Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 5. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormány rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogköre alapján az állami főépítészi hatáskörében eljáró Pest Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, az illetékes nemzeti park igazgatóság, továbbá a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló önkormányzati rendeletben megjelöltek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1. Módosuló rendelkezések

1. § (1) A településkép védelméről szóló 1/2018. (I.22.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: TKR) 2. § 2. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép és a következő 2a. ponttal egészül ki:

„2. álcázott építmény: műemléki jelentőségű, vagy helyi építészeti értékvédelmi területen, műemléken, valamint a városszerkezeti és városképi szempontból kiemelt területen elhelyezhető közmű és hírközlési építmények közterületről történő láthatóság elleni takarása, elfedése.

2.a áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges nézetből az átláthatósága 50%-nál kisebb mértékben korlátozott.”

(2) A TKR 2. § 3-4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. Belváros: természetben a következő utak, vízfolyások által határolt városrész: Dunakanyar körút az Ady Endre utca kereszteződéséig, Ady Endre utca, Korniss Dezső sétány, Duna-korzó, a Rév utca kereszteződéséig, a szentendrei Duna sodorvonala a Duna korzó déli végéig, Dózsa György út a Dunakanyar körút kereszteződéséig.

4. épület legmagasabb pontja: az épület valamennyi homlokzata mentén az adott homlokzati szakaszhoz tartozó tömegegység legmagasabb pontjának az adott homlokzati szakasz terepcsatlakozástól számított legnagyobb magassága. Az értékbe nem számít bele a terepszint alatti építményrészek homlokzati magassága.”

(3) A TKR 2. § 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. főtömeg: az épület, építmény karaktere szempontjából meghatározó tömegi elem(ek), mely(ek) az épület földszinti beépített alapterületének legalább 60%-át képezi(k).”

(4) A TKR 2. § 11. pont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„b) cégér: technológiájától és szerkezeti kialakításától függetlenül a céget, üzlethelyiséget tartalmazó épület falfelületére, vagy arra merőlegesen kifüggesztett hirdetés – ide értve a LED reklámot is –, mely a cég által forgalmazott termék, vagy szolgáltatás népszerűsítésére szolgál.”

(5) A TKR 2. § a következő 14a. ponttal egészül ki:

„14a. jellemző karakter: kialakult beépítésű, azaz legalább 75%-ban beépült telektömbök által határolt utcaszakasz, egyéb közterület felől feltáruló egységes, meghatározó látvány.”

(6) A TKR 2. § 15. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép és a következő 15a. ponttal egészül ki:

„15. karám jellegű kerítés: legalább 70%-ban áttört, fa anyagú kerítés.

15a. közérdekű reklámfelület: olyan reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés, amelyen a reklám közzététele más, egyéb célú berendezés közterületen való létesítésére, fenntartására tekintettel közérdekből biztosított, és amely ezen egyéb célú berendezéstől elkülönülten kerül elhelyezésre.”

(7) A TKR 2. § 19. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép és a következő 19a. ponttal egészül ki:

„19. vadvédelmi kerítés: legalább 90%-ban áttört, faoszlopos, fémhálós kerítés.

19a. védett építmény: bármilyen jellegű – műemléki, országos vagy helyi – védelem alatt álló építmény, épület, épületrész, műalkotás.”

2. §     A TKR 22. § (2) bekezdése a következő 16. ponttal egészül ki:

„16. Duna meder”

3. §     A TKR 23. § (7) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Kerítés nem építhető természetes anyagtól (kő, tégla, fa, deszkázat, fém, fémháló, drótfonat) eltérő anyaghasználattal. Mezőgazdasági, erdő és természetközeli övezetű területeken a kerítés anyaga nem térhet el a faanyagú karám jellegű, vagy faoszlopos, fémhálós vadvédelmi kerítéstől.”

4. §     A TKR 25. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„25. § (1) Az épület legmagasabb pontja paraméternek nem megfelelő meglévő építmény, építményrész állagmegóvása, újjáépítése esetén annak magassága nem növekedhet. Bővítése esetén az új bővítményrész magasságának meghatározásakor a paramétert figyelembe kell venni.

(2) Épületek legmagasabb pontja nem haladhatja meg a 25 m-t.

