Csengele Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2019.(II.15.) önkormányzati rendelete
Csengele Község Helyi Építési Szabályzatáról
Hatályos: 2025. 03. 14
Csengele Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2019.(II.15.) önkormányzati rendelete
Csengele Község Helyi Építési Szabályzatáról
2025.03.14.
Csengele Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 30/C. § (1) bekezdésében és 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdésében és 9. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Csongrád Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész, Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatal Hatósági Főosztály II. Környezetvédelmi és Természetvédelmi Osztály, Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága, Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság, Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Csongrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Főosztály Közegészségügyi és Járványügyi Osztály, Budapest Főváros Kormányhivatala Közlekedési Főosztály Útügyi Osztály, Innovációs és Technológiai Minisztérium Vasúti Hatósági Főosztály, Innovációs és Technológiai Minisztérium Repülőtéri és Légiforgalmi Hatósági Főosztály, Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatal Hatósági Főosztály II. Útügyi Osztály, Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatal Hatósági Főosztály II. Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály, Csongrád Megyei Kormányhivatal Jogi és Hatósági Főosztály Földhivatali Osztály, Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kecskeméti Járási Hivatal Agrárügyi Főosztály Erdőfelügyeleti Osztály, Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal, Honvédelmi Minisztérium Állami Légügyi Főosztály Repülésfelügyeleti Osztály, Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Bányászati Osztály, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, valamint Csengele Község igazgatási területével határos települések önkormányzatai és a Csongrád Megyei Önkormányzat, továbbá a Partnerségi rend megállapításáról szóló 81/2016. (VII.15.) önkormányzati határozat szerint a társadalmi egyeztetésbe bevont Partnerek véleményének kikérésével, az állami főépítész jogkörében eljáró Csongrád Megyei Kormányhivatalnak az országos településrendezési követelményeknél megengedőbb előírásokra vonatkozó … ügyiratszámú engedélye alapján, a következőket rendeli el:
I. Fejezet
1. § Csengele Község (továbbiakban: a község) közigazgatási területén az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti építési tevékenységet folytatni a mindenkor hatályos jogszabályok, különösen az épített környezet védelméről és alakításáról szóló törvény, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet (továbbiakban: OTÉK), valamint a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló Kormányrendelet előírásai szerint, továbbá e rendeletben és ennek
a.
1. mellékletét képező SZ-1 jelű, a község igazgatási területére vonatkozó szabályozási tervben (továbbiakban: SZ-1 terv)
b.
2. mellékletét képező SZ-2 jelű, az SZ-1 terven „SZ-2 terv hatályos területe”-ként a 7.1 jelkulcsi elemmel lehatárolt településrészen hatályos szabályozási tervben (továbbiakban: SZ-2 terv)
c.
3. mellékletét képező, az építési övezetek előírásait tartalmazó táblázatban
d.
4. mellékletét képező, az övezetek előírásait tartalmazó táblázatban
e.
5. mellékletét képező, az állattartó melléképületek védőtávolságai táblázatban
f.
6. mellékletét képező, a vízminőség-védelmi területet tartalmazó térképen
foglaltak szerint megengedett.
II. Fejezet
2. Közterület alakítására vonatkozó előírások
1. A közterület kiterjedését a szabályozási tervek ábrázolásának megfelelően, a következők szerint kell megállapítani:
a. A terület szélességi méretének kótázott értéke (jelmagyarázat
1. pont) megmutatja, hogy milyen minimális közlekedési és közműsávot kell kialakítani.
b. A meglévő közterülethatár és a szabályozási vonal közötti távolság kótázása megmutatja, hogy a közlekedés és közműellátás fejlesztésére milyen szélességű közterületsávot vagy magánutat kell kialakítani.
c. Amely közterületre a tervlap nem ír elő kótázott szélességi értéket, ott a meglévő közlekedési és közmű területsáv szélessége nem csökkenthető.
2. Tervezett közterületként szabályozott telekrészen
a. meglévő építményrészben értéknövelő építési tevékenység nem végezhető,
b. új építmény csak a közterületre vonatkozó szabályok szerint létesíthető,
c. közterület felől kerítés csak a szabályozási vonalon létesíthető,
d. új közműbekötés a szabályozási vonal, mint közterületi telekhatár figyelembevételével létesítendő.
