Udvar Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2019. (IV.5.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2019. 04. 20Udvar Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2019. (IV.5.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
2019-04-20-tól
Udvar Község Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12.§ (2) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 43/A. § (7) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében az állami főépítészi hatáskörben eljáró Baranya Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, a Baranya Megyei Kormányhivatal örökségvédelmi hatáskörében eljáró Pécsi Járási Hivatala, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, a honvédelemért felelős miniszter valamint Udvar Község Önkormányzat Képviselő-testületének a településfejlesztési és településrendezési dokumentumok, valamint az egyes településrendezési sajátos jogintézmények partnerségi egyeztetésének szabályairól szóló 5/2017.(VI.29.) önkormányzati rendeletében felsorolt partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet hatálya és alkalmazása
1. § A rendelet célja Udvar község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása.
- a helyi építészeti örökség egyedi védelme (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás, a védelem megszüntetés szabályozásával;
- a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
- a településképi követelmények meghatározásával;
- a Településkép védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció, a településképi véleményezési eljárás és a településképi bejelentési eljárás szabályozásával;
- a településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.
2. § E rendelet előírásait Udvar Község Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) Képviselő-testülete által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.
2. Értelmező rendelkezések
3.§ E rendelet alkalmazásában:
- Reklámhordozó: a reklám közzététele céljából szabad téren elhelyezett eszköz - tekintet nélkül tartalmára, anyagára, alakjára, méretére-, ideértve az épületen lévő tető- vagy homlokzati reklámot; ablakban, erkélyen elhelyezett; tűzfalra erősített; ingatlanon, kerítésen, támfalon elhelyezett, épületek között vagy út (tér) felett átfeszített; szoborra, hídra, oszlopokra erősített; szerelt, tömör vagy áttört, megvilágított vagy világító; egyedi vagy csoportos, rögzített, álló, mozgó, villogó felirat, tábla, piktogram, márkajelzés, embléma, és az illetékességi területen állandóan vagy időszakosan kiállított, reklámot hordozó jármű. Reklámhordozónak minősül minden, a 2-5 pontokban felsorolt típus.
- Cégér, cég- és címtábla: az épület, építmény, helyiség (csoport) rendeltetésére, jellemzésére, tulajdonosára, üzemeltetőjére utaló, azt megjelenítő, a homlokzaton síkban vagy konzolosan elhelyezett, közterületről látható feliratos, rajzos vagy figurális épülettartozék.
- Transzparens: hordozható, rendezvényeket reklámozó tábla.
- Plakátok és egyéni hirdetések, falragaszok: legfeljebb 1 m² nagyságú, papír alapú reklám, hirdetés.
- Hirdető berendezés: minden, a 2-4 pontok fogalmán kívül eső reklámhordozó - anyagától és kivitelétől függetlenül - amelynek az a célja, hogy a közlekedők figyelmét felhívja valamilyen szolgáltatásra, gyártmányra, termékre, létesítményre.
- Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben nem korlátozott.
- Földszínek: tört, meleg színek, melyek a barna-vörös-narancs-sárga-zöldessárga színtartomány közepesen telített árnyalatai.
- Illeszkedés szabályai – az illeszkedés elve: a település építészeti karakterét megőrző, a környező meglévő építmények paramétereit, karakterét, elhelyezkedését figyelembe vevő, a település egészének arányrendszerét szem előtt tartó, anyaghasználatában és színezésében környezetéhez alkalmazkodó tervezői metódus.
- Pasztellszín: a színek világos, kis telítettségű árnyalatai, melyek között előnyben kell részesíteni a meleg árnyalatokat, mint a bézs, narancs, sárga, barna, vörös árnyalatai.
- Rikító szín: nagy telítettségű, élénk, erőteljes, figyelemfelkeltő színek.
- Védett érték: helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény, építményrész, egyéb elem.
A helyi védelem
3. A helyi védelem célja
4. § (1) A helyi védelem célja Udvar község településképe és történelme szempontjából meghatározó, hagyományt őrző építészeti örökségeinek védelme, a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
(2) A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő értékek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.
4. A helyi védelem fajtái
5.§ (1) Az építészeti értékek helyi védelme egyedi és területi lehet.
(2) Az egyedi védelem kiterjedhet:
a) az építmény egészére, vagy egyes részleteire,
b) az építmény egészéhez vagy annak egy részéhez tartozó földrészletre,
(3) A területi védelem kiterjedhet:
a) az épített környezet olyan összefüggő részére, amely a jellegzetes településszerkezet történelmi folyamatosságát képviseli,
b) olyan településrészre, térre, utcára, utcaszakaszra, ahol a település, illetve a környék arculatát meghatározó építmények együttest alkotnak;
c) a helyileg védett építmény környezetére.