(3) Az épületek legmagasabb pontja

a) Kertvárosi területen magastetős épületnél legfeljebb 4,0 m-el, lapostetős épületnél legfeljebb 2,0 m-el,

b) Üdülő területen magastetős épületnél legfeljebb 3,5 m-el, lapostetős épületnél legfeljebb 1,5 m-el,

c) Gazdasági területen - a rendeltetéssel összefüggő technológiai berendezés indokolt magasságának kivételével - legfeljebb 5,0 m-el,

d) Rekreációs területen a csatlakozó közterület szintjéhez képest 4,5 m-el

haladhatja meg az épületmagasság Szentendre építési szabályzatáról szóló 26/2017. (VII.31.) önkormányzati rendeletben (a továbbiakban: SZÉSZ) adott területre meghatározott legnagyobb értéket.

(4) Társasházas területen

a) az épület legmagasabb pontja 4,5 m-el haladhatja meg az épületmagasság SZÉSZ-ben az adott területre megengedett legnagyobb értékét, kialakult állapot esetén a SZÉSZ szerint megnövelt épületmagasság értékét, de nem lehet nagyobb 18,0 m-nél,

b) az épület legmagasabb pontja gépjármű tároló esetén 1,5 m-el haladhatja meg az épületmagasság SZÉSZ-ben meghatározott legnagyobb értékét.”

5. §     A TKR 26. § a következő (5)-(6) bekezdésekkel egészül ki:

„(5) Közterület alakítási terv (továbbiakban: KAT) készítendő:

a) közterületi árusító pavilon létesítése esetén, 9,0 m²-t meghaladó és legfeljebb 27,0 m² alapterületig,

b) közterületi aluljáró, vagy felüljáró létesítése esetén,

c) az aluljáróhoz csatlakozóan, illetve annak részeként a terepszint alatt kereskedelmi és szolgáltató építmények kialakítása esetén,

d) társasházas területen lemezparkoló, valamint közkert létesítése esetén,

e) jelentősebb útszakaszok kialakítása, rekonstrukciós beavatkozása esetén,

f) a tervezett fásított közterek és közparkok kialakítása, átalakítása esetén.

(6) Közterületi parkolóban kizárólag KAT készítésével lehet épületet elhelyezni, burkolatot és zöldterületet kialakítani, felújítani:

a) a Belváros Dobozi utca és a Pátriárka utca által határolt területén,

b) a Sztaravodai úti temető melletti parkoló területen,

c) az Új-köztemető melletti parkoló területen.”

6. §     A TKR 30. § a következő (6)-(7) bekezdésekkel egészül ki:

„(6) Új kerítés létesítése a közterület felőli oldalon – a 31-32. §-ban foglaltak kivételével - áttört kerítésként lehetséges.

(7) Közkertek, közparkok, Társasházas területek közös pihenőkertjei esetén kizárólag áttört kerítés létesíthető.”

7. §     A TKR 34. § a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Ikres beépítési móddal épült épülethez ikerként csatlakozó későbbi építés, vagy átépítés során tilos figyelmen kívül hagyni a kialakult adottságokat, különösen a tűzfaltakarást, a traktusmélységet, a tető gerincvonalának irányát és magasságát, a párkánymagasságot és egyéb építészeti karaktert adó épületformálást.”

8. §     A TKR 35. § a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Mobilház állandó jelleggel nem helyezhető el a közterületről történő rálátás irányából növényzettel való takarás biztosítása nélkül.”

9. §     A TKR 39. § a) pont helyébe a következő rendelkezés lép:

„a)   amennyiben a jellemző karakter magastetős, az épület főtömege magastetőtől eltérő tetőfelülettel nem alakítható ki,”

10. §     A TKR a következő 41/A-41/C. §-okkal egészül ki:

„41/A. § Vegyes területen a Belvárossal szomszédos területeken építmények, épületek elhelyezése a tájképi adottságok figyelembevétele, azaz a táji környezetbe való illeszkedés, valamint a meghatározó belvárosi épített környezethez való idomulás biztosítása nélkül nem lehetséges.

41/B. § Rekreációs területen:

a) építmények, épületek elhelyezése a tájképi adottságok figyelembevétele, azaz a táji környezetbe való illeszkedés biztosítása nélkül nem lehetséges,

b) az építési telkek természetes zöldfelületeinek kialakítása háromszintes növényállomány létesítése nélkül nem lehetséges.

41/C. § (1) Duna-meder területén úszóművek, vízi létesítmények kialakítása nem lehetséges

a) a védett tájképi, városképi jelleghez való illeszkedés biztosítása nélkül,

b) természetestől eltérő anyaghasználattal,

c) a környezetéből kirívó, harsány színezéssel.

