1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése és székhelye: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat), 4401 Nyíregyháza, Kossuth tér 1.

(2) Az Önkormányzat Képviselő-testületének (a továbbiakban: közgyűlés) megnevezése és székhelye: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése, 4401 Nyíregyháza, Kossuth tér 1.

2. § A közgyűlés szervei: (1) A közgyűlés bizottságainak megnevezése: a) Gazdasági és Jogi Bizottság (tagjainak száma: 6 fő), b) Köznevelési, Kulturális és Ifjúsági Bizottság (tagjainak száma: 7 fő), c) Pénzügyi Bizottság (tagjainak száma: 7 fő), d) Szociális, Egészségügyi és Sport Bizottság (tagjainak száma: 7 fő), e ) Városstratégiai és Környezetvédelmi Bizottság (tagjainak száma: 7 fő) (2) Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármestere (a továbbiakban: polgármester) (3) A közgyűlés hivatalának megnevezése és székhelye: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala (a továbbiakban: polgármesteri hivatal), 4401 Nyíregyháza, Kossuth tér 1.(4) Nyíregyháza Megyei Jogú Város Jegyzője (a továbbiakban: jegyző) (5) Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulás (a továbbiakban: Társulás)

3. §¹ (2)

(3)

(4)

(5)

(6)² Az Önkormányzat jelképeire és a Nyíregyháza városnév használatának rendjére vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendelet szabályozza.

4. § Az Önkormányzat által alapított kitüntetéseket és azok adományozásának rendjét az önkormányzat által alapított kitüntetésekről és azok adományozásának rendjéről szóló önkormányzati rendelet szabályozza.

5. § Az Önkormányzat hivatalos honlapja: varoshaza.nyiregyhaza.hu

6. § (1) A közgyűlés tagjainak száma a polgármesteri tisztséget főállásban betöltő polgármesterrel együtt 22 fő.

(2)³ A közgyűlés alakuló és munkaterv szerinti ülést tart, továbbá a munkatervben nem szereplő ülést (a továbbiakban: rendkívüli ülés) tarthat. A közgyűlés elfogadott munkaterve szerint, de évente legalább 6 ülést tart.

(3) A közgyűlés ünnepi ülést tarthat jeles évfordulók, jubileumok alkalmából, melynek összehívására, levezetésére a közgyűlés munkaterv szerinti és a rendkívüli ülésére vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni.

(4) A közgyűlés üléseinek helye a székhelye, de dönthet arról eseti jelleggel, hogy ülését a székhelyétől eltérő helyen tartja meg.

7. § Az alakuló ülés lehetséges napirendjei:

8. § (1) A képviselő munkájához, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott jogainak érvényesítéséhez a szükséges tájékoztatást, jogszabály ismertetést és ügyviteli közreműködést – a polgármesteri hivatal útján – a jegyző biztosítja.

(2) A képviselő a polgármesternek köteles bejelenteni, ha az összehívott közgyűlés ülésén nem tud részt venni.

9. § (1) A közgyűlésben képviselettel rendelkező pártok, egyéb szervezetek a képviselői tevékenységük összeghangolására képviselő csoportot (a továbbiakban: frakció) hozhatnak létre. Az alakuló ülésen a frakció megalakítását, tagságának létszámát és a vezetőjének nevét a polgármesternek be kell jelenteni.

(2) A frakció megalakításához és működéséhez ugyanazon párthoz és az egyesülési jogról szóló törvény szerint bejegyzett társadalmi szervezethez tartozó legalább három képviselő szükséges.

(3) A független képviselőt a frakció létszámának meghatározása szempontjából úgy kell tekinteni, mintha jelölő szervezet jelöltjeként szerzett volna mandátumot.

(4) Egy képviselő csak egy frakcióhoz tartozhat.

(5) Frakció tagságának megszűnése esetén a képviselő csak 3 hónap elteltével csatlakozhat más frakcióhoz.

