Dunaszekcső Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvénye 32.cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotási körében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a Magyarország helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 42.§ 1.pontjában  meghatározva át nem ruházható hatáskörében a szervezeti és működési rendjére vonatkozóan a következő rendeletet alkotja:

Az Önkormányzat hivatalos megnevezése, székhelye

1. §

1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Dunaszekcső Községi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat).

1. Az önkormányzat hivatalos székhelye: 7712 Dunaszekcső, Kossuth Lajos u. 35.

(3) A képviselő-testület hivatalos megnevezése: Dunaszekcső Községi Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).

(4) A képviselő-testület  hivatalának hivatalos  megnevezése:  Dunaszekcsői Közös Önkormányzati Hivatal

(5) A képviselő-testület hivatalának hivatalos székhelye: 7712 Dunaszekcső, Kossuth Lajos u. 35.

Bélyegző használat

2. §

Községi Önkormányzat Képviselő-testülete, polgármester, jegyző, valamint a Hivatal bélyegzőjén a Magyar Köztársaság címerét kell használni.

Az alakuló ülés

A képviselő-testület, szervezet, működés

3. §

1. A képviselőtestület tagjainak száma: 7 fő.

A képviselőtestület tagjainak névsorát az 1.számú függelék tartalmazza.

(2) A Képviselő-testület  alakuló ülését a választást  követő  tizenöt napon belül tartja meg.

(3) Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.

(4) A polgármester felkérheti a Helyi Választási Bizottság elnökét, hogy adjon tájékoztatást a helyi önkormányzati képviselők választásának eredményéről. A tájékoztató írásos előterjesztés is lehet.

(5) A képviselők esküt tesznek, és aláírják az esküokmányt, melynek szövegét e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

Az eskü letétele általában előmondás után történik, vagy történhet az esküszöveg képviselők által történő felolvasásával is. Előmondó lehet a helyi választási bizottság elnöke, a polgármester, önkormányzati képviselő, jegyző.  

(6) A polgármester felkérheti a Helyi Választási Bizottság elnökét, hogy adjon tájékoztatást a polgármester választás eredményéről.

(7) A polgármester a Képviselő-testület  előtt esküt tesz  és  aláírja az esküokmányt, melynek szövegét e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

Az eskü letétele általában előmondás után történik, vagy történhet az esküszöveg polgármester által történő felolvasásával is. Előmondó lehet a helyi választási bizottság elnöke, önkormányzati képviselő, jegyző. 

A képviselő-testület ülésének összehívása

4. §

(1) A Képviselő-testület évente legalább hat képviselő-testületi ülést tart.

(2) A Képviselő-testület üléseinek időpontjáról, helyéről és napirendjéről a Dunaszekcsői Közös Önkormányzati Hivatal a lakosságot az ülés előtt 5 nappal a meghívó hirdetőtáblán történő kitűzésével, illetve az Önkormányzat honlapján történő közzététellel tájékoztatja.

(3) A közmeghallgatást igénylő napirendi pontot tárgyaló ülés időpontját, helyét  legalább  öt  nappal  az  ülés előtt a meghívó hirdetőtáblán történő kitűzésével, illetve az Önkormányzat honlapján történő közzététellel tájékoztatja.

5. §

(1) A Képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze. Akadályoztatása esetén e feladatot az alpolgármester látja el. Mindkettejük együttes akadályoztatása esetén az ülést a Pénzügyi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(2).Az ülést tizenöt napon belüli időpontra össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára. Az indítvány alapján a testületi ülést a polgármester hívja össze a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.

(3)A képviselő-testület ülése nyilvános.

(4) A képviselő-testület

a) zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén;

b) zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor;

c) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.

6. §

(1) A képviselők és meghívottak a Képviselő-testület ülése előtt  öt  nappal megkapják az ülés meghívóját és az írásos előterjesztéseit. Késedelem esetén a napirendi pont tárgyalásáról a Képviselő-testület dönt.

(2) A Képviselő-testület rendkívüli esetben rövid úton (távbeszélő, e-mail stb.) is összehívható.

7. §

(1) A meghívó tartalmazza az ülés helyét és kezdési időpontját, a javasolt napirendet, a napirendi pontok előterjesztőit.

(2) A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni a  Képviselő-testület  tagjai mellett:

a) a helyi nemzetiségi önkormányzat elnökét;

b) a napirendi pont tárgya szerint illetékes szerv vezetőjét;

c) valamint akinek a jelenléte a napirendi pont  alapos  és körültekintő megtárgyalásához  a polgármester döntése alapján elengedhetetlenül  szükséges.

Az ülés vezetése

8. §

(1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, illetve felkérésére vagy akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti.

(2) A Képviselő-testület ülését vezető személy:

a) megállapítja, hogy a Képviselő-testület ülését e rendelet szabályai  szerint hívták össze;

b) megállapítja az ülés határozatképességét;

c) előterjeszti az ülés napirendjét.

(3) A Képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz.

