Paks Város Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. §. (1) bekezdés, 9/B. § (2) bekezdés a) pontjában, b) pontjában és 13. §-ában meghatározott feladatkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13.§ (1) bekezdésében, valamint a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településfejlesztési eszközökről, valamint az egyes sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 32.§ és 36.§-ban foglaltakra figyelemmel, a helyi adottságoknak megfelelően a partnerségi egyeztetés szerinti érintettek, a 9. számú mellékletben megjelölt véleményezési jogkörben eljáró államigazgatási szervek, valamint az érintett területi és települési önkormányzatok véleményének kikérésével az építés helyi rendjének biztosítása érdekében a következőket rendeli el:

1. MÓDOSÍTÓ RENDELKEZÉSEK

1. § (1) Paks Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 33/2016. (VIII. 22.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: HÉSZ) 4. §-a a következő 6/a. ponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában:)

„6/a. Gyalogos átjárás: Az SZT-n jelölt nyomvonalon terepszinten és/vagy az épületen át gyalogos közlekedést biztosítani kell.”

(2) A HÉSZ 4. § 17. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában:)

„17. Megtartásra javasolt épület: a városnak az SZT-n jelölt, történetileg kialakult, hagyományos, vagy egyéb okból megtartandó – de nem védett – épülete.”

2. § A HÉSZ 48. § (1) bekezdése a következő ba) ponttal egészül ki:

[A településközpont övezet az alábbi építési övezetekre oszlik:]

„ba) Vt-3 új városközpont övezetei;”

3. § A HÉSZ XIII. fejezete a következő 42/A. alcímmel egészül ki:

„42/A. „Vt-3” JELŰ ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI

50/A. § (1) A „Vt-3.1” jelű övezetben

a) elhelyezhető funkciók: igazgatási funkciójú rendeltetési egységek elhelyezésére szolgál, de a beépített alapterület maximum 50%-áig elhelyezhetők más, az OTÉK által az intézményterületen megengedett funkciók is,

b) a szükséges parkolók 100 %-ban az épület és a csatlakozó közterületek alatt kialakított mélygarázsban biztosítandók,

c) az övezet északkeleti, kötelező építési vonalán a homlokzatmagasság legfeljebb 9,0 m lehet.

(2) A „Vt-3.2” jelű övezetben

a) elhelyezhető funkciók: minden, az OTÉK által az övezetben megengedett rendeltetés,

b) a tervezett funkciók gépkocsiszükségletét 100%-ban telken belül, de azon belül is minimum 75%-ban terepszint alatt kell biztosítani,

c) a Konzervgyári sétány felé: kötelező zárt homlokzatképzés, ebben az irányban az épület homlokzatmagassága 13,5 méter lehet,

d) a tömb többi oldalán a homlokzatok tagolhatók, itt a homlokzatmagasság 10,5 méter lehet,

e) a tömbök keleti oldalán gépkocsitároló a földszinten is elhelyezhető,

f) ha a más jogszabályok által előírt parkolókon felül további (közcélú) parkoló épül (a földszinten), úgy a földszint feletti beépítési mérték további 5%- ban növelhető úgy, hogy abba a közcélú parkolók nem számítanak bele,

g) az épületeket a földszinten hátrahúzott homlokzattal árkádosítva kell kialakítani,

h) a telkek építési helyen belüli része földszinten 100%-ban beépíthető, de a földszint feletti tetőket zöldtetőként kell kialakítani,

i) földszint felett a beépítettség 50%-os lehet.”

4. § A HÉSZ XIII. fejezete a következő 43/A. alcímmel egészül ki:

„43/A. „Vi-M” JELŰ ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI

51/A. § (1) A „Vi-M1” jelű övezetben

a) elhelyezhető funkciók: egészségügyi és igazgatási funkciójú/rendeltetésű épületek,

b) sajátos rendeltetése: egészségügyi központ,

c) az új épület parkolószükségletének 100 %-a telken belül, terepszinten illetve terepszint alatt biztosítandó,

d) a telken belül magánút kialakítható a parkolóegységek feltárásának biztosítására,

e) az övezetben álló épület északnyugati határvonalán a homlokzatmagasság legfeljebb 9,0 m lehet.

