1. § A rendelet hatálya Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzatának tulajdonában lévő, bérbeadás útján hasznosított lakások (a továbbiakban: bérlakás) elidegenítésére terjed ki.

2. § A rendelet hatálya alá tartozó bérlakások elidegenítése az arra jogosulttól származó vételi szándéknyilatkozat alapján történhet.

3. § (1)² Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) a bérlakás elidegenítésével kapcsolatos feladatok előkészítésével és lebonyolításával a Csepeli Ingatlanhasznosítási Nonprofit Kft.-t (a továbbiakban: Kezelő) bízza meg.

(2) A bérlakás elidegenítésére vonatkozó döntés meghozatalára a Kezelő javaslata alapján a Szociális, Egészségügyi és Fogyatékosügyi Bizottság (a továbbiakban: SZEFOB) jogosult.

(3) Az Ady Endre úttól északra, illetve a II. Rákóczi Ferenc úttól nyugatra eső területen található bérlakások elidegenítéséről a Képviselő-testület az adott ingatlanra vonatkozó városfejlesztési koncepció ismeretében minősített többséggel meghozott határozattal dönt.

4. § (1) A bérlakásokra a bérlő, bérlőtárs, társbérlő (a továbbiakban együtt: bérlő) vételi szándéknyilatkozatot nyújthat be, amennyiben bérlő a szándéknyilatkozat benyújtásakor

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bérlőkön túl vételi szándéknyilatkozatot nyújthat be, aki

(3) Amennyiben az (1) bekezdés a-c) pontjaiban megjelölt jogosultak bérlőtársak vagy társbérlők, úgy a vételi szándéknyilatkozatot – a jogosultak közötti tulajdonszerzési arányok megjelölésével – együttesen jogosultak benyújtani, vagy a benyújtó bérlőtárs, társbérlő a többi jogosult vételi szándéknyilatkozat benyújtásához történő hozzájáruló nyilatkozatát is köteles mellékelni.

(4) Ha a (2) bekezdés b)-c) pontjainak esetében több jogosult nyújt be vételi szándéknyilatkozatot, úgy a korábban érkezett vételi szándéknyilatkozat alapján kell lefolytatni az eljárást.

5. § Nem nyújtható be vételi szándéknyilatkozat

6. § A vételi szándéknyilatkozatot jelen rendelet 4. §-a szerinti jogosult a Kezelőhöz nyújtja be a jelen rendelet 1. számú függeléke szerinti formanyomtatványon a forgalmi értékbecslés költségeinek egyidejű megelőlegezésével.

7. § Az értékbecslés megelőlegezett költségeinek Kezelő számláján történő jóváírását követő 30 napon belül a Kezelő a forgalmi értéket - az általa megbízott független értékbecslő által készített értékbecslésben jelölt forgalmi érték alapján – határozza meg.

8. § (1) Amennyiben a 7. § szerint megállapított forgalmi érték meghaladja a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 11. § (16) bekezdésében foglalt értékhatárt, úgy versenyeztetési eljárást kell lefolytatni az önkormányzat vagyonáról és vagyona feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló önkormányzati rendelet szerint.

(2) Versenyeztetési eljárás lefolytatása szükségessége esetén – azt megelőzően - a Kezelő erről a tényről és az általa megállapított forgalmi értékről köteles tájékoztatni a vételi szándéknyilatkozatot benyújtót, aki annak kézhezvételétől számított 30 napon belül elállhat a vételi szándékától. Ez esetben a versenyeztetési eljárást nem kell lefolytatni, vagy a vételi szándékának fenntartásáról ugyanezen határidőn belül köteles nyilatkozni

(3) A versenyeztetési eljárásban nyertessé nyilvánított vételi ajánlat tekintetében a 4. § (1) bekezdés szerinti jogosultakat elővásárlási jog illeti meg a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 49. §-a szerint.