(4) Képviselő-testületi napirend előterjesztője lehet:

a) a Polgármester;

b) a Képviselő-testület tagja;

c) a Képviselő-testület bizottsága;

d) a jegyző;

e) a helyi nemzetiségi önkormányzat testülete;

f) a Képviselő-testület által felkért személy vagy szerv vezetője.

A vita

9. §

(1) Minden előterjesztés és a vele összefüggő döntési javaslat felett külön-külön kell vitát nyitni. Az előterjesztőhöz a Képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, amelyekre még a vitát megelőzően válaszolni kell. A vita lezárására a Képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet, amely felett a Képviselő-testület vita nélkül határoz.  A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra, ezt követően további hozzászólásra nincs lehetőség.

(2) Az előterjesztéshez szóbeli kiegészítés csak akkor tehető, ha az új információt tartalmaz.

(3) A jegyző jelzi a Képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntési javaslatuknál vagy döntésüknél jogszabálysértést észlel.

(4) Ügyrendi javaslat legfeljebb egy perc időtartamban tehető, amely az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő - döntést igénylő - eljárási kérdésre vonatkozó javaslat. Ügyrendi javaslat esetében a polgármester soron kívül szót ad, az ügyrendi javaslat megtételét követően a javaslatot vita nélkül azonnal megszavaztatja.

10. §

A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vita során elhangzott módosító és  kiegészítő, majd az előterjesztésben szereplő javaslat felett kell  dönteni.

Az előterjesztés

11. §

1. A képviselőtestületi ülés napirendjére írásbeli előterjesztés kerülhet. Az előterjesztés két részből áll – a téma ismertetéséből és a határozati javaslatból.

Az előterjesztés a helyzetet elemzi és tömören értékeli, utal a jogszabályi előírásokra, célkitűzésekre és egyértelműen megfogalmazott rendelkezéseket tartalmaz.

1. A polgármester egyszerűbb ügyekben, jól áttekinthető, ismert esetek kapcsán szóbeli előterjesztést is engedélyezhet.
   

Az ülés rendje

12. §

(1) A polgármester gondoskodik a tanácskozás rendjének fenntartásáról, ennek során:

• figyelmezeti a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendi ponttól, valamint a tanácskozáshoz nem illő, sértő módon nyilatkozik,
• rendreutasítja azt a személyt, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartás tanúsít, rendkívüli kirívó magatartás esetén felszólíthatja az érintettet az ülésteremből történő távozásra.

(2) A Képviselőtestület ülésein jelenlévő választópolgároknak tanácskozási joguk nincs, kivéve, ha adott érdekközösség megbízottja vagy az érdekelt személy az ülés előtt egy nappal szándékát a polgármesternek bejelenti. A tanácskozási jog megadása felől ilyen esetben a polgármester dönt.

Zárt ülés

13. §

(1) A zárt ülés anyagát kizárólag a  következő  személyeknek lehet átadni:

a) a Képviselő-testület tagjainak,

b) a jegyzőnek,

c) a napirendi pontot tárgyaló bizottságok tagjainak,

d) a Baranya Megyei Kormányhivatal vezetőjének.

(2) A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.

Döntéshozatal

14. §

(1) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselők több mint a fele jelen van. (4 fő) A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.

(2) Határozatképtelenség esetén a Képviselő-testületet nyolc napon belül újra össze kell hívni.

(3)  Minősített többség  kell a következő ügyekben:

1) rendeletalkotás;

2) a Képviselő-testület és szervei szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás, fegyelmi eljárás során hozott határozat;

3) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás;

4) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás;

5) intézmény-alapítás, átalakítás, megszüntetés;

6) hitelfelvétel;

7) közalapítvány létrehozás, alapítványhoz történő hozzájárulás;

8) az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyon feletti rendelkezés;

9) a Képviselő-testület hatáskörének átruházása;

10) kitüntetés, díszpolgári cím adományozás;

11) zárt ülés elrendelése esetén;

12) a polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén;

13) képviselő döntéshozatalból történő kizárása;

14) településrészi önkormányzat létrehozás;

15) titkos szavazás elrendelése;

16) a polgármesterrel szemben fegyelmi eljárás kezdeményezése esetén annak elrendeléséről;

17) helyi népszavazás elrendelése.

(4) A Képviselő-testület hatáskörébe tartozó választási,  kinevezési, megbízási és kitüntető cím adományozása ügyében, ha a határozati javaslatban több személy szerepel, továbbá több alternatívát tartalmazó javaslat esetén a  Képviselő-testület  többlépcsős szavazással dönt oly módon,  hogy  minden  képviselő mindegyik jelöltre, illetőleg alternatívára szavazhat. Az egyes szavazási fordulókban a legkevesebb szavazatot kapott személyre, illetőleg alternatívára a következő szavazási fordulóban nem lehet szavazni. A végszavazás során a két legtöbb szavazatot kapott személyről, illetőleg alternatívára a Képviselő-testület együttes szavazással dönt.

Szavazás

15. §

(1) A Képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással hozza, a szavazás kézfelemeléssel  történik.

.