(2) A Duna-part Belvárosi szakaszán kikötők, úszóművek kialakításakor tilos a természetes anyaghasználattól (fa, fém) eltérő anyagválasztás. A fehér, földszínekkel tört fehér, a szürke és a fa természetes színárnyalataitól eltérő, harsány színezés választása nem megengedett.”

11. §     (1) A TKR 43. § (6) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az épületen, építményen elhelyezkedő hirdető-berendezésnek illeszkednie kell az épület, építmény karakteréhez, színéhez, arányrendszeréhez.”

(2) A TKR 43. § (7) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:      

„(7) A hirdető-berendezés tulajdonosa nem hanyagolhatja el a rendszeres karbantartást, valamint arról való gondoskodást, hogy a hirdető-berendezés ne okozzon kárt az épületben, építményben, melyen elhelyezték, továbbá annak rendeltetésszerű használatát ne korlátozza. A kirakatban elhelyezett hirdető-berendezések esetében is kötelező a karbantartás, esztétikus megjelenés követelményeit figyelembe venni.”

(3) A TKR 43. § (8) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8)           Hirdető-berendezésen kizárólag a hirdető-berendezés helye szerinti ingatlan önálló rendeltetési egységeiben folytatott tevékenység (pl. kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó tevékenység) tartalmának megfelelő hirdetés helyezhető el.”

(4) A TKR 43. § (11)-(13) bekezdés helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(11) Üzlethelyiség kirakatának legfeljebb 20%-a fóliázható le hirdetés céljára.

(12) Kizárólag olyan hirdető-berendezés helyezhető el, melynek anyag és színhasználata a településképi követelményeket és a városképi illeszkedést figyelembe veszi. Az épület homlokzatán kizárólag olyan cégtáblát, cégért lehet elhelyezni, amely szervesen illeszkedik a homlokzatok meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához.

(13) Portál, árubemutató szekrény kialakítása kizárólag az épület architektúrájához alkalmazkodóan, az épület-homlokzat arányaihoz, ritmusához, anyaghasználatához és színezéséhez illeszkedően alakítható ki.”

12. §     (1) A TKR 44. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Kizárólag cégér vagy címtábla helyezhető el világító felülettel, vagy megvilágítva, mely csak derengő fényes, állandó, meleg fénnyel megvilágított lehet. Villogó, futófényes, változó színű vagy fényintenzitású világító berendezés, illetve megvilágítás nem alkalmazható.”

(2) A TKR 44. § (7) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Hirdető-berendezés létesítése esetén kizárólag időtálló, nemes anyagból (pl. kő, márvány, fém, réz, kovácsoltvas, üveg, fa, kerámia) készült kivitel alkalmazható. Festett hirdető-berendezés kézzel festett kivitelben is készülhet. Nyomtatott, matricával ragasztott hirdető-berendezés elhelyezése nem lehetséges.”

13. § A TKR 52. § (7)-(9) bekezdések helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(7) Új épület létesítése, valamint meglévő épület bővítése során tilos a környező beépítés domináns elemeinek vízszintes és függőleges tagolásának, nyílászáró-kiosztásának, azaz a településképi illeszkedés biztosításának figyelmen kívül hagyása.

(8) Az épületek főtömegén a tetőzet hajlásszögét tilos 35 foknál kisebb, vagy 50 foknál nagyobb hajlásszöggel kialakítani. Az épületek főtömegén lapostető nem megengedett. Elaprózott tetőfelületekből túlformált tetőforma, aszimmetrikus nyeregtető nem alakítható ki.

(9) Tetőkiemelés, tetősík ablak nem alakítható ki a tetőzet utcafronthoz közelebb eső felületén. Tetősík ablakot több sorban nem lehet elhelyezni. A tetőn uralkodó jellegű, a tetőfelülethez képest jelentős méretű ökörszem ablak kialakítása nem megengedett.”

14. § A TKR 52. § (11)-(13) bekezdések helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(11) Tetőzet fölé nyúló kémény falazott, vagy körbeburkolt kialakítástól eltérően, szerelt jelleggel nem létesíthető.

(12) Tetőzeten, homlokzaton napelemet, napkollektort az épülethez közvetlenül kapcsolódó közterület(ek) utcaszintjéről látható módon nem lehet elhelyezni. Kilátópontokról nézve tilos a tetők dominanciájának látványbeli megbontása.

