Alsózsolca Város Önkormányzat képviselő-testületének 7/2017.(III.28.) önkormányzati rendelete
Alsózsolca Város Önkormányzat képviselő-testületének 7/2017. (III.28.) önkormányzati rendelete a Helyi Építési Szabályzatról szóló 12/2005. (V. 13.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2017. 04. 12- 2022. 02. 27
Alsózsolca Város Önkormányzat képviselő-testületének 7/2017.(III.28.) önkormányzati rendelete
2017.04.12.
Alsózsolca Város Önkormányzat képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, illetőleg a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyestelepülésrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet 28. § (1) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró partnerek, valamint Alsózsolca Város Önkormányzat képviselő-testülete szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 17/2014. (XI. 27.) önkormányzati rendelet 3. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
"(2) Alsózsolca város illetékességi területén területet felhasználni, továbbá építési telket, telket, építési területet, közpark esetén területet alakítani, építési tevékenységet folytatni és ezekre hatósági engedélyt adni, valamint kötelezést előírni az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet, a vonatkozó hatályos jogszabályok, és jelen
rendelet előírásainak együttes alkalmazása alapján lehet."
"(3) A közigazgatási terület területfelhasználásának szabályozását és az egyes területfel-használási egységek funkcionális meghatározását a
rendeleta) 1. melléklete T-2 számú M = 1:10000 méretarányú Külterületi Szabályozási Terv
b) 2. melléklete T-3 számú M = 1:4000 méretarányú Belterületi Szabályozási Terv
1. T-6 számú M = 1:2000 méretarányú Üdülőterületi Szabályozási Terv
2. T-5 számú M = 1:2000 méretarányú 890/4. hrsz.-ú belterületi ingatlan szabályozási terve
c) 3. melléklete T-4 számú M = 1:4000 méretarányú módosított Szabályozási Terv tartalmazza."
“(1) A település közigazgatási határának határvonalát, a bel- és külterület határvonalát a Szabályozási Terv állapítja meg.”
“(3) A belterület határvonala a
rendelet kihirdetése napján érvényes ingatlan-nyilvántartás szerinti állapot. A belterület határa, a beépítésre szánt terület-felhasználásra kerülő területek folyamatosan, a településfejlesztés megvalósításától függően a terv távlatában a Szabályozási Tervben meghatározottak szerint vonhatók belterületbe.”
“(1) Építési engedély e
rendeletben és mellékleteiben megállapított előírások alapján adható.”
“(2) A külterületen forgalmi út védőtávolságán belül és a település belterületén a reklámfelületek, reklámberendezések, cégérek és egyéb műszaki berendezések elhelyezésére, telepítésére, tilalmára vonatkozóan a településképi
rendelet szabályai az irányadóak.”
„6. § A beépítésre szánt területek építési használatuk szerinti tagozódása:
a) lakóterületek (kertvárosias, falusias) Lke; Lf
b) vegyes területek (településközpont terület, intézmény terület) Vt
c) kereskedelmi, szolgáltató terület Gksz
e) különleges területek K
ed) szabadidőközpont K-Szk
f) közműterület (trafó) K-VT
h) hétvégi házas terület Üh”
7. § (1) Kertvárosias lakóterület
Lke-1 jelű építési övezet
Lke-2 jelű építési övezet
előírásai az alábbiak:
a) A kialakítandó legkisebb telekterület: 700 m2.
b) Beépítési mód: oldalhatáron álló.
c) A beépítettség legnagyobb mértéke: 30%.
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m illetve 6,0 m.
e) A beépítés feltétele a teljes közművesítettség.
f) Elő-, oldal- és hátsókertek előírásait az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet alapján kell meghatározni.
(2)
Lke-3 jelű építési övezet
Lke-4 jelű építési övezet
Lke-5 jelű építési övezet
előírásai az alábbiak:
a) A kialakítandó legkisebb telekterület: kialakult teleknagyság.
b) Meglévő telekstruktúra és telekmegosztás esetén a beépíthető legkisebb telekterület:
ba) oldalhatáron álló beépítés esetén: 550 m2.
bb) ikresen csatlakozó beépítés esetén: 550 m2.
bc) szabadon álló beépítés esetén: 600 m2.
c) Beépítési mód:
ca) oldalhatáron álló
cb) szabadon álló
cc) ikresen csatlakozó.
Meglévő beépítés esetén a kialakult beépítési módot kell alkalmazni.