(2) A „Vi-M6” jelű övezetben

a) elhelyezhető funkciók: kizárólag Polgármesteri Hivatal,

b) az épület gyalogos megközelítése a csatlakozó közterekről több irányból is biztosítandó a tervezési koncepció függvényében,

c) a szükséges parkolók 100 %-ban a telken belül kialakított mélygarázsban biztosítandók,

d) a telek be nem épített keleti részén kialakítandó reprezentatív köztér, mely „dísztér” jellegűen építendő ki az alábbiak szerint:

da) az átmenő gépkocsiforgalom nem megengedett, gépkocsik kizárólag fenntartási céllal hajthatnak rá,

db) túlnyomó részben burkolt,

dc) burkolata: ömlesztett ágyazaton terméskő díszburkolat,

dd) teljes felületének fásítása: min. 1 db díszfa/300 m²,

de) környezet-alakítási terv készítése kötelező.

(3) A „Vi-M7” jelű övezetben

a) elhelyezhető funkciók: kereskedelmi, szolgáltató, kulturális, közösségi szórakoztató és sport,

b) a szükséges parkolók közhasználatú funkciók esetén a környező közterületeken biztosíthatók, míg kereskedelemi, szolgáltató funkciók esetén 100%-ban épületen belül alakítandók ki,

c) az övezetben közcélú átjárás biztosítandó, az SZT-n a konzervgyár épületén keresztül jelölt „gyalogos átjárás” nyomvonaltól jobbra és balra egy-egy traktusszélességgel eltérhet,

d) az épület tetején napelemek elhelyezhetők oly módon, hogy az elemek oldalról és hátulról ne mutassanak zavaró képet a közterület felé.

(4) A „Vi-M8” jelű övezetben

a) elhelyezhető funkciók: nevelési, oktatási rendeltetést szolgáló épületek,

b) sajátos rendeltetése: oktatási,

c) a tervezett funkciók gépkocsiparkoló-szükségletét 75%-ban telken belül kell biztosítani, míg a maradék biztosítható a csatlakozó közterületeken is,

d) a Duna allé felé kötelező építési vonal: ebbe az irányba zárt épülettömeg alakítandó ki,

e) az épületek főbejáratai a Duna allé felől (észak) alakítandók ki.

(5) A „Vi-M9” jelű övezetben:

a) sajátos rendeltetése: rendészet, katasztrófavédelem,

b) technológiai jellegű építmény magassága meghaladhatja az övezetben megengedett épületmagasság értéket,

c) a burkolt felületekről a csapadékot zárt tározóba kell gyűjteni és a városi csatornahálózatba késleltetetten beengedni.

(6) A „Vi-M10” jelű övezetben:

a) sajátos rendeltetése: atomerőművi látogató központ

b) a területen épület építése kizárólag a mértékadó árvízszint fölött legalább +1 m-rel való föltöltés esetén lehetséges,

c) a beépíthetőség feltételeinek tisztázására Telepítési Tanulmányterv készítése kötelező, melynek az övezet teljes területére ki kell terjednie még akkor is, ha az építési beruházás annak csak egy részére tervezett, a terület beruházásait csak az önkormányzat által elfogadott Telepítési Tanulmánytervben foglaltaknak megfelelően szabad megvalósítani, a Telepítési Tanulmánytervnek min. 50 cm-enként szintvonalas tereprendezési tervet is tartalmaznia kell, mely a kijelölt ingatlan területén túli min. 10 m-es sáv meglévő szintvonalait is ábrázolja,

d) a terület föltöltése a mellette lévő V-2 jelű övezet területén is megvalósulhat, és a föltöltés rézsűje nem lehet meredekebb 50%-osnál,

e) a területen kizárólag oktatási-kutatási, ismeretterjesztési és turisztikai célú rendeltetések helyezhetők el,

f) a rendeltetéshez előírt számú gépkocsi- és busz parkolóhelyet kizárólag telken belül szabad elhelyezni, annak telken kívüli elhelyezése csak akkor lehetséges, ha arról az érdekelt és az önkormányzat településrendezési szerződésben megállapodott,

g) a kialakított ingatlant elkeríteni nem szabad.”

