A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 32. § (1) bekezdés b) pontjában, 132. § (4) bekezdés g) pontjában, valamint 32. § (3) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, valamint az 58/B. § (2) bekezdésében, 62. § (2) bekezdésében, 92. § (1) bekezdés a) pontjában és a 92. §. (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A szociális ellátásra való jogosultság megállapításának szabályai

1. § (1) A szociális ellátásra jogosultság megállapításához a kérelmezőnek a saját és családtagjai jövedelmét hitelt érdemlő módon igazoló iratokat a kérelemhez mellékelnie kell. Hitelt érdemlő igazolásként fogadható el a jövedelem típusának megfelelő igazolás, vagy annak fénymásolata, az igazolás teljes terjedelmében. Amennyiben a jövedelem vonatkozásában kizárólag felek megállapodása érvényesül, úgy arról kérelmező felelőssége tudatában tett nyilatkozata is elfogadható. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben foglaltak szerint az ügyfél a nyilatkozatával pótolhatja a hiányzó bizonyítékot.

(2) A szociális ellátás kérelmezésekor, amennyiben adategyeztetés szükséges az alábbi iratok fénymásolatának becsatolása kérhető:

a) személyazonosság igazolására érvényes személyazonosító igazolvány, vagy a személyazonosságot igazoló más érvényes okmány,

b)  lakcím igazolására, lakcímkártya,

c) amennyiben a kérelem nyomtatványon a Társadalombiztosítási Azonosító Jel nem kerül feltüntetésre, a Társadalombiztosítási Azonosító Jelet igazoló kártya.

2. A szociális ellátások kifizetésének, folyósításának, ellenőrzésének szabályai

2. § (1) A pénzbeli szociális ellátás kifizetése folyószámlára történő átutalással, vagy házipénztári kifizetéssel történik a jogosult részére.

(2) A pénzbeli rendszeres települési támogatás folyósítására minden hónap 1. napjától 5. napjáig kerül sor, a kifizetésre a Széles u. 1. szám alatti Közösségi Házban, és a Báthory u. 6. sz. alatti épületben, minden hónap 1. napjától 5. napjáig kerül sor.

(3) A pénzbeli eseti települési támogatást - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - a jogosultságot megállapító határozat véglegessé válását követő 10 napon belül kell folyósítani, vagy biztosítani annak házipénztári kifizetését.

(4) A természetben nyújtott települési támogatás jogosult részére történő rendelkezésre bocsátását a jogosultságot megállapító határozat véglegessé válását követő 10 napon belül kell biztosítani.

(5) A egyszeri támogatást a jogosultságot megállapító határozat véglegessé válását követő 30 napon belül kell folyósítani, vagy biztosítani annak házipénztári kifizetését.

3. § (1) A települési támogatás formájáról, valamint házipénztári kifizetés esetén a kifizetés helyéről, idejéről az ellátást megállapító határozatban kell rendelkezni.

(2) A települési támogatás kifizetése készpénzben, vagy utalvány formájában, vagy természetbeni ellátásként a közüzemi szolgáltatóhoz történő közvetlen utalással történhet.

(3) A készpénzben megállapított települési támogatás felhasználásáról a jogosult az összeg felvételétől számított 30 napon belül elszámoltatható. Amennyiben a kérelmező a részére megállapított támogatást igazolható módon nem az általa kérelemben megjelölt célra fordította a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésére vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

4. § (1) Ha a hatáskör gyakorlója a képviselő-testület hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el, akkor a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét méltányosságból:

a) 30 %-al csökkentheti, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át nem haladja meg.

b) teljes egészében elengedheti, ha a kérelmező családban az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 60 %-át nem haladja meg.

(2) A kamat összegét méltányosságból:

a) 30 %-al csökkentheti, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg,

b) teljes egészében elengedheti, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90 %-át nem haladja meg.

5. § Különböző jogcímen települési támogatásra jogosultak esetén a települési támogatás együttes havi összege családonként nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át,  éves összege családonként nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300-%-át, ide nem értve az elemi kár miatt nyújtott eseti rendkívüli támogatást, a gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtott települési támogatást, egyszeri támogatást, valamint a temetés költségeihez való hozzájárulásként nyújtott eseti rendkívüli támogatást és a tüzelőanyag vásárlásához nyújtott eseti rendkívüli települési támogatást, valamint a gyógyfürdő támogatást.

6. § (1) A rendszeres szociális ellátásra való jogosultságot meg kell szüntetni:

a)  ha a jogosultság feltételei már nem állnak fenn, vagy jogosultságot kizáró körülmény következett be,

b) ha a jogosult azt kéri,

c) ha a jogosult meghalt.

(2) A rendszeres szociális ellátásra való jogosultság megszüntetésének időpontja az:

a)  (1) bekezdés a) pontjai esetében a megszüntetésre okot adó körülmény bekövetkezése napja.

b) (1) bekezdés b) pont esetében a megszüntetés időpontja a kérelemben megjelölt nap.

c) 1) bekezdés c) pont esetében a megszüntetés időpontja az okot adó körülmény bekövetkezése hónapjának utolsó napja.

(3) A szociális ellátás megállapítására vonatkozó kérelmet el kell utasítani ha:

a) a jogosultság megállapításának feltételei nem állnak fent,

b) a kérelmező már megállapított támogatás iránti kérelmet nyújtott be, kivéve amennyiben azt e rendelet szabályai megengedik.

7. § (1) A hatáskör gyakorlója a kérelem benyújtását követően - a hivatal útján - indokolt esetben környezettanulmány készítésével tisztázhatja az igénylő rászorultságát.

(2) Ha a hatáskört gyakorló a jövedelmet vélelmezi, akkor a havi fenntartási költség számításánál a kérelem beadását, vagy a felülvizsgálat megindítását megelőző 6 hónap kiadásait kell figyelembe venni.