(13) Tetőzeten napenergia gyűjtő panel (napelem, napkollektor) nem alakítható ki a tetősíktól eltérő síkban, kiterjedése nem térhet el a szabályos négyzet vagy téglalap alakú felülettől. Az utcára merőleges gerincű tetőzeten az utcához közel esően nem helyezhető el.”

15. § A TKR 53. § (1)-(3) bekezdések helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„53. § (1) A falfelületek felületképzését tilos természetes anyagtól (természetes kőtől, fától vagy vakolattól) eltérő módon készíteni. A falfelület felületképzése nem lehet 20%-nál nagyobb arányban fa anyagból.

(2) Természetes kőburkolat falfelületen történő megjelenése esetén elsősorban a helyre jellemző színű (homokszín) kő alkalmazandó. A csempeszerűen ragasztott vékony kőlap burkolatok, csiszolt, fényes felületű anyagok kialakítása nem megengedett.

(3) Az épületek homlokzatain tilos a területre jellemző tradicionális fal-nyílás arány figyelmen kívül hagyása. Az utcafronti, vagy rálátással rendelkező homlokzaton a homlokzat felületén uralkodó, nagyméretű nyílás nem helyezhető el.”

16. §     (1) A TKR 54. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„a)   a Szamárhegy helyi területi védelemmel érintett területein a fehér, tört fehér, föld színek világos pasztell árnyalatainak alkalmazásától eltérni nem lehetséges,”

(2) A TKR 54. § (2)-(3) bekezdés helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Közterületről látható homlokzatok, térfalak kialakítása során tilos olyan színt használni, amely nem illeszkedik harmonikusan a környező épületek, térfalak színezéséhez.

(3) Az épületek, térfalak színezése minimum a szomszédos épületek, de legfeljebb az érintett utcaszakasz épületszínezésének bemutatásával igazolható.”

17. § A TKR 55. § (1)-(2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„55. § (1) Épület és térfal utcafronti szakaszán kialakítandó garázsbehajtót tilos a homlokzati síkra kihúzva, a fal keresztmetszetében előre pozícionálva elhelyezni, és az méretében, arányaiban, anyaghasználatában és színében nem lehet a homlokzat domináns eleme.

(2) Rálátással rendelkező tetőkön a vízelvezetés kialakítása látvány szempontjából nem lehet zavaró. Ereszcsatorna elhúzások látható módon nem alakíthatóak ki.”

18. § A TKR 58. § (12) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(12) Üzlethelyiség kirakatának legfeljebb 20%-a fóliázható le hirdetés céljára. Nem helyezhető el olyan hirdető-berendezés, melynek anyag és színhasználata a településképi követelményeket és az illeszkedést nem veszi figyelembe.”

19. § A TKR 62. § (4) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép és a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Egyéb területen villamos elosztóhálózat, valamint elektronikus hírközlési hálózat föld feletti építményei nem létesülhetnek természetes fa anyagú oszloptól eltérő anyaghasználattal. Egyéb területen – erdőterület kivételével – egy oldali közös oszlopsoron kell a villamosenergia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a felmerülő közvilágítási igény esetén, a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

(4a) Erdőterületen föld feletti hálózatépítés csak akkor lehetséges, ha az nem igényel erdőirtást. Ha a hálózat kiépítésének nyomvonalát erdőterületen kellene átvezetni, akkor a hálózat számára olyan sávot (erdei, vagy közutat) kell választani, ahol fakivágás nélkül lehet elhelyezni.”

20. § A TKR 63. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Hírközlési építmény, önálló antennatartó szerkezet a SZÉSZ rendelkezései szerint helyezhető el, településkép szempontjából meghatározó területeken kizárólag álcázott módon, vagy meglévő építménybe helyezve létesíthető.”

21. § A TKR 76. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„76. § (1) A konzultációról a konzultáció felelőse – a konzultáción kijelölt személy – emlékeztetőt készít, melyet a főépítész ellenjegyez és papíron, vagy pdf formátumban megküld a kérelmezőnek, melyhez csatolja a véleményezett munkaközi tervet. Az emlékeztetőben foglaltakat a további eljárás során figyelembe kell venni.”

