
a beépített ség megenge dett legnagyo bb mértéke |
az épület magasság megenge dett legnagyo bb mértéke |
az épület- magasság megenge dett legnagyo bb mértéke lakó épület esetén |
a zöldfelüle t legkisebb mértéke |
|
3 |
(m2) |
rövidítés |
(m2) |
(%) |
(m) |
(m) |
(%) |
|
4 |
Kb-Hv |
200 000* |
SZ |
200 000 |
2 |
4,5** |
- |
90 |
18. Különleges hulladékkezelési területek övezete (Kb-Hull)
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
|
A |
Az övezetben |
|||||
2 |
legkiseb b területe |
a beépítés i mód |
a beépíthet ő legkisebb telek terület |
a beépített ség megenge dett legnagyo bb mértéke |
az épület |
az épület- magasság megenge dett legnagyo bb mértéke lakó épület esetén |
a zöldfelüle t legkisebb mértéke |
|
3 |
(m2) |
rövidíté |
(m2) |
(%) |
(m) |
(m) |
(%) |
|
4 |
Kb-Hull |
50 000* |
SZ |
20 000 |
2 |
4,5 |
- |
90 |
19.90 Különleges rekreációs területek övezete (Kb-Rek)
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
|
A |
Az övezetben |
|||||
2 |
legkise bb terület e |
a beépítési mód |
a beépíthet ő legkisebb telek terület |
a beépített ség megenge dett legnagyo bb mértéke |
az épület magasság megenge dett legnagyo bb mértéke |
az épület- magasság megenge dett legnagyo bb mértéke lakó épület esetén |
a zöldfelüle t legkisebb mértéke |
|
3 |
(m2) |
rövidítés |
(m2) |
(%) |
(m) |
(m) |
(%) |
|
4 |
Kb-Rek |
10 000 |
- |
5 000 |
10 |
7,5 |
7,5 |
80 |
2. melléklet
2a. melléklet 91 |
SZT-1/A |
Belterület északi rész |
M=1:2000 |
2b. melléklet |
SZT-1/B |
Belterület déli rész |
M=1:2000 |
2c. melléklet 92 |
SZT-1/C |
Alsópakony |
M=1:2000 |
2d/m. melléklet 93 |
SZT-1/D |
Felsőbabád |
M=1:2000 |
2e. melléklet |
SZT-2/A |
Külterület északi rész |
M=1:8000 |
2f. melléklet |
SZT-2/B |
Külterület déli rész |
M=1:8000 |
3. melléklet
1. településközpont megújulása, bővítése és távlati intézmény-fejlesztése,
2. közcélú zöldterületi fejlesztés,
3. távlati közcélú gyalogos kapcsolat biztosítása,
4. az Ócsai Halászy Károly Általános Iskola bővítése, valamint fejlesztése,
5. az Ócsai Nefelejcs Napközi Otthonos Központi Óvoda és Manóvár Bölcsőde és annak tagintézményeinek bővítése, valamint fejlesztése,
6. sportpálya fejlesztése, területbővítése,
7. új helyi közutak létesítése,
8. csapadékvíz-elvezetési problémák megoldását biztosító vízelvezető árok, záportározó építése.
