Remeteszőlős Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2017. (VI. 14.) önkormányzati rendelete
Remeteszőlős Község Helyi Építési Szabályzatáról
Hatályos: 2024. 06. 06Remeteszőlős Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2017. (VI. 14.) önkormányzati rendelete
Remeteszőlős Község Helyi Építési Szabályzatáról
Remeteszőlős Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott hatáskörében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv) 13. § (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv) 6. §. (1) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva, a 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 13. § (1) bekezdésében, valamint a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településfejlesztési eszközökről, valamint az egyes sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 45. § (2) bb) pontjában, a 32. § a) pontjában és a 36. §-ában foglaltakra figyelemmel, a Tr. 9. számú mellékletben megjelölt véleményezési jogkörben eljáró szervek, és az érintett területi és települési önkormányzatok, illetve a partnerségi egyeztetés szabályai szerint a partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
1. A helyi építési szabályzat alkalmazása és hatálya
1. § (1) Jelen helyi építési szabályzat (a továbbiakban: szabályzat) hatálya Remeteszőlős Község közigazgatási területére terjed ki.
(2) Jelen szabályzat mellékletei:
a) 1. sz. melléklete: a SZT jelű Szabályozási Tervlap M 1:2000 méretarányú szelvényekben, SZT-1.-4. sorszámú szelvényszámokban, az SZT-J jelű jelmagyarázat és SZT-E jelű előlap átnézeti térképpel.
b) 2.sz. melléklet: Jelen rendelet alkalmazásában használt fogalmak magyarázata.
(3) Jelen szabályzat függelékei:
a) 1.sz. függelék: A szabályozási terven jelölt területeken – a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény erejénél fogva általános védelem alatt álló - nyilvántartott régészeti lelőhelyek
b) 2.sz. függelék: Elővásárlási jog bejegyzésre javasolt ingatlanok listája.
(4) Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) és a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településfejlesztési eszközökről, valamint az egyes sajátos jogintézményekről szóló (a továbbiakban:Tr.) előírásait a szabályzatban foglalt eltérésekkel együtt kell alkalmazni.
2. A szabályozási eszközei
2. § (1) A Szabályozási Terv kötelező érvényű szabályozási elemei:
a) tervezett belterületi határvonal,
b) szabályozási vonal,
c) az építési övezet és övezet határa,
d) az építési övezet és övezet színe-, és jele,
e) megszüntető jel,
f) szabályozási elemekre vonatkozó méretek,
g) nem közlekedési célú közterület (zöldfelület)
h) közhasználat céljára átadandó terület
(2) A Szabályozási Terv javasolt szabályozási elemei:
a) megtartásra javasolt zöldfelület.
(3) A Szabályozási Tervlapon más jogszabállyal megállapított elemek:
a) NATURA 2000 terület,
b) országos ökológiai hálózat - magterület,
c) országos ökológiai hálózat - ökológiai folyosó,
d) országosan védett természeti terület (Budai tájvédelmi körzet),
e) tájképvédelmi terület,
f) karszt terület határa,
g) nyilvántartott régészeti lelőhely határa és azonosítója,
h) Ördög árok védőtávolsága,
i) közúti védőtávolság határa.
(4) A Szabályozási Tervlap a szabályzattal együtt alkalmazandó. A Szabályozási Tervlapon jelölt, egyéb jogszabállyal megállapított és jelölt elemek a vonatkozó felsőbbrendű jogszabályi előírások és ágazati szabványok alapján válnak kötelezővé. Amennyiben ezen elemek bármelyike a szabályzat hatályba lépését követően módosul és ezzel a szabályozási terven feltüntetett elemtől eltér, annyiban azokra a vonatkozó jogszabályi előírások alkalmazandók.
3. Védelmek és korlátozások
3. § (1) A szabályozási tervlapon rögzített védelmek és korlátozások tájékoztató jellegűek. A mindenkori ágazati jogszabályok, műszaki szabványok által megállapított
a) védőterületek,
b) védelmek és korlátozások
c) folyó és állóvizek, valamint árvízvédelmi karbantartási sávok
figyelembe vétele kötelező, azok kiterjedése és határa, valamint az azok területén folytatható építési tevékenység szabályai a mindenkor hatályos jogszabályok-, illetve az egyes hatósági eljárásokban elrendeltek szerint alkalmazandók.
4. Bel – és külterület, belterületbe vonás
4. § (1) A Szabályozási Terv tartalmazza - a más jogszabály szerint - belterületbe vonható területeket.
(2) A Szabályozási Tervlapon meghatározott belterületbe vonás ütemezetten is végrehajtható, a szabályzat előírásainak megfelelően kialakított telekcsoportonként. A telkenkénti belterületbe vonás csak belterületi telekhez közvetlenül kapcsolódó telek esetében megengedett.
SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK
5. Telekalakítás
5. § (1) Lakóterületen a kialakult telekstruktúrába nem illeszkedő geometriájú telekalakítás sem a közterülethez kapcsolódóan, sem tömbbelsőben (magánúttal történő megközelítéssel) nem megengedett. A telekalakítás során figyelembe kell venni a meglévő építési telkeknek a kiszolgáló közterülethez viszonyított geometriai kialakítását és illeszkedni kell a telektömbre jellemző utcai telekszélességhez és telekmélységhez az építési övezeti előírások betartása mellett.
(2) Remeteszőlős közigazgatási területén nyúlványos telek újonnan nem kialakítható.
(3) A meglévő telkek méretei a már kialakult tömbökben eltérhetnek az egyes építési övezetek előírt telekméreteitől, de új telket kialakítani, telket megosztani csak az építési övezetben előírt telekméretnek megfelelően lehet.
(4) A közműellátást szolgáló mérnöki építmények, műtárgyak, illetve magánutak számára, az építési övezet, övezetre meghatározott "a kialakítható telek legkisebb területe, és legkisebb telekszélessége, mélysége" előírásoktól eltérő műszakilag szükséges méretű telek kialakítható.
(5) Az építési övezetekben meghatározott minimális telekméreteket kizárólag telekcsoport újraosztás, telekfelosztás esetén kell figyelembe venni.
5/A.1 Magánút (saját használatú út) létesítésének szabályai
5/A. § (1) Telektömb feltárás magánúttal történő kialakításának szabályai:
a) magánút kizárólag kiszolgáló út, gyalogút vagy lovas út szerepkörrel alakítható ki,
b) építési telket kiszolgáló magánút a közterületre vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően építhető.
(2) Magánút létesítésének feltételei:
a) A magánútnak közvetlenül csatlakoznia kell közterülethez,
b) Egynél több építési telek feltárására szolgáló magánút kialakítása esetén azt közforgalom elől el nem zárt magánútként kell kialakítani és fenntartani.
(3) Országos védett természeti területen kialakított magánutat közforgalom elől elzártan kell kialakítani és fenntartani az alábbi feltételek teljesítése mellett:
a) a magánút kialakítása nem veszélyeztetheti vagy károsíthatja az országos jelentőségű fokozottan védett természeti területen a védett természeti értékeket,
b) a területen fokozottan védett természeti terület élővilágát zavaró létesítmények vagy világító reklámberendezés nem telepíthető,
c) a magánút körbekerítése nem megengedett, a közforgalom kizárását forgalomtechnikai berendezésekkel (táblázás) kell biztosítani.