Az oldalhatáron álló és ikresen csatlakozó építési övezetekben a 14,0 m-es telkek is beépíthetők, amennyiben az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet előírásai szerinti oldalkert és az épületek közötti tűzvédelmi távolság betartható. 14,0 m-nél keskenyebb telkek csak telekösszevonás után építhetők be.
d) A beépítettség legnagyobb mértéke: 30%.
e) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m.
f) A beépítés feltétele a teljes közművesítettség.
g) Elő-, oldal- és hátsókertek előírásait az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet alapján kell meghatározni. Meglévő beépítés esetén az előkertek megállapításánál az utcákban kialakult állapot szerint kell dönteni.
h) Amennyiben a beépített lakótelken kötelező építési vonal nem került meghatározásra és az
építési helyre vonatkozó előírások is betarthatók, új épületet a meglévő helyen lehet építeni
a régi épülettel azonos előkerttel.
(3) Lke-6 jelű építési övezet
előírásai az alábbiak:
a) A kialakítandó legkisebb telekterület: kialakult teleknagyság.
b) Meglévő telekstruktúra és telekmegosztás esetén a beépíthető legkisebb telekterület:
zártsorú beépítés esetén: 400 m2.
c) Beépítési mód: zártsorú
d) A beépítettség legnagyobb mértéke: 40%.
e) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m.
f) A beépítés feltétele a teljes közművesítettség.
g) Elő-, oldal- és hátsókertek előírásait az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet alapján kell meghatározni. Meglévő beépítés esetén az előkertek megállapításánál az utcákban kialakult állapot szerint kell dönteni.
(4)
Lke-7 jelű építési övezet
Lke-8 jelű építési övezet
előírásai az alábbiak:
a) A kialakítandó legkisebb telekterület: kialakult teleknagyság.
b) Meglévő telekstruktúra és telekmegosztás esetén a beépíthető legkisebb telekterület:
ba) oldalhatáron álló beépítés esetén: 550 m2.
bb) szabadon álló beépítés esetén: 600 m2.
c) Beépítési mód:
ca) oldalhatáron álló
cb) szabadon álló.
Meglévő beépítés esetén a kialakult beépítési módot kell alkalmazni.
Az oldalhatáron álló építési övezetekben a 14,0 m-es telkek is beépíthetők, amennyiben az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet előírásai szerinti oldalkert és az épületek közötti tűzvédelmi távolság betartható. 14,0 m-nél keskenyebb telkek csak telekösszevonás után építhetők be.
d) A beépítettség legnagyobb mértéke: 30%.
e) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m.
f) A beépítés feltétele a teljes közművesítettség.
g) Elő-, oldal- és hátsókertek előírásait az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet alapján kell meghatározni. Meglévő beépítés esetén az előkertek megállapításánál az utcákban kialakult állapot szerint kell dönteni.
h) Amennyiben a beépített lakótelken kötelező építési vonal nem került meghatározásra és az építési helyre vonatkozó előírások is betarthatók, új épületet a meglévő helyen lehet építeni a régi épülettel azonos előkerttel.
i) A kertvárosias lakóterületnél a 700 m2-nél kisebb lakótelkeken csak 1 db lakó rendeltetési egység helyezhető el.
(5) Szociális kertvárosias lakóterület
Lke jelű építési övezet
sz
előírásai az alábbiak:
a) A kialakítandó legkisebb telekterület: kialakult teleknagyság.
b) Meglévő telekstruktúra és telekmegosztás esetén a beépíthető legkisebb telekterület:
oldalhatáron álló beépítés esetén: 300 m2.
c) Beépítési mód: oldalhatáron álló.
Az oldalhatáron álló építési övezetekben a 12,0 m-es telkek is beépíthetők, amennyiben az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet előírásai szerinti oldalkert és az épületek közötti tűzvédelmi távolság betartható. 12 m-nél keskenyebb telkek csak telekösszevonás után építhetők be.
d) A beépítettség legnagyobb mértéke: 30%.
e) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m.
f) A beépítés feltétele a teljes közművesítettség.
g) Elő-, oldal- és hátsókertek előírásait az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet alapján kell meghatározni. Meglévő beépítés esetén az előkertek megállapításánál az utcákban kialakult állapot szerint kell dönteni.
h) Amennyiben a beépített lakótelken kötelező építési vonal nem került meghatározásra és az építési helyre vonatkozó előírások is betarthatók, új épületet a meglévő helyen lehet építeni, a régi épülettel azonos előkerttel.
i) A lakótelken csak 1 db lakó rendeltetési egység helyezhető el.
Falusias lakóterület
(6)
Lf-1 jelű építési övezet
előírásai az alábbiak:
a) A kialakítható legkisebb telekterület: 900 m2.
b) Beépítési mód:
ba) oldalhatáron álló
bb) szabadon álló (szélső telek esetén)
c) A beépítettség legnagyobb mértéke: 30%.