22. § A TKR 77. § (1)-(2) bekezdés helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„77. § (1) A szakmai konzultáció során az egyeztetés résztvevői a munkaközi dokumentáció aktuális, nyomtatott példányára szöveges, vagy rajzi kiegészítéseket, megjegyzéseket tehetnek, és a konzultáció végén a tervet dátummal kiegészítve szignálhatják. Ilyen esetekben a munkaközi dokumentáció érintett tervlapjairól másolatot kell készíteni, és azokat a 76. § szerinti emlékeztetővel együtt kell kezelni.

(2) Ha az építészeti-műszaki tervdokumentáció műleírása a szakmai konzultációra vonatkozó utalást, hivatkozást is tartalmaz, akkor a terviratok között a 76.§ szerinti emlékeztetőt és az ahhoz tartozó munkaközi dokumentáció releváns tervlapjainak másolatát is szerepeltetni kell.”

23. § (1) A TKR 78. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„78. §  (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a Tkr. 26/B. §-ában foglaltak figyelembevételével

a) a 7. mellékletben meghatározott építési tevékenységek esetében,

b) azon rendeltetésmód-váltás esetén, mely eredményeként lakás szűnik meg, vagy új lakás keletkezik, illetve a jogszabályi előírásoknak megfelelően többlet-parkolóhely, vagy rakodóhely kialakítása válik szükségessé,

c) hirdető- vagy reklám-berendezés elhelyezése esetében

ca) a településképi szempontból vizsgálandó területen, valamint a helyi egyedi védelem alatt álló építményre vonatkozóan valamennyi hirdető- és reklám-berendezés építése, a meglévő átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása esetén,

cb) az a) pont alá nem tartozó területen hirdető- és reklám-berendezés építése, a meglévő átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása esetén, amennyiben a reklámfelület mérete meghaladja az 1,0 m²-t, vagy a 43. § (10) bekezdésében foglaltakat.”

(2) A TKR 78. § (4) bekezdés a következő d) ponttal egészül ki:

„d) A kérelem tárgyának megfelelően, a településképi követelményeknek és településrendezési eszközöknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki terv dokumentáció, tekintettel a bejelentett tevékenységre, egyéb munkarészekkel kiegészítendő:

da) gépjármű elhelyezési mérleg a rendeltetésmód-változtatás esetén,

db) társasházi közgyűlési határozat a közös tulajdont érintő beavatkozás és a tervezett rendeltetéstől eltérő használati mód megváltoztatása esetén,

dc) rendeltetésszám növekedéssel járó rendeltetésmód-váltás esetén a SZÉSZ rendeltetések számára vonatkozó előírásainak való megfelelőség igazolása.”

(3) A TKR 78. § (6) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A bejelentéshez a város honlapjáról letölthető adatlapot, és a (4) bekezdés szerinti dokumentációt – papír alapú kérelem esetén két példányban - kell mellékelni. Magánszemélyek papír alapon, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben elektronikus ügyintézésre kötelezettek pedig elektronikusan nyújthatják be kérelmüket.”

24. § A TKR 79. § (3)-(4) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép és az alábbi (5)-(7) bekezdésekkel egészül ki:

„(3) Településképi bejelentési eljárásban helyszíni szemlét tartani nem kötelező, a bejelentéshez benyújtott tervdokumentáció tartalmának a valósággal való egyezőségéért a bejelentő, az építtető és a tervező egyetemlegesen felel.

(4) A településképi bejelentési eljárásban hiánypótló felhívás kiadására nem kerül sor. Amennyiben a kérelem és melléklete nem felel meg jelen rendeletben és a Tkr-ben meghatározott követelményeknek, a Polgármester megszünteti az eljárást.

(5) A bejelentő a bejelentési eljárás lefolytatásához szükséges építészeti-műszaki tervdokumentációval kapcsolatban – a bejelentés benyújtása előtt – településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt kérhet.

 (6) A bejelentett tevékenységet – a határozatban foglaltaknak megfelelően – építési tevékenység és rendeltetésmód-váltás esetén legfeljebb 1 éven belül, hirdető- vagy reklám-berendezés elhelyezés esetén legfeljebb 6 hónapon belül meg kell kezdeni. A határidő lejártát követően a bejelentett tevékenység megkezdéséhez új bejelentést kell tenni.

(7) A polgármester a Tkr. 26/C. § b) pontja szerinti esetben a tervezett építési tevékenységet, rendeltetésmód-váltást vagy hirdető- vagy reklám-berendezés elhelyezést határozatban megtiltja.”