(2) A Képviselő-testület az  alpolgármesteri  tisztség  betöltéséről minősített többséggel dönt, titkos szavazással dönthet.

(3) A Képviselő-testület zárt ülésén bármely képviselő indítványozhatja titkos szavazás tartását, amelyről a Képviselő-testület dönt.

(4)  A polgármester, bármely képviselő indítványozhatja   név szerinti szavazás tartását is, amelyről  a  Képviselő-testület  egyszerű szótöbbséggel dönt.

(5) A név szerinti szavazásnál a jegyző  betűrendben  felolvassa a Képviselő-testület tagjainak névsorát, akik nevük  felolvasásakor "igen", "nem", "tartózkodom"  kijelentéssel szavaznak.

Az interpelláció

16. §

(1) Az interpelláció valamely probléma felvetése és kifejtése a Képviselő-testület ülésén, és ezzel kapcsolatos kérdés megfogalmazása a képviselő-testület bizottságához, polgármesterhez és a jegyzőhöz.

(2)  Interpellálni a Képviselő-testület vagy szervei hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyben lehet.

(3) A képviselő az interpellációt visszavonhatja. Ha a képviselő az interpelláció elhangzásának a napirend szerint várható időpontjában nincs jelen, és távolmaradását előzetesen indokolva nem mentette ki, az interpellációt visszavontnak kell tekinteni. Kimentés esetén az interpelláció elmondására a polgármester új időpontot tűz ki.

(4) Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

(5) Az interpellációra a Képviselő-testület ülésén kell választ adni. Az interpellált személy indokolt esetben tizenöt napon belül írásban ad választ. Az írásbeli választ minden képviselőnek meg kell küldeni.

(6) Ha a választ a Képviselő-testület nem fogadja el, dönt a további teendőkről. Az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot rendelhet el.

(7) Az interpelláció kivizsgálásába az interpelláló képviselőt be kell vonni.

A kérdés

17. §

(1) A kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítés jellegű felvetés.

(2)  A kérdés benyújtásának és megválaszolásának elintézésére az interpellációra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a Képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem határoz.

A közmeghallgatás rendje

18. §

(1) A  Képviselő-testület évente legalább egy alkalommal  közmeghallgatást tart, melyen az állampolgárok  és  a  helyben  érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és  javaslatot tehetnek. A polgármester a hozzászólások időtartamát korlátozhatja.

(2) A közérdekű kérdéseket és javaslatokat a Dunaszekcsői Közös Önkormányzati Hivatal harminc napon belül kivizsgálja. A bejelentőnek adott válaszról a Képviselő-testületet tájékoztatni kell.

(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül.

Az önkormányzati rendeletek alkotásának főbb szabályai

19. §

(1) Önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezhet:

a.) a Polgármester;

b) a Képviselő-testület tagja;

c) a Képviselő-testület bizottsága;

d) a jegyző;

e) a helyi nemzetiségi önkormányzat testülete.

(2) Rendelet tervezetet a jegyző törvényességi ellenjegyzésével lehet a Képviselő-testület elé terjeszteni.

20. §

(1) A rendelet tervezetet a jogalkotásról szóló törvényben foglalt követelmények figyelembevételével kell előkészíteni.

         (2) A rendelet tervezet előterjesztésében az előkészítés során tett javaslatokat szerepeltetni kell.

(3) A rendelet hiteles szövegét a jegyző szerkeszti.

A közzététel

21. §

A rendeletet az Önkormányzat hirdetőtábláján történő  kifüggesztéssel, illetve az Önkormányzat honlapján történő közzététellel kell kihirdetni. A hirdetményt tizenöt napra kell kifüggeszteni, és azon fel kell tüntetni a kifüggesztés és a levétel napját. A kihirdetés időpontja a kifüggesztés napja.

A jegyzőkönyv

22. §

(1) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv tartalmazza:

a) a testületi ülés helyét;

b) időpontját;

c) a megjelent önkormányzati képviselők nevét;

d) a meghívottak nevét, megjelenésük tényét;

e) a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat;

f) az előterjesztéseket;

g) az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét;

h) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát;

i) a döntéshozatalban résztvevők számát;

j) a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát;

k) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését;

l) a szavazás számszerű eredményét;

m) a hozott döntéseket.

(2) A választópolgárok a Könyvtárban - a zárt ülés kivételével - betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe. A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés is nyilvános, a döntés tartalmát a polgármester a testület következő ülésén kihirdeti.

(3) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá. A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell az ülés meghívóját, az előterjesztések egy-egy példányát, valamint az elfogadott, a polgármester  és  a  jegyző  sajátkezű aláírásával ellátott rendeletet.

23. §

(1) A nyilvános illetve zárt ülési jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékletekkel  együtt a Dunaszekcsői Közös Önkormányzati Hivatal kezeli, gondoskodik a jegyzőkönyvek  évenkénti lefűzéséről, valamint megfelelő őrzéséről.