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m.
e) A beépítés feltétele a teljes közművesítettség.
f) Az előkert mérete 5,0 m. Oldal- és hátsókert mérete az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet előírásai alapján kerül meghatározásra.
O-K |
30 |
4,5 |
K |
|
|
|
|
SZ-K |
30 |
4,5 |
K |
(7)
Lf-2 jelű építési övezet
Lf-3 jelű építési övezet
előírásai az alábbiak:
a) A kialakítandó legkisebb telekterület: a meglévő teleknagyság.
b) Meglévő telekstruktúra és telekmegosztás esetén a beépíthető legkisebb telekterület:
ba) szabadon álló beépítés esetén: 900 m2.
bb) oldalhatáron álló beépítés esetén: 800 m2.
c) Beépítési mód:
ca) oldalhatáron álló
cb) szabadon álló.
Meglévő beépítés esetén a kialakult beépítési módot kell alkalmazni.
Az oldalhatáron álló beépítési övezetekben a 14,0 m-es telkek is beépíthetők, amennyiben az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet előírásai szerinti oldalkert és az épületek közötti tűzvédelmi távolság betartható.
d) A beépítettség legnagyobb mértéke: 30%.
e) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m.
f) A beépítés feltétele a teljes közművesítettség.
g) Elő-, oldal- és hátsókertek előírásait az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet alapján kell meghatározni. Meglévő beépítés esetén az előkertek megállapításánál az utcákban kialakult állapot szerint kell dönteni.
h) A legkisebb telekterület mértékét kétszeresen meghaladó telekterületű és 28 méternél kisebb homlokvonalú telkeknél a beépítettség a telek 50 méteres mélységéig értendő telekterületre vonatkozik.
i) Amennyiben a beépített lakótelken a kötelező építési vonal nem került meghatározásra és az építési helyre vonatkozó előírások is betarthatók, új épületet a meglévő helyén lehet építeni a régi épülettel azonos előkerttel.
“Településközpont terület
Vt-1 jelű építési övezet
Vt-2 jelű építési övezet
Vt-3 jelű építési övezet
előírásai az alábbiak:
Tervezett településközpont terület (a település keleti részén, a Bem József út tervezett szakaszának két oldalán).
a) Kialakítható legkisebb telekterület : 1000 m2, 2000 m2, 5000 m2.
b) Beépítési mód: szabadon álló.
c) Beépítettség legnagyobb mértéke: 30%.
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m.
e) Beépítés feltétele: teljes közművesítettség.
f) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet alapján kell meghatározni.
(2) Intézményi terület
Vt-4 jelű
építési övezet
Vt-5 jelű építési övezet
Vt-6 jelű építési övezet
Vt-7 jelű építési övezet
előírásai az alábbiak:
Orvosi rendelő, takarékszövetkezet, posta, Vay-kastély, gyógyszertár, óvoda, piac, kereskedelmi egységek:
a) Telekterület: meglévő, kialakult állapot.
b) Beépítési mód: oldalhatáron álló.
c) Beépítettség legnagyobb mértéke: 30 %, illetve 40 % lehet.
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m.
e) Beépítés feltétele: teljes közművesítettség.
f) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet tartalmazza.
g) Meglévő beépítés esetén az előkertek megállapításánál az utcában kialakult állapot szerint kell dönteni.
(3) Vt-8 jelű építési övezet
Vt-9 jelű építési övezet
Vt-10 jelű építési övezet
Vt-11 jelű építési övezet
előírásai az alábbiak:
Iskola tömb, református templom, polgármesteri hivatal térsége, katolikus templom, Kassai úti iskolatömb:
a) Kialakítandó legkisebb telekterület: meglévő teleknagyság.
b) Beépítési mód:
ba) szabadon álló
bb) oldalhatáron álló.
c) Beépítettség legnagyobb mértéke: 30 %, 40 % a COOP élelmiszerbolt ( Kossuth Lajos út) esetében 60 % lehet.
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m.
e) Beépítés feltétele: teljes közművesítettség.
f) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet tartalmazza.
g) Meglévő beépítés esetén az előkertek megállapításánál az utcában kialakult állapotot kell figyelembe venni.
(4)
Vt-12 jelű építési övezet
előírásai az alábbiak:
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Központ és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat, Levéltár, lakóházak:
a) Kialakítandó legkisebb telekterület: meglévő teleknagyság.
b) Beépítési mód: szabadon álló.
c) Beépítettség legnagyobb mértéke: 30%.
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 9,0 m.
e) Beépítés feltétele: teljes közművesítettség.
f) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet tartalmazza
(5)
Vt-13 jelű építési övezet
előírásai az alábbiak:
Alsózsolca, 890/4. hrsz.-ú ingatlan:
a) Kialakítandó legkisebb telekterület: kialakult.
b) Beépítési mód: szabadon álló.
c) Beépítettség legnagyobb mértéke: 30%.