II. Fejezet

Települési támogatás

1. A települési támogatás formái

8. § (1) Rendszeres havi települési támogatások (együttesen: települési támogatás):

a) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadásokhoz nyújtott települési támogatás;

b) a gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás;

c) felsőoktatásban résztvevő diákok települési támogatása;

d) ápolási támogatás;

e) rendkívüli települési támogatás

(2) Eseti települési támogatások:

a) a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó közüzemi díjhátralékhoz nyújtott települési támogatás;

b) egyszeri támogatás;

c) gyógyászati segédeszközre fordított kiadásokhoz nyújtott települési támogatás;

d) gyógyfürdő támogatás

e) rendkívüli települési támogatás (különösen: elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapítandó eseti rendkívüli települési támogatás, elemi kár bekövetkezése miatt nyújtott eseti rendkívüli települési támogatás, tüzelőanyag vásárlására nyújtható eseti rendkívüli települési támogatás)

2. A települési támogatás megállapításának különös szabályai

9. § (1) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadásokhoz nyújtott települési támogatás, a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó közüzemi díjhátralékhoz nyújtott települési támogatás megállapításának és folyósításának további feltétele, hogy a kérelem benyújtója, az ellátás jogosultja, lakókörnyezetének rendezettségét biztosítsa, melynek keretében köteles gondoskodni:

a) Az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház előtti járdaszakasz, járda hiányában 1 méter széles területsáv, illetve ha a járda mellett zöld sáv is van, az úttestig terjedő teljes terület, nyílt árok tisztán tartásáról, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosításáról;

b) Az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház, az előtte lévő  járdaszakasz fölé (járda hiányában 1 méter széles területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület fölé) kinyúló ágak, bokrok nyeséséről, gallyazásáról, a fűfélék (különös tekintettel az allergén gyomnövényekre) rendszeres kaszálásáról, valamint ezen a területen lévő növények lehullott lombjának, és egyéb növényi részeinek (pl.: gally, virág, termés) takarításáról, összegyűjtéséről, elszállításáról/elszállíttatásáról, oly módon, hogy az érintett járdaszakasz, területsáv, illetőleg terület biztonságos közlekedésre alkalmas legyen

c) az általa életvitelszerűen lakott lakás, egyéb lakás céljára használt más helyiség általa használt műveletlen udvarának és kertjének gaz – és gyommentesítéséről, rendszeres kaszálásáról, fűnyírásáról, valamint ezen a területen lévő növények lehullott lombjának, és egyéb növényi részeinek (pl.: gally, virág, termés) takarításáról, összegyűjtéséről, elszállításáról/elszállíttatásáról,

d) az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház állagának és rendeltetésszerű használhatóságának megóvásáról a tőle elvárható mértékben;

e) az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje higiénikus állapotának megóvásáról;

f) a kérelmező vagy jogosult által életvitelszerűen lakott lakásban vagy házban és az ahhoz tartozó udvaron a szemét gyűjtésére és tárolására szolgáló, rendeltetésszerűen használt, a hulladékszállítást végző szolgáltató által elfogadott hulladéktároló edény biztosításáról.

(2) A saját tulajdonban lévő lakás vagy ház egyes helyiségei, egyéb nem lakás céljára szolgáló helyiség, művelt, vagy műveletlen udvar, kert más általi – kivétel a szociális törvény család fogalmába tartozó személy - használatát (bérlet, ingyenes haszonkölcsön, vagyonjogi megosztás) a kérelmező, ill. az ellátásra jogosult köteles hitelt érdemlően – két tanú aláírásával igazolt szerződéssel alátámasztva - igazolni. A kérelmező, ill. az ellátásra jogosult a vagyonjogi megosztást jogerős bírói ítélettel köteles igazolni.

(3) Az életvitelszerűen lakott lakást vagy házat bérleti jogviszony keretében, vagy más használati jogcímen használó kérelmező, ill. ellátásra jogosult (1) bekezdésben foglalt kötelezettsége az igazolható módon használatában lévő lakás, lakás egyes helyiségei, egyéb nem lakás céljára szolgáló helyiség, művelt, vagy műveletlen udvar, kert vonatkozásában áll fenn.

(4) A felmenőivel közös háztartásban élő nagykorú kérelmező, ellátásra jogosult személy (1) bekezdésben foglalt kötelezettsége az életvitelszerűen használt lakrész, lakrészek vonatkozásában áll fenn, amennyiben a lakás nem a kérelmező, ellátásra jogosult személy tulajdona.

(5) A (4) bekezdésben foglaltak szerint, igazoltan más által – kivétel a szociális törvény család fogalmába tartozó személy - használt lakás vagy ház egyes helyiségei, egyéb nem lakás céljára szolgáló helyiség, művelt, vagy műveletlen udvar, kert vonatkozásában a kérelmező, ellátásra jogosult (1) bekezdésben írt kötelezettsége a más általi használatot igazoló jogviszony időtartamáig áll fenn.

(6) A rendeletben megállapított feltételek teljesítésére a kérelmezőt, illetve a jogosultat megfelelő, de legalább tíznapos határidő tűzésével a polgármester - az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével - felszólítja. Amennyiben a kérelmező vagy a jogosult a feltételeknek felszólítás ellenére sem tesz eleget, a kérelmet el kell utasítani, vagy a megállapított támogatást meg kell szüntetni.

(7) A jogosultság feltételeként az (1) bekezdésben foglalt szabályok megtartását az Önkormányzat a Polgármesteri Hivatal útján ellenőrizheti.