5. § A HÉSZ XIII. fejezete a következő 45/A. alcímmel egészül ki:

„45/A. „Gksz-2” JELŰ ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI

53/A. § A „Gksz-2.2” jelű övezetben

a) elhelyezhető funkciók: minden, az OTÉK által az övezetre megengedett rendeltetés,

b) a szükséges parkolók 100 %-ban telken belül biztosítandók,

c) az időszakos használatok figyelembevételével biztosítani kell a kialakított parkolóhelyek közcélra való használhatóságát

d) az épület tetején napelemek elhelyezhetők oly módon, hogy az elemek oldalról és hátulról ne mutassanak zavaró képet a közterület felé.”

6. § (1) A HÉSZ 61. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„e) K-KÖ az épületnek minősülő, nem közlekedési területen belül elhelyezett közlekedési és a közlekedőket kiszolgáló építmények valamint közműtelepek területei;”

(2) A HÉSZ 61. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

„i) K-Z/Dp a Duna-parti rekreációs terület.”

7. § A HÉSZ XIII. fejezete a következő 60/A. alcímmel egészül ki:

„60/A. Duna-parti rekreációs terület

68/A. § (1) Elhelyezhető funkciók: rekreációs, pihenési, sport, szórakoztatási, oktatási-kutatási, kulturális, ismeretterjesztési és turisztikai célú rendeltetések.

(2) A terület beépítése kizárólag a mértékadó árvízszint fölött legalább +1 m-rel való föltöltés esetén lehetséges.

(3) A beépíthetőség feltételeinek tisztázására Telepítési Tanulmányterv készítése kötelező. A Telepítési Tanulmánytervnek az övezet teljes területére kell kiterjednie még akkor is, ha az építési beruházás annak csak egy részére tervezett.

(4) A terület föltöltése a mellette lévő V-2 jelű övezet területén is megvalósulhat, de a föltöltés rézsűje nem lehet meredekebb 50%-osnál.

(5) A rendeltetéshez előírt számú gépkocsi parkolóhelyet kizárólag telken belül szabad elhelyezni, annak telken kívüli elhelyezése kizárólag akkor lehetséges, ha arról az érdekelt és az önkormányzat településrendezési szerződésben megállapodott.

(6) A terület ingatlanjait elkeríteni nem szabad.

(7) A területet a föltöltés befejezése utáni első téli időszak után 1 éven belül előfásítani kell.

(8) A terület beruházásait csak az önkormányzat által elfogadott Közterület-alakítási Terv birtokában szabad megvalósítani. A Közterület-alakítási Tervnek min. 50 cm-enként szintvonalas tereprendezési tervet is tartalmaznia kell, mely a kijelölt ingatlan területén túli min. 10 m-es sáv meglévő szintvonalait is ábrázolja.”

8. § A HÉSZ 69. § (4a) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

[A KÖp jelű parkolási célú közlekedési terület előírásai:]

„f)  közterület-alakítási terv készítése kötelező.”

9. § (1) A HÉSZ 73. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A város vízgazdálkodási területei az alábbi övezetekre tagolódnak:]

„b)  „V-2” jelű övezet – Duna menti rekreációs terület

az övezeten belül részletes geodéziai felmérés és konkrét igények alapján a vízparton – a szükséges szakhatósági engedélyek birtokában – rekreáció céljára szolgáló építmények elhelyezhetők.”

(2) A HÉSZ 73. § (2) bekezdésének második e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A város vízgazdálkodási területei az alábbi övezetekre tagolódnak:]

„f) „V-6” jelű övezet - folyóvizek, állóvizek medre és parti sávja.”

10. § A HÉSZ 65. alcíme a következő 73/A. §-sal egészül ki:

„73/A. § A V-2 jelű (vízgazdálkodási terület – Duna sportcélú parti sávja) területen:

a) a természetközeli vegetáció megőrzése érdekében csak olyan tereprendezés végezhető, mely a megengedett rendeltetések elhelyezésére szolgál, vagy a vízhez való lejutást segíti,

b) kizárólag rekreációs, pihenési, sport, szórakoztatási, oktatási-kutatási, kulturális, ismeretterjesztési és turisztikai célú rendeltetések helyezhetők el,

c) csak olyan rendeltetések helyezhetők el, melyekben az árvíz nem okoz visszafordíthatatlan kárt,

d) a rendeltetéshez előírt számú gépkocsi parkolóhelyet kizárólag telken belül szabad elhelyezni, annak telken kívüli elhelyezése kizárólag akkor lehetséges, ha arról az érdekelt és az önkormányzati településrendezési szerződésben megállapodott,

e) az ingatlanokat elkeríteni nem szabad,

f) a mederkarbantartási sávot szabadon kell hagyni,

g) a beruházásokat csak az önkormányzat által elfogadott  Közterület-alakítási Terv birtokában szabad megvalósítani, mely Közterület-alakítási Tervnek min. 50 cm-enként szintvonalas tereprendezési tervet is tartalmaznia kell, a kijelölt ingatlan területén túli min. 10 m-es sáv meglévő szintvonalainak ábrázolásával.”