25. § A TKR 81. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A településképi vélemény iránti kérelmet a városi honlapról letölthető adatlappal, és az (1) bekezdés szerinti dokumentációt – két példányával papír alapon nyújtja be, és a véleményezendő építészet-műszaki dokumentációt elektronikus formában az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre feltölti, melyhez a polgármesternek hozzáférést biztosít.”

26. § A TKR 86. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„86. § (1) A településkép-védelmi bírság legkisebb összege természetes személyek esetén 25.000 forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén 50.000 forint, legmagasabb összege - a jogsértő személyétől függően -

a)    helyi védett területeken, valamint MK és MJT területein, területi és egyedi építészeti követelmények be nem tartása miatt természetes személyek esetén legfeljebb 200.000 forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén legfeljebb 1.000.000 forint,

b)    településképi szempontból meghatározó területeken a területi és egyedi építészeti követelmények be nem tartása miatt

ba) egyedi védett építményt érintő esetben természetes személyek esetén legfeljebb 200.000 forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén legfeljebb 1.000.000 forint,

bb) egyedi védett építményt nem érintő esetben természetes személyek esetén legfeljebb 100.000 forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén legfeljebb 500.000 forint,

c)    a város egyéb területein a településkép alakítására vonatkozó általános követelmény betartásának elmulasztása miatt természetes személyek esetén legfeljebb 50.000 forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén legfeljebb 250.000 forint,

d)    a településképi véleményben foglalt feltételek megszegése, vagy a településképi bejelentés elmulasztása, valamint a bejelentés tudomásulvételének megtagadása ellenére végzett építési tevékenységek miatt természetes személyek esetén legfeljebb 100.000 forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén legfeljebb 500.000 forint.”