3. A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás

10. § (1) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez települési támogatás nyújtható a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez. A Képviselő-testület a villanyáram-, víz- és gázfogyasztás, a távhő-szolgáltatás, csatornahasználat és szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy albérleti díjhoz, közös költséghez (továbbiakban együtt: közüzemi számla) települési támogatást nyújt annak a személynek, aki

a)  minimum 3 – a kérelmező bejelentett lakcímével vagy tartózkodási helyével megegyező fogyasztási helyre vonatkozó - közüzemi számlával rendelkezik és családjában az egy főre számított jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át; egyedül élőnél az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át,

b) minimum 2 – a kérelmező bejelentett lakcímével vagy tartózkodási helyével megegyező fogyasztási helyre vonatkozó - közüzemi számlával rendelkezik és családjában az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át; egyedül élőnél az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át,

c) csak 1 - a kérelmező bejelentett lakcímével vagy tartózkodási helyével megegyező fogyasztási helyre vonatkozó - közüzemi számlával rendelkezik és családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedül élőnél az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át,

és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.

11. § (1) A 10. § (1) a) pontja alapján megállapított támogatás összege:

a) legfeljebb havonta 5.000 Ft., amennyiben a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem 0-40.000 forint között van, egyedül élőnél 0-55.000 forint között van, de a havi támogatás összege nem haladhatja meg a kérelem benyújtását megelőző havi közüzemi számla összegét, előre fizetős mérőóra esetén a kérelem benyújtását megelőző év fogyasztás hónapra arányosított értékét;

b) legfeljebb havonta 4.500 Ft., amennyiben a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem 40.000-71.250 Ft. között van, egyedül élőnél 0-85.500 forint között van, de a havi támogatás összege nem haladhatja meg a kérelem benyújtását megelőző havi közüzemi számla összegét, előre fizetős mérőóra esetén a kérelem benyújtását megelőző év fogyasztás hónapra arányosított értékét;

(2) A 10. § (1) bekezdés b) pontja alapján megállapított támogatás összege

a) legfeljebb havonta 4.000 Ft., amennyiben a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem 0-40.000 forint között van, egyedül élőnél 0-55.000 forint között van, de a havi támogatás összege nem haladhatja meg a kérelem benyújtását megelőző havi közüzemi számla összegét, előre fizetős mérőóra esetén a kérelem benyújtását megelőző év fogyasztás hónapra arányosított értékét;

b) legfeljebb havonta 3.500 Ft., amennyiben a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem 40.000-71.250 Ft. között van, egyedül élőnél 0-85.500 forint között van, de a havi támogatás összege nem haladhatja meg a kérelem benyújtását megelőző havi közüzemi számla összegét, előre fizetős mérőóra esetén a kérelem benyújtását megelőző év fogyasztás hónapra arányosított értékét;

(3) A 10. § (1) bekezdés c) pontja alapján megállapított támogatás összege

a) legfeljebb havonta 3.000 Ft., amennyiben a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem 0-40.000 forint között van, egyedül élőnél 0-55.000 forint között van, de a havi támogatás összege nem haladhatja meg a kérelem benyújtását megelőző havi közüzemi számla összegét, előre fizetős mérőóra esetén a kérelem benyújtását megelőző év fogyasztás hónapra arányosított értékét;

b) legfeljebb havonta 2.500 Ft., amennyiben a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem 40.000-71.250 Ft. között van, egyedül élőnél 0-85.500 forint között van, de a havi támogatás összege nem haladhatja meg a kérelem benyújtását megelőző havi közüzemi számla összegét, előre fizetős mérőóra esetén a kérelem benyújtását megelőző év fogyasztás hónapra arányosított értékét.

(4) A támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell megállapítani.

12. § (1) A 10. § (1) bekezdésében meghatározott települési támogatást – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - természetbeni ellátás formájában, a közüzemi szolgáltatóhoz történő utalással, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadáshoz kell nyújtani, amely megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(2) Amennyiben a kérelmező nyilatkozatában készpénzben, vagy azon közüzemi szolgáltatóhoz kéri az utalást, amely által kibocsátott közüzemi számlán közüzemi díjhoz kapcsolódó túlfizetés keletkezik a hatóság a benyújtott további közüzemi számlák közüzemi díjának mértéke alapján és az összes körülmény figyelembe vételével dönt, hogy az utalást mely közüzemi szolgáltatóhoz teljesíti.

(3) A 10. § (1) bekezdésében meghatározott települési támogatás pénzben kifizethető a jogosult részére, amennyiben a 10. § (1) bekezdésében meghatározott települési támogatásnak a közüzemi szolgáltatóhoz történő utalásával a közüzemi számlán közüzemi díjhoz kapcsolódó túlfizetés keletkezik, amennyiben a szolgáltató az összeget az önkormányzat részére visszautalja, a túlfizetéssel keletkezett támogatási összeg mértékéig.

(4) A 10. § (1) bekezdésében meghatározott támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

13. § (1) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától tárgyévet követő év 1. hónapjának utolsó napjáig állapítható meg.

(2) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás megállapítása iránti kérelmet e rendelet 1. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

(3) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásra való jogosultság ismételt megállapítása iránti kérelem a korábbi jogosultság időtartama alatt, annak megszűnését megelőző egy hónapban is benyújtható. Ebben az esetben az új jogosultságot a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól kell megállapítani.

(4) A kérelmező bejelentett lakcímével vagy tartózkodási helyével megegyező fogyasztási helyre vonatkozó közüzemi szerződés meglétét a közüzemi szolgáltató által kibocsátott, a kérelem benyújtását megelőző havi közüzemi számlával és számlarészletezővel kell igazolni, mely a kérelem kötelező melléklete. Több közüzemi szerződés esetén valamennyi, a kérelem benyújtását megelőző havi közüzemi számlát és számlarészletezőt csatolni kell.

(5) A szociálisan rászorultak részére, valamint a fogyatékkal élő személyek részére felszerelt előre fizetős mérőóra esetén a kérelem kötelező melléklete a kérelem benyújtását megelőző évre vonatkozó éves elszámoló számla és számlarészletező.

 (6) A (4)-(5) bekezdésben meghatározott igazolásként csak olyan közüzemi számla fogadható el, amelyen nem szerepel az adott közüzemi díjhoz kapcsolódó túlfizetés. A jogosultsági feltétel megléte vizsgálatánál az adott közüzemi díjhoz kapcsolódó túlfizetéses számla nem vehető figyelembe.

