1. § E rendelet célja Hajmás Község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása

2. § A helyi védelem célja Hajmás településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme és jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

3. § A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja

4. § E rendelet alkalmazásában használt fogalmak

5. § (1) A helyi védelem alatt álló művi érték a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

(2) A helyi védelem feladata

(3) Helyi védelem alatt állnak az e rendelet 1/a és 1/b. mellékletében szereplő, védetté nyilvánított művi értékek.

(4) A helyi védelem alá helyezést vagy megszűntetést bármely természetes vagy jogi személy kezdeményezheti írásban Hajmás község polgármesteréhez benyújtott levélben, az alábbiak benyújtásával:

(5) A helyi védelemben részesítési vagy a védelem megszűntetési javaslatot a helyben szokásos módon – az önkormányzat hirdetőtábláján – legalább 30 napra közzé kell tenni, és erről írásban értesíteni kell:

(6) A helyi védelem alá helyezésről, illetve annak megszüntetéséről a polgármester előterjesztésére a képviselő-testület dönt e rendelet módosításával.

(7) A helyi védett művi értéket az önkormányzat erre a célra készített táblával megjelölheti.

(8) Tilos a helyi védelem alatt álló érték elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.

(9) A helyi védelem megszűntetése csak a védett érték megsemmisülése, reális költségen helyre nem állítható károsodása, életveszélyes állapot megszűntetése és a védett érték megszűntetéséhez fűződő jelentős közérdek esetén kezdeményezhető. A védett érték bontására csak a védettség megszűntetését követően kerülhet sor.

6. § (1) Az egyedi védelem Hajmás jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét és táji környezetét meghatározó helyi értékekre terjed ki, amelyek e rendelet 1/a. mellékletében felsoroltak, 1/b. mellékletében térképen ábrázoltak.

(2) A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartásáról a települési főépítész, annak hiányában a jegyző nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:

7. § (1) A védett helyi művi értéket a rendeletetésének megfelelő célra kell használni. A használat az érték fennmaradását nem veszélyeztetheti.

(2) A védett helyi művi érték jókarbantartása, állapotának védelme a tulajdonos kötelessége. A védett érték károsodása esetén a tulajdonosnak helyrehozatali kötelezettsége van.

(3) A védelem a művi értékek anyaghasználatára, tömegformálására, homlokzati kialakítására terjed ki.

(4) A védett helyi művi érték tulajdonosa az érték megóvása érdekében kérheti az önkormányzat anyagi támogatását, ha az önkormányzat éves költségvetésében erre pénzügyi keretösszeget biztosít.

(5) Helyi védelem alatt álló épület esetén a védettség nem zárja ki az épület korszerűsítését, átalakítását, bővítését, de az épület eredeti karakterét meg kell tartani, az alábbiak szerint:

8. § Helyi védelem alatt álló épület esetén

9. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek:

(2) A településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

10. § (1) A településkép védelme szempontjából kiemelt területek:

(2) A településképi védelme szempontjából kiemelt területek lehatárolását e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

11. § (1) Az épületek anyaghasználata nem lehet eltérő a településen hagyományosan használt építőanyagoktól.

(2) A homlokzatképzés és a tetőhéjalás nem lehet a környezettel nem harmonizáló, kirívó színű.

(3) Az épületek tetőhéjalása nem lehet trapézlemez, hullámpala, műanyag hullámlemez, bitumenes lemez, bitumenes zsindely.

(4) A település közigazgatási területén állandó használatra szánt, hatósági műszaki engedéllyel nem rendelkező lakókocsi, és egyéb bódé jellegű építmény nem helyezhető el.

12. § (1) Az épületeket az illeszkedés szabályai szerint, a kialakult állapotnak megfelelően kell telepíteni és a hagyományos építészeti karakternek megfelelően kell kialakítani.

(2) Az utcai előkert mérete azonos kell legyen az épület környezetében levő utcaszakaszon jellemző előkertekkel.

(3) A lakóépületeket szimmetrikus magastetővel lehet megépíteni, jellemzően 35-45^o-os tetőhajlásszöggel, a beépítési magasságot a helyi építési szabályzat határozza meg. A tetőfelépítmény a tetősík legfeljebb 30%-át foglalhatja el. Kis lejtésű tető a tető vetületének legfeljebb 20%-án alkalmazható. A tetőfedés anyaga kerámiacserép, vagy azzal színben megegyező betoncserép lehet.

(4) A homlokzati architektúra illeszkedjen a település hagyományos elemeihez, a homlokzaton természetes anyagokat (vakolat, fa, tégla, kő, beton, műkő) lehet alkalmazni, a színezés a természetes földszínek pasztell színárnyalata lehet.

(5) A melléképületeket a főépület utcai takarásában lehet elhelyezni, ahhoz illeszkedő tömegformálással és anyaghasználattal.

(6) A kerti építményeket a lakóház utcai homlokzati síkjától legalább 3 m-rel hátrább lehet elhelyezni.

(7) Az utcai kerítés magassága legfeljebb 1,5 m lehet, legalább 40%-ban áttört kialakítású lehet. Kerítésként legfeljebb 1,5 m magas élősövény is alkalmazható áttört kapukkal.

