Vértestolna Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2019.(II.18.) önkormányzati rendelete
Vértestolna Településkép Védelméről
Hatályos: 2024. 04. 27Vértestolna Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2019.(II.18.) önkormányzati rendelete
Vértestolna Településkép Védelméről
Vértestolna Község Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményeiről szóló a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontja által biztosított véleményezési jogkörében eljáró állami főépítészi hatáskörben eljáró Komárom-Esztergom megyei Kormányhivatal, a Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatala, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság valamint a Partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 7/2017. (IX. 1.) önkormányzati rendelet szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
– A RENDELET HATÁLYA
1. A rendelet alkalmazása
1. § (1) A rendelet alkalmazásakor az alábbi mellékletekkel együtt érvényes:
a) 1. melléklet: VÉRTESTOLNA TERÜLETI VÉDELEMBEN RÉSZESÜLŐ ÉRTÉKEI
1.1 HELYI TERÜLETI VÉDELEMBEN RÉSZESÜLŐ TERÜLETEK- JEGYZÉK
1.2 HELYI TERÜLETI VÉDELEMBEN RÉSZESÜLŐ TERÜLETEK - TÉRKÉPI LEHATÁROLÁS
b) 2. melléklet: VÉRTESTOLNA VÉDETT EGYEDI ÉRTÉKEI
2.1 VÉDETT EGYEDI ÉPÍTMÉNYEK ÉS TÁJI ÉRTÉKEK - JEGYZÉK
2.2 VÉDETT EGYEDI ÉPÍTMÉNYEK ÉS TÁJI ÉRTÉKEK - TÉRKÉPI ÁBRÁZOLÁS
c) 3. melléklet: VÉRTESTOLNA TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEI
3.1 VÉRTESTOLNA TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEI - A közigazgatási területre kiterjedően + jelmagyarázat
3.2 VÉRTESTOLNA TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEI - A belterületre és környezetére kiterjedően
e) 4. melléklet: Vértestolna felszíni energiaellátási és vezetékes elektronikus hÍrközlési SAJÁTOS építmények, műtárgyak elhelyezésére korlátozottan alkalmas területek lehatárolása
f) 5. melléklet: A TÁJIDEGEN, AGRESSZÍV GYOMOSÍTÓ, INVAZÍV NÖVÉNYFAJOK JEGYZÉKE
g) 6. melléklet: Közterületi fásításra javasolt fajok
h) 7. melléklet: ŰRLAPOK
7.1 Szakmai konzultáció kérelem - űrlap
7.2 Településképi véleményezési eljárás kérelem - űrlap
7.3 Településképi bejelentési eljárás kérelem - űrlap
7.4 Egyedi védelem alá helyezés, vagy megszüntetés kérelme – űrlap
j) 8. melléklet: ORSZÁGOS VÉDELEM
8.1 VÉRTESTOLNA MŰEMLÉKEI, RÉGÉSZETI LELŐHELYEI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEI - jegyzék
8.2 VÉRTESTOLNA MŰEMLÉKEI, RÉGÉSZETI LELŐHELYEI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEI – térképi ábrázolás
(2) Nem terjed ki a VII. fejezet hatálya az Európai Parlament tagjai, az országgyűlési képviselő, a helyi önkormányzati képviselő és polgármester választásokkal kapcsolatos hirdetési tevékenységre.
2. Értelmező rendelkezések
2. § A rendelet alkalmazásában:
1. áttört kerítés: olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50%-át nem haladja meg, és az egybefüggő tömör felületek külön-külön nem érik el a kerítés teljes hosszának 10%-át, valamint a kerítés lábazatának magassága nem haladja meg az 0,5 m-t.
2. eredeti állapot: a védett építmény építésekor fennálló állapot vagy egy olyan későbbi állapot, melyet az értékvizsgálat a védelem elrendelésekor védendő értékként határozott meg.
3. eredeti épülettartozékok: az épület építésével egyidejűleg létrehozott előtetők, nyílászárók és szerelvényeik, zászló- és virágtartók, cégérek, világítótestek, biztonsági rács, korlát, védőtető árnyékoló szerkezet.
4. épület főgerince: az épület tömegét meghatározó, jellemzően az utcai traktus legmagasabb és leghosszabb gerince.
5. funkcionális célokat szolgáló utcabútor: olyan utasváró, kioszk és információs vagy más célú berendezés, amely létesítésének célját tekintve elsődlegesen nem reklámközzétételre, hanem az adott területen ténylegesen felmerülő, a berendezés funkciójából adódó lakossági igények kielégítésére szolgál;
6. hagyományos építőanyagok: falazott elemekből, vagy betonból épített, esetleg favázas teherhordó szerkezet, a homlokzati tömör falfelület 50%-át meghaladó mértékben vakolva, vagy téglával, kővel burkolva, a tető fedése cserép, vagy egyéb pikkelyhatású anyag, esetleg korcolt fémlemez használattal.
7. hajlított ház: a fésűs beépítésű hosszházakból képezhető „L” vagy „T” alaprajzú ház, amely esetében a hosszház téglalap alakú alaprajza „L” vagy „T” alakúvá úgy módosul, hogy az utca felőli, vagy a kert felőli végén, esetleg a hosszház közbenső részén a hosszházra merőleges irányban kiszélesedik, s ez által az alaprajz elhajlik.
8. helyi védett egyedi érték: helyi egyedi védelem alatt álló építmény, építményrész, épület, épületrész, egyéb elem, amelyek az építészeti örökség kiemelkedő értékű elemei, történelmi, művészeti, tudományos, társadalmi vagy műszaki-ipari, mérnöki szempontból, illetve a hagyományos településkép megőrzése szempontjából jelentős alkotások, ideértve a hozzájuk tartozó kiegészítő külső és belső díszítőelemeket, esetenként a használat módját, amelyeket a Képviselő-testület jelen rendeletében védelem alá helyezett.
9. helyi védett terület: helyi területi védelem alatt álló terület.
10. hirdető- és reklámberendezés különösen:
a) átfeszítés: épületek, építmények között a légben kifeszített transzparens, szimbólum, hirdetőfelület, reklám;
b) cégtábla: épület, vagy ingatlan bejáratánál többnyire falhoz rögzítve, annak síkjában elhelyezett egyéb reklámot nem tartalmazó kisméretű tábla (legfeljebb A2 méretű), mely az ingatlanban székhellyel, telephellyel, vagy fiókteleppel rendelkező cég (jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet) nevét, - cég esetén megnevezését – és címét vagy az épületen belüli elhelyezkedését, esetleg jelképét, logóját, tevékenységét tünteti fel;
c) CityLight formátumú eszköz (világító doboz): olyan függőleges elhelyezésű berendezés, melynek mérete hozzávetőlegesen 2 négyzetméter, mely papíralapú, vagy digitális kijelzővel változó tartalmú hirdetések elhelyezésére alkalmas, egy- vagy kétoldalú, világító hirdető berendezés;
d) egyedi tájékoztató tábla: olyan – rögzített, egyedi méretű, állandó tartalmú – hirdető- berendezés, mely gazdasági-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó tevékenységet végzők megnevezéséről, tevékenységéről, telephelyéről, annak nyitva tartásáról, megközelítéséről ad információt;
e) fényreklám: tartószerkezeten elhelyezett fénycsőreklám vagy futófény, mely saját fényforrással rendelkező, állandó vagy váltakozó fénykibocsátású, és reklámszöveget, üzletnevet, tevékenységet, vagy árut nevez, jelenít meg;
f) információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó, valamint a CityLight formátumú eszköz és CityBoard formátumú eszköz;
g) közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét;
h) totemoszlop: olyan reklámcélú tájékoztató eszköz, amely a kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás célját szolgáló objektum nevét, az ott folyó tevékenységet, illetve az ott árusított áruval kapcsolatos hirdetést, hirdetményt külön e célra készített építményen jeleníti meg; Legfeljebb 6.0 m magas A totemoszlop alaprajzi és méretét teljes magasságában megtartja vagy attól legfeljebb + 10%-ban térhet el.
i) vetített reklám: közterületről látható bármely felületen, vetítő berendezéssel megjelenített reklám.
11. jellemző gerincirány: a magastetős épület jellemző tetőgerinc iránya a közterülethez képest (merőleges, párhuzamos), vagy többféle gerincirány esetén a méretében meghatározó épületszárny alapján megállapítható tetőgerinc iránya, nem tekintve a tetőablak kiemelések vagy a fő épülettömeghez képest kisebb tömegű épületszárnyak gerincirányát.
12. kerítés áttörtségi aránya: a kerítés egy telekhatárhoz tartozó szakaszán a szabad átlátást biztosító felületének és a kerítés teljes felületének egymáshoz viszonyított aránya, vagyis megmutatja, hogy a teljes felület hány százaléka rendelkezik szabad átlátással.
13. közterületről látható építmény, épületrészek: a telek közterülettel párhuzamos 30 méteres sávján belül álló építmény, mely a közterület felől látható, épület esetében a közterület felőli és az oldalhomlokzatok, vagy tetőzet.
14. műszaki berendezés, tetőszerelvény: az épület vagy a rendeltetési egység működéséhez szükséges, kívülről szerelt és kívülről látszó, a belső épületgépészeti eszközökkel vagy egyéb műszaki berendezésekkel összeköttetésben lévő műszaki eszköz, szerelvény, tetőszerelvény (különösen a hűtés, a fűtés, a melegvíz-készítés, a szellőzés berendezései).
15. napelem panel: napenergiát elektromos árammá alakító photo-voltaikus (PV), táblás kivitelű műszaki berendezés.
16. napelemes tetőcserép: napenergiát elektromos árammá alakító photo-voltaikus (PV), kiselemes, tetőfedésként önállóan is alkalmazható műszaki berendezés.
17. napkollektor: napenergiát termikus energiává alakító műszaki berendezés.
18.1 reklámmentes terület: az a közterület, vagy magánterület, ahol nem helyezhető el reklám, önálló reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés, reklámos utcabútor.
19. történeti épület: a történeti településrész területén lévő mindazon helyi egyedi védettséget nem élvező az 1970. évet megelőzően épült korabeli épület, amely sajátos építészeti megjelenésével részét képezi a történeti településrész egészének, hozzájárulva ezzel Vértestolna Község egyedi településképi arculatának kialakulásához.
20. utcára jellemzően merőleges gerincű épület: ha az épület fő gerinciránya 30 foknál nagyobb szöget zár be az utcavonali telekhatárral, melynek mértékét az oldalsó telekhatár iránya határozza meg.