14. § A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás megállapításának és folyósításának további feltétele, hogy a kérelem benyújtója, az ellátás jogosultja, lakókörnyezetének rendezettségét biztosítsa, e rendelet 9. §-ában foglaltak szerint.

4. Lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó közüzemi díjhátralék összegének megfizetéséhez nyújtott települési támogatás

15. § (1) Települési támogatás nyújtható a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó közüzemi díjhátralék összegének megfizetéséhez, annak, akinek

a) a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedül élőnél az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, és

b) a kérelem benyújtását megelőzően legalább 50.000 Ft. közüzemi díjhátraléka halmozódott fel, amelyet önerőből nem tud kiegyenlíteni, vagy annak megfizetése a kérelmező megélhetését súlyosan veszélyeztetné.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a települési támogatás legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege, de nem haladhatja meg a tényleges költség mértékét.

(3) Az (1) bekezdésben szabályozott támogatás ugyanazon lakásra egy naptári évben legfeljebb egy alkalommal állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(4) A lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó közüzemi díjhátralék összegének megfizetéséhez nyújtott települési támogatást természetbeni támogatás formájában, a közüzemi szolgáltatóhoz történő utalással kell nyújtani.

(5) A lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó közüzemi díjhátralék összegének megfizetése iránti kérelmet e rendelet 2. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

16. § A lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó közüzemi díjhátralék összegének megfizetéséhez nyújtott települési támogatás megállapításának és folyósításának további feltétele, hogy a kérelem benyújtója, az ellátás jogosultja, lakókörnyezetének rendezettségét biztosítsa, e rendelet 9. §-ban foglaltak szerint.

5. Gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás

17. § (1) Települési támogatás nyújtható a gyógyszerkiadások viseléséhez annak a személynek, aki

a) közgyógyellátási igazolvánnyal nem rendelkezik, és 

b) családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, és

c) igazoltan a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át.

(2) Az (1) bekezdés szerinti települési támogatás havi összege 5.000 forint.

(3) Az (1) bekezdés szerinti támogatás a jogosultság megállapításának hónapjában készpénzben, azt követően a jogosultság fennállásának időtartamára kizárólag e rendelet 3. melléklete szerinti, a jogosultságot megállapító határozat mellékletét képező utalvány formájában nyújtható.

(4) Az utalvány a jogosultságot megállapító határozatban szereplő gyógyszertárakban, kizárólag a jogosult által személyesen, vagy az utalványon feltüntetett törvényes képviselő, gondnok, vagy ezek meghatalmazottja útján a háziorvos által igazoltan rendszeresen szedett vényköteles gyógyszerek kiváltására, az utalvány egy alkalommal történő beváltásával és egyösszegben használható fel. Amennyiben a jogosult a megállapított támogatást az utalvány teljes értéke erejéig az utalvány beváltásakor nem használja fel a fennmaradó rész nem érvényesíthető.

(5) Nem jogosult az (1) bekezdésben meghatározott ellátásra, akinek a gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásra, alanyi vagy normatív közgyógyellátásra való jogosultsága fennáll, a jogosultság időtartama alatt.

(6) Az (1) bekezdés szerinti települési támogatás megállapítása iránti kérelmet e rendelet 4. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelem kötelező melléklete a háziorvos által felírt, rendszeresen szedett gyógyszerek havi költségének összegéről szóló, a háziorvos által kiállított hivatalos igazolás. Az igazoláson kizárólag a kérelmező rendszeres havi vényköteles gyógyszereit, gyógyszerköltségét lehet feltüntetni.

(7) A gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától tárgyévet követő év 1. hónapjának utolsó napjáig állapítható meg, kivéve a (8)-(9) bekezdésben foglaltakat.

(8) A gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásra való jogosultság ismételt megállapítása iránti kérelem a korábbi jogosultság időtartama alatt, annak megszűnését megelőző egy hónapban is benyújtható. Ebben az esetben az új jogosultságot a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól kell megállapítani.

(9) Akinek a gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásra, alanyi vagy normatív közgyógyellátásra való jogosultsága fennáll, gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás a jogosultság megszűnését követő hónap 1. napjától állapítható meg.

(10) A gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás megszüntetése esetén az utalványt vissza kell vonni.

18. § (1) Települési támogatás nyújtható a személyes szükségletének kielégítéséhez szükséges, a társadalombiztosítási támogatásba befogadott gyógyászati segédeszközre fordított kiadások viseléséhez annak a személynek, aki

a) közgyógyellátási igazolvánnyal nem rendelkezik, és 

b) családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át.

(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatás összege legfeljebb a gyógyászati segédeszköz árának az 50 %-a, de nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét. A támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell megállapítani.

(3) Az (1) bekezdés szerinti támogatás egy évben egy személynek legfeljebb egy alkalommal állapítható meg.

(4) Az (1) bekezdés szerinti települési támogatás megállapítása iránti kérelmet e rendelet 5. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelem kötelező melléklete a háziorvos vagy szakorvos által felírt, a kérelmező személyes szükségletének kielégítéséhez szükséges gyógyászati segédeszköz költségének összegéről kiállított hivatalos igazolás. Az igazoláson kizárólag a kérelmező személyes szükségletének kielégítéséhez szükséges gyógyászati segédeszköz költségét lehet feltüntetni.

(5) Gyógyászati segédeszköz alatt a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvényben meghatározott gyógyászati segédeszköz fogalmat kell érteni.

6. Ápolási támogatás

19. § (1) Ápolási támogatás formájában települési támogatást nyújtható annak a személynek, akinek a 2015. február 28. napján hatályos a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti méltányossági ápolási díjra való jogosultsága 2015. február 28. napján fennállt, és a felülvizsgálat során megfelel e rendeletben meghatározott feltételeknek.