1. függelék a 3. melléklethez
Lelőhely neve |
Azon. sz. |
Nyilvántartott |
|
1. |
Sátor-hegy ÉK-i része |
41267 |
0354/57, 0354/33, 0354/32, 0354/35 |
2. |
4617/1. lelőhely |
41710 |
0162/1, 0162/2, 0162/3, 016/68, 016/61, 010, 016/70, |
3. |
4617/2. lelőhely |
41714 |
0165, 0166/2, 0164/8, 016/35, 016/66, 016/68, 016/67, |
4. |
4617/4. lelőhely |
41717 |
0170/3, 0169, 0170/1, 0214/3, 0170/2, 07/82, 07/81, |
5. |
Öreghegy |
41725 |
0311, 0294/3, 0295/37, 0295/36, 0312/12, 0312/13, |
6. |
Premontrei monostor |
41730 |
2663, 2651, 2652, 2661, 2662, 2655, 2642, 2654, 2653, |
7. |
Település DNy-i sarka I. |
65402 |
0490/119, 0490/122 |
8. |
Település DNy-i sarka II. |
65406 |
0490/119, 0490/122, 0490/123 |
9. |
Település DNy-i sarka III. |
65410 |
0490/119, 0490/122, 0490/123 |
10. |
Település DNy-i sarka IV. |
65418 |
0490/17, 0490/16, 0490/15 |
11. |
Település DNy-i sarka V. |
65420 |
0492/4, 0492/3 |
12. |
Település DNy-i sarka VI. |
65422 |
0492/11, 0492/10, 0492/9 |
13. |
Település Ny-i széle I. |
65472 |
03/10, 04/4, 04/10 |
14. |
Település Ny-i széle |
65476 |
04/5, 04/6, 04/7 |
15. |
Település Ny-i széle |
65478 |
04/4, 03/6, 03/5, 04/10 |
16. |
Település Ny-i szélén |
65480 |
04/8, 04/7 |
17. |
Ócsa (11) |
65484 |
016/10, 016/28, 016/7 |
18. |
Ócsa (12) |
65486 |
016/8, 016/7 |
19. |
Ócsa (13) |
65488 |
016/29 |
20. |
Ócsa (15) |
65490 |
016/29 |
21. |
Ócsa |
52637 |
0105/2, 0108, 0109, 0110, 0111, 0112, 0113, 0114, 097, |
22. |
Ócsa 25., 35. lelőhely (Mádencia erdő) |
90342 |
0340, 0339/2, 0341/2, 0341/3, 0341/4, 0341/5 |
23. |
Bugyi – MOL 6. |
41245 |
0498/2, 01640 |
Lelőhely neve |
Helyrajzi száma |
|
1. |
Ócsa–FeMu 1 |
0314/6, 0315/19 |
2. |
Ócsa–FeMu 2 |
0324/2-5,11-15 |
3. |
Ócsa–FeMu 3 |
0327, 0326/4, 0328 |
4. |
Ócsa–FeMu 4 |
0332, 0333/4, 0331/6,7,9 |
5. |
Ócsa–FeMu 5 |
0333/1-3 |
6. |
Ócsa–FeMu 6 |
0411, 0412, 0413, 0415, 0416/1, 0417/1, 0344/2 |
7. |
Ócsa–FeMu 7 |
0141 |
8. |
Ócsa–FeMu 8 |
0138 |
9. |
Ócsa–FeMu 9 |
0138 |
10. |
Ócsa–FeMu 10 |
07/24-30,113,114 |
14 |
Ócsa-FeMu 14 |
016/28, 0615/38 |
2. függelék a 3. melléklethez
0357/16, |
0357/17, |
0357/18, |
0357/19, |
0357/20, |
0357/21, |
0357/22, |
0357/23, |
0357/24, |
0357/25, |
0357/26, |
0357/27, |
0357/28, |
0357/29, |
0357/30, |
0357/31, |
0357/32, |
0357/33, |
0357/34, |
0357/35, |
0357/36, |
0357/37, |
0357/38, |
0357/39, |
0357/40, |
0357/41, |
0357/42, |
3. függelék a 3. melléklethez
tudományos (latin) elnevezés |
magyar elnevezés |
Lombos fák |
|
Acer campestre |
mezei juhar |
Acer platanoides |
korai juhar |
Acer pseudoplatanus |
hegyi juhar |
Acer tataricum |
tatár juhar, feketegyűrű juhar |
Alnus glutinosa |
enyves éger, mézgás éger |
Alnus incana |
hamvas éger |
Betula pendula |
közönséges nyír, bibircses nyír |
Betula pubescens |
szőrös nyír, pelyhes nyír |
Carpinus betulus |
közönséges gyertyán |
Carpinus orientalis |
keleti gyertyán |
Castanea sativa |
szelídgesztenye |
Cerasus avium (Prunus avium) |
vadcseresznye, madárcseresznye |
Cerasus mahaleb (Prunus mahaleb) |
sajmeggy |
Fagus sylvatica |
közönséges bükk |
Fraxinus angustifolia ssp. pannonica |
magyar kőris |
Fraxinus excelsior |
magas kőris |
Fraxinus ornus |
virágos kőris, mannakőris |
Juglans regia |
közönséges dió |
Malus sylvestris |
vadalma |
Padus avium |
zelnicemeggy, májusfa |
Populus alba |