3. Közterületen épület (pl. árusító-, szolgáltató-pavilon) érvényes közterület alakítási terv alapján helyezhető el.
4. Közterületi közművek földmunkával és burkolatbontással járó karbantartása és fejlesztése során
a. a szabályozási tervekben szereplő Helyi jelentőségű védett természeti érték (jelmagyarázat 4.3.3 pont) megtartandó, szükség szerint kézi földmunka alkalmazásával,
b. érvényes közterület alakítási tervnek való megfelelés biztosítandó,
c. a szabályozási tervben előírt Kötelező közterületi fásítás (jelmagyarázat 2.3. pont), Kerékpárút (térségi jelentőségű, helyi jelentőségű) (jelmagyarázat 2.5 pont), Sétaút, kerékpáros tanösvény (jelmagyarázat 2.9 pont), Lovastúra útvonal ((jelmagyarázat 2.10 pont) keresztmetszeti helye megtervezendő és figyelembe veendő,
d. nyomvonalas létesítményhez oszlopsor csak érvényes közterület alakítási terv alapján létesíthető,
e. az utcai zöldsáv területe nem csökkenhet.
3. Az épített környezet alakítására vonatkozó előírások
3. § Az épületek külső megjelenésének esztétikus alakítása érdekében az építési elemek anyagának és színének alkalmazása a helyi településképvédelmi rendeletnek megfelelő legyen.
4. A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások
1. Háztartási méretű kiserőműnek számító napelem-csoport bármely területen, ilyen szélkerék a Tájképvédelmi terület (jelmagyarázat 4.2.9 pont) kivételével
a. az SZ-2 terv hatályos területén legfeljebb 15 m teljes magassággal,
b. az SZ-2 terv hatályos területén kívül legfeljebb 25 m teljes magassággal
elhelyezhető, ha egyéb előírásoknak megfelel.
2. Az elektronikus hírközlési szolgáltatók részére előírt lefedettség biztosításához és az előfizetők ellátásához szükséges infrastruktúra kiépítéséhez szükséges létesítés kivételével nem helyezhető el mikrohullámú telefontorony lakó- és vegyes övezetekben.
3. Kmü jelű mezőgazdasági üzemi terület határa mentén telken belüli fasor- és cserjesor kialakítása és fenntartása kötelező.
5. Környezetvédelmi előírások
1. Az övezetekben és építési övezetekben az üzemi és szabadidős létesítménytől az építési kivitelezési tevékenységből és a közlekedésből származó zaj terhelési határértékei a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló mindenkor hatályos országos érvényű jogszabályok szerint állapítandók meg. A zajtól védendő területek kategóriába való besorolása megegyezik az e rendelet szerinti övezeti, építési övezeti besorolással.
2. Hulladékudvar csak mezőgazdasági övezetben, gazdasági építési övezetben, hulladékkezelő, -lerakó különleges építési övezetben, szennyvíztisztítómű különleges építési övezetben és mezőgazdasági üzemi építési övezetben helyezhető el.
3. A szabályozási terven a szennyvíztisztító mű Ksz jelű építési övezete körül kijelölt 150 m-es védőövezeten belül új lakóépület nem létesíthető.
4. Állattartó építmények az
5. melléklet szerinti telepítési feltételekkel helyezendők el.
5. Trágyatároló nem helyezhető el településközpont vegyes övezetben.
6. Az előkerteket díszkertként kell kialakítani és fenntartani. Előkertben parkolóhelyek csak megfelelő növényzet (fa, cserje, lugas) telepítésével alakíthatók ki, parkolóhelyenként legalább 1 db előnevelt fa ültetése kötelező.
6. Veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások
6. §1 (1) A szabályozási terven lehatárolt Belvízjárta területen (jelmagyarázat 5.9 pont) a huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épület, épületrész földszinti padlószintje a telek előtti járda-, vagy útburkolat, ezek hiányában a csatlakozó rendezett terep szintjéhez képest legalább 60 cm-rel magasabban épüljön. Terepszint alatti épületszint nem építhető, a lábazat és a talajvíz-szigetelések víznyomás ellen méretezendők, ha geotechnikai jelentés ekként javasolja.
(2) A 6. mellékletben lehatárolt vízminőség-védelmi területen belül a felszíni és a felszín alatti vizekbe közvetlenül vagy közvetetten bevezetésre kerülő szennyezett vizek nem okozhatják-e a víz aktuális állapotának romlását. A szennyezett víz kibocsátójának igazolnia kell, hogy a felszíni és a felszín alatti vizek alapterheltsége nem emelkedik meg.
(3) A szabályozási terv feltünteti az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 175. §. (1) bekezdés e) pontja szerinti „kategórián felüli PB-gázcseretelep” külső és középső veszélyességi zónáit, amelyeken belül a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló mindenkori jogszabály szerint kell eljárni.
7. Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások (telekalakítás, településrendezési kötelezések)
1. Szabályozási vonallal leszabályozott építési telek kialakítása akkor is megengedett, s az így létrejövő telek akkor is beépíthető, ha területe az övezetben előírt méreteknek nem felel meg, de egyéb előírások teljesülnek.