(4) A helyi egyedi védelem alatt álló értékek jegyzékét az e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
5. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai
6.§ (1) A helyi építészeti örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása, fejlesztése, őrzése, védelmének biztosítása a települési önkormányzat feladata.
(2) A helyi védelem alá helyezést vagy annak megszüntetését bármely természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet - írásban - a polgármesternél kezdeményezheti.
(3) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védelemre javasolt érték megnevezését,
aa) egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát,
ab) területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
b) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot,
c) a kezdeményezés rövid indokolását,
d) a védendő érték fotódokumentációját, helyszínrajzát,
e) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét
(4) A helyi védelem megszüntetésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védelem alatt álló érték megnevezését,
aa) egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát,
ab) területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
b) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
c) a védett érték felmérési és fotódokumentációját,
d) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
(5) A védelem megszűnik, ha
a) a védett érték helyrehozhatatlanul megsemmisül;
b) a védett érték magasabb jogszabályi védettséget kap;
c) a Képviselő-testület a helyi védelmet megszünteti.
(6) A helyi védelem alá helyezésről, annak módosításáról, vagy megszüntetéséről értesíteni kell:
a) az érintett ingatlan tulajdonosát (tulajdonosait) postai úton,
b) műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,
c) az illetékes építésügyi hatóságot,
d) a kezdeményezőket.
7.§ A helyi védelem alá helyezést elrendelő, vagy azt megszüntető önkormányzati rendelet hatályba lépésétől számított 15 napon belül a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését, vagy törlését.
8.§ (1) A helyi egyedi védelem alá helyezett építmény, közterülettel határos építményrészlet, alkotás, utcabútor csak egységes megjelenésű táblával jelölhető meg, amelynek a védelem tárgyának megnevezése mellett a következő szöveget kell tartalmaznia: „Udvar Község Önkormányzata által védetté nyilvánított helyi érték - évszám”. A tábla anyaga kő, fa, vagy fém.
(2) A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről a polgármester gondoskodik. A tábla elhelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.
(3) A helyi védettség tényét közlő táblán kívül az önkormányzat elhelyezhet egyéb a védettséggel összefüggő tényt, adatot is közlő táblát a helyi védelem alatt álló építményen, vagy annak környezetében. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.
6. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása
9.§ (1) A védett értékekről az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.
(2) A nyilvántartás tartalmazza:
a) a védett érték megnevezését, pontos helyét (helység, utca, helyrajzi szám) és tulajdonosát,
b) a védelem fajtáját, a védetté nyilvánítás vagy a megszüntetés indokoltságát,
c) az értékeket bemutató térképet, terv és fotóanyagot,
d) a védetté nyilvánítást vagy megszüntetést elrendelő önkormányzati rendelet számát,
e) a helyi értékek védelmére adott önkormányzati támogatás biztosításának időpontját, értékét és rendeltetését.
(3) A nyilvántartás naprakész vezetéséről a jegyző gondoskodik.
7. A védettséghez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
10.§ (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.
(2) A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.
(3) A közterületen álló védett növényzet esetenként szükséges növényvédelméről, rendszeres fenntartásáról az önkormányzat köteles gondoskodni, szakértő bevonásával.
8. A helyi egyedi védelemhez kapcsolódó településképi önkormányzati támogatás és ösztönző rendszer
11.§ (1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jó karban tartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.
(2) A támogatás mértékét az önkormányzat Képviselő-testülete évente a költségvetésben határozza meg.
(3) A támogatás feltételeit, folyósításának, elszámolásának módját, az elvégzett munkák bizonylatolásának rendjét a támogatásban részesített tulajdonossal kötött megállapodásban kell rögzíteni.
III. Fejezet
Településképi szempontból meghatározó területek
9. Udvar Község településkép szempontjából meghatározó területei
12.§ (1) Az önkormányzat a településkép szempontjából meghatározó területekként jelöli ki Udvar Község teljes közigazgatási területét:
a) Belterület,
b) Külterület.
(2) A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.
(3) Településkép védelme szempontjából kiemelt területek a 3. melléklet szerint:
a) Táj- és természetvédelem alatt álló területek: a NATURA 2000 terület (a Béda-Karapancsa elnevezésű, HUDD 20045 jelű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület és a Béda-Karapancsa elnevezésű, HUDD 10004 jelű különleges madárvédelmi terület), az országos jelentőségű védett természeti terület: Duna-Dráva Nemzeti Park, az országos ökológiai hálózat magterülete, a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete;
b) Örökségvédelemmel érintett területek: a régészeti lelőhely területe.
IV. Fejezet
Településképi követelmények
10. Az építmények anyaghasználatára vonatkozó építészeti követelmények
13.§ (1) A község közigazgatási területén az épületek külső megjelenésében kerülendők a feltűnő, tájidegen építési elemek, a harsány, rikító színek.