21. védett műtárgy: az önkormányzat képviselő-testülete által védetté nyilvánított műszaki alkotás, műtárgy – különösen emlékmű, szobor, síremlék (sírkő), utcabútorzat, díszkút, kerítés.
22. zöldtető: födémszerkezeten mesterségesen létrehozott, vízelvezetés, vízháztartás, vízszigetelés szempontjából megfelelő rétegrenddel megépített sík, teraszos vagy maximum 45 fokos hajlásszögű zöldfelület, amely növényzettel telepített csapadékvíz ellen szigetelt zárófödém, ahol a szerkezet, a tetőszigetelés és a vegetáció egymással összehangolt, megtervezett egységet képez.
– A HELYI ÉRTÉKVÉDELEM ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
3. A helyi értékvédelem célja és feladata
3. § (1) A helyi védett értékek a község kulturális kincsének részei – az aktuális tulajdonformára tekintet nélkül –, ezért fenntartásuk, jelentőségükhöz méltó használatuk, megőrzésük és megfelelő bemutatásuk közérdek.
(2) A helyi értékvédelem feladata különösen:
a) a védelmet igénylő települési, táji örökség, a különleges oltalmat igénylő településképi, építészettörténeti, településtörténeti, néprajzi, képző- és iparművészeti, műszaki-ipari-agrártörténeti szempontból védelemre érdemes építmények, műtárgyak, szobrok, (továbbiakban együtt: helyi védett érték) körének számbavétele, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése és széles körben történő megismertetése;
b) a helyi védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.
(3) Az (2) bekezdésben megfogalmazott feladatok elvégezhetősége érdekében Vértestolna Község Önkormányzat Képviselő-testülete az 1. - 2. mellékletben felsorolt megóvandó épített értékeit helyi védettség alá helyezi.
4. A helyi védelem fajtái
4. § (1) A helyi védelem területi és egyedi védelem formájában jelentkezik.
(2) A rendelet céljának elérése érdekében helyi területi védelem érinti:
a) a lehatárolt terület településszerkezetét, az utcavonal vezetését,
b) az utcaképet előidéző telepítési módot,
(3) A helyi területi védelem alá tartozik az 1. melléklet 1.1 pontjában felsorolt és a 1.2 pontjában térképen lehatárolt területek.
(4) A rendelet céljának elérése érdekében helyi egyedi védelem érinti a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző településkaraktert meghatározó elemeket, táji értékeket.
(5) A helyi egyedi védelem alá tartoznak a 2. melléklet 2.1 pontjában felsorolt és a 2.2 pontjában térképen ábrázolt elemek.
− A HELYI VÉDELEM ALÁ HELYEZÉS ELJÁRÁSA
5. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai
5. § (1) A helyi védelem alá helyezés vagy annak megszüntetése (továbbiakban: védelmi eljárás) bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a polgármesterhez írásban benyújtott, az 7. melléklet 7.4. pontjában található kérelme alapján a Képviselő-testület döntésével jön létre
(2) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védelemre javasolt érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
b) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot és annak rövid indoklását,
c) a védendő érték dokumentálását, fotót, esetleg vonatkozó forrásirodalom megjelölést,
d) a kezdeményező nevét, vagy megnevezését, lakcímét, vagy székhelyét.
(3) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a megszüntetésre javasolt védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
b) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
c) a kezdeményező nevét, vagy megnevezését, lakcímét, vagy székhelyét.
(4) Amennyiben a kezdeményezés hiánypótlásra szorul, és azt a polgármester erre vonatkozó felhívása ellenére 30 napon belül a kezdeményező nem egészíti ki, a javaslatot a Képviselőtestület érdemi vizsgálat nélkül elutasíthatja.
(5) A védelmi eljárással kapcsolatos Képviselőtestületi döntéshez értékvizsgálatot kell készíteni.
(6) A helyi egyedi és területi védelem megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha
a) az egyedi helyi védelem alatt álló építészeti érték megsemmisült,
b) a helyi védelem alatt álló terület, illetve építészeti érték a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elvesztette,
c) a helyi védelem tárgya a védelemre vonatkozó szakmai ismérveknek nem felel meg.
(7) A védelmi eljárás előkészítése során be kell szerezni az érintett ingatlantulajdonosok álláspontját. Ingatlantulajdonos nemleges álláspontja esetén a védett érték jelentőségének függvényében, vagy a védett érték állapota szerint kell dönteni a védelem alá helyezésről, vagy megszüntetésről.
(8) A polgármester a kezdeményezést, vagy javaslatot az alábbiak szerint terjeszti a Képviselőtestület elé:
a) a Képviselőtestületnél kezdeményezi a helyi védelem alá helyezést, vagy védelem megszüntetést,
b) javasolja a kezdeményezés elvetését.
6. § (1) A védelmi eljárásban érdekeltnek kell tekinteni
a) az eljárás kezdeményezőjét,
b) a javaslattal érintett földrészlet, ingatlan tulajdonosát,
c) műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját.
(2) A védelmi eljárás lefolytatásáról írásban értesíteni kell:
a) az (1) bekezdésben meghatározott érdekelteket, kivéve, ha az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségekbe ütközne, értesítésüket a közhírré tétellel megtörténtnek kell tekinteni, továbbá értesíteni kell
b) az eljárásban résztvevőket,
c) épület esetében az illetékes építésügyi hatóságot és a megyei főépítészt,
d) az illetékes Földhivatalt,
e) a területi védelemmel érintett közműszolgáltatókat,
f) a helytörténeti gyűjteményt kezelő szervezetet, egyesületet.
(3) Az ingatlan használójának értesítése a tulajdonos útján történik.
(4) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek az értesítés átvételét követő 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek.
7. § (1) A javasolt helyi érték akkor kerül helyi védelem alá, vagy védelme akkor szűnik meg, ha a Képviselőtestület a polgármester előterjesztése alapján jelen rendelet módosításával védetté, nyilvánítja, mely határozatlan időre szól, vagy a védelmét a rendelet módosításával megszűnteti.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt előterjesztés során a Képviselő-testülettel ismertetni kell az értékvizsgálati dokumentációt, valamint az eljárás során beérkezett véleményeket.
(3) A Képviselő-testület az 5. § (2) vagy (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő tartalmú kezdeményezés benyújtásától számított 60 napon belül dönt a helyi védelem alá helyezésről vagy annak megszüntetésről.
(4) A Képviselő-testület dokumentáció nélkül is dönthet a védetté nyilvánítás megtagadásáról, ha a kezdeményezés nyilvánvalóan nem a helyi építészeti örökség kiemelkedő értékű elemére vonatkozik.
(5) A helyi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről írásban értesíteni kell a 6. § (1) bekezdésben meghatározott érdekelteket, és a döntésről az Önkormányzat honlapján a döntés napjától számított 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni.
(6) A helyi védelem alá helyezést, vagy megszüntetést elrendelő önkormányzati rendelet, vagy rendelet módosítás hatályba lépésétől számított tizenöt napon belül az önkormányzat nevében a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését, vagy annak törlését. A bejegyzés elmaradása a védelem hatályát nem érinti.
8. § (1) Életveszélyessé nyilvánított védett épület vészhelyzetének elhárításakor a védett érték megőrzése legyen a cél, bontása csak végső esetben megengedhető. Vészhelyzet bontással járó elhárítása esetén a védelem megszüntetését biztosító eljárás lefolytatása utólagosan is szükséges.
(2) A védelem megszüntetésekor az építmény bontási dokumentációjának 1 példányát –fotódokumentációval kiegészítve – az eljárás lefolytatását követően meg kell küldeni a Helytörténeti Gyűjtemény részére.
6. A helyi egyedi védelemmel összefüggő kötelezettségek, korlátozások
9. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a helyi védelem alatt álló objektum tulajdonosának, használójának kötelezettsége.
(2) A helyi védett érték a védelem fennállása alatt nem bontható el, kivéve 8. § (1) bekezdésében foglalt esetet.
(3) A helyi védettségű építészeti örökség korszerűsítését, átalakítását, bővítését, vagy részleges bontását a védelem ténye nem zárja ki, amennyiben az építmény védelmére okot adó jellegzetességei nem változnak meg, sőt esetleg a beavatkozással azok érvényre juttatása a cél.
(4) Helyi védettségű építményhez történő hozzáépítés, vagy annak telkén új építmény építése nem sértheti a védett építészeti érték fennmaradását, érvényesülését, hitelességét.
(5) A védett értéket eredeti állapotában kell megőrizni. Amennyiben az eredeti állapot megőrzése nem lehetséges, a védett építészeti értéket anyagi és eszmei értékei összefüggéseire tekintettel műszaki terv, vagy fotódokumentáció formájában archiválni kell.
10. § (1) Ha a helyi védelem alá helyezett építmény egyes részét, részletét korábban az eredetitől eltérő megjelenésűvé alakították át, az építmény egészére vagy lehatárolható – az átalakított részt is magában foglaló – részegységére kiterjedő felújítás során,
a) ha ismert az eredeti állapot, akkor annak megfelelően, vagy
b) ha nem ismert, akkor a hasonló stílusú építmények formaelemeinek alkalmazásával
kell helyreállítani.
(2) A helyi védettségű építészeti örökség károsodása esetén a tulajdonosnak helyrehozatali kötelezettsége van, különös tekintettel a helyi építészeti értékvédelmet megalapozó építészeti részekre vonatkozóan
7. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása
11. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről (a továbbiakban: védett érték) az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.
(2) A nyilvántartás a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 23/D. §-ban meghatározottakon túl tartalmazza:
a) a rendeltetés és használati mód megnevezését, védelmi nyilvántartását,
b) a védelem elrendelésére vonatkozó képviselőtestületi előterjesztés és döntés másolatát,
c) a lehatárolást bemutató térképmásolatot, helyszínrajzot,
d) a tulajdonos, kezelő, használó nevét, címét,
e) a védett értéket érintő beavatkozások, hatósági intézkedések jegyzékét (iktatószámát).
(3) A nyilvántartás nem nyilvános tervtári anyagában – megkülönböztető jelzéssel ellátva – be kell szerezni és nyilván kell tartani:
a) az eredeti tervdokumentáció másolatát, ha beszerezhetők,
b) a védett érték felmérési terveit – amennyiben az rendelkezésre áll, vagy előállíthatók,
c) az egyedi értékvizsgálati dokumentációt
d) a védett értékhez kapcsolódó megvalósult támogatásokat,
e) a védett értékkel kapcsolatos intézkedéseket.
