Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2018. (XII. 14.) önkormányzati rendelete
Gödöllő város helyi építési szabályzatáról
Hatályos: 2025. 12. 20Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2018 (XII.14.) önkormányzati rendelete
Gödöllő város helyi építési szabályzatáról
Gödöllő Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet VI. fejezetében biztosított véleményezési jogkörében eljáró partnerségi egyeztetés szerinti érintettek, államigazgatási szervek, érintett területi és települési önkormányzatok véleményének kikérésével, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet hatálya
1. § A rendelet hatálya Gödöllő város közigazgatási területére terjed ki.
2. A rendelet alkalmazása
2. § (1) Gödöllő Város Helyi Építési Szabályzata (a továbbiakban GÉSZ) mellékletei:
1. melléklet: az építési övezetek és övezetek szabályozási jellemzői
2. melléklet: a szabályozási terv (a továbbiakban: SZT, M=1:4.000)
3. melléklet: a gépjárművek várakozóhelyeinek biztosítására vonatkozó előírások.
(2) Az SZT jelmagyarázatában szereplő kötelező tervi szabályozási elemek csak a GÉSZ előzetes módosításával változtathatók meg.
(3) Az SZT jelmagyarázatában szereplő tájékoztató szabályozási elemektől a GÉSZ módosítása nélkül el szabad térni.
3. Alkalmazott fogalmak
3. §1 E rendelet alkalmazásában:
1. Beültetési kötelezettségű terület: a telek azon része, ahol városképi és környezetvédelmi okból, az engedéllyel megvalósuló beépítéssel egyidejűleg, az építtető vagy a telekkel rendelkezni jogosult, a vonatkozó jogszabályban előírt hatósági határozat alapján, köteles többszintes növényállományt (fa- és cserjeszint) telepíteni, és azt folyamatosan fenntartani. A területen legfeljebb közműépítmények helyezhetők el.
2. Elégséges közművesítettség: az egyes építési övezetek közművesítettsége elégségesnek minősül legalább a
a) közüzemi elektromos energia-szolgáltatás,
b) közüzemi ivóvíz-szolgáltatás,
c) közüzemi szennyvízelvezetés és -tisztítás, továbbá
d) közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés együttes megléte esetén.
3. Előírt többlet zöldfelület: a külön jogszabályban meghatározott „telek zöldfelülete” és az övezeti előírásban meghatározott legkisebb kialakítandó zöldfelület különbsége.
4. Építési övezet, övezet határa: a különböző övezeteket elválasztó (határ)vonal, melyet úgy kell figyelembe venni, mintha telekhatár lenne. Övezeti határvonal választja el a szabályozási vonalakkal határolt területen belül az eltérő építési övezetbe, övezetbe sorolt területeket.
5. Fekvőtelek: olyan telek, melynek mélysége kisebb, mint a szélessége, de nem nagyobb, mint az építési övezetre előírt legkisebb telekmélység.
6. Ideiglenes építmény: előre meghatározott – az építés idejére szolgáló felvonulási épület kivételével legfeljebb 180 nap – időtartamig fennálló építmény.
6a.2 Kézműipari épület: legfeljebb nettó 70 m2 alapterületű épület, amelyben legfeljebb 5 fő foglalkoztatásával a termék előállítása kézi munkával vagy kizárólag olyan gépi berendezés alkalmazásával történik, amelynek a környezeti hatása nem haladja meg a háztartási tevékenységek környezetre gyakorolt hatását.
7. Kialakult beépítésű telektömb: közterületekkel, beépítésre nem szánt területtel vagy igazgatási határral határolt telkek összessége, amelynek legalább 75%-a jogszerűen beépített. A beépített telkek arányának számítása során azok a telkek is figyelembe veendők, amelyeken az építmény építése jogszerűen megkezdődött.
8. Kiegészítő épület: a főépítmény rendeltetését kiegészítő funkciót tartalmazó, annál nem nagyobb alapterületű és magasságú, legfeljebb pince + földszintes épület. Kiegészítő épületnek tekintendő különösen:
a) a legfeljebb 50 m2 bruttó alapterületű garázs, járműtároló (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép, egyéb jármű tárolására szolgáló épület);
b) a háztartással kapcsolatos, legfeljebb 50 m2 bruttó alapterületű tároló épület (nyári-konyha, mosókonyha, fészer, magtár, góré, csűr, pajta és más tároló);
c) az állattartás céljára szolgáló építmény, amelynek belmagassága bármely pontján meghaladja az 1,90 métert;
d) minden 5 m2 -t meghaladó alapterületű húsfüstölő, jégverem, zöldségverem. A bruttó 50 m2 -t meghaladó alapterületi méretű építmény – egyéb előírás hiányában – főépítménynek tekintendő
9. Kötelező fasor: az SZT-n „kötelező fasor” jelöléssel ellátott területrészen fasor telepítendő a vonatkozó jogszabályban előírt hatósági határozat alapján, ahol a fák tőtávolsága legalább 5 méter kell, hogy legyen és legfeljebb 10 méter lehet.
10. Kötelező fásítás területe: az SZT-n lehatárolt „kötelező fásítás területe” jelöléssel ellátott terület, amelyen a vonatkozó jogszabályban előírt hatósági határozat alapján, 16 m2-ként legalább 1 db közepes vagy nagy lombkoronát nevelő lombhullató (erdei) fa telepítéséről kell gondoskodni.
11. Közbenső telek: a saroktelkek között elhelyezkedő meglévő, vagy ilyen elhelyezkedéssel kialakuló telek.
12. Lakótelepi egység: a telepszerűen épített lakóépületek és a köztük kialakított közterületek (utak, parkolók, zöldfelületek) összessége.
13. Lejtős telek: az a telek, amelynek a tervezett főépítménnyel és annak megközelítésére szolgáló terepalakítással érintett területén az eredeti terep átlagos lejtése eléri a 10%-ot.
14. Megengedett legnagyobb terepszint alatti beépítettség (%): e rendelet alkalmazása szempontjából a telken a terepszint alatt, a terepszint fölé legfeljebb 1 méterrel emelkedő épület(rész)ek beépített bruttó alapterületének és a telek területének aránya százalékban.
15. Mély telektömb: azon telektömb, amelynek legalább az egyik oldalán a telkek több mint felének a mélysége eléri az adott övezetben előírt minimális telekszélesség tízszeresét.
16. Szintterületi mutató: az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosa. A szintterületi mutatóba a külön jogszabályban meghatározottakon túl az épület 1,90 méternél kisebb szabad belmagasságú területeit sem kell beszámítani.
17. Támfalgarázs: közvetlenül a közterületről megközelíthető, kizárólag gépjármű tárolására szolgáló terepszint alatti építmény.
18. Telek be nem építhető része: a telek SZT-n lehatárolt azon része, amelyen építmények közül kizárólag út, kerítés és közműépítmények, közösségi célú terepszint alatti építmények, valamint meglévő vendéglátó egység terasz területén épületnek nem minősülő építményei helyezhetők el. Az ezzel határolt, vagy elválasztott telekrészeken külön-külön is teljesülnie kell az övezeti előírásoknak.
19. Telek erdőterületként fenntartandó része: az SZT-n lehatárolt „telek erdőterületként fenntartandó része” jelöléssel ellátott területet az ingatlan-nyilvántartásban önálló alrészletként kell nyilvántartani, amennyiben az a külön jogszabályok rendelkezései alapján lehetséges, és erdőterületként kell fenntartani, ahol az erdőterületekre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.
20.3 Zöldfelületként kialakítandó terület: a telek SZT-ben lehatárolt része, melyet zöldfelületként kell kialakítani, és amelyben - egyéb övezeti előírás hiányában - kizárólag a telken elhelyezkedő épület megközelítését szolgáló út, valamint közműépítmények helyezhetők el.
21. Gépkocsi épületen belüli elhelyezés: az épületnek a telek beépített területébe beszámítandó részén történő elhelyezés.
22.4 Munkásszállás:Olyan szálláshely, amelyet a munkaadó biztosít a vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban lévő munkavállalója részére és ahol a munkavállaló életvitelszerűen tartózkodik.
23.5 Diákszállás: Olyan szálláshely, amely szakmai továbbképzés céljából lehetőséget biztosít az oktatási szolgáltatásokat igénybe vevő diákok, tanulók elhelyezésére.
KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖVETELMÉNYEi
4. A területfelhasználás rendszere
4. § A terület közigazgatási határvonalát, a bel- és külterület határát az SZT tartalmazza.
5. Zöldfelületekre vonatkozó előírások
5. § (1) A természetes környezet tudatos fejlesztése és a városi életminőség javítása érdekében
a) a zöldfelületeket úgy kell kialakítani, hogy azok a lehető legnagyobb mértékben szolgálják a szélsőséges elemeket mutató városi klíma kiegyensúlyozását, a közlekedésből, gazdasági vagy szabadidős tevékenységből származó zaj- és rezgésterhelés csillapítását, a levegőben lévő szálló por és szennyezőanyagok mennyiségének csökkentését, és megakadályozzák a szél és vízerózió kialakulását;
b) új növényzet telepítésekor elsősorban az őshonos fajokat kell alkalmazni,
c) "vattázó termésű" termő egyedek telepítése tilos,
d) a felszíni vízfolyások mederrendezésénél a természetes vegetációt, a természetes élőhelyek védelmét, helyreállítását biztosítani kell,
e) az építési telken belüli értékes fás növényzet megőrzéséről – a gyümölcsfa, invazív és „tájidegen” fajok kivételével – gondoskodni kell. Amennyiben értékes fa kivágása elkerülhetetlen, övezeti előírás, szabályozási terv rendelkezése hiányában az alábbi mértékben kell visszapótolni:
ea) a kivágott fákat telken belül kell pótolni;
eb) a kivágott fákat az építési övezetre előírt zöldfelületen belül kell pótolni;
ec) a pótlásra telepítendő fák száma: a kivágandó fák törzsátmérőjének összege (cm-ben) szorozva 0,15-tel darab előírt tulajdonságú fa;
ed)6 a pótlás érdekében telepítendő fa kétszer iskolázott, legalább 10/12 cm törzskerületű (törzskörméretű), a termőhelyi adottságoknak megfelelő, honos egyed kell, hogy legyen;
ee) a telekhatár menti beültetési kötelezettségből eredő 6 méteres tőtávolsággal telepített fasor darabszáma beleszámítható a fapótlási kötelezettségből adódó fatelepítésbe.
(2) A telek legkisebb kialakítandó zöldfelületébe a nem szilárd burkolatú – kavics, homok, és egyéb szórt, vízáteresztő – felületek az előírt többlet zöldfelület felének mértékéig számíthatók be. A műanyag gyepráccsal valamint gyephézagos betonburkolattal kialakított felületek a zöldfelület számítása során nem vehetők figyelembe.
(3)7 A 10 gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni várakozó- (parkoló) helyet fásítani kell. A parkoló felületek árnyékolását biztosító fásítást minden megkezdett 4 db várakozó- (parkoló) hely után 1 db, nagy lombkoronát nevelő, környezettűrő, túlkoros, allergén pollent nem termelő lombos fa telepítésével kell megoldani, minimum 1 m2 szabad földterület biztosításával, amely 1 m2 alatti területei a telek zöldfelületébe nem számíthatók be.
6. Felszíni és felszín alatti vizek kezelése
6. § A vízfolyások mentén karbantartás céljára, jogszabály rendelkezésének hiányában:
a) állami kezelésben lévő vízfolyások és egyéb vízfelületek, a Rákos-patak és mellékágai, a Besnyő-patak, valamint önkormányzati kezelésben lévő vízfolyások és egyéb vízfelületek partéleitől 4-4 méter,
b) a nyílt árkok mentén, azok mindkét oldalán, legalább 1 méter
szélességű sávot szabadon kell hagyni, melyen belül építmény (ide értve a kerítést is) – az út kivételével – nem helyezhető el, növényzet nem telepíthető.
7. § (1) Közterületre, közterületi csapadékvíz-elvezető rendszerbe csapadékvíz az üzemeltető előzetes engedélye nélkül nem vezethető be.
(2) A burkolatokról és az épületek tetőfelületeiről lefolyó csapadékvizeket, közterületek kivételével – a környezeti adottságok figyelembevételével – telken belül, az előírásoknak megfelelően kell elszikkasztani, kezelni, elhelyezni és felhasználni. A burkolt gépjárműparkoló felületekről összegyűjtött szennyezett csapadékvíz csak megfelelő tisztítás után (olajfogó műtárgy) szikkasztható.
(3) Közüzemi csapadékvíz-elvezető rendszerbe csapadékvíz csak külön megállapodás alapján, nagyvárosias lakó-, intézmény, gazdasági és különleges terület besorolású telkekről vezethető be, abban az esetben, ha a tárolást, szikkasztást a telek beépítettsége, természeti adottságai nem, vagy csak aránytalanul nagy ráfordítással teszik lehetővé és a városi csapadékvíz-elvezető rendszer a többlet-mennyiség befogadására alkalmas.
(4)8 Lakó-, üdülő- és településközpont területi besorolású telken történő új beépítés, épületbővítés, rendeltetésmódosítás vagy a burkolt felületek növelése esetén a telek burkolt és a beépítettségbe beszámítandó módon beépített részének minden megkezdett nettó 50 m2-e után 1 m3 tárolókapacitású zárt csapadéktározó tartályt (ciszternát) kell elhelyezni.
(5)9
(6) Csapadékvizek tárolására szolgáló tartály (ciszterna) helyett vagy mellett csapadékvíz-szikkasztó kút létesíthető, amennyiben talajmechanikai szakvélemény megállapítja a talaj megfelelő szikkasztó-képességét, valamint, hogy a tervezett mértékű csapadékvíz-szikkasztás a telek, a szomszédos telkek továbbá építmények állékonyságát és rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti.
(7) A csapadékvíz házi vízigényre való felhasználásához vagy szürke-víz hasznosításhoz a közműszolgáltató előzetes engedélye is szükséges.
(8)10
8. § (1) Vízminőség-védelmi szempontból Gödöllő a „3. általános vízminőség-védelmi terület” kategóriába tartozik.
(2) Szennyeződésérzékenységi besorolás szempontjából Gödöllő „A” fokozottan érzékeny terület, ahol az intézkedési szennyezettségi határérték Ci=C1.
(3) Terepszint alatti építményeket úgy kell kialakítani, hogy azok a talajvíz mozgását ne akadályozzák, az érintett térség vízháztartását kedvezőtlenül ne befolyásolják.
(4) Katasztrófavédelmi osztályba sorolás: Gödöllő a külön jogszabály meghatározott elégséges védelmi szint követelményei alapján a II. kategóriába tartozik.
7. Környezettudatos energiafelhasználásra, gépészeti berendezésekre és megújuló energiaforrásokra vonatkozó előírások
9. § (1) Építmények megvalósításánál azokat az építészeti megoldásokat kell előnyben részesíteni amelyeknél:
a) a fűtésre, klimatizálásra és szellőzésre fordított energia felhasználása a lehető legcsekélyebb és
b) a megújuló energia alkalmazása és a fosszilis alapú energiahordozók kiváltása minél szélesebb körű és nagyobb mértékű.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak érdekében előnyben kell részesíteni:
a) a kompakt építészeti formákat és
b) a passzív és aktív napenergia hasznosításának kedvező tájolást.
(3) Négynél több rendeltetési egységet magába foglaló épület, épületegyüttes építése esetén kizárólag rendeltetési egységenkénti egyedi, fosszilis energiahordozó elégetésével működő fűtési és melegvíz-termelési rendszerek nem alakíthatók ki.
(4) Belterületen, a (6) bekezdésben meghatározott területek kivételével, telkenként legfeljebb 1 darab, legfeljebb 1 kW teljesítményű, szélenergia-hasznosító berendezés telepíthető.
(5) Belterületen és beépítésre szánt külterületen - a (6) bekezdésben szereplő területek kivételével - a szélenergia hasznosítására szolgáló berendezések legmagasabb pontja egyéb övezeti előírás hiányában:
a) épületre szerelt kivitelben legfeljebb 9 méterrel lehet magasabb az épület számított épületmagasságának értékénél,
b) önálló szerkezetként felállítva legfeljebb 12 méter lehet.
(6)11
(7)12 Zajkibocsátással járó épületgépészeti és megújuló energiát hasznosító berendezések épületen kívüli elhelyezése lakó-, üdülő és vegyes területen csak a hátsókert és a legalább 3,0 méteres oldalkert felőli homlokzaton, vagy önálló elhelyezés esetén a szomszédos telekhatártól számított 3,0 méteren túl megengedett. A berendezések zajkibocsátási határértéke ebben az esetben sem haladhatja meg a nappal 50 dB, éjjel (22.00 és 6.00 óra között) 40 dB zajkibocsátási határértéket.
(8) Talajhő kinyerésére szolgáló eszköz, berendezés, szerkezet a telekhatártól mért 3 méteren belül nem helyezhető el.
(9) Biogáz előállítására szolgáló berendezés, lakóterületen, üdülőterületen és vegyes területen nem helyezhető el. Egyéb területeken a környezet zavarása nélkül elhelyezhető.
(10) Védett természeti területen, Natura 2000 területen, valamint az ökológiai hálózat övezetében:
a) szélenergia hasznosítást szolgáló berendezés, talajhő kinyerésére szolgáló eszköz, berendezés, biogáz előállítására, biomassza hasznosítására szolgáló berendezés nem létesíthető, továbbá
b) síktáblás napelem, vákuumcsöves-, valamint síkkollektor kizárólag épületen helyezhető el.
(11)13
(12)14 Egy hektárnál nagyobb napelemparkot legalább hektáronként mezsgyékkel (cserjesáv, fasor) kell tagolni és tájba illeszteni.
8. Közműellátásra vonatkozó előírások
10. § (1) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználat követelményeit is figyelembe véve az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig biztosítani kell a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét. A csak távlatban megvalósítandó közművek számára is a legkedvezőbb nyomvonal-fektetési helyet kell szabadon hagyni.
(2) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, szabványos keresztezés kiépítésekor, annak – szükség esetén – egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell. A kiváltandó, feleslegessé vált közművezetékeket, közműépítményeket el kell bontani, funkciót vesztett vezeték, műtárgy nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt.
(3) Tisztítatlan szennyvizek szikkasztása Gödöllő teljes közigazgatási területén tilos. Tisztított szennyvizek kizárólag külterületen, jelen rendeletben előírt feltételek mellett szikkaszthatók.
(4) Új épület – közegészségügyi okokból – legalább elégséges közművesítettséggel helyezhető el, az alábbiak figyelembevételével:
a) a csatornázatlan területeken a szennyvízcsatorna hálózat megépítéséig, átmeneti közműpótló berendezésként, csak ellenőrizhetően kivitelezett, zárt szennyvíztározó medencék létesíthetők ellenőrzötten szivárgásmentes kialakítással.
b)15 hidrogeológiai védőterületeken és „Talaj- és környezetvédelmi területen” zárt szennyvíztározó új lakóegység, más szennyvíz keletkezését eredményező huzamos emberi tartózkodásra alkalmas építmény, rendeltetési egység – falusias lakóterület, üdülőterület és általános mezőgazdasági terület kivételével – ideiglenesen sem létesíthető, meglévő szennyvíztározó új lakóegység, más szennyvíz keletkezését eredményező huzamos emberi tartózkodásra alkalmas építmény, rendeltetési egység létesítése esetén nem vehető figyelembe.
(5) Szennyvízcsatorna hiányában a szennyvíz ártalmatlanítása és a tisztított szennyvizek szikkasztása csak hidrogeológiai védőterület és „Talaj- és környezetvédelmi terület” által nem érintett külterületeken, hatóságilag engedélyezett, korszerű és szakszerű szennyvíztisztító kisberendezéssel megengedett, azon telkek esetében, amelyek vezetékes vízellátással rendelkeznek, vagy területükön hatósági engedéllyel rendelkező kút létesült. Ahol a tisztított szennyvizek szikkasztása nem megengedett, ott átmenetileg – a szennyvízcsatornával történő elvezetésig – zárt szennyvíztározó vagy azzal egyenértékű engedélyezett műszaki megoldás létesíthető.
(6) Lakó- és vegyes terület építési övezeteiben a helyi közutakat teljes közművesítettséggel kell kialakítani.
(7) A Szabadság út – Állomás utca – Ady Endre sétány által határolt terület (Alsópark) építési övezeteiben csak olyan új hőszolgáltató építmény létesíthető, amely légszennyező forrásának kibocsátása (emissziója) a pontforrás hatásterületén a környezeti levegő emissziós értékeit kevésbé növeli, mint az alternatív távhőszolgáltatásnak a terület ellátásához köthető kibocsátása.
(8) A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny-, és csapadékvíz), az energiaellátás (villamosenergia, földgáz és távhő), a hírközlés hálózatai és építményei, valamint azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezetei számára közműterületen (közműtelephelyek területén), vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben (ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja) a közművek és biztonsági övezetük helyigényét az illetékes Földhivatalnál szolgalmi jog bejegyzésével kell fenntartani.
(9) A célvezetékek (termékvezetékek), és azok előírás szerinti védőtávolságainak helyigényét elsősorban közterületen kell biztosítani. Ettől eltérő esetben – megegyezően eljárva a közcélú vezetékekkel – szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyét fenntartani.
TELEKALAKÍTÁS, BELTERÜLETBE VONÁS
9. A telekalakítás általános előírásai
11. § (1) Az egyes övezetekben kialakítható legkisebb és legnagyobb telekméreteket az övezeti előírások tartalmazzák.
(2) A telekalakítás során az új telekhatárokat egyenes vonalú, törésmentes telekhatárként kell kialakítani. Kivétel ez alól, ha:
a) a szabályozási vonal, vagy egyéb kötelező szabályozási elem ettől eltérő kialakítást ír elő,
b) a meglévő beépítettség miatt, vagy más településrendezési okból az építési telek másként (törtvonalú telekhatár alkalmazása nélkül) nem alakítható ki; ebben az esetben legfeljebb két töréspont létrehozásával alakítható ki az új telekhatár,
c) telekhatár-rendezés esetében a meglévő telekhatártól mért mindkét oldalon legfeljebb 3 méterre, új telekhatár esetében az új telekhatár két végpontja között mért egyenestől mindkét oldalon legfeljebb 3 méterre kerülnek elhelyezésre a töréspontok.
d) jogszabályban előírt önkormányzati kötelező feladat, közszolgáltatás ellátásához szükséges övezetek telkei esetében, ha az övezeti előírások lehetővé teszik.
(3) Az övezetekre előírt legkisebb telekszélességnek a telek egyik oldalhatárára merőlegesen szerkesztve, az előírt legkisebb telekmélység méretig mindenhol teljesülnie kell.
(4) Az övezetre előírt legkisebb telekmélységnek, a telek előírt legkisebb – oldalhatárra merőlegesen szerkesztett – szélességénél mindenhol teljesülnie kell.
(5) Meglévő telek megosztása vagy telekhatár-rendezése esetén az övezetre előírt legkisebb telekszélesség és legkisebb telekmélység együttesen akkor is teljesül, ha a telken belül kiszerkeszthető ezeknek a méreteknek megfelelő téglalap, vagy egyenlő szélesség és mélység méret esetén négyzet alakzat.
(6) Saroktelek esetében a telekmélység a telek hosszabbik oldala.
(7) Olyan felosztás esetén, amikor kizárólag a telek mélysége változik, szélessége nem, a kialakult telekszélesség változatlanul megmaradhat, de a kialakuló telkek területi mértékének az előírt legalább a minimális területtel kell kialakulnia.
(8) Amennyiben tervezett közterület, út, útszélesítés területének kialakítása miatt a visszamaradó telek nem éri el az előírt méreteket, a visszamaradó telek méretei az előírt méretek alá csökkenhetnek, a tervezett közterület, út, útszélesítés területének kialakításából eredő mértékig.
(9) Közbenső telekként ún. „fekvőtelek” is kialakítható. Az ún. „fekvőtelek” legkisebb szélessége nem lehet kisebb, mint az övezetre előírt legkisebb telekmélység. Az ún. „fekvőtelek” mélységének – SZT rendelkezésének hiányában – legalább 20 méternek kell lennie.
(10) Különböző övezetekbe sorolt telkek, területek egyesítése esetében a különböző övezetbe sorolt telekrészeknek - a kialakítható új telek legkisebb területe előírás kivételével - külön-külön is meg kell felelniük az övezetekre vonatkozó követelményeknek.
(11) A tervezett telekalakítások ütemezetten is végrehajthatók, de a közterülethez, úthoz közvetlenül csatlakozó, a közterület, út szélesítéséhez előírt területet ebben az esetben is ki kell alakítani.
(12) A külön jogszabály szerint újonnan kialakításra kerülő telkeknek az ingatlan-nyilvántartásban önálló helyrajzi számon kialakított közúthoz, közterülethez vagy magánúthoz közvetlenül csatlakozniuk kell teljes szélességgel, kivéve, ha egyéb előírás vagy az SZT tervezett szabályozási vonallal vagy javasolt telekhatárral arról másként rendelkezik.
(13) Az igazolhatóan több mint 10 éve kialakult telek megosztható, akkor is, ha a létrejövő telkek területe az építési övezeti előírásokban meghatározott mérték alá csökken, de a telekterület hiánya nem nagyobb, mint az építési övezetben meghatározott teleknagyság 5 %-a.
(14) Amennyiben a meglévő teleknek jelenleg sincs úthoz, közterülethez közvetlen csatlakozása, ebben az esetben az úthoz közvetlenül továbbra sem csatlakozó kialakuló telek területe, szélessége nem növekedhet.
(15) Helyi közút területe kialakításának szabályai:
a) Helyi közút területe csak meglévő közúthoz közvetlenül csatlakozóan, közterületként, a csatlakozó közút tulajdonosának és kezelőjének hozzájárulása esetén alakítható ki.
b) Meglévő helyi közút szélesítésére tervezett terület csak a helyi közútterület céljára alakítható ki.
c) Közút céljára tervezett útterületen magánút céljára területet kialakítani nem szabad.
(16)16 Közmű (építmény, vezeték) előírt védőtávolsága számára műszakilag szükséges méretű telek kialakítása esetében az övezetre vonatkozóan előírt telekterület, szélesség és mélység mértékét figyelmen kívül lehet hagyni.
12. § (1) Új nyúlványos (nyeles) telek nem alakítható ki, kivéve,
a) azon bezárt telek esetében, amely jelen rendelet hatálybalépése előtt az épület használatbavételétől számított több mint 10 éve építésügyi hatósági engedély alapján lakó- vagy üdülőépülettel beépült és megközelítését bejegyzett szolgalmi jog biztosítja és ezen telek esetében a szolgalmi joggal érintett területrész a telekkel nyélként egyesíthető a hatályos jogszabályokban előírt méretek betartásával;
b)17
(2)18
(3)19
(4)20
(5)21
(6)22
(7)23
(8)24
10. Magánút létesítésre vonatkozó előírások
13. § (1) A település területén magánutat – az erről szóló Önkormányzattal kötött külön megállapodásban foglaltak keretei között – közterületekre vonatkozó jogszabályi előírások figyelembevételével kell kialakítani.
(2) Lakóterületen, üdülőterületen, vegyes területen valamint mezőgazdasági területen a magánutat közforgalom számára megnyitva kell kialakítani.
(3) Magánút telkének kialakítása során az övezetekre előírt legkisebb telekméretektől (terület, szélesség, mélység) el szabad térni, de amennyiben az SZT nem rendelkezik, a magánút szélessége:
a) beépítésre szánt területen: legalább 12,0 méter széles kell, hogy legyen, amelynek keresztmetszetén belül biztosítani kell:
aa) a kétirányú gépjárművel való közlekedést,
ab) a legalább egyoldali járdát,
ac) az előírt közművesítés számára megfelelő nagyságú keresztmetszetet, beleértve a felszíni vízelvezetést is,
ad) legalább egyoldali fasort zöld sávval.
b) beépítésre nem szánt területen legalább 4 méter széles kell, hogy legyen, a felszíni vízelvezetés és az övezetben elhelyezhető építmények rendeltetésszerű működtetéséhez szükséges közművek elhelyezhetőségét igazoló keresztmetszet alapján.
(4) Magánút céljára kialakított telken építmények közül kizárólag út és nyomvonalas közműépítmények helyezhetők el.
(5)25 Magánút csak az illetékes hatóság által engedélyezett útterveknek megfelelő nyomvonal figyelembe vételével, közterülethez közvetlenül csatlakozóan alakítható ki, gazdasági, mezőgazdasági és erdőterületek kivételével az SZT-n magánútként, vagy a telkek be nem építhető részeként meghatározott telekrészeken, vagy azoktól legfeljebb 30%-kal eltérő nyomvonalon. Amennyiben SZT nem szabályozza eltérően, lakó-, üdülő és vegyes területen magánút 10-nél kevesebb építési telek feltárására nem alakítható ki. Lakóterületi, üdülőterületi és vegyes területi építési övezet azon telektömbjeiben, ahol az SZT magánutat vagy a telkek be nem építhető részét nem jelöli, ott csak a mély telektömbök keresztirányú feltárására szabad magánutat kialakítani. A közhasználat céljára átadott magánutat a közterületek hálózatának részeként kell kezelni.
(6) A magánúttal feltárt telkek építési övezetében előírt mértékű közművesítésének kapcsolódó magánúton való elhelyezhetőségét, és a felszíni vízelvezetés megoldását védőtávolságokat is feltüntető mintakeresztszelvénnyel kell igazolni.
(7) Lakóterületi, üdülőterületi, vegyes területi építési övezetben a magánúton keletkező csapadék- és felszíni vizek nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetését és közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezető rendszerbe történő megfelelő bekötését – a kapcsolódó csapadékvíz-elvezető rendszer tulajdonosának és kezelőjének előzetes hozzájárulásával – biztosítani kell.
(8) Magánúton közvilágításnak megfelelő szintű megvilágítottságot kell biztosítani.
(9) Magánúton megközelíthető építési telken:
a) biztosítani kell az SZT szerinti építési övezetre előírt közművesítettséget,
b) közműpótló berendezés (szennyvíztározó, szennyvíztisztító kisberendezés stb.) nem alkalmazható. A keletkező szennyvíz közcsatorna-hálózatba történő megfelelő elvezetését biztosítani kell.
(10) A magánút kialakításának feltétele, hogy az építtető számítással igazolja a magánút által feltárt építési telkek által keletkező többlet gépjármű-forgalom lebonyolításának megfelelőségét a csatlakozó közúthálózaton. Építtetőnek számítással kell igazolnia, hogy a magánút kialakítása által mekkora a keletkező többlet csapadékvíz-terhelés mennyisége, be kell továbbá mutatnia, hogyan tervezi annak elvezetését vagy elszikkasztását, és ez a meglévő városi csapadékvíz elvezető rendszert milyen mértékben terheli meg, figyelembe véve a csapadékvíz elvezető rendszer tekintetében a számítás készítésekor fennálló terhelés mértékét.
(11) A SZT-ben kijelölt magánút megvalósítása nem kötelező. Ha az SZT-ben kijelölt magánút nem kerül kialakításra, annak területét az érintett telek részének kell tekinteni, és az övezet szabályai alapján épülettel beépíthető.
11. Belterületbe vonásra vonatkozó előírások
14. § (1) Csak az SZT-ben belterületbe vonásra tervezett terület készíthető elő belterületbe vonására és vonható belterületbe.
(2) Területet a város belterületébe vonni csak ütemezetten, az igénybevétel növekedésével arányosan szabad.
(3) Területet csak a meglévő belterülethez csatlakozóan szabad belterületbe vonni. A jelenlegi külterületi besorolású ingatlanok belterületbe vonásáról oly módon kell gondoskodni, hogy ne keletkezzenek belterülettel körbezárt külterületi földrészletek. Kivétel ez alól a Mesterséges megtermékenyítő állomás belterületbe vonásra tervezett része, amely a meglévő belterülethez nem csatlakozóan is belterületbe vonható.
(4) A belterületbe vonást Gödöllő Város Önkormányzatától kérelmezőnek, vagy a belterületbe vont, építési telek céljára tervezett, vagy épülettel beépített, vagy beépíthetőre tervezett terület mindenkori tulajdonosának a kötelezettsége saját költségén, a beépíthetőséghez, ingatlanhasználathoz, telekalakításhoz szükséges mértékig utak, közművek létesítése, és a belterületbe vonásból, ingatlan használat és rendeltetés-változásból eredő egyéb feltételek teljesítése.
(5) Az SZT alapján belterületbe vonásra tervezett, nem önkormányzati tulajdonú területek belterületbe vonásának előkészítésére és belterületbe vonására vonatkozó speciális szabályok:
a) Az érintetteknek Gödöllő Város Önkormányzatával kötött, a belterületbe vonás előkészítésére és a belterületbe vonásra vonatkozó megállapodása esetén, annak megfelelően készíthető elő belterületbe vonásra, és vonható belterületbe a terület. A megállapodásnak az előkészítés és a belterületbe vonás részleteit és ahhoz kapcsolódó feladatok, kötelezettségek vállalását is tartalmaznia kell.
b) A belterületbe vonást Gödöllő Város Önkormányzatától kérelmezőnek, a kérelméhez mellékelnie kell:
ba) Annak igazolását, hogy a megállapodás alapján vállalt feladatait, kötelezettségeit teljesítette.
bb) A kérelmezett terület érvényes földhivatali záradékkal ellátott belterületbe vonási vázrajz és terület-kimutatás 5 db. eredeti példányát.
bc) A kérelmezett területet és ahhoz közvetlenül csatlakozó ingatlanokat is ábrázoló hiteles térképmásolat 1 hónapnál nem régebbi eredeti példányát.
bd) A döntés meghozatalához szükséges iratot, igazolást, állásfoglalást, hozzájárulást.
(6) Tervezetten belterületbe sorolt területen jelen rendelet alkalmazása szempontjából építési telek akkor tekinthető rendezettnek, ha a terület belterületbe vonása végrehajtásra került.
ÉPÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSE ÉS KIALAKÍTÁSA
12. Épületekre és járművek elhelyezésére, elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó rendelkezések
15. § (1)26 Az előkert legkisebb mélységét az SZT, annak hiányában az egyes övezetekre vonatkozó előírások és jelen rendelet illeszkedési szabályai határozzák meg. Az övezeti előírásokban szereplő előkerti méret építési határvonala – ipari gazdasági, általános gazdasági, mezőgazdasági és különleges területek, valamint közlekedési és közműterületek kivételével – egyben építési vonalnak is tekintendő, ha a kialakult beépítésű telektömb adott utcaszakaszára egyéb elhelyezési mód nem jellemző.
(1a)27 Saroktelek esetén az (1) bekezdés szerinti előkerti építési vonalat elegendő csak az egyik közterület felől teljesíteni, függetlenül a közterületek közlekedéshálózatban betöltött szerepétől.
(2) Az oldalkert legkisebb szélessége egyéb övezeti, szabályozási tervi vagy illeszkedési előírás hiányában:
a) szabadon álló beépítési mód esetén az övezetre meghatározott legnagyobb épületmagasság mértékének a fele, de legalább 3,0 méter,
b) oldalhatáron álló és ikres beépítési mód esetében az övezetre meghatározott épületmagasság mértékével megegyező, de legalább 5 m,
c) ikres beépítési mód esetén a telkek közös telekhatára építési vonalként is értelmezendő és az épületeket tűzfallal kell kialakítani.
d) oldalhatáron álló beépítési módú, 16 méternél szélesebb telkek esetében és ha az építési hely szélessége 10 méternél nagyobb, az oldalhatár és az épület között legalább 1,0 méter széles be nem épített területet a kerítés kivételével szabadon kell hagyni (vízelvezetés, karbantartás).
(3) A hátsókert legkisebb mélysége egyéb illeszkedési és övezeti előírás hiányában nem lehet kisebb:
a)28 sem a telken építeni kívánt vagy jogerős és végrehajtható hatósági engedély alapján meglévő, épület, épületrész hátsókertre néző tényleges homlokzatának magasságánál,
b) sem az övezetre meghatározott legnagyobb épületmagasság felénél,
c) sem 6 m-nél,
d) 17 méternél kisebb mélységű fekvőtelek esetében 4 méternél.
(4)29 Meglévő épület új rendeltetési egységet nem keletkeztető bővítése esetén a hátsókert méretét kizárólag a (3) bekezdés a)-b) pontja szerint kell meghatározni.
(5)30 A hátsókert méretén belül épület, épületrész – egyéb övezeti, szabályozási tervi vagy illeszkedési előírás hiányában (amennyiben az a hátsókert megközelítését nem lehetetleníti el) a legfeljebb egy darab, legfeljebb a (14) bekezdés szerinti méretű önálló garázs, tároló, az 1,0 m-nél nem nagyobb kiállású eresz, a 0,6 m-nél nem nagyobb kiállású angolakna és alaptest, valamint az építmény alagsori vagy pinceszinti megközelítését biztosító lépcső vagy lejtő és annak támfala, továbbá az épületek utólagos hőszigetelése és homlokzatburkolása kivételével – nem állhat.
(6) Zártsorú beépítési mód esetén a zártsorúan csatlakozó épületrész legfeljebb 14 méter mélységű lehet. Az ehhez csatlakozó udvari szárny az oldalhatáron álló beépítési mód szerint helyezhető el.
(7) Nyúlványos (nyeles) telek esetében az építési hely határa és a szomszédos telekhatárok közötti távolság (elő-, oldal- és hátsókert) nem lehet kisebb:
a) sem az épület adott telekhatár felé néző tényleges homlokzatmagasságánál,
b) sem 3,0 méternél,
c) sem a külön jogszabályban meghatározott telepítési távolságnak a szomszédos telkek építési helyeinek határától mért, az adott telekre eső részének méreténél.
(8)31 Az épületek, területek rendeltetésszerű használatához szükséges, jogszabály által előírt számú gépjármű-parkolókat és kerékpártárolókat egyéb előírás hiányában a beruházással érintett telken belül kell biztosítani.
(9) Az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a személygépjármű- és kerékpár elhelyezési kötelezettséget a GÉSZ 3. melléklet alapján, az alábbiak szerint kell meghatározni:
a) az eltérő parkolási övezetek lehatárolását a 3.1. melléklet „Parkolási övezetek meghatározása” rögzíti.
b) a külön jogszabályban meghatározott gépjármű elhelyezési kötelezettségtől történő eltérés mértékét a 3.2. melléklet „Az előírt várakozóhelyek számától való eltérés mértéke” rögzíti.
13. Terepkialakítás előírásai
16. § (1)35 Telken belül terepkialakítás csak a külön jogszabály által meghatározott esetekben és módon, az építési helyen, annak az oldal- és a hátsókerti méret felével növelt területén, és az előkertben végezhető, a csapadékvíz telken belüli kezelésével, a szomszédos ingatlanok védelmének és tulajdonosaik jogos érdekeinek figyelembe vételével. Egyéb övezeti előírás hiányában a tervezett terepszint a természetes terepfelülettől legfeljebb az alábbiak szerint térhet el:
a) feltöltés mértéke sík terepen legfeljebb 1,0 méterrel, lejtős telken legfeljebb 2,0 méterrel,
b) bevágás bármely telek esetén legfeljebb 2,0 méterrel, terepszint alatti parkoló megközelítése érdekében 3 méterrel,
c) az előkert közterület felőli 10 méteres sávjában a gépjárművel és gyalogosan történő biztonságos bejutást szolgáló mértékig, de legfeljebb 3 méterrel,
d) továbbá ahol a topográfiai adottságok más módon nem teszik lehetővé a személygépkocsi telken belüli elhelyezését, akkor az előkertben legfeljebb 2 db személygépkocsi elhelyezését biztosító, legfeljebb 30 m2 alapterületű parkoló elhelyezhető, legfeljebb az utca szintjéig történő feltöltésen, vagy tartószerkezeten.
(2) Az (1) bekezdésben lehatárolt területen kívül az eredeti terepszint kizárólag lejtős telek esetében változtatható meg, legfeljebb 1 méterrel.
(3) A telken belüli 50%-osnál meredekebb rézsűt 2,0 méternél hosszabb szakaszon nem szabad kialakítani.
(4) Lejtős telken a tereprendezés során kialakult rézsűket – egyéb megoldás hiányában – megkötésükre alkalmas növényzettel kell betelepíteni az erózió megakadályozása céljából.
14. Építmények kialakítása lejtős telken
17. § (1) Lejtős telken, amennyiben az épület előkertre néző homlokzata egyben lejtő felőli homlokzata is, az a telek – tervezett épület területén számított - lejtésének függvényében az adott építési övezetre meghatározott megengedett legnagyobb utcai homlokzatmagasság értékét, egyéb övezeti előírás hiányában, az alábbi mértékben lépheti túl:
a) a 5 - 10 % közötti lejtésű telek esetén max 10%-kal,
b) a 10,1 - 15 %- közötti lejtésű telek esetén max 20%-kal,
c) a 15,1 %-nál nagyobb lejtésű telek esetén max 25%-kal.
(2) Az épületmagasság a lejtő felőli homlokzat eltérésére vonatkozó szabály alkalmazása esetében sem haladhatja meg az övezeti előírásokban megadott – az épület egészére számított – értéket.
15. Támfalakra vonatkozó előírások
18. § (1) Amennyiben a terep eredeti lejtése szükségessé teszi támfal kialakítását, a rendezett terep és az épület kapcsolatát biztosító tereplépcsők, támfalak magassága sehol sem haladhatja meg a mélyebben fekvő csatlakozó rendezett terephez képest a 2,5 métert.
(2) Teraszos kialakítás esetén az egyes támfalak közötti legkisebb távolság oldalirányban legalább 1,2 méter.
(3) Amennyiben a telek homlokvonala mentén a közterületi út bevágásban van és a telek rendezett terepszintjének csatlakozásánál a magassági különbség nagyobb 2,0 méternél, akkor a támfal közterület szintjétől mért magassága nem lehet nagyobb 2,0 méternél, és az eredeti terepszinthez történő csatlakozást rézsűvel kell biztosítani. (lásd: 4. melléklet, 4.1. ábra)
(4) Telek oldalhatáránál és hátsó határánál, és attól 0,5 méterre, a szükség szerint kialakítandó támfalak úgy létesíthetők, hogy a telekhatáron álló támfal- és kerítéslábazat együttes mérete nem haladhatja meg a 2,5 métert.
(5) Támfalak létesítése esetén a vízelvezetést megfelelő eszközökkel biztosítani kell (támfal tetején folyóka stb.), melyet a felszíni víz elvezetésére alkalmas árokba, vagy ciszternába be kell kötni.
16. Támfalgarázsokra vonatkozó előírások
19. § (1) Támfalgarázs előkertben ott létesíthető, ahol:
a) a terep lejtése – a telek hosszirányában – az út tengelyétől az építési övezet tekintetében meghatározott előkert mélységéig eléri átlagosan a 15 % emelkedést, és
b) a jogi telekhatártól mért 1,5 méteren belül a terepszint 2 méterrel magasabb a rendezett közterület magasságánál.
(2) Támfalgarázs előkertben kiegészítő épületként a telken lévő főépítménytől függetlenül is elhelyezhető.
(3) Az utcai telekhatáron vagy e mentén álló támfalgarázs legfeljebb 3,0 méteres támfala és utcai homlokzatmagassága felett csak nem tömör korlát, kerítés létesíthető.
(4) A támfalgarázs utcai hossza (az utcafronti homlokzat garázskapukkal együtt mért legnagyobb szélessége) legfeljebb 8,0 méter lehet.
(5) A támfalgarázs megközelítéséhez rámpa közterületen csak közútkezelői hozzájárulásban meghatározottak szerint alakítható ki.
17. Melléképítményekre vonatkozó előírások
20. § (1) 5 m3-t meghaladó hasznos térfogatú kerti, valamint épületen belüli víz- és fürdőmedence csak olyan építési telken létesíthető, ahol a szennyvízelvezetés zárt közcsatorna hálózattal, vagy azzal egyenértékű műszaki megoldással (korszerű szennyvíztisztító kisberendezés) biztosított.
(2) 10 m3-nél nagyobb térfogatú kerti tó vagy medence csak elégséges közművesítettség esetén helyezhető el.
(3) Helyiséget magába foglaló melléképítmény elő- oldal- és hátsókert legkisebb méretén belül nem építhető.
(4) Lábon álló kerti tető beépítésre szánt területen, a kisvárosias oldalhatáros beépítésű, kertvárosias és falusias lakóterület, valamint településközpont vegyes terület kivételével csak a főépítmény takarásában helyezhető el. Saroktelek esetében a takarás szempontjából a közúti hierarchiában magasabb szintű közterületet, azonos besorolású közterületek esetében a szélesebbet, azonos szélességű közterületek esetében a telek közigazgatási címét kell meghatározónak tekinteni. Kertvárosias és falusias lakóterületen valamint kertes mezőgazdasági övezet területén bárhol, kisvárosias oldalhatáros beépítésű lakóterületen az utcai telekhatártól számított 10 méteren túl helyezhető el, legfeljebb 2db 20 m2-es, 2,5 méternél nem nagyobb épületmagasságú és 30°-nál nem nagyobb tető hajlásszögű, faszerkezetű és a főépítményhez illeszkedő fedéssel megvalósuló lábon álló kerti tető.
(5) Beépítésre szánt, lakóövezetbe sorolt területen – a falusias lakóterület kivételével – helyiséget magába foglaló, épületnek nem minősülő melléképítmény legfeljebb összesen 50 m2 nettó alapterülettel helyezhető el.
(6) Beépítésre nem szánt területen helyiséget magában foglaló melléképítmény a mezőgazdasági rendeltetésű terület kivételével nem helyezhető el.
(7) Állattartásra szolgáló építmények elhelyezésére, létesítésére vonatkozó előírások:
a) A Szabadság út – Testvérvárosok útja – Hunyadi János utca – Mátyás király út – Szőlő utca – Szilhát utca – Körösfői Kriesch Aladár utca – Táncsics Mihály utca által határolt területen állattartásra szolgáló építmény nem helyezhető el.
b) Az állattartásra szolgáló építmény (ól, istálló, kifutó, trágyatároló, trágyalé-tároló, stb.) kizárólag az alábbi védőtávolságokon kívül helyezhető el:
ba) szomszédos telken lévő lakó- vagy üdülőépület legközelebb eső nyílásától (ajtó/ablak) 15 méter,
bb) ásott kúttól 15 méter,
bc) fúrt kúttól 5 méter,
bd) fürdőmedencétől 10 méter,
be) hátsó telekhatártól 6 méter,
bf) közterülettől 20 méter,
c) Az állattartásra szolgáló szabad lekerített telekrész (állatkifutó, karám, stb.) kerítése a szomszédos telekhatártól legalább 1,0 méteres védőtávolság elhagyásával helyezhető el.
d) Állattartásra szolgáló építményt szilárd és simított falazatú, szivárgásmentes, szilárd burkolattal ellátott padozattal kell kialakítani (a ló és a tehénistálló padozatát deszkapallók fektetésével kell megoldani).
e) Az állattartásra szolgáló építményekből a trágyalé elvezetéséről megfelelő lejtésű, zárt elfolyóval kell gondoskodni. A trágyalét olyan – vízzáró szigeteléssel és résmentes fedéllel ellátott – szilárd burkolatú, szivárgásmentes gyűjtőaknába kell bevezetni, amely könnyen tisztítható. A trágyát szivárgásmentes, vízzáró aljzatú, zárt trágyagyűjtőben kell tárolni. A trágyagyűjtőt fedéllel kell ellátni. A zárt trágyagyűjtő legfeljebb 5 m³ űrtartamú lehet.
(8) Önálló pinceépítmény valamennyi övezetben elhelyezhető az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) és az övezeti előírások keretei között.
(9) Megújuló energiaforrások hasznosítását szolgáló terepszint alatti építmények, egyéb övezeti előírás hiányában összességében legfeljebb 15 m2 bruttó szintterülettel a telekhatártól mért legalább 2 méteres védőtávolsággal helyezhetők el.
(10) Csapadékvíz elhelyezésére szolgáló tározó (ciszterna) az építési hely szélességében az elő- és hátsókert legkisebb méretén belül is elhelyezhető, a szomszédos telken álló meglévő épülettől legalább két méteres védőtávolsággal.
(11) Melléképítmények legmagasabb pontja nem lehet magasabb a főépítmény számított épületmagasságánál.
17/A.36 Kerítések elhelyezésére vonatkozó előírások
20/A. § (1) Nem létesíthető kerítés úszótelken és a nagyvárosias lakóterület építési övezetek területén kivéve egyházi, oktatási és egészségügyi funkció esetén, valamint a kisvárosias lakóterületek közül az Lk-03, Lk-04, Lk-05, Lk-06, Lk-09, Lk-10, Lk-11 jelű építési övezetek területén, az intézményterületek közül a Vi-03, Vi-04, Vi-05, Vi-06, Vi-10, Vi-13, Vi-17, Vi-18, Vi-20, Vi-21, Vi-22, Vi-23 és Vi-24 jelű építési övezetek területén, a vízgazdálkodási területek közül a V-01 és V-02 jelű övezetek, továbbá az Ev és a Z jelű övezetek területén.
(2) Utcai kerítés legfeljebb 1,8 méter magassággal, legfeljebb 0,8 méter magas lábazattal, e felett legalább 50%-os áttörtséget elérő, nem tömör kialakítással építhető, kivéve
a) a településszerkezeti terven jelölt országos fő- és mellékutak, valamint gyűjtőutak mentén, ahol 50%-os áttörtséget el nem érő kerítés is építhető,
b) a gazdasági területen, ahol a kerítés magassága elérheti a 2,0 métert.
(3) Övezeti előírás, külön jogszabály rendelkezése hiányában:
a) kerítés legfeljebb 2,50 m magassággal létesíthető,
b) amennyiben a telek határvonalán támfal építése is szükséges, a támfalon tömör kerítés csak akkor építhető, ha a támfal és a tömör kerítés együttes magassága a 3,0 métert nem haladja meg.
(4) A 16 méternél kisebb szabályozási szélességű közterületek kereszteződéseinél a telek sarokpontjától számított 6-6 méteren belül – az ún. „látóháromszögbe” eső szakaszon – a kerítéseket 0,8 méter feletti teljes magasságukban átláthatóan, nem tömör kivitelben kell kialakítani. Ezen szakaszokon legfeljebb 80 cm magasra nyírt sövény tartható fenn.
(5) Kisvárosias lakóterület építési övezeteiben közterületi telekhatárra kerítés csak ott építhető, ahol a hagyományosan kialakult utcaképre az jellemző.
(6) A Gksz-23 jelű építési övezetben a Rákos-patak szilháti ága menti vizes élőhelyek védelme érdekében a patak telkén és az építési övezet telkeinek patakkal határos telekhatárától mért 15 méteres sávján belül csak olyan kerítés létesíthető, melynek nincs lábazata, áttört, és az élőhely állatainak mozgását nem gátolja.
(7) A Zkp-04 jelű (rekreációs célokat szolgáló közpark) övezet területén kerítés csak teljesen áttörten, játszótér, közműépítmény és műtárgy elkerítésére építhető.
(8) A Vi-11 jelű építési övezet területén kerítés csak az árufeltöltés, kiszolgálás takarására építhető.
(9) A Vi-14 jelű építési övezetben kerítés kizárólag műemléki védelem alatt nem álló épület telkén, hagyományőrző megjelenésű kivitelben építhető.
18. Építmények elhelyezésére vonatkozó egyéb előírások
21. § (1) Közterületen elhelyezhető építmények:
a) közterület rendeltetésszerű használatához szükséges építmények, beleértve a parkolással, kerékpártárolással összefüggő építményeket, szerkezeteket és berendezéseket
b) köztárgyak,
c) megfigyelést, regisztrálást, adatrögzítést és – közvetítést szolgáló építményeket (az üzemi jellegűek kivételével),
d) honvédelmet és a belbiztonságot szolgáló építmények (az önálló területet, védőterületet igénylő építmények kivételével),
e) közművek és műtárgyaik,
f) közműpótlók (a szennyvíztisztító és komposztáló telepek kivételével),
g) nyomvonal jellegű vezetékek a külön jogszabályok keretei között,
h) távközlés, telekommunikáció és informatika vezetékei (GSM és egyéb hírközlő-, hírtovábbító torony),
i) vízgazdálkodás építményei,
j) nyilvános illemhelyek,
k) hulladékgyűjtők,
l) geodéziai jelek,
m) terepszint alatti építmény,
n) közterületi terasz,
o) reklámhordozók, a helyi önkormányzati rendelet előírásai szerint.
(2) Közterület fölé és alá nyúlás a jogszabályban meghatározott mértékben megengedett.
(3) Közterület alatt, felett épület, építményrész, továbbá híd, felüljáró, aluljáró elhelyezhető.
(4)37
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
19. Nagyvárosias lakóterület (Ln)
22. § (1) Az építési övezetek területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket az 1. melléklet felhasználásával kell meghatározni.
(2) A nagyvárosias lakóterületbe sorolt építési övezetek területén egyéb övezeti előírás hiányában a vonatkozó jogszabályban megengedett épületek helyezhetők el.
(3) A beépítés feltétele – településhigiéniai és talajvédelmi okokból – az elégséges közművesítettség megvalósítása.
(4) Lakásszám - a szabályzat egyéb előírása hiányában - a területen nem növelhető.
(5) Kiegészítő épület és helyiséget magába foglaló melléképítmény egyéb övezeti előírás hiányában nem helyezhető el.
(6) Meglévő garázsok, gépjárműtárolók más funkcióra nem alakíthatók át.
(7)38 A területen az elő- oldal- és hátsókert mérete kialakult vagy az SZT szerint változtatható.
(8) Állattartásra szolgáló építmény nem helyezhető el.
23. § (1) Az Ln-03 jelű építési övezetben:
20. Kisvárosias lakóterület (Lk)
24. § (1) Az építési övezetek területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket az 1. melléklet felhasználásával kell meghatározni.
(2) A kisvárosias lakóterületbe sorolt építési övezetek területén egyéb övezeti előírás hiányában
25. § (1) Az Lk-01 jelű építési övezetben:
a) Kiegészítő épület és helyiséget magába foglaló melléképítmény a főépítmény takarásában építhető.
b) Azon kialakult telkek esetében, amelyek telekmélysége nem haladja meg a kialakítható új telkekre előírt legkisebb telekmélység 1,5-szeresét, a hátsókert legkisebb mélysége nem lehet kisebb:
ba)39 sem a telken építeni kívánt vagy jogerős és végrehajtható hatósági engedély alapján meglévő, helyiséget magába foglaló épület, épületrész hátsókertre néző tényleges homlokzatának magasságnál,
bb) sem az övezetre meghatározott legnagyobb épületmagasság felénél,
bc) sem 3 méternél.
c)40 Legfeljebb 2 lakás létesíthető.
(2)41 Az Lk-02 jelű építési övezetben:
a) Az előkertben 1 db, legfeljebb 20 m2-es lábon álló kerti tető építhető.
b) Legfeljebb 1 lakás létesíthető.
(3) Az Lk-03 jelű építési övezetben:
21. Kertvárosias lakóterület (Lke)
26. § (1) Az építési övezetek területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket az 1. melléklet felhasználásával kell meghatározni.
(2)44 A kertvárosias lakóterületbe sorolt építési övezetek területén a szállás jellegű rendeltetés kivételével a vonatkozó jogszabályban megengedett épületek, valamint hitéleti, nevelési, oktatási épület, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró kézműipari épület és igazgatási épület helyezhető el.
(3) A beépítés feltétele – településhigiéniai és talajvédelmi okokból – az elégséges közművesítettség megvalósítása.
(4)45 Egyéb előírás hiányában egy főépítmény helyezhető el.
(5)46 Egy telken, egyéb övezeti előírás hiányában, legfeljebb két önálló rendeltetési egység (lakás, iroda, üzlet, egyéb az övezetben megengedett rendeltetés) létesíthető. A lakásszám rendeltetésmódosítás esetén sem növelhető a megengedett mérték fölé .
(6) Kiegészítő épület – támfalgarázs kivételével – egyéb övezeti előírás hiányában a főépítménnyel egy tömegben vagy az utcai telekhatártól mért legalább 15 méteren túl a 15. § (5) bekezdés rendelkezéseinek keretei között önállóan építhető. Állattartás céljára szolgáló kiegészítő épület és helyiséget magában foglaló ól melléképítmény összesen legfeljebb bruttó 50 m2 alapterület mértékig helyezhető el.
(7)47 Azon kialakult telkek esetében, amelyek mérete nem éri el a kialakítható új telkekre előírt legkisebb telekterületet vagy telekmélységet a hátsókert legkisebb mélysége nem lehet kisebb:
a) sem a telken építeni kívánt vagy jogerős és végrehajtható hatósági engedély alapján meglévő, helyiséget magába foglaló épület, épületrész hátsókertre néző tényleges homlokzatának magasságnál,
b) sem az övezetre meghatározott legnagyobb épületmagasság felénél,
c) sem 3 méternél.
(8) Állattartásra szolgáló építmény egyéb övezeti előírás hiányában nem helyezhető el.
(9) Ahol a tetőtér helyett lapostetős emeleti szint is kialakítható, ott a megengedett legnagyobb épületmagasság és a megengedett legnagyobb utcai homlokzatmagasság 7 méter lehet.
27. § (1) Az Lke-01 jelű építési övezetben:
a) Kiegészítő épület az építési helyen belül és a hátsókertben bárhol elhelyezhető.
b) Állattartásra szolgáló építmény elhelyezhető.
c)48
d) Meglévő, emeleti szinttel rendelkező épületek esetén a tetőtér – az épületmagasság és a homlokzatmagasság növelése nélkül – beépíthető. Ebben az esetben a szintterületi mutató 0,9 m2/m2.
e)49 Műemléki környezetben fekvő telken az övezetben megengedett főrendeltetés szerinti épületen és rendeltetési egységeken túlmenően egyéb – műemlékhez és annak környezetéhez nem méltó építményt elhelyezni, valamint anyagot, eszközt, berendezést, gépet – az előírt számú és fajtájú jármű kivételével – szabadtéren tárolni nem szabad.
(2) Az Lke-02 jelű építési övezetben:
22. Falusias lakóterület (Lf)
28. § (1) Az építési övezetek területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket az 1. melléklet felhasználásával kell meghatározni.
(2) A falusias lakóterületbe sorolt építési övezetek területén a vonatkozó jogszabályban megengedett épületek közül elhelyezhető:
a) egylakásos lakóépület,
b) mező- és erdőgazdasági építmény,
c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
d) szállás jellegű épület,
e) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú építmény,
f) sportépítmény.
(3) A beépítés feltétele – településhigiéniai és talajvédelmi okokból – legalább részleges közművesítettség megvalósítása.
(4)51 Egyéb előírás hiányában egy főépítmény helyezhető el.
(5) Kiegészítő épület az építési helyen belül és a hátsókertben kizárólag a főépítmény takarásában építhető.
(6) Helyiséget magába foglaló, épületnek nem minősülő melléképítmény kizárólag az építési helyen belül, legfeljebb 100 m2 nettó alapterület mértékig helyezhető el.
23. Településközpont terület (Vt)
29. § (1) Az építési övezetek területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket az 1. melléklet felhasználásával kell meghatározni.
(2) A településközpont területbe sorolt építési övezetek területén a vonatkozó jogszabályban megengedett épületek, valamint nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló épületek helyezhetők el.
(3) A beépítés feltétele – településhigiéniai és talajvédelmi okokból – az elégséges közművesítettség megvalósítása.
(4)52 Egyéb előírás hiányában egy főépítmény helyezhető el.
(5) Egyéb övezeti előírás hiányában legfeljebb 2 lakóegység alakítható ki.
(6)53 Lakófunkció új önálló rendeltetési egységként való kialakítása esetén - ideértve az eltérő rendeltetési egységeket tartalmazó épületek létesítését is - a lakófunkcióhoz tartozó, jogszabályban előírt számú parkolóhelyet épületen belül kell biztosítani.
(7) Kiegészítő épület egyéb övezeti előírás hiányában a főépítménnyel egy tömegben vagy közterületről nem látható módon a főépítmény takarásában építhető.
(8) Azon kialakult telkek esetében, amelyek mérete nem éri el a kialakítható új telkekre előírt legkisebb telekterületet vagy telekmélységet a hátsókert legkisebb mélysége nem lehet kisebb:
a)54 sem a telken építeni kívánt vagy jogerős és végrehajtható hatósági engedély alapján meglévő, helyiséget magába foglaló épület, épületrész hátsókertre néző tényleges homlokzatának magasságnál,
b) sem az övezetre meghatározott legnagyobb épületmagasság felénél,
c) sem 3 méternél.
(9) Lábon álló kerti tető, egyéb övezeti előírás hiányában, csak a főépítmény takarásában helyezhető el. Saroktelek esetében a takarás szempontjából a közúti hierarchiában magasabb szintű közterületet, azonos besorolású közterületek esetében a szélesebbet, azonos szélességű közterületek esetében a telek közigazgatási címét kell meghatározónak tekinteni.
(10) Állattartásra szolgáló építmény nem helyezhető el.
30. § (1) A Vt-01 építési övezetben:
24. Intézmény terület (Vi)
31. § (1) Az építési övezetek területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket az 1. melléklet felhasználásával kell meghatározni.
(2) Az intézményterület építési övezetek területén a vonatkozó jogszabályban megengedett, valamint vendéglátó funkciójú épületek helyezhetők el.
(3) A beépítés feltétele – településhigiéniai és talajvédelmi okokból – az elégséges közművesítettség megvalósítása.
(4)58 Új épület építésénél egyéb övezeti előírás hiányában biztosítani kell a funkciók alapján számított parkoló-mérleg szerinti, telken belüli gépkocsitárolást. Garázs, járműtároló közvetlenül a közterület felől nem nyitható, kivéve ha az a kialakult állapot miatt műszakilag más módon nem biztosítható. Lakófunkció új önálló rendeltetési egységként való kialakítása esetén - ideértve az eltérő rendeltetési egységeket tartalmazó épületek létesítését is - a lakófunkcióhoz tartozó, jogszabályban előírt számú parkolóhelyet épületen belül kell biztosítani.
(5) Kiegészítő épület egyéb övezeti előírás hiányában nem építhető.
(6) Ahol az 1. melléklet nem ír elő zöldfelületi minimumot, ott a be nem épített terület 50%-át zöldfelületként kell kialakítani.
(7) Azon kialakult telkek esetében, amelyek mérete nem éri el a kialakítható új telkekre előírt legkisebb telekterületet vagy telekmélységet a hátsókert legkisebb mélysége nem lehet kisebb:
a)59 sem a telken építeni kívánt vagy jogerős és végrehajtható hatósági engedély alapján meglévő, helyiséget magába foglaló épület, épületrész hátsókertre néző tényleges homlokzatának magasságnál,
b) sem az övezetre meghatározott legnagyobb épületmagasság felénél,
c) sem 3 méternél.
(8) Állattartásra szolgáló építmény nem helyezhető el.
32. § (1)60 A Vi-01 jelű építési övezetben:
a) Kiegészítő épület kizárólag a főépítménnyel egy tömegben, annak takarásában építhető.
b) Legfeljebb 3 épület helyezhető el.
(1a)61 A Vi-02 jelű építési övezetben:
25. Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz)
33. § (1) Az építési övezetek területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket az 1. melléklet felhasználásával kell meghatározni.
(2) A kereskedelmi, szolgáltató területbe sorolt építési övezetek területén, egyéb övezeti előírás hiányában, a vonatkozó jogszabályban megengedett épületek, valamint igazgatási, parkolóház, üzemanyagtöltő, sport, hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, egyéb közösségi szórakoztató épületek helyezhetők el.
(2a)65 Kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen önálló lakóépület nem helyezhető el. A Gksz-02, Gksz-13 és Gksz-26 építési övezet kivételével lakás nem helyezhető el.
(3) A beépítés feltétele – településhigiéniai és talajvédelmi okokból – az elégséges közművesítettség megvalósítása.
(4) Meghatározott időtartamra létesített ideiglenes építmény – a közszolgáltatási célú ideiglenes építmény kivételével – nem létesíthető.
(5) Állattartásra szolgáló építmény nem helyezhető el.
34. § (1)66 A Gksz-01 jelű építési övezetben:
a) Kiegészítő épület nem építhető.
b)67
(2) A Gksz-02 övezet területén:
a) új épület földszinti alapterülete nem lehet kisebb a megengedett legnagyobb beépítettség 30%-ánál.
b) kiegészítő épület nem létesíthető.
c)68
(3)69 A Gksz-03 jelű építési övezetekben:
a) Kiegészítő épület nem építhető.
b)70
(4)71 A Gksz-04 jelű építési övezetekben:
a) Kiegészítő épület nem építhető.
b)72
(5) A Gksz-05 jelű építési övezetben:
a) az épületeket kiszolgáló parkolóban négy gépkocsiállásonként egy fa ültetendő.
b) új épület földszinti alapterülete nem lehet kisebb a megengedett legnagyobb beépítettség 30%-ánál.
c) további 2 darab, legfeljebb 300 m2 bruttó alapterületű, egyszintes (földszintes) épületben, a fő funkcióhoz kapcsolódó kiskereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás funkciójú rendeltetési egységek helyezhetők el. Az épületmagasság legfeljebb 6 m, az épület legmagasabb pontja 7,5 m lehet.
d)73 Legfeljebb 1 épület helyezhető el.
e)74
(5a)75 A Gksz-06 jelű építési övezetben:
a)76
b) Sport funkciójú épület elhelyezése esetén az épületmagasság, utcai homlokzatmagasság legfeljebb 10 méter lehet.
(6) A Gksz-07 jelű építési övezetben:
a) kiegészítő épület nem építhető.
b) új épület földszinti alapterülete nem lehet kisebb a megengedett legnagyobb beépítettség 30%-ánál.
c)77 Legfeljebb 1 épület helyezhető el.
d)78
(6a)79 A Gksz-08 jelű építési övezetben:
a) Legfeljebb 3 épület helyezhető el.
b)80
(7)81 A Gksz-09 jelű építési övezetben:
a) Építmény elhelyezésének feltétele az övezetben kialakítható legkisebb telekterület (4000 m²) maradéktalan, az SZT-nek megfelelő kialakítása.
b) Legfeljebb 1 épület helyezhető el.
c)82
(8)83
(9)84
(10)85
(11)86 A Gksz-13 jelű építési övezetben:
a) Lejtő felé néző homlokzat magassága legfeljebb 17,5 méter lehet.
b)87
(12)88 A Gksz-14 jelű építési övezetben:
a) Új épület földszinti alapterülete nem lehet kisebb a megengedett legnagyobb beépítettség 30%-ánál.
b) Legfeljebb 1 épület létesíthető.
c)89
(13)90 A Gksz-15 jelű építési övezetben:
a) A szabályozási tervlapon beültetési kötelezettséggel jelölt helyen cserjeszintet és fasort kell kialakítani 6 méteres tőtávolsággal, vagy magas növekedésű, örökzöld növénysávot kell telepíteni 0,8 méteres tőtávolsággal.
b) A területen lévő értékes faállomány pótlását az építési övezetre előírt zöldfelületi minimum terület nagyságon el kell végezni telken belül. A pótlásra telepítendő fák száma: a kivágandó fák törzsátmérőjének összegét (cm) szorozva 0,25-tel. A pótlás érdekében telepítendő fa kétszer iskolázott, legalább 10 cm törzsátmérőjű, a termőhelyi adottságoknak megfelelő, honos egyed kell, hogy legyen. A telekhatár menti beültetési kötelezettségből eredő 6 méteres tőtávolsággal telepített fasor darabszáma beleszámítható a fapótlási kötelezettségből adódó fatelepítésbe.
c) Legfeljebb 1 épület helyezhető el.
(14) A Gksz-16 jelű építési övezetben:
a) A telkek zöldfelületeit – a beültetési kötelezettséggel jelölt sáv kivételével – 3 szintes növényállománnyal kell kialakítani. A szabályozási tervlapon beültetési kötelezettséggel jelölt helyen, cserjeszintet és fasort kell kialakítani 6 méteres tőtávolsággal, vagy magas növekedésű, örökzöld növénysávot kell telepíteni 0,8 méteres tőtávolsággal.
b) Legfeljebb 3 épület létesíthető.
c)91
(15) A Gksz-17 jelű építési övezetben:
a)92
b) Legfeljebb 1 épület létesíthető.
c)93
(16) A Gksz-18 jelű építési övezetben:
a) Az építmények magassága nem haladhatja meg a 263mBf-i magasságot.
b)94
(17) A Gksz-19 jelű építési övezetben:
a) Az építmények magassága nem haladhatja meg a 263mBf-i magasságot.
b) Önálló épületként szállás jellegű épület (munkásszállás) kizárólag a Méhész köz, illetve annak tervezett folytatása mentén létesíthető.
c)95
(18) A Gksz-20 jelű építési övezetben:
a) Az építmények magassága nem haladhatja meg a 263mBf-i magasságot.
b)96
(19) A Gksz-21 jelű építési övezetben:
a) Az építmények magassága nem haladhatja meg a 263mBf-i magasságot.
b) Az oldalkert mérete 10 méter.
c)97
(20) A Gksz-22 jelű építési övezetben:
a) új épület földszinti alapterülete nem lehet kisebb a megengedett legnagyobb beépítettség 30%-ánál.
b) kiegészítő épület nem létesíthető.
c)98
d)99
e) Az ingatlanok kisvárosias lakóterület felé eső telekhatárai mentén legalább 6 méter széles, háromszintű növényzet telepítésével környezetvédelmi célú zöldfelületet kell kialakítani.
(21) A Gksz-23 jelű építési övezetben:
a) A Rákos patak szilháti ága menti vizes élőhelyek védelme érdekében a patak telkén és az építési övezet telkeinek patakkal határos telekhatárától mért 15 m-es sávján belül:
aa) az eredeti növényzetet meg kell őrizni, ennek hiányában táji és termőhelyi adottságoknak megfelelő fa- és cserjefajokból álló zöldfelületet kell kialakítani
ab) épületet elhelyezni nem szabad
ac) burkolt felület nem alakítható ki
ad) tilos a terep szintjének bármilyen megváltoztatása
ae) tilos bármilyen földmunka, a növénytelepítésekhez szükségeseken kívül
af) tilos továbbá a trágyázás, műtrágyázás, növényvédő szerek alkalmazása
ag) tilos a növényi hulladékok komposztálása
ah) tilos bármilyen anyag elégetése.
b) új épület földszinti alapterülete nem lehet kisebb a megengedett legnagyobb beépítettség 30%-ánál.
c) Legfeljebb 3 épület létesíthető.
d)100
(22) A Gksz-24 jelű építési övezetben:
a) Kiegészítő épület nem építhető.
b) Legfeljebb 1 épület létesíthető.
c)101
(23)102
(24)103 A Gksz-26 jelű építési övezetben elsősorban a városüzemeltetéssel, hulladékártalmatlanítással, és hulladékfeldolgozással összefüggő, a környezetet nem szennyező gazdasági tevékenységek helyezhetők el.
26. Ipari terület (Gip)
35. § (1) Az építési övezetek területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket az 1. melléklet felhasználásával kell meghatározni.
(2) Az ipari területbe sorolt építési övezetek területén:
a) elhelyezhetők:
aa) mindenfajta nem jelentős zavaró hatású ipari építmény, valamint az azt kiszolgáló és kiegészítő funkciójú építmények (szolgáltató és iroda épület stb.),
ab) a gazdasági célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás,
ac) üzemanyagtöltő állomás,
b) nem helyezhető el: jelentős mértékű zavaró hatású gazdasági építmény.
(3) A beépítés feltétele – településhigiéniai és talajvédelmi okokból – az elégséges közművesítettség megvalósítása.
(4) Lakóegység, lakás rendeltetési egység egyéb övezeti előírás hiányában nem helyezhető el.
(5) Egyéb övezeti előírás hiányában több főépítmény és kiegészítő épület is elhelyezhető.
(6) A jogszabály szerint előírt gépjárműparkolót telken belül kell biztosítani.
(7) Az előkertben – főépület megléte esetén, vagy azzal egyidejűleg – a kerítéssel egybeépítve, kizárólag porta funkciójú, legfeljebb bruttó 100 m2 alapterületű, földszintes épület helyezhető el.
(8) Állattartásra szolgáló építmény nem helyezhető el.
36. § (1) A Gip-01 jelű építési övezetben:
26/A.104 Általános gazdasági területek (Gá)
36/A. § (1) Az építési övezetek területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket az 1. melléklet felhasználásával kell meghatározni.
(2) Az általános gazdasági területbe sorolt építési övezetek területén, egyéb övezeti előírás hiányában, a vonatkozó jogszabályban megengedett, a környezetre jelentős kedvezőtlen hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú, ipari, kereskedelmi, szolgáltató és raktár-rendeltetésű épületek, építmények, valamint igazgatási, parkolóház, üzemanyagtöltő, sport, hitéleti, egyéb közösségi szórakoztató épületek, diák- és munkásszállás, közép- és felsőfokú szakmai képzést biztosító oktatási rendeltetés, a területen dolgozók ellátását szolgáló óvoda, bölcsőde, egészségügyi rendeltetés helyezhetők el.
(3) Egy telken csak a gazdasági tevékenységi célú épületen belül, és kizárólag egy szolgálati lakás alakítható ki.
(4) Egy darab, max. 30 m2 alapterületű, 1 ha feletti építési telek esetén max. 100 m2 alapterületű portaépület elhelyezésére vonatkozó előkerti méret: 0,0 méter. A portaépület utólagos rendeltetésmódosítása nem megengedett.
(5) A közműellátás előírt mértéke: elégséges.
(6) Egyéb övezeti előírási hiányában technológiai műtárgy legmagasabb pontja legfeljebb 25 méter lehet.
36/B. § (1) A Gá-1 jelű építési övezetben:
a) az oldalkert mérete 6 méter.
b) A 16. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglaltaktól eltérően a feltöltés és a bevágás mértéke legfeljebb 3,0 méterrel, 1 ha-nál nagyobb telkeken legfeljebb 6 méterrel térhet el a természetes terepfelülettől,
(2) A Gá-3 jelű építési övezetben:
a) a hátsókert mérete nem lehet kisebb, mint a meghatározott legnagyobb épületmagasság fele,
b) 1 ha-t elérő, vagy azt meghaladó építési telek estén max. 16,0 méteres épületmagassággal, legfeljebb 22 méteres lejtő felé néző homlokzatmagassággal (utcai is) is elhelyezhető épület, de ebben az esetben az oldalkert legkisebb mérete min. 8 méter,
c) a 16. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglaltaktól eltérően a feltöltés és a bevágás mértéke legfeljebb 3,0 méterrel, 1 ha-nál nagyobb telkeken legfeljebb 6 méterrel térhet el a természetes terepfelülettől,
d) a környezetre jelentős hatást nem gyakorló, legfeljebb 15 MW teljesítményű napelemes erőmű elhelyezhető. technológiai műtárgy legmagasabb pontja legfeljebb 30 méter lehet.
27. Hétvégi házas terület (Üh)
37. § (1) Az építési övezetek területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket az 1. melléklet felhasználásával kell meghatározni.
(2) A hétvégi házas üdülőterületbe sorolt építési övezetek területén:
a) egy üdülőegységes üdülőépület,
b) legfeljebb egy fő rendeltetési egységes panzió,
c) a terület alapfokú ellátását szolgáló, legfeljebb 100 m2 alapterületű kereskedelmi, szolgáltató épület, valamint
d) sportépítmény
helyezhető el.
(3) A hétvégi házas üdülőterületbe sorolt építési övezetek területén lakás rendeltetési egység nem helyezhető el.
(4) A beépítés feltétele – településhigiéniai és talajvédelmi okokból – az elégséges közművesítettség megvalósítása.
(5) Egy főépítmény helyezhető el.
(6) A lejtőre néző homlokzatmagasság legfeljebb 5,5 méter lehet.
(7) Kiegészítő épület – támfalgarázs kivételével – kizárólag a főépítménnyel egy tömegben építhető.
(8) Az épületek lejtő felé néző oromfalszélessége legfeljebb 7,0 méter lehet.
(9) Állattartásra szolgáló építmény nem helyezhető el.
28. Különleges területek
38. § (1) Az építési övezetek területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket az 1. melléklet felhasználásával kell meghatározni.
(2) A beépítés feltétele egyéb övezeti előírás hiányában az elégséges közművesítettség megvalósítása.
(3) Lakófunkció, lakás rendeltetési egység egyéb övezeti előírás hiányában nem létesíthető.
(4) Egyéb övezeti előírás hiányában több főépítmény is elhelyezhető.
(5) Állattartásra szolgáló építmény egyéb övezeti előírás hiányában nem helyezhető el.
39. § (1) A K-Okt-01 jelű (oktatási, kutatási terület) építési övezetben elhelyezhető:
a) oktatással kapcsolatos épület, építmény,
b) szállás jellegű és ahhoz kapcsolódó kiszolgáló építmény (kollégium, munkásszálló, vendéglátó, szolgáltató, kereskedelmi építmény stb.),
c) oktatáshoz kapcsolódó kulturális építmény (művelődési ház, könyvtár, kiállító-terem, múzeum stb.),
d) sportépítmény (sportcsarnok, sportpálya, strand stb.),
e) kiállítási építmény,
f) oktatással kapcsolatos gazdasági építmény (oktató műhely), oktatási célú mezőgazdasági építmény és telep (istálló, kísérleti telep stb.),
g) arborétum, park, parkerdő, egyéb zöldfelület,
h) mezőgazdasági hasznosítású (kísérleti) terület,
i) az övezetben elhelyezhető egy, a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás,
j) egészségügyi, szociális épület, mentőállomás.
(2) A K-Okt-02 jelű (Szent István Egyetem) építési övezetben elhelyezhető:
a) oktatással kapcsolatos épület, építmény,
b) szállás jellegű és ahhoz kapcsolódó kiszolgáló építmény (kollégium, munkásszálló, vendéglátó, szolgáltató, kereskedelmi építmény stb.),
c) oktatáshoz kapcsolódó kulturális építmény (művelődési ház, könyvtár, kiállító-terem, múzeum stb.),
d) sportépítmény (sportcsarnok, sportpálya, strand stb.),
e) kiállítási építmény,
f) oktatással kapcsolatos gazdasági építmény (oktató műhely), oktatási célú mezőgazdasági építmény és telep (istálló, kísérleti telep stb.),
g) arborétum, park, parkerdő, egyéb zöldfelület,
h) mezőgazdasági hasznosítású (kísérleti) terület,
i) az övezetben kivételesen elhelyezhető egy a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás.
j) egészségügyi, szociális épület.
(3) A K-Okt-03 jelű (Premontrei Rend) építési övezetben elhelyezhető:
a) oktatással kapcsolatos épület, építmény,
b) hitélettel kapcsolatos épület és rendeltetési egység, templom,
c) oktatáshoz kapcsolódó kulturális építmény (művelődési ház, könyvtár, kiállítóterem, múzeum stb.),
d) sportépítmény (sportcsarnok, sportpálya, uszoda, strand stb.),
e) oktatással kapcsolatos gazdasági építmény,
f) park, parkerdő, egyéb zöldfelület,
g) egészségügyi, szociális épület,
h) szállás jellegű és ahhoz kapcsolódó kiszolgáló építmény (kollégium, oktatók szállása, vendéglátó, szolgáltató, kereskedelmi építmény stb.),
i) az övezetben elhelyezhető lakás rendeltetési egység.
(3a)105 A K-Okt-04 jelű építési övezetben:
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
29. Közlekedési és közműterületek
40. § (1) Az övezetek területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket az 1. melléklet felhasználásával kell meghatározni.
(2) A közlekedésre nem használt felületeket zöldfelületként kell kialakítani, vagy szilárd burkolattal kell ellátni.
(3) Új közúti közlekedési célú helyi vagy országos közterület kiépítése során biztosítani kell:
a) 12,0 méter, vagy annál nagyobb szabályozási szélesség esetén a kétoldali fasor helyét,
b) 10,0 métert elérő szabályozási szélesség esetén a legalább egyoldali fasor helyét,
c) a felszíni vizek elvezetését övárokkal vagy csapadékcsatornával,
d) a közművek védőtávolsággal való elhelyezhetőségét.
(4) Közlekedési területek alatt, a zöldfelületek figyelembevételével mélygarázs, valamint annak lehajtója kialakítható, az SZT-n jelölt helyek figyelembevételével.
41. § (1)106 A KÖu-01 jelű (közúti közlekedési terület, közlekedési célú közterület) övezetben és az övezetbe nem sorolt egyéb közterületeken, lakás kivételével, a vonatkozó jogszabályban meghatározott funkciójú építmények helyezhetők el.
(2) A KÖl-01 jelű (légi közlekedési terület) övezet területén a légi közlekedés biztosításához, biztonságos megvalósításához, és kiszolgálásához szükséges építmények építhetők.
(3) A KÖk-01 jelű (kötöttpályás közlekedési terület) övezet területén a kötöttpályás közlekedés biztosításához, biztonságos megvalósításához és kiszolgálásához szükséges építmények építhetők.
(4) A KÖk-02 jelű (kötöttpályás közlekedési terület, láp) övezet területén a kötöttpályás közlekedés biztosításához, biztonságos megvalósításához feltétlenül szükséges létesítményeken kívül csak a láp fenntartása érdekében szükséges létesítmények helyezhetők el.
30. Zöldterületek
42. § (1) Az övezetek területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket az 1. melléklet felhasználásával kell meghatározni.
(2) Zöldterületen, egyéb övezeti előírás hiányában, a vonatkozó jogszabályban megengedett építmények helyezhetők el.
(3) Az engedély alapján kivágott, elhalt, továbbá engedély nélkül eltávolított fás növényzet pótlásáról törzsátmérő-egyenérték mellett kell gondoskodni.
(4) A visszapótlásra kerülő növényállomány fajtáját, a telepítés helyét és idejét az eljáró hatóság meghatározhatja.
43. § (1) A Zkp-01 jelű (természetközeli állapot megőrzését szolgáló közpark) övezet területén a területre jellemző, kialakult értékes fás növénytársulások megtartásával a természetvédelem szempontjait érvényesíteni kell. Az övezetben elhelyezhető:
a) sétaút, pihenőhely,
b) terület fenntartásához szükséges épület, építmény,
c) gyermek játszóhely legfeljebb az övezet 15%-án,
e) szükséges közműépítmények, valamint
d) felszíni vagy felszín alatti parkoló (csak a zöldfelületet igénybe vevők számára előírt parkoló-férőhely céljára).
(2) A Zkp-02 jelű (királyi kastély előteréül szolgáló, természetközeli állapot megőrzését szolgáló közpark) övezet területén:
a) Az övezetben történő beavatkozások tervezésekor, a megvalósítás és a fenntartás során elsődlegesen a műemlékvédelem és az idegenforgalom szempontjait kell előtérbe helyezni.
b) Az övezetbe tartozó parkterület rendezésekor a fás növényzet ritkításával, a gyalogutak és a pihenőhelyek megfelelő kialakításával biztosítani kell az övezet területéről a kastély irányába megnyíló vizuális térkapcsolatot.
c) A Rákos-patak mederrendezésének megvalósítása során szükségessé váló fakivágásokat nem kell pótolni.
d) A Szabadság út déli oldalán a gyalogos aluljáró, és az Állomás utca közötti útszakasz mellett kétsoros, helyhiány esetén egysoros fasort kell telepíteni. Az egységes állományú fasor létesítéséhez magas növekedésű, kétszer iskolázott, várostűrő fafajt kell kiválasztani és alkalmazni.
(3) A Zkp-03 jelű (az Alsópark területén természetközeli állapotú közpark) övezet területén:
31. Erdőterületek
44. § (1) Az övezetek területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket az 1. melléklet felhasználásával kell meghatározni.
(2) Erdőterületen egyéb övezeti előírás hiányában, legalább 10 ha nagyságú erdőként nyilvántartott telken, a legalább 300 hektár erdőterület fenntartásához szükséges, az erdő rendeltetésének megfelelő funkciójú épület helyezhető el.
(3) Épület elhelyezésének feltétele – településhigiéniai és talajvédelmi okokból – legalább a hiányos közművesítettség megvalósítása.
(4) Lakófunkció, lakás rendeltetési egység nem létesíthető.
(5) Az elhelyezhető épület szintterülete (bruttó építményszint területe) nem lehet nagyobb 500 m2-nél.
(6) Több főépítmény is elhelyezhető.
(7) Kiegészítő épület a fő épülettel egybe építve helyezhető el.
45. § (1) Az Eg-01 jelű (gazdasági erdőterület) övezet területén az erdő rendeltetésének megfelelő, valamint közlekedési, szállítási és termékvezeték építmények helyezhetők el.
(2) Az Ev-01 jelű (védelmi célú) erdőterületen épület nem, egyéb építmény az erdőre vonatkozó külön jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően helyezhető el.
32. Mezőgazdasági terület
46. § (1) Az övezetek területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket az 1. melléklet felhasználásával kell meghatározni.
(2) Az övezetben csak a vonatkozó jogszabály szerinti mezőgazdasági és azt kiegészítő tevékenységhez kapcsolódó építmények helyezhetők el.
(3) Lakófunkció, lakás rendeltetési egység, továbbá birtoktest, birtokközpont, kiegészítő központ, egyéb övezeti előírás hiányában nem alakítható ki, nem létesíthető.
(4)107 Épület – 1 db, legfeljebb bruttó 10 m2 alapterületű földszintes szerszámtároló kivételével - abban az esetben helyezhető el, amennyiben a telek területe eléri Má-01 övezetben a 20.000 m2-t, Má-02 övezetben a 10.000 m2-t, valamint Mk-01 övezetben a 1000 m2-t. Épület az épületek elhelyezésére vonatkozó szabályok figyelembevételével elhelyezhető a telken abban az esetben is, ha a telek területe a közterület szabályozás végrehajtása miatt az övezetben meghatározott legkisebb telekterülethez képest legfeljebb 20 %-kal csökken.
(5) A telken több főépítmény is elhelyezhető - kivéve az Mk-01 övezetet, ahol legfeljebb egy. Kiegészítő épület egyéb övezeti előírás hiányában a főépítménnyel egybe építve helyezhető el.
(6) Az épület elhelyezésének feltétele – településhigiéniai és talajvédelmi okokból – a telek hiányos közművesítettségének megvalósítása.
(7) Biztosítani kell:
a) a keletkező hulladékok ártalmatlanításához szükséges műszaki feltételeket
b) a keletkező szennyvizek jelen rendelet előírásai szerinti biztonságos ártalmatlanításához szükséges műszaki feltételeket.
47. § (1) Az Má-01 és Má-02 jelű (általános mezőgazdasági terület) övezet területén:
a) kiegészítő épületnek nem minősülő melléképítmény hasznos alapterülete legfeljebb a telek teljes területe 2 %-ának mértékéig helyezhető el a maximális beépíthetőség figyelembe vételével.
b)108 20.000 m2-nél nagyobb területű, közúti kapcsolattal rendelkező telken, legalább bruttó 600 m2 összes alapterületű mezőgazdasági funkciójú épületek (például: istálló, fedett lovarda, takarmánytároló, kocsiszín) megvalósítását követően, a mezőgazdasági funkciók kiegészítésére, falusi turizmus, agroturizmus vagy lovas sportturizmus hasznosítás céljára, szálláshely, vendéglátó, oktató és egy lakóegységes, a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás funkciójú épületek, építmények is elhelyezhetők. Az építmények önállóan vagy a gazdasági épülettel egybe építve is elhelyezhetők.
c) A b) pontban meghatározott feltételek fennállása esetében a vonatkozó jogszabály szerinti birtokközpont is kialakítható az Önkormányzattal kötött megállapodás alapján, amelyhez kizárólag Gödöllő közigazgatási területén elhelyezkedő telkekből álló birtoktest vehető figyelembe. A birtokközpont maximális beépíthetősége 15% lehet.
d) 40.000 m2-nél nagyobb területű, közúti kapcsolattal rendelkező telken, legalább bruttó 200 m2 összes alapterületű mezőgazdasági funkciójú épület megvalósítását követően, a mezőgazdasági funkció kiegészítése céljából, egy lakóegységet magába foglaló, legfeljebb bruttó 100 m2 alapterületű, a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás helyezhető el, akár önállóan, akár a gazdasági épülettel egybe építve.
e)109 Legfeljebb 3 db főépület létesíthető.
(2) Mk-01 jelű (kertes mezőgazdasági terület) övezet területén:
a) a megengedett legnagyobb beépítettség 3%, de az épület bruttó alapterülete legfeljebb 30 m2, pince bruttó alapterülete legfeljebb 60 m2 lehet,
b) kiegészítő épületnek nem minősülő melléképítmény hasznos alapterülete legfeljebb a telek teljes területe 2 %-ának mértékéig helyezhető el a maximális beépíthetőség figyelembe vételével,
c) kiegészítő épület nem létesíthető.
d)110 Legfeljebb 1 db főépület létesíthető.
33. Vízgazdálkodási terület
48. § (1) Az övezetek területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket az 1. melléklet felhasználásával kell meghatározni.
(2) Vízgazdálkodási területen épület, építmény a vonatkozó jogszabályok betartásával létesíthető.
(3) Épület elhelyezésének feltétele egyéb övezeti előírás hiányában – településhigiéniai és talajvédelmi okokból – legalább a hiányos közművesítettség megvalósítása.
(4) Lakófunkció, lakás rendeltetési egység nem alakítható ki.
(5) Több főépítmény is elhelyezhető. Kiegészítő épület a főépítménnyel egybe építve helyezhető el.
49. § (1) A V-01 jelű (állóvizek medre és parti sávja) övezet területén:
a) csak vízkár elhárítási, vízi sport és sporthorgászás célját szolgáló közösségi építmények, valamint a sporthorgászat célját szolgáló stég, móló, csónakkikötő hely, és legfeljebb egy 30 m2–t meg nem haladó alapterületű vendéglátó egység helyezhető el,
b) az épületek összes bruttó alapterülete legfeljebb 300 m2 lehet.
(2) A V-02 jelű (folyóvizek és közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja) övezet területén:
34. Természetközeli terület
50. § (1) Az övezetek területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket az 1. melléklet felhasználásával kell meghatározni.
(2) A természetközeli állapotú területen épület nem helyezhető el.
51. § A Tk-01 jelű területen csak a terület funkciójával összefüggő, helyiséget magába nem foglaló építmények helyezhetők el.
35. Különleges beépítésre nem szánt terület
52. § Az övezetek területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket az 1. melléklet felhasználásával kell meghatározni.
53. § (1) A Kb-01 jelű különleges beépítésre nem szánt területen
a) egészségügyi-, szociális-, oktatási-, hitéleti és sportolási célú épületek helyezhetők el.
b) épület elhelyezésének feltétele– településhigiéniai és talajvédelmi okokból – az elégséges közművesítettség megvalósítása.
c) legfeljebb 1 db, a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás helyezhető el kiegészítő funkcióként, a főépítményben. Egyéb lakófunkció, lakás rendeltetési egység nem létesíthető.
d) Épület abban az esetben helyezhető el, amennyiben a telek területe eléri a 25.000 m2-t.
e) Több főépítmény is elhelyezhető.
f) Kiegészítő épület a főépítménnyel egybeépítve helyezhető el.
(2) A Kb-02 jelű (Szent István Egyetem) különleges beépítésre nem szánt területen elhelyezhető:
a) oktatással kapcsolatos épület, építmény,
b) szállás jellegű és ahhoz kapcsolódó kiszolgáló építmény (kollégium, munkásszálló, vendéglátó, szolgáltató, kereskedelmi építmény stb.),
c) oktatáshoz kapcsolódó kulturális építmény (művelődési ház, könyvtár, kiállítóterem, múzeum stb.),
d) sportépítmény (sportcsarnok, sportpálya, strand stb.),
e) kiállítási építmény,
f) oktatással kapcsolatos gazdasági építmény (oktató műhely), oktatási célú mezőgazdasági építmény és telep (istálló, kísérleti telep stb.),
g) arborétum, park, parkerdő, egyéb zöldfelület,
h) mezőgazdasági hasznosítású (kísérleti) terület,
i) az övezetben elhelyezhető egy, a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás,
j) egészségügyi, szociális épület.
(3) A Kb-Rek-01 jelű (idegenforgalmi, nagy zöldfelülettel rendelkező terület) övezetben
a) elhelyezhető:
aa) vendéglátó építmény,
ab) szállás jellegű épület,
ac) sportépítmény
ad) és a fenti funkciókat kiszolgáló kereskedelmi, szolgáltató egység, valamint
ae) legfeljebb 1 db a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás.
b) a beépítés feltétele – településhigiéniai és talajvédelmi okokból – legalább az elégséges közművesítettség megvalósítása.
(4) A Kb-Rek-02 jelű (rekreációs, nagy zöldfelülettel rendelkező terület) övezetben:
a) kizárólag jelentős zöldfelületet igénylő funkciójú építmények (pl.: sport, szabadidő, állatpark stb.) helyezhetők el.
b) Sportfunkciójú épület elhelyezése esetén megengedhető a telek maximum 40 %-os beépíthetősége, a maximum 0,6 m2/m2 szintterületi mutató, a minimum 40 %-os zöldfelület, a maximum 14 m építménymagasság és P+F+2 szintszám kialakítása.
(5) A Kb-Kas-01 jelű (kastély területe) övezetben:
a) épületet, építményt elhelyezni, meglévő épületeket hasznosítani a műemlékhez és környezetéhez méltó kereskedelmi, vendéglátói vagy idegenforgalmi céllal szabad.
b) a terület kapuit és bejárati építményeinek kialakítását (helyüket, számukat) kertépítészeti tervben kell meghatározni.
c) a Szabadság út felőli, egykori díszkapu rekonstruálandó. A gyalogos forgalmat távlatban ezen a kapun keresztül kell a területre bevezetni.
d) az SZT-n megadott építési hely területe kelet felé enyhén lejtős. Délnyugati széle +212m Bf, keleti széle +208m Bf. Az új épület befogadására kijelölt rész +210m Bf, mely szint tereprendezéssel biztosítandó.
e) az új épületnek szabadon kell hagynia a történetileg kialakult, és a meglévő épületek által kijelölt útvonalakat: a kijelölt építési hely ÉK-i határa és a Színház rizalit DNy-i homlokzati vonala között szabadon kell hagyni min. 6 m-t, ÉNy-i irányban nem lépheti túl a Kocsiszín épület ÉNy-i homlokzatának vonalát (SZT szerint).
f) az új épület az SZT szerint, legalább 30 m előkert biztosításával létesíthető. Az előkertet parkosítva, az utca felé növényzettel is lehatárolva kell kialakítani.
g) Az övezet területén belül jelölt rendezvényterületen belül, annak kiszolgálását biztosító rendeltetéssel a készítendő kertrekonstrukciós terv keretében 1 db, legfeljebb 450 m2 beépített területű terepszint alatti építmény építhető.
h) Meglévő épületek terepszint alatti, feletti összekötésének megfelelőségét, a műemléki környezethez történő illeszkedést, legalább a funkcionális összefüggés szükségességének indoklásával, a szerkezeti megvalósíthatóság bemutatásával, a külön jogszabályban előírt, környező épületeket is feltüntető Beépítési Terv kidolgozásával és előre meghatározott pontokból készített látványtervvel igazolni kell.
i) Az övezet területén elhelyezhető épületek rendeltetése a Kastély működéséhez, funkciójához kell, hogy kapcsolódjon.
j) A Gödöllő Grassalkovich Kastély és környezete területén a diffúz porszennyezést okozó murvás parkolók területét szilárd vagy gyephézagos burkolattal kell ellátni, a burkolatok megvalósulásáig a pormentesítést biztosítani kell.
k) A Kastély területén létesítendő épülethez tartozó parkolók az épület alatt helyezendők el.
l) Információs táblarendszert kell kialakítani az autóbuszok, a személygépkocsik, valamint a kerékpárral vagy gyalogosan érkezők számára.
m) A park területén fakivágás a kertépítészeti terv szerint történhet, vagy abban az esetben, ha a faegyed állapota – kertészeti szakvélemény alapján – visszafordíthatatlanul leromlott, vagy közvetlen balesetveszélyt jelent.
n) A 3. sz. főút mentén, kertépítészeti terv alapján, a parkterületen belül többszintes, sűrű növényzet telepítendő.
o) A területen kialakítandó parkolókat fásítani kell oly módon, hogy minden 2 parkolóhely után 1 db túlkoros (min. 2x iskolázott) lombos fát kell telepíteni.
p) Az utcai fasorok rehabilitációját kertészeti kiviteli terv szerint kell végrehajtani.
q) A Martinovics utca zöldfelületeit rendezni kell, kertépítészeti terv alapján fasor telepítése szükséges.
(6) A Kb-Arb-01 jelű (arborétum területe) övezetben:
a) A beépítés feltétele – településhigiéniai és talajvédelmi okokból – legalább a hiányos közművesítettség megvalósítása.
b) Kizárólag az arborétum fenntartásához szükséges épületek, a bemutatását kiszolgáló szállás jellegű épület, vendéglátás, valamint az ezeket kiegészítő, védőtávolságot nem igénylő funkciójú épületek, valamint egy, a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás és állattartásra szolgáló építmények helyezhetők el.
(7) A Kb-Z-01 jelű (távközlési mikrohullámú átjátszó állomás, torony nagy zöldfelülettel rendelkező területe) övezetben:
a) a beépítés feltétele – településhigiéniai és talajvédelmi okokból – legalább a hiányos közművesítettség megvalósítása.
b) kizárólag a távközlési mikrohullámú átjátszó állomás építményei (pl. torony), valamint azok működését, biztonságát szolgáló létesítmények helyezhetők el.
c) a terület működéséhez szükséges torony magassága meghaladhatja az előírt épületmagasságot, amennyiben a technológiai előírások szükségessé teszik.
(8) A Kb-Z-02 jelű (vadbiológiai, vadgazdálkodási, állatgyógyászati létesítmények nagy zöldfelülettel rendelkező területe) övezetben:
a) kizárólag vadbiológiai, vadgazdálkodási, állatgyógyászati, valamint állattartásra szolgáló építmények és az azokat kiszolgáló, kiegészítő funkciójú építmények helyezhetők el, valamint legfeljebb 1 db, a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás.
b) a beépítés feltétele – településhigiéniai és talajvédelmi okokból – legalább a hiányos közművesítettség megvalósítása.
c) elégséges közmű megléte esetén a beépítettség legfeljebb 15% lehet.
(9) A Kb-Tem-01 jelű (temetők területe) övezetben:
a) A beépítés feltétele – településhigiéniai és talajvédelmi okokból – legalább a hiányos közművesítettség megvalósítása.
b) Elhelyezhető funkciók:
ba) ravatalozó,
bb) kápolna,
bc) kolumbárium,
bd) a létesítmények működését és biztonságát kiszolgáló építmények, valamint
be) a főépítményt kiegészítő és védőtávolságot nem igénylő tevékenységet szolgáló építmények.
c) a telekalakítás során a 11. § (2) bekezdés d) pont előírásai alkalmazhatók.
d)111 a Kapucinus temető Tájvédelmi Körzetbe eső részén
da) jelzett turistautat („Mária-út”) vagy tanösvényt („Történeti Temető Tanösvény”) kell kialakítani.
db) a b) pontban meghatározott új építmények nem helyezhetők el.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
54. § (1) Ez a rendelet az elfogadását követő 30. napon lép hatályba.
(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) Gödöllő város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 25/2012.(XI.15.) önkormányzati rendelet és
b) Gödöllő város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 16/2001.(V.2.) számú, a Szent István Egyetem területére vonatkozó önkormányzati rendelet.
(3) E rendeletet a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.
1. melléklet a 30/2018. (XII.14.) önkormányzati rendelethez
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
K |
L |
M |
N |
O112 |
P113 |
Q114 |
R115 |
||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Az építési övezet |
Az építési telek |
Az épület |
|||||||||||||||||
|
Övezeti jel |
A beépítettség |
A kialakítható új telek |
A kialakítható új telek |
A kialakítható új telek |
Előkert (m) |
Hátsókert (m) |
A megengedett legnagyobb beépítettség (%) |
A megengedett legnagyobb terepszint alatti beépítettség (%) |
A megengedett legnagyobb szintterületi mutató (m2/m2) |
A legkisebb kialakítandó zöldfelület (%) |
A megengedett legnagyobb épületmagasság (m) |
A megengedett legnagyobb utcai homlokzatmagasság (m) |
A kialakítható szintszám |
||||||
|
Beépítésre szánt területek övezetei |
|||||||||||||||||||
|
1. |
Ln-01 |
kialakult |
kialakult |
kialakult |
kialakult |
80 |
kialakult |
10 |
kialakult |
- |
kialakult |
||||||||
|
2. |
Ln-02 |
Z |
kialakult ill. SZT szerint |
kialakult ill. SZT szerint |
kialakult ill. SZT szerint |
80 |
kialakult |
10 |
kialakult |
- |
kialakult |
||||||||
|
3. |
Ln-03 |
Z |
kialakult |
kialakult |
kialakult |
80 |
3 |
10 |
14,5 ill. övezeti előírás szerint |
- |
kialakult ill. P+F+3+T |
||||||||
|
4. |
Ln-04 |
SZ |
2000 |
kialakult ill. SZT szerint |
kialakult ill. SZT szerint |
40 |
1,2 |
25 |
övezeti előírás szerint |
- |
P+F+T |
||||||||
|
5. |
Ln-05 |
SZ |
4000 |
- |
- |
25 |
1 |
40 |
12,5 |
- |
P+F+2 |
||||||||
|
6. |
Lk-01 |
O |
500 |
12 |
28 |
0 |
40 |
1,2 |
40 |
4 |
4 |
P+F+T |
|||||||
|
7. |
Lk-02 |
Z |
300 |
9 |
35 |
kialakult |
35 |
1,2 |
50 |
5 |
5 |
P+F+T |
|||||||
|
8. |
Lk-03 |
Z |
500 |
14 |
30 |
0 |
40 |
1,5 |
20 |
7,5 |
7,5 |
P+F+1+T |
|||||||
|
9. |
Lk-04 |
Z |
500 |
14 |
30 |
kialakult |
40 |
1,5 |
25 |
6,5 |
6,5 |
P+F+1+T |
|||||||
|
10. |
Lk-05 |
O |
500 |
14 |
30 |
kialakult ill. SZT szerint |
30 |
1,2 |
50 |
5 |
5 |
P+F+T |
|||||||
|
11. |
Lk-06 |
SZ |
2000 |
50 |
40 |
kialakult |
30 |
1,2 |
50 |
12,5 |
12,5 |
P+F+2+T vagy P+F+3 |
|||||||
|
12. |
Lk-07 |
SZ |
2000 |
50 |
40 |
kialakult |
30 |
1,4 |
50 |
6,5 |
6,5 |
P+F+T |
|||||||
|
13. |
Lk-08 |
SZ |
1500 |
- |
- |
kialakult |
50 |
1,5 |
25 |
7,5 |
7,5 |
P+F+1+T |
|||||||
|
14. |
Lk-09 |
O |
500 |
14 |
30 |
0 |
40 |
1,5 |
30 |
7,5 |
7,5 |
P+F+1+T |
|||||||
|
15. |
Lk-10 |
Z |
300 |
- |
- |
0 |
60 |
2,5 |
övezeti előírás szerint |
7,5 |
7,5 |
P+F+1+T |
|||||||
|
16. |
Lk-11 |
SZ |
1500 |
20 |
40 |
5 |
30 |
1 |
50 |
7,5 |
7,5 |
P+F+1+T |
|||||||
|
17. |
Lk-12 |
SZ |
- |
- |
- |
kialakult |
35 |
1,0 |
35 |
7,5 |
7,5 |
kialakult |
|||||||
|
18. |
Lk-13 |
SZ |
- |
- |
- |
kialakult |
35 |
1,25 |
35 |
12 |
12 |
kialakult |
|||||||
|
19. |
Lk-14 |
SZ |
- |
- |
- |
kialakult |
35 |
1,5 |
35 |
12,5 |
14 |
kialakult |
|||||||
|
20. |
Lke-01 |
O |
600 |
16 |
27 |
5, 10, kialakult állapot szerint |
30 |
0,6 |
60 |
5 |
5 |
P+F+T |
|||||||
|
21. |
Lke-02 |
O |
800 |
16 |
34 |
5, 10 (kialakult állapot szerint) |
25 |
0,6 |
60 |
5,5 |
5 |
P+F+T |
|||||||
|
22. |
Lke-03 |
O |
800 |
16 |
35 |
5 |
25 |
0,7 |
60 |
5 |
5 |
P+F+T |
|||||||
|
23. |
Lke-04 |
O |
800 |
18 |
50 |
SZT szerint |
30 |
0,7 |
60 |
5 |
5 |
P+F+T |
|||||||
|
24. |
Lke-05 |
SZ |
800 |
18 |
30 |
5, 10 (kialakult állapot szerint) |
25 |
0,6 |
60 |
5 |
5 |
P+F+T |
|||||||
|
25. |
Lke-06 |
SZ |
800 |
16 |
30 |
kialakult vagy SZT szerint |
25 |
0,6 |
60 |
5 |
5 |
P+F+T |
|||||||
|
26. |
Lke-07 |
O |
500 |
16 |
50 |
SZT szerint |
25 |
0,6 |
60 |
5 |
5 |
P+F+T |
|||||||
|
27. |
Lke-08 |
IKR |
620 |
18 |
35 |
kialakult |
30 |
0,7 |
60 |
5 |
5 |
P+F+T |
|||||||
|
28.116 |
Lke-09 |
O |
600 |
18 |
40 |
5 |
30 |
0,7 |
60 |
5,3 |
- |
- |
|||||||
|
29. |
Lke-10 |
SZ |
2000 vagy SZT szerint |
30 |
35 |
kialakult vagy SZT szerint |
30 |
0,8 |
50 |
7,5 |
7,5 |
P+F+1+T |
|||||||
|
30. |
Lke-11 |
O |
500 |
14 |
27 |
5 |
30 |
0,6 |
60 |
5 |
5 |
P+F+T |
|||||||
|
31. |
Lke-12 |
O |
1000 |
16 |
50 |
5 |
25 |
0,6 |
60 |
5 |
5 |
P+F+T |
|||||||
|
32. |
Lke-13 |
SZ |
1000 |
- |
- |
5 ill. SZT szerint |
30 |
1 |
50 |
7,5 |
7,5 |
P+F+1+T |
|||||||
|
33. |
Lke-14 |
SZ |
4000 |
- |
- |
- |
35 |
1 |
45 |
7,5 |
7,5 |
P+F+1+T |
|||||||
|
34. |
Lke-15 |
O |
500 |
16 |
27 |
kialakult |
30 |
0,6 |
60 |
5 |
5 |
P+F+T |
|||||||
|
35. |
Lke-16 |
O |
700 |
16 |
27 |
5 ill. SZT szerint |
25 |
0,6 |
60 |
5,5 |
5 |
P+F+T |
|||||||
|
36. |
Lke-17 |
SZ |
1000 |
20 |
40 |
10 |
20 |
0,5 |
60 |
5 |
5 |
P+F+T |
|||||||
|
37. |
Lke-18 |
O |
600 |
16 |
30 |
5 |
30 |
0,7 |
60 |
5 |
5 |
P+F+T |
|||||||
|
38. |
Lke-19 |
O |
500 |
16 |
27 |
SZT szerint |
20 |
0,6 |
60 |
5 |
5 |
P+F+T |
|||||||
|
39. |
Lke-20 |
O |
800 |
16 |
40 |
5 (kialakult állapot szerint) |
30 |
0,6 |
60 |
5 |
5 |
P+F+T |
|||||||
|
39.a117 |
Lke-21 |
O |
700 |
14 |
30 |
kialakult |
15 |
- |
0,4 |
60 |
4,5 |
4,5 |
P+F+T |
||||||
|
39.b118 |
Lke-22 |
IKR |
600 |
20 |
40 |
7 |
30 |
- |
0,7 |
60 |
5,0 |
5,0 |
P+F+T |
||||||
|
40. |
Lf-01 |
O |
800 |
16 |
40 |
5 vagy kialakult |
25 |
0,6 |
60 |
5 |
5 |
P+F+T |
|||||||
|
41. |
Vt-01 |
O |
500 |
14 |
27 |
kialakult |
30 |
0,7 |
60 |
5 |
5 |
P+F+T |
|||||||
|
42. |
Vt-02 |
O |
500 |
14 |
25 |
kialakult |
40 |
0,9 |
50 |
5 |
5 |
P+F+T |
|||||||
|
43. |
Vt-03 |
Z |
400 |
12 |
20 |
0 |
40 |
1,2 |
40 |
7 |
6 |
P+F+1+T |
|||||||
|
44. |
Vt-04 |
Z |
600 |
14 |
20 |
0 |
40 |
1,6 |
40 |
8 |
8 |
P+F+1+T |
|||||||
|
45. |
Vt-05 |
Sz |
4000 |
20 |
20 |
kialakult |
30 |
1,2 |
30 |
11 |
11 |
P+F+2 |
|||||||
|
46. |
Vt-06 |
Sz |
2000 |
- |
- |
SZT szerint |
50 |
1,5 |
20 |
7,5 |
7,5 |
P+F+1+T |
|||||||
|
47. |
Vt-07 |
Sz |
2000 |
40 |
50 |
- |
40 |
1,3 |
30 |
7,5 |
7,5 |
P+F+1+T |
|||||||
|
48. |
Vt-08 |
Sz |
1500 |
25 |
50 |
- |
30 |
1 |
40 |
9 |
9 |
2P+F+1+T |
|||||||
|
49. |
Vt-09 |
O |
500 |
16 |
30 |
kialakult |
30 |
0,6 |
50 |
5 |
5 |
P+F+T |
|||||||
|
50.119 |
Vt-10 |
Sz |
1200 |
30 |
30 |
0 ill. kialakult |
40 |
1,5 |
30 |
6 |
6 |
P+F+T |
|||||||
|
51.120 |
|||||||||||||||||||
|
52. 121, |
|||||||||||||||||||
|
53.122 |
Vt-13 |
Sz |
800 |
20 |
40 |
8 |
25 |
0,6 |
50 |
5 |
5 |
P+F+T |
|||||||
|
54. |
Vt-14 |
Sz |
1000 |
- |
- |
kialakult |
70 |
2,4 |
20 |
10,5 |
10,5 |
P+F+2+T |
|||||||
|
55. |
Vt-15 |
Sz |
2000 |
- |
- |
- |
30 |
1,2 |
35 |
10,5 |
10,5 |
P+F+2+T |
|||||||
|
56. |
Vt-16 |
Sz |
1500 |
20 |
40 |
5 |
10 |
0,2 |
70 |
6 |
6 |
P+F+T |
|||||||
|
57. |
Vi-01 |
Sz |
1500 |
- |
- |
0 |
25 |
25 |
1,25 |
50 |
9,5 |
9,5 |
P+F+1+T |
||||||
|
58. |
Vi-02 |
Z |
3000 |
- |
- |
0 |
60 |
80 |
1,5 |
- |
9 |
- |
P+F+1+T |
||||||
|
59. |
Vi-03 |
Z |
1500 |
- |
- |
0 |
100 |
100 |
3,5 |
- |
15 |
- |
P+F+3+T |
||||||
|
60.123 |
Vi-04 |
Z |
700 |
- |
- |
0 |
100 |
100 |
2,4 |
- |
7,5 |
7,5 |
P+F+1+T |
||||||
|
61. |
Vi-05 |
Z |
400 |
- |
- |
0 |
80 |
100 |
2,4 |
- |
6,5 |
6 |
P+F+1+T |
||||||
|
62. |
Vi-06 |
Z |
1000 |
- |
- |
0 |
75 |
100 |
2,4 |
- |
10,5 |
7,5 |
P+F+2+T |
||||||
|
63. |
Vi-07 |
Sz |
900 |
20 |
20 |
5 |
40 |
70 |
1,5 |
30 |
10,5 |
10,5 |
P+F+2+T |
||||||
|
64. |
Vi-08 |
Z |
1500 |
- |
- |
0 |
100 |
100 |
3 |
- |
10,5 |
10,5 |
P+F+1+T, P+F+2 |
||||||
|
65. |
Vi-09 |
Sz |
900 |
20 |
20 |
5 ill. SZT szerint |
30 |
65 |
1 |
30 |
10,5 |
- |
P+F+2+T |
||||||
|
66. |
Vi-10 |
Sz |
10000 |
- |
- |
SZT szerint |
85 |
85 |
2,8 |
10 |
8 |
- |
P+F+1+T |
||||||
|
67. |
Vi-11 |
Z |
900 |
- |
- |
SZT szerint |
85 |
85 |
2,8 |
- |
8 |
- |
P+F+1+T |
||||||
|
68. |
Vi-12 |
O |
700 |
- |
- |
0 |
50 |
50 |
1,5 |
30 |
7,5 |
6,5 |
P+F+1+T |
||||||
|
69. |
Vi-13 |
Z |
600 |
16 |
40 |
0 ill. SZT szerint |
40 |
75 |
3 |
- |
- |
- |
P+F+2+T |
||||||
|
70. |
Vi-14 |
Sz |
1200 |
- |
- |
kialakult |
40 |
70 |
1 |
- |
7 |
- |
P+F+1+T |
||||||
|
71. |
Vi-15 |
Z |
300 |
14 |
30 |
0 |
75 |
75 |
2,2 |
- |
5,5 |
5,5 |
P+F+T |
||||||
|
72. |
Vi-16 |
Z |
1500 |
- |
- |
SZT szerint |
60 |
65 |
1,7 |
- |
10 |
- |
P+F+1+T |
||||||
|
73. |
Vi-17 |
Sz |
1500 |
- |
- |
SZT szerint |
75 |
100 |
3,5 |
- |
8 |
- |
P+F+1+T |
||||||
|
74. |
Vi-18 |
Z |
100 |
- |
- |
0 |
75 |
75 |
1 |
- |
5 |
- |
F+T |
||||||
|
75.124 |
Vi-19 |
Z |
2000 |
- |
- |
0 |
50 |
40 |
2,5 |
- |
9 |
7,5 |
P+F+2+T |
||||||
|
76. |
Vi-20 |
Z |
1000 |
- |
- |
0 |
80 |
100 |
2,2 |
- |
7,5 |
7,5 |
P+F+1+T |
||||||
|
77. |
Vi-21 |
Sz |
10000 |
- |
- |
SZT szerint |
65 |
80 |
2,2 |
20 |
8 |
- |
P+F+1+T |
||||||
|
78.125 |
Vi-22 |
SZ |
900 |
20 |
20 |
5 |
65 |
90 |
3,5 |
20 |
15 |
15 |
2P+F+4 |
||||||
|
79. |
Vi-23 |
Z |
1000 |
- |
- |
0 |
75 |
100 |
2,8 |
25 |
12,5 |
14 |
P+F+2+T |
||||||
|
80. |
Vi-24 |
Z |
700 |
- |
- |
0 |
90 |
100 |
3 |
- |
8 |
8 |
P+F+1+T |
||||||
|
81. |
Gksz-01 |
SZ |
1600 |
40 |
20 |
5 |
40 |
0,6 |
25 |
5 |
5 |
P+F+T |
|||||||
|
82. |
Gksz-02 |
SZ |
2000 |
40 |
40 |
8 ill. SZT szerint |
40 |
1 |
25 |
7 |
7 |
- |
|||||||
|
83. |
Gksz-03 |
SZ |
2000 |
30 |
50 |
5 |
40 |
0,6 |
25 |
5,5 |
5,5 |
P+F+1 |
|||||||
|
84. |
Gksz-04 |
SZ |
600 |
20 |
25 |
5 |
40 |
0,6 |
25 |
5 |
5 |
F+T |
|||||||
|
85. |
Gksz-05 |
SZ |
35000 |
180 |
50 |
SZT szerint |
35 |
0,8 |
15* |
10 |
10 |
P+F+1+T |
|||||||
|
86. |
Gksz-06 |
SZ |
2000 |
50 |
35 |
kialakult |
40 |
0,8 |
25 |
7,5 |
7,5 |
P+F+1+T |
|||||||
|
87. |
Gksz-07 |
SZ |
800 |
- |
- |
0 |
60 |
1 |
20 |
5 |
5 |
F+T |
|||||||
|
88. |
Gksz-08 |
SZ |
40000 |
50 |
50 |
10 |
40 |
1 |
25 |
7,5 |
10,5 |
P+F+2 |
|||||||
|
89. |
Gksz-09 |
SZ |
4000 |
50 |
40 |
10 |
40 |
1 |
25 |
7 |
7 |
P+F+1+T |
|||||||
|
126 |
|||||||||||||||||||
|
127 |
|||||||||||||||||||
|
128 |
|||||||||||||||||||
|
93. |
Gksz-13 |
SZ |
20000 |
100 |
200 |
20 |
45 |
1,5 |
25 |
15 |
15 |
P+F+3 |
|||||||
|
94. |
Gksz-14 |
SZ |
2000 |
40 |
- |
SZT szerint |
35 |
0,85 |
25 |
7,5 |
- |
P+F+1+T |
|||||||
|
95. |
Gksz-15 |
SZ |
6000 |
40 |
- |
kialakult, ill. SZT szerint |
30 |
0,85 |
20 |
7,5 |
- |
P+F+1+T |
|||||||
|
96. |
Gksz-16 |
SZ |
2000 |
40 |
- |
SZT szerint |
40 |
0,85 |
25 |
7,5 |
- |
P+F+1+T |
|||||||
|
97. |
Gksz-17 |
SZ |
3000 |
40 |
50 |
SZT szerint |
10 |
0,15 |
30 |
5 |
5 |
P+F+T |
|||||||
|
98. |
Gksz-18 |
SZ |
8000 |
40 |
35 |
SZT szerint, ill. 6 |
30 |
1,2 |
25 |
10,5 |
10,5 |
P+F+2+T |
|||||||
|
99. |
Gksz-19 |
SZ |
900 |
30 |
35 |
3 |
40 |
0,6 |
25 |
6 |
6 |
P+F+T |
|||||||
|
100. |
Gksz-20 |
SZ |
1800 |
40 |
45 |
SZT |
40 |
0,8 |
25 |
10,5 |
- |
P+F+2+T |
|||||||
|
101. |
Gksz-21 |
SZ |
2000 |
- |
- |
6 |
40 |
1,2 |
25 |
21 |
21 |
P+F+5 |
|||||||
|
102. |
Gksz-22 |
SZ |
1500 |
20 |
30 |
SZT szerint, ill. 10 |
30 |
1,1 |
20 |
7,5 |
8 |
P+F+1+T |
|||||||
|
103. |
Gksz-23 |
SZ |
2000 |
40 |
- |
10 |
35 |
0,85 |
25 |
6,5 |
- |
P+F+1+T |
|||||||
|
104. |
Gksz-24 |
SZ |
1500 |
20 |
35 |
kialakult |
30 |
0,5 |
20 |
kialakult |
- |
F+1 |
|||||||
|
105. |
Gksz-25 |
SZ |
2000 |
- |
- |
0 |
60 |
1,5 |
20 |
21 |
21 |
P+F+5 |
|||||||
|
105a |
Gksz-26 |
SZ |
4500 |
- |
- |
SZT szerint |
60 |
0,6 |
20 |
12,0 |
P+F+1+T |
||||||||
|
106. |
Gip-01 |
SZ |
10000 |
- |
- |
10 |
45 |
1,2 |
25 |
10,5 |
10,5 |
P+F+2 |
|||||||
|
107. |
Gip-02 |
SZ |
2000 |
SZT szerint, ill. kialakult |
50 |
1,5 |
25 |
7,5 |
- |
- |
|||||||||
|
108. |
Gip-03 |
SZ |
10000 |
60 |
60 |
SZT szerint |
40 |
1 |
25 |
10 |
10 |
- |
|||||||
|
109. |
Gip-04 |
SZ |
2000 |
35 |
40 |
SZT szerint, ill. 7 |
40 |
0,9 |
25 |
7,5 |
7,5 |
P+F+1+T |
|||||||
|
110. |
Gip-05 |
SZ |
10000 |
- |
- |
kialakult |
40 |
1,5 |
25 |
12 |
10 |
P+F+2+T |
|||||||
|
111.129 |
Gip-06 |
SZ |
2000 |
29 |
29 |
kialakult |
40 |
1,2 |
25 |
12 |
12 |
P+F+2+T |
|||||||
|
112.130 |
Gip-07 |
SZ |
10000 |
30 |
35 |
SZT szerint |
40 |
1,5 |
25 |
15 |
15 |
P+F+3 |
|||||||
|
113. |
Gip-08 |
SZ |
3000 |
50 |
50 |
5 m ill. SZT szerint |
50 |
1,5 |
25 |
15 |
15 |
P+F+3 |
|||||||
|
114. |
Gip-09 |
SZ |
4000 |
50 |
- |
SZT szerint |
35 |
1,5 |
25 |
10,5 |
10,5 |
P+F+1+T |
|||||||
|
115. |
Gip-10 |
SZ |
2000 |
40 |
- |
SZT szerint, ill. kialakult |
35 |
1,5 |
25 |
12 |
12 |
P+F+3 |
|||||||
|
116. |
Gip-11 |
SZ |
2000 |
40 |
- |
kialakult |
30 |
1,5 |
25 |
10,5 |
10,5 |
P+F+1+T |
|||||||
|
117. |
Gip-12 |
SZ |
7500 |
45 |
- |
SZT szerint |
40 |
1,5 |
25 |
10,5 |
- |
P+F+1+T |
|||||||
|
131 |
|||||||||||||||||||
|
119. |
Gip-14 |
SZ |
4000 |
30 |
- |
5 |
50 |
1,5 |
25 |
10,5 |
10,5 |
P+F+2 |
|||||||
|
120. |
Gip-15 |
SZ |
4000 |
- |
- |
- |
50 |
1,5 |
25 |
10,5 |
- |
F+2 |
|||||||
|
120a132 |
Gá-1 |
SZ |
6000 |
60 |
120 |
SZT szerint, ill 8. |
- |
50 |
2,0 |
25 |
12,5 |
15 |
- |
||||||
|
120b133 |
Gá-2 |
Sz |
1000 |
25 |
30 |
5 |
- |
50 |
1,5 |
25 |
10,5 |
10 |
- |
||||||
|
120c134 |
Gá-3 |
SZ |
1000 |
25 |
30 |
5 |
- |
50 |
2,0 |
25 |
10,5 |
10 |
- |
||||||
|
120d135 |
Gá-4 |
SZ |
2000 |
- |
- |
kialakult, vagy 5 |
- |
50 |
1,5 |
25 |
12,0 |
- |
- |
||||||
|
121. |
Üh-01 |
O |
700 |
14 |
30 |
kialakult |
15 |
0,4 |
60 |
4,5 |
4,5 |
P+F+T |
|||||||
|
122. |
K-Okt-01 |
SZ |
2000 |
40 |
40 |
- |
40 |
1 |
40 |
12 |
- |
P+F+3, P+F+2+T |
|||||||
|
123. |
K-Okt-02 |
SZ |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
|||||||
|
124. |
K-Okt-03 |
SZ |
- |
- |
- |
kialakult |
40 |
2 |
40 |
12,5 |
- |
P+F+3+T, P+F+4 |
|||||||
|
124a.138 |
K-Okt-04 |
SZ |
kialakult |
kialakult |
kialakult |
kialakult |
- |
30 |
45 |
0,8 |
40 |
12,5 |
12,5 |
P+F+2+T |
|||||
|
124b. |
K-Okt-05 |
SZ |
SZT szerint |
SZT szerint |
kialakult |
25 |
25 |
0,5 |
40 |
7,5 |
7,5 |
P+F+1 |
|||||||
|
125. |
K-Eü-01 |
SZ |
4000 |
- |
- |
- |
30 |
1 |
60 |
7,5 |
7,5 |
- |
|||||||
|
126. |
K-Eü-02 |
SZ |
3000 |
- |
- |
5 |
40 |
1,2 |
40 |
7,5 |
7,5 |
P+F+1+T |
|||||||
|
127. |
K-Sp-01 |
SZ |
3500 |
- |
- |
- |
15 |
0,4 |
50 |
5,5 |
- |
- |
|||||||
|
128. |
K-Sp-02 |
SZ |
20000 |
- |
- |
- |
40 |
0,6 |
40 |
12 |
15 |
- |
|||||||
|
129. |
K-Sp-03 |
SZ |
30000 |
- |
- |
SZT szerint |
35 |
1 |
40 |
10 |
- |
P+F+2+T |
|||||||
|
130. |
K-Sp-04 |
SZ |
1200 |
- |
- |
SZT szerint |
25 |
0,6 |
40 |
5,5 |
- |
P+F+T |
|||||||
|
131. |
K-Rek-01 |
SZ |
- |
- |
- |
- |
30 |
1,2 |
40 |
7,0 |
- |
P+F+1+T |
|||||||
|
132. |
K-Hit-01 |
SZ |
4000 |
- |
- |
0 |
20 |
0,5 |
70 |
7,5 |
- |
P+F+1+T |
|||||||
|
133. |
K-Mü-01 |
SZ |
10000 |
50 |
50 |
- |
25 |
0,6 |
40 |
4,5 |
- |
P+F+T |
|||||||
|
134. |
K-Mü-02 |
SZ |
2000 |
- |
- |
- |
30 |
0,5 |
40 |
7,5 |
- |
P+F+T |
|||||||
|
135.139 |
K-Vü-01 |
SZ |
4500 |
- |
- |
SZT szerint |
40 |
0,4 |
40 |
7,5 |
- |
P+F+1+T |
|||||||
|
136. |
K-Vü-02 |
SZ |
- |
- |
- |
- |
15 |
0,2 |
50 |
7,5 |
- |
- |
|||||||
|
137. |
K-Vü-03 |
SZ |
- |
- |
- |
- |
20 |
1 |
60 |
6,5 |
- |
- |
|||||||
|
138. |
K-Rep-01 |
SZ |
5000 |
- |
- |
- |
20 |
0,6 |
50 |
7,5 |
- |
- |
|||||||
|
139. |
K-Hon-01 |
SZ |
10000 |
60 |
60 |
SZT szerint |
40 |
1 |
25* |
10 |
10 |
- |
|||||||
|
140. |
K-Egy-01 |
SZ |
- |
- |
- |
- |
40 |
2 |
40 |
12,5 |
- |
P+F+3+T, P+F+4 |
|||||||
|
Beépítésre nem szánt területek övezetei |
|||||||||||||||||||
|
141. |
KÖk-01 |
Z |
- |
- |
- |
0 |
0 |
10 |
0,15 |
0 |
7,5 |
- |
- |
||||||
|
142. |
KÖk-02 |
- |
- |
- |
- |
0 |
0 |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
||||||
|
143. |
KÖl-01 |
SZ |
30000 |
- |
- |
10 |
20 |
1 |
0,01 |
60 |
- |
- |
- |
||||||
|
144. |
KÖu-01 |
- |
- |
- |
- |
0 |
0 |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
||||||
|
145. |
Zkp-01 |
SZ |
- |
- |
- |
- |
- |
0,2 |
- |
90 |
4,5 |
- |
- |
||||||
|
146. |
Zkp-02 |
SZ |
- |
- |
- |
- |
- |
0,2 |
- |
80 |
4,5 |
- |
- |
||||||
|
147. |
Zkp-03 |
SZ |
- |
- |
- |
- |
- |
0 |
- |
90 |
- |
- |
- |
||||||
|
148. |
Zkp-04 |
SZ |
- |
- |
- |
- |
- |
0,3 |
- |
50* |
4,5 |
- |
- |
||||||
|
149. |
Zkp-05 |
SZ |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
40* |
4,5 |
- |
- |
||||||
|
150. |
Zkp-06 |
SZ |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
65* |
4,5 |
- |
- |
||||||
|
151. |
Zkp-07 |
SZ |
- |
- |
- |
- |
- |
2 |
0,2 |
20* |
4,5 |
- |
- |
||||||
|
152. |
Zkp-08 |
SZ |
- |
- |
- |
- |
- |
3 |
- |
80 |
- |
- |
- |
||||||
|
153. |
Eg-01 |
SZ |
5000 |
- |
- |
1 |
0,02 |
- |
4,5 |
4,5 |
P+F+T |
||||||||
|
154. |
Ev-01 |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
|||||||||
|
155. |
Ee-01 |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
|||||||||
|
156. |
Má-01 |
SZ |
20000 |
50 |
50 |
15 ill. kialakult |
10 |
3 |
0,05 |
- |
5 |
5 |
P+F+T |
||||||
|
157. |
Má-02 |
SZ |
10000 |
30 |
50 |
15 ill. kialakult |
10 |
3 |
0,05 |
- |
5 |
5 |
P+F+T |
||||||
|
158. |
Mk-01 |
SZ |
2000 |
15 |
40 |
10 ill. kialakult |
10 |
öv. előírás szerint |
0,1 öv. előírás szerint |
- |
4 |
4 |
P+F+T |
||||||
|
159. |
V-01 |
Sz |
- |
- |
- |
10 |
6 |
5 |
0,1 |
- |
4 |
4 |
P+F+T |
||||||
|
160. |
V-02 |
Sz |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
||||||
|
161. |
V-03 |
Sz |
- |
- |
- |
0 |
- |
5 |
0,1 |
- |
4 |
4 |
P+F+T |
||||||
|
162. |
Tk-01 |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
||||||
|
163. |
Kb-01 |
SZ |
25000 |
30 |
60 |
10 |
10 |
2 |
0,05 |
80 |
7,5 |
- |
P+F+2+T |
||||||
|
164. |
Kb-02 |
SZ |
kialakult |
kialakult |
kialakult |
kialakult |
- |
kialakult |
kialakult |
kialakult |
kialakult |
kialakult |
kialakult |
||||||
|
165. |
Kb-Arb-01 |
SZ |
20000 |
- |
- |
5 |
10 |
0,1 |
50 |
5 |
- |
F+T |
|||||||
|
166. |
Kb-Kas-01 |
SZ |
SZT szerint |
SZT szerint |
kialakult |
5 |
0,13 |
80 |
10 |
10 |
2P+F+2 |
||||||||
|
167. |
Kb-Rek-01 |
SZ |
10000 |
- |
- |
- |
10 |
0,3 |
60 |
6,5 |
- |
P+F+1+T |
|||||||
|
168. |
Kb-Rek-02 |
SZ |
8000 |
- |
- |
- |
10 |
0,2 |
60 |
5 |
- |
P+F+T |
|||||||
|
169. |
Kb-Z-01 |
SZ |
40000 |
- |
- |
- |
5 |
0,2 |
60 |
7,5 |
- |
P+F+1+T |
|||||||
|
170. |
Kb-Z-02 |
SZ |
20000 |
- |
- |
- |
10 |
0,2 |
60 |
5 |
- |
P+F+T |
|||||||
|
171. |
Kb-Tem-01 |
SZ |
10000 |
- |
- |
- |
10 |
0,2 |
50 |
7,5 |
- |
P+F+T |
|||||||
3. melléklet a 30/2018.(XII.14.) önkormányzati rendelethez
1. sz. parkolási övezet (városközpont) – az alábbi utcák által határolt terület: Szabadság út (3. sz. főút) – Művészetek Háza – Rákos patak – Szabadság út – Szent János utca – Lumniczer Sándor utca – Rákos patak – Szőlő utca – Szilhát utca – Kőrösfői Kriesch Aladár utca – Táncsics Mihály utca.
2. sz. parkolási övezet (átmeneti zóna) – az alábbi utcák által határolt terület: Munkácsy Mihály út – Grassalkovich Antal út – Bethlen Gábor utca – Szőlő utca – Röges utca – Kazinczy Ferenc utca – Dózsa György út – Széchenyi István utca – Erzsébet-park - Táncsics Mihály utca - Szabadság út – Tessedik Sámuel utca – Honvéd utca – Török Ignác utca – Ady Endre sétány – Isaszegi út – Fürdő utca – Állomás út – vasúti nyomvonal – Szabadság út
3. sz. parkolási övezet (külső zóna) – a város első két zónában nem meghatározott területei.
3.1. ábra: a parkolási övezetek lehatárolása M=1:15000 A város egyes parkolási övezeteiben a területhasználati funkciók (rendeltetési egységek) esetében alkalmazandó eltéréseket a 3.2, 3.3 és 3.4 mellékletek alapján kell meghatározni.141
3.2. melléklet: Az előírt gépjármű várakozóhelyek számától való eltérés mértéke
|
Területhasználati funkció |
Kialakítandó gépjárműtárolók eltérő mértéke az OTÉK előírásaihoz képest |
||
|
1. parkolási övezet |
2. parkolási övezet |
3. parkolási övezet |
|
|
Lakó- és üdülőegység |
0 |
0% |
+50% |
|
Kereskedelmi egység |
|||
|
Kiskereskedelmi egység |
-40% |
-20% |
0% |
|
Bevásárlóközpont |
-30% |
-20% |
0% |
|
Szálláshely-szolgáltató egység |
0 |
0 |
0 |
|
Vendéglátás |
-50% |
-30% |
-20% |
|
Bölcsőde, alsó- és középfokú nevelési-oktatási egység |
|||
|
Bölcsődék, óvodák |
-30% |
-20% |
0% |
|
Általános iskolák |
-40% |
-25% |
-10% |
|
Középiskolák |
-50% |
-30% |
-20% |
|
Felsőfokú oktatási és kutatási egység |
-50% |
-35% |
-20% |
|
Kulturális és közösségi szórakoztató egység |
-40% |
-25% |
0% |
|
Sportolás, strandolás célját szolgáló egység |
|||
|
Sportcsarnok |
-50% |
-30% |
-20% |
|
Sportpályák, uszodák |
-50% |
-25% |
-10% |
|
Strandok |
-30% |
-20% |
-10% |
|
Igazgatási és nem fekvőbeteg-ellátó egység |
-50% |
-30% |
-20% |
|
Fekvőbeteg-ellátó egészségügyi egység |
-30% |
-20% |
-10% |
|
Ipari (üzemi) egység |
0% |
0% |
0% |
|
Raktározási egység |
0% |
0% |
0% |
|
Közforgalmú személyközlekedést szolgáló egység |
+25% |
+50% |
+50% |
|
Irodai és egyéb egység |
-30% |
-30% |
-20% |
|
Jelentős zöldfelületet igénylő kulturális egység, temető, közhasználatú park |
-30% |
-25% |
0% |
|
Kollégium, diákotthon, idősek otthona |
-30% |
-20% |
-20% |
|
Hajléktalan szálló |
-50% |
-25% |
0% |
3.3. melléklet: Gépjármű Várakozóhelyek közterületen való biztosításának lehetősége
A jogszabály által előírt, és a 3.2 melléklet táblázatában rögzített eltérésekkel megállapított parkolószám az alábbi esetekben - az Önkormányzattal kötött külön megállapodásban foglaltak keretei között - közterületen is biztosítható:
a) amennyiben a telek úszótelekként került kialakításra;
b) amennyiben a telek gyalogosövezetben van;
c) amennyiben a telek meglévő beépítése, kialakítása a telken belüli parkolást részben vagy egészben ellehetetleníti;
d) amennyiben a telken elhelyezett funkcióhoz kapcsolódó parkolás jellemzően rövid időtartamú (ún. „kiss and ride” jellegű);
e) amennyiben a közösségi (önkormányzat által ellátott feladathoz szükséges) funkciót ellátó épület 500 méteres körzetében az alátámasztó munkarész parkolási telítettséget mutató táblázata megfelelő többletkapacitást mutat, vagy közterületi parkoló kialakítható;
f) 1. parkolási övezet vegyes, lakó- és üzlet funkciójú épületei esetén az üzletekhez kapcsolódóan, amennyiben a két funkcióhoz tartozó parkoló elkülönítésére telken belül nincs lehetőség, és amennyiben az üzletekhez tartozó parkolóhelyek közterületen való megépítése megoldható.
3.4. melléklet: A kerékpártárolók elhelyezésére vonatkozó előírások
A kerékpáros közlekedési mód népszerűsítésének érdekében az egyes fejlesztésekhez, épülő funkciókhoz tartozó kerékpártárolók számának növelésére az OTÉK előírásait az alábbi eltérésekkel (növelési tényezőkkel) kell alkalmazni:
|
Területhasználati funkció |
Kerékpártárolók |
||
|
1. parkolási övezet |
2. parkolási övezet |
3. parkolási övezet |
|
|
Lakó- és üdülő funkció |
+50% |
+30% |
+20% |
|
Kereskedelmi, szolgáltató egység |
+50% |
+20% |
+10% |
|
Szállás jellegű egység |
0% |
0% |
0% |
|
Vendéglátás |
+20% |
+10% |
0 |
|
Bölcsőde, alap- és középfokú oktatási egység |
+50% |
+30% |
+20% |
|
Felsőfokú oktatási és kutatási egység |
+50% |
+30% |
+25% |
|
Kulturális és közösségi szórakoztató egység |
+20% |
+10% |
0% |
|
Sportolás, strandolás célját szolgáló egység |
+50% |
+30% |
+20% |
|
Igazgatási és nem fekvőbeteg-ellátó egység |
+20% |
+15% |
+10% |
|
Fekvőbeteg-ellátó egészségügyi egység |
0% |
0% |
0% |
|
Ipari (üzemi) egység |
+50% |
+30% |
+30% |
|
Raktározási egység |
+50% |
+30% |
+30% |
|
Közforgalmú személyközlekedést szolgáló egység |
+50% |
+50% |
+50% |
4. melléklet a 30/2018.(XII.14.) önkormányzati rendelethez
4.1. ábra: a 18. § (3) bekezdés értelmezéséhez
A 3. § a Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2022. (V. 25.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 3. § 6a. pontját a Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdése iktatta be.
A 3. § 20. pontja a Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. § 22. pontját a Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2023. (IX. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 3. § 23. pontját a Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2023. (IX. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
Módosította a 24/2020. (IX.25.) önkormányzati rendelet, hatályos 2020. október 25-től.
Megállapította a 21/2019. (XI. 22.) önkormányzati rendelet, hatályos 2019. december 21-től.
A 7. § (4) bekezdése a Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 7. § (5) bekezdését a Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 16. § 1. pontja hatályon kívül helyezte.
A 7. § (8) bekezdését a Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 16. § 2. pontja hatályon kívül helyezte.
A 9. § (6) bekezdését a Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 16. § 3. pontja hatályon kívül helyezte.
A 9. § (7) bekezdése a Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2022. (V. 25.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 9. § (11) bekezdését a Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 16. § 4. pontja hatályon kívül helyezte.
A 9. § (12) bekezdését a Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.
Módosította a 24/2020. (IX.25.) önkormányzati rendelet, hatályos 2020. október 25-től.
Megállapította a 21/2019. (XI. 22.) önkormányzati rendelet, hatályos 2019. december 21-től.
A 12. § (1) bekezdés b) pontját a Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 16. § 5. pontja hatályon kívül helyezte.
A 12. § (2) bekezdését a Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 16. § 6. pontja hatályon kívül helyezte.
A 12. § (3) bekezdését a Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 16. § 6. pontja hatályon kívül helyezte.
A 12. § (4) bekezdését a Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 16. § 6. pontja hatályon kívül helyezte.
A 12. § (5) bekezdését a Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 16. § 6. pontja hatályon kívül helyezte.
A 12. § (6) bekezdését a Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 16. § 6. pontja hatályon kívül helyezte.
A 12. § (7) bekezdését a Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 16. § 6. pontja hatályon kívül helyezte.
A 12. § (8) bekezdését a Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 16. § 6. pontja hatályon kívül helyezte.
A 13. § (5) bekezdése a Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 15. § (1) bekezdése a Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2023. (IX. 27.) önkormányzati rendelete 4. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 15. § (1a) bekezdését a Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 6. § (1) bekezdése iktatta be.
Módosította a 21/2019. (XI. 22.) önkormányzati rendelet, hatályos 2019. december 21-től.
A 15. § (4) bekezdése a Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2022. (V. 25.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Módosította a 24/2020. (IX.25.) önkormányzati rendelet, hatályos 2020. október 25-től.
Módosította a 21/2019. (XI. 22.) önkormányzati rendelet, hatályos 2019. december 21-től.
A 15. § (9a) bekezdését a Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2022. (V. 25.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdése iktatta be.
A 15. § (10) bekezdése a Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2022. (V. 25.) önkormányzati rendelete 3. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 15. § (12) bekezdése a Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 6. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 16. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2023. (IX. 27.) önkormányzati rendelete 4. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 17/A. alcímet (20/A. §-t) a Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 7. §-a iktatta be.
Megállapította a 21/2019. (XI. 22.) önkormányzati rendelet, hatályos 2019. december 21-től. A 21. § (4) bekezdését a Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 16. § 7. pontja hatályon kívül helyezte.
Módosította a 21/2019. (XI. 22.) önkormányzati rendelet, hatályos 2019. december 21-től.
Módosította a 21/2019. (XI. 22.) önkormányzati rendelet, hatályos 2019. december 21-től.
Megállapította a 24/2020. (IX.25.) önkormányzati rendelet, hatályos 2020. október 25-től.
Módosította a 24/2020. (IX.25.) önkormányzati rendelet, hatályos 2020. október 25-től.
A 25. § (3c) bekezdését a Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 8. §-a iktatta be.
A 25. § (7) bekezdés b) pontja a Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2022. (V. 25.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
Módosította a 21/2019. (XI. 22.) önkormányzati rendelet, hatályos 2019. december 21-től.
Módosította a 21/2019. (XI. 22.) önkormányzati rendelet, hatályos 2019. december 21-től.
Módosította a 21/2019. (XI. 22.) önkormányzati rendelet, hatályos 2019. december 21-től. A 26. § (5) bekezdése a Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
Módosította a 21/2019. (XI. 22.) önkormányzati rendelet, hatályos 2019. december 21-től.
A 27. § (1) bekezdés c) pontját a Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 16. § 8. pontja hatályon kívül helyezte.
A 27. § (1) bekezdés e) pontját a Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2022. (V. 25.) önkormányzati rendelete 5. §-a iktatta be.
A 27. § (16) bekezdését a Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 10. §-a iktatta be.
Módosította a 21/2019. (XI. 22.) önkormányzati rendelet, hatályos 2019. december 21-től.
Módosította a 21/2019. (XI. 22.) önkormányzati rendelet, hatályos 2019. december 21-től.
Módosította a 24/2020. (IX.25.) önkormányzati rendelet, hatályos 2020. október 25-től.
Módosította a 21/2019. (XI. 22.) önkormányzati rendelet, hatályos 2019. december 21-től.
A 30. § (5) bekezdés d) pontját a Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2022. (V. 25.) önkormányzati rendelete 6. § (1) bekezdése iktatta be.
A 30. § (8) bekezdés c) pontját a Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2022. (V. 25.) önkormányzati rendelete 6. § (2) bekezdése iktatta be.
A 30. § (10) bekezdés d) pontját a Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2022. (V. 25.) önkormányzati rendelete 11. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
Módosította a 24/2020. (IX.25.) önkormányzati rendelet, hatályos 2020. október 25-től.
Módosította a 21/2019. (XI. 22.) önkormányzati rendelet, hatályos 2019. december 21-től.
Módosította a 24/2020. (IX.25.) önkormányzati rendelet, hatályos 2020. október 25-től.
Megállapította a 24/2020. (IX.25.) önkormányzati rendelet, hatályos 2020. október 25-től.
A 32. § (9) bekezdés g) pontját a Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2022. (V. 25.) önkormányzati rendelete 7. §-a iktatta be.
A 32. § (13) bekezdés d) pontját a Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 11. §-a iktatta be.
Módosította a 24/2020. (IX.25.) önkormányzati rendelet, hatályos 2020. október 25-től.
A 33. § (2a) bekezdését a Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 12. §-a iktatta be.
Módosította a 24/2020. (IX.25.) önkormányzati rendelet, hatályos 2020. október 25-től.
A 34. § (1) bekezdés b) pontját a Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 16. § 9. pontja hatályon kívül helyezte.
Megállapította a 24/2020. (IX.25.) önkormányzati rendelet, hatályos 2020. október 25-től. A 34. § (2) bekezdés c) pontját a Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 16. § 10. pontja hatályon kívül helyezte.
Módosította a 24/2020. (IX.25.) önkormányzati rendelet, hatályos 2020. október 25-től.
A 34. § (3) bekezdés b) pontját a Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 16. § 11. pontja hatályon kívül helyezte.
Módosította a 24/2020. (IX.25.) önkormányzati rendelet, hatályos 2020. október 25-től.
A 34. § (4) bekezdés b) pontját a Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 16. § 12. pontja hatályon kívül helyezte.
Megállapította a 24/2020. (IX.25.) önkormányzati rendelet, hatályos 2020. október 25-től.
Megállapította a 24/2020. (IX.25.) önkormányzati rendelet, hatályos 2020. október 25-től. A 34. § (5) bekezdés e) pontját a Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 16. § 13. pontja hatályon kívül helyezte.
Megállapította a 24/2020. (IX.25.) önkormányzati rendelet, hatályos 2020. október 25-től.
A 34. § (5a) bekezdés a) pontját a Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 16. § 14. pontja hatályon kívül helyezte.
Megállapította a 24/2020. (IX.25.) önkormányzati rendelet, hatályos 2020. október 25-től.
Megállapította a 24/2020. (IX.25.) önkormányzati rendelet, hatályos 2020. október 25-től. A 34. § (6) bekezdés d) pontját a Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 16. § 15. pontja hatályon kívül helyezte.
Megállapította a 24/2020. (IX.25.) önkormányzati rendelet, hatályos 2020. október 25-től.
A 34. § (6a) bekezdés b) pontját a Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 16. § 16. pontja hatályon kívül helyezte.
Módosította a 24/2020. (IX.25.) önkormányzati rendelet, hatályos 2020. október 25-től.
A 34. § (7) bekezdés c) pontját a Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 16. § 17. pontja hatályon kívül helyezte.
A 34. § (8) bekezdését a Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2023. (IX. 27.) önkormányzati rendelete 5. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 34. § (9) bekezdését a Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2023. (IX. 27.) önkormányzati rendelete 5. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 34. § (10) bekezdését a Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2023. (IX. 27.) önkormányzati rendelete 5. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
Módosította a 24/2020. (IX.25.) önkormányzati rendelet, hatályos 2020. október 25-től.
A 34. § (11) bekezdés b) pontját a Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 16. § 18. pontja hatályon kívül helyezte.
Módosította a 24/2020. (IX.25.) önkormányzati rendelet, hatályos 2020. október 25-től.
A 34. § (12) bekezdés c) pontját a Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 16. § 19. pontja hatályon kívül helyezte.
A 34. § (13) bekezdése a Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 13. §-ával megállapított szöveg.
A 34. § (14) bekezdés c) pontját a Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 16. § 20. pontja hatályon kívül helyezte.
A 34. § (15) bekezdés a) pontját a Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 16. § 21. pontja hatályon kívül helyezte.
A 34. § (15) bekezdés c) pontját a Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 16. § 22. pontja hatályon kívül helyezte.
A 34. § (16) bekezdés b) pontját a Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 16. § 23. pontja hatályon kívül helyezte.
A 34. § (17) bekezdés c) pontját a Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 16. § 24. pontja hatályon kívül helyezte.
A 34. § (18) bekezdés b) pontját a Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 16. § 25. pontja hatályon kívül helyezte.
A 34. § (19) bekezdés c) pontját a Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 16. § 26. pontja hatályon kívül helyezte.
A 34. § (20) bekezdés c) pontját a Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 16. § 27. pontja hatályon kívül helyezte.
A 34. § (20) bekezdés d) pontját a Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 16. § 27. pontja hatályon kívül helyezte.
A 34. § (21) bekezdés d) pontját a Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 16. § 28. pontja hatályon kívül helyezte.
A 34. § (22) bekezdés c) pontját a Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 16. § 29. pontja hatályon kívül helyezte.
A 34. § (23) bekezdését a Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 16. § 30. pontja hatályon kívül helyezte.
A 34. § (24) bekezdését a Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2022. (V. 25.) önkormányzati rendelete 8. §-a iktatta be.
A 26/A. alcímet (36/A-36/B. §-t) a Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2023. (IX. 27.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
Megállapította a 24/2020. (IX.25.) önkormányzati rendelet, hatályos 2020. október 25-től.
Módosította a 24/2020. (IX.25.) önkormányzati rendelet, hatályos 2020. október 25-től.
A 46. § (4) bekezdése a Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2022. (V. 25.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
A 47. § (1) bekezdés b) pontja a Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 14. §-ával megállapított szöveg.
Megállapította a 24/2020. (IX.25.) önkormányzati rendelet, hatályos 2020. október 25-től.
Megállapította a 24/2020. (IX.25.) önkormányzati rendelet, hatályos 2020. október 25-től.
Megállapította a 2/2020. (II. 14.) önkormányzati rendelet, hatályos 2020. március 14-től.
Hatályon kívül helyezte a 24/2020. (IX.25.) önkormányzati rendelet, hatályos 2020. október 25-től.
Hatályon kívül helyezte a 24/2020. (IX.25.) önkormányzati rendelet, hatályos 2020. október 25-től.
Hatályon kívül helyezte a 24/2020. (IX.25.) önkormányzati rendelet, hatályos 2020. október 25-től.
Hatályon kívül helyezte a 24/2020. (IX.25.) önkormányzati rendelet, hatályos 2020. október 25-től.
Az 1. mellékletben foglalt táblázat 28. sora a Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 15. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. mellékletben foglalt táblázat 39.a. sorát a Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 15. §-a iktatta be.
Az 1. mellékletben foglalt táblázat 39.b. sorát a Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 15. §-a iktatta be.
Módosította a 21/2019. (XI. 22.) önkormányzati rendelet, hatályos 2019. december 21-től.
Hatályon kívül helyezte a 24/2020. (IX.25.) önkormányzati rendelet, hatályos 2020. október 25-től.
Módosította a 21/2019. (XI. 22.) önkormányzati rendelet, hatályos 2019. december 21-től. Hatályon kívül helyezte a 24/2020. (IX.25.) önkormányzati rendelet, hatályos 2020. október 25-től.
Módosította a 24/2020. (IX. 25.) önkormányzati rendelet, hatályos 2020. október 25-től.
Módosította a 24/2020. (IX.25.) önkormányzati rendelet, hatályos 2020. október 25-től.
Az 1. mellékletben foglalt táblázat 75. sora a Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 15. §-ával megállapított szöveg.
Módosította a 21/2019. (XI. 22.) önkormányzati rendelet, hatályos 2019. december 21-től.
Az 1. mellékletben foglalt táblázat 90. sorát a Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2023. (IX. 27.) önkormányzati rendelete 5. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 1. mellékletben foglalt táblázat 91. sorát a Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2023. (IX. 27.) önkormányzati rendelete 5. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 1. mellékletben foglalt táblázat 92. sorát a Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2023. (IX. 27.) önkormányzati rendelete 5. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
Módosította a 24/2020. (IX.25.) önkormányzati rendelet, hatályos 2020. október 25-től.
Módosította a 24/2020. (IX.25.) önkormányzati rendelet, hatályos 2020. október 25-től.
Az 1. mellékletben foglalt táblázat 119. sorát a Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2023. (X. 26.) önkormányzati rendelete 2. §-a hatályon kívül helyezte.
Az 1. mellékletben foglalt táblázat 120a. sorát a Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2023. (IX. 27.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdése iktatta be.
Az 1. mellékletben foglalt táblázat 120b. sorát a Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2023. (IX. 27.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdése iktatta be.
Az 1. mellékletben foglalt táblázat 120c. sorát a Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2023. (IX. 27.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdése iktatta be.
Az 1. mellékletben foglalt táblázat 120d. sorát a Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2023. (X. 26.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdése iktatta be.
Módosította a 21/2019. (XI. 22.) önkormányzati rendelet, hatályos 2019. december 21-től.
Módosította a 21/2019. (XI. 22.) önkormányzati rendelet, hatályos 2019. december 21-től.
Megállapította a 21/2019. (XI. 22.) önkormányzati rendelet, hatályos 2019. december 21-től.
Módosította a 24/2020. (IX. 25.) önkormányzati rendelet, hatályos 2020. október 25-től.
A 2. melléklet a Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2022. (XII. 19.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. A 2. melléklet a Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2023. (IX. 27.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 2. melléklet a Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2023. (X. 26.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. melléklet 3. pontja a Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2022. (V. 25.) önkormányzati rendelete 10. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.