(2) Az ápolási támogatást az utolsó érdemi döntés jogerőre emelkedésétől, véglegessé válásától számítva évente felül kell vizsgálni.

(3) A felülvizsgálat során az alábbi feltételek együttes fennállása esetén áll fenn továbbra is az ápolási támogatásra való jogosultság:

a) a hozzátartozó

aa) a 18. életévét betöltött, tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi, ha közeli hozzátartozói között nincs olyan személy, aki tartósan otthon tartózkodik, tartásra köteles és egészségi állapotából adódóan arra képes is.

ab) kora, egészségi állapota alapján alkalmas az ápolt személy gondozási és ápolási igényére tekintettel a feladat ellátására, és

ac) rendszeres pénzellátásban nem részesül, vagy kereső tevékenységet folytat, de munkaideje a napi 4 órát nem haladja meg, és

ad) családjában az egy főre jutó havi családi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át, egyedülálló esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, és vagyonnal nem rendelkezik., és

ae) nem jogosult a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján ápolási díjra, és

b) a 18. életévét betöltött tartós beteg személy háztartásában a kérelmezőn kívül ápolásra, gondozásra alkalmas más személy nincs, és

c) az ápoló és az ápolt között tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés nem áll fenn.

(4) A Szociális és Humán Bizottság az ápolási támogatás ügyében hozott döntését a 18. életévét betöltött tartós beteg személy háziorvosi vagy szakorvosi igazolása, és a lakókörnyezetben végzett környezettanulmány figyelembevételével adja meg.

(5) Amennyiben a felülvizsgálat eredményeként az ápolási támogatásra való jogosultság a továbbiakban is fennáll, az ápolási díj továbbfolyósításáról kell rendelkezni.

(6) Az ápolási támogatás összege a más rendszeres pénzellátásban részesülő jogosult esetén a (2) bekezdés ad) pontja szerinti összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi összegének a különbözete. Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére az ezer forint összegű ápolási támogatást kell megállapítani.

(7) Meg kell szüntetni az ápolási díjra való jogosultságot, ha

a) az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban részesül, vagy

b) a jogosult szakiskola, középiskola, illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója.

(8) Az ápolási támogatás folyósítása alatt az ápolást végző személy ápolási kötelezettségének teljesítése bármikor ellenőrizhető.

7. Felsőoktatásban résztvevő diákok támogatásához nyújtott települési támogatás

20.§ (1) Települési támogatás nyújtható a felsőoktatási intézményben (felsőoktatási hallgatói jogviszony keretében) nappali tagozatos, alapfokozatot és szakképzettséget eredményező alapképzésben, mesterfokozatot és szakképzettséget eredményező mesterképzésben, osztatlan képzésben tanulmányokat folytató diák részére, amennyiben hallgatói jogviszonya aktív, Tiszavasváriban állandó bejelentett lakóhellyel és saját bankszámlával rendelkezik, és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedül élő esetén 300 %-át.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott települési támogatás legkésőbb abban a tanulmányi félévben igényelhető, amelyben a kérelmező a 25. életévét betölti.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott települési támogatás összege havonta 5000 Ft., melynek kifizetése kizárólag a jogosult bankszámlájára történő átutalással történik.

(4) Nem jogosult az (1) bekezdésben meghatározott ellátásra, aki a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat keretében támogatásban részesül.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott települési támogatást a kérelem benyújtása hónapjának 1. napjától kell megállapítani határozott időre. A támogatás egy tanulmányi félévben maximum 5 hónapra, szeptember 1. napjától január 31. napjáig, és február 1. napjától június 30. napjáig állapítható meg.

(6) Az (1) bekezdés szerinti települési támogatás megállapítása iránti kérelmet e rendelet 6. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelem kötelező melléklete az adott félévre vonatkozó aktív hallgatói jogviszonyt igazoló dokumentum. A kérelem kizárólag minden év szeptember, valamint február hónapban nyújtható be. A határidő elmulasztása jogvesztő.

8. Egyszeri támogatás

21. § (1) Az önkormányzat a szociális ellátásra biztosított költségvetési keretösszeg év végi maradványa terhére egyszeri támogatást nyújthat az arra jogosult személynek. Egyszeri támogatásra jogosult az a személy, aki az alábbi együttes feltételeknek megfelel:

a) Tiszavasváriban bejelentett lakóhellyel rendelkezik,

b) a kérelem benyújtásának időpontjáig a 65. életévét betölti.

(2) Az egyszeri támogatás évente egy alkalommal, jogosultanként legfeljebb 9000 Ft összegben pénzbeli vagy természetbeni ellátásként állapítható meg.

(3) Az egyszeri támogatás iránt kérelem e rendelet 7. melléklete szerinti formanyomtatványon nyújtható be a minden év október 15. napjától november 15. napjáig. A határidő jogvesztő.

(4) Az egyszeri támogatás vonatkozásában az 5. § - ában foglaltakat nem kell alkalmazni.

9. Gyógyfürdő támogatás

21/A § (1) Gyógyfürdő támogatásra az a Tiszavasvári közigazgatási területén állandó lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező, életvitelszerűen a településen élő személy jogosult, aki szakorvosi beutalóval a Tiszavasvári Szentmihályi Gyógyfürdőben a Rehabilitációs Team Kft. által (továbbiakban: szolgáltató) biztosított, általa nyújtott társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyfürdőellátást vesz igénybe.

(2) A kezelésekért, az orvosi rehabilitáció céljából társadalombiztosítási támogatással igénybe vehető gyógyászati ellátásokról szóló miniszteri rendeletben foglaltak szerinti társadalombiztosítási támogatáson felüli, az igénybevevők által fizetendő térítési díj részletet Tiszavasvári Város Önkormányzata a legfeljebb 15x4 kúrát igénybevevők esetében maximum 18.000,- Ft összegben megtéríti.