2. Az önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg azon ingatlanokon, melyeket a szabályozási terv a közlekedési nyomvonalak biztosítására, közterület bővítésre jelöl, közintézmény bővítésére, közérdekű közműellátási létesítmény elhelyezésére, új lakóterület kialakítására vagy gazdasági terület bővítésére szán. Az elővásárlási jog megszűnik a megosztással keletkező olyan telkeken, amelyeket a megjelölt településrendezési cél nem érint.
3. Bontás hiányában helyrehozatalra kötelezhetők az 5 évnél régebben lakatlan vályogfalazatú épületek.
4. A bontás miatt kialakult utcaképi beépítési hiány pótlása céljából beépítésre kötelezhetők a Vt jelű településközpont vegyes vagy az Lf jelű falusias lakóövezetben megüresedett építési telkek tulajdonosai.
1. Legalább részleges közműellátottság szükséges a Vt jelű építési övezetek építési telkein létesülő épülethez – kivéve a közel nulla energiaigényű épületet, melyhez energia közműellátás nem kötelező – a következők szerint:
a. villamos-energia közüzemi, közcélú, vagy alternatív energiaforrásból való biztosítása,
b. ivóvíz közüzemi biztosítása,
c. közüzemi szennyvízelvezetés, ha a hálózatra csatlakozás lehetősége 50 m-en belül adott, egyébként egyedi zárt szennyvíztároló, vagy külön jogszabálynak megfelelő szennyvízszikkasztás alkalmazandó,
d. a közterületi csapadékvíz-elvezetés közüzemi vagy közcélú ellátása.
2. Legalább hiányos közműellátottság szükséges a gazdasági (Gksz, Gip és Gá jelű) övezetekben a következők szerint:
a. villamos-energia közüzemi, közcélú, vagy alternatív energiaforrásból való biztosítása,
b. ivóvíz közüzemi vagy közcélú biztosítása, ha a funkcióhoz szükséges,
c. közüzemi szennyvízelvezetés, ha a hálózatra csatlakozás lehetősége 50 m-en belül adott, egyébként egyedi zárt szennyvíztároló, vagy külön jogszabálynak megfelelő szennyvízszikkasztás alkalmazandó,
d. a közterületi csapadékvíz-elvezetés közüzemi vagy közcélú ellátása, ha az kiépített, vagy 50 m-en belül rá lehet csatlakozni, egyébként a telek 10 %-ot meghaladó beépítettsége esetén a beépített terület minden megkezdett 10 m2-ére számítva 0,3 m3 zárt csapadékvíz-tárolót (ciszternát, záportavat, vagy mobil tárolót) kell biztosítani.
3. Legalább hiányos közműellátottság szükséges az Lf jelű Falusias lakóterületen, a Ks jelű Nagy kiterjedésű sportolási célú különleges területen és a Kk jelű Ifjúsági táborozóhely különleges területen létesülő, huzamos tartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó épülethez a következők szerint:
a. villamos-energia közüzemi, közcélú, vagy alternatív energiaforrásból való biztosítása,
b. az építési telek 10 %-ot meghaladó mértékű beépítettsége esetén ivóvíz közüzemi vagy közcélú biztosítása,
c. az építési telek 10 %-ot meg nem haladó mértékű beépítettsége esetén ivóvíz közüzemi vagy közcélú biztosítása, ha a hálózatra csatlakozás lehetősége 20 méteren belül adott, egyébként elegendő, ha a telken vagy a telektől gyalogúton mérve legfeljebb 300 m-es távolságon belül ivóvíz minőségű vizet szolgáltató közcélú kút van,
d. közüzemi szennyvízelvezetés, ha a hálózatra csatlakozás lehetősége 20 m-en belül adott, egyébként egyedi zárt szennyvíztároló, vagy külön jogszabálynak megfelelő szennyvízszikkasztás alkalmazandó,
e. az építési telek 10 %-ot meghaladó mértékű beépítettsége esetén a közterületi csapadékvíz-elvezetés közüzemi vagy közcélú ellátása,
f. az építési telek 10 %-ot meg nem haladó mértékű beépítettsége esetén a közterületi csapadékvíz-elvezetés közüzemi vagy közcélú ellátása, ha a hálózatra csatlakozás lehetősége 20 méteren belül adott, egyébként a beépített terület minden megkezdett 10 m2-ére számítva 0,3 m3 csapadékvíz-tárolót (, záportavat, ciszternát vagy mobil tárolót) kell biztosítani.
4. Mezőgazdasági területen nem gazdasági épület építése vagy meglévő épület nem gazdasági célra történő átalakítása csak a népegészségügyi hatóság által vegyi és biológiai komponensekre is kiterjedő ivóvíz-vizsgálati jegyzőkönyv alapján elfogadott ivóvíz-ellátás és szakszerű szennyvízelhelyezés megléte esetén megengedett.
5. Az (1)-(4) bekezdésben nem szereplő esetekben az építési övezet telkén létesülő épület közműellátására csak az
OTÉK előírásaiban szereplő követelmények érvényesek.
6. Egyedi szennyvízelhelyezés nem megengedett azokon a területeken, ahol a teleknagyság kisebb 600 m2-nél, a talajvíz évi maximális szintje a terepszint alatt 1,5 m-nél magasabb, vagy az elszivárogtatásra igénybe venni kívánt talaj elszivárogtatásra alkalmatlan.
7. Az egyenkéni 0,5 MW teljesítményt meg nem haladó napelem-csoport, egyéb jogszabály szerinti létesítési engedély birtokában, elhelyezhető gazdasági építési övezetben, mezőgazdasági övezetben és a Hull, Kmü, Ko,
Ksz jelű különleges övezetekben.
9. Építés, telekhasználat általános szabályai
1. Terepszint alatti építmény országos, vagy helyi védettségű épület telkén és a Vt jelű vegyes övezetekben korlátozás nélkül elhelyezhető, egyéb építési telkeken – a közművek és építményeik kivételével – az építési helyen belül, annak egész területén megengedett. Beépítésre nem szánt területen a megengedett beépítettség erejéig helyezhető el terepszint alatt építmény.
2. Fát, 3,0 méternél magasabbra növő fásszárú bokrot a szomszédos, nem közterületi telek határától legalább a fa várható koronaátmérője felének megfelelő távolságra, épülettől legalább 3,0 méterre kell ültetni.
3. A telken meglévő értékes fa megtartandó, ha a telek beépítését és az építési program megvalósítását ez nem lehetetleníti el.
4. Építési telek kötelezően előírt zöldfelületének növénytelepítésénél
a. kerülni kell a soros, monokultúrás telepítési módokat, helyette vegyes növényfajokból álló, természetszerű, csoportos növénytelepítést kell alkalmazni;
b. gyors növekedésű pionír fafajokat és lassúbb növekedésű, de hosszú életű fafajokat kell olyan módon eltelepíteni, hogy az előfutár fafajok eltávolításakor egységes növényállomány alakulhasson ki;
c. a 3000 m2-t meghaladó zöldfelületet táj- és kertépítészeti terv alapján kell kialakítani;
d. a zöldfelületek gondozásához elégséges módon biztosítani kell a szükséges öntözési lehetőséget.
10. Katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményei
10. § Csengele Község a III. katasztrófavédelmi osztályba sorolt. Az elégséges védelmi szint követelményei:
a. Riasztás: a lakosság riasztása és veszélyhelyzeti tájékoztatása feltételeinek biztosítási módja a lakosság körében a elsősorban közérdekű közlemény közzétételével, valamint a lakossági riasztó rendszer eszközeivel, elektronikus hírközléssel, hangosbemondóval, hírvivővel és falragaszokkal.
b. Lakosságvédelmi módszer: a kockázatbecslésben megállapított alábbi veszélyeztető tényezőknek megfelelően elsősorban elzárkóztatás, szükség esetén kitelepítés:
ba) belvíz
bb) rendkívüli időjárás
bc) más létesítmény (ipari, mezőgazdasági) általi veszélyeztető hatás, veszélyes anyag szabadba kerülésének kockázata
bd) veszélyes áruk szállítása
be) jelentős forgalom
bf) nagy kiterjedésű tűz
c. Felkészítés:
ca) a lakosság 3 évente történő aktív tájékoztatása,
cb) a lakosság passzív tájékoztatása nyomtatott és elektronikusan elérhető információs anyagok biztosításával,
cc) a lakosság felkészítése a riasztás módszerének és jelének felismerésére, valamint az annak megfelelő magatartási szabályokra.
d. Védekezés:
da) települési polgári védelmi szervezet gyakoroltatás és szükség szerinti bevonása a védekezésbe,
db) járási mentőcsoport bevonása,
dc) a karitatív és más önkéntes, humanitárius feladatot ellátó szervek bevonásának tervezése.
e. Induló katasztrófavédelmi készlet: teljes induló katasztrófavédelmi készlet megléte.
III. Fejezet
RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK
11. Beépítésre szánt építési övezetek előírásai
1. Építési övezetek előírásait a szabályozási tervek állapítják meg az SZ-1 és SZ-2 tervben szereplő jelmagyarázatnak megfelelően. Az építési övezetek kötelező paramétereit a
3. mellékletben szereplő táblázat adja meg.
2. Az építési helyen, az építési határvonalakon belül több épület is elhelyezhető. Lakó-, és településközpont övezetben
a) a fő rendeltetést tartalmazó második és további épület elhelyezésének feltétele, hogy mindegyikhez biztosítva legyen a legkisebb kialakítható telekterületnek legalább a 75 %-a,
b) fő rendeltetést tartalmazó épület elsőként a közút, vagy – ennek hiányában – a magánút felőli építési határvonalon létesüljön.