11. § A HÉSZ XIV. fejezete a következő 68/E. alcímmel egészül ki:

„68/E. Kb-bkt Burkolt köztér célú, beépítésre nem szánt különleges terület

76/E. § A burkolt köztér célú, beépítésre nem szánt különleges területek a település zöldfelületi és szabadtér rendszerének részei, ahol:

a) „közterület-alakítási terv”-et kell készíteni – a kiviteli terveket megelőzően –, melynek léptéke legalább 1:200,

b) burkolata nagy- vagy kiselemes, természetes vagy mesterséges kőből készülhet,

c) területének minden megkezdett 300 m2-ére legalább 1 db díszfát kell telepíteni,

d) amennyiben a díszfák burkolatba kerülnek, abban az esetben azok törzse körül minimum 2,25 m2 területen víz- és légáteresztő felületet kell biztosítani,

e) közmű elhelyezés csak a terület „közterület-alakítási terv”-ével összhangban kivitelezhető.”

12. § A HÉSZ XIV. fejezete a következő 68/F. alcímmel egészül ki:

„68/F. Kb-H/ih inert hulladékhasznosító, beépítésre nem szánt különleges terület

76/F. § (1) A terület inert hulladékhasznosító rendeltetés elhelyezésére szolgál.

(2) A hulladékhasznosítási tevékenység megszűnése után legfeljebb 1 éven belül a terület rekultivációját a terület tájba illesztésével el kell végezni.”

13. § A HÉSZ XV. Fejezete helyébe a következő fejezet lép:

„XV. FEJEZET

EGYES SPECIÁLIS FEJLESZTÉSI TERÜLETEK ELŐÍRÁSAI

69. POLLACK MIHÁLY UTCÁTÓL ÉSZAKRA FEKVŐ LAKÓTERÜLET ELŐÍRÁSAI

77/A. § (1) A Pollack Mihály utcától északra fekvő lakóterület kisvárosias lakóterületei az alábbi építési övezetekre oszlanak:

a) Lk-5.1 intenzív többszintes, többlakásos „társasházak” lakóterülete;

b) Lk-5.2 többszintes, többlakásos „társasházak” lakóterülete;

c) Lk-5.7 intenzív kisvárosias, kistársasházas lakóterület.

d) Lk-5.8 kisvárosias, kistársasházas lakóterület.

(2) A Pollack Mihály utcától északra fekvő lakóterület Lk jelű építési övezeteiben:

a) csak áttört kerítés létesíthető,

b) építési anyagok: a homlokzatokon elsősorban hagyományos építőanyagok, mint például vakolat, tégla, kő, cserép, fa, üveg alkalmazhatók.

(3) Az Lk-5.1 és 5.2 jelű építési övezetekre vonatkozó egyéb szabályozási előírások:

a) ahol építési vonal jelölt, az épület előkert felé néző homlokzatának legalább 80%-át az építési vonalra kell helyezni,

b) az épületek lapostetős kialakítással alakítandók ki,

c) az építési telkek teljes területére kertépítészeti tervet kell készíteni legalább 1:250 léptékben.