9. § (1) Amennyiben a forgalmi érték a 8. § szerinti forgalmi értéket nem éri el, úgy a Kezelő tájékoztatja a vételi szándéknyilatkozatot benyújtót

10. § A vételi szándéknyilatkozatot benyújtó a 9. § szerinti tájékoztatás kézhez vételétől számított 90 napon belül, a 8. § szerinti esetben 30 napon belül írásbeli nyilatkozattal elállhat vételi szándékától. Ebben az esetben az ingatlan elidegenítésére nem kerül sor.

11. § (1) (a) A vételi szándéknyilatkozatot benyújtó a 8. § (3) és a 9. § szerinti tájékoztatás kézhez vételétől számított 90 napos határidőn belül benyújtott írásbeli nyilatkozattal vételi szándékát fenntarthatja, nyilatkozik a vevő (2) bekezdés szerinti személyéről a vételár megfizetésének módjáról és ütemezéséről.

(2) A 4. § (1) bekezdés szerinti vételi szándéknyilatkozatot benyújtó ezen nyilatkozatában vevőként megjelölheti egyenesági rokonát, valamint örökbe fogadott gyermekét, mellyel egyidejűleg magának haszonélvezeti jogot alapíthat. Ebben az esetben vevőt a 13. § (1) bekezdés szerinti vételár kedvezmény nem illeti meg.

(3) Amennyiben a 4. § (1) bekezdés szerinti vételi szándéknyilatkozatot benyújtó által megjelölt vevővel létrejön az adásvételi szerződés, annak megkötése napjára a 4. § (1) bekezdés szerinti vételi szándéknyilatkozatot benyújtóval fennálló, bérlakásra vonatkozó szerződését meg kell szüntetni.

12. § (1) A bérlakás elidegenítése esetén a megelőlegezett forgalmi értékbecslés díja a vételárba beszámításra kerül.

(2) Amennyiben nem jön létre adásvételi szerződés, abban az esetben a megelőlegezett értékbecslés díját a vételi szándéknyilatkozatot benyújtó elveszíti.

13. § (1) A vételár megállapításához a forgalmi értéket – a 11. § (2) bekezdés szerinti kivétellel - csökkenteni kell a 4. § (1) bekezdésben meghatározott vételi szándéknyilatkozat benyújtására jogosultak esetében azzal, hogy a bérlőtársak és társbérlők a megszerzendő tulajdoni hányadukra eső vételárrészt kell csökkenteni az esetükben fennálló bérleti, használati időtartammal:

(2) Az (1) bekezdés szerinti időtartam számításánál a 4. § (1) bekezdés b) pont szerinti esetben a jogelőd bérleti vagy használati időtartama is beszámít.

14. § A vételár megállapításához az értékbecsléssel megállapított forgalmi értéket a 4. § szerinti jogosultak esetében - a 4. § (1) bekezdésben meghatározott vételi szándéknyilatkozat benyújtására jogosultak 13. § (1) bekezdésben meghatározott kedvezményen felül – csökkenteni kell

15. § (1)³ Az első vételárrészlet megfizetését követően fennmaradó hátralékos vételárrészleteket a 4. § szerinti jogosult 15 év alatt köteles havonta egyenlő részletekben kamatokkal terhelten megfizetni. A kamat éves mértéke a jegybanki alapkamattal egyező mértékű, de nem lehet kevesebb, mint 4,5%, de legfeljebb 6%.

(2) A 14. § szerinti kedvezmény nem illeti meg a 4. § (1) bekezdésben meghatározott vételi szándéknyilatkozat benyújtására jogosultat, akinek bármilyen hátraléka van a vételi szándéknyilatkozat benyújtásakor a Kezelő, az önkormányzat, a társasház vagy a közműszolgáltatók felé a bérlakással kapcsolatosan.