(4) A helyi védett értéket – annak értékeit nem sértő módon –
a) az e célra az Önkormányzat által rendszeresített egységes tábla jelöli,
b) melynek elhelyezéséről és karbantartásáról – előzetes értesítés mellett – Vértestolna Önkormányzati Hivatal gondoskodik.
– TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK ALKALMAZÁSA
8. A településképi követelmények fajtái és alkalmazásukkal érintett területek
12. § (1) Településképi szempontból meghatározó területek a következők:
a) Történeti településrész
b) Manzárdtetős épületek
c) Kialakuló lakóterületek
d) Pincés területek
e) Mezőgazdasági üzemi területek
f) Különleges területek
g) Rekreációs területek
h) Erdőterületek és erdősülő területek
i) Mezőgazdasági területek
j) Kertes (mezőgazdasági) területek, szőlők
k) Fejlesztési területek
(2) A településképéi szempontból meghatározó területeket (a továbbiakban: meghatározó területek) térképi lehatárolással az 3. melléklet 3.1 és 3.2 pont alatti térképek rögzítik.
– TERÜLETI ÉS EGYEDI ÉPÍTÉSZETI KÖVETELMÉNYEK ÁLTALÁNOSAN ÉRVÉNYESÍTENDŐ SZABÁLYAI A MEGHATÁROZÓ TERÜLETEKEN
9. A meghatározó területek közös és részben közös területi építészeti követelményei
13. § (1) A beépítés telepítési módja a környező jellemző telepítési módhoz illeszkedő legyen, kivétel ez alól, ha a telek geometriai tulajdonságai olyanok, hogy a telken ezen elv szerinti telepítés nem megoldható.
(2) Építmények elhelyezése során, ha a közterületről rálátással rendelkező támfal építése szükséges a látványvédelem érdekében:
a) a tereprendezést úgy kell megvalósítani, hogy a természetes terepszinthez viszonyított feltöltés, vagy bevágás – rézsű vagy támfal megoldással- egy teraszlépcsőben a 2,0 méter szintkülönbséget ne haladja meg,
b) a 2,0 métert meghaladó szintkülönbséget legalább 1,0 m-es vízszintes szakaszok közbeiktatásával, legfeljebb 1,5 m magasságra osztva lehet teraszozva kialakítani, s a teraszt növénnyel betelepíteni,
c) csak a kialakult, már meglévő partfalak rendezésénél képezhető a rendezett terepszinttől számított 2,0 m magasságot meghaladó teraszozás nélküli támfal, de a növénytelepítés ez esetben is követelmény.
(3) A Petőfi Sándor utca folytatásában vezető „a Kálvária telep út” látványnak kitett keleti oldalán az épületek a lejtő felől a terepből kiemelkedően kettő szintnél nem lehetnek magasabbak, s az építmények legmagasabb pontja (jellemzően a gerinc magassága) az eredeti terepfelszíntől, a lejtő felőli oldalon mérten sem haladhatja meg a 9,0 métert.
(4) A 12. § (1) bekezdés e)–g), valamint i) pontjában szereplő meghatározó területeken a terepfelszín felett a beépítés jellemző szintszáma legfeljebb kettő lehet. Az építmény legmagasabb pontja nem haladhatja meg a 9,5 métert. Ez alól a HÉSZ-ben megjelölt esetekben a technológiai berendezések magassága térhet el.
10. A meghatározó területek közös és részben közös egyedi építészeti követelményei
14. § (1) Az egyedi építészeti követelmények alkalmazásakor e rendelet 3. melléklete 3.1-3.2 pontjaiban szereplő térképen meghatározott településképi szempontból meghatározó területeken – amennyiben az adott területre vonatkozó előírás mást nem határoz meg – az alábbi 15-20. §-ban foglaltak szerint lehet építményeket kialakítani, településképet befolyásoló tevékenységet végezni.
15. § (1) A 12. § (1) bekezdés e)-j) pontjaiban szereplő meghatározó területeken, ha lehet kerítést építeni az csak az átlátást legalább 90%-ban biztosító áttört és lábazat nélküli kerítés lehet.
(2) Tömör kerítés a beépítésre nem szánt területen nem építhető.
(3) Épített tömör kerítés a beépítésre szánt területen
a) a közterület felőli telekhatáron, ha az a kialakult utcaképre jellemző, továbbá ha a kerítés-támfallal összefüggésben létesül, továbbá felületének legalább 25%-a növényzettel takart,
b) az a) pontban megjelölteken kívül tömör kerítés indoka lehet a zajvédelmi, vagy kegyeleti cél, de ez esetben is szükséges a 25%-os növényzettel történő takarása,
c) nem közterületi oldalsó telekhatáron csak az építési helyből ténylegesen igénybe vett telekhossz mentén, a szomszédos területek zavarmentes rendeltetésének biztosítása esetén építhető,
d) hátsó telekhatáron csak a természetes terepszint különbözőségéből adódó támfal magasságának erejéig építhető.
16. § (1) A tömegformálás, a homlokzat és a tetőzet kialakításakor a (2)-(6) bekezdésben foglaltak szerint lehet eljárni.
(2) Bármely területen – eltérő rendelkezés hiányában -,
a) 10%-ot elérő lejtős terepen
aa) az épület lejtő felőli homlokzata nem lehet magasabb, mint a megengedett beépítési magasság 1,5 szerese,
ab) a tetőszinti beépítésen kívül legfeljebb egy szinttel lehet több az épület a lejtő felől nézve, mint az emelkedő felől,
b) egy épülettömegben, ha a telken létesült épület bruttó alapterületének legalább 70%-án lakórendeltetés jön létre az épület tömegének karakteres megbontása nélkül nem építhető 300 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű épület.
(3) Belterületen az oldalhatárra tűzfalat képező félnyeregtető gerincmagassága nem haladja meg a megengedett épületmagasságot.
(4) Történeti településrészen, vagy ha a telken létesült főépület bruttó alapterületének 70%-án lakórendeltetés jön létre –eltérő rendelkezés hiányában -:
a) a tetőtéri beépítésen kívül legfeljebb egy szinttel lehet több az épület a lejtő felől nézve, mint az emelkedő felől,
b) az épületek közterülettel közel párhuzamos homlokzati szélessége legfeljebb az utcára jellemző lehet,
c) a kialakult beépítésű területeken az épületek tetőgerincének az utcához viszonyított iránya nem térhet el az utcában jellemzően kialakult tetőgerinc iránytól, hajlított házas beépítés esetén utcával párhuzamos gerinc is megjelenhet az érintett épületrészen a kialakult környezethez igazodva,
d) közterületről látszó homlokzaton nem képezhető a hagyományos nyílásméretektől és arányoktól karakteresen eltérő nyílások,
e) ha mindkét oldali szomszédos épület kialakult manzárdtetős, a manzárd tető új épület esetében is alkalmazható, egyéb esetben manzárdtető nem építhető.
(5) A tető hajlásszöge – eltérő rendelkezés hiányában –
a) a történeti településrészen, jellemzően nem lehet 35 foknál kevesebb, és nem lehet 45 foknál több,
b) kialakuló településrészen nem lehet 30 foknál kevesebb, és nem lehet 45 foknál több,
c) manzárdtető beépítésű utcaszakaszon, csak a manzárdtetőnek megfelelő lejtésű lehet,
d) lapostető a történeti településrészen a közterület felől látszó épületrészen részben sem alakítható.
(6) Tetőtér beépítése esetén
a) több szintes tetőtér nem alakítható ki, a tetőfelületen, egynél több sorban tetőablak nem helyezhető el,
b) a közterületről láthatóan tetőtérben erkély, zárterkély, a tetőfelület megbontásával nem alakítható ki.
17. § (1) A tetőfedés és a homlokzatfelület anyaghasználatának és színezésének megválasztásakor, az épületeket (2)–(6) bekezdésben foglaltak szerint lehet kialakítani
(2) A történeti településrészen, a manzárdtetős, a kialakuló és a fejlesztési területen az épületek, építmények kialakítása során – eltérő rendelkezés hiányában –
a) a közterületről látszó homlokzati és tetőfelületen nem használható a hagyományos építőanyagoktól eltérő anyag,
b) nem tekinthető hagyományos építőanyagnak a tetőfedés esetén a hullámlemez, a nád, a szalma és a bitumenes zsindely,
c) bitumenes zsindelyfedés csak nagyon indokolt esetben, legfeljebb a meglévő hagyományos palafedés cseréjénél alkalmazható, amennyiben nem készül új a cserépfedés fogadására alkalmas fedélszék,
d) az épületek tömör felületű homlokzatán a tetőtéri oromfal leszámítolásával a homlokzat vetületi területének legfeljebb 50 %-os mértékéig alkalmazható faburkolat,
e) teljes homlokzaton látszó fafelülettel rendelkező épület, pl. gerendaház, rönkház külterületen, vagy erdőterület telekszomszédságában, annak 50,0 m-es körzetében létesíthető,
f) a homlokzati falfelületének színezésére jellemzően a fehér és a sárga színek árnyalatai alkalmazhatók az erősebb, telítettebb színek csak kiegészítő, díszítő elemként használhatók,
g) A tetőzet színe lehet tégla, mogyoróbarna, vagy a szürke árnyalatai. Nem alkalmazható színek tetőzeten a fehér, az élénkpiros, a kék, a sárga, a lila és a rózsaszín,
h) a nyílászárók festésére a zöld, a fehér és a barna színek árnyalatai választhatók a natúr fa nyílászárók mellett.
(3) A kertes mezőgazdasági területeken az épületek, építmények kialakítása során a (2) bekezdés a)–f) pontjaiban foglaltakat lehet alkalmazni.
(4) A homlokzat, vagy a tetőzet részleges felújítása során a homlokzat, vagy tetőzet többi részétől eltérő színezés, anyaghasználat nem alkalmazható, csak akkor,
a) ha a teljes homlokzathosszon az épület vízszintes tagolásához igazodik,
b) ha a színezéssel nem érintett felületek eredeti színével azonos vagy annak színvilágával harmonizál,
c) ha a meglévő építmény tiltott anyagú, vagy színezésű felületekkel rendelkezik.