fehér nyár |
Populus canescens |
szürke nyár |
Populus nigra |
fekete nyár |
Populus tremula |
rezgő nyár |
Pyrus pyraster |
vadkörte, vackor |
Quercus cerris |
csertölgy, cserfa |
Quercus farnetto (Q. frainetto, Q. conferta) |
magyar tölgy |
Quercus petraea (Q. sessiliflora) |
kocsánytalan tölgy |
Quercus pubescens |
molyhos tölgy |
Quercus robur (Q. pedunculata) |
kocsányos tölgy |
Salix alba |
fehér fűz |
Sorbus aria |
lisztes berkenye |
Sorbus aucuparia |
madárberkenye |
Sorbus dégenii |
- |
Sorbus domestica |
házi berkenye |
Sorbus pseudolatifolia |
- |
Sorbus rédliana |
- |
Sorbus semiincisa |
budai berkenye |
Sorbus torminalis |
barkóca berkenye |
Tilia cordata (T. parviflora) |
kislevelű hárs |
Tilia platyphyllos (T. grandifolia) |
nagylevelű hárs |
Tilia tomentosa (T. argentea) |
ezüst hárs |
Ulmus glabra (Ulmus montana, Ulmus scabra) |
hegyi szil |
Ulmus laevis |
vénic szil |
Ulmus minor (Ulmus campestris) |
mezei szil |
tűlevelű fajok (fenyők) |
|
Abies alba |
jegenyefenyő |
Juniperus communis |
közönséges boróka, gyalogfenyő |
Larix decidua |
vörösfenyő |
Picea abies (Picea excelsa) |
lucfenyő |
Pinus sylvestris |
erdei fenyő |
Taxus baccata |
közönséges tiszafa |
lombos cserjék |
|
Alnus viridis |
havasi éger, zöld éger |
Amelanchier ovalis |
közönséges fanyarka |
Amygdalus nana (Prunus tenella) |
törpe mandula |
Artemisia alba |
sziklai üröm |
Berberis vulgaris |
közönséges borbolya, sóskafa |
Calluna vulgaris (Erica vulgaris) |
csarab |
Cerasus fruticosa (Prunus fruticosa) |
csepleszmeggy |
Clematis vitalba |
erdei iszalag |
Colutea arborescens |
pukkanó dudafürt |
Cornus mas |
húsos som |
Cornus sanguinea |
veresgyűrű som |
Coronilla emerus |
- |
Corylus avellana |
közönséges mogyoró |
Cotinus coggygria |
cserszömörce |
Cotoneaster integerrimus (C. vulgaris) |
szirti madárbirs |
Cotoneaster nigrum (C. melanocarpa) |
fekete madárbirs |
Cotoneaster nebrodensis (C. tomentosa, C. orientalis) |
nagylevelű madárbirs, gyapjas madárbirs |
Crataegus laevigata (C. oxyacantha) |
kétbibés galagonya |
Crataegus monogyna |
egybibés galagonya |
Crataegus nigra |
fekete galagonya |
Crataegus pentagyna |
ötbibés galagonya |
Cytisus ausrtiacus |
buglyos zanót |
Cytisus hirsutus |
borzas zanót |
Cytisus nigricans |
fürtös zanót |
Cytisus decumbens (C. procumbens) |
- |
Cytisus supinus (C. capitalus) |
gombos zanót |
Daphne cneorum |
henyeboroszlán |
Daphne laureola |
babérboroszlán |
Daphne mezereum |
farkasboroszlán |
Erica carnea |
alpesi erika |
Euonymus europaeus |
csíkos kecskerágó |
Euonymus verrucosus |
bibircses kecskerágó |
Frangula alnus (Rhamnus frangula) |
kutyabenge |
Genista tinctoria |
festő rekettye |
Hedera helix |
közönséges borostyán |
Helianthemum numullarium |
napvirág |
Hippophae rhamnoides |
homoktövis |
Laburnum anagyroides |
közönséges sárgaakác, aranyeső |
Ligustrum vulgare |
közönséges fagyal |
Lonicera caprifolium |
jerikói lonc |
Lonicera xylosteum |
ükörke lonc, ükörke |
Prunus spinosa |
kökény |
Rhamnus catharticus |
varjútövis (benge) |
Ribes alpinum |
havasi ribiszke |
Ribes uva-crispa |
- |
Rosa canina |
gyepűrózsa |
Salix caprea |
kecskefűz |
Salix cinerea |
rekettyefűz, hamvas fűz |
Salix eleagnos |
ciglefűz, parti fűz |
Salix fragilis |
törékeny fűz csőrege fűz |
Salix pentandra |
babérfűz |
Salix purpurea |