3. Beépítési módra vonatkozó helyi szabályok:
a. „Kialakult” beépítési mód szabályai:
aa) A fő- és melléképületek, építmények elhelyezési módja ikres, oldalhatáron álló vagy szabadon álló építési mód szerint is megengedett a telektömbben kialakult beépítési módok valamelyikével, vagy az adott telken kialakult módozattal megegyezően.
ab) Szabadon álló épület-elhelyezés a legalább 14,0 méter átlagszélességű telken megengedett.
b. „Oldalhatáron álló” építési helyen belül egyéb jogszabályok betartásával szabadon álló beépítés is megengedett, ha egyéb építési előírásoknak megfelel. További előírások:
ba) az épület(ek) a telekhatáron vagy attól legalább 1,5 méterre helyezendő(k) el,
bb) előkertes beépítésű telektömb 18,0 m szélességi méretet elérő saroktelkén mindkét közterületi telekhatártól előkert tartandó.
4. Elő-, oldal- és hátsókert helyi előírásai:
a. Lakó-, és településközponti övezetben, ha szabályozási terv másként nem rendeli, az elsőként létesülő fő rendeltetésű épületnek a homlokzati hossz legalább 1/3-án az előkert vonalán kell elhelyezkednie, más építési övezetekben az előkert-méret az építési helynek a közterület vagy magánút felőli minimális távolságát jelöli. Utcavonalra nem merőleges oldalhatáron történő épületelhelyezés esetében legalább az épület sarokpontjának kell az előkertvonalon állnia.
b. Az előkert mérete lakó- és vegyes építési övezetben – ha a szabályozási terv másként nem rendeli – túlnyomórészt beépített telektömb esetén az adott utca mentén jellemzően kialakult mérethez igazodó, a túlnyomórészt beépítetlen telektömbben 5,0-6,0 méter közötti érték. Létesíthető 5,0-6,0 méter közötti méretű előkert abban az esetben is, ha a funkció megköveteli. Gazdasági és különleges építési övezetben – ha szabályozási terv másként nem rendeli – a területhasználat sajátosságainak megfelelő előkert alakítható ki.
c. Megengedett az előkert méret növelése a telken, vagy a telek előtti közterületen meglévő értékes fa megmaradása érdekében, a törzstől számított 5 méter mértékig.
d. Oldalkert legkisebb mérete – ha szabályozási terv másként nem jelöli – az országos előírások szerint állapítandó meg, „Kialakult” beépítési módú övezetben a telektömbben jellemző méret alkalmazása is megengedett.
e. A hátsókert legkisebb mérete – ha szabályozási terv másként nem jelöli –
ea) a 35,0 méternél hosszabb méretű (közterületre merőlegesen felvett hosszméretű) telken az országos előírások szerint állapítandó meg;
eb) a 35,0 méternél nem hosszabb méretű (közterületre merőlegesen felvett hosszméretű) telken az épület tűzfallal a hátsó telekhatárhoz csatlakoztatható, vagy attól legalább 3,0 méterre építendő, 4,5 m-en belüli elhelyezés esetén tűzfalas kialakítással;
ec) „Kialakult” beépítési módú övezetben az ea)-eb) pont szerinti méret, vagy a telektömbben jellemző méret alkalmazása is megengedett;
f. A hátsó telekhatáron álló épülethatároló fal tűzfalként alakítandó ki, legmagasabb pontja nem haladhatja meg a 4,5 métert.
5. Telekalakítás helyi előírásai
a. A kialakítható telek legkisebb területére vonatkozó előírás csak telekalakítás során kötelező, a már kialakult építési telkek a méretüktől függetlenül beépíthetők, ha egyéb építési szabályok teljesülnek.
b. Úszótelek, nyúlványos telek a vonatkozó egyéb jogszabálynak megfelelően, a szabadon álló beépítési móddal szabályozott építési övezetekben létesíthető.
6. Megengedett legnagyobb beépítettség és legkisebb zöldfelület helyi előírásai:
a. Az építési telken az országos jogszabály szerinti legkisebb zöldfelület biztosítandó.
b. A lakást is tartalmazó épületek esetében a telek zöldfelülete nem lehet kisebb a 30 m2/lakás értéknél.
c. A zöldfelületbe nem számítható be a gyephézagos burkolat.
7. Megengedett épületmagasság helyi előírásai:
a. A falusias lakóövezet telkén megvalósuló, fő rendeltetést tartalmazó második és további épület esetében a legnagyobb megengedett épületmagasság értéke 4,5 m, kivéve a telekhez csatlakozó közút vagy magánút felőli építési határvonalra telepített épületet, amelyre az övezetben előírt érték vonatkozik.
b. Az előírt épületmagassági határértékeket nem teljesítő, a korábbi jogszabályok szerint létesített meglévő épület épületmagassága csak a határértékek teljesülésének irányába változtatható.