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 9,5 m.
e) Beépítés feltétele: teljes közművesítettség.
f) A zöldfelület legkisebb mértéke: 40 %.
g) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat a tömbben kialakult beépítés és az illeszkedés szabályainak figyelembevételével kell megállapítani.
h) A tervezett létesítmény a meglévő épülettel összeépíthető.
i) A 890/4 hrsz-ú ingatlan keleti részén a 890/3 hrsz-ú ingatlan felőli részén 5,0 méteres sávban védőerdősávot kell kialakítani, melyre beültetési kötelezettség vonatkozik.
j) Az idősek otthona lakószobáiban biztosítani kell a vonatkozó jogszabályokban meghatározott zaj- és rezgésterhelési határértékek teljesítését (figyelembe véve a szállítási feladatokból eredő hatásokat is).
(6)
Vk-1 jelű építési övezet
előírásai az alábbiak:
Tervezett lakóút és a vasút közötti terület (volt ERDÉRT telephely):
a) Kialakítandó legkisebb telekterület: meglévő teleknagyság.
b) Beépítési mód: szabadon álló.
c) Beépítettség legnagyobb mértéke: 30% lehet.
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m.
e) Beépítés feltétele: teljes közművesítettség.
f) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet tartalmazza.
(7)
Vk-2 jelű építési övezet
előírásai az alábbiak:
a) Kialakítandó legkisebb telekterület: 500 m2
b) Beépítési mód: szabadon álló.
c) Beépítettség legnagyobb mértéke: 30 %
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m.
e) A beépítettség feltétele a teljes közművesítettség.
f) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet tartalmazza.
g) A területen csak üdülési és idegenforgalmi funkciót kiszolgáló létesítmények
helyezhetők el.”
“
9. § (1) A település területén kialakítható gazdasági területek jellegük szerint:
a) kereskedelmi, szolgáltató területek,
b) ipari területek.
(2) A Kereskedelmi, szolgáltató terülen elhelyezhető
a) Mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület.
b) A gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, használó és a személyzet számára szolgáló lakások.
c) Igazgatási, egyéb irodaépület
d) Üzemanyagtöltő (csak a külterületen).
(3)
Gksz-1 jelű építési övezet
Gksz-2 jelű építési övezet
előírásai az alábbiak:
Meglévő telephelyek: gázfogadó, Balla Bútor telephely.
a) Kialakítandó legkisebb telekterület: meglévő.
b) Beépítési mód:
ba) szabadon álló
bb) oldalhatáron álló.
c) A beépítettség legnagyobb mértéke: 30 %, illetve 40 % lehet.
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m.
e) Beépítés feltétele: teljes közművesítettség.
f) A zöldfelület legkisebb mértéke minimum 30%.
g) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet tartalmazza.
(4)
Gksz-3 jelű építési övezet
előírásai az alábbiak:
Meglévő telephelyek: Tanács út, Herman Ottó út sarok
a) A legkisebb kialakítható telekterület: meglévő.
b) Beépítési mód: oldalhatáron álló.
c) A beépítettség legnagyobb mértéke: 30% lehet.
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m
e) Beépítés feltétele: teljes közművesítettség.
f) A zöldfelület legkisebb mértéke: 30%.
g) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet tartalmazza.
(5) Belterületen
Gip-1 jelű építési övezet
Gip-2 jelű építési övezet
előírásai az alábbiak:
Meglévő iparterületek
a) Kialakítandó legkisebb telekterület: kialakult teleknagyság.
b) Beépítési mód: szabadon álló.
c) A beépítettség legnagyobb mértéke:
ca) a Gip-1 jelű építési övezetben 30%
cb) a Gip-2 jelűépítési övezetben 40% lehet.
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 9,0 m.
da) a Gip-1 jelű építési övezetben 9,0 m
db) a Gip-2 jelű építési övezetben 20 m.
e) Beépítés feltétele: teljes közművesítettség.
f) A zöldfelület legkisebb mértéke minimum 30%.
g) Az övezetek területén a technológiai igény miatti szükségességből a legnagyobb magasságot meghaladó építményrészekként és önáló technolóiai elemként is kialakíthatók.
(6)
Gip-3 jelű építési övezet
előírásai az alábbiak:
Meglévő iparterület
a) A legkisebb kialakítható telekterület: meglévő, kialakult.
b) Beépítési mód: szabadon álló.
c) A beépítettség legnagyobb mértéke: 50% lehet.
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 15,0 m.
e) Beépítés feltétele: teljes közművesítettség,
f) A zöldfelület legkisebb mértéke: 20%.
g) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet tartalmazza.