(2) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe a Képviselő-testület tagja, a tárgyban közvetlenül érdekelt vagy annak hivatalos megbízottja, a Baranya Megyei Kormányhivatal vezetője, továbbá  jegyző tekinthet be.

(3) A jegyzőkönyv elkészítéséről, elkészíttetéséről a jegyző gondoskodik.

A Képviselő-testület tisztségviselői, megválasztásuk, díjazásuk

A polgármester

24. §

(1) A polgármester főállásban tölti be tisztségét.

(2) A polgármester a Képviselő-testület elnöke, felelős az önkormányzat egészének működéséért.

(3) Főbb feladatai:

1) a település fejlődésének elősegítése;

2) a helyi közszolgáltatásokról való gondoskodás;

3) az önkormányzat vagyonának megőrzése és gyarapítása;

4) az önkormányzat gazdálkodása feltételeinek megteremtése;

5) a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a  közakarat  érvényesülésének a biztosítása;

6) a nyilvánosság megteremtése, a helyi fórumok szervezése;

7) a lakosság  önszerveződő közösségeinek a  támogatása,  a  szükséges együttműködés kialakítása;

8) kapcsolattartás a pártok helyi vezetőivel;

9) az önkormányzati intézmények működésének az ellenőrzése, segítése;

10) az alpolgármester munkájának irányítása;

11) a  Hivatal irányítása;

12) a jogszabályok szerinti munkáltatói jogkörök gyakorlása,

13) maga, vagy az általa megbízott személy útján  ellátja  a Képviselő-testület tulajdonosi képviseletét az önkormányzat  vállalkozásaiban a külön rendeletben  meghatározottak szerint;

14) a Képviselő-testület működési feltételeinek megteremtése, munkájának megszervezése;

15) a Képviselő-testület tagjai és bizottságai munkájának segítése;

16) a Képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése.

(4) A polgármester részletes feladat- és hatásköreit a  jogszabályok és a Képviselő-testület döntései határozzák meg.

(5) A polgármester tiszteletdíját és költségátalányát az alpolgármester vagy a jegyző előterjesztése alapján a Képviselő-testület határozza meg.

25. §

(1) A Képviselő-testület dönt:

a)  a polgármester javaslata alapján  minősített többséggel, a jelölt nyilatkozatának megfelelően zárt vagy nyilvános ülésen, titkos vagy nyílt szavazással  az egy fő   alpolgármesteri;

b) a polgármester vagy bármely képviselő javaslata alapján az alakuló ülésen, a bizottsági elnöki tisztség betöltéséről.

(2) Ha az alpolgármester vagy a bizottsági elnök, megválasztásánál nincs meg a minősített többség e tisztség tekintetében, a soron következő ülésen ismételten szavazást kell tartani.

(3) Az alpolgármester megbízatása Képviselő-testület megbízatásának időtartamára szól, társadalmi megbízatásban látja el a feladatát a polgármester helyettesítésére, munkájának  segítésére.

 (4)Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát.

(5) A polgármester távollétében írásbeli felhatalmazása alapján, illetve akadályoztatása esetén az alpolgármestert a polgármester jogosultságai illetik meg.

(6) A társadalmi megbízatású alpolgármester tiszteletdíját a képviselő-testület a társadalmi megbízatású polgármester tiszteletdíja 70-90%-a közötti összegben állapítja meg, melynek egészéről vagy meghatározott részéről a képviselő-testülethez intézett írásbeli nyilatkozatával lemondhat.

A képviselő jogai és kötelezettségei

26. §

1. Az önkormányzati képviselők jogai és kötelességei azonosak. Az önkormányzati képviselő Dunaszekcső község egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekeit.

 (2) Az önkormányzati képviselő:

a) a képviselő-testület ülésén - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott módon - kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát;

b) a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb harminc napon belül írásban - érdemi választ kell adni;

c) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, vagy kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben;

d) tanácskozási joggal részt vehet a képviselő-testület bármely bizottságának nyilvános vagy zárt ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására az önkormányzati képviselőt meg kell hívni. Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a részönkormányzat testületének, a jegyzőnek - a képviselő-testület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését;

e) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet;

f) a polgármestertől igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármester intézkedését, amelyre annak harminc napon belül érdemi választ kell adni;

g) a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartam alatt a munkahelyén felmentést élvez a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét a képviselő-testület téríti meg, melynek alapján az önkormányzati képviselő társadalombiztosítási ellátásra is jogosult. A képviselő-testület átalányt is megállapíthat;

h) a képviselő-testület és a képviselő-testület bizottságának ülésén a magyar jelnyelvet vagy az általa választott speciális kommunikációs rendszert használhatja. A magyar jelnyelv, valamint a választott speciális kommunikációs rendszer használatának valamennyi költségét az önkormányzat biztosítja;

i) köteles a testületi üléseken megjelenni, a képviselő-testület munkájában és döntéshozatali eljárásában részt venni;

j) eskütételét követően három hónapon belül köteles részt venni a kormányhivatal által szervezett képzésen;

k) köteles kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, akiknek évente legalább egy alkalommal tájékoztatást nyújt képviselői tevékenységéről.