(5) A 3. mellékletben megjelölt Mezőgazdasági és Mezőgazdasági üzemi területen létesülő gazdálkodással összefüggő épületeken kívül nem alkalmazható
a) a homlokzatokon a nagytáblás fémlemez (trapéz lemez), műanyag vagy fa alapanyagú táblás elemekből képzett burkolat,
b) tetőzeten préselt fémlemez, hullámpala egyéb nagytáblás lemezfedés,
(6) Mezőgazdasági üzemi épületek esetén a tető szerkezete és annak hajlásszöge egyedi kialakítású, a technológia által megkívánt lehet.
18. § (1) A kerítés anyaghasználatát és átláthatóságát a meghatározó területeken a (2)- (8) bekezdésben foglaltak szerint lehet kialakítani.
(2) Belterületen az utcafronton részlegesen tömör kerítés a környezetéhez illeszkedően lehet
a) fából, vesszőből vagy élő sövényből képzett,
b) falazva vakolattal, egyéb természetes alapanyagú burkolattal ellátva, vagy
c) kőből rakva, natúr felülettel,
d) látványbeton növényzettel kombinált kialakítással.
(3) Belterületen a közterület felőli kerítés anyaghasználata az alábbi lehet
a) a kerítéslábazat: kő, tégla, műkő vagy vakolt felületű épített elem lehet, a 0,4 m –t meg nem haladó lábazat nyersbetonból vagy zsalukőből is készülhet,
b) a kerítésoszlop: a lábazattal azonos anyagú, továbbá fém vagy fa oszlop lehet,
c) a kitöltő elem a kerítésoszlopok között: fém, fa, tégla vagy hagyományos (Haidekker típusú) drótkerítés, kerítés magasságú élő sövény előtt drótkerítés.
(4) A közterület felőli kerítés áttörtségére vonatkozó szabályok
a) az áttörtségi arány megállapításánál a különböző telekhatár menti kerítésfelület áttörtségi értéke nem átlagolható,
b) a támfalkerítésre áttörtségi szabály nem vonatkozik.
(5) A közterület felőli kerítés pillérei között a kerítés átláthatóságát legfeljebb a megengedett kerítésmagasságot meg nem haladó magasságú növényzet akadályozhatja.
(6) Nem közterülettel, vagy magánúttal határos kerítés teljes hosszának áttörtségi aránya 70%-nál nem lehet kevesebb.
(7) Az építési telkek udvartól elkülöníthető házikertként használt telekrészén a telekhatáron képzett kerítés áttörtségi arány 90 %-nál nem lehet kevesebb.
(8) Mezőgazdasági rendeltetésű telken birtokközpont, vagy gazdasági udvar esetén, esetleg ültetvény védelme érdekében lehet kerítés, legalább 70%-ban átlátást biztosítva.
19. § (1) A kerti építmények és a melléképületek (továbbiakban: építmények) létesítésekor a (2)-(4) bekezdésben foglaltak alkalmazhatók.
(2) Fa-, vagy épített hagyományos szerkezetűek és formaképzésűek lehetnek az építmények.
(3) Az építmények felületképzése fa, tégla, kő, vakolat, vagy a felsorolt természetes anyag hatású lehet.
(4) Az építmények színezése a telek fő rendeltetésű épületének színéhez illő lehet.
20. § (1) A zöldfelületek kialakítása során a (2)-(4) bekezdésben foglaltak alkalmazandók.
(2) Fás szárú növények telepítésekor a meghatározó területek telkein és közterületein
a) a 6. mellékletben szereplő táji adottságoknak megfelelő növényfajok listájából lehet választani,
b) nem telepíthetők az 5. mellékletben szereplő tájidegen, agresszív gyomosító, invazív növényfajok.
(3) A meghatározó területen új létesítmények zöldfelületeinek kialakításánál a telepítésre kerülő fafajokat úgy lehet megválasztani, hogy a felhasznált fás-szárú növények között ne szerepeljen több, mint 40% a nem honos fajokból vagy azok termesztett fajtáiból.
(4) Közterületek alakítása, közterületen növényzet telepítése, kocsi-behajtók építése járdaburkolatok készítése, nem térhet el az utcára, egyes utca-szakaszokra jellemző formától.
11. Helyi védelemben részesülő területek és azokra vonatkozó kiegészítő területi építészeti követelmények
21. § (1) Helyi területi védelemre jelöli a rendelet az 1. melléklet 1.1 pontjában jegyzékbe foglalt és az 1.2 pontjában térképen megjelölt területet.
(2) A védett területek jellemző telekosztását, utcavonal-vezetését, utcaképét befolyásoló települési- és tájkarakter elemeit meg kell tartani.
(3) Az eredeti telkekre vonatkozó építési helyeket figyelembe kell venni - az intézményi rendeltetésű telektől eltekintve –.
(4) Új építményt úgy kell telepíteni, hogy az a jellegzetes településképet, az épített és természetes környezet egységes megjelenését kövesse.
(5) Védett területen csak földszintes lakó- vagy egyéb rendeltetésű házak építhetők, alakíthatók ki, a tetőterükben használati szint csak a tetőforma megbontása nélkül, a kialakult tetőhajlással és a tetőgerinc vonalvezetésének megtartásával történhet.
(6) A védett területen a közterületek kialakítását, azok burkolatát, bútorzatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeit figyelembe vételével, a védelmi karakterhez illő kialakítással, anyaghasználattal kell megoldani.
12. Helyi egyedi védelemben részesülő esetek és azokra vonatkozó kiegészítő egyedi építészeti követelmények
22. § (1) Helyi egyedi védelem alatt állnak a 2 melléklet 2.1 pontjában felsorolt és a 2.2 pontjában megjelölt építmények, településképi elemek.
(2) A helyi egyedi védettség alatt álló érték, minden olyan alkotás, épület, építmény, táji érték, amely a község történelmileg kialakult sajátosságainak hordozója, a településkép megőrzésének jelentős, településkaraktert meghatározó és építészeti szempontból kiemelkedő jelentőséggel bíró, de országos védelem alatt nem álló eleme.
(3) Helyi egyedi védett épület (a továbbiakban: védett épület) esetében:
a) kötelező azt hagyományos építészeti tömegében – tömegarányában, tetőformájában, homlokzati jellegzetességében, nyílászáró-arányaival – megőrizni,
b) a homlokzati nyílásrendet, a nyílászárók méretét és osztását az eredeti formában kell megtartani,
c) a tető fedésére az égetett agyagcserép natúr, vagy a vörös, a barna és a szürke színárnyalatai alkalmazandó,
d) tetőszerkezet felújításakor a párkány kiülése a homlokzat síkjától mérten legalább 0,3 m és legfeljebb 0,9 m legyen, kivétel a kialakult állapothoz való igazodás,
e) az épület tetőtér beépítése esetén tetősíkban fekvő, vagy oromfalra helyezett ablak létesítendő, a tetőszerkezet kiemelés legfeljebb az érintett tetőfelület 10%-án, a homlokzati hossz 1/3-án alakítható ki, az épület utcai homlokzatától mérten legalább 10,0 méteres távolságban,
f) a közterület felől látszó homlokzat nyílásfelületén árnyékolásra zsalugáter, vagy spaletta alkalmazandó, külső redőnytokos műanyag redőny csak a közterületről nem látható homlokzaton helyezhető el.
(4) Védett épület közterület felől látszó homlokzatán
a) szekcionált garázskaput, a homlokzat falfelületi sávjában tányérantennát, látszó gépészeti berendezést, álcázás nélküli klímaberendezést, szerelt kéményt elhelyezni tilos,
b) az utólagos külső hőszigetelés a védett elemek figyelembe vétele mellett, a külső díszítések, tagozatok visszaépítésével történjen.
(5) A védett épülettel szomszédos telek beépítésekor, átépítésekor a védett épület építészeti értékeire figyelemmel kell lenni.
(6) A helyi egyedi védett érték
a) külső látványát érintő átalakítást, kiegészítést tenni úgy lehet, hogy az építmény jellege, utcaképi szerepe ne változzon meg, a változás az eredeti formaképzéssel, anyaghasználattal összhangban legyen,
b) 20,0 méteres körzetében építeni, rendeltetést megváltoztatni csak a védelmi szempontok figyelembe vétele mellett szabad.
– MEGHATÁROZÓ TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ÉPÍTÉSZETI KÖVETELMÉNYEK KIEGÉSZÍTÓ RENDELKEZÉSEI
13. Eltérő települési karakterű területekre vonatkozó további egyedi építészeti követelmények
23. § (1) Az egyedi építészeti követelmények 15. § - 19. § -ban foglalt, közös általános szabályait együtt kell alkalmazni az alábbi meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelményekkel. Ha az általános szabályoktól eltér a meghatározó területekre szóló jelen egyedi építészeti követelmények valamelyike, akkor jelen követelményeket kell alkalmazni.
(2) Történeti településrészen az általános építészeti követelményeken felül a további előírások nem hagyhatók figyelmen kívül:
1. a 3. mellékleten lehatárolt területen a történeti épületek felújítása, korszerűsítése, bővítése során azok külső megjelenését meghatározó stiláris jellegzetességei nem változtathatók meg, különösen:
a) az épület külső geometriai formái, azok rész- és befoglaló méretei,
b) a tető hajlásszöge, a tető formája,
c) a hagyományos nyílászárók osztásrendje, formája, szélességi és magassági aránya,
d) az épülettagozatok,
e) a jellemző anyag- és színhasználat.
2. Meglévő épületek bővítése nem lehetséges, ha annak tervezett megoldása nem illeszkedik a környezet beépítéséhez, ha nem illik az utcaképbe.
3. A melléképületek elhelyezése, a kerítések jellegének kialakítása a szomszédos telkeken kialakult karaktertől nem térhet el, a keresztpajtákkal rendelkező településrészen követhető azok építése.
4. Az utcafrontra merőleges gerincű épület, vagy épületszárny szélessége az utcafronti homlokzattól mért 8,0 m-es épületmélységig a hagyományos hosszházas beépítésű telkekhez illeszkedés érdekében nem lehet 8,0 m-nél több. Ha a meglévő épület szélessége ezt meghaladja újraépítése, vagy átalakítása esetén az utcafronti épületrész tovább nem bővíthető.
5. A területen olyan magastető alkalmazható, melynek a tetőfelületén a homlokzati hossz legfeljebb 1/3-án lehet tetőkiemelést kialakítani. Tetőtér beépítése esetén az ablak tetősíkban helyezhető el, tetősíkból való kiemelése a tetőkiemelésre megadott mértékig alkalmazható.
6. Előkert nélküli esetben az épület utcafrontján garázskapu, kocsibehajtó legfeljebb 2,5 m szélességben létesíthető.
7. Az utcai homlokzaton
a) ablakok külső árnyékolására a spaletta, a zsalugáter vagy a redőny alkalmazható,
b) a közterület felől látható homlokzati nyílásokban a redőnyszekrényt takartan lehet kialakítani,
c) a külső árnyékoló a nyílászáró színével azonos, vagy annak valamely árnyalatával megegyező lehet.
8. A főrendeltetésű és a melléképület – eltérő rendelkezés hiányában –
a) nem készülhet más anyagból, mint természetes anyagból –vakolt falazat, látszó kő, tégla vagy fa homlokzati felülettel,
b) nem készülhet egymástól eltérő tetőmeredekséggel és héjazati kialakítással, legfeljebb a melléképület tetőfelületén lapostetős, vagy alacsony hajlású zöldtetővel,
c) a homlokzati falfelületek színezése jellemzően a fehér és a sárga színek árnyalataiból, valamint kiegészítő színként egyéb színek pasztell változataiból készíthető.
9. A főrendeltetésű épülettől független egyéb épület közvetlenül a közterületről gépjárművek részére nem nyílhat.
(3) A 3. mellékleten lehatárolt Manzárdtetős épületek területén az általános építészeti követelményeken felül a további előírások nem hagyhatók figyelmen kívül:
1. Manzárdtető csak teljes kontyolt formában alakítható ki.
2. A manzárdtetőn csak tetősíkban fekvő ablak alkalmazható, tetőerkély, vagy terasz nem alakítható ki.
3. A homlokzatok falfestésére nem lehet telített színeket alkalmazni, csak a pasztellszíneket.
4. A Kenderes utcában a közterület felőli főépület manzárdtetővel akkor létesülhet, ha a szomszédos épület is manzárdtetős.
5. A Tarjáni utca déli oldalán elhelyezkedő telkeken, az utca kezdetén és végén már kialakult egyéb tetőformálású épületeken kívül az utcában meglévő manzárdtetők más tetőformára nem cserélhetők le, a tetők látványa a közterület felől meg nem változtatható.
6. A Tarjáni utcában a manzárdtető fedésanyaga és annak színe a meglévőtől nem térhet el. Manzárd tetőn betoncserép nem alkalmazható.
7. A Tarjáni utcában a közterületi határon a kerítések újraépítésekor a kialakult kőlábazatos kialakítástól és kialakult magasságtól nem lehet eltérni, a fémpálcás kerítések által biztosított átláthatóság nem változtatható meg.
(4) A 3. mellékleten lehatárolt Kialakuló lakóterületeken az általános építészeti követelményeken felül a további előírásokat lehet alkalmazni:
1. A Tarjáni utca északnyugati végén, egy-egy utcaszakaszon nem lehet egymástól karakteresen különböző tetőformálást alkalmazni.
2. Az épületek homlokzatának színezésére csak a pasztellszínek használhatók.
3. A közterületi határon a kerítés áttörtsége nem lehet kevesebb, mint 60 %.
4. A Kertes utca nyugati oldalán az épületek kialakításakor
4.1 a tetőformálása vegyes kialakítású lehet,
4.2 a főgerincet képező tető hajlásszöge nem lehet kevesebb, mint 30 fok és nem lehet több, mint 45 fok,
4.3 az összes tetőfelület legfeljebb 40%-án alkalmazható lapostető, olyan módon, hogy a tetőzet fő karaktere magastetőt képez, s a lapostetős rész nem az utca felőli épületrészen van.
(5) A 3. mellékleten lehatárolt Pincés területeken az általános építészeti követelményeken felül a további előírásokat lehet alkalmazni:
1. előkert nélküli zártsorú beépítésük miatt a pinceépületek homlokzati síkja a szomszédos épület homlokzati síkjától 1,5 méternél jobban nem térhet el,
2. a pinceépületek közterület felőli nyílása nem lehet több, mint egy bejárati ajtó legfeljebb 1,2 x 2,2 m nyílásmérettel és legfeljebb kettő ablak nem több, mint 0,6 m2 együttes nyílásfelülettel,
3. a közterületre kinyúló előtető az épület bejárata felett 1,40 homlokzati hosszon, legfeljebb 0,6 m ereszmélységben létesíthető,
4. a homlokzati felület képzése vakolattal, kő vagy téglaburkolattal történhet, kiegészítésként használt faburkolattal,
5. pinceépület nélküli pincéknél
5.1 a pince homlokfala és támfala természetes kő, vagy tégla felülettel képezhető,
5.2 a pinceajtók fém, vagy faanyagból készíthetők, zöld, barna vagy szürke színűre festhetők,
5.3 a bejárati ajtón kívül csak legfeljebb 0,4 x 0,4 m felületű és 2 db szellőzőnyílás létesíthető,
5.4 a bejárata előtt faoszlopokon álló tető, égetett cserép- vagy fazsindellyel fedve kialakítható.
(6) A 3. mellékleten lehatárolt Mezőgazdasági üzemi területen és Mezőgazdasági területen az általános építészeti követelményeken felül a további előírásokat lehet alkalmazni:
1. Ha az építmény szerkezetének fesztávolsága meghaladja a 12,0 métert a tető hajlásszöge nem lehet 30 foknál meredekebb.
2. A gazdasági épületek, a nagytömegű csarnokszerkezetek tájba illesztését a következő anyag és a színválasztással érhető el: nem használhatóak az élénk színek, a tiszta alapszínek, csak tört árnyalataik. Különösen nem használható 6,0 m2-t meghaladó nagyságú felületen a hófehér, a fekete, a piros és a kék.
3. A területen létesülő gazdálkodással összefüggő épületek tetőfedésére dongatető, vagy 30 foknál alacsonyabb hajlásszögű tető is alkalmazható, ha az épület fesztávolság meghaladja a 12,0 métert.
(7) Kertes (mezőgazdasági) területek, szőlők területen a 3. mellékleten lehatárolt estekben az általános építészeti követelményeken felül a további előírásoktól nem lehet eltekinteni:
1. A Kálvária telep utca menti területen a stációk látványát takaró építmény elhelyezése, növények telepítése nem történhet.
2. Kerítés vadvédelmi és vagyonvédelmi céllal építhető, faoszlopok között acélháló kialakítással, vagy élő sövényből képezve. Épített kerítés csak a terepadottságok által megkívántan, természetes kőből, vagy azzal burkoltan, továbbá téglaburkolattal létesíthető.
(8) Fejlesztési területeken a 3. mellékleten lehatárolt estekben az általános építészeti követelményeken felül a további előírásoktól nem lehet eltekinteni:
1. A kialakuló településkép a falu hagyományos arculatának figyelembe vételével alakítható, olyan módon, hogy a fejlesztési területen belül az egységes utcakép biztosítható legyen.
2. Új kiszolgáló út táji jellegű növényekből telepített fasor, facsoport hiányában nem nyitható meg.
- Reklámokra, reklámberendezésekre, reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
14. Reklám és hirdetőfelületek elhelyezése és kialakítása
24. § (1)2
(2)3
(3)4
(4)5 Átmeneti időszakokra elhelyezhető hirdetések a következők:
a) átfeszített molinó, vagy épületre helyezett transzparens, mely kizárólag a település szempontjából jelentős idegenforgalmi-, tudományos-, sport és kulturális eseményekhez kötötten, ideiglenesen és meghatározott időre helyezhető ki, az esemény időpontja előtti egy hónappal korábban, s az esemény után legfeljebb egy hónapig.
b)6 az a) pontban megjelölt hirdetések évente legfeljebb összesen tizenkét naptári hét időszakra helyezhető ki az alábbi területeken:
ba) a Tarjáni utcában,
bb) a Petőfi Sándor utcában,
bc) és a Tardosi utcában.
c) nem számít vetített reklámnak az a) pont szerinti rendezvény, esemény időszakában az esemény helyszínén vagy környezetében a házfalra vetített felirat, hirdetmény,
d)7
(5)8
25. § (1)9 Az utcabútoron kívül a nem reklámmentes közterületeken elhelyezhető
a)10
b)11
c) más célra is szolgáló berendezésként, fedett kerékpártároló,
d) közterületi információs berendezésként
da) községi információs térkép legfeljebb 2 x 2,0 m2 információhordozó felülettel,
db) önkormányzati közérdekű információs tábla és faliújság legfeljebb 2x9,0m2 információhordozó felülettel,
dc) irányítótábla legfeljebb 2 x 0,8 m2 információhordozó felülettel,
dd) digitális közérdekű információs oszlop,
de) internet terminál.
(2) Ingatlan eladását, bérbeadását meghirdető tábla legfeljebb 0,5 m2-es nagyságban az ingatlan falán, vagy kerítésén helyezhető el.
(3)12
26. § (1)13
(2) Világító reklámfelület az utcabútoron megengedett, de kialakítása során nem alkalmazható
a) hagyományos vonalszerű fényreklám,
b) kápráztató fényű világító reklámtábla,
c) led-es fényreklám,
d) változó futófénnyel, változó szöveg- vagy ábraanimálással reklámozó felület,
e) villogó effektust megjelenítő reklámfelület,
f) fényújságszerűen mozgó feliratot, vagy mozgó képet tartalmazó felület.
– ÜZLETJELZÉSEK, CÉGTÁBLÁK, EGYÉB MŰSZAKI BERENDEZÉSEK ÉS KIEGÉSZÍTÓ ELEMEK EGYEDI ÉPÍTÉSZETI KÖVETELMÉNYEINEK KÖZÖS SZABÁLYAI A MEGHATÁROZÓ TERÜLETEKEN
15. Az épületportálok kialakítására, a cég- és címtáblák elhelyezésére vonatkozó egyes szabályok
27. § (1)14 Építmény homlokzatán, építési telek kerítésén és támfalán, valamint az építési telken kizárólag az ingatlan rendeltetési egységeiben folytatott kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó saját vállalkozást népszerűsítő berendezés (cég- és címtábla, cégér) létesíthető.
(2) Az (1) bekezdés szerinti korlátozás nem vonatkozik a közművelődési intézményi épületek, építmények homlokzatán, az ilyen célú ingatlanok kerítésén, kerítéskapuján és támfalán létesített, illetve elhelyezett hirdető-berendezésekre.
(3) A közművelődési intézmény épületén az arra állandósított hirdető berendezésen az intézményre vagy rendezvényére vonatkozó kulturális rendezvényt, műsort hirdető plakát és hirdetmény elhelyezhető.