12. Falusias lakóövezet (Lf) részletes előírásai
1. Az övezetben telkenként legfeljebb 2 db lakás helyezhető el.
2. Az övezetben nem helyezhető el üzemanyagtöltő állomás.
3. A melléképület épületmagassága legfeljebb 4,0 m, nem lehet nagyobb a fő rendeltetést tartalmazó épületénél.
4. A mező- és erdőgazdaság, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységek technológiái közül – a létesítmény fűtési célú technológiájának kivételével – csak azok telepíthetők az övezetben, amelyeknél a tervezett légszennyező forrás(ok) számításokkal igazolt hatásterülete a telekhatáron belül marad.
5. A bejelentéshez kötött, faiparral és bútoriparral kapcsolatos tevékenységek elhelyezése esetén szakértő által készített zajvédelmi szakvéleménnyel előzetesen igazolni kell a zajvédelmi követelmények teljesülését.
13. Településközpont övezet (Vt) részletes előírásai
13. § Az övezetben nem helyezhető el önkiszolgáló autómosó, húsfüstölő, komposztáló, siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló.
14. Kereskedelmi szolgáltató övezet (Gksz) részletes előírásai
1. Az övezetre az országos előírások érvényesek, de gazdasági (gyártási, raktározási, szolgáltatási) és hulladékgazdálkodási tevékenység végzése csak azzal a feltétellel megengedett, ha a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló mindenkori jogszabály szerint
a. nem környezeti hatásvizsgálat köteles és egységes környezethasználati engedélyhez nem kötött;
b. előzetes vizsgálat köteles, de a környezetvédelmi hatósági eljárásban megállapításra kerül, hogy a tevékenységnek nincs jelentős környezeti hatása.
2. Az előkertben elhelyezett parkoló fásítandó: minden megkezdett 3 db várakozó- (parkoló) hely után 1 db, nagy lombkoronát nevelő, környezettűrő, túlkoros, allergén pollent nem termelő lombos fa telepítésével kell megoldani, minimum 1 m2 szabad földterület biztosításával, amely 1 m2 alatti területei a telek zöldfelületébe nem számíthatók be.
3. Parkoló- és rakodóterületet csak saját telken lehet kialakítani.
15. Ipari övezet (Gip) részletes előírásai
1. Az övezet gazdasági célú felhasználására az országos előírások érvényesítendők, hulladékgazdálkodási tevékenység esetén a hatályos jogszabályokban definiált, számításokkal igazolt hatásterülete nem terjedhet túl az övezet határán.
2. Az övezetekben nem helyezhetők el bűz kibocsátással járó környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek építményei.
3. Szennyvíztisztító telep az övezetben elhelyezhető.
4. Parkoló- és rakodóterületet csak saját telken lehet kialakítani.
16. Általános gazdasági övezet (Gá) részletes előírásai
1. Az övezet gazdasági célú felhasználására az országos előírások érvényesítendők, hulladékgazdálkodási tevékenység végzése csak azzal a feltétellel megengedett, ha a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló mindenkori jogszabály szerint
a. nem környezeti hatásvizsgálat köteles és egységes környezethasználati engedélyhez nem kötött;
b. előzetes vizsgálat köteles, de a környezetvédelmi hatósági eljárásban megállapításra kerül, hogy a tevékenységnek nincs jelentős környezeti hatása.
2. Az övezetben nem helyezhetők el bűz kibocsátással járó környezeti hatásvizsgálat köteles, vagy egységes környezethasználati engedély köteles tevékenységek építményei.
3. Parkoló- és rakodóterületet csak saját telken lehet kialakítani.
17. Beépítésre szánt különleges építési övezetek (Ks, Hull, Kmü, Kk, Ko, Kv, Szt) részletes előírásai
1. A „Ks” jelű különleges nagy kiterjedésű sportolási célú övezetben sportlétesítmények és kiszolgáló, valamint üzemviteli épületek, öltözőépületek, vendéglátóegység, klubépület és egy lakásegység helyezhető el. A klubépület a szintterület legfeljebb 50 %-áig szálláshelyet is tartalmazhat.
2. A „Hull” jelű különleges hulladékkezelő, -lerakó övezetben az egyéb engedélyekben rögzített rendeltetéshez szükséges, valamint a rekultivációt szolgáló építmények és napelempark helyezhetők el.