(4) Magánút rendeltetésű telek minimális szélessége:
a) Lakóterület feltárását biztosító kiszolgáló út esetén a szabályozási tervlapon jelöltek szerint. Jelölés hiányában legalább 10,0 méter, gazdasági terület feltárását biztosító kiszolgáló út esetén: legalább 15,0 méter.
b) Mezőgazdasági út esetén: legalább 6,0 méter.
c) Gyalogút vagy lovas út esetén: 3,0 méter.”
6. Elővásárlási jog
6. § (1) Remeteszőlős Önkormányzatát elővásárlási jog illeti meg a szabályozási tervlapon célzottan jelölt, valamint a szabályozási vonallal érintett ingatlanokra –az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény és a vonatkozó jogszabályi keretek között- a hatásköri jegyzékben meghatározott önkormányzati feladatok ellátására, valamint a település működésének biztosítása érdekében:
a) a közlekedés javítása,
b) zöldterületek biztosítása,
c) alapintézményi ellátás biztosíthatósága
céljából.
7. Kisajátítás
7. § (1) A közérdekek érvényesítése, a településszerkezet kedvezőbb alakítása és az 6. §(1) bekezdésben meghatározott közérdekű célok megvalósítása érdekében, az alább meghatározott ingatlanok esetében kisajátítási jog keletkezik: a Köu-4/01 övezetbe eső idegen tulajdonú ingatlanok, ingatlan részek.
TÁJ-, ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELME
8. Táj- és természetvédelmi területek előírásai
8. § (1) A települést érintő magasabb szintű és egyéb helyi jogszabályokkal megállapított természetvédelmi, ökológiai szempontból érintett területeket a szabályozási terv tartalmazza, az alábbiak szerint.
a) Natura 2000 területek – Budai-hegység elnevezésű Natura2000 terület,
b) Országos jelentőségű természetvédelmi területek:
ba) Budai Tájvédelmi Körzet,
bb) Remete-hegyi fokozottan védett terület,
bc) ex lege védett barlangok.
c) Ökológiai hálózati elemek:
ca) magterület: a település ÉK-i részének a Budai Tájvédelmi Körzetbe tartozó erdőterületei,
cb ökológiai folyosó: az Ördög-árok külterületi szakaszának nyugati része a vízfolyást kísérő ligetekkel és a Nagykovácsi útig húzódó mezőgazdasági területekkel.
(2) Az ex-lege védett területek, vízfolyások, mocsaras rét, legelők, bokrosodó területek növényzetét meg kell őrizni.
(3) Az (1) bekezdésben szereplő szabályozási elemekkel érintett területek felhasználása, a területen építési tevékenység, változtatás a vonatkozó jogszabályokban rögzített követelmények figyelembevételével történhet.
9. Zöldfelületek általános előírásai
9. § (1) A kötelező legkisebb zöldfelület számításánál a víz- és légáteresztő burkolat, műanyag gyeprács, gyephézagosan kialakított szilárd burkolat nem vehető figyelembe.
(2) A zöldfelületek legkisebb mértékének számítása során a vízfelületek az alábbiak szerint vehetők figyelembe:
a) természetes vízfelület (patak, tó) illetve szigetelés nélküli medrű mesterséges vízfelület állandó vízborítottsággal, állandó vízi élővilággal: 100 %
b) mesterséges vízfelület szigetelt mederrel, állandó vízborítottsággal, állandó vízi élővilággal: 75 %
c) a kerti úszómedencék felülete a zöldfelületbe nem számítható be: 0 %.
(3) A szabályozási tervlapon „A telek be nem építhető területe” jelöléssel érintett ingatlanon a meglévő zöldfelületi borítottság mértékének fenntartására figyelemmel kell a burkolt felületeket elhelyezni.
(4) Nem közlekedési célú közterület – zöldfelület jelű területen elhelyezhető:
a) a dísz- és pihenőkert funkcióhoz, rekreációhoz kapcsolódó építmények (pihenőhely, sétaút, díszkút, emlékmű),
b) a testedzést szolgáló építmények (játszótér, tornapálya, sportpálya),
10. Favédelmi előírások
10. § Az 1 m magasságban mért 15 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű fát kivágni csak engedéllyel lehet, ez alól kivételt képez a növény-egészségügyi-, élet- és vagyonvédelmi okból történő fakivágás. A kivágott fák pótlásának mértéke a kivágott fák darabszámával megegyező számú faegyed.
11. Közutak menti zöldfelületek és a közterületi zöldfelületek
11. § (1) Közutak menti közterületi zöldfelületi sávok a gépkocsi behajtók, köztárgyak területének kivételével növényzettel fedetten alakítandók ki.
(2) A közterületeken kizárólag a tulajdonos Önkormányzat rendelkezik növénykiültetési joggal.
(3) Meglévő fasorok kiegészítésénél, pótlásánál azonos fafajt kell alkalmazni, kivéve, ha településesztétikai okok, baleset elhárítás, vagy a fák egészségi állapota a fasor teljes cseréjét teszik szükségessé, illetve ha a fafaj allergén, vagy életfeltételei az adott területen nem kellően biztosítottak.
(4) Új belterületi közlekedési célú közterület és közhasználat céljára átadott magánút kialakításánál
a) 10,0-14,0 m telekszélességnél legalább egyoldali fasor,
b) 14,0 m telekszélesség felett kétoldali fasor
telepítése javasolt.
(5) A közterületi zöldfelületek kialakításánál a termőhelyi adottságoknak megfelelő fajokat kell alkalmazni.
KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK
12. Általános környezetvédelmi előírások
12. § (1) A település igazgatási területén az egyes területek használata úgy folytatható, ha a használat:
a) a vonatkozó hatályos jogszabályokban megengedett határértéket el nem érő mértékű környezetterhelést és igénybevételt okoz,
b) kizárja a környezetkárosítást,
c) következtében a meglévő környezeti ártalom és szennyezés mértéke megszűnik, vagy legalább csökken.
13. A termőföld védelme
13. § (1) A termőföld minőségének védelme, az erózió veszély elkerülése érdekében a földhasznosítás során a termőhely ökológiai adottságaihoz igazodó talajvédő gazdálkodást kell folytatni.
(2) Termőföld művelés alóli kivonását a beépítés ütemének megfelelően kell végrehajtani, a beruházás megkezdéséig az eredeti művelési ágnak megfelelő területhasznosítást kell folytatni.
(3) A termőföldön végzett beruházások esetében gondoskodni kell a humuszos termőréteg megmentéséről, összegyűjtéséről és újrahasznosításról. Lehetséges mértékig helyben kell a letermelt humuszos termőréteget felhasználni.
14. Talaj-, felszíni és felszín alatti vizek védelme
14. § (1) Tereprendezés, területfeltöltés során szennyezett talaj, hulladéknak minősülő anyag nem használható.
(2) Élővízfolyás rendezése során környezet- és természetbarát mérnökbiológiai módszer alkalmazható.
(3) A telkeken rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén belül biztosítható legyen.
(4) A közigazgatási területen a felszíni vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos. A vízfolyások védelme érdekében.
a) állattartó építmény a vízfolyások legalább 200 m-es körzetén belül nem létesíthető;
b) a felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a vízparti sávban a természetközeli ligetes fás társulások, természetközeli ökoszisztémák védelmét biztosítani kell.