(7) Külterületen
Gip-4 jelű építési övezet
Gip-5 jelű építési övezet
előírásai az alábbiak:
Tervezett iparterületek (Sajóládi út mellett, valamint a vasúttól északra)
a) Kialakítandó legkisebb telekterület: 2000 m2.
b) Beépítési mód: szabadon álló.
c) A beépítettség legnagyobb mértéke: 30 %, illetve 50 % lehet.
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m.
e) Beépítés feltétele: teljes közművesítettség.
f) A zöldfelület legkisebb mértéke minimum 30 %, illetve 20 %.
(8)
Gip-6 jelű építési övezet
előírásai az alábbiak:
Tervezett iparterület (vasúttól északra)
a) Kialakítandó legkisebb telekterület: 20000 m2, (2,0 ha).
b) Beépítési mód: szabadon álló.
c) A beépítettség legnagyobb mértéke: 50% lehet.
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 15 m.
e) Beépítés feltétele: teljes közművesítettség.
f) A zöldfelület legkisebb mértéke minimum 20 %.
g) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet tartalmazza.
(9) Az ipari területek új telephelyének kialakítása során a tervezett ipari tevékenységeknek a környezetre gyakorolt várható hatása alapján a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló kormányrendelet előírása szerinti eljárást kell lefolytatni.
(10)
Gip-7 jelű építési övezet
előírásai az alábbiak:
Meglévő iparterületek (déli kavicsbányák mellett lévő telephelyek)
a) Kialakítandó legkisebb telekterület: meglévő.
b) Beépítési mód: szabadon álló.
c) A beépítettség legnagyobb mértéke: 30% lehet.
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m.
e) Beépítés feltétele: teljes közművesítettség.
f) A zöldfelület legkisebb mértéke minimum 30%.
g) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet tartalmazza.
(11)
Gip-8 jelű építési övezet
előírásai az alábbiak:
Meglévő iparterület (Csavargyártó Kft. területe)
a) Kialakítandó legkisebb telekterület: meglévő.
b) Beépítési mód: szabadon álló.
c) A beépítettség legnagyobb mértéke: 50 % lehet.
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 30 m.
e) Beépítés feltétele: teljes közművesítettség.
f) A zöldfelület legkisebb mértéke minimum 20 %.
g) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet tartalmazza.”
“f) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet tartalmazza.
(3a) Meglévő sportpálya bővítése a belterületen nem lehetséges. Új sportpályák a Szabadidőközpontban helyezhetők el."
“f) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet tartalmazza.
g) A szabadidőközpontban elhelyezhető területeket a Szabályozási Terv állapítja meg.”
“b) Beépítési mód:
ba) szabadon álló
bb) oldalhatáron álló.”
“f) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet tartalmazza.”
“(6) Bányaterületek: K-B
Az Országos Ásványvagyon mérlegben az alábbi nyersanyag lelőhelyek vannak nyilvántartva:
a) 05-05-010-02-4321 kódszámon Alsózsolca I. kavics
b) 05-05-010-06-4324 kódszámon Alsózsolca II. kavics
c) 05-05-010-07-4324 kódszámon Alsózsolca III. kavics
d) 05-05-010-08-4324 kódszámon Alsózsolca IV. kavics
e) 05-05-010-05-4321 kódszámon Alsózsolca FTV Azs-2. fúrás körzete elnevezéssel – kavics.
(6a) A bányterületre vonatkozó előírások:
a) A bányaterületen zárt tartályos konténeres WC-t lehet telepíteni.
b) A bányászati tevékenység előrehaladásával a felhagyott területek folyamatos rekultivációját is el kell végezni.
c) A feltalaj humuszos részét külön kell deponálni a felhasználásig.
d) A bányatóba humuszos meddő visszatöltése tilos.
e) A meddőt a termőföldtől külön helyen kell tárolni.
f) A bányászati és a szállítási tevékenység lakott területeken levegő-, talaj- és vízszennyezést nem okozhat és megengedett határértéken felül zajterhelést nem idézhet elő.”
“h) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet tartalmazza.”
“f) Az övezetben 14,0 méter széles telkek is kialakíthatók, amennyiben az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben meghatározott oldalkert és tűzvédelmi távolság a szomszédos épülettől biztosítható. A telek mélysége 20 méternél kisebb nem lehet.”
“i) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet tartalmazza.”
" (6) A közút kezelőjének hozzájárulását kell kérni a közúti közlekedésről szóló törvényben előírtak fennállása esetén.