(4) Védett épületen, valamint a hozzátartozó telken, a telek kerítésén, kerítéskapuján és támfalán cégér, cég- és címtábla kivételével saját vállalkozást népszerűsítő berendezés nem helyezhető el.
(5) Üzletjelzés, cégtábla
a) kerítésen a telekbejáratánál, vagy a földszinti homlokzaton helyezhető el,
b) tetőfelületre, vagy a tetőszerkezetre nem szerelhető.
(6) Falsíkra merőleges üzletjelzés, cégér előkert nélküli épület homlokzatán
a) a földszinti födém magasságában, vagy kivételesen a tetőemeleti magasságban - a közúti űrszelvény figyelembevételével alakítható ki,
b) üzletenként legfeljebb 1 darab helyezhető el,
c) legfeljebb 1,0 m2lehet az egyoldali felülete és a homlokzati falsíktól számított kinyúlása nem lehet nagyobb 0,6 m-nél, a magassága legfeljebb 1,5 m lehet.
(7) Oszlopon álló céglogó, vagy totemoszlop
a) lakóterülten, erdőterületen, kertes mezőgazdasági területen nem helyezhető el,
b) a mezőgazdasági üzemi és sport, rekreációs különleges területen, legfeljebb 10,0 méteres magassággal helyezhető el az előkertben.
(8) Pályázati forrásból megvalósuló építmény esetében az előírt tájékoztatási felületként a pályázati kiírás szerinti méretű tájékoztató tábla az építés ideje alatt a telken belül elhelyezhető, továbbá az építmény átadását követően legfeljebb a pályázati kiírás szerinti időszakra a pályázati kiírás szerinti méretű tájékoztató tábla a homlokzaton, vagy az építmény előkertjében létesíthető.
(9) Világító felületű vagy megvilágított hirdető-berendezés csak cégér, cég-, címtábla, kirakat lehet.
28. § (1) A kereskedelmi-, szolgáltató- és vendéglátó rendeltetési egységet, valamint közforgalmú irodát, illetve bemutatótermet magába foglaló új épület tervezésekor nem hagyható el az ingatlan közterületről látható felületén elhelyezhető cég- és címtáblák, valamint a saját vállalkozást népszerűsítő berendezés és az egyéb épületszerkezetek megoldásának kidolgozása.
(2) Az (1) bekezdés szerint tervezett saját vállalkozást népszerűsítő berendezések tartó-, illetve hordozó szerkezeteit, felületeit úgy lehet kialakítani, hogy azok méretei, arányai és alkalmazott anyagai illeszkedjenek az érintett épület (építmény) építészeti megoldásaihoz, illetve a településképi környezethez.
(3) Bármilyen közterületről látható emléktábla bejelentés és elfogadás nélkül nem létesíthető.
16. Egyéb műszaki berendezések épületen való elhelyezése
29. § (1) Az épület tetőzetén a tető látványát befolyásoló, azt takaró nem műszaki berendezésnek minősülő szerkezetet elhelyezni nem szabad.
(2) Napelemes tetőcserép a tetőzeten mindenhol alkalmazható.
(3) Napelem tetőzeten való elhelyezésének szabályai a következők:
a) magastetős épület esetében a napelem paneleket
aa) meglévő épületen utólagosan úgy lelhet elhelyezni, hogy ne tűnjenek applikációnak,
ab) a tetősíkkal azonos síkban fektetve létesülhetnek, a tetőfelületéből ki nem érően,
ac) a csonka-kontyolt tetőrészen, toronykiemelésen nem lehet elhelyezni,
ad) a történeti településrészen az utcára közel merőleges tetőgerincű fésűs beépítés esetén az utcai homlokzattól mérten 6,0 méteren belüli tetőszakaszon nem létesíthető,
b) lapostetős épületrészen napelem panel elhelyezhető, zöldtetővel együttesen is kialakítható.
(4) Napelem homlokzaton csak a homlokzat integrált részeként, homlokzati burkolatként, vagy árnyékolóként helyezhető el.
(5) Napelem az előkertben, a közterülettel párhuzamosan mért 10,0 méteres sávon belül nem helyezhető el.
(6) Napkollektor, ha az síkkollektor a napelemekre vonatkozó szabályok szerint helyezhető el, ha vákuumcsöves rendszerű akkor,
a) csak a közterületről nem látható homlokzaton helyezhető el
b) előkert nélküli beépítés csak az oldalkert, vagy hátsókert felé eső épületrészen, tetőzeten helyezhető el,
c) kertben önálló szerkezeten is elhelyezhető,
d) magastető közterület felőli részén csak akkor helyezhető el, ha a további tetőfelületre műszaki okok miatt nem lehet elhelyezni,
e) a történeti településrészen az utcára közel merőleges tetőgerincű fésűs beépítés esetén az utcai homlokzattól mérten 10,0 méteren belüli tetőszakaszon utólag nem létesíthető.
(7) Parabolaantenna és 1,0 m magasságot meghaladó antenna berendezés a közterületről látszó homlokzaton, csak az épület építészeti megjelenését nem zavaró módon helyezhető el.
(8) Klímaberendezés
a) a közterület felé néző homlokzaton csak álcázva helyezhető el kültéri klímaegység,
b) erkély, loggia, terasz megléte esetén csak azon belül rejtett, vagy takart módon alakítható ki.
(9) Szerelt kéményt csak az épület tetőmagasságában és nem az utcafronti oldalon jelenhet meg.
– SAJÁTOS ÉPÍTÉNYEK ELHELYEZÉSE, ANYAGHASZNÁLATA ÉS SZÍNEZÉSE
17. Felszíni energiaellátási és vezetékes elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére vonatkozó közös szabályok
30. § (1) A helyi ellátást biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére korlátozottan alkalmas területek lehatárolását a 4. melléklet mutatja be.
(2) Vértestolna közigazgatási területén a település ellátását biztosító felszíni vezetékes energiaellátási és elektronikus hírközlési légvezetékek oszlopaira, tornyaira és egyéb sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmas területek
a) az épített környezet védelemmel érintett alábbi területei:
aa) a védett értékek (országos vagy helyi), annak telke és telkének 100 méteres környezete,
ab) védett régészeti lelőhely és annak 50 méteres környezete,
akkor sem, ha a környezetben meglévő légvezetékes hálózat van;
b) a már beépült, vagy az átalakuló – távlatban beépítésre váró a településkép szempontjából meghatározó területek,
a) a természeti környezet védelmével érintett:
ca) országosan védett természetvédelmi terület
cb) Natura 2000 területei,
cc) ökológiai hálózattal érintett területek,
cd) további országos védelemmel érintett területek.
(3) A villamos energia átviteli hálózat a földfelszínen nem vezethető
a) beépítésre szánt területeken,
b) a (2) bekezdésben meghatározott területeken.
(4) A villamos energia főelosztó hálózatának rekonstrukciója során a beépítésre szánt területeken a távvezetékeket földfelszíne felett nem alakítható ki.
(5) A vezetékes gyengeáramú felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak - az (1)-(2) bekezdés alapján - elhelyezésére nem alkalmas területeken:
a) hálózatfejlesztés, vagy hálózatbővítés, illetve ennek megfelelő rekonstrukció csak földkábeles módon történhet,
b) új vezetékoszlop csak akkor helyezhető el, ha a házi bekötés másként nem oldható meg, ott, ahol már meglévő tartóoszlop rendelkezésre áll azt lehet igénybe venni,
c) a berendezések színezésénél alkalmazható színek a mohazöld, a fakéreg barna vagy a világos antracit szürke.
18. Vezeték nélküli elektronikus hírközlési sajátos építményekkel, berendezésekkel kapcsolatos településképi követelmények
31. § (1) A település közigazgatási területén a település ellátását biztosító felszíni elektronikus hírközlési sajátos építmények, (távközlési, adatátviteli berendezés) elhelyezésére nem alkalmas területeket jelen rendelet 4. mellékletében megjelölt területek képezik.
(2) Az (1) pontban megjelölt területeken kívül nem alkalmas további területek a
a) meglévő, vagy tervezett rekreációs (sport, szabadidős eltöltést szolgál) területek, ha nem beépítésre szánt, akkor se,
b) intenzív kertművelésű, vagy pihenőkertes területek.
(3) Nem közterületi telken akkor helyezhető el a vezeték nélküli elektronikus hírközlési építmény
a) ha a közterületen, vagy köztulajdonban (önkormányzati, állami) lévő telken való elhelyezés jogi vagy műszaki ok miatt nem jöhet létre, vagy az nem nyújtana megfelelő szolgáltatást, továbbá
b) ha az épület, melyen az építmény elhelyezésre kerül, ugyan nem az (1) bekezdésben megjelölt területen található, de a rendeltetése templom, amelynek tornyában vagy padlásterén belül a hírközlési létesítmény védett értéket nem érint.
(4) Új 3,0 m magasságot meghaladó antenna csak a településképi szempontok érvényesítésével és a környezethez illeszkedően helyezhető el.
(5) Belterületen belül, valamint a külterület beépítésre szánt területein az antennák elhelyezésénél a következő követelményeknek kell megfelelni:
a) Antenna csak már meglevő építményre telepíthető a mezőgazdasági rendeltetésbe sorolt területek kivételével.
b) Ha meglévő épület, építmény tetejére valamely okból nem lenne telepíthető az új antenna, akkor - az antenna önállóan csak multifunkcionális (pl. sportlétesítmény, kilátó, vadles stb.) kialakítással telepíthető.
c) Mezőgazdasági területeken önálló tartószerkezettel telepített antenna lakóépületektől csak legalább 200 méter távolságra helyezhető el.
(6) Az önálló – nem más építményen elhelyezett – vezeték nélküli elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére alkalmas területeken, ha szabadon kerül elhelyezésre, akkor
a) az elhelyezésre szolgáló környezethez illeszkedő módon történhet,
b) fás, erdős magaslatot képező környezetben közhasználatú, kilátásra is alkalmas építményre, műtárgyra legyen telepítve,
c) látványnak erősen kitett helyen csak faburkolattal, vagy egyéb természetes anyaghasználattal álcázott módon készüljön,
d) látszó fémszerkezet színezése 30. § (5) bekezdés c) pontjában meghatározott lehet.