10. §⁴ Az Önkormányzat a képviselők számára személyenként legfeljebb 20 m² alapterületű, munkavégzésre alkalmas irodahelyiség térítésmentes használatának lehetőségét biztosítja. Az azonos frakcióhoz tartozó képviselők számára a helyiség használatot egy ingatlanon belül kell biztosítani.

11. § (1) A közgyűlés az előrelátható feladatok előkészítése érdekében éves munkatervet fogad el.

(2) A munkaterv előkészítése a polgármester és a jegyző feladata, amelynek során javaslatot lehet kérni a bizottságoktól, a nemzetiségi önkormányzat testületétől, az önkormányzati intézmények, a közszolgáltatást nyújtó szervezetek és a társadalmi szervezetek vezetőitől, valamint a képviselőktől.

(3) A tárgyév munkaterve legkésőbb az előző év utolsó közgyűlési ülésén kerül elfogadásra.

(4) A munkaterv meghatározza a testületi ülések tervezett időpontjait, az ülések tervezett napirendjeit, megnevezve azok előadóit, valamint a véleményező bizottságokat. A munkatervtől szükség esetén el lehet térni.

(5) A munkaterv végrehajtásáért a polgármester felelős.

12. § A közgyűlési előterjesztés:

13. § (1) Írásbeli közgyűlési előterjesztés benyújtására jogosult:

(2) Az előterjesztés előadója az előterjesztő megbízása alapján más is lehet. Az írásbeli előterjesztés tervezetét az ülés előtt legalább 10 nappal kell a polgármesterhez benyújtani.

(3) Az írásbeli előterjesztéshez borítót kell készíteni, amely tartalmazza:

(4) Az előterjesztés első része általában tartalmazza:

(5) Az előterjesztés második része a határozati javaslat, amely tartalmazza:

(6) Az előterjesztést a közgyűlés állandó bizottságai feladatkörükben előzetesen véleményezik.

14. § (1) Sürgősségi indítványt írásban, a közgyűlési meghívóban napirendi javaslatként feltüntetett előterjesztéshez, a sürgősség tényét megindokolva a polgármester, az alpolgármesterek, a képviselők, a bizottsági elnökök és a jegyző terjeszthet elő, melyet legkésőbb az ülést megelőző munkanapon 12 óráig kell eljuttatni írásban a polgármesterhez. Sürgősségi indítvány rendelet-tervezethez nem terjeszthető elő.

(2) A sürgőséggel történő tárgyalásról a közgyűlés vita nélkül, egyszerű többséggel dönt. Ha az indítványt a közgyűlés elfogadja akkor az indítvány tárgyát képező napirendet a közgyűlés első napirendi pontként tárgyalja meg.

(3) Két vagy több elfogadott sürgősségi indítvány esetén tárgyalásuk sorrendjét a közgyűlés határozza meg.

15. § (1) Az ülést a polgármester, akadályoztatása esetén a közgyűlés tagjai közül választott alpolgármester hívja össze és vezeti.

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén a közgyűlés ülését a legidősebb képviselő (a továbbiakban: korelnök) hívja össze és vezeti.

(3) A meghívót a polgármester, akadályoztatása esetén a közgyűlés tagjai közül választott alpolgármester, a (2) bekezdés szerinti esetben a korelnök írja alá. A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét, idejét, a javasolt napirendet, a napirendi pont előadóját, a véleményező bizottság megnevezését és ha a napirendi pont megtárgyalásához szükséges a meghívott nevét.

(4) A meghívót és a napirendi pontok írásos előterjesztéseit, továbbá az azok megvitatásához szükséges egyéb információs anyagokat az ülés előtt 7 nappal kell a hivatalos honlapon megjeleníteni. Amennyiben a meghívó megjelenítésének időpontjáig sürgősségi indítvány érkezik, úgy azt is mellékelni kell.

(5) Az ülést határozatképtelenség miatt 7 napon belül változatlan napirenddel össze kell hívni.