(7) A kialakítandó, áthelyezendő, ideiglenes és végleges közlekedésépítési létesítmé-nyekhez, valamint a megszüntetendő közlekedési létesítményekre a területileg illetékes eljáró hatóságtól engedélyt kell kérni, A szükséges útlezárások, elterelések végrehajtásához, útcsatlakozások építéséhez a közútkezelőtől engedélyt kell kérni, és azt a területileg illetékes eljáró hatósághoz be kell jelenteni. "
"(3) Tervezett közparkok (Zkp) helyét és területét a Szabályozási Terv tartalmazza."
“
13. § (1) A Szabályozási Terv erdőterület megszüntetését nem rögzíti.
(2) A külterületen lévő erdő gazdasági hasznosítású (Eg) erdőterület.
(3) Védőerdőt kell telepíteni a Szabályozási terv által jelölt területeken.
(4) Közjóléti erdő (Ek) területét a Szabályozási Terv állapítja meg.
(5) Védelmi célú erdők (Ev) területeit a Szabályozási Terv állapítja meg.”
“(2) A mezőgazdasági rendeltetésű terület a következő övezetekre tagozódik:
a) Általános mezőgazdasági terület:
aa) szántó Má1
ab) rét, legelő Má2
b) Kertes mezőgazdasági terület:
ba) külterületi kert Mk1
bb) tanya területe Mk2
bc) belterületi kertek és mezőgazdasági hasznosítású területek
c) Mezőgazdasági üzemi terület (major) Mg
(2a) Mezőgazdasági területen építményt elhelyezni csak az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően lehet.”
“Vízgazdálkodási területek (V)
15. § (1) A közigazgatási területen vízgazdálkodási terület:
a) Sajó folyó, csatornák, árkok (V1)
b) kavicsbánya tavak (V2)
c) védőgát, árvízvédelmi töltés (Vt)
e) hullámterek, nádasok (V6)
(2) A vízfolyások medreiben és parti sávjában létesítmények az országos település-rendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet szerinti előírások betartásával a vízfolyáskezelő hozzájárulása alapján helyezhetők el.
(3) A parti sáv szélessége a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról, valamint az állam kizárólagos tulajdonában levő vizek és vízilétesítmények jegyzékének közzétételéről szóló rendelet alapján a település területén lévő, kizárólagos állami tulajdonú vízfolyások, tavak, tározók és holtágak mentén a partvonaltól számított 6 méter, az előzőbe nem tartozó vizek és közcélú vízilétesítmények partvonalától számított 3 méter.
(4) A vízfolyások mentén parti sáv használatát, a használat módját a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló kormányrendelet szerinti kezelő látja el.
(5) Vízfolyások, patakok menti területek beépítésének, hasznosításának előfeltétele a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló rendelet szerinti mértékadó vízhozamra történő kiépítése, mederrendezése.
(6) A külvizek védelmét és az egységes csapadékvíz-elvezető rendszer kialakítását az átfogó vízrendezési terv tartalmazza. A csapadékvizek befogadója a Sajó folyó.
(7) Beépítésre szánt területen magasépítési tevékenységhez kapcsolódó munkavégzés csak a vízrendezés megoldása, a csapadékvíz elvezető rendszer kiépítése után kezdhető meg. A csapadékvíz elvezető rendszer kialakításáról, folyamatos fejlesztéséről, fenntartásáról és üzemeltetéséről hatósági engedély alapján kell gondoskodni.
(8) Beépítésre szánt területen az építmények magassági biztonságának kialakítása során a folyók mértékadó árvízszintjeiről szóló rendelet alapján megállapított mértékadó árvízszintekkel kell számolni és figyelembe kell venni a Sajó folyó völgyén végighúzódó kavicsteraszban fellépő, a folyó vízállásait követő talajvízszint emelkedést, illetve az ehhez kapcsolódó szivárgó és fakadó vizek esetleges megjelenését.
(9) A település belterületén a patakok, csatornák áradásai, a csapadék- és egyéb vizek által okozott kártételek megelőzése, kül- és belterületi védőművek építése, a védőművek fenntartása, fejlesztése és azokon a védekezés ellátása, a vizek kártételei elleni védelemmel összefüggő feladatok ellátása helyi vízrendezés és vízkárelhárítás alapján történik.
(10) A vizeknek és vízilétesítményeknek más nyomvonal jellegű építménnyel történő keresztezésére és megközelítésére vonatkozó részletes szabályokat a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló rendelet alapján kell kialakítani.
(11) A felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól, valamint a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól, továbbá a felszín alatti vizek védelméről és a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló rendelet előírásait szem előtt kell tartani.