(3) A támogatást a rendelet 10. számú melléklete szerinti formanyomtatványon lehet igényelni.

(4) A támogatás megállapításához a rendelet 11. számú melléklete szerinti szolgáltató által kiállított igazolás csatolásával igazolni kell a kezelések igénybevételét.

(5) A szolgáltató a támogatást igénylők kérelmét a (4) bekezdésben meghatározott igazolással együtt, havonta benyújtja a Tiszavasvári Polgármesteri Hivatalhoz.

(6) A támogatást a Tiszavasvári Város Önkormányzata a szolgáltató felé utalja át. A támogatás átutalására az igénybe vett gyógyfürdő támogatásokról szóló havi számla alapján kerül sor, melyhez a szolgáltató csatolja az igénybe vett szolgáltatások kimutatását, ellátottak szerinti részletezésben.

(7) Az önkormányzat és a szolgáltató együttműködésének részletes szabályait együttműködési megállapodás tartalmazza.

(8) A támogatás csak NEAK finanszírozáshoz kapcsolódóan, egy évben maximum 2 alkalommal igényelhető az erre vonatkozó külön jogszabálynak megfelelően.

(9) A természetbeni támogatást minden évben 9 hónapon keresztül, szeptember 1-jétől május 31-ig vehető igénybe.

10. Eseti és havi rendszeres rendkívüli települési támogatás

22. § (1) Rendkívüli települési támogatás állapítható meg a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek közül különösen annak, akinek családjában az egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő, valamint gyermekét, gyermekeit egyedül nevelő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 220 %-át, és önmaga vagy családja létfenntartásáról más módon gondoskodni nem tud, kivéve az e rendelet 23. § (1) bekezdésében, 24. § (1) bekezdésében, valamint 26. § (1) bekezdésében foglaltak támogatásokat.

(2) Havi rendszeresség esetén a támogatás összege:

(3) Az alkalmanként nyújtott támogatás összege - kivéve elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapítandó eseti rendkívüli települési támogatás, a elemi kár bekövetkezése miatt nyújtható eseti rendkívüli települési támogatás, valamint a tüzelőanyag vásárlására nyújtható eseti rendkívüli települési támogatás - az alábbiak szerint alakul:

(4) A havi rendszerességgel nyújtott rendkívüli települési támogatás különös méltánylást érdemlő esetben állapítható meg, akkor, ha a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet, létfenntartási gond igazolható módon tartósan, több hónapon keresztül fennáll. Amennyiben kérelmező nem, vagy nem megfelelően indokolja és igazolja a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet, létfenntartási gond tartós fennálltát, a hatóság eseti rendkívüli települési támogatást állapít meg részére, ha annak további e rendeletben foglalt feltételei fennállnak. 

(5) A havi rendszerességgel nyújtott rendkívüli települési támogatás egy évben legalább egybefüggő kettő hónapig, de legfeljebb egybefüggő hat hónapig állapítható meg, azzal, hogy a támogatási időszak nem haladhatja meg az okot adó körülmény fennállta időtartamát. Nem nyújtható havi rendszerességgel települési támogatás elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként, tüzelőanyag vásárlásához, valamint elemi kár bekövetkezése miatt. Egy évben legfeljebb hat hónap időtartamig többször is megállapítható havi rendszerességgel nyújtott települési támogatás ugyanazon kérelmező részére, a jogosultság megállapítására okot adó körülmény ismételt bekövetkezése esetén, valamint más jogosultság megállapítására okot adó körülmény bekövetkezése esetén.

23. § (1) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapítandó rendkívüli települési támogatás esetén a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek közül különösen azok támogathatók önkormányzati segéllyel, akiknek családjában az egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, egyedül élő, valamint gyermekét, gyermekeit egyedül nevelő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át.

(2) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapítandó rendkívüli települési támogatás iránti kérelmet a temetési számla keltétől számított 30 napon belül lehet benyújtani, mely határidő jogvesztő.

(3) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított rendkívüli települési támogatás összege:

a.) 55.000 Ft., amennyiben a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át;

b.) 45.000 Ft., amennyiben a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át;

c.) 35.000 Ft., amennyiben a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át.

(4) A temetési költségekre tekintettel igényelt önkormányzati segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről - a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére - kiállított számla eredeti példányát.

(5) A temetési költségekre tekintettel megállapított települési támogatás összegét vagy a kérelem elutasításának tényét az arról szóló határozat számával együtt a temetési számlára rá kell vezetni és a számlát a kérelmező részére vissza kell adni.

(6) Nem jogosult eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként rendkívüli települési támogatásra, aki a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján közköltséges temetésben részesül.

24. § (1) Az elemi kár bekövetkezése miatt megállapítandó eseti rendkívüli települési támogatás esetén a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek közül különösen azok támogathatók önkormányzati segéllyel, akiknek családjában az egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át, egyedül élő, valamint gyermekét, gyermekeit egyedül nevelő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 450 %-át.

(2)Elemi kár bekövetkezése miatt, a rendkívüli élethelyzet elhárításához szükséges költségekhez történő hozzájárulásaként megállapított rendkívüli települési támogatás összege legalább 5000-Ft, legfeljebb azonban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-a.

25. § (1) A kérelmező által megjelölt támogatási okok, indokok valódiságát szükség esetén a (2) és (3) bekezdésében foglaltak szerint hitelt érdemlően igazolni kell. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben foglaltak szerint az ügyfél a nyilatkozatával pótolhatja a hiányzó bizonyítékot.

(2) Az (1) bekezdésében megjelölt hitelt érdemlő igazolásként fogadható el:

a) betegség esetén a gyógykezelést alátámasztó háziorvosi, vagy kórházi igazolás, zárójelentés, műtétre történő előjegyzést igazoló irat,

b) elemi kár esetén a helyreállítás költségeiről szakember által készítet kimutatás,

c) válsághelyzetben lévő várandós anya részére nyújtott segély esetén a terhes gondozásról szóló igazolás

d) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz nyújtott segély esetén a nevelésbe vételt igazoló irat,

e) a gyermek fogadásának előkészítéséhez nyújtott támogatás esetén a terhesség fennálltát, és a szülés várható időpontját igazoló irat.

(3) Szükség esetén csatolni kell a többletkiadás, illetve a bevételcsökkenés mértékét igazoló számlákat, illetve egyéb iratokat is.

(4) A rendkívüli települési támogatás megállapítása iránti kérelmet e rendelet 8. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

26. § (1) Települési támogatás nyújtható tüzelőanyag vásárlására annak a személynek, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedül élő esetében 300 %-át.

(2) Az (1) bekezdés szerinti települési támogatás egy háztartásban csak egy személynek állapítható meg, egy évben legfeljebb egy alkalommal.

(3) A tüzelőanyag vásárlására nyújtható eseti rendkívüli települési támogatás összege az alábbiak szerint alakul:

a) ha a család egy főre számított havi jövedelme:

aa) nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-át, egyedül élő esetén 150 %-át legalább 10.000-Ft, vagy legalább ezen értéknek megfelelő értékben fa,

ab) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-tól magasabb, de nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén 200 %-át legalább 8000-Ft, vagy legalább ezen értéknek megfelelő értékben fa,

ac) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-tól magasabb, de nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át legalább 5000-Ft, vagy legalább ezen értéknek megfelelő értékben fa.

(4) A tüzelőanyag vásárlására nyújtható eseti rendkívüli települési támogatást pénzben kell megállapítani, és kifizeti, amennyiben azonban az önkormányzat rendelkezésére áll az erre a célra fordítható tűzifa a támogatás természetben is megállapítható.

(5) Az (1) bekezdés szerinti települési támogatás iránti kérelmet minden év január 1. napjától március 1. napjáig, valamint minden év október 1. napjától legkésőbb november 15. napjáig lehet benyújtani, e rendelet 4. melléklete szerinti formanyomtatványon. A határidő elmulasztása jogvesztő.

11. Köztemetés

27. § Kérelmére a temetésre kötelezett személy részére legfeljebb 12 havi részletfizetés engedélyezhető.

III. Fejezet

Szociális és gyermekjóléti szolgáltatások

1. A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról

28. § (1) Tiszavasvári Város Önkormányzat szociális és gyermekjóléti intézménye a Kornisné Liptay Elza Szociális és Gyermekjóléti Központ (4440 Tiszavasvári, Vasvári Pál u. 87.).

(2) Tiszavasváriban a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alapszolgáltatások:

1. étkeztetés
2. családsegítés
3. házi segítségnyújtás
4. jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
5. támogató szolgáltatás
6. nappali ellátás

(3) Tiszavasváriban a személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátások:

a) idősek otthona, mint ápolást gondozást nyújtó intézmény

b) fogyatékos személyek otthona, mint ápolást gondozást nyújtó intézmény

(4) A Kornisné Liptay Elza Szociális és Gyermekjóléti Központ keretében biztosított szociális ellátások ellátási területe:

a) étkeztetés: Tiszavasvári Város és közigazgatási területe,

b) nappali ellátás: Tiszavasvári Város és közigazgatási területe,

c) család-és Gyermekjóléti Központ: Tiszavasvári járáshoz tartozó települések közigazgatási területe,

d) család-és Gyermekjóléti Szolgálat: Tiszavasvári Város és közigazgatási területe,

e) házi segítségnyújtás: Tiszavasvári Város és  Szorgalmatos  Község és közigazgatási területe,

f) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás: Tiszavasvári, Tiszalök, Rakamaz Városok, valamint Szabolcs-, Timár-, Tiszadada-, Tiszadob-, Tiszaeszlár-, Tiszanagyfalu községek közigazgatási területe,

g) támogató szolgálat: Tiszavasvári-, Tiszaújváros-, Tiszalök városok és Szorgalmatos-, Tiszadada-, Tiszadob községek közigazgatási területe,

h) idősek otthona, mint ápolást gondozást nyújtó intézmény: Magyarország közigazgatási területe,

i) fogyatékos személyek otthona, mint ápolást gondozást nyújtó intézmény: Magyarország közigazgatási területe.

29. § A fogyatékos személyek otthona, mint ápolást gondozást nyújtó intézmény működtetése, valamint a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás alapszolgáltatás állami fenntartói feladat, melynek Tiszavasvári Város Önkormányzatával - mint a feladat működtetését biztosító Kornisné Liptay Elza Szociális és Gyermekjóléti Központ fenntartójával - kötött ellátási szerződés megkötésével tesz eleget.

30. § (1) Az ellátás igénybevételére irányuló kérelmet az ellátást igénylő, vagy törvényes képviselője terjesztheti elő szóban vagy írásban a Kornisné Liptay Elza Szociális és Gyermekjóléti Központ intézményvezetőjénél.

(2) Az intézményvezető az igények beérkezésének sorrendjében gondoskodik a kérelmezők ellátásáról.

(3) Az intézményvezető az ellátást igénylő azonnali elhelyezéséről gondoskodik, ha annak helyzete a soron kívüli elhelyezést indokolja. A soron kívüli elhelyezést indokolja különösen, ha az egyén önmaga ellátására képtelen, és nincsen olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodhat.

31. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat, valamint azok térítési díját e rendelet 9. melléklete tartalmazza.

(2) A Kornisné Liptay Elza Szociális és Gyermekjóléti Központ által nyújtott étkeztetés esetén a személyi térítési díj összege az intézményi térítési díj 20 %-al csökkentett összege, ha a szolgáltatást igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg.