16. § (1) A közgyűlés ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

(2) A közgyűlés ülésére, ha a napirendi pont megtárgyalásához szükséges meghívást kaphatnak:

17. § (1) Az ülés vezetőjének feladatai:

(2) Az ülés vezetője az ülés vezetése körében a következő intézkedések megtételére jogosult:

(3) Az ülés vezetője a (2) bekezdés b) és d) pontjai szerinti intézkedését indokolni köteles.

(4) Az ülés napirendjének elfogadásáról a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül határoz. Ennek során előbb a napirendet módosító, kiegészítő javaslatokról kell dönteni, a sürgősségi indítványról, majd az esetleges módosított, kiegészített eredeti napirendi javaslatról.

(5) Az önkormányzati képviselő az önkormányzati törvény szerinti személyes érintettségét a napirendi pont tárgyalása előtt köteles bejelenteni. A bejelentési kötelezettség első ízben történő elmulasztása esetén figyelmeztetés alkalmazására kerül sor, további esetben a mulasztónak a bejelentési kötelezettség elmulasztásáról való tudomásszerzéskor érvényes tiszteletdíja – a mulasztások számától függetlenül – 10 %-kal csökken. A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a jogkövetkezmény a mulasztás tudomásra jutásától számított 30 napon belül, de legkésőbb a tény bekövetkezésétől számított 6 hónapon belül állapítható meg.

(6) A közgyűlés üléséről hangfelvétel készül, nyílt üléséről képfelvétel készülhet.

18. § Napirendi pontonként:

19. § Ügyrendi kérdésben, különösen az ülés vezetésével, rendjével összefüggésben, valamint az éppen tárgyalt ügy tárgyalási módjára, vagy a vita egészének módszerére vonatkozóan bármely képviselő soron kívül - legfeljebb 2 percre - szót kérhet és javaslatot tehet. A vita lezárását megelőzően a napirend előterjesztője, vagy az ülés mindenkori vezetője kérheti, indítványozhatja a napirend tárgyalásának elhalasztását. Ezen esetekben a közgyűlés vita nélkül határoz. Amennyiben a polgármester megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi felszólalás, a hozzászóló képviselőtől megvonhatja a szót, mely intézkedésével szemben vitát kezdeményezni nem lehet.

20. § (1) A képviselők a polgármesterhez, az alpolgármesterekhez, a jegyzőhöz, a bizottsági elnökökhöz önkormányzati ügyekben magyarázat kérése céljából interpellációt intézhetnek, felvilágosítás kérése céljából kérdést terjeszthetnek elő.

(2) Az interpellációt és a kérdést az ülés előtt legalább 3 naptári nappal korábban, legkésőbb 12 óráig írásban kell benyújtani a polgármesterhez.

(3) Nem nyújtható be interpelláció olyan ügyekben, amelyek az adott ülés napirendjén szerepelnek.

(4) Az interpelláció tárgyát címszerűen meg kell jelölni, továbbá meg kell nevezni a címzettet. Az interpellációnak tartalmaznia kell a vele kapcsolatos tények és körülmények közlését.

21. § (1) Az interpellációk és a kérdések tárgyalására minden munkaterv szerinti ülésen a nyilvános ülés napirendi pontjainak tárgyalását követően együttesen legfeljebb 80 percet kell biztosítani. Ezen időtartam alatt valamennyi frakció és a bejelentett frakcióhoz nem tartozó képviselők számára együttesen lehetővé kell tenni, hogy legalább egy – általa, vagy valamely tagja által benyújtott – interpelláció és kérdés tárgyalására sor kerüljön.

(2) Az interpelláció az ülésen 4 perc időtartam alatt terjeszthető elő. A válaszra 5 perc, a válasz elfogadásával kapcsolatos nyilatkozattételre 1 perc áll rendelkezésre.

(3) Kérdés feltevésére és a válaszra egyaránt 2 perc áll rendelkezésre. Kérdés esetében a képviselőnek viszontválaszra nincs joga.

(4) A kérdésre, interpellációra a közgyűlés ülésén szóban, ha a kérdés vagy az interpelláció részletesebb vizsgálatot igényel, úgy 15 napon belül írásban kell érdemi választ adni.