3. A „Kmü” jelű különleges mezőgazdasági üzemi övezetben a mezőgazdasághoz és erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó terményfeldolgozás, tárolás, állattartás, gépjavítás építményei, valamint
a. a környezetre jelentős hatást nem gyakorló ipari, kereskedelmi, szolgáltató, hulladékgazdálkodási tevékenység építményei,
b. lovasturizmus építményei,
c. vendéglátóegység,
d. szálláshely,
e. az övezetben dolgozókat kiszolgáló épület, benne legfeljebb 10 db lakásegység
f. napelempark
helyezhető el.
4. A „Kk” jelű különleges ifjúsági táborozóhely övezetben a sajátos funkció betöltéséhez szükséges építmények helyezhetők el.
5. A „Ko” jelű különleges olajkút vagy termálvízkút övezetben a sajátos rendeltetéshez szükséges építmények helyezhetők el.
6. A „Kv” jelű különleges vízmű övezetben a sajátos rendeltetéshez szükséges építmények helyezhetők el.
7. A „Szt” jelű különleges szennyvíztisztítómű övezetben technológiai és kiszolgáló tevékenység építményei, iroda- és szociális épület helyezhető el.
18. Beépítésre nem szánt övezetek előírásai
1. A beépítésre nem szánt övezetek előírásait a szabályozási tervek állapítják meg a
3. mellékletben szereplő jelmagyarázatnak megfelelően, az övezetek kötelező paramétereit a
4. mellékletben szereplő táblázat adja meg.
2. Beépítésre nem szánt övezet telkén az épület – ha a szabályozási terv másként nem rendeli –
a. közúti közlekedési és közműterületbe tartozó út mentén a telek homlokvonalától legalább 10 méterre,
b. közúti közlekedési és közműterületbe nem tartozó út mentén a telek homlokvonalától legalább 5 méterre,
c. egyéb telekhatártól legalább 1,5 méterre,
d. szomszédos telken álló épülettől legalább 6,0 méterre
helyezendő el.
3. Az előírt épületmagassági határértéket túllépő, a korábban érvényes előírások szerint kialakult épület épületmagassága tovább nem növelhető.
19. Közlekedési és közműterület (KÖu, KÖk)
1. Az átmenő forgalmat bonyolító utak területe közúti közlekedési és közműterületnek minősül.
2. A „KÖu” jelű közúti közlekedési övezet alövezetei:
a. „KÖu-1” jelű gyorsforgalmi út alövezet (M5 auótpálya),
b. „KÖu-2” jelű országos mellékút, települési forgalmi út alövezet (4 és 5-számjegyű utak),
c. „KÖu-3” jelű települési gyűjtőút alövezet,
3. A más (nem közúti közlekedési és közmű-) rendeltetésű területen nyilvántartott és tervezett utak kiszolgáló utak, melyek átmenő forgalomra nem szolgálnak.
4. Az ingatlan-nyilvántartásban útként bejegyzett telek használati módja és közterületi státusza nem változtatható meg, kivéve, ha csak olyan tel(k)ek megközelítését szolgálja, amely(ek)nek közterületi kapcsolata a változtatás után is biztosított marad.
5. Közút szabályozásával érintett építési telken építési munka akkor végezhető, ha a tervezett közterületbe sorolt telekrész önálló helyrajzi számon elkülönítve közútként vagy magánútként szerepel az ingatlan-nyilvántartásban.
6. Az övezetre megengedett legnagyobb beépítettség 10 %, amely az adott övezet területére értendő.
7. Egy építési telek megközelítése céljából csak egy magánút létesíthető, kizárólag abban az esetben, ha a telek közúti kapcsolata nem biztosított.
8. Magánút létesítésekor építési területének szélességét és keresztszelvényét az út által kiszolgált területre előírt közműellátás nyomvonal-igényeit figyelembe véve, a csapadékvíz-elhelyezés tekintetében a vízgyűjtő területre méretezett árokkal vagy csatornával tervezve kell megállapítani. Méretezés hiányában legalább a következő szélességi méretek biztosítandók:
a. SZ-1 terv hatályos területén egyetlen telek feltárása esetén 4 m, 2-5 db telek feltárásakor 6 m, 6-9 db telek megközelítése esetén 8 m, 9-nél több telek feltárásakor 10 m minimális szélességű útterület hozandó létre.
b. SZ-2 terv hatályos területén egyetlen telek feltárása esetén 8 m, 2-5 db telek feltárásakor 12 m, 6-9 db telek megközelítése esetén 16 m, 9-nél több telek feltárásakor 20 m minimális szélességű útterület hozandó létre.
c. Zsákutca kialakítása esetén kistehergépjárművek minimum 7 m belső ívsugarú fordulóját (kör-, delta-, vagy Y-forduló) biztosítani kell.
9. Az utak szabályozási szélességében a közművek vagy út építése és tervezése során az útról feltárt építési övezetek előírt közműellátottsághoz szükséges összes nyomvonal elhelyezési lehetőségét biztosítani kell.
10. A kerékpárút (jelmagyarázat 2.5 pont), Sétaút, kerékpáros tanösvény (jelmagyarázat 2.9 pont), Lovastúra útvonal ((jelmagyarázat 2.10 pont) szabályozási tervben ábrázolt nyomvonala pontosítását az érintett telkek részletesebb tervműveleteiben (közlekedési tanulmányterv, engedélyezési vagy kiviteli terv) el kell végezni. A közút mentén kijelölt kerékpárút annak bármelyik oldalán vezethető, egyéb szakaszokon az előírt nyomvonal 50-50 méteres kísérő sávján belül alakítandó ki.
11. A „KÖk” jelű kötöttpályás közlekedési és közműövezetre a vasúti közlekedési terület országos előírásai érvényesek. Az övezetre megengedett legnagyobb beépítettség 10 %, amely az adott övezet területére értendő.
20. Zöldterület (Zkk, Zkp)
1. Zöldterületnek minősülnek a „Zkk” jelű közkertek és „Zkp” jelű közparkok.
2. 3000 m2 területet meghaladó zöldterület-alakítás kert- és tájépítész által készített kiviteli terv szerint valósítandó meg.
21. § Szabályozási terven jelölt erdőterületek „Ev” jelű védelmi erdőövezetbe vagy „Eg” jelű gazdasági erdőövezetbe tartoznak, melyekre az országos előírások és az e rendeletben szereplő kiegészítő szabályok érvényesítendők.
22. Mezőgazdasági terület (Mk, Má, Mát)
1. Az „Mk” jelű övezet az
OTÉK szerinti „kertes”, az „Má” és „Mát” jelűek pedig az „általános” mezőgazdasági területi kategóriába tartoznak.
2. „Mát” jelű Természetes gyep sajátos felhasználású általános mezőgazdasági övezetben az
OTÉK előírásai érvényesek, de a megengedett legnagyobb beépítettség 3 %.
3. Birtokközpont az
OTÉK előírásaiban foglaltakon túlmenően a 2700 m
2 területi nagyságot elérő telken is kialakítható, ha az 2004. január elsején már igazolhatóan fennállott és a birtokközponttá alakítás idején is
meglévő tanyás telek.
23. Vízgazdálkodási terület (V)
3. A vízgazdálkodási terület elemei a következők:
a. közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja;
b. állóvizek és víztározók medre és parti sávja.
4. A vízgazdálkodási övezetre megengedett legnagyobb beépítettség 10 %, amely az adott övezet területére értendő.
5. Vízügyi érdekből az ATIVIZIG kezelésében lévő csatornák mentén 6-6 m, önkormányzati kezelésű csatornák esetén 3-3 m széles parti sáv szabadon hagyandó, beépíteni nem lehet, rét-legelő műveléssel vagy útként hasznosítandó.
24. Természetközeli terület
24. § A „Tk” jelű természetközeli övezetbe tartoznak a nádas és mocsár használatú földrészletek, melyekre a vonatkozó országos előírások érvényesítendők.
25. Beépítésre nem szánt különleges terület (B, Kt, T)
1. „B” jelű különleges beépítésre nem szánt nyersanyag-kitermelés (bánya), nyersanyag-feldolgozás céljára szolgáló övezetben a működési engedélyben foglalt rendeltetéshez szükséges, valamint a véghasználattal kapcsolatos tevékenység építményei helyezhetők el.
2. A „Kt” jelű különleges beépítésre nem szánt fásított köztér, sétány övezetben a rendeltetésszerű használat (lakosság szabadtéri pihenése, testedzése, játszóhelye) építményei helyezhetők el az
OTÉK előírásai szerint.
3. A „T” jelű különleges temető övezetben az egyéb jogszabályokban előírt feltételekkel való működés építményei, valamint sírkőüzem és kegyeleti szolgáltatást nyújtó tevékenység épülete helyezhető el. Övezeti előírások:
a. A sírjelek talapzatának magassága nem haladhatja meg a 30 cm-t.
b. A talapzat fölötti 2,50 métert meghaladó magasságú sírfelépítmény (oszlop, sírkő, kereszt, stb.), valamint a 20 m3 légtérfogatot és 3,5 méter magasságot meghaladó méretű sírbolt (kripta) nem helyezhető el.
IV. Fejezet
26. Hatályba léptető és hatályon kívül helyező rendelkezések
1. E rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
2. E rendelettel megállapított szabályokat kell alkalmazni a hatályba lépéskor folyamatban lévő ügyekben is, amennyiben azok az építtető számára kedvezőbbek.
|
Kormányos Sándor s.k.
polgármester |
Dr. Tóth Tibor s.k.
jegyző |