csigolyafűz |
Salix rosmarinifolia |
serevényfűz |
Salix triandra |
mandulalevelű fűz |
Salix viminalis |
kosárkötő fűz |
Sambucus nigra |
fekete bodza |
Sambucus racemosa |
fürtös bodza |
Sarothamnus scoparius (Cytisus scoparius) |
seprőzanót |
Spiraea media |
szirti gyöngyvessző |
Spiraea salicifolia |
fűzlevelű gyöngyvessző |
Staphylea pinnata |
mogyorós hólyagfa |
Viburnum lantana |
ostorménfa |
Viburnum opulus |
kányabangita |
Vitis sylvestris |
ligeti szőlő |
4. függelék a 3. melléklethez
a) belterületen:
b) külterületen:
c) külterületen, amennyiben a szomszédos földterület szőlő, gyümölcsös vagy zártkert, szőlőt és gyümölcsfát a b) pontban foglalt ültetési távolságok megtartásával, egyéb bokrot, vagy fát az alábbi ültetési távolságok megtartásával lehet ültetni:
Egységes szerkezetben a 2/2018. (I. 31.) önkormányzati rendelettel, hatályos 2018. február 2-től; az 5/2018. (III. 28.) önkormányzati rendelettel, hatályos 2018. április 1-től; a 11/2019. (VI. 27.) önkormányzati rendelettel, hatályos 2019. július 1-től, a 2/2020. (I.30.) önkormányzati rendelettel, hatályos 2020. január 31-től, a 7/2021. (II. 26.) önkormányzati rendelettel, hatályos 2021. március 26-tól.
Módosult a 7/2021. (II. 26.) önkormányzati rendelet 3. §-a alapján, hatályos 2021. március 26-tól.
Módosult a 2/2018. (I. 31.) önkormányzati rendelet 1. §-a alapján, hatályos 2018. február 2-től.
Módosult a 2/2018. (I. 31.) önkormányzati rendelet 1. §-a alapján, hatályos 2018. február 2-től.
Módosult a 2/2018. (I. 31.) önkormányzati rendelet 1. §-a alapján, hatályos 2018. február 2-től.
Módosult a 2/2018. (I. 31.) önkormányzati rendelet 2. §-a alapján, hatályos 2018. február 2-től.
Hatályon kívül a 2/2018. (I. 31.) önkormányzati rendelet 21. §-a alapján.
Hatályon kívül a 2/2018. (I. 31.) önkormányzati rendelet 22. §-a alapján.
Módosult a 2/2018. (I. 31.) önkormányzati rendelet 3. §-a alapján, hatályos 2018. február 2-tól.
Módosult a 2/2018. (I. 31.) önkormányzati rendelet 3. §-a alapján, hatályos 2018. február 2-tól.
Módosult a 2/2018. (I. 31.) önkormányzati rendelet 3. §-a alapján, hatályos 2018. február 2-tól.
Hatályon kívül a 2/2018. (I. 31.) önkormányzati rendelet 23. §-a alapján.
Módosult a 2/2018. (I. 31.) önkormányzati rendelet 4. §-a alapján, hatályos 2018. február 2-tól
Hatályon kívül a 2/2018. (I. 31.) önkormányzati rendelet 25. §-a alapján.
Módosult a 2/2018. (I. 31.) önkormányzati rendelet 5. §-a alapján, hatályos 2018. február 2-tól.
Módosult a 2/2018. (I. 31.) önkormányzati rendelet 5. §-a alapján, hatályos 2018. február 2-tól.
Módosult a 7/2021. (II. 26.) önkormányzati rendelet 4. §-a alapján, hatályos 2021. március 26-tól.
Hatályon kívül a 2/2018. (I. 31.) önkormányzati rendelet 26. §-a alapján.
Módosult a 7/2021. (II. 26.) önkormányzati rendelet 5. §-a alapján, hatályos 2021. március 26-tól.
Módosult a 7/2021. (II. 26.) önkormányzati rendelet 6. §-a alapján, hatályos 2021. március 26-tól.
Módosult a 7/2021. (II. 26.) önkormányzati rendelet 6. §-a alapján, hatályos 2021. március 26-tól.
Módosult a 7/2021. (II. 26.) önkormányzati rendelet 6. §-a alapján, hatályos 2021. március 26-tól.
Módosult a 7/2021. (II. 26.) önkormányzati rendelet 6. §-a alapján, hatályos 2021. március 26-tól.
Hatályon kívül a 2/2018. (I. 31.) önkormányzati rendelet 27. §-a alapján.