15. A levegő tisztaságának védelme
15. § (1) Légszennyezést okozó, helyhez kötött működő, illetve új létesítménynél olyan technológiai és anyagkezelési eljárást kell alkalmazni, amelynek légszennyezőanyag kibocsátása nem haladja meg az illetékes levegőtisztaság-védelmi hatóság által meghatározott határértéket.
(2) Levegőtisztaság-védelmi szempontból védelmi övezetet igénylő tevékenység a közigazgatási területen nem folytatható.
16. Zaj- és rezgésvédelem
16. § (1) Úthálózat felújítása során, továbbá új közlekedési elem létesítése, kiépítése esetén a zaj- és rezgésterhelés csökkentése érdekében a hatályos követelményeknek legmegfelelőbb műszaki megoldásokat, illetve anyagokat kell alkalmazni.
(2) Meglévő, védendő funkciójú és határérték feletti zajnak kitett épületek felújításakor, átépítésekor biztosítani kell, az előírt belsőtéri zajterhelési határértékek teljesülését a zajtól védendő helyiség megfelelő tájolásával, vagy passzív akusztikai védelem alkalmazásával.
17. Hulladékkezelés
17. § (1) Lakó- és vegyes területek övezeteiben veszélyes hulladékot eredményező tevékenységek kizárólag a lakosság alapfokú ellátását szolgáló létesítményekben folytathatók (pl.: fotólabor, gyógyszertár, fogászat, javítószolgáltatások stb.).
(2) A közigazgatási területen kívül keletkezett veszélyes hulladékok a közigazgatási területen nem tárolhatók és nem dolgozhatók fel.
KÖZMŰELLÁTÁS ÉS ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS ELŐÍRÁSAI
18. Általános előírások
18. § (1) A meglévő és a tervezett közüzemű:
a) vízellátás,
b) vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz),
c) energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás),
d) elektronikus hírközlés
hálózatai és létesítményei, építményei továbbá azok ágazati előírások szerinti védőtávolságai (biztonsági övezetei) számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi, vezeték jogi bejegyzéssel kell fenntartani.
(2) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni.
(3) A közművek műtárgyainak és építményeinek elhelyezésekor figyelemmel kell lenni
a)2
b) környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag),
c) a hálózatokhoz való hozzáférhetőségre
(4) Új út építése, út rekonstrukciója esetén (közforgalmú és magánút esetén egyaránt)
a) a tervezett közművek egyidejű megépítéséről,
b) a meglevő közművek szükséges felújításáról,
c) a csapadékvizek elvezetéséről,
d) közforgalmú út esetén belterületen és külterület beépítésre szánt területén a közvilágítás kiépítéséről,
e) magánút esetén kül- és belterület beépítésre szánt területén a térvilágítás megépítéséről
gondoskodni kell.
(5) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor
a) a feleslegessé vált hálózatot és létesítményt, építményt el kell bontani,
b) az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény betömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani,
új közműrendszer szakaszos kiépítése esetén a meglevő (felszámolásra tervezett) és új rendszer kapcsolatát az átépítés ideje alatt biztosítani kell.
(6) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani.
19. Vízellátás
19. § (1) Beépítésre szánt területen új közüzemű vízelosztó hálózat:
a) csak a szennyvíz közcsatorna hálózattal együtt építhető,
b) fogyasztói csatlakozás nem helyezhető üzembe a szennyvíz közcsatorna hálózatra való csatlakozás üzembe helyezését megelőzően.
(2) A beépítésre nem szánt területek vízellátása helyi vízbeszerzésről is biztosítható, ha azt az érintett hatóság ivóvízként elfogadja.
(3) Közterületen, új vízhálózat építésénél, rekonstrukciójánál:
a) dn 100-as átmérőnél kisebb keresztmetszetű vezetéket építeni nem szabad,
b) a hálózatot körvezetékes rendszerként kell építeni.
(4) Ha a közhálózatról a tüzivíz igény nem biztosítható, akkor helyi tüzivíz tározó létesítése, vagy az épület megfelelő tűzszakaszolásával a tüzivíz igény csökkentése szükséges.
20. Szennyvízelvezetés
20. § (1) Új szennyvízelvezető hálózatot elválasztott rendszerrel szabad építeni.
(2) A település hidrogeológiai és geológiai adottsága miatt, valamint a talaj, talajvíz és a felszíni vizek védelme érdekében a szennyvíz és a tisztított szennyvíz is közvetlen, vagy drénhálózattal történő talajba szikkasztása, talajvízbe, állóvízbe való bevezetése a település teljes közigazgatási területén tilos.
(3) Szennyvízátemelő műtárgy védőtávolság igénye:
a) hatóság által egyedileg megállapított és rögzített mérettel
b) előzetes megállapítás nélkül:
ba) bűzzáróan és zajvédelemmel kivitelezett műtárgy esetén 20 m
bb) bűzzár vagy zajvédelem nélküli műtárgy esetén 150 m.
21. Felszíni vízrendezés, csapadékvíz elvezetés
21. § (1) A felszíni vizek (vízfolyások vízfelületek, tavak) mederkarbantartó parti sávját közterületként kell szabadon hagyni, amennyiben a karbantartó sávot közterületként nem lehet lejegyezni, úgy szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a karbantartás lehetőségét biztosítani. A biztosítandó parti sáv:
a) a folyók, patakok mentén 6 m-es sáv
b) a nyílt árkok mentén minimum 3 m-es sáv.
(2) A csapadékvíz elvezetésére elválasztott rendszerű vízelvezetést kell kiépíteni.
(3) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét minden beruházásnál ellenőrizni kell és csak akkor valósítható meg, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig és arra a befogadó kezelője befogadói nyilatkozatot ad.
(4) Ha a csapadékvíz szállító hálózat, vagy a befogadó a többlet vizeket elvezetni nem tudja, akkor telken belül kell a többlet csapadékvizek visszatartását megoldani és csak késleltetve, fékezetten lehet a befogadó nyilatkozatnak megfelelően a közhálózatba (akár zárt csapadékcsatorna, akár nyílt árkos a közcsatorna hálózat) kivezetni.
(5) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják, ezért az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy
a) a kocsibehajtó 3,5 m-nél szélesebb nem lehet
b) telkenként csak egy kocsi behajtó létesíthető (saroktelek kivételével)
c) az áteresz víz-visszaduzzasztást ne okozzon, és
d) a vízszállítás akadálymentes legyen.
22. Villamosenergia ellátás
22. §3
23. Földgázellátás
23. §4
24. Megújuló energiatermelő létesítmények
24. § (1)5
(2) Háztartási méretű kiserőmű kapacitását (50 kVA) meghaladó közcélú erőmű telepítése, csak arra kijelölt különleges energiatermelő övezetben helyezhető el.
25. Elektronikus hírközlés
25. §6
AZ ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
26. Általános beépítési előírások
26. § (1) Építési övezet-, övezet telkén építményt elhelyezni –eltérő rendelkezés hiányában- az elő-, oldal-, és hátsókertek által meghatározott építési helyen belül, a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével szabad.
(2) Az építési övezetekben terepszint alatti beépítés építési helyen belül történhet, amelynek mértéke az építési övezetre megállapított maximális beépítettség mértékének másfélszerese lehet.