(4) Az Lk-5.1 jelű építési övezetben:

a) az épületek Pollack Mihály utca, valamint a Kb-s jelű övezetek felé néző homlokzatának előírásai:

aa) a homlokzatok párkánymagasságának 12,0 és 13,5 méter közé kell esnie,

ab) az épület 12,0 és 13,5 méter közé eső párkánymagasságú részének hossza nem lehet több mint 30,0 méter,

ac) a Pollack Mihály utcával, valamint a Kb-s jelű övezetek felé eső telekhatárral párhuzamos irányban a 30,0 méternél hosszabb épülettömeget meg kell szakítani egy maximum 4,5 méteres párkánymagasságú, minimum 12 méter hosszú épületrésszel.

b) az önálló rendeltetési egységek száma nem korlátozott,

c) a HÉSZ által előírt kötelezően biztosítandó gépjármű-várakozó helyek 90%-a zártan, a főépülettel egy tömbben, pinceszinti helyiségként alakítható ki,

d) a pinceszint azon részét, mely fölött épülettömeg nem található legalább 50%-ban, legalább 21 cm termőréteggel fedett zöldtetővel kell kialakítani,

e) az épületeket - több főépítmény és/vagy több ütemben való megvalósulás esetén is - tömbönként egységes anyaghasználattal kell kialakítani.

f) ahol a szabályozási tervlapon a „közterületi megnyitás” jel szerepel, ott az épületek földszintjén szolgáltatások is elhelyezhetőek az előkert közhasználatra való átadásával, mely esetben:

fa) a szolgáltatások gyalogos megközelítését a Kb-s, illetve Kb-bkt jelű övezet irányából mindenképpen biztosítani kell,

fb) az épület és a Kb-s vagy Kb-bkt jelű övezet területe közé eső területrészen kerítés létesítése nem megengedett.

(5) Az Lk-5.2 jelű építési övezetben:

a) a tömbökhöz csatlakozó Kb-s jelű övezet felé néző homlokzatokon a párkánymagasságának 9,0 és 11,0 méter közé kell esnie,

b) az önálló rendeltetési egységek száma nem korlátozott,

c) a HÉSZ által előírt kötelezően biztosítandó gépjármű-várakozó helyek 80%-a zártan, a főépülettel egy tömbben, pinceszinti helyiségként alakítható ki,

d) a pinceszint azon részét, mely fölött épülettömeg nem található legalább 50%-ban, legalább 21 cm termőréteggel fedett zöldtetővel kell kialakítani.

(6) Az Lk-5.7 jelű építési övezetekben:

a) az épületkialakítás magastetős, a tető hajlásszöge 35-45° közötti lehet,

b) a HÉSZ által előírt kötelezően biztosítandó gépjármű-várakozó helyek 66%-a csak zártan, a főépülettel egy tömbben, helyezhető el.

(7) Az Lk-5.8 jelű építési övezetekben:

a) az épületkialakítás magastetős, a tető hajlásszöge 35-45° közötti lehet,

b) építési anyagok: a homlokzatokon hagyományos építőanyagok, mint például vakolat, tégla, kő, cserép, fa, üveg alkalmazhatók.

(8) Az Lk-5.1 és 5.8 jelű építési övezetekben a „távlati fejlesztési terület” felirattal jelölt terület akkor építhető be, ha a Pollack Mihály utcától északra fekvő lakóterület további Lk 5.1, 5.2 és 5.7-es jelű területeinek telkei legalább 75%-ban beépültek.

77/B. § (1) A Pollack Mihály utcától északra fekvő lakóterület kertvárosias lakóterületei az alábbi építési övezetekre oszlanak:

a) Lke-3.1 oldalhatáros beépítésű kertvárosias lakóterületek;

b) Lke-3.2 sorházas beépítésű kertvárosias lakóterületek;

c) Lke-3.3 szabadonálló beépítésű kertvárosias lakóterületek.

(2) A Pollack Mihály utcától északra fekvő lakóterület kertvárosias lakóterületeire vonatkozó egyéb szabályozási előírások:

a) az épületkialakítás magastetős, a tető hajlásszöge 35-45° közötti lehet,

b) építési anyagok: a homlokzatokon elsősorban hagyományos építőanyagok, mint például vakolat, tégla, kő, cserép, fa, üveg alkalmazhatók,

c) az építési övezetekben csak áttört kerítés létesíthető.

(3) Az Lke-3.1 és 3.3 jelű építési övezetekben, ahol a szabályozási terv 6,0 méter kötelező előkertet jelöl, az előkertben építési telkenként 1 db gépkocsi elhelyezését biztosító nyitott-fedett gépjármű-várakozó hely létesíthető, melynek a kerítéssel és főépülettel egységes anyaghasználattal kell készülnie.