27. §     A TKR

1. 2. § 11. pont a) alpontjában a „névtáblát” szövegrész helyébe a „névtáblát és címtáblát” szövegrész, a 12. pontban a „reklám” szövegrész helyébe „hirdetés” szövegrész,
2. 30. § (4) bekezdésben a „kukatárolót” szövegrész helyébe „kukatárolót.” szövegrész,
3. 30. § (5) bekezdésben a „kialakítani” szövegrész helyébe „kialakítani.” szövegrész,
4. 34. § (1) bekezdésben a „fától vagy” szövegrész helyébe „fától vagy természetes hatású homlokzati burkolattól” szövegrész, a (3) bekezdésben a „karakterének figyelmen kívül hagyásával” szövegrész helyébe „karakterének, valamint a tájképi látvány figyelmen kívül hagyása” szövegrész, valamint a (4) bekezdésben a „kialakult beépítésű telektömbben” szövegrész helyébe „tetőforma szempontjából jellemző karakterű területen” szövegrész,
5. 35. § (6) bekezdésben a „falazott (burkolt)” szövegrész helyébe „falazott, vagy burkolt” szövegrész,
6. 36. § (6) bekezdésben az „50” szövegrész helyébe „55” szövegrész, a (11) bekezdésben a „klímaberendezés” szövegrész helyébe „klímaberendezés, hőszivattyú kültéri egysége” szövegrész,
7. 40. §-ban a „területén” szövegrész helyébe „területen” szövegrész,
8. 43. § (1) bekezdésben a „reklámfelülettől” szövegrész helyébe „hirdetőfelülettől” szövegrész, az (5) bekezdésben a „reklámfelület” szövegrész helyébe „hirdető-berendezés” szövegrész,
9. 44. § (5) bekezdésben a „reklám” szövegrész helyébe „hirdetés” szövegrész, a (6) bekezdésben az „egyedi tervezés nélkül nem” szövegrész helyébe „kizárólag egyedi tervezéssel” szövegrész, valamint a (10) bekezdésben a „tevékenységre, vállalkozásra, üzletre utaló hirdető-berendezés” szövegrész helyébe „tevékenységére, vállalkozására, üzletére utaló hirdetést” szövegrész,
10. 45. § (3)-(4) bekezdésben, valamint a 46. § (3) bekezdésében a „reklámozására” szövegrész helyébe „népszerűsítésére” szövegrész,
11. 45. § (5) bekezdésben a „világító” szövegrész helyébe „világító, villogó” szövegrész,
12. 52. § (3)-(5) bekezdésekben a „helyi védett értéknek minősülő” szövegrész helyébe „helyi egyedi védelemmel érintett” szövegrész,
13. 53. § (4) bekezdésben a „Meglévő épület” szövegrész helyébe „A helyi egyedi védelemmel érintett épület” szövegrész,
14. 58. § (4) bekezdésben a „hirdető-berendezésnek,” szövegrész helyébe „hirdető-berendezésnek” szövegrész, az (5) bekezdésben a „hirdető-berendezésrészben” szövegrész helyébe „hirdető-berendezés részben” szövegrész, a (10) bekezdés a) pontjában az „egy” szövegrészek helyébe „egy,” szövegrészek, valamint a (11) bekezdésben a „reklám” szövegrész helyébe „hirdetés” szövegrész,
15. 59. § (6) bekezdésben a „hirdető-berendezés és reklám” szövegrész helyébe „hirdető-berendezés” szövegrész, a „reklámfelület” szövegrész helyébe „hirdetés” szövegrész,
16. 59. § (10) bekezdésben a „reklámot” szövegrész helyébe „hirdetés” szövegrész,
17. 63. § (1) bekezdésben a „Gáznyomás-szabályozó” szövegrész helyébe „Gáznyomás-szabályozó, mérőóra” szövegrész, valamint a „takartan” szövegrész helyébe „takartan, álcázott megoldással” szövegrész,
18. 66. § (7) bekezdésben a „berendezés” szövegrész helyébe „berendezés függőleges szegélyező felülete” szövegrész,
19. 68. § (4) bekezdésben az „egész” szövegrész helyébe „függőleges szegélyező” szövegrész,
20. 69. § (2) bekezdés a) pontjában a „működés” szövegrész helyébe „működési” szövegrész, valamint az f) pontban az „információk;” szövegrész helyébe „információk.” szövegrész,
21. 70. § (1) bekezdés a) pontjában a „hirdetmény” szövegrész helyébe „hirdetés”, valamint a b) pontban a „reklámberendezések” szövegrész helyébe „reklámberendezés” szövegrész,
22. 78. § (3) bekezdésben a „(2) bekezdésben” szövegrész helyébe „(1) bekezdés c) pontjában” szövegrész, valamint a (4) bekezdés b) pont ba) alpontjában „az új rendeltetésnek” szövegrész helyébe „az új rendeltetés SZÉSZ vonatkozó előírásainak való megfelelőségét,” szövegrész,
23. 79. § (1) bekezdés d) pontjában a „méretbeli” szövegrész helyébe „méretbeli, rendeltetési egységek számának való” szövegrész, valamint az e) pontban a „területfelhasználás” szövegrész helyébe „területfelhasználás, SZÉSZ-ben meghatározott övezet szerinti rendeletetés” szövegrész,
24. 80. § (3) bekezdésben a „megelőzően,” szövegrész helyébe „megelőzően” szövegrész,
25. 41. alcímben a „Településképi” szövegrész helyébe „Településkép-védelmi” szövegrész,
26. 86. § (2)-(4) bekezdésben a „településképi” szövegrész helyébe „településkép-védelmi” szövegrész,

kerül.

28. § A TKR

1. 2. § 13. pontja,
2. 36. § (13) bekezdés,
3. 43. § (4) bekezdésben és az 58. § (3) bekezdésében a „reklám,” szövegrész,
4. 66. § (2) bekezdés,
5. 73. § (5) bekezdés a) pontjában a „legalább öt nappal” szövegrész,
6. 78. § (2) bekezdés,

hatályát veszti.

29. § (1) A TKR 1. melléklet 2. pontja helyébe jelen rendelet 1. melléklete lép.

(2) A TKR 3. melléklete helyébe jelen rendelet 2. melléklete lép.

(3) A TKR 4. melléklete helyébe jelen rendelet 3. melléklete lép.

(4) A TKR 5. melléklete helyébe jelen rendelet 4. melléklete lép.

(5) A TKR 6. melléklete helyébe jelen rendelet 5. melléklete lép.

(6) A TKR 7. melléklete helyébe jelen rendelet 6. melléklete lép.

2. Záró rendelkezés

30.  § A rendelet 2019. június 17-én lép hatályba, és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.

Záradék:

A rendelet 2019. június 14-én kihirdetésre került.

dr. Gerendás Gábor

jegyző

1. melléklet a 23/2019. (VI.14.) önkormányzati rendelethez

1. EGYEDI VÉDELEM