(5) Ha az interpelláló a választ nem fogadja el, a közgyűlés vita nélkül határoz az interpellációra adott válasz elfogadásáról. Ha ennek során a közgyűlés a választ nem fogadja el, az ügyet az illetékes bizottsághoz utalja, vagy eseti bizottságot alakíthat az interpelláció kivizsgálására. Az interpelláló képviselő a vizsgálatot végző bizottság munkájában tanácskozási joggal részt vehet. A bizottság a vizsgálat eredményéről a közgyűlésnek a következő ülésén beszámol.

(6) Kérdés esetében a közgyűlés nem határoz a válasz elfogadásáról.

22. § (1) A közgyűlés döntésével rendeletet alkot, határozatot hoz.

(2) A határozat – a jogszabályban meghatározottakon túl – tartalmazza

(3) Önkormányzati rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát a polgármesternél kezdeményezhetik a közgyűlés tagjai, a bizottságok elnökei, az alpolgármesterek, a jegyző.

(4) A rendelet-tervezetet az előterjesztések tartalmi előírásainak, valamint a vonatkozó jogszabályban meghatározott jogszabály-szerkesztési követelményeknek megfelelően kell elkészíteni.

(5) A rendelet-tervezethez bármely képviselő – a polgármesterhez címezve – írásos módosító indítványt nyújthat be. Ezt az ülés előtt legalább 3 munkanappal korábban el kell juttatni a polgármesterhez.

(6) A lakosság jogait és kötelességeit alapvetően érintő rendelet-tervezeteket az érintett érdekvédelmi, tudományos és társadalmi szervezetek bevonásával szervezett szakmai és társadalmi fórumokon meg kell vitatni.

(7) Minősített többség szükséges a döntéshozatalhoz az önkormányzati törvényben meghatározott eseteken kívül az alábbi ügyekben:

23. § Amennyiben a javaslat nem kapja meg az elfogadásához szükséges szavazati arányt, egy alkalommal a polgármester újból szavazásra bocsáthatja a javaslatot.

24. § (1) A nyílt szavazás szavazat-számlálógép alkalmazásával vagy – a közgyűlés ilyen irányú döntése esetén – kézfelemeléssel történhet. A képviselők „igen” vagy „nem” szavazattal vesznek részt a szavazásban, vagy tartózkodnak a szavazástól.

(2) Minősített többséget igénylő döntés esetében a közgyűlés név szerinti szavazást rendelhet el.

(3) A név szerinti szavazásnál a jegyző betűrendben felolvassa a közgyűlés jelen lévő tagjainak nevét, akik nevük felolvasásakor „igen”, „nem”, „tartózkodom” kijelentéssel szavaznak. A név szerinti szavazás eredményét a polgármester ismerteti.

(4) Titkos szavazás esetében a szavazás a számítógépes szavazat-számláló rendszer „titkos szavazás” menüpontjának alkalmazásával történik.

25. § (1) A közgyűlés üléséről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv egy példányát – kivéve a zárt ülés külön jegyzőkönyvét – az érdeklődők számára hozzáférhetővé kell tenni. A jegyzőkönyv a polgármesteri hivatal ügyfélfogadási idejében bármikor megtekinthető, arról a vonatkozó jogszabályok szerinti díj megfizetése ellenében másolat kérhető.

(2) A jegyző az Önkormányzat hivatalos honlapján a nyílt ülés jegyzőkönyvét közzéteszi.

26. § (1) A rendeletek kihirdetése az Önkormányzat hivatalos honlapján megjelenítéssel történik meg.

(2) A lakosság széles körét érintő rendeletekről és közérdekű határozatokról az Önkormányzat tulajdonában álló műsorszolgáltatókon keresztül tájékoztatást kell adni.

27. § A közmeghallgatásra a közgyűlés nyilvános ülésére vonatkozó általános szabályokat a 28. §-30. §-okban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

28. § A közmeghallgatás helyéről, idejéről, tervezett napirendjéről a városlakókat, a társadalmi szervezeteket, az egyesületeket és a civil szervezeteket az Önkormányzat hivatalos honlapján és a sajtó útján tájékoztatni kell a rendezvény előtt legalább 5 nappal. A tájékoztatóban fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a kérdések és javaslatok megtételére a közmeghallgatás időpontja előtt is van lehetőség.