(12) A bányatavak hasznosításával kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről szóló rendelet alapján a bányató fenntartásának, hasznosításának engedélyezéséhez a bányatóval érintett ingatlan tulajdonosának - a bányabezárással összefüggő tájrendezési feladatokat meghatározó bányahatósági határozat közlését követő egy éven belül - a vízügyi hatóságtól a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló rendelet alapján vízjogi üzemeltetési engedélyt kell kérnie.
(13) A védvonalakat rendeltetésüknek megfelelően a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános és műszaki szabályokról szóló rendeletek alapján kell kialakítani.
(14) Vízmű területek a Hernádnémeti ÉRV Rt. Keleti Csúcsvízmű X. telep és Bőcs ÉRV ZRt. X/b. telep vízbázis (Sajóládi Vízmű)
(15) A terület-felhasználás tervezése során figyelembe kell venni a vizsgált területen lévő üzemelő vízbázisok tervezett vagy meglévő védőterületeit és hidrogeológiai védőidomait, és az ezek területére eső tiltásokat és korlátozásokat. A tiltásokat és korlátozásokat általános érvénnyel a vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást biztosító vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet, a kiegészítő előírásokat a védőidom határozat rögzíti.
(16) A vízmű védőterületek és hidrogeológiai védőövezet koordinátáit és a település területét érintő ingatlanok jegyzékét az 1/A. számú függelék tartalmazza.
(17) A védőterületeket érintő ingatlanokra vonatkozó tiltásokat és területhasználati korlátozásokat az 1/B. számú függelék tartalmazza”
“Közműterületek, közműlétesítmények
16. § (1) A település beépítésre szánt területén építmény csak közüzemi vagy közcélú szolgálta-tással történő teljes közművesítés mellett vehető használatba.
(2) A közműves ivóvízellátó rendszer igénybevétele során figyelembe kell venni a víziközmű-szolgáltatásról szóló előírásait. A szolgáltatott ivóvíz minőségének ki kell elégítenie az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló rendelet előírásainak.
(3) Épület csak teljes közművesítés kialakítása mellett vehető használatba. A környezetterhelési díjról szóló törvény alapján talajterhelési díjfizetési kötelezettség terheli azt a kibocsátót, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatorna által biztosított közszolgáltatást nem veszi igénybe.
(4) A szennyvízkezeléssel kapcsolatos települési célkitűzéseket és elvárásokat a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló rendelet alapján készülő települési szennyvízkezelési programban kell rögzíteni.
(5) A szennyvizek, használt vizek előtisztítása, a (tisztított) szennyvizek elhelyezése, csatornába, valamint felszíni befogadóba történő közvetett vagy közvetlen vezetése vonatkozásában a használt és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól szóló rendeletben, továbbá a felszín alatti vizek védelméről szóló rendeletben és a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló rendeletben foglalt előírásokat kell betartani és betartatni.
(6) Ipari/technológiai szennyvíz keletkezésével járó tevékenység esetén előtisztító beépítése és üzemeltetése vízügyi hatósági engedély alapján létesíthető.
(7) A település területén csak elválasztó rendszerű csatornázás valósítható meg.
(8) Az üdülőterületen a teljes közműhálózatot az érintett ingatlan tulajdonosoknak kell kialakítani.”
“(3) Kezelésüket a kulturális örökség védelméről szóló törvény rendelkezései határozzák meg. Az ismert és nyilvántartott lelőhelyeket lehetőség szerint el kell kerülni, ha ez nem lehetséges, előzetesen fel kell tárni.”
“(7) A régészeti lelőhelyeket a
rendelet 2. számú függeléke tartalmazza.”
“
19. § (1) A védett műemlékek és a helyi védelemmel érintett épületek jegyzékét a
3. számú függelék tartalmazza.
(2) A helyi védelemmel érintett épületekkel, művi értékekkel kapcsolatos, a fenntartással, használattal, valamint az építési tevékenységekkel kapcsolatos eljárási szabályokat önkormányzati
rendelet állapítja meg.”
“TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELME
Az élővilág és a táj védelme
20. § (1) A területfelhasználás területére előírt zöldfelületi fedettség, védőfásítás kialakítását és módját az építmények engedélyezési tervében - egyedi előírás hiányában az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet szerint - kell igazolni.
(2) Új építmény létesítése esetén a környezetvédelmi határértékeknek – amennyiben a
terület védőtávolsága nem került meghatározásra - a telek határán kell teljesülniük.
(3) Talajmozgatással járó tevékenység végzése és a terület előkészítése során a
termőréteg védelméről, összegyűjtéséről és újrahasznosításáról gondoskodni kell.
(4) A település területén feltöltésre környezetkárosító anyag nem használható.
(5) Építés előkészítési munkák, tereprendezés során minőség-tanúsítvány nélküli töltőanyag nem építhető be.