Hatályon kívül a 2/2018. (I. 31.) önkormányzati rendelet 28. §-a alapján.
Módosult a 2/2018. (I. 31.) önkormányzati rendelet 6. §-a alapján, hatályos 2018. február 2-tól.
Hatályon kívül a 2/2018. (I. 31.) önkormányzati rendelet 29. §-a alapján.
Hatályon kívül a 2/2018. (I. 31.) önkormányzati rendelet 30. §-a alapján.
Módosult a 7/2021. (II. 26.) önkormányzati rendelet 7. §-a alapján, hatályos 2021. március 26-tól.
Módosult a 7/2021. (II. 26.) önkormányzati rendelet 8. §-a alapján, hatályos 2021. március 26-tól.
Módosult a 2/2018. (I. 31.) önkormányzati rendelet 7. §-a alapján, hatályos 2018. február 2-tól.
Kiegészült a 2/2018. (I. 31.) önkormányzati rendelet 8. §-a és módosult a 7/2021. (II. 26.) önkormányzati rendelet 9. §-a alapján, hatályos 2021. március 26-tól.
Hatályon kívül a 2/2018. (I. 31.) önkormányzati rendelet 31. §-a alapján.
Módosult a 2/2018. (I. 31.) önkormányzati rendelet 9. §-a alapján, hatályos 2018. február 2-tól
Hatályon kívül 2/2018. (I. 31.) önkormányzati rendelet 32. §-a alapján.
Kiegészítette a 7/2021. (II. 26.) önkormányzati rendelet 10. §-a, hatályos 2021. március 26-tól.
Hatályon kívül a 2/2018. (I. 31.) önkormányzati rendelet 33. §-a alapján.
Módosult a 7/2021. (II. 26.) önkormányzati rendelet 11. §-a alapján, hatályos 2021. március 26-tól.
Módosult az 5/2018. (III. 28.) önkormányzati rendelet 1. §-a alapján.
Hatályon kívül a 2/2018. (I. 31.) önkormányzati rendelet 34. §-a alapján.
Módosult a 2/2018. (I. 31.) önkormányzati rendelet 10. §-a alapján, hatályos 2018. február 2-tól.
Módosult a 7/2021. (II. 26.) önkormányzati rendelet 12. §-a alapján, hatályos 2021. március 26-tól.
Hatályon kívül a 2/2018. (I. 31.) önkormányzati rendelt 36. §-a alapján.
Kiegészítette a 7/2021. (II. 26.) önkormányzati rendelet 13. §-a, hatályos 2021. március 26-tól.
Módosult a 7/2021. (II. 26.) önkormányzati rendelet 14. §-a alapján, hatályos 2021. március 26-tól.
Módosult a 2/2018. (I. 31.) önkormányzati rendelet 11. §-a alapján, hatályos 2018. február 2-tól.
Kiegészítette a 7/2021. (II. 26.) önkormányzati rendelet 15. §-a, hatályos 2021. március 26-tól.
Módosult a 7/2021. (II. 26.) önkormányzati rendelet 16. §-a alapján, hatályos 2021. március 26-tól.
Módosult a 7/2021. (II. 26.) önkormányzati rendelet 17. §-a alapján, hatályos 2021. március 26-tól.
Módosult a 7/2021. (II. 26.) önkormányzati rendelet 18. §-a alapján, hatályos 2021. március 26-tól.
Módosult a 7/2021. (II. 26.) önkormányzati rendelet 19. §-a alapján, hatályos 2021. március 26-tól.
52 Módosult a 7/2021. (II. 26.) önkormányzati rendelet 20. §-a alapján, hatályos 2021. március 26-tól.
Módosult a 7/2021. (II. 26.) önkormányzati rendelet 20. §-a alapján, hatályos 2021. március 26-tól.
Módosult a 7/2021. (II. 26.) önkormányzati rendelet 20. §-a alapján, hatályos 2021. március 26-tól.
Módosult a 7/2021. (II. 26.) önkormányzati rendelet 20. §-a alapján, hatályos 2021. március 26-tól.
Hatályon kívül a 7/2021. (II. 26.) önkormányzati rendelet 29. § (2) bekezdése alapján.
Hatályon kívül a 7/2021. (II. 26.) önkormányzati rendelet 29. § (2) bekezdése alapján.
Hatályon kívül a 7/2021. (II. 26.) önkormányzati rendelet 29. § (2) bekezdése alapján.
Hatályon kívül a 2/2018. (I. 31.) önkormányzati rendelet 37. §-a alapján.