29. § A kérdések, javaslatok megfogalmazására legfeljebb 5 perc, az ismételt hozzászólás esetén egy alkalommal további 1 perc áll a rendelkezésre.

30. § A polgármester a 17. § (2) bekezdésében meghatározott intézkedéseken túl figyelmezteti a hozzászólót, hogy:

31. § (1) A közgyűlés a 2. § (1) bekezdésben nevesített bizottságait a közgyűlési döntések előkészítésére, ezen döntések végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére, valamint a közgyűlés hatásköréből átruházott döntési jogkör gyakorlására hozza létre. A bizottságok a közgyűlés által meghatározott feladat- és hatáskörben járhatnak el.

(2) A bizottságok tagjai megválasztására a polgármester tehet javaslatot. A bizottságok nem képviselő tagjává – a bizottság feladatköre szerinti területen működő - tapasztalt szakembert, a szolgáltatást nyújtó jelentősebb szervezet képviselőjét, társadalmi szervezet küldöttjét, a szolgáltatást igénybe vevő más választópolgárt indokolt választani.

(3)⁵ A képviselői vagyonnyilatkozatokba a polgármesteri hivatalban ügyfélfogadási időben a Gazdasági és Jogi Bizottság elnökének, akadályoztatása esetén az általa írásban kijelölt bizottsági tagnak a jelenlétében lehet betekinteni.

(4) A vagyonnyilatkozat ellenőrzésével kapcsolatos kezdeményezésnek a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Amennyiben az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a Gazdasági és Jogi Bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a kezdeményezést a Bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.

(5) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetén csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállítást, vagy adatot tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló – új tényállítás nélküli – ismételt kezdeményezést az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a Gazdasági és Jogi Bizottság.

32. § Az egyes előterjesztések véleményezését, annak összehangolását, egyes vizsgálatok ellenőrzését - ha az Önkormányzat rendelete másként nem rendelkezik - a munkatervben kijelölt, vagy a polgármester által felkért bizottság szervezi, látja el.

33. § (1) A közgyűlés állandó és ideiglenes bizottságai szükség szerint üléseznek, melyekről 3 nappal korábban meghívóval tájékoztatni kell a bizottság tagjait. A meghívót az Önkormányzat hivatalos honlapján meg kell jeleníteni.

(2) A bizottság nyílt ülésére írásban meg kell hívni a tárgyalandó témában érintett alpolgármestert, a jegyzőt és az előterjesztést készítő belső szervezeti egységek vezetőit.

(3) A bizottságok együttes ülései akkor határozatképesek, ha az érintett bizottságok külön-külön is határozatképesek. Együttes ülésen a szavazást bizottságonként külön-külön kell megtartani.

(4)⁶ AGazdasági és Jogi Bizottság a vagyoni kérdésekben - átruházott hatáskörben - hozott döntéseit minősített többséggel hozza meg. A bizottság e döntéseiről köteles a közgyűlés következő ülésén beszámolni.

(5) A bizottsági feladat- és hatásköröket a 2. melléklet tartalmazza.

34. § A bizottság elnöke - távollétében a levezető elnök - napirendi javaslattal összehívja a bizottság ülését, engedélyezi a felszólalásokat, gondoskodik az üléseken a rend fenntartásáról, lebonyolítja a szavazást.

35. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester szabadságát a közgyűlés engedélyezi.

(3) A polgármester rendszeresen legalább kéthavonta fogadóórát tart.

(4) A polgármester feladatai a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározottakon túl:

(5) A közgyűlés által a polgármesterre átruházott hatásköröket a 3.melléklet tartalmazza.