(4) Az Lke-3.2 jelű építési övezetekben sorház-egységenként:

a) több ütemben való megvalósulás esetén is az épületeket egységes anyaghasználattal kell kialakítani,

b) ha a szabályozási tervlap másképp nem rendelkezik, az övezetben az előkert mérete 3,0 méter,

c) az épületek közterület felé néző, bejárati homlokzati fala a közterületi telekhatártól legfeljebb 6,0 méterre lehet,

d) a fedett zárt gépkocsi tároló kapuja nem kerülhet az utcai - közterület felőli - telekhatárhoz 6,0 méternél közelebbre.

77/C. § (1) A Pollack Mihály utcától északra fekvő lakóterület tervezett településközpont vegyes területei a Vt-2.4 építési övezetbe tartoznak.

(2) Az övezet elsősorban a városrész alközpontjaként annak igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató funkcióinak elhelyezésére szolgál.

(3) A Pollack Mihály utcától északra fekvő lakóterület településközpont vegyes területeire vonatkozó egyéb szabályozási előírások:

a) a csatlakozó Kb-bkt jelű övezet irányába csak gyalogos megközelítést biztosító kereskedelmi/szolgáltató funkció helyezhető el, és a szolgáltatások gyalogos megközelítését a Kb-bkt jelű övezet irányából mindenképpen biztosítani kell,

b) ahol építési vonal jelölt, az épület előkert felé néző homlokzatának legalább 90%-át az építési vonalra kell helyezni,

c) az épületeket - több főépítmény és/vagy több ütemben való megvalósulás esetén is egységes építészeti koncepció és beépítési terv alapján, valamint egységes anyaghasználattal kell kialakítani,

d) építési anyagok: a homlokzatokon elsősorban hagyományos építőanyagok, mint például vakolat, tégla, kő, fa, üveg alkalmazhatók,

e) az önálló rendeltetési egységek száma nem korlátozott,

f) a HÉSZ által előírt kötelezően biztosítandó gépjármű-várakozó helyek 100%-a zártan, a főépülettel egy tömbben, pinceszinti helyiségként alakítható ki,

g) az építési telkek teljes területére kertépítészeti tervet kell készíteni legalább 1:250 léptékben,

h) a pinceszint azon részét, mely fölött épülettömeg nem található, legalább 50%-ban legalább 21 cm termőréteggel fedett zöldtetővel kell kialakítani,

i) a tömbbelsőbe benyúló F+1 szintes vagy annál alacsonyabb lapostetőket legalább 21 cm termőréteggel fedett zöldtetőként kell kialakítani.

(4) Ahol a szabályozási tervlapon a „közterületi megnyitás” jel szerepel, ott az épületek földszintjén szolgáltatások is elhelyezhetőek az előkert közhasználatra való átadásával, mely esetben:

a) a szolgáltatások gyalogos megközelítését a Kb-bkt jelű övezet irányából mindenképpen biztosítani kell,

b) az épület és a Kb-bkt jelű övezet területe közé eső területrészen kerítés létesítése nem megengedett.

(5) Az övezet épületei Pollack Mihály utca, valamint a Kb-bkt jelű övezetek felé néző homlokzatának előírásai:

a) a homlokzatok párkánymagasságának 13,0 és 14,5 méter közé kell esnie;

b) az épület 13,0 és 14,5 méter közé párkánymagasságú részének hossza nem lehet több mint 50,0 méter;

c) a Pollack Mihály utcával valamint a Kb-bkt jelű övezetek felé eső telekhatárral párhuzamos irányban az 50,0 méternél hosszabb épülettömeget meg kell szakítani egy maximum 8,0 méteres párkánymagasságú, minimum 12 méter hosszú épületrésszel,

d) az övezet Pollack Mihály utca és Gesztenyés utca sarkánál lévő tömbjének északnyugati sarkától 40,0 méter távolságig, a Kb-bkt jelű övezethez csatlakozó részen a párkánymagasság érték 17,5 méterre növelhető.