19. A közmű és közvilágítás sajátos építményeinek elhelyezése és anyaghasználata a meghatározó területeken
32. § (1) A felszín feletti közmű-műtárgyak berendezéseinek színezésére – beleértve különösen a kapcsolószekrényt, trafót, átemelőt és az azokat elhatároló kerítéseket – a 30. § (5) bekezdés c) pontjában meghatározott színek alkalmazhatók. A tűzcsapok, a közvilágítás és a távvezeték oszlopok színezését a szolgáltatói rendelkezések határozzák meg
(2) A közvilágítás oszlopai az egyes utcákban végig, a köztereken, közparkokban azonos kivitelűek vagy legalább azonos megjelenésűek legyenek, illeszkedve a környezet építészeti arculatához.
(3) A közvilágítás oszlopai
a) a történeti településrész főutcáiban, közterein egységesen megtervezett közvilágítási lámpa kerüljön elhelyezésre,
b) egyéb lakóterületeken faoszlop alkalmazható.
- A TELELPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK
20. A településkép-védelmi tájékoztatás és a kötelező szakmai konzultáció esetei és részletes szabályai
33. § (1) Szakmai konzultációt és azon belül szakmai tájékoztatást kezdeményezhet az építtető, vagy megbízottja a településképi követelményekkel kapcsolatosan, valamint a hatályos településrendezési eszközökben foglalt előírásokról.
(2) A kötelező szakmai konzultációra (továbbiakban: szakmai konzultáció) szólóan benyújtott kérelem esetén az önkormányzati főépítész, vagy a polgármester tájékoztatást ad.
(3) A településkép védelmének biztosítása érdekében szakmai konzultációt kell igénybe venni az alábbi esetekben:
a) az Étv. 33/A. § szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységhez,
b) a 3. mellékleten lehatárolt Történeti településrészen
ba) ha a terepadottságok sajátosságai miatt az utcaképet befolyásoló egyedi telepítésre van szükség,
bb) ha a közterületről láthatóan új épület elhelyezése vagy meglévő épület 60 m2-es alapterületet meghaladó bővítése történik,
bc) ha közterületről látható nyílászárók cseréje, átalakítása, tetőfelület megbontása, vagy tetőhéjazat cseréje, a homlokzati felületképzés megváltoztatása, festése, kerítés építése tervezett,
bd) ha a főépület rendeltetésének megváltoztatása történik,
továbbá valamennyi építési engedély köteles tevékenység esetén,
c) a 3. mellékleten lehatárolt Manzárdtetős épületek valamint a Kialakuló lakóterületek területén, továbbá a Fejlesztési területen, ha az építeni kívánt épület vagy a meglévő a bővítménnyel együtt meghaladja a bruttó 120 m2-es alapterületet, továbbá ha a telken egynél több főépület kerül elhelyezésre,
d) a 3. mellékleten lehatárolt Pincés területeken új pinceépület létesítése, meglévő közterületről látható bővítése történik,
e) a 3. mellékleten lehatárolt Mezőgazdasági üzemi területeken és Mezőgazdasági területen, továbbá Rekreációs területen, ha az építeni kívánt épület, vagy a meglévő bővítménnyel együtt meghaladja a bruttó 250 m2-es alapterületet,
f) a 3. mellékleten lehatárolt Kertes (mezőgazdasági) területek, szőlők területen, ha az a Petőfi Sándor utca folytatásában lévő külterületi utcára nyíló telken az építeni kívánt épület bruttó alapterülete, vagy a bővítménnyel együtt nagyobb, mint 60 m2, továbbá az építmény meghaladja a 3,0 m épületmagasságot,
g) közművelődési célú hirdetőoszlopok, információs hirdető berendezések, kioszkok állítása esetén,
h) közterületről látható 3,0 m magasságot meghaladó antenna elhelyezése esetén,
i) helyi védett területen található telken a közterületi látványt érintő beépítés, meglévő bővítése történik.
j) ha a védett területen rendeltetésváltás tervezett.
(4) A szakmai konzultáció a 7. melléklet 7. 1. pontjában szereplő űrlap polgármesterhez történő benyújtásával indul
a) elektronikus úton benyújtott kérelem esetén a konzultáció a terv pdf. vagy valamilyen kép formátumban történő kérelem mellé csatolásával lehet kezdeményezni,
b) nem elektronikus úton benyújtott kérelem során a kitöltött és benyújtott űrlap mellé lehet csatolni a digitális állományú vagy a papírra nyomtatott dokumentációt.
(5) Épület létesítése, vagy látványának megváltoztatása esetén a szakmai konzultációhoz benyújtandó kérelem mellé csatolt tervnek – egyéb építmény esetén a konzultáció tárgyának megfelelő értelmezésben – az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:
a) műszaki leírás a telepítésről és az építészeti kialakításról,
b) helyszínrajz, a szomszédos építmények és terepviszonyok feltüntetésével,
c) tervezett állapot bemutatása, alaprajzzal, metszettel,
d) homlokzatok, anyag- és színhasználat feltüntetésével,
e) utcakép, fotó, látványterv,
f) beépítés mértéke felszínen és a terepszint alatt, zöldterületi mutató értéke.
34. § (1) A szakmai konzultáció keretében elsődlegesen sor kerül a településképi előírásoknak való megfelelés tisztázásra, de sor kerülhet a tervezés során felmerült alternatív megoldások értékelésére, valamint a terv munkaközi javaslatinak előzetes minősítésére, továbbá a településképi előírásoknak és a helyi építési szabályzatnak való megfelelés tisztázásra.
(2) A szakmai konzultációról - azon részt vevők aláírásával ellátott - emlékeztető készül, melynek keretében lehetőség van – a hatályos településrendezési eszközökön és településképi rendeleten alapuló megállapításokat rögzíteni, különös tekintettel
a) a településrendezési eszközökben, településképi rendeletben szereplő kötelező,
b) a településkép érvényesítését biztosító eljárásokra vonatkozó tájékoztató
elemekre.
(3) A szakmai konzultáció során készült emlékeztetőt a kérelmező az alábbi tartalommal kapja meg:
a) a kérelem beérkezésének időpontja,
b) a kérelmező adatai,
c) a tervezett építési tevékenység rövid leírása,
d) az érintett ingatlan címe, helyrajzi száma, építési övezeti besorolása,
e) az építési tevékenységgel kapcsolatos egyéb lényeges információ,
f) az önkormányzati főépítész, vagy a polgármester tájékoztatása, nyilatkozata, illetve javaslata.
(4) A szakmai konzultáció során az egyeztetés résztvevői a munkaközi dokumentációhoz szöveges, esetleg rajzi kiegészítéseket, megjegyzéseket tehetnek, és a konzultáció végén a tervet dátummal kiegészítve szignálják. Az ilyen esetben a munkaközi dokumentáció érintett tervlapjairól másolatot kell készíteni, és azokat az emlékeztetővel együtt kezelni.
(5) A szakmai konzultáció során az emlékeztetőt az önkormányzati főépítész, annak hiányában a polgármester adja meg. Az emlékeztetők nyilvántartásáról gondoskodni kell.
(6) A védett értéket érintő építési tevékenységgel kapcsolatban – ha jogszabály másként nem rendelkezik –a kötelező szakmai konzultáció során
a) meghatározhatók a konkrét helyi védett értékek megújításával összefüggő részletezett feltételek és követelmények a hatályos építési szabályzattal és a rendeltben foglalt településképi követelményekkel összhangban a tetők, tetőfelépítmények, kémények kialakítása, a bővítmény esetén annak az építési helyen belüli elrendezése, valamint a homlokzatképzés és színezés
b) előírható az eredeti állapotot tükröző részek, részletek visszaépítése és az oda nem illő (utólag létesített) épületrészek, elemek eltávolítása.
21. A településképi véleményezési eljárás és annak szabályai
35. § (1) A jelen rendelet előírásai szerint Vértestolna Község közigazgatási területén településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni minden építmény építésére, bővítésre, településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz.
(2) A településképi véleményezési eljárás a 7. melléklet 7.2 pontjában szereplő űrlapon kitöltött kérelem polgármesterhez történő beérkezésével indul.
(3) A kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg benyújtja
a) a véleményezendő építészeti-műszaki tervdokumentációt papíralapon, továbbá
b) elektronikus formában feltölti az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre, melyhez a polgármesternek hozzáférést biztosít.
(4) A településképi véleményezési eljáráshoz kötött építési munkákra vonatkozó véleményt a polgármester adja ki, melynek alapját rendelkezésre állása esetén az önkormányzati főépítész, szakmai állásfoglalása képezi.
(5) A települési főépítész vagy egyéb felkért főépítész szakmai állásfoglalása nem nélkülözhető az építési tevékenységek közül
a) középületek, 1000 m2 bruttó szintterületet meghaladó gazdasági célú épületek,
b) a történeti településrészen új lakóépület és építési engedélyhez kötött új épületek,
c) a helyi védett építészeti értéken és annak 50,0 m-es környezetében lévő építmény és
d) az építési engedélyhez kötött bővítési munkák, amennyiben az érintett szintterület nagyobb, mint az eredeti 50%-a
építési munkáira benyújtott építési ügyek esetén.
22. A településképi véleményezési eljárás lefolytatása
36. § (1) A tervdokumentáció tartalmát a polgármester ellenőrzi. Amennyiben a benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció nem felel meg az előírás szerinti tartalmi követelményeknek a polgármester 5 napon belül hiánypótlásra szólítja fel a kérelmezőt.
(2) A településképi véleményhez csatolni kell – ha készül – a szakmai állásfoglalást, továbbá, ha elutasító a vélemény annak tartalmaznia kell a részletes indoklást.
23. A településképi vélemény kialakításának szempontjai
37. § (1) A településképi véleményezési eljárás során telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy a beépítés módja megfelel-e a településképi követelményekben megfogalmazottaknak.
(2) Az épület tömegének, külső megjelenésének, az épülethomlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve a helyi építési szabályzat szerint átalakuló épített környezethez,
b) az épület tömegformálása és homlokzati kialakítása megfelel-e jelen rendelet előírásainak,
c) a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge, anyaghasználata és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a környezetet meghatározó adottságokhoz,
d)15 a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő információs berendezések, felületek elhelyezésére és kialakítására,
e) a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére.
24. A településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre és annak szabályai
38. § (1) A helyi védett értéket érintő
a) építési engedély nélkül végezhető építési tevékenység esetén – az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény (a továbbiakban: Étv.) 33/A. §-ában meghatározott esetek kivételével -,
b) bontási engedély nélkül végezhető bontási munkák közül a kerítés bontása esetén,
c) rendeltetésváltozása esetén, vagy az önálló rendeltetési egységek számának megváltoztatása esetén,
településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni, melynek során vizsgálni kell, hogy az adott építési tevékenység megfelel-e az e rendeletben foglalt előírásoknak, nem eredményezi-e a védett értékek károsodását, előnytelen megváltozását.