(2) Az utcaképben közvetlenül megjelenő épületek, építmények tetőfedésére hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez nem alkalmazható.
(3) A harsány színű, faluképbe nem illő tetőfedő anyag alkalmazása nem engedhető meg.
(4) Homlokzatokon és tetőhéjazatként zavaró fényhatást okozó, tükröződő felületek nem alkalmazhatók.
(5) Az épületek homlokzatainak, nyílászáróinak színezésére rikító színek használata településkép-védelmi szempontból nem megengedett.
(6) Az ingatlanok kerítéseinek színezésére rikító színek nem alkalmazhatók.
11. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények
14.§ (1) A beépítés telepítési módja tekintetében illeszkedni kell a környező és jellemzően oldalhatáron álló beépítési módon belüli telepítési módokhoz.
(2) Tetőtér csak egyszintesen építhető be.
(3) A melléképület gerincmagassága a főépületét nem haladhatja meg.
12. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
15.§ (1) A 12. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott Belterületen az új épületek tömegarányát, fő méreteit (homlokzatszélesség, gerinc- és tetőmagasság) a környezetében már meglévő épületekhez illeszkedve kell kialakítani.
(2) A meglévő épületeket egymással összhangban, a jellegzetes településkép megjelenését biztosító módon kell fenntartani, ill. biztosítani.
(3) Tetőhéjalás: elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag.
(4) A tetőhéjazat cseréje esetén, egy tetőfelületen többféle anyagú, színű tetőhéjazat - kivéve a gyárilag színárnyalatos kivitelűt - nem helyezhető el.
(5) A homlokzat felújításnak a közterületről látható épülethomlokzat egészére ki kell terjednie.
(6) Homlokzat színezése során fehér, tört-fehér és világos földszínek alkalmazhatók.
(7) A lakótelkeken hagyományosan kialakult udvari keresztirányú gazdasági épületek és a jellegzetes "U" alakú beépítés részeként az oldalkertben megépített gazdasági épületek (góré, nyári konyha) a továbbiakban is megtarthatók, átalakíthatók.
(8) Előkert nélküli beépítésen elhelyezésre kerülő utcafronti épületek közterület felé néző homlokzatán a közterületre kivezető ereszcsatorna nem helyezhető el, kivéve a homlokzati falba beépítve, illetve takartan vagy a terepszint alatt az utcai vízelvezető hálózatba elvezetve helyezhető el.
(9) Kerítés kialakítása: az utcafronton áttört, kerítés létesíthető, maximum 60 cm magas lábazattal.
16. § (1) A 12. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott Külterületen elhelyezhető építményeket az adott terület építési hagyományainak megfelelően, tájba illően kell kialakítani.
(2) A homlokzatok színeként pasztellszínek alkalmazandók. A harsány, rikító színek használatát kerülni kell.
(3) Tájképvédelmi területen közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával kell elhelyezni.
13. A közterületekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
17. § (1) Azon közterületek, ahol a szabályozási szélesség lehetővé teszi, fásított zöldfelülettel alakítandók ki. Az egységes utcaképi megjelenés érdekében az egyes utca, vagy útszakaszok mentén azonos fafajú fasorokat kell létesíteni.
(2) Fásítás, fasor kialakítása során tájban honos fa- és cserjefajokat kell alkalmazni, a 4. mellékletben felsorolt fafajok kizárásával.
(3) Árusítópavilon hagyományos építőanyagok felhasználásával, utcaképbe illeszkedő módon létesíthető.
(4) A közlekedési területen belül a műtárgyakat, közvilágítási lámpákat, közterületi építményeket, növényzetet úgy kell elhelyezni, hogy azok az útfelületek láthatóságát, a közlekedést ne zavarják.
14. A zöldfelület kialakításának követelményei
18.§ (1) A telkek területének burkolatlan, be nem épített részét zöldfelületként kell kialakítani.
(2) A telken meglévő értékes fa megtartandó, ha a telek beépítését és az építési program megvalósítását ez nem lehetetleníti el.
(3) Az építés miatt kivágásra kerülő fát minden esetben pótolni kell.
(4) Fa és cserje a következő előírások betartásával telepíthető:
a) kiskoronájú fa telekhatártól, épülettől min. 2,0 m-re,
b) közép- és nagykoronájú fa telekhatártól, épülettől min. 3,5 m-re,
c) cserje, örökzöld telekhatártól és épülettől min. 1,0 m-re.
(5) A településképi szempontból meghatározó területeken a telepítendő növényfajok kiválasztásakor a tájban honos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajokat kell telepíteni.
(6) A településképi szempontból meghatározó területeken a 4. mellékletben felsorolt tájidegen, invazív növényfajok nem alkalmazhatók.