77/D. § A Pollack Mihály utcától északra fekvő lakóterületen a telekre előírt legkisebb zöldfelületre illetve a „telken belüli kötelező zöldfelület”-re vonatkozó előírások:

a) a telekre előírt legkisebb zöldfelületet úgy kell fásítani, hogy

aa) a díszfák lombkoronája általi fedettség(borítottság) a zöldfelület területének legalább az 1/3-át elérje,

ab) a fák lombkoronájának területét a 3.2. függelék B-oszlopában szereplő átmérő alapján kell számolni úgy, hogy a lombkoronák egymásra való fedésének területe csak egyszer számolható a fedettségbe,

ac) a fák törzsének távolsága nem lehet kisebb, mint a 3.2. függelék B-oszlopában szereplő átmérő ¾-e (75%-a);

b) az a) pontban előírt 1/3-os lombkorona-fedettséget úgy kell teljesíteni, hogy az a „telken belüli kötelező zöldfelület” területének legalább az ½-ét fedje;

c) az a) és b) pontokban előírt lombkorona-fedettség aránya a 3.2. függelék „lomblevelű díszfák” illetve „fontosabb fenyőfélék” között 5:1 lehet; fenyőféléket a fenti aránynál nagyobb mértékben nem szabad beleszámolni a minimálisan előírt fedettségbe.

77/E. § A Pollack Mihály utcától északra fekvő lakóterületen lévő KÖp jelű parkolási célú közlekedési terület övezetében:

a) a parkolóegységeket minden megkezdett 4 álláshelyenként 1 db díszfával fásítani kell;

b) a parkolóegységekhez tartozó díszfák törzse a parkoló burkolatának szegélyeitől 1,0-2,0 m között kell, hogy legyen;

c) amennyiben a díszfák burkolatba kerülnek, abban az esetben azok törzse körül minimum 2,25 m2 területen víz- és légáteresztő felületet kell biztosítani;

d) az övezetben – a kiviteli terveket megelőzően - parkolóegységenként „közterület-alakítási terv”-et kell készíteni, melynek léptéke legalább 1:250.

77/F. § A Pollack Mihály utcától északra fekvő lakóterületen lévő Zkp jelű közpark és Zkk jelű közkert területek övezeteiben:

a) „közterület-alakítási terv”-et kell készíteni - a kiviteli terveket megelőzően -, melynek léptéke legalább 1:200,

b) építmény a „közterület-alakítási terv” alapján bárhol elhelyezhető.

77/G. § A Pollack Mihály utcától északra fekvő lakóterületen lévő Kb-s jelű övezetek azon beépítésre nem szánt területek, melyek gyalogos sétány céljára kijelöltek, ahol:

a) „közterület-alakítási terv”-et kell készíteni- a kiviteli terveket megelőzően -, melynek léptéke legalább 1:200,

b) burkolata nagy- vagy kiselemes, természetes vagy mesterséges kőből készülhet,

c) területének minden megkezdett 100 m2-ére legalább 1 db díszfát kell telepíteni,

d) amennyiben a díszfák burkolatba kerülnek, abban az esetben azok törzse körül minimum 2,25 m2 területen víz- és légáteresztő felületet kell biztosítani.

77/H. § (1) Az utcák azon szakaszainak szintjét, melyek Kb-bkt és Kb-s, illetve Kb-s és Kb-s jelű övezetek között vannak, az övezetek csatlakozásának teljes hosszában:

a) ki kell emelni az útburkolat szintjéből, a Kb jelű övezetek burkolatának szintjére,

b)az utcák burkolatát e szakaszon meg kell szakítani és a csatlakozó Kb jelű övezet burkolatával megegyező módon kell kialakítani.

(2) A Kb-bkt jelű övezet területén a „közterület-alakítási tervnek” forgalomtechnikai tervvel összhangban kell készülnie, melynek biztosítania kell a gyalogos forgalom prioritását.

(3) A Kb-s jelű övezetben a „közterület-alakítási tervnek” biztosítania kell a gyalogos forgalom kizárólagosságát.

(4) A Kb-s és Kb-bkt jelű övezetben közmű elhelyezés csak a terület „közterület-alakítási terv-ével” összhangban kivitelezhető.

77/I. § A Pollack Mihály utcától északra fekvő lakóterületen:

a) a teljes közműellátás kiépítése szükséges,

b) az Lk-5.1, Lk-5.2 és Vt-2.4 jelű övezetek területén megvalósuló épületek energiaellátásánál a távhőszolgáltatás igénybevételét kell előnyben részesíteni,

c) közüzemű szennyvízátemelő műtárgy csak zajvédelemmel és bűzzárral ellátottan építhető, a műtárgy és az egyedileg megállapított védőtávolság igénye építési telekre nem eshet,

d) valamennyi telken telkenként kell a beépítés okozta többlet csapadékvizek visszatartását megoldani. A víz visszatartását szolgáló vízzáróan épített helyi záportározó medencéből a vizet csak késleltetve, fékezetten lehet a közhálózatba kivezetni. A tározó méretezésekor minden új burkolt (illetve burkolható, az övezetre vonatkozó kötelező zöldfelületen kívüli) m2 felületre 40 liter kapacitás biztosítása szükséges. A közterületi vízgyűjtőbe való kivezetés csak a járda burkolata alatt valósítható meg,

e) a helyi záportározóba vízgazdálkodási célra (locsolásra) vizet visszatartani nem lehet, arra külön tároló medence létesítése szükséges,

f) a fejlesztési területen új közép- és kisfeszültségű elosztó- és közvilágítási hálózat is csak földalatti elhelyezéssel építhető.”

14. § A HÉSZ harmadik része helyébe a következő rész lép:

„HARMADIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

70. HATÁLYBALÉPÉS

78. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(2) A rendelet rendelkezéseit a hatálybalépést követően indult ügyekben kell alkalmazni.

71. HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉS

79. § (1) Hatályát veszti a Paks Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 24/2003. (XII. 31.) önkormányzati rendelet.

(2) Hatályát veszti a változtatási tilalom elrendeléséről szóló 14/2016. (IV. 20.) önkormányzati rendelet.”

15. § (1) A HÉSZ 1. melléklet: Paks Város Szabályozási Terve B7, B10, B12, B13, B13a jelű 1/a melléklet: belterület szabályozási tervlapja, és K13, K22 jelű 1/b melléklet: külterület szabályozási tervlapjai a jelen rendelet 1. melléklet tervlapjai szerint módosulnak.

(2)   A HÉSZ 2. melléklet: Paks Város építési övezetek és övezetek paraméterei, 2.1 melléklet: Paks Város építési övezetek paraméterei táblázata jelen rendelet 2. melléklete szerinti táblázat 72/B, 72/C, 86/A, 86/B, 86/C, 86/D, 86/E, 127/A sorban foglaltakkal egészül ki.

(3)   A HÉSZ 2. melléklet: Paks Város építési övezetek és övezetek paraméterei, 2.1 melléklet: Paks Város építési övezetek paraméterei táblázata 82., 92. sor jelen rendelet 2. melléklete szerinti táblázat 82., 92. sorban foglaltak szerint módosul.

(4)   A HÉSZ 2. melléklet: Paks Város építési övezetek és övezetek paraméterei, 2.1 melléklet: Paks Város építési övezetek paraméterei táblázata 144. sor C oszlop cellájában a „vasúti pályaudvar, vasúti megállóhely” szövegrész helyébe a „vasúti pályaudvar, vasúti megállóhely, szolgáltatás-vendéglátás” szöveg lép.

(5)   A HÉSZ 2. melléklet: Paks Város építési övezetek és övezetek paraméterei, 2.2 melléklet: Paks Város övezetek paraméterei táblázata jelen rendelet 3. melléklete szerinti táblázat 19/A. és 22/A. sorában foglaltakkal egészül ki.

2. HATÁLYON KÍVÜL HELYEZŐ RENDELKEZÉSEK

16. § Hatályát veszti a HÉSZ 51. § (3) bekezdése, a HÉSZ 52. § (1) bekezdésének b) pontja, a HÉSZ 52. alcíme és az azt követő 60. §-a, a HÉSZ 65. § (3) bekezdése, a HÉSZ 2.1. mellékletének 91., 120., 121., 137. és 139. sora és a HÉSZ 2.2 mellékletének 16. és 18. sora.

3. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

17. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A rendelet rendelkezéseit a hatálybalépést követően indult ügyekben kell alkalmazni.

Paks, 2019. április 29.

                Szabó Péter                                                                                    Dr. Blazsek Balázs

                polgármester                                                                                   címzetes főjegyző

* A képviselő-testület a rendeletet a 2019. április 24-i ülésen fogadta el.

Kihirdetési záradék:

A rendelet 2019. április 29-én kihirdetésre került.

                                                                                                                                   Dr. Blazsek Balázs

                                                                                                                                   címzetes főjegyző