Márokpapi Község  Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 13.§ (1) bekezdésének felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja:

I.fejezet

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1.A rendelet hatálya

1.§

(1)A Helyi Építési Szabályzat (továbbiakban HÉSZ) területi hatálya kiterjed Márokpapi település egész közigazgatási területére.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni csak A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. (a továbbiakban Étv) és az 1999. évi CXV. törvényben foglalt módosítása, valamint az e törvények által meghatározott az Országos településrendezési és építési követelményekről szóló, többször módosított 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban OTÉK) előírásai, valamint a T-1/2010. törzsszámú településrendezési terv szabályozási tervei (S-1, S-2) és jelen Helyi Építési Szabályzat együttes figyelembe vételével szabad.

(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.

2.A belterületbe vonás szabályai

2.§

(1) A Szabályozási Terv a kialakult belterületekhez illeszkedve belterületbe vonást határoz meg a beépítésre szánt területek vonatkozásában, illetőleg az azok által közrezárt területekre. A belterületbe vonás a Szabályozási Terv szerint beépítésre nem szánt területen, közlekedési terület fejlesztésének megvalósítása érdekében történhet.

(2) Ezen területek belterületbe vonása a konkrét fejlesztési igények függvényében hajtható végre.

3.Általános építési szabályok

3.§

(1) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik építés (és telekalakítás is) csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.

(2) Közművesítés

1. Közművesítettségi fokozatok:

                  teljes Közművesítettségi:

• Falusias lakó területeken
• Ipari-gazdasági területeken
• Sportcélú terülteken

Részleges Közművesítettségi:

• Mezőgazdasági üzemi területen
• Temető területén

1. Ahol az utcában nincs szennyvízcsatornázás, ott a teljes Közművesítettségi helyett a részleges Közművesítettségi is megengedhető, a csatornázottság hiányának megszűntéig.

1. Részleges közművesítésnél zárt rendszerű szennyvíztározó létesítése szükséges.

1. Ahol szennyvízcsatorna van az utcában a csatornára való rákötés kötelező.

(3) A telekalakítás szabályai:

1. A kialakítható legkisebb telekterület méretek az övezeti előírásoknak megfelelően a HÉSZ-ben és a szabályozási terveken kerültek rögzítésre.
2. Nyúlványos telek: nyúlványos telkek nem alakíthatóak ki.

I.fejezet

TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÖVEZETI SZABÁLYOZÁSA

1.Terület felhasználás szerinti övezetek, építési övezetek

4.§

(1)A település igazgatási területe építési szempontból.

Beépítésre szánt területre,

Beépítésre nem szánt területre tagozódik.

(2) A település igazgatási területének beépítésre szánt területei az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint az alábbi terület felhasználási egységre osztottak.

(A terület felhasználási egységeket, határaikat és jelkulcsaikat a szabályozási terv tartalmazza.)

1. A település igazgatási területének beépítésre szánt területei:

1. Lakóterületek:

• Falusias lakóterületek (Lf)

2. Különleges területek:

• Mezőgazdasági üzemi terület (Kü-ü)

b. A település igazgatási területének beépítésre nem szánt területei:

1. Zöldterületek:

• Közparkok (Z)

2. Erdőterületek:

• Gazdasági erdő korlátozott terület-felhasználással (E)

3. Mezőgazdasági területek (M):

• Általános mezőgazdasági területek (M*),
• Általános mezőgazdasági területek korlátozott terület-felhasználással (M)
• Belterületi mezőgazdasági területek (Mb)
• Gyepes mezőgazdasági területek korlátozott terület-felhasználással (Mgy)

4. Vízgazdálkodással összefüggő területek (V)

• Általános vízgazdálkodási terület (V)

• Természetközeli területek

• Lápos, mocsaras terület (Tk)

• Különleges területek:

• Temető területe (Kü-t)
• Anyaglelőhely (bánya) területe (Kü-b)
• Sportcélú terület (Kü-s)

2.Épületek, építmények elhelyezésének általános szabályai

5.§

(1) Az egyes terület-felhasználási egységeken belül épületeket és építményeket elhelyezni csak a terület-felhasználási egységek szabályozási tervben jelölt övezeteinek övezeti előírásai, építési övezetek szabályozási előírásai és az OTÉK vonatkozó előírásai szerint szabad.