Módosult a 2/2018. (I. 31.) önkormányzati rendelet 12. §-a alapján, hatályos 2018. február 2-tól.
Hatályon kívül a 2/2018. (I. 31.) önkormányzati rendelet 38. §-a alapján.
Módosult a 2/2018. (I. 31.) önkormányzati rendelet 13. §-a alapján, hatályos 2018. február 2-tól.
Módosult a 7/2021. (II. 26.) önkormányzati rendelet 21. §-a alapján, hatályos 2021. március 26-tól.
Módosult a 2/2018. (I. 31.) önkormányzati rendelet 14. §-a alapján, hatályos 2018. február 2-tól.
Hatályon kívül a 2/2018. (I. 31.) önkormányzati rendelet 39. §-a alapján.
Hatályon kívül a 2/2018. (I. 31.) önkormányzati rendelet 40. §-a alapján.
Hatályon kívül a 2/2018. (I. 31.) önkormányzati rendelet 40. §-a alapján.
Módosult a 2/2018. (I. 31.) önkormányzati rendelet 15. §-a alapján, hatályos 2018. február 2-tól.
Hatályon kívül a 2/2018. (I. 31.) önkormányzati rendelet 41. §-a alapján.
Módosult a 2/2018. (I. 31.) önkormányzati rendelet 16. §-a alapján, hatályos 2018. február 2-tól.
Módosult a 2/2018. (I. 31.) önkormányzati rendelet 17. §-a alapján, hatályos 2018. február 2-tól.
Hatályon kívül helyezte a 2/2018. (I. 31.) önkormányzati rendelet 42. §-a.
Módosult a 2/2018. (I. 31.) önkormányzati rendelet 18. §-a alapján, hatályos 2018. február 2-tól.
Kiegészítette a 7/2021. (II. 26.) önkormányzati rendelet 22. §-a, hatályos 2021. március 26-tól.
Kiegészítette a 7/2021. (II. 26.) önkormányzati rendelet 23. §-a, hatályos 2021. március 26-tól.
Kiegészítette a 7/2021. (II. 26.) önkormányzati rendelet 23. §-a, hatályos 2021. március 26-tól.
Kiegészítette a 7/2021. (II. 26.) önkormányzati rendelet 23. §-a, hatályos 2021. március 26-tól.
Kiegészítette a 7/2021. (II. 26.) önkormányzati rendelet 23. §-a, hatályos 2021. március 26-tól.
Kiegészítette a 7/2021. (II. 26.) önkormányzati rendelet 23. §-a, hatályos 2021. március 26-tól.
Módosult a 2/2018. (I. 31.) önkormányzati rendelet 19. §-a alapján, hatályos 2018. február 2-tól.
Módosult a 2/2018. (I. 31.) önkormányzati rendelet 20. §-a alapján, hatályos 2018. február 2-tól.
Módosult a 7/2021. (II. 26.) önkormányzati rendelet 2. §-a alapján, hatályos 2021. március 26-tól.
Módosult a 2/2020. (I.30.) önkormányzati rendelet 1. §-a alapján, hatályos 2020. január 31-től.
Módosult a 7/2021. (II. 26.) önkormányzati rendelet 2. §-a alapján, hatályos 2021. március 26-tól.
Módosult a 7/2021. (II. 26.) önkormányzati rendelet 2. §-a alapján, hatályos 2021. március 26-tól.
Módosította a 7/2021. (II. 26.) önkormányzati rendelet 24. §-a, hatályos 2021. március 26-tól.
Módosította a 7/2021. (II. 26.) önkormányzati rendelet 25. §-a, hatályos 2021. március 26-tól.
Módosította a 7/2021. (II. 26.) önkormányzati rendelet 26. §-a, hatályos 2021. március 26-tól.
Módosította a 7/2021. (II. 26.) önkormányzati rendelet 27. §-a, hatályos 2021. március 26-tól.
Kiegészítette a 7/2021. (II. 26.) önkormányzati rendelet 28. §-a, hatályos 2021. március 26-tól.
Módosult az 5/2018. (III. 28.) önkormányzati rendelet 2.§-a alapján, hatályos 2018. április 1-től
Módosult a 11/2019. (VI.27.) önkormányzati rendelet 2. §-a alapján, hatályos 2019. július 1-től.
Módosult a 2/2020. (I.30.) önkormányzati rendelet 1. §-a alapján, hatályos 2020. január 31-től.