36. § (1)⁷⁸ A közgyűlés a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére két alpolgármestert választ. A képviselő testület saját tagjai közül egy társadalmi megbízatású alpolgármestert, nem saját tagjai közül egy főállású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármesterek - a polgármester megbízása alapján, - önkormányzati feladatokat látnak el, s ezzel kapcsolatban döntés-előkészítő, összehangoló, szervező és ellenőrző tevékenységet végeznek.

(3) Az alpolgármesterek a polgármester irányításával látják el feladataikat.

38. § Az alpolgármesterek rendszeresen legalább kéthavonta fogadóórát tartanak.

39. § A polgármesteri hivatal szervezeti és működési szabályzatát a közgyűlés által elfogadott külön határozat tartalmazza.

40. §¹⁰ A polgármesteri hivatal ügyfélfogadási rendjét Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg.

41. § (1) A polgármesteri hivatalt a jegyző vezeti, a jegyzőt az aljegyző helyettesíti. A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatás esetén a jegyzői feladatok ellátásáról a jegyzői kabinetvezető gondoskodik.

(2) A jegyző ellátja azokat a feladatokat, melyeket számára a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény, és más jogszabály megállapít. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott - a döntés és működés jogszabálysértő voltára vonatkozó - jelzési kötelezettségének a döntés meghozatala előtt, vagy ha az később jut a tudomására a tudomásra jutástól számítva haladéktalanul tesz eleget.

42. § Az Önkormányzat a Társulás keretein belül biztosítja a kötelezően ellátandó települési szilárdhulladék kezelési közszolgáltatási feladatok ellátásával kapcsolatos, a Társulási megállapodásban meghatározott feladat- és hatásköröket. A Társulásra átruházott önkormányzati feladat- és hatásköröket az 5. melléklet tartalmazza.

43. § (1) A közgyűlés évente a költségvetési rendeletben határozza meg, hogy mely önkormányzati feladatokat milyen mértékben és módon lát el.

(2) Ha a költségvetés-tervezet vitájában a módosító javaslat - mely csak írásban terjeszthető elő - a költségvetés kiadásának növelését vagy bevételének csökkenését eredményezheti, a javaslatban meg kell jelölni a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében javasolt megoldást is.

(3) A költségvetés tervezetét a közgyűlés valamennyi bizottsága véleményezi.

(4) Az Önkormányzat önként vállalt feladatainak jegyzékét a 4. melléklet tartalmazza.

(5)¹¹ Az Önkormányzat közfeladatait, szakmai alaptevékenységét a 6. melléklet szerinti kormányzati funkcióba és államháztartási szakágazatba sorolja be.

44. § A közgyűlés az Önkormányzat vagyonának meghatározásáról és a vagyon feletti tulajdonjoga gyakorlásának szabályairól Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonának meghatározásáról, a vagyon feletti tulajdonjog gyakorlásának szabályozásáról szóló önkormányzati rendeletben rendelkezik.

45. § (1) Az Önkormányzat a nemzetiségi jogok biztosítása, történelmi hagyományai, nyelvük ápolása és fejlesztése, tárgyi és szellemi kultúrájuk megőrzése és gyarapítása érdekében szorosan együttműködik a települési nemzetiségi önkormányzatokkal.

(2) Az együttműködés részletes szabályai együttműködési megállapodásokban kerülnek megállapításra.

(3) Az Önkormányzat az éves költségvetési rendeletében határozza meg a települési nemzetiségi önkormányzatok részére biztosított támogatás összegét.

46. § Ez a rendelet 2020. január 1.napján lép hatályba.

48. § (1) Hatályát veszti Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 9/2011.(III.10.) önkormányzati rendelet.

(2) Hatályát veszti a Közgyűlés bizottságai feladatai és hatáskörei megállapításáról szóló 30/2010.(XI.12.) önkormányzati rendelet.

(3) Hatályát veszti a 20/1992.(VII.1.) az önkormányzat jelképeinek meghatározásáról szóló rendelet kiegészítéséről, és Nyíregyháza város címere, zászlaja, díszpecsétje használatának szabályozásáról szóló 17/1993.(V.1.) önkormányzati rendelet 6. §-a és 7. §-a.