(6) A telkeken rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén biztosítható legyen.
(7) A település területén csak olyan tevékenység végezhető, melynek hatására a talajerózió veszélye nem növekszik.
(8) A település területén a környezeti elemek minőségének megóvása érdekében, csak olyan építmények, illetve azokhoz tartozó létesítmények, tevékenységek megvalósítása, üzemeltetése engedélyezhető, amelyek ellenőrzött körülmények közötti működtetése hosszú távon sem veszélyezteti a földtani közeg állapotának, továbbá az általános normatív emberi elvárások és a vonatkozó hatályos jogszabályokban megfogalmazott környezeti célkitűzések teljesülését.
(9) A környezeti előírásokat is kielégítő normatív célkitűzések megfogalmazása során a földtani közeg védelme szempontjából figyelembe kell venni az ágazati jogszabályokban foglalt előírásokat.”
“A levegőtisztaság védelme
21. § (1) A légszennyezettség mértéke alapján a levegő védelméről szóló kormányrendelet szerinti zónák előírásait kell figyelembe venni.
(2) A település területén tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint tilos a környezeti levegő bűzzel való terhelése.
21/A. § (1) A felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny területeken bányászati tevékenység, valamint olyan tevékenység melynek következtében a fedőréteg eltávolítása következtében a felszín alatti víz a felszínre kerül nem folytatható.
(2) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezése megakadályozása érdekében felszíni vízfolyásokhoz 100 méternél közelebb, valamint hullámtéren és fakadóvizes területen, árvizi tározó területén, parti és védősáv területén továbbá vízbázisok védőterületén állattartó telep, komposztáló telep nem létesíthető. Vízjárta területeken, felszín alatti vízkivétel 100 méteres körzetében és bányatavak 300 méteres parti sávjában trágyatároló nem létesíthető.
(3) A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a parti sáv természetközeli ökoszisztémáinak (nádasok, ligetes, fás társulások, gyepek) védelmét biztosítani kell.
A területek zaj- és rezgésvédelme
21/B. § (1) Zaj- és rezgésvédelmi szempontból a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló kormányrendelet, valamint a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló KvVM-EüM együttes rendelet szabályai az irányadóak.
(2) Zajt és rezgést előidéző üzemi létesítményt és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak úgy szabad elhelyezni, hogy a keletkező zaj és rezgés az (1) bekezdés szerinti rendeletekben meghatározott határértékeket ne haladja meg.
21/C. § (1) A település területén végzett tevékenységek során képződő veszélyes és nem veszélyes hulladékokat elkülönítve, a környezet szennyezését megelőző, károsítását kizáró módon az e célra kijelölt, a vonatkozó hatályos jogszabályokban foglalt műszaki előírásoknak megfelelő gyűjtőhelyen kell összegyűjteni, és az üzemeltető gondoskodik a hulladékok átvételére feljogosított szervezet részére történő átadásáról.
(2) A település területén feltöltésre hulladék (így különösen építési – bontási hulladék, beleértve az építési területről kikerült szennyezetlen földet is), környezetet szennyező, veszélyeztető, illetve károsító anyag nem használható.
A természeti értékek védelme
21/D. § (1) Az országos védelemre tervezett Hernád völgy érintett területeinek jegyzékét a rendelet 4. számú függeléke rögzíti.
(2) A település érzékeny természeti területeit az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról szóló KöM-FVM együttes rendelet állapítja meg.
(3) A természeti területek jegyzékét a rendelet 5. számú függeléke rögzíti.
(4) Az egyedi tájértékek jegyzékét a rendelet 6. számú függeléke rögzíti.
(5) A kiemelt jelentőségű természetmegőrzési (Natura 2000) területek jegyzékét a rendelet 7. számú függeléke rögzíti.”
“Sajátos jogintézmények
22. § (1) A tervben tervezett közparkként jelölt terület a 039 és a 040 hrsz.-ú területek, melyek beültetési kötelezettséggel érintett ingatlanok.
(2) A 890/3 hrsz.-ú ingatlanon ipari tevékenység nem folytatható, ott csak raktározás, legfeljebb kézi (összeszerelési) munkavégzés vagy kereskedelmi tevékenység végzése történhet.”
“(1) A
rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.”
(2) Hatályát veszti a
rendelet 1. §-a, 2. § (1) bekezdése, 3. § (2) bekezdése, 3. § (4) bekezdése, 11. § (3) bekezdése, 12. § (2) bekezdése, 14. § (3)-(4) bekezdése,
17. §, 18. § (5) bekezdése, 18. § (8) bekezdése,
23. §-a,
24. §-a és
26. §-a.
2. melléklet a 2.. függelékhez
3. melléklet a 3. függelékhez