(2) A tetőterek beépítése a megengedett maximális építménymagasságok betartásával engedélyezhető, meglévő magas tetős épületek tetőtereinek beépítése, és lapos tetőtéri építményszint létesíthető, melyet egy légtérben levő galériaszint kiegészíthet.

(3) Alagsori helyiség, helyiség csoport, pinceszinti helyiség, helyiség csoport létesíthető a max. építménymagasságok betartásával az épületek alatt. A területeken terepszint alatti építmények – az elő-, oldal- és hátsó kertben elhelyezhető melléképítmények kivételével – csak a telkek „építési helyein belül” helyezhetők el.

(4.) Építmények közötti legkisebb távolság:

1. „A”, „B”, „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények OTÉK 36. §. (1) bekezdés szerint.

2. A kialakult állapotokat kivéve az OTÉK 36. §. Előírásai érvényesek.

3. Nem védett területeken belül az alap épület elhelyezéstől – alap esetben az oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely a telekhatárral egybe esik – az alábbi esetekben lehet eltérni, az épület oldalirányú elhelyezésének tekintetében:

(5) Oldalhatáron álló beépítési mód:

      a.) Főépületek esetében:

• Ha a telek szélessége meghaladja a 16 métert, az oldalhatáron álló beépítés 1,0 méter széles csurgó távolság elhagyásával lehetséges.

(6) A zöldterületi fedettség kötelezően betartandó értékét jelen rendelet összefoglaló övezeti szabályozásának táblázatai határozzák meg.

(7) Előkertek, oldalkertek, hátsókertek szabályozása:

a.) Előkertek:

• A lakó építési övezetekben az előkertek mélységét – amennyiben a szabályozási terveken feltüntetettek másként nem rendelkeznek – az adott építési telek környezetben kialakult beépítéshez igazodóan kell meghatározni. Az új épületek utca felőli homlokzati hosszának legalább 2/3-a kötelezően az utca felőli építési határvonalra kell kerüljön.
• A szabályozási terven az alábbi jelölések használatosak:

EK= kötelező előkerti méret, szabályozási terv szerinti méretekkel, mely egyben kötelező építési vonal is.

b.) Oldalkertek:

• Lakóterületen belül az oldalkertek mérete az előírt megengedett legnagyobb építménymagasság mértéke, szabadon álló beépítés esetén az 50 %-a.

1. Hátsókertek:

• Lakóterületen, területen belül a hátsókertek mértéke minimum 6 méter.
• Azonban, ha bármely lakóövezetbe sorolt építési telkeknél az utcai telekhatártól mért 60 m-nél távolabb eső telekrészen is építési hely alakulna ki, akkor a 60 m-en túli telekrész nem tekinthető építési helynek, azaz ez a távolság az építési telek hátsókerti építési határvonalának felel meg. Ez alól kivételt képeznek azok az övezetek, ahol a szabályozási terveken kivételesen feltüntetésre kerültek a hátsókert építési határvonalai.
• A szabályozási terven az alábbi jelölések használatosak:

HK= kötelező hátsókerti méret, szabályozási terv szerinti méretekkel, mely egyben kötelező építési határvonal is.

1. fejezet

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ELŐÍRÁSAI

1.A lakóterületre vonatkozó általános előírások

6.§

(1) A lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A lakóterületen fő és melléképületek helyezhetők el (A fő- és melléképületek fogalom meghatározása az 1. mellékletben található meg)

(3) Valamennyi lakóterületen a tulajdonosnak meg kell oldania a keletkező szennyvizek, és csapadékvizek elvezetését, illetve ártalommentes elhelyezését.