(8) Lakótelkenként egy kocsibehajtó létesíthető.

(9) A kertek első részét díszkertként lehet kialakítani és fenntartani. A fás szárú növények közül a gyümölcsfákon kívül őshonos fafajokat lehet ültetni.

13. § (1) Az épületeket jellemzően szimmetrikus magastetővel lehet kialakítani, attól eltérni legfeljebb a tető vetületének 20%-án lehet. A tetőfedés égetett kerámiacserép lehet.

(2) A homlokzaton természetes anyagokat (vakolat, fa, tégla, beton, műkő) lehet használni. A homlokzatszínezés a természetes földszínek pasztell árnyalata lehet.

(3) Telken belül háromszintű növényültetést kell alkalmazni.

14. § (1) A területen csak egyszintes, magastetős épületek létesíthetők.

(2) A homlokzaton természetes anyagokat (vakolat, fa, tégla, beton, műkő) lehet használni.

(3) Telken belül háromszintű növényültetést kell alkalmazni.

15. § (1) Az épületek elhelyezésénél a tájba illesztésre és takarásra őshonos fafajokat lehet alkalmazni.

(2) Dombgerincre nem helyezhető épület.

(3) Az építmények homlokzatain és tetőin természetes földszíneket lehet alkalmazni.

(4) Csak áttört, lábazat nélküli kerítés építhető.

16. § (1) A település villamosenergia-ellátásának, táv- és hírközlésének nyomvonalas létesítményei elhelyezhetők, de törekedni kell a felszín alatti elhelyezésre.

(2) A település ellátásához szükséges közmű műtárgyak (transzformátor, kapcsolószekrény, gáznyomás szabályozó, szennyvízátemelő) a közterület látványát nem zavaró módon, növényzettel takartan helyezhetők el.

(3) A településkép védelme szempontjából kiemelt – a 3. mellékletben térképen ábrázolt – területeken

17. § (1)² A település közigazgatási területén reklámhordozók és reklámok elhelyezése, közzététele a településkép védelméről szóló törvény (a továbbiakban: településképi törvény) és a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló Korm. rendelet, illetve e rendelet előírásainak megfelelően lehetséges.

(2) A településkép védelme szempontjából kiemelt – a 3. mellékletben térképen ábrázolt – területeken reklámhordozó és reklám nem helyezhető el.

(3) A település közigazgatási területén építmény homlokzatán, építési telek kerítésén, kerítéskapuján és támfalán kizárólag az ingatlan rendeltetési egységeiben folytatott kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó saját vállalkozást népszerűsítő berendezés (cég- és címtábla, cégér és ilyen célú reklám) helyezhető el, a településképre vonatkozó előírások betartásával.

(4) Beépítésre nem szánt terület övezeteiben önálló reklámberendezés mérete a 2 m² nagyságot, a reklámhordozót tartó berendezések teljes magassága a 6 métert nem haladhatja meg.

(5) A saját vállalkozást népszerűsítő berendezések tartó-, illetve hordozó szerkezeteit, felületeit úgy kell kialakítani, hogy azok méretei, arányai és alkalmazott anyagai illeszkedjenek az érintett épület (építmény) építészeti megoldásaihoz, illetve a településképi környezethez.

(6) Utasváró felületének legfeljebb 30 %-án – egységes felületet alkotva – helyezhető el reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés. Az utasváró tetején reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés nem helyezhető el.

(7) A reklámhordozók és reklámhordozót tartó berendezések szerkezeti alapszínének és formájának típusonként azonosnak kell lennie.

18. § (1) Közmű- és klímaberendezés kültéri egysége, gáznyomás-szabályozó, gázmérő és gázvezeték az épületek homlokzatán közterületről látható módon nem helyezhető el.

(2) Az utcai épületek utcai homlokzatán és az utcai homlokzatsíktól 5 m-en belül távközlési telekommunikációs eszköz, mesterséges szellőző és égéstermék kivezető nem helyezhető el.

(3) Napelemes panel, napkollektor csak az épület tetősíkján helyezhető el, a tetősíkkal azonosan. Az utcai tetőfelületen nem helyezhető el napelem, napkollektor.

(4) Új épület és jelentős átalakítással, bővítéssel járó építés esetén az ingatlan villamosenergia, valamint táv- és hírközlési hálózat bekötése csak földkábellel csatlakozhat a gerincvezetékhez.

18/A. § Hajmás Község Önkormányzat képviselő-testülete az alábbi hatósági hatásköröket:

19. § (1) A településkép védelme érdekében a tulajdonos, beruházó, vagy a tervező (továbbiakban együtt: építtető) kérelmére az önkormányzati főépítész illetve ha önkormányzati főépítész nincs alkalmazásban, akkor a polgármester (a továbbiakban: konzultáció felelőse), a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül, a településképi követelményekről tájékoztatást ad és e rendelet szabályai szerint szakmai konzultációt biztosít.

(2) A kérelem papír alapon vagy elektronikus formában nyújtható be az önkormányzat címére (Hajmás, Templom tér 1.) , illetve ügyfélkapun vagy hivatali kapun keresztül.

(3) A kérelemnek az alábbiakat kell tartalmaznia:

(4) Kezdeményezhető a szakmai konzultáció

(5) Kötelező a szakmai konzultáció

(6) A szakmai konzultáció az önkormányzat hivatalos helyiségében, vagy – a kérelem benyújtójának kérésére – a helyszínen is lefolytatható.

(7) A szakmai konzultációról a konzultáció felelőse emlékeztetőt készít, amelyben rögzíti a felvetett javaslatok lényegét, illetve a konzultáció felelősének nyilatkozatát.

(8) A konzultációról a konzultáció felelőse nyilvántartást vezet.

20. §⁴ (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni reklámhordozók és reklámok elhelyezése, valamint építmény rendeltetésének módosítása és rendeltetési egységei számának megváltoztatása esetén.

(2) A településképi bejelentési eljárás a kérelmező, építtető (a továbbiakban: bejelentő) kérelmére indul.

(3) A kérelmet a polgármesterhez kell benyújtani a 4. melléklet szerinti formanyomtatványon elektronikus úton vagy- természetes személy esetén -papír alapon.

(4) A településképi bejelentési eljárás során a polgármester dönt a településtervek tartalmáról és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló Korm. rendeletben meghatározottak szerint.

(5) A polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntése ellen Hajmás Község Önkormányzat Képviselő-testületénél lehet fellebbezéssel élni.

21. §⁵ (1) E rendelet szerinti településképi követelmények teljesülését, a településképi bejelentési kötelezettség teljesítését a polgármester ellenőrzi..

(2) Amennyiben a polgármester az (1) bekezdésben szerinti ellenőrzés során, vagy közérdekű bejelentés alapján a településképi követelmények megsértését észleli, úgy a jogszabályban foglaltak szerinti településkötelezési eljárást folytat le. A polgármester megfelelő határidő biztosításával végzésben hívja fel az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértés megszüntetésére.

(3) A (2) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén a polgármester hatósági határozatában - a településképi követelmények teljesülése érdekében - az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására - és ezzel egyidejűleg a településkép-védelmi bírság megfizetésére kötelezi.

(4) Településképi kötelezési eljárást kell lefolytatni a településképi bejelentés nélkül vagy attól eltérően végzett reklámelhelyezések és rendeltetésváltozások esetében.

(5) A településképi követelmények településképi kötelezésben megállapított határidőre történő nem teljesítése során az ingatlan tulajdonosával szemben kiszabható településkép-védelmi bírság legkisebb összege 100.000 forint, felső határa természetes személyek esetén kettőszázezer forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén egymillió forint lehet.

(6) A kötelezettnek a településkép-védelmi bírságot a határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül kell megfizetnie Hajmás Község Önkormányzat számlájára. Kérelemre a polgármester 12 havi részletfizetési kedvezményt adhat.

(7) A be nem fizetett településkép-védelmi bírság a településképi törvény rendelkezései alapján köztartozásnak minősül, ami adók módjára hajtandó be és Hajmás Község Önkormányzatának a bevételét képezi.

22. § (1) A helyi védelem alatt álló művi értékek helyreállítási és felújítási költségeihez az önkormányzat egyedi kérelemre az éves költségvetésében meghatározott mértékig támogatást adhat.

(2) A vissza nem térítendő támogatás mértéke az igazolt költségeknek legfeljebb az 50%-a lehet.

(3) A támogatás felhasználásáról a kérelmezővel a képviselőtestület felhatalmazásával a polgármester támogatási szerződést köt.

(4) A támogatás kifizetése a támogatási szerződés alapján, műszaki ellenőr által leigazolt számla alapján történhet.

(5) A helyi védelem alatt álló művi érték tulajdonosa, kezelője, használója adókedvezményben vagy mentességben részesíthető, melyeknek mértékét a helyi adókról szóló önkormányzati rendelet állapítja meg.

23. § Jelen rendelet 2018. október 1-jén lép hatályba.

24. § E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Hajmás községi Önkormányzat Képviselő-testületének a Hajmás helyi építési szabályzatáról szóló 1/2004.(I.30.) önkormányzati rendelet 3. §. (4) bekezdés d) pontból a „Az utcai homlokzatszélesség 8,5 m-nél több nem lehet (keresztszárny az utcai homlokzatsíktól minimum 4,5 méterre építhető). Az épületek tetőfedése cserép, betoncserép; a tető hajlásszöge 30-45o közötti lehet.” szövegrésze, 4. §. (4) bekezdése, 6. §. (6) bekezdése, 10. §. (3) bekezdésből a „.Az épületek tetőfedése – a nagy fesztávú csarnokszerkezetek kivételével - cserép, betoncserép; a tető hajlásszöge 30-45o közötti lehet. A nagy fesztávú csarnokszerkezetek – tárolók, állattartó épületek, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl. LINDAB cserepeslemez, stb.) vagy fémlemez fedéssel is építhetők.” szövegrésze, 16. § (3) bekezdése, 17. §-a, valamint a 2. melléklete.