(3)7 Eltérő rendelkezés hiányában építési telken kiszolgáló épületek, melléképítmények, gépészeti berendezések és közműpótló műtárgyak kizárólag építési helyen belül helyezhetők el.
(4) A település közigazgatási területén az üzemszerű állattartás építményei nem helyezhetők el.
(5) A megengedett legnagyobb épületmagasság értékét az épületnek nem minősülő építmények esetében is alkalmazni kell, kivéve önálló kerítés építésének eseteit.
(6)8 Az építés hely meghatározása:
a) Az elő-, oldal-, és hátsókert méretének meghatározását az OTÉK előírásai alapján kell meghatározni.
b) Ahol a szabályozási tervlap a telken építési helyet jelöl, ott az általános építési hely előírásai helyett a szabályozási tervlapon feltüntetettet kell figyelembe venni.
(7)9 Gépjárműtárolók építési helyen kívüli létesítésének telepítési szabályai:
a) támfalgarázs, mely:
aa) építési helyen vagy előkertben elhelyezett,
ab) alapterülete legfeljebb 40 m2,
ac) homlokzatmagassága legfeljebb 2,80 méter.
b) fedett-nyitott gépkocsi tároló, mely
ba) előkertben elhelyezett,
bb) alapterülete legfeljebb 36 m2,
bc) homlokzatmagassága: legfeljebb 2,50 méter.
c) zárt gépkocsi tároló (garázs), mely
ca) kizárólag építési helyen belül a főépülettel egy tömegben vagy különállóan elhelyezett,
cb) alapterülete minimum 13,5 m2.
(8) Az épület lejtő felőli homlokzatának homlokzatmagassági értéke az építési övezetben meghatározott épületmagasság értékét
a) 10%-os lejtés meredekségig +1,0 méterrel,
b) 10%-nál nagyobb meredekség esetén +1,5 méterrel
meghaladhatja.
(9) Remeteszőlős közigazgatási területén az építési övezetekben a közművesítettség mértéke: teljes közművesítettség.
27. Kerítés
27. §10 Kerítés magassága
28. Építés lejtős terepen, támfal, rézsű, támfalgarázs
28. § (1) Telek természetes terepfelülete legfeljebb 1,5 méterrel változtatható meg. Építési helyen kívül a természetes terepfelület korlátozás nélküli megváltoztatása az alábbi esetekben megengedett.
a) a telek biztonságos megközelítését szolgáló terepbevágásokat a térszín alá kerülő támfalgarázs vagy
b) térszín alatti garázsszint (pinceszint),
29. Tetőfelépítmény
29. §12
30. Közterületekre, közhasználat céljára átadott területekre vonatkozó rendelkezések
30. § (1) A település közterületein, közhasználat céljára átadott területein elhelyezhető építmények, köztárgyak az alábbiak:
a) reklám, hirdető berendezés önálló, maximum 1,0 méter átmérőjű hirdetőoszlopon, kivéve a közúti célú közlekedési célú közterület lakott területen kívüli szakaszai külterületi szakaszai,
b) árusítópavilon,
c) közúti-, tömegközlekedéssel kapcsolatos várakozóhely,
d) köztisztasággal kapcsolatos tárgyak,
e) művészeti, kegyeleti szobor, emlékmű, díszkút, szökőkút, utcabútor,
f) építési munkával kapcsolatos állvány ideiglenesen,
g) építőanyag és törmelék ideiglenes jelleggel,
h) távbeszélő fülke,
i) közvilágítási, közlekedésirányítási, hírközlési műtárgy,
j) közúti-, tömegközlekedéssel kapcsolatos várakozóhely,
k) köztisztasággal kapcsolatos tárgyak,
l) szabadtéri sport épületnek nem minősülő építményei, tárgyai.
(2) Közterületen vagy közhasználat céljára átadott területen az (1) bekezdés szerinti építmények, köztárgyak, illetve berendezések, korlátok a gyalogossáv és az úttest felöli biztonsági sáv közötti berendezési sávban létesíthetők, ha rendeltetésszerű használatuk a közlekedést, közművek elhelyezését, üzemeltetését, karbantartását nem zavarja, illetve nem veszélyezteti.
(3) Közterületen:
a) pavilonok,
b) egyéb sátor, ponyva
nem helyezhetők el.
(4) Kerítés közműterület lekerítése céljából elhelyezhető.
(5) Az üzlethelyiségek előtti árusításhoz tartozó közterületi kitelepüléshez hatósági engedély szükséges. Az árubemutatásra szolgáló tartószerkezetek csak mobilak lehetnek, melyeket az árusítás befejeztével a közterületről el kell távolítani.
(6) Árusító automata – a parkoló-, jegyárusító és bankjegy-automata kivételével – közterületen nem helyezhető el.
(7) Gyalogos-átkelőhely nélküli forgalmi csomópontban az úttest szegélyének sarokpontjától mért 50,00 méteren belüli részén csak 0,5 méternél kisebb építmény, köztárgy, berendezés, illetve növényzet telepíthető.
RÉSZLETES ELŐÍRÁSOK
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETEINEK ELŐÍRÁSAI
31. A kertvárosias (Lke jelű) lakóterületek általános előírásai
31. § (1) A kertvárosias lakóterület laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, jellemzően 6,0 m-es épületmagasságot meg nem haladó, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.
(2)13 A kertvárosias lakóterület (a továbbiakban: Lke) építési övezeteiben elhelyezhető rendeltetések:
a) lakó,
b) a helyi lakosság ellátását szolgáló, bruttó 200 m2 kereskedelmi, szolgáltató,
c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
d) szállás jellegű,
e) ahol az építési övezeti előírások megengedik: kézműipari.
(3) A Lke építési övezeteiben nem helyezhetők el a (2) bekezdésben nem szereplő rendeltetésű épületek, továbbá:
a) üzemanyagtöltő,
b) önálló parkoló,
c) önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára,
d) szélkerék, 6 m- nél magasabb antenna, távközlési építmény,
e) zajos, bűzös, telepengedély bejelentés vagy telepengedély köteles rendeletetésű építmény,
f) lakókocsi, lakókonténer egyéb épületnek nem minősülő lakás céljára szolgáló létesítmény,
g) árnyékszék.
(4)14 A Lke építési övezetekben elhelyezhető kiszolgáló épületek:
a) gépjárműtároló,
b) barkácsműhely,
c) műterem,
d) vendégház,
e) nyári konyha,
f) télikert,
g) kerti szauna.
(5) A Lke építési övezetben nem helyezhetők el az alábbi melléképítmények:
a) ,
b) trágyatároló, komposztáló,
c) siló, ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló,
d) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.
(6)15 Lke építési övezetekben az építési helyen kívül elhelyezhető kiszolgáló épületek és melléképítmények telepítésének szabályai:
a) Előkertben támfalgarázs, fedett-nyitott gépkocsi tároló, közmű-becsatlakozási műtárgy, hulladéktartály tároló, kapuépítmény elhelyezhető.
b) Kerti építmény azon építési telkek hátsó-, és oldalkertjében helyezhető el, melyek beépítésre nem szánt övezetbe sorolt telekkel határosak, kivétel a c) és d) pont eseteit.
c) A V jelű övezetbe sorolt árokkal határos építési telkek hátsó-, és oldalkertjében fekvő, már meglévő épületek megtarthatók és kerti építmények kizárólag a 3,0 méteres árok-karbantartó védősávon kívüli telekrészen helyezhetők el.
d) Az ökológiai hálózat magterületével határos építési telkek hátsó kertjében kerti építmény elhelyezése nem megengedett.