(3) Az önkormányzati képviselő e minőségére saját szakmai vagy üzleti ügyében nem hivatkozhat.

(4) A  (2) bekezdésbe foglaltakon túl a képviselő:

• a) köteles előzetesen bejelenteni a polgármesternek, ha testület vagy bizottsági ülésen való részvételében vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van,
  
• b) a tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrzi, amely kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll,
  
• c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, illetve különböző önszerveződő lakossági közösségekkel,
  
• d) olyan magatartást tanúsít, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára.
  

e) a Képviselő-testület vagy annak bizottsága, valamint a polgármester megbízása alapján részt vesz a testületi ülések előkészítésében, valamint különböző vizsgálatokban;

f) a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot írásban haladéktalanul bejelenti a polgármesternek.

Az összeférhetetlenségi eljárás

27.§

(1) Az önkormányzati képviselő az összeférhetetlenségi okot a megválasztásától vagy az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított harminc napon belül köteles megszüntetni. Amennyiben jogszabályban meghatározottak szerint nem lehetséges az összeférhetetlenségi ok alapjául szolgáló jogviszony harminc napon belül történő megszüntetése, akkor az önkormányzati képviselő által tett és a jogviszony megszüntetéséről szóló, az arra jogosult által írásban megerősített lemondó nyilatkozatának az Ügyrendi bizottságnak történő átadását az összeférhetetlenség megszüntetésének kell tekinteni.

 (2) Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos további teendőket az Mötv. szabályai szerint kell alkalmazni.

(3) Ha a képviselő az összeférhetetlenség megszüntetésének megtörténtét bejelentette és az összeférhetetlen tisztségről szóló lemondásának másolatát a polgármesternek az (1) bekezdésben megjelölt határidőn belül átadta, a Képviselő-testület  az összeférhetetlenségi eljárást megszünteti.

Méltatlanság

28.§

 (1) Méltatlanság miatt a képviselő-testület határozatával megszünteti annak az önkormányzati képviselőnek a megbízatását,

a)  akit szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek;

b) akinek az állammal, önkormányzattal szemben - a lehetséges jogorvoslati eljárások kimerítését követően - köztartozása áll fenn, és azt az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított hatvan napon belül - részletfizetés vagy fizetési halasztás esetén az ezt engedélyező határozat rendelkezéseinek megfelelően - nem rendezi;

c) akinek a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezései alapján a felszámolás során ki nem elégített követelésekért a bíróság jogerősen megállapította a felelősségét és a bírósági határozat szerinti helytállási kötelezettségét nem teljesítette;

d) aki a vele szemben megindított bírósági eljárást lezáró jogerős bírósági döntés végrehajtását akadályozza, vagy azt neki felróható módon elmulasztja;

e) aki a 36. §-ban szabályozott összeférhetetlenségi okot nem hozza a képviselő-testület tudomására.

 (2) Az önkormányzati képviselő megválasztásától számított harminc napon belül köteles kérelmezni felvételét az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott köztartozásmentes adózói adatbázisba (a továbbiakban: adatbázis). Az önkormányzati képviselő az adatbázisba történő felvételére irányuló kérelme benyújtásának hónapját követő hónap utolsó napjáig köteles a képviselő-testületnél igazolni az adatbázisba való felvételének megtörténtét. Amennyiben az állami adóhatóság az adatbázisba történő felvételt követően megállapítja, hogy az önkormányzati képviselő az adatbázisba történő felvétel feltételeinek nem felel meg, az adatbázisból törli, amelyről írásban értesíti a képviselő-testületet és a kormányhivatalt.

Vagyonnyilatkozat-tételi eljárás

29.§

 (1) Az önkormányzati képviselő megválasztásától, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított harminc napon belül vagyonnyilatkozatot köteles tenni. Az önkormányzati képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének (e § tekintetében együtt: hozzátartozó) a melléklet szerinti vagyonnyilatkozatát.

 (2) A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén - annak benyújtásáig - az önkormányzati képviselő e tisztségéből fakadó jogait nem gyakorolhatja, tiszteletdíjat, természetbeni juttatást, költségtérítést nem kaphat.

 (3) A vagyonnyilatkozatot az Ügyrendi bizottság tartja nyilván és ellenőrzi. Az önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozata - az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével - közérdekből nyilvános. Az önkormányzati képviselő és hozzátartozója tárgyévben tett vagyonnyilatkozatának benyújtását követően, az előző évre vonatkozó vagyonnyilatkozatukat az Ügyrendi bizottság a képviselőnek visszaadja. Az önkormányzati képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság tagjai tekinthetnek be az ellenőrzés céljából.

 (4) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást az Ügyrendi bizottságnál bárki kezdeményezheti. Az eljárás eredményéről a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság tájékoztatja a soron következő ülésen a képviselő-testületet.

 (5) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során az Ügyrendi bizottság felhívására az önkormányzati képviselő köteles saját, valamint a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni. Az azonosító adatokat csak a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő nyolc napon belül törölni kell.