32. § A szociális étkeztetés igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult az a személy, aki:

a) a 65. életévét betöltötte,

b) akinek a háziorvos által igazolt egészségi állapota olyan, hogy a betegsége jellege következtében nem képes biztosítani önmaga ellátását,

c) akinek fogyatékossága, pszichiátriai betegsége háziorvos által - a vonatkozó orvosi szakvélemények alapján – igazoltan olyan, hogy a betegsége jellege következtében nem képes biztosítani önmaga ellátását,

d) az a hajléktalan személy, aki nyilatkozatában tartózkodási helyeként a rendelet területi hatálya alá tartozó területet jelöli meg.

2. Helyi szociálpolitikai kerekasztal

33. §  A kerekasztal tagjai:

a) a szociális bizottság mindenkori elnöke,

b) a Tiszamenti Emberek Lelki Segítő Egyesületének képviselője,

c) a Vöröskereszt helyi szervezetének képviselője,

d) a nemzetiségi társadalmi szervezetek egy-egy képviselője,

e) a Nagycsaládosok helyi egyesületének képviselője,

f) a fogyatékosok helyi egyesületeinek egy-egy képviselője,

g) Tiszavasvári mindenkori szociális és gyermekjóléti intézményének vezetője,

h) a Tiszavasvári Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kft. ügyvezetője

IV. Fejezet

Záró rendelkezések

34. § (1) E rendelet 2019. október 1. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról, valamint a személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételéről, a fizetendő térítési díjakról szóló 9/2019. (III.29.) önkormányzati rendelet.

Tiszavasvári, 2019. 09.16.

                  Szőke Zoltán                                           Ostorháziné dr. Kórik Zsuzsanna

                      polgármester                                                             jegyző

A rendelet kihirdetve: 2019.09.20.

Ostorháziné dr. Kórik Zsuzsanna

                     jegyző

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról, valamint a személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételéről, a fizetendő térítési díjakról szóló 28/2019. (IX.20.) önkormányzati rendelet indokolása

1. Általános indokolás

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. az alábbiakról rendelkezik:

„92/B. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény állami fenntartója

a )konkrét összegben meghatározza az intézményi térítési díjat;”

„115. § (1) Az intézményi térítési díj a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások ellenértékeként megállapított összeg (a továbbiakban: intézményi térítési díj). Az intézményi térítési díjat a fenntartó tárgyév április 1-jéig állapítja meg. Az intézményi térítési díj összege nem haladhatja meg a szolgáltatási önköltséget. Az intézményi térítési díj év közben egy alkalommal, támogatott lakhatás esetében két alkalommal korrigálható. Az intézményi térítési díjat integrált intézmény esetében szolgáltatásonként, szakápolási központ esetében a szakápolási ellátásra külön kell meghatározni, ilyen esetben az önköltség számítása során a közös költségelemeket a szolgáltatásonkénti közvetlen költségek arányában kell megosztani.”

A Rehabilitációs Team Kft. kérelemmel fordult Tiszavasvári Város Önkormányzatához, amelyben kéri, hogy a Kft. által biztosított fürdőterápiás kezelések önrészét, melyet az állam nem finanszíroz, az Önkormányzat vállalja át, és biztosítsa a Kft. részére ennek az összegnek a fedezetét.

A 2019. évre ez a költség előre láthatóan 3 hónapra a Rehabilitációs Team Kft. beadott kérelme, és számításai alapján havi maximum keretösszeg 806.400 Ft, tehát összesen maximum keretösszeg 2.419.200 Ft

Ehhez hasonló önkormányzati támogatás biztosítása szociális támogatások között beépítve több önkormányzat szociális rendeletében megtalálható gyógyfürdő támogatás néven.

Az ellátást a Tiszavasváriban állandó lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező, életvitelszerűen a településen élő azon személyek számára biztosítaná az önkormányzat, akik szakorvosi beutalóval, az alábbi kezeléseket vehetnék igénybe:

2. Részletes indokolás 

1. §

A szociális rendelet 9. melléklete tartalmazza az idős és fogyatékos ellátásban részesülők által fizetendő térítési díjat. A térítési díj emelés átvezetése történik a táblázatban.

A szociális rendelet 10. és 11. sz mellékletei tartalmazzák a gyógyfürdő támogatás kérelem nyomtatványát és a Rehabilitációs Team Kft. által kiállítandó igazolás nyomtatványát. 

A szakorvos által felírt ellátások igénybe vételekor az ellátást igénylő a 10. sz. melléklet szerinti kérelmet nyújt be, melyet a Rehabilitációs Team Kft. a kezelés befejezésekor, az általa kiállított igazolással együtt (11. sz. melléklet) havi rendszerességgel küld meg az önkormányzat részére.

Az önkormányzat és a Rehabilitációs Team Kft. között egy együttműködési megállapodás jönne létre, mely szabályozná a feladatellátás részleteit valamint a pénzügyi elszámolás menetét.

 2. §

A Magyarország Gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 32. §-ában foglaltak értelmében a rendelet kihirdetése és hatályba lépése között legalább 30 napnak kell eltelnie. Ezt a rendelkezést az önkormányzati rendeletekre is kell alkalmazni.

Jelen módosításra nem vonatkozik ezen jogszabályhely.

Fentiekre tekintettel a szociális rendelet hatálybalépésének időpontja 2019. október 1. napja.

A Kornisné Központ javaslatot tett az általa biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások térítés díjainak emelésére vonatkozóan.

Az intézményi térítési díj számításának módja 2015. január 1-jétől változott meg. Ezt követően nem a szolgáltatási önköltség és a központi költségvetésből kapott támogatás különbözeteként konkrét összegben kell meghatározni a térítési díjat, csupán annyit szabályoz az Szt., hogy az intézményi térítési díj nem lehet magasabb, mint a szolgáltatási önköltség. Ezáltal a folyamat jelentősen egyszerűsödött, a szolgáltatók számára jelentősen bővítette a mozgásteret.

Az egyes szolgáltatások önköltsége az a költség, amibe a szolgáltatás nyújtása kerül. Az önköltség meghatározásánál figyelembe kell venni az összes költséget, amik a szolgáltatást terhelik.