(7) Lke építési övezetben telkenként:
a) legfeljebb két rendeltetés,
b) amennyiben a telek mérete a megengedett minimum kétszerese több épület,
helyezhető el.
(8) Az Lke építési övezetben előírt beépítési módtól eltérő, meglévő épület beépítési módja annak bővítése, átalakítása esetén megtartható.
(9) Lejtős környezetben új épület elhelyezése-, és meglévő bővítése esetén a tőle magasabbra fekvő szomszédos épület(ek) rálátás-, takarás védelmére tekintettel kell elhelyezni, alakítani.
(10) Elő-, oldal-, hátsókertbe tornácnak-, erkélynek-, árnyékoló szerkezetnek-, előtetőnek-, párkányzatnak maximum 1,5 méteres belógása megengedett, amennyiben:
a) a telekhatártól maximum 2,0 méter szabadon tartható,
b) a szomszédos telken álló épület alárendelt homlokzata felé néz.
(11) A településen a Lke területek meghatározott és a Szabályozási Tervlapon is jelölt építési övezetei az Lke-1, Lke-2 jelű építési övezetek.
32. Az Lke jelű építési övezetek egyedi előírásai
32. § (1) A kertvárosias lakóterület építési övezeteit, a telekalakításra és építési övezetekre vonatkozó előírásokat az alábbi táblázat tartalmazza:
|
a |
b |
c |
d |
e |
f |
g |
h |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
1 |
Építési övezet jele |
A kialakítandó telek |
Az építési övezetben |
|||||
|
2 |
legkisebb területe |
Kialakítható |
beépítési mód |
beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
épületmagasság megengedett |
zöldfelület legkisebb mértéke |
szintterületi mutató maximuma |
|
|
3 |
(m2) |
(m) |
rövidítés |
(%) |
(m) |
(%) |
(m2/m2) |
|
|
4 |
Lke-1 |
700 |
14 |
SZ |
22,5 |
6,0* |
50 |
0,6 |
|
5 |
Lke-2 |
900 |
14 |
SZ |
20 |
5,0* |
50 |
0,5 |
33. A településközpont vegyes (Vt jelű) területek általános előírásai
33. § (1) A településközpont vegyes terület olyan települési szintű igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi és szociális, valamint kereskedelmi, szolgáltató rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál, amely nincs zavaró hatással a lakó rendeltetésre.
(2)17 Vt jelű építési övezetekben az eltérő rendelkezések betartása mellett elhelyezhető rendeltetések:
a) igazgatási, iroda,
b) kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó,
c) hitéleti,
d) állami vagy önkormányzati fenntartású nevelési-, oktatási-, egészségügyi-, szociális,
e) kulturális, közösségi szórakoztató,
f) sport,
g) lakó.
(3) A Vt építési övezetekben több épület is elhelyezhető.
(4) A Vt építési övezetekben önállóan vagy vegyesen is megengedett lakó rendeltetés elhelyezése.
(5)18 A Vt építési övezetben elhelyezhető kiszolgáló épületek és melléképítmények telepítésének szabályai:
a) Vt-1 jelű építési övezetben kiszolgáló épület nem helyezhető el. Építési helyen kívül elhelyezhető melléképítmények: közmű-becsatlakozási műtárgy, hulladéktartály tároló, kapuépítmény.
b) Vt-2 jelű építési övezetben elhelyezhető kiszolgáló épületek és melléképítmények: gépjárműtároló, gazdasági tevékenységet szolgáló tároló, tüzelőanyag tároló, szerszámkamra tároló, barkácsműhely, a főépületet szolgáló egyéb tárolóépület, továbbá kerti építmény, közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló-műtárgy, hulladéktartály tároló, kapuépítmény.
(6) Lakóterülettel határos Vt építési övezetű telken a (2) bekezdésben meghatározott rendeltetések közül csak azok létesíthetők, melyek a lakóterületre vonatkozó környezeti zaj határértékeket az érintett telekhatáron nem haladják meg.
(7) A Vt építési övezeteiben nem helyezhető el:
a) üzemanyagtöltő, autómosó,
b) önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára,
c) szélkerék, 6 m- nél magasabb antenna, távközlési építmény,
d) zajos, bűzös telepengedély bejelentés vagy telepengedély köteles rendeletetésű építmény,
e) haszon állattartás céljára szolgáló építmény,
f) lakókocsi, lakókonténer egyéb épületnek nem minősülő lakás céljára szolgáló létesítmény.
g) Vt-1 jelű építési övezetben kulturális, közösségi szórakoztató rendeltetésű épület.
(8) A Vt-1 jelű építési övezetben a (2) bekezdésben felsoroltak az alábbi eltérésekkel alkalmazadók:
a) kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó rendeltetés legfeljebb bruttó 200 m2 szintterületen,
b) lakó rendeltetés legfeljebb a megengedett legnagyobb beépítettség 50%-án
helyezhető el.
(9) A Vt-2 jelű építési övezetben a (2) bekezdésben felsoroltak az alábbi eltérésekkel alkalmazadók:
a) kulturális, közösségi szórakoztató,
b) szolgálati lakó
rendeltetés elhelyezése megengedett.
(10) A Vt építési övezeteiben lévő építési telken nem helyezhetők el az alábbi melléképítmények:
a) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
b) állat ól, állatkifutó,
c) trágyatároló, komposztáló,
d) siló, ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló,
e) építménynek minősülő antennatartó szerkezet.
(11) A településen a Vt területek meghatározott és Szabályozási Tervlapon is jelölt építési övezetei a Vt-1 és Vt-2 jelű építési övezet.
34. A Vt jelű építési övezetek egyedi előírásai
34. § (1) A településközpont vegyes terület építési övezeteit, a telekalakításra és építési övezetekre vonatkozó előírásokat az alábbi táblázat tartalmazza:
|
a |
b |
c |
d |
e |
f |
g |
h |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
1 |
Építési övezet jele |
A kialakítandó telek |
Az építési övezetben |
|||||
|
2 |
legkisebb területe |
Kialakítható |
beépítési mód |
beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
épületmagasság megengedett |
zöldfelület legkisebb mértéke |
szintterületi mutató maximuma |
|
|
3 |
(m2) |
(m) |
rövidítés |
(%) |
(m) |
(%) |
(m2/m2) |
|
|
4 |
Vt-1 |
2000 |
- |
SZ |
20 |
5,0 * |
50 |
- |
|
5 |
Vt-2 |
1500 |
- |
SZ |
50 |
6,0 |
30 |
- |
35. Különleges beépítésre szánt (K jelű) területek általános előírásai
35. § (1) A különleges terület építési övezeteibe azok a területek tartoznak, amelyeken az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek.
(2) A különleges területek építési övezeteiben elhelyezhető rendeltetésekről az adott övezet előírásai rendelkeznek.
(3) Az építési övezetben elhelyezhető:
a) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari építmény, műhely,
b) az építési övezetben meghatározott rendeltetéseket, funkciókat kiszolgáló építmény.
c) építményen belül elhelyezhető az építési övezetben meghatározott funkciókat kiszolgáló rendeltetések mellett, - iroda, szálláshely, szolgáltató és vendéglátó rendeltetés, és szolgálati lakás.
(4) A Különleges építési övezeteiben nem elhelyezhető rendeltetések:
a) bűzös tevékenységgel járó funkciójú,
b) haszonállat tartás és üzemszerű haszonállat tartás céljára szolgáló,
c) lakó.
(5) Különleges építési övezeteiben elhelyezhető melléképítmények:
a) közmű becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) kerti építmény.
(6)19 Különleges építési övezetekben elhelyezhető kiszolgáló épületek:
a) gépjárműtároló,
b) a főépületet szolgáló egyéb tárolóépület,
c) porta.
(7) A Különleges építési övezeteiben több épület elhelyezhető.
(8) A Különleges építési övezetben az előkert 5,0 méter, az oldalkert és hátsókert nagyságát eltérő rendelkezés hiányában az OTÉK előírásai alapján kell meghatározni.
(9) A településen a Különleges területeken meghatározott és a Szabályozási Tervlapon is jelölt építési övezetei:
a) K-Bsz-I jelű, különleges belbiztonságot szolgáló intézményi építési övezet.
36. Különleges K-Bsz-I jelű építési övezet egyedi előírásai
36. § (1) A különleges területek telekalakításra és építési övezetekre vonatkozó előírásokat az alábbi táblázat és bekezdések tartalmazzák.
|
a |
b |
c |
d |
e |
f |
g |
h |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
1 |
Építési övezet jele |
A kialakítandó telek |
Az építési övezetben |
|||||
|
2 |
legkisebb területe |
Kialakítható |
beépítési mód |
beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
épületmagasság megengedett |
zöldfelület legkisebb mértéke |
szintterületi mutató maximuma |
|
|
3 |
(m2) |
(m) |
rövidítés |
(%) |
(m) |
(%) |
(m2/m2) |
|
|
4 |
K-Bsz-I-1 |
10.000 |
- |
SZ |
15 |
7,5 |
40 |
- |
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ÖVEZETI ELŐÍRÁSAI
37. A beépítésre nem szánt övezetek általános előírásai
37. § (1) A Szabályozási Tervlap a település igazgatási területén a beépítésre nem szánt területeket sajátos használatuk szerint, a területek adottságait figyelembe véve sorolja övezetekbe. A Szabályozási Tervlapon az egyes övezetek jele kerül ábrázolásra a szabályzatban rögzítettek szerint.
(2) Az egyes övezetekben az övezet előírásainak megfelelő rendeltetés olyan módon valósítható meg, amely használata során a terület sajátos használatát nem korlátozza vagy attól nem igényel védelmet, és az adott területre vonatkozó övezeti előírásoknak, továbbá a rendeltetése szerinti külön jogszabályi előírásoknak megfelel.
(3) Minden övezetben, - kivéve azokat a területeket ahol az műszakilag nem lehetséges - elhelyezhető az előírások szerinti gépjárművek elhelyezését biztosító építmény.
38. A közúti közlekedési területek övezeteinek előírásai
38. § (1) A közlekedési terület az országos, meglévő és tervezett helyi közutak, közforgalom céljára átadott magánutak, és mindezek csomópontjai és a hozzájuk tartozó létesítmények elhelyezésére szolgál.
(2) A közlekedési területen az országos, a helyi közút, a kerékpárút, a gépjármű várakozóhely - a közterületnek nem minősülő telken megvalósuló kivételével -, a járda és gyalogút, köztér, mindezek csomópontja, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi építményei, a közút, továbbá a közmű és a hírközlés építményei helyezhetők el.
(3)20 A Szabályozási Tervlapon meghatározottak szerint a közúti közlekedés területeinek övezetei az alábbiak:
a) a KÖu-I jelű országos mellékút övezete,
b) a KÖu-gy jelű helyi gyűjtő utak övezete és
c) a közlekedési célú kiszolgáló-, és lakó utak és egyéb utak területei.
(4) A (3) bekezdés szerinti övezetekben, és a közlekedési célú kiszolgáló-, és lakó utak területen elhelyezett épület, építmény:
a) a közlekedést kiszolgáló,
b) a közbiztonságot szolgáló,
rendeltetés is elhelyezhető.
(5) Az KÖu övezetekben meghatározott közutak javasolt tervezési osztályba sorolása:
a) a KÖu-gy övezetben: B.V.c.B.
b) közlekedési célú kiszolgáló-, és lakó utak területein: B.VI.d.C.
c) egyéb, külterületi mezőgazdasági- és erdészeti utak területein: K.VI.C.
39.A magánút (saját használatú út) létesítésének szabályai
39. §21
40. A zöldterületek (Z-kk jelű) övezeteinek általános előírásai
40. § (1) A zöldterületbe tartoznak a település állandóan növényzettel fedett közterületei.
(2) A közigazgatási területen található zöldterületek méretük, funkciójuk és építmények elhelyezése szempontjából az alábbi övezetekbe sorolt:
a) Z-kk-1 jelű közkert övezet.
(3) Az övezetek telkei maximum 1,8 m magas áttört kerítéssel bekeríthetők, a terület használata időben korlátozható.
(4) A területén lévő értékes faállomány megtartandó.
41. A Z-kk jelű övezet egyedi előírásai
41. § (1) A közkert övezetbe tartoznak a település jellemzően kisebb kiterjedésű, közhasználatú közterületi zöldfelületei, melyek elsősorban pihenést, díszkert funkciót, rekreációs tevékenységet szolgálnak.
(2) A közkert övezet telekalakításra és övezetre vonatkozó előírásokat az alábbi táblázat és bekezdések tartalmazzák.
|
a |
b |
c |
d |
e |
f |
g |
h |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
1 |
övezet jele |
A kialakítható telek |
Az övezetben |
|||||
|
2 |
legkisebb területe |
kialakítható legkisebb telekszélessége |
beépítési mód |
beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
épületmagasság |
zöldfelület legkisebb mértéke |
szintterületi mutató maximuma |
|
|
3 |
(m2) |
(m) |
rövidítés |
(%) |
(m) |
(%) |
(m2/m2) |
|
|
4 |
Z-kk-1 |
- |
- |
SZ |
3,0 |
3,0 |
60 |
- |
42. Erdőterületek (Ev jelű) övezeteinek általános előírásai
42. § (1) A közigazgatási területen található erdőterületek funkciójuk és építmények elhelyezése szempontjából az alábbi övezetekbe soroltak:
a) Ev jelű védelmi erdő övezet.
(2) Erdőtelepítés, erdőfelújítás során a tájra jellemző termőhelyi adottságoknak megfelelő honos fafajok telepítendők, ill. természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazandók.
43. Az Ev jelű erdőterület övezet egyedi előírásai
43. § (1) Ev jelű övezetbe a település táj- és természetvédelmi és tájképvédelmi szempontból érzékeny, táj- és természetvédelmi célokat szolgáló erdői.