(3) Amennyiben a 4. § szerinti jogosult a megállapított havi vételárrészlet és kamat összegével 60 napot meghaladó késedelembe esik, úgy a hátralévő meg nem fizetett vételárrészek és kamatok lejárttá és a korábban a 13. § alapján adott kedvezmény összegével növelve egyösszegben esedékessé válnak. Ezt a tényt az adásvételi szerződésben rögzíteni kell.

(4) A 4. § szerinti vételi szándéknyilatkozatot benyújtó a részletfizetési időszak alatt előteljesítésre jogosult.

15/A. §⁴ (1) A 15. §-tól eltérően, a 4. § szerinti jogosult Kezelőhöz írásban benyújtott kérelmére az első vételárrészlet megfizetését követően a fennmaradó hátralékos vételárrészletek megfizetésére irányuló kötelezettsége akként módosul, hogy 2020. április 1. és 2020 december 31. közötti, kérelmében megjelölt időszakra fizetési haladékot kap a szerződésből eredő vételárrészlet és kamat megfizetése alól (a továbbiakban fizetési moratórium), mely időszak a 15. § (1) bekezdés szerinti 15 évbe nem számít bele. A fizetési moratórium kezdő napja legkorábban a kérelem beérkezése hónapjának első napja lehet.

(2) A fizetési moratórium iránt az (1) bekezdés szerint benyújtott kérelem nem érinti a 4. § szerinti jogosult azon jogát, hogy az eredeti szerződési feltételek szerint teljesítsen. (3) A szerződéses kötelezettségek teljesítésének határideje, illetve a kötelezettségvállalás időtartama – a (2) bekezdés szerinti kivétellel - a fizetési moratórium idejével meghosszabbodik. A fizetési moratórium fennállása alatt lejáró szerződés – a (2) bekezdés szerinti kivétellel - a fizetési moratórium idejével meghosszabbodik.

(4) A szerződések teljesítési határidejének módosulása a szerződést biztosító járulékos és nem járulékos mellékkötelezettségeket is módosítja.

16. § A bérlakás elidegenítésével kapcsolatosan felmerülő költségek, vételár vagy vételárrészlet megfizetése alól a 4. § szerinti vételi szándéknyilatkozatot benyújtó nem mentesíthető.

17. § (1) A SZEFOB a 4. § szerinti jogosult kérelmére a tulajdonjogának bejegyzését követő két év elteltével egy alkalommal engedélyezheti a törlesztőrészletek fizetésének átmeneti átütemezését amennyiben az alábbi feltételek együttesen fennállnak:

(2) Amennyiben a 4. § szerinti jogosult az (1) bekezdés szerinti feltételeket igazolja, 12 hónapon keresztül az adásvételi szerződésben meghatározott, kamattal növelt törlesztő részlet 50%-át, további 12 hónapon keresztül a törlesztő részlet 75%-át köteles megfizetni.

(3) A (2) bekezdés szerinti 24 hónapos időszak során meg nem fizetett törlesztő részleteket és kamatokat a részletfizetésből fennmaradó időszak alatt egyenlő részletekben kell megfizetnie a vevőnek.

18. § A SZEFOB 4. § szerinti jogosult – a 17. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén – indokolt kérelmére egy alkalommal legfeljebb 3 évvel meghosszabbíthatja a részletfizetési időszakot.

19. § (1) A 13. § alapján adott vételárkedvezmény teljes összege azzal a feltétellel illeti meg a 4. § (1) bekezdés szerinti vételi szándéknyilatkozatot benyújtót, hogy a bérlakást az adásvételi szerződés illetékes földhivatalhoz történő benyújtását követő 5 éven belül nem idegeníti el sem visszterhesen, sem ingyenesen. A vételárkedvezmény biztosítására a vételárkedvezmény teljes összege és járuléka erejéig jelzálogjogot alapítanak a szerződő felek és ennek a jelzálogjognak a biztosítékául elidegenítési tilalom bejegyzését kérik tárgyi ingatlanra.

(2) Amennyiben a jogosult a 14. § alapján részletfizetéssel vásárolja meg a bérlakást, úgy a fennmaradó, ki nem egyenlített vételárhátralék és járulékai erejéig az illetékes földhivatal nyilvántartásában az elidegenített ingatlanra az önkormányzat javára jelzálogjogot, illetve elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni.

(3) A jelzálogjog bejegyzésével és törlésével kapcsolatosan felmerülő költségeket a 4. § szerinti vételi szándéknyilatkozatot benyújtó köteles viselni.

(4) Amennyiben 4. § szerinti vételi szándéknyilatkozatot benyújtó a jelzálogjog, illetve az elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt - az ingatlan értékét növelő, vagy egyébként szükséges munkák elvégzése céljából (többek között, de nem kizárólagosan: átalakítás, korszerűsítés, tetőtér-beépítés) – a bérlakást meg kívánja terhelni, ahhoz a polgármester hozzájárulását kell kérni. A hozzájárulás megadásának feltétele, hogy a felvételre kerülő hitel összege az önkormányzatot megillető - a vételárhátralék és járulékai biztosítására szolgáló - jelzálogjogot, illetve elidegenítési és terhelési tilalmat követő ranghelyre kerüljön bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba.

(5) A 4. § szerinti vételi szándéknyilatkozatot benyújtó írásbeli kérelmére a polgármester az ingatlan (4) bekezdésen túlmenő megterheléséhez is hozzájárulhat. A hozzájárulás megadásának feltétele, hogy a felvételre kerülő hitel összege jelzálogjogként az önkormányzatot megillető - a vételárhátralék és járulékai biztosítására szolgáló - jelzálogjogot, illetve elidegenítési és terhelési tilalmat követő ranghelyre kerüljön bejegyzésre az ingatlan nyilvántartásba.

20. § A 4. § szerinti vételi szándéknyilatkozatot benyújtó köteles részletfizetés teljes időtartamára vagyonbiztosítást kötni a bérlakásra, és az önkormányzatot, mint kedvezményezettet megjelölni.

21. § (1) A SZEFOB elidegenítésre vonatkozó határozatában megjelölt határidőig az adásvételi szerződést meg kell kötni.

(2) Amennyiben az adásvétel a 4. § (1) bekezdés szerinti jogosult hibájából hiúsult meg, az önkormányzat a lakást nem idegeníti el.

(3) Nem tekintendő a jogosult hibájából történő meghiúsulásnak azon esetek köre, amennyiben a jogosult a vételár megfizetéséhez hitelt, állami támogatást kíván igénybe venni, és annak folyósítására bármely okból nem kerül sor, vagy az arra való jogosultsága nem áll fenn.

(4) A 4. § (1) bekezdés szerinti jogosult az adásvételi szerződés megkötésének napján köteles közmű és lakbér díjak megfizetéséről szóló, 30 napnál nem régebbi igazolásokat (0-s igazolás) bemutatni.

(5) A Kezelő a benyújtott vételi szándéknyilatkozatokról és a meghiúsult adásvételekről nyilvántartást vezet.

22. § (1) E a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) Jelen rendelet rendelkezéseit a rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell.

(2a)⁵ E rendeletnek az önkormányzati tulajdonban lévő bérlakások elidegenítésének feltételeiről szóló Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete 19/2019. (XII.04.) önkormányzati rendeletének módosításáról szóló 19/2022. (X. 5.) önkormányzati rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított rendelkezéseit a folyamatban levő eljárásokra és a Módr. hatálybalépésekor már megkötött adásvételi szerződések alapján fennálló, még hátralékos vételárrészletek megfizetésekor is alkalmazni kell.

(2b)⁶ E rendeletnek a Módr.-rel megállapított rendelkezései a határidőben nem teljesített, elmaradt törlesztőrészletekre nem alkalmazhatóak.

(3)⁷