A bizottságok

30. §

1. A képviselőtestület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó vagy ideiglenes bizottságokat hozhat létre. A képviselő-testület az alakuló ülésen – ha nem történik bizottsági struktúra változtatás – megválasztja a bizottság elnökét és tagjait. Amennyiben az alakuló ülésen változás történik, akkor a szervezeti és működési szabályzat módosítását végzi el a testület az alakuló ülésen, amely kihirdetésre kerül, majd a következő ülésen megválasztja a bizottsági tagokat. Az Ügyrendi bizottság elnökét és tagjait a testület az alakuló ülésen választja meg a képviselő-testület.

(2) A képviselőtestület a következő állandó bizottságokat hozza létre:

  Ügyrendi Bizottság,                                               létszáma: 3 fő

  Pénzügy és Településfejlesztési Bizottság             létszáma: 5 fő

Egészségügyi és Szociális Bizottság              létszáma: 3 fő

 A bizottsági tagok felsorolását a 2. számú függelék tartalmazza.

 (3) A bizottságok előkészítik a képviselőtestület döntéseit, szervezik és ellenőrzik a döntések végrehajtását. A képviselőtestület határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá amely előterjesztések a bizottságok állásfoglalásával nyújthatók be a képviselőtestületnek.

(4) Az Ügyrendi Bizottság véleményezi a szervezeti és működési szabályzatot, állásfoglalásáról az előterjesztés tárgyalásakor tájékoztatja a képviselő-testület.

(5) A Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság véleményezi a pénzügyi beszámolókat, tájékoztatókat, a gazdasági programot, beruházási és fejlesztési terveket, állásfoglalásáról az előterjesztés tárgyalásakor tájékoztatja a képviselő-testületet.

(6) Az Egészségügyi és Szociális Bizottság ellátja átruházott hatáskörében a hatósági feladatokat, továbbá véleményezi a szociális igazgatással kapcsolatos rendelettervezeteket, és véleményezi az egészségüggyel kapcsolatos önkormányzati döntéstervezeteket.

(7) A bizottságok a feladatkörükben ellenőrzik a képviselőtestület hivatalának a képviselőtestület döntéseinek az előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját. Ha a bizottság a hivatal tevékenységében a képviselőtestület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti.

(8) A Képviselő-testület a határozatában megjelölt ügyeknek a határozatban megállapított ideig történő intézésére eseti bizottságot alakíthat.

31. §

1. A bizottság határozatképességére, a határozathozatal módjára és a zárt ülés tartására a Képviselő-testületre vonatkozó szabályok az irányadók.

(2) A bizottsági tag köteles a tudomására jutott titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége bizottsági tagságának megszűnése után is fennáll.

(3) A bizottság munkáját a segíti a Dunaszekcsői Közös Önkormányzati Hivatal.  A Hivatal e körben ellátandó feladatai:

a) gondoskodik az ülés meghívójának és előterjesztéseinek összeállításáról és kiküldéséről;

b) elkészíti a bizottsági ülés jegyzőkönyvét, amelyet eljuttat a jegyzőnek törvényességi felülvizsgálat céljából;

32. §

(1) A bizottság ülésének összehívásáról a  bizottság  elnöke gondoskodik. A bizottsági ülés előterjesztéseit az ülés előtt öt nappal kell a bizottság tagjainak megküldeni.

(2) A bizottsági ülésről jegyzőkönyv készül melyet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A jegyző tizenöt napon belül köteles a jegyzőkönyvet megküldeni a kormányhivatalnak.

(3) A Képviselő-testület  és a bizottságok,  valamint  a  bizottságok egymás közötti zavartalan kapcsolatát a polgármester  biztosítja.

A közös önkormányzati hivatal

33. §

1. A jegyző vezeti a közös önkormányzati hivatalt.
2. A jegyzőt az aljegyző helyettesíti, ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat
3. A jegyző

• dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben;
• gyakorolja a munkáltatói jogokat a közös önkormányzati hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében, továbbá gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az aljegyző tekintetében;
• gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról;
• tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület, a bizottságok ülésén;
• jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő;
• évente beszámol a képviselő-testületnek a hivatal tevékenységéről;
• döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;
• dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át;
• dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben;
• rögzíti a talált dolgok nyilvántartásába a talált idegen dologgal kapcsolatos, a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló törvény szerinti adatokat, valamint a talált idegen dolog tulajdonosnak történő átadást követően törli azokat.

(4) A polgármester - pályázat alapján határozatlan időre - nevezi ki a jegyzőt. A tízezer főnél kevesebb lakosú települések önkormányzatánál és a tízezer főnél kevesebb együttes lakosságszámú települések közös önkormányzati hivatalánál a polgármester - a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint, a jegyző javaslatára – kinevezheti az aljegyzőt. A jegyzői és az aljegyzői kinevezés vezetői munkakörnek minősül, a jegyzőre, aljegyzőre alkalmazni kell a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény vonatkozó rendelkezéseit.

(5) A jegyzőre vonatkozó rendelkezéseket a közös önkormányzati hivatal jegyzőjére is alkalmazni kell az alábbi eltérésekkel:

a) valamennyi érintett településen ellátja a jegyző feladatait;

b) kinevezéséhez, felmentéséhez az érintett települések polgármestereinek lakosságszám-arányos, többségi döntése szükséges. Eltérő megállapodás hiányában az egyéb munkáltatói jogokat a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti település polgármestere gyakorolja. Többségi a döntés akkor, ha - a közös önkormányzati hivatalt létrehozó települések összlakosságát 100%-nak tekintve - a polgármesterek által leadott azonos nemű szavazatok alapján az adott településekre vonatkoztatott százalékarány összesítve meghaladja az 50%-ot;

34. §

(1) A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati döntések végrehajtására, a testületek működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a jogszabályokban előírt közigazgatási feladatok ellátására Bár község képviselő-testületével közös hivatalt működtet.

(2) A közös önkormányzati hivatal létrehozásáról szóló megállapodásban meghatározottak szerint minden érintett településen biztosítani kell az igazgatási munka folyamatos vagy időszakos ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket.

(3) A közös önkormányzati hivatalt fenntartó önkormányzatok képviselő-testületei megállapodtak abban, hogy a nem hivatali székhely településen az ügyfélfogadás a közös önkormányzati hivatal által létrehozott, állandó jelleggel működő kirendeltség alkalmazásával történjen.

          (4) A hivatal elnevezése: Dunaszekcsői Közös Önkormányzati Hivatal

          Székhelye: Dunaszekcső, Kossuth L.u.35.

Telephelye: Dunaszekcsői Közös Önkormányzati Hivatal Bári Kirendeltsége

Bár, Szabadság u.62.

          A Közös Hivatal  megalakításának időpontja: 2013. február 1.

(5) A hivatal működési költségét az állam - az adott évi központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékben, és a hivatal által ellátott feladataikkal arányban - finanszírozza, amelyet a székhelytelepülés részére, e célra elkülönített számlájára folyósít.

(6) A hivatali létszámot, belső szervezeti felépítését, működésének részletes szabályait, feladat-és hatáskörét a hivatalt megalapító megállapodás rögzíti.

 (7) A Közös Önkormányzati Hivatal ügyrendjének vagy módosításának tervezetét – az érintett polgármesterek véleményének kikérésével – a jegyző készíti el és terjeszti – jóváhagyásra – a képviselő-testületek együttes ülésére.

(8) A Közös Hivatalt  létrehozó képviselő-testületek együttes ülése dönt:

       a.) a Közös Önkormányzati Hivatal ügyrendjének jóváhagyásáról, módosításáról minősített többségű szavazással,

       b.) a Közös Önkormányzati Hivatal költségvetéséről, zárszámadásáról.

Az önkormányzat gazdálkodása

35. §

(1) Az önkormányzat saját bevételei:

a) a helyi adók;

b) saját tevékenységből, vállalkozásból és az önkormányzati vagyon hasznosításából származó bevétel, nyereség, osztalék, kamat és bérleti díj;

c) átvett pénzeszközök;

d)  törvény alapján az önkormányzatot megillető illeték, bírság, díj;

e) az önkormányzat és intézményei egyéb sajátos bevételei.

(2) A helyi önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati feladatok és célok ellátását szolgálják.

(3) A Képviselő-testület a költségvetését rendelettel állapítja meg. Ebben dönt, hogy az adott költségvetési évben a kötelező feladatain túl, milyen önként vállalt feladatot lát el.

1. A költségvetési rendeletben működési hiány nem tervezhető.
2. A helyi önkormányzat feladataihoz igazodóan választja meg a gazdálkodás formáit, és pénzügyi előírások keretei között önállóan alakítja ki az érdekeltségi szabályokat. A helyi önkormányzat a feladatai ellátásának feltételeit saját bevételeiből, más gazdálkodó szervektől átvett bevételekből, valamint központi költségvetési támogatásból teremti meg.

A helyi önkormányzat veszteséges gazdálkodásának következményei a helyi önkormányzatot terhelik, kötelezettségeiért a központi költségvetés nem tartozik felelősséggel.

1. A helyi önkormányzat költségvetési, a költségvetés teljesítési és szakmai tevékenységének bemutatására, értékelésére vonatkozó adatainak jogszabályban meghatározott körét a jegyző legalább évente a helyben szokásos módon közzéteszi.

1. A helyi önkormányzat a pénzügyi, ügyviteli, ügyintézési és egyéb alapvető feladatok egységes szabályok szerinti elvégzését, átláthatóságát biztosító - az állami informatikai rendszerrel összekapcsolható - informatikai rendszert működtet, mely a folyamatos pénzügyi állami ellenőrzés eszközeként is szolgál. A rendszerben kötelezően nyilvántartandó adatok körét jogszabály határozza meg.

1. A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.

(9) A feladatfinanszírozási rendszer keretében az Országgyűlés a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott módon a helyi önkormányzatok

a) kötelezően ellátandó, törvényben előírt egyes feladatainak - felhasználási kötöttséggel - a feladatot meghatározó jogszabályban megjelölt közszolgáltatási szintnek megfelelő ellátását feladatalapú támogatással biztosítja, vagy azok ellátásához a feladat, a helyi szükségletek alapján jellemző mutatószámok, illetve a lakosságszám alapján támogatást biztosít,

b) az a) pontba nem tartozó feladatainak ellátásához felhasználási kötöttséggel járó, vagy felhasználási kötöttség nélküli támogatást nyújthat.

(10)  Az (1) bekezdés szerinti támogatás biztosítása a következő szempontok figyelembevételével történik:

a) takarékos gazdálkodás,

b) a helyi önkormányzat jogszabályon alapuló, elvárható saját bevétele,

c) a helyi önkormányzat tényleges saját bevétele.

(11) A figyelembe veendő bevételek körét és mértékét törvény határozza meg.

(12)  A feladatfinanszírozási rendszernek biztosítania kell a helyi önkormányzatok bevételi érdekeltségének fenntartását.

(13) A feladatalapú támogatást a helyi önkormányzat éves szinten kizárólag az ellátandó feladatainak kiadásaira fordíthatja. Az ettől eltérő felhasználás esetén a helyi önkormányzat köteles a támogatás összegét - az államháztartásról szóló törvényben meghatározott kamatokkal terhelve - a központi költségvetésbe visszafizetni.

36. §

1. A képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit gazdasági programban, fejlesztési tervben rögzíti, melynek elkészítéséért a helyi önkormányzat felelős.

1. A gazdasági program, fejlesztési terv a képviselő-testület megbízatásának időtartamára vagy azt meghaladó időszakra szól.

1. A gazdasági program, fejlesztési terv helyi szinten meghatározza mindazokat a célkitűzéseket és feladatokat, amelyek a helyi önkormányzat költségvetési lehetőségeivel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti és gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével a helyi önkormányzat által nyújtandó feladatok biztosítását, színvonalának javítását szolgálják.

1. A gazdasági program, fejlesztési terv - a megyei területfejlesztési elképzelésekkel összhangban - tartalmazza, különösen: az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó fejlesztési elképzeléseket.

1. A gazdasági programot, fejlesztési tervet a képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül fogadja el. Ha a meglévő gazdasági program, fejlesztési terv az előző ciklusidőn túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül köteles felülvizsgálni, és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni vagy módosítani.

(6) A költségvetési rendelet tárgyalását megelőzően külön törvényben meghatározott költségvetési koncepciót  kell  előterjeszteni.

(7)A Képviselő-testület a koncepció tárgyalásával egyidőben, legkésőbb tárgyév november 30. napjáig dönt a helyi adókról és az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok bérleti díjairól.

Az önkormányzat vagyona

37. §

1. Az önkormányzat törzsvagyonát, valamint a forgalomképes, a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakkal való gazdálkodási előírásokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

2. Az önkormányzat a vagyonáról folyamatosan elszámol.A következő évet előkészítő közmeghallgatás egyik napirendjeként a polgármester tájékoztatást ad az önkormányzat vagyoni helyzetéről.

Az önkormányzat és intézményei gazdálkodásának ellenőrzése

38. §

(1) A jegyző köteles - a jogszabályok alapján meghatározott - belső kontrollrendszert működtetni, amely biztosítja a helyi önkormányzat rendelkezésére álló források szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.

(2)A jegyző köteles gondoskodni - a belső kontrollrendszeren belül - a belső ellenőrzés működtetéséről az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók és a nemzetközi belső ellenőrzési standardok figyelembevételével. A helyi önkormányzat belső ellenőrzése keretében gondoskodni kell a felügyelt költségvetési szervek ellenőrzéséről is.

(3) A helyi önkormányzatra vonatkozó éves ellenőrzési tervet a képviselő-testület az előző év december 31-éig hagyja jóvá.

(4) A Pénzügyi és településfejlesztési bizottság a helyi önkormányzatnál és intézményeinél

a) véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit;

b) figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyon növekedés, -csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat;

c) vizsgálja az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését;

d) ellátja a képviselő-testület rendeletében meghatározott feladatokat.

(5) A Pénzügyi és Településfejlesztési bizottság vizsgálati megállapításait a képviselő-testülettel haladéktalanul közli. Ha a képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet vagy a szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek.

 (6) Az önkormányzat és intézményei gazdálkodásának belső ellenőrzéséről a Mohácsi Többcélú Kistérségi  Társulás útján gondoskodik.

38/A §

Helyi népszavazás

A képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt a választópolgárok 25%-a kezdeményezte.

Záró rendelkezés

39. §

(1) E rendelet 2018. június 1. napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 9/2017 (VIII.01.) számú önkormányzati rendelet.

Dunaszekcső, 2018. május 28.

Ez az önkormányzati rendelet Dunaszekcső községben kihirdetésre került.

Dunaszekcső, 2018. május 29.