(2) A védelmi erdő övezet telekalakításra és övezetre vonatkozó előírásokat az alábbi táblázat és bekezdések tartalmazzák.
|
a |
b |
c |
d |
e |
f |
g |
h |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
1 |
Övezet |
A kialakítható telek |
Az övezetben a |
|||||
|
2 |
legkisebb területe |
legkisebb telek szélessége |
beépíthető legkisebb telek terület |
beépítési mód |
beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
épületmagasság |
zöldfelület legkisebb mértéke |
|
|
3 |
(m2) |
(m) |
(m2) |
rövidítés |
(%) |
(m) |
(%) |
|
|
4 |
Ev-1 |
- |
- |
100 000 |
SZ |
0,05 |
- |
- |
44. Mezőgazdasági (Má, jelű) területek általános előírásai
44. § (1) A mezőgazdasági területek övezeteihez tartoznak a település hagyományos mezőgazdasági termelés, gyepgazdálkodás, állattartás és a saját termék feldolgozása, tárolása céljára szolgáló területei.
(2) A Szabályozási Tervlap a település külterületének mezőgazdasági területeit alábbi övezetekbe sorolja:
a) Má-1 jelű általános mezőgazdasági területek övezete,
b) Má-2 jelű általános mezőgazdasági területek övezete.
(3) Az övezetben terepszint alatti beépítés nem megengedett.
(4) A mezőgazdasági területek övezeteiben birtokközpont nem alakítható ki.
(5) Eltérő övezeti rendelkezés hiányában a mezőgazdasági terület övezeteiben az elő-, oldal-, és hátsókert mértéke egyaránt 10 méter.
45. Az Má-1 jelű általános mezőgazdasági terület övezetének egyedi előírásai
45. § (1) Az Má-1 jelű általános mezőgazdasági területek övezetébe tartoznak a település intenzívebb mezőgazdasági termesztés, az állattartás, továbbá ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, tárolás céljára szolgáló területei.
(2) Az Má-1 jelű általános mezőgazdasági terület telekalakításra és övezetekre vonatkozó előírásokat az alábbi táblázat és bekezdések tartalmazzák.
|
a |
b |
c |
d |
e |
f |
g |
h |
||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
1 |
Övezet jele |
A kialakítható telek |
Az övezetben a |
||||||
|
2 |
legkisebb területe |
beépíthető telek legkisebb területe |
beépíthető legkisebb telek szélessége |
beépítési mód |
beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
épületmagasság |
zöldfelület legkisebb mértéke |
||
|
3 |
(m2) |
(m) |
(m) |
rövidítés |
(%) |
(m) |
(%) |
||
|
4 |
Má-1 |
20 000* |
10 000 |
50 |
SZ |
1 |
4,5** |
- |
|
46. Az Má-2 jelű általános mezőgazdasági terület övezetének egyedi előírásai
46. § (1) Má-2 jelű általános mezőgazdasági területek természeti, táji, ökológiai szempontból értékes mezőgazdasági területei a településnek.
(2) Az Má-2 jelű általános mezőgazdasági terület telekalakításra és övezetekre vonatkozó előírásokat az alábbi táblázat és bekezdések tartalmazzák.
|
a |
b |
c |
d |
e |
f |
g |
h |
||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
1 |
Övezet jele |
A kialakítható telek |
Az övezetben a |
||||||
|
2 |
legkisebb területe |
legkisebb szélessége |
beépíthető telek legkisebb területe |
beépítési mód |
beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
épületmagasság |
zöldfelület legkisebb mértéke |
||
|
3 |
(m2) |
(m) |
(m) |
rövidítés |
(%) |
(m) |
(%) |
||
|
4 |
Má-2 |
50 000* |
- |
20 000 |
SZ |
0,2 |
4,5 |
- |
|
47. A vízgazdálkodási (V jelű) területekre vonatkozó egyedi előírások
47. § (1) A vízgazdálkodási terület övezetébe tartoznak:
a) Ördögárok-patak medrei és parti sávjai,
b) árkok medre és parti sávja,
(2) Az övezetben a természeti értékek védelme mellett, vízgazdálkodással összefüggő műtárgyak, külön jogszabályokban rögzítetteknek megfelelően vízgazdálkodási és vízkár-elhárítási létesítmények, helyezhetők el.
(3) Az övezetben elhelyezhető továbbá rekreációt, pihenést, ismeretterjesztést szolgáló építmények (sétaút, játszó- és pihenőhely, tanösvény, bemutatóhely).
(4) A vízfolyások mentén a vízfolyás szélétől számított parti sávot - a vízfolyás rendeltetésszerű használatának biztosítása, karbantartása érdekében - fenntartási sávként kell biztosítani, ezen területsáv művelése és hasznosítása csak a mindenkor hatályos jogszabályokban meghatározottak szerint történhet.
48. Különleges beépítésre nem szánt (Kb-rek-1) területek általános előírásai
48. § (1) A Kb-Rek-1 jelű jelű övezetbe tartoznak a település nagykiterjedésű, magas zöldfelületi igényű szabadtéri sport- és rekreációs tevékenységek számára szánt területek.
(2) A különleges beépítésre nem szánt sport, rekreációs célú övezet telekalakításra és övezetre vonatkozó előírásokat az alábbi táblázat és bekezdések tartalmazzák.
|
a |
b |
c |
d |
e |
f |
g |
h |
||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
1 |
Övezet jele |
A kialakítható telek |
Az övezetben a |
||||||
|
2 |
legkisebb területe |
legkisebb szélessége |
beépíthető telek legkisebb területe |
beépítési mód |
beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
épületmagasság |
zöldfelület legkisebb mértéke |
||
|
3 |
(m2) |
(m) |
(m) |
rövidítés |
(%) |
(m) |
(%) |
||
|
4 |
Kb-rek-1 |
900* |
- |
900 |
SZ |
5 |
4,5 |
30 |
|
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
49. Hatályba léptető rendelkezések
49. § (1) Jelen rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépését követően induló eljárásokban kell alkalmazni.
(2) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a 9/2004. (VI.7.) önkormányzati rendelet és azok módosító rendeletei:
a) 6/2005.(VI.27.)
b) 9/2007.(X.29.),
c) 25/2008.(XII.15.)