(4) Márokpapi Község lakóterületei, sajátos építési használatuk szerint:

1. falusais lakóterületek (Lf)

(5) Magas tetős épületek esetén a tető hajlásszögét 35-45 fok között kell kialakítani.

(6) Óriás plakát lakóterületen nem helyezhető el, illetve műemléki környezettel érintett lakóterületeken semmilyen reklámhordozó felület nem létesíthető.

2. Falusias lakóterületek (Lf-1, Lf-2)

7.§

(1)A falusias lakóterület maximum 5,0 m-es építménymagasságú lakóépületek, mezőgazdasági építmények továbbá a helyi lakosságot ellátó, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények, mező- és erdőgazdasági építmény elhelyezésére szolgál.

(2)Az Lf-1, Lf-2 falusais lakóterületen elhelyezhető:

1.lakóépület

 2.mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény

       3.kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület

        4.szálláshely szolgáltató épület

        5.igazgatási épület

  6.egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

   7.a fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények (garázs, tároló épület)

  8.kézműipari épület

(3) Melléképületek a HÉSZ 1. melléklet szerint építhetők.

(4) Az övezetben melléképítmények közül elhelyezhető:

1.Közműbecsatlakozási műtárgy

      2.Közműpótló műtárgy

3.Hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)

4.Kerti építmény (hinta, csúzda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz)

      5.Kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor

6.Kerti épített tűzrakóhely

7.Kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m² vízszintes vetülettel

8.Háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem

9.Kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő

      10.Szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, zászlótartó oszlop

(5) Az építmények üzemeltetése során, az épületen kívüli tevékenység zajszintje nem haladhatja meg az övezetre előírt határértékeket.

(6) Oldalhatáron álló beépítésű övezetben, saroktelken szabadon álló épület elhelyezés is megengedhető, ha a telek legalább 20,0 m széles, ha a terület nem áll védelem alatt, és a kötelező oldalkerti méretek betarthatóak.

Közbenső telken, szabadon álló épület elhelyezés akkor engedélyezhető, ha a telek legalább 22,0 széles és a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza.

(7) Az előkertek szabályozása szabályozási terv szerint.

(8) Az építési övezetben az utcai telekhatártól számított 20,0 méter távolságig állattartó épület nem helyezhető el.

(9) A műemléki környezettel jelölt utcákon, utcarészeken az épületek elhelyezésének, építészeti kialakításának, további szabályait is be kell tartani, mely előírásokat a helyi és műemlékvédelmi előírások tartalmaznak.

(10) Az oldalkertek legkisebb szélessége általában az OTÉK vonatkozó bekezdése szerint, kivételt képeznek a HÉSZ 5. §. (6) 3. bekezdés szerinti eltérésekkel.

(11) A falusias lakóterület építési telkeinek kialakításánál és beépítésénél az alábbi táblázatokban megadott értékeket kell alkalmazni:

„*”: amennyiben a létesíteni kívánt építmény igazgatási, egyházi, oktatási rendeltetésű épület, úgy a legnagyobb beépítettség értéke legfeljebb 30%-ra módosítható, az adott ingatlan tekintetében

„**”: amennyiben a létesíteni kívánt építmény igazgatási, egyházi, oktatási rendeltetésű épület, úgy a megengedett max. építménymagasság értéke legfeljebb 7,50 méterre módosítható, az adott ingatlan tekintetében

(12) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi rendelet szerinti lakóterület (falusias) területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása. Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók.

(13) Új telek kialakításánál a kialakítható építési telek legnagyobb szélessége 40 m, illetve az így kialakított telekterület nem haladhatja meg a 8000 m²-t.

(14) A tároló, gazdasági, állattartó épületek építésénél a következőket is be kell tartani. Amennyiben a lakóépülettel egy épülettömeget képezve összeépül, az építmény és tetőgerinc magasságára vonatkozóan a lakóépület övezeti előírásait kell betartani, azzal a megkötéssel, hogy a lakóépület tényleges építmény-, és gerincmagasságát nem lépheti túl. Különálló tároló, és állattartó épület építménymagassága legfeljebb 7,5 méter.

(15) Lf-2 építési övezetben a főépület tetőgerincének az építési telekkel párhuzamos kialakításúnak kell lenni, amelyet kiugrásokkal meg lehet törni.

3.Különleges területek

8.§

(1) Márokpapi különleges területei sajátos használatuk szerint:

1. Mezőgazdasági üzemi terület (Kü-ü)

(2) A különleges (beépítésre szánt) területek célja és használatuk fajtája:

1. mezőgazdasági üzemi terület (övezeti jele: Kü-ü): Az övezetbe a meglévő és újonnan létesülő mezőgazdasági üzemek (majorok) tartoznak, ahol a mezőgazdasági termékek feldolgozása, tárolása, a mezőgazdasági gépek és szállítóeszközök javítása folyik, nagyüzemi állattartás vagy mezőgazdasági illetve mezőgazdasági termeléshez szorosan kapcsolódó ipari tevékenység befogadására alkalmas.

Az övezetben elhelyezhető ipari, energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményei

Az övezetben kivételesen elhelyezhető az OTÉK 31. §. (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével, gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, ha az adott létesítmény védelmi övezet előírásaira nem kerül sor.

(3) A különleges területek építési telkeinek kialakításánál és beépítésénél az alábbi táblázatban megadott értékeket kell figyelembe venni:

„**”: A technológiához tartozó toronyszerű építmények kivételével (pl.: siló, kémény, tartály, stb.)

1. fejezet

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

1.Közlekedési és közmű elhelyezési, hírközlési terület

9.§

(1) Az övezet az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozó helyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telken megvalósulók kivételével -, a járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál

(2) A közlekedési- és közmű elhelyezési, hírközlési területeket, a nyomvonalas elemek közül az utak szélességét, a közmű-elhelyezési sávokat terv szerint biztosítani kell.

(3) Az utak szabályozási vonallal meghatározott területsávja mentén létesítményt elhelyezni csak a területsáv megtartásával szabad. E területsávot az annak mentén elhelyezni kívánt létesítmény védőtávolsága sem érintheti. A területsávba eső, meglévő építménnyel, közművel, útburkolattal, járdaburkolattal, fasorral stb. (keresztmetszeti elemekkel) kapcsolatos mindennemű tevékenység csak a tervvel összhangban történhet.

(4) A közlekedési területbe a következő közutak tartoznak:

KÖ1: fő út

KÖ2: gyűjtő út

KÖ3: gyalogút

KÖ4: mezőgazdasági dűlőutak

A településközponton és a csatlakozó területeken a településszerkezet védelme érdekében ettől eltérő szélesség is lehetséges, amennyiben az útközlekedési, közmű-elhelyezési funkciói biztosíthatók szabályozási terv szerint.

(5) A mezőgazdasági utak építési területszélességének szabályozását az útengedélytől egyenlő mértékben kell végezni. Ez alól kivételek a közcélú csatornával, természeti védettséggel rendelkező területekkel szomszédos utak, ahol a szabályozási szélességet e területek határától kell kimérni.

2.Mozgásukban korlátozott emberek igényeit figyelembevevő előírások

10.§

(1) A közterületen minden esetben biztosítani szükséges a szintkülönbségek rámpával történő áthidalását. (Gyalogos átkelőhelyeknél döntött szegélysávval)

(2) a tömegközlekedési eszközök megállóinál lehetővé kell tenni megemelt szintekkel és azokat összekötő lejtőkkel, kihelyezett információs táblákkal a kerekesszékkel közlekedő fel- és leszállását a tömegközlekedési járművekre.

(3) Biztosítani szükséges minden parkolóban kettő kerekesszékkel is igénybe vehető (méreteinél nagyobb) gépkocsi parkoló létesítését, melyet kizárólagos használatot biztosító tábla jelezzen.

3.Zöldterületek

11.§

(1) Zöldterület Márokpapiban a szabályozási terven feltüntetettek szerint jelölt közpark területek.

(2) A zöldterületet a szabályozási terv 7 jelű övezetbe sorolja.

a.) az övezetben elhelyezhetőek (max. 2 %-os beépítettséggel, a 4,5 m-es homlokzatmagasságot meg nem haladóan, a 6,0 m-es megengedett legnagyobb építménymagasságot meg nem haladóan, csak kertészeti munkarésszel ellátott terv alapján):

• a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermek-játszószerek, stb.)
• a terület fenntartásához szükséges épület
• szabadtéri színpad

1. Az övezetben épület a teljes közművesítettség esetén létesíthető.

c.) A közparkot úgy kell kialakítani, hogy kerekesszékkel és gyermekkocsival megközelíthető és használható legyen.

d.) A közparknak közútról közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.

4.Erdőterületek

12.§

(1)Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület.

(2) A terv erdőterületei rendeltetésük szerint:

a.) Gazdasági erdő korlátozott terület-felhasználással, E övezeti jellel

(3) A korlátozott terület-felhasználású erdő területeken (övezeti jele: E) épületet elhelyezni nem lehet.

 5.Mezőgazdasági területek

13.§

(1) A település területének mezőgazdasági termelést (növénytermelést, állattenyésztést továbbá termékfeldolgozást és tárolást), szolgáló területe.

(2) A korlátozott terület-felhasználású mezőgazdasági területeken épületet elhelyezni nem lehet.

(3) A mezőgazdasági területeken az a következő övezetek kerültek kijelölésre:

a.) M*: általános mezőgazdasági területek

b.) M: általános mezőgazdasági területek korlátozott terület-felhasználással (ökológiai hálózat területén)

c.) Mb: belterületi mezőgazdasági területek

d.) Mgy: gyepes mezőgazdasági területek korlátozott terület-felhasználással (ökológiai hálózat területén)

a.) M*: általános mezőgazdasági területek

(1) Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon- viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a szántó művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a szántóföldi művelés jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.

(2) Az övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, valamint ha azt a hatósági előírások az ott folytatott tevékenység védőtávolsága miatt egyébként nem tiltják meg, a tulajdonos, vagy az ott dolgozók részére lakóépület számára szolgáló terület nem haladhatja meg, az egyébként beépíthető terület felét. Az övezetben birtokközpont kialakítható.

(3) Épületeket elhelyezni a legalább 3,0 ha nagyságot elérő területen, szabadon álló beépítési móddal, maximum 7,5 m építménymagasságú épülettel, a telekterület maximum 3 %-os beépítésével lehet.

b.) M: általános mezőgazdasági területek korlátozott terület-felhasználással (ökológiai hálózat területén)

(1) Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon- viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a szántó művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a szántóföldi művelés jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet.

(2) Az övezetben épületet elhelyezni, birtokközpontot kialakítani nem lehet.

c.) Mb: belterületi mezőgazdasági területek

(1) Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon- viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a szántó művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a szántóföldi művelés jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.

(2) Az övezetben épületet elhelyezni, birtokközpontot kialakítani nem lehet.

e.) Mgy: gyepes mezőgazdasági területek korlátozott terület-felhasználással (ökológia hálózat területén)

(1) Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon-viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a gyep, legelő művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a legeltetés, állattartás jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet.

(2) Az övezetben épületet elhelyezni, birtokközpontot kialakítani nem lehet. 

6.Vízgazdálkodási területek

14.§

(1)A terv vízgazdálkodási területei az OTÉK 30. §.-a alapján közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja, valamint vízmű területek (övezeti jel: V)

(2) Vízügyi érdekből a főcsatornáknál 6-6 m-es, társulati, önkormányzati és üzemi csatornáknál 3-3 m-es parti sáv szabadon hagyandó, beépíteni nem lehet, ott csak rét legelőművelés folytatható.

(3) Az övezetben a vízbeszerzéshez, védekezéshez szükséges építmények helyezhetők el.

7.Természetközeli területek

15.§

(1) A terv természetközeli területei az OTÉK 30/A. §.-a alapján mocsár, nádas területek (övezeti jel: Tk)

(2) Természetközeli területen épületet elhelyezni nem lehet.

8.Különleges területek

16.§

(1) Márokpapi (beépítésre nem szánt) különleges területei sajátos használatuk szerint:

1. Temető területe (Kü-t)
2. Sportcélú terület (Kü-s)
3. Anyaglelőhely (bánya) területe (Kü-b)

(2)A különleges területek célja és használatuk fajtája:

a.) működő temető (övezeti jel Kü-t) Márokpapi Község köztemetője, a temetőben ravatalozó épület helyezkedik el, a terület célja a község temetkezési területének biztosítása a temető parcellázási tervnek megfelelően. A temető használatát temetkezési rendelet szabályozza. A temetőre, temető-rendezési tervet kell készíteni a temetőrendelet felülvizsgálatával.

     A temető ültetési kötelezettségű területét belső kiszolgáló úttal, közműsávval meg lehet szakítani. A temető működtetéséhez szükséges ravatalozó is elhelyezhető részben, vagy egészben, ezen területsávon belül, max. 400 nm bruttó alapterületig.

b.) Sportcélú terület övezetében (övezeti jele: Kü-s) a jelentős területigényű, zöldterületbe ágyazottan kialakítható sportterületek elhelyezésére szolgál. Az övezet elsősorban sportpálya, parkoló, idegenforgalomhoz kapcsolódó létesítmények (szálláshely, kulturális-, vendéglátó-, kereskedelmi épületek) elhelyezésére szolgál, de kivételesen elhelyezhető rajta oktatási és egyéb közösségi szórakoztató épület.

c.) Anyaglelőhely (bánya) területen (Kü-b) csak a bányászati tevékenységhez szorosan kötődő, azt kiszolgáló épületek helyezhetőek el. A bányászati tevékenység befejezése után az épületeket el kell bontani, legkésőbb 12 hónapon belül, a tulajdonos kötelezettségére. Az övezetben folytatott bányászati tevékenység befejezése után, bányászati rekultivációt kell végrehajtani úgy, hogy a bányászati tevékenységet felváltó tevékenység a szabályozási terven jelölteknek feleljen meg.

(3)A különleges területek építési telkeinek kialakításánál és beépítésénél az alábbi táblázatban megadott értékeket kell figyelembe venni:

1. fejezet

KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK

1.Általános elírások

17.§

(1) A környezethasználatot úgy kell megszervezni, hogy:

a.) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő

b.) megelőzze a környezetszennyezést,

c.) kizárja a környezetkárosítást.

(2) Valamennyi terület-felhasználás, létesítés, beavatkozás tervezés során érvényre kell juttatni a környezetvédelem előírásait.

2.Levegőtisztaság-védelemi előírások

18.§

Új létesítmények elhelyezésének érvényesíteni kell az átszellőzés szempontjait és meg kell követelni a kibocsátási határértékek betartását (betarthatóságát).

3.Zaj- és rezgés elleni védelem

19.§

A 41117-es sz. út zajjellemzőire tekintettel az út szabályozási vonalától mért 30 m-en belül szálloda, szállásadó épület létesítése csak zajvédelmi műszaki megoldások alkalmazása mellett engedélyezhető.

4.Természetvédelmi előírások

20.§

 Általános tájvédelem, természeti területek, élőhelyek védelme:

1. Természeti területen a település belterülete kivételével – tilos a természetes és természet közli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 m-en belül új épületek, mesterséges létesítmények elhelyezése.

1. fejezet

ORSZÁGOS ÉS HELYI ÉRTÉKVÉDELEM

1. Építészeti értékvédelme

21. §

(1) A HÉSZ 3. mellékletében  szereplő helyi építészeti, természeti, településszerkezeti értékek védelem alá helyezéséről külön helyi értékvédelmi rendelet intézkedik.

(2) Régészeti értékek: melyek jelenleg is védettséget élveznek a HÉSZ 2. mellékletében szerepelnek.                

(3) Régészeti lelőhelyeken és régészeti érdekű területeken a mezőgazdasági művelés csak 30 cm mélységig folytatható. Régészeti területnek minősülnek a szabályozási tervlapon ábrázolt területek.

2.Védett területek építési szabályai

22.§

(1) A műemlékvédelmi környezetben az egyes épületek kialakításánál (akár az épület egyedileg védett vagy sem) az alábbi szempontokat szükséges kötelező jelleggel figyelembe venni és az építtető tudomására hozni:

a.) Építési anyaghasználat:

2. Lábazatképzés:

Kő, műkő, tégla vagy egyéb igényes anyag, fém kivételével, lehetőleg hagyományos, a védett épületekhez igazodó anyaghasználat, illetve kő.

3. Falfelületek:

3.1. Vakolt, vagy falburkolattal ellátott (tégla, mészhomok tégla, kőburkolat vagy ezek kombinációja) plasztikus, igényes, tagolt homlokzatképzéssel a helyi építési hagyományok szerint

3.2. Nem alkalmazható fém homlokzatburkolat, eternit jellegű homlokzatburkolat, mázas kerámia burkolat, (csempe) függönyfal szerűen alkalmazott üveg és fémszerkezet.

4. Tető:

4.1A tetőfedés anyaga cserép, betoncserép, pala, eternit pala, nád (amennyiben a meglevő környezethez illeszkedik) legyen.

4.2 Nem alkalmazható fém tetőhéjalás (kivételt képez a nem teljes felületen alkalmazott rézlemez, horgany, cink az egyes tetőrészletek kiegészítő fedéseként, illetve templomok esetén), hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez, bitumenes zsindely.

b.) Homlokzati arányrendszer és építészeti térarányok, utcaképek védelme:

1.Térarányok, utcaképek:

1.1. Fekvő tetőablak mint egyedileg, mind sorolva elhelyezhetők.

 1.2. A felsorolt szabályok a műemléki környezetben az épületek udvari és utcai homlokzatára egyaránt vonatkoznak.

    2.Homlokzati arányrendszer védelme:

2.1.A műemléki környezetben az egyes épületek homlokzatain nagy, összefüggő nyílásfelületek nem jelenhetnek meg (szalagablak, erkélysor)

2.2.Az utcai átlagos homlokzatmagasság – új építés esetén  - egyenlő az építési övezetre vonatkozó építménymagassággal, amelyet max. +-5 % eltéréssel kell alkalmazni.

      2.3.Az utcai homlokzat teljes hossza mentén mért egyes magasságok minimuma és maximuma között a különbség nem haladhatja meg az utcai átlagos homlokzatmagasság 10%-át.

1. fejezet

A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁT BIZTOSÍTÓ SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK

1. Építésjogi követelmények

23.§

(1)Az 1997. évi LXXVIII. törvény 17. § szerinti, a településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények érvényesítése szükséges.

(2) Beültetési kötelezettség:

a. A temető területének legalább 40 %-át növényzettel kell beültetnie a terület mindenkori üzemeltetőjének.

1. Mezőgazdasági üzemi építési övezetben az S-1 és S-2 jelű tervlapok szerint kell kialakítani, a beültetési kötelezettséggel jelölt területeket a mindenkori ingatlan tulajdonosnak (3 szintes növényállománnyal, 16 nm-ként legalább 1 db lombosfával), jelen rendelet hatálybalépésétől számított 3 éven belül.

1. fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

24. §.

(1) Ez a rendelet 2017. junius 26. napján  lép hatályba.

(2)  A rendelet kihirdetésével hatályát veszti Márokpapi Község Képviselő-testületének 2/2011.(IV.28.) rendelete a Helyi Építési Szabályzatról és a Szabályozási Tervek elfogadásáról .