39. § (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le az Elj. rendelet 26/B (1) és (1a) bekezdése esetében, továbbá a
1. helyi egyedi és területi védelem alá tartozó építmény, vagy történeti településrészen található építmény – jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött – közterületről látható
1.1) homlokzati nyílászárók méretének, anyaghasználatának, osztásának, színének megváltoztatása
1.2) homlokzati felület eredeti színtől eltérő színűre történő festése, utólagos hőszigetelése, felületképzésének megváltoztatása,
1.3) homlokzat felújítása, átalakítása esetén
2. meglévő építmény közterületről látható homlokzati nyílászárójának – áthidalóját nem érintő, de anyaghasználatát, osztását, illetve színét tekintve a meglévőtől (eredetitől) eltérő – cseréje, valamint a homlokzat felületképzésének, színének megváltoztatása esetén,
3. reklámok elhelyezése és önálló reklámtartó építmény építése esetén,
4. jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel, emlékfal építése, illetve elhelyezése esetén, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t, emlékfal építése esetén, amennyiben annak talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m-t,
5. nettó 20,0 m2alapterületet az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű kereskedelmi, szolgáltató, illetve vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése esetén,
6. nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű, nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, bővítése esetén,
7. sírbolt, urnasírbolt építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 50 m2 alapterületet, vagy a 3,0 m magasságot,
8. legfeljebb 180 napig fennálló rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény, kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény, levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek), ideiglenes fedett lovarda, legfeljebb 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas állvány jellegű építmény,
9. a 6,0 m vagy annál kisebb magasságú, illetve a 60 m3, vagy annál kisebb térfogatú ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, meglévő építmény bővítése esetén,
10. közterületen történő utcaképet megváltoztató beavatkozás esetén,
11. közterületi határon lévő kerítés építése, átalakítása esetén,
12. kilátó építése, amelynek a terepcsatlakozástól mért legfelső pontja az 5,0 m-t nem haladja meg.
(2) A jelen rendelet előírásai szerint településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználat
a) telephely engedélyezési eljárás lefolytatását teszi szükségessé,
b) a korábbi rendeltetéshez képest érinti a közterület kialakítását, valamint ha
c) lakórendeltetés bővül, vagy megszűnik.
40. § (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a 7. melléklet 7.3 pontjában szereplő űrlappal kiegészített kérelem polgármesterhez történő beérkezésével indul. A bejelentéshez 2 példány papíralapú dokumentációt kell mellékelni, amelyből egy aláírt, bélyegző lenyomattal ellátott papíralapú példányt a bejelentő visszakap.
(2) A benyújtott dokumentációnak tartalmaznia kell a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet.
41. § (1) Polgármester hallgatólagosan tudomásul veszi, vagy hatósági határozatban feltétel meghatározásával vagy anélkül tudomásul veszi, vagy megtiltja az építési tevékenységet, vagy rendeltetésváltoztatást.
(2) A településképi bejelentési eljárás szerinti tevékenység a bejelentés alapján akkor kezdhető meg,
a) ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges,
d) ha a polgármester a bejelentést tudomásul veszi,
c) ha a polgármester a tevékenység végzését a bejelentést követő 15 napon belül nem bírálja el.
(3) A polgármester megtiltja a bejelentett építési tevékenység, saját vállalkozást népszerűsítő berendezés elhelyezését vagy rendeltetésváltoztatás megkezdését és – a megtiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a bejelentés
a) nem felel meg az e rendeletben előírt követelményeknek,
b) a tervezett építési tevékenység, illetve hirdető berendezés, saját vállalkozást népszerűsítő berendezés, felület nem illeszkedik a településképbe.
(4) A településképi bejelentés tudomásul vételéről szóló hatósági határozat a közléstől számított egy évig érvényes és nem hosszabbítható meg.
(5) A polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység előírásoknak megfelelő végzését.
25. A településképi bejelentés elbírálásának szempontjai
42. § (1) A településképi bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció
a) nem sérti-e meg a településképi rendeletben foglaltakat,
b) kidolgozása a szakmai tájékoztatás szerint történt-e.
(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) a beépítés módja megfelel-e a környezethez való illeszkedés követelményének,
b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit.
(3) Az építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, vagy átalakuló épített környezethez,
b) a külső megjelenés megfelel-e e rendelet előírásainak,
c) a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá hogy
d) a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz.
(4) A rendeltetésváltozás tekintetében megfelel-e a helyi építési szabályzatban meghatározottaknak.
26. A településképi kötelezés és annak szabályai
43. § (1) A polgármester e rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesítése érdekében - hivatalból, vagy kérelemre - településképi kötelezési eljárást folytathat le
a) a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése,
b) a településképi véleményezés vagy bejelentés elmulasztása,
c) a szakmai konzultáción megfogalmazott településkép-védelmével kapcsolatos elvárások be nem tartása
esetén.
(2) A polgármester településképi kötelezés formájában - önkormányzati hatósági döntéssel – a rendeletben megfogalmazott településképi követelmények be nem tartása esetén az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti.
(3) A településképi kötelezési eljárás menete:
a) helyszíni szemle,
b) a szabálytalansággal érintett ingatlan tulajdonosának tájékoztatása, felszólítása,
c) településképi kötelezés,
d) településkép-védelmi bírság.
(4) A településképi kötelezés végre nem hajtása esetén a kötelezettet a polgármester településkép-védelmi bírsággal sújthatja, melynek kiszabása ismételhető.
(5) A településkép-védelmi bírság mértéke 30.000 Ft-tól 1.000.000 Ft-ig terjedhet. Konkrét esetekben pedig:
a) a településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása legalább 50.000 forint,
b) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén, az eltérés mértékétől függően legalább 30.000 forint, legfeljebb 500.000 forint,
c) a településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként legalább 500.000,- forint és legfeljebb 1.000.000 forint.
(6) A közigazgatási birság mértékének megállapítása során a polgármester az eset összes körülményeire tekintettel dönt, ennek keretében mérlegeli különösen:
a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatatlanságát,
c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
d) a jogsértő állapot időtartamát,
e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását,
f) a jogsértés gazdasági súlyát,
g) a jogsértés milyen mértékben sérti, vagy akadályozza a település jelen rendeletben foglalt értékeinek megőrzését, vagy érvényesülését.
(7) A kiszabott településkép-védelmi bírságot az ingatlantulajdonos a döntés jogerőre emelkedését követő 30 napon belül köteles az önkormányzat számlájára megfizetni.
(8) A jogerősen kiszabott és meg nem fizetett bírság, továbbá a meg nem fizetett bírság miatt jogerősen kiszabott és meg nem fizetett késedelmi pótlék köztartozásnak minősülnek és azokat adók módjára kell behajtani.
– záró rendelkezések
44. § (1) Jelen rendelet a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel 2019. február 18-án lép hatályba.
(2) Jelen rendelet 43. §-a 2019. június 01. napján lép hatályba.
(3) E rendelet hatálybalépésével hatályát veszti:
Vértestolna Helyi Építési Szabályzatáról szóló 9/2006. (IV. 26.) számú rendelet
1. A 6. § 1. bekezdés d) pontja.
2. A 7. § 4. bekezdéséből a „Az építési övezetben csak 30-45 fokos hajlásszögű nyeregtetős épületek létesíthetők, amelyek tetőhéjazata természetes anyagú cserép lehet.” szövegrész.
3. A 13. § 3. bekezdése.
4. A 14. § 6. bekezdése és a 7. bekezdésből „7. A kertek kerítése természetes anyagú, zöldövezeti jellegű legyen. Tömör, illetve” szövegrész.
5. A 24. § 11. bekezdése.
6. A 25. § előtt a „HELYI ÉRTÉKVÉDELMI SZABÁLYOZÁS Az értékvédelem hatálya” szövegrész.
7. A 25. § 1.-3. bekezdése.
8. A 26. § előtt az „Építészeti védelem” szövegrész.
9. A 26. § 1.- 4. bekezdése, valamint az 5. bekezdésben a „karakterének megőrzését, illetve” szövegrész.
10. A 27. § előtt a „Területi védelem” szövegrész.
11. A 28. § 3. bekezdés utolsó mondata.
12. A függelékben a „a Helyi Építési Szabályzat VI. Helyi Értékvédelmi Szabályozás című fejezetéhez” szövegrész.
13. A függelékben 1.-2. pontja
14. A függelék 2. bekezdése a „Helyi védelem alatt álló területek, épületegyüttesek” felsorolása.
A 2. § 18. pontja a Vértestolna Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (IV. 26.) önkormányzati rendelete 2. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 24. § (1) bekezdését a Vértestolna Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (IV. 26.) önkormányzati rendelete 2. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 24. § (2) bekezdését a Vértestolna Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (IV. 26.) önkormányzati rendelete 2. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 24. § (3) bekezdését a Vértestolna Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (IV. 26.) önkormányzati rendelete 2. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 24. § (4) bekezdés nyitó szövegrésze a Vértestolna Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (IV. 26.) önkormányzati rendelete 1. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 24. § (4) bekezdés b) pont nyitó szövegrésze a Vértestolna Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (IV. 26.) önkormányzati rendelete 1. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 24. § (4) bekezdés d) pontját a Vértestolna Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (IV. 26.) önkormányzati rendelete 2. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 24. § (5) bekezdését a Vértestolna Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (IV. 26.) önkormányzati rendelete 2. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 25. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a Vértestolna Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (IV. 26.) önkormányzati rendelete 2. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 25. § (1) bekezdés a) pontját a Vértestolna Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (IV. 26.) önkormányzati rendelete 2. § f) pontja hatályon kívül helyezte.
A 25. § (1) bekezdés b) pontját a Vértestolna Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (IV. 26.) önkormányzati rendelete 2. § f) pontja hatályon kívül helyezte.
A 25. § (3) bekezdését a Vértestolna Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (IV. 26.) önkormányzati rendelete 2. § g) pontja hatályon kívül helyezte.
A 26. § (1) bekezdését a Vértestolna Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (IV. 26.) önkormányzati rendelete 2. § h) pontja hatályon kívül helyezte.
A 27. § (1) bekezdése a Vértestolna Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (IV. 26.) önkormányzati rendelete 2. § i) pontja szerint módosított szöveg.
A 37. § (2) bekezdés d) pontja a Vértestolna Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (IV. 26.) önkormányzati rendelete 2. § j) pontja szerint módosított szöveg.