2. melléklet29
|
1 |
alapfokú ellátás |
A lakosság átlagos életviteléhez szükséges, intézményes formában működő oktatási, nevelési, egészségügyi és szociális, a köz- és vagyonbiztonságot szolgáló önkormányzati kötelezettséggel járó intézmény (pl. óvoda, általános iskola, gyermek és felnőtt házi orvosi szolgálat, legalább ügyelet, időseket ellátó intézmény, mentők, rendőrség, tűzoltóság). |
|
2 |
épülettömeg |
Térszín felett egy kubatúrájú épületnek látszó épület, melynek beépített alapterületének maximumát jelen jogszabály rögzíti. Az Lke-1 jelű építési övezetben meghatározott 200 m2 és az Lke-2 jelű építési övezetben meghatározott 300 m2 alapterületű épülettömegek épületszerkezetileg kapcsolódhatnak egymással térszín alatt, illetve maximum 4,0 méter homlokzatmagasságú épületrésszel (nyaktaggal) térszín felett. |
|
3 |
haszonállat |
a) nagytestű haszonállat: ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly, |
|
4 |
jelentős zavaró hatás |
Mindazon tevékenység, amely: |
|
5 |
kialakult állapot |
Az egyes építési övezetekben meghatározott beépítési paraméterek és a telekméret, valamint beépítési mód telekre jellemző, valós értékeire a jelen rendelt hatályba lépésének idején. A meglévő állapot vonatkozik a valós (meglévő), a meg nem valósult, de jogerős építési engedéllyel rendelkező és a változtatási tilalom elrendeléséről szóló önkormányzati rendelettel érintett ingatlanokon és a változtatási tilalom elrendelésének idején folyamatban lévő építési engedéllyel érintett eseteire. |
|
6 |
kiszolgáló épület |
Az építési övezetben megengedett főépítmény rendeltetésének használatát, működtetését kiszolgáló funkciójú épület, amely csak a főépítmény megléte esetén létesül annak építésével együtt vagy utólag: |
|
7 |
- |
|
|
8 |
nem közlekedési célú közterület (zöldfelület) |
Közlekedési célú közterület telkén belüli, közlekedési felületeket határoló (út, járda) kiterjedt, egybefüggő zöldfelület |
|
9 |
párkányzat |
Olyan épületrész mely az épülethez közvetlenül kapcsolódik. Kizárólag a homlokzati felület díszítését, formálását vagy a külső árnyékoló szerkezet viselését szolgáló épületszerkezet, mely a homlokzat felületétől kiáll. Külső tartózkodó és közlekedő térként nem használható. |
|
10 |
szintterületi mutató |
Az egy telken álló építmény(ek) összes szintterületének összege és a telekméret hányadosának értéke (m2/m2), melybe nem kell beszámítani |
|
11 |
szolgálati lakó rendeltetés |
A tulajdonos vagy alkalmazottja számára önálló épületben vagy vegyes rendeltetésű épület részeként kialakított lakó rendeltetés. |
|
12 |
- |
|
|
13 |
üzemszerű állattartás |
a) 3 vagy több nagytestű haszonállat tartása, |
|
14 |
kézműipari rendeltetés |
Olyan termelő- vagy szolgáltatóipari kiegészítő rendeltetés, amelyben a fő rendeltetést hordozó helyiségek összes nettó alapterülete nem haladja meg a 150 m2-t, és működése során kielégíti a lakóterületre vonatkozó környezetvédelmi határértékeket |
1. függelék
|
Azonosító |
Név |
Hrsz |
Jelenség |
|
|---|---|---|---|---|
|
1. |
10804 |
Remete-hegyi-rétek |
25, 26, 27, 29, 30, 31, 32, 33, 34, 35, 36, 37, 38, 39, 42, 43, 50, 201, 202, 203, 208, 209, 236, 237, 264, 265, 266, 267, 268, 269, 270, 271, 272, 273, 274, 275, 276, 277, 288, 289, 290, 291, 292, 293, 294, 295, 296, 297, 298, 299, 300, 301, 302, 303 |
Telepnyom, rézkor, bronzkor; villa római kor |
|
2. |
10805 |
Bildstockacker |
0134, 0135, 0136, 0137, 0138, 0139 |
Telepnyom, bronzkor, kelta, népvándorláskor, Árpád-kor, középkor; templom, középkor |
|
3. |
10808 |
Kőbánya |
09 |
Telepnyom, bronzkor, |
|
4. |
10809 |
Remete-barlang |
07 |
Barlang, őskőkor, rézkor, bronzkor, vaskor, római kor, népvándorláskor, Árpád-kor |
|
5. |
10814 |
Remete-hegyi kőfülke |
07 |
Barlang, rézkor, bronzkor, Árpád-kor |
|
6. |
23889 |
Remete-völgyi felső-barlang |
07 |
Barlang, őskőkor |
|
7. |
10806 |
Brunnenacker |
02, 676, 677, 709, 710 |
2. függelék
Beiktatta a 8/2022. (V.31.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2022. június 30-tól.
Hatályon kívül helyezte a 8/2022. (V.31.) önkormányzati rendelet 10.§-a. Hatályos 2022. június 30-tól.
Hatályon kívül helyezte a 8/2022. (V.31.) önkormányzati rendelet 10.§-a. Hatályos 2022. június 30-tól.
Hatályon kívül helyezte a 8/2022. (V.31.) önkormányzati rendelet 10.§-a. Hatályos 2022. június 30-tól.
Hatályon kívül helyezte a 8/2022. (V.31.) önkormányzati rendelet 10.§-a. Hatályos 2022. június 30-tól.
Hatályon kívül helyezte a 8/2022. (V.31.) önkormányzati rendelet 10.§-a. Hatályos 2022. június 30-tól.
Módosította a 6/2024. (VI. 3.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2024. június 6-tól.
Módosította a 6/2024. (VI. 3.) önkormányzati rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2024. június 6-tól.
Módosította a 6/2024. (VI. 3.) önkormányzati rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2024. június 6-tól.
Módosította a 8/2022. (V.31.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos 2022. június 30-tól.
Módosította a 8/2022. (V.31.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályos 2022. június 30-ától.
Hatályon kívül helyezte a 8/2022. (V.31.) önkormányzati rendelet 10.§-a. Hatályos 2022. június 30-tól.
Módosította a 8/2022. (V.31.) önkormányzat rendelet 4.§-a. Hatályos 2022. június 30-tól.
Módosította a 6/2024. (VI. 3.) önkormányzati rendelet 2. § (1) bekezdése. Hatályos 2024. június 6-tól.
Módosította a 6/2024. (VI. 3.) önkormányzati rendelet 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2024. június 6-tól.
Beiktatta a 8/2022. (V.31.) önkormányzati rendelet 5.§-a. Hatályos 2022. június 30-tól.
Módosította a 6/2024. (VI. 3.) önkormányzati rendelet 3. § (1) bekezdése. Hatályos 2024. június 6-tól.
Módosította a 6/2024. (VI. 3.) önkormányzati rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatályos 2024. június 6-tól.
Módosította a 6/2024. (VI. 3.) önkormányzati rendelet 4. §-a. Hatályos 2024. június 6-tól.
Módosította a 6/2024. (VI. 3.) önkormányzati rendelet 5. §-a. Hatályos 2024. június 6-tól.
Hatályon kívül helyezte a 8/2022. (V.31.) önkormányzati rendelet 10.§-a. Hatályos 2022. június 30-tól.
Módosította a 8/2022. (V.31.) önkormányzati rendelet 6.§-a. Hatályos 2022. június 30-tól.
Módosította a 8/2022. (V.31.) önkormányzati rendelet 6. §-a. Hatályos 2022. június 30-tól.
Hatályon kívül helyezte a 8/2022. (V.31.) önkormányzati rendelet 10.§-a. Hatályos 2022. június 30-tól.
Módosította a 8/2022. (V.31.) önkormányzati rendelet 7.§-a. Hatályos 2022. június 30-tól.
Hatályon kívül helyezte a 8/2022. (V.31.) önkormányzati rendelet 10.§-a. Hatályos 2022. június 30-tól.
Hatályon kívül helyezte a 8/2022. (V.31.) önkormányzati rendelet 10.§-a. Hatályos 2022. június 30-tól.
Módosította a 6/2024. (VI. 3.) önkormányzati rendelet 6. § (1) bekezdése. Hatályos 2024. június 6-tól.
Módosította a 6/2024. (VI. 3.) önkormányzati rendelet 6. § (2) bekezdése. Hatályos 2024. június 6-tól.