15. Helyi egyedi védelem alá helyezett értékekre vonatkozó építészeti követelmények
19.§ (1) A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva a hagyományos homlokzati nyílásrendet, és a nyílások osztásait, megőrizve a homlokzati tagozatokat és díszítéseket.
(2) A helyi védelem alatt álló épület felújítása, bővítése, átalakítása esetén a nyílászárók, illetve a tetőhéjalás anyagaként csak természetes anyagok használhatók (cserép, fa).
(3) A helyi védelem alatt álló épület, építmény telkének utcai kerítése lehetőleg természetes anyagból (fa vagy sövény) készüljön, illetve igényes kialakítású, áttört fémkerítés lehet.
(4) Közterületre néző homlokzatra nem helyezhető ki gázkészülék égéstermék kivezetése, parabola antenna, illetve klímaberendezés.
(5) Reklámcélú építmény, reklámhordozó, reklámnak minősülő falfestés, felirat, plakát helyi egyedi védelem alatt álló épületen, illetve az előtte levő közterületen nem helyezhető el.
(6) Helyi védett épület bontására csak a védettség megszüntetését követően kerülhet sor.
16. Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
20.§ (1) A tervezett lakóépületek és intézmények homlokzatára szerelt gépészeti kapcsolószekrények és a dobozok helyét és a színét, az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva lehet kiválasztani. A berendezések a közmű üzemeltetők előírásainak figyelembe vételével az épületek alárendelt homlokzatára szerelhetők, illetve építhetők a kerítésbe.
(2) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény (a tetősíkból kiállók kivételével) a homlokzat vagy tetőhéjazat színéhez illeszkedően alakítható ki.
(3) Lakóterületen lévő utcai homlokzaton, tetőfelületen, valamint szomszédos, beépíthető ingatlanra néző tetőfelületen parabola-antenna, valamint klímaberendezés kültéri egysége nem helyezhető el, kivéve műszaki szükségszerűség.
21.§ (1) A településképi szempontból meghatározó területen a felszíni energiaellátási és vezetékes elektronikus hírközlési sajátos építmények a településképi és tájképvédelmi szempontok figyelembe vétele mellett helyezhetők el.
(2) Belterületen, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a villamos-energia ellátás hálózatai föld feletti vezetésűek, új villamos-energia elosztási, közvilágítási vezetékeket és az elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell feszíteni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot lehetőleg földkábelbe fektetve kell építeni.
(3) Jelentősebb energiaigény növekedés esetén a tervezett transzformátorok helyét a beépítéssel összehangoltan a környezetbe illesztve kell kijelölni.
(4) Közművezetékeket és műtárgyaikat, közvilágítási berendezéseket úgy kell elhelyezni, hogy a meglévő fákat ne károsítsák.
(5) Közművezeték, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.
(6) Közterületen lámpákkal káprázást, vakítást, ártó fényhatást okozni nem szabad, ingatlan használatát korlátozni tilos.
(7) A fényszennyezés elkerülésének érdekében a kültéri világítás a tényleges használat idejéhez igazítandó, illetve 22 óra, vagy éjfél után közvilágítás fénye csökkenthető.
18. Vezeték nélküli elektronikus hírközlési sajátos építmények elhelyezésére vonatkozó szabályok
22.§ A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezésére nem alkalmas területek a 12. § (1) bekezdés a) pontjában és a (2) bekezdésében a meghatározott területek.
23.§ (1) A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezése – a környezetbe illesztés feltételeivel – elsősorban a település külterülete alkalmas.
(2) Amennyiben 300 m-es körzetben már meglevő antenna áll, új antenna elhelyezése csak a meglévő antennatartó-szerkezet igénybevételével történhet.
19. Reklámra, reklámhordozóra, cég- és címtáblára vonatkozó településképi követelmények
24.§ (1) A település területén csak a környezet arculatához illeszkedő, esztétikus reklámhordozó, tájékoztató (információs) rendszer helyezhető el, az e rendelet szerinti településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően.
(2) Nem helyezhető el reklámhordozó közterületen:
a) ha az útpálya űrszelvényébe nyúlna,
b) a közút berendezési sávjában, ha az gondozott, park-jellegű zöldterület,
c) gépkocsira vagy utánfutóra szerelten.
(3) Nem helyezhető el cégér, cég- és címtábla kivételével reklámhordozó
a) védett értéken,
b) a védett épület, épületegyüttes előtti közterületi szakaszon,
c) védett területen,
d) közforgalomnak megnyitott magánúton,
e) erdőterületen.
(4) Lombhullató és örökzöld fán reklámhordozó nem helyezhető el.
(5) Plakát, egyéni hirdetés, falragasz csak a kijelölt helyeken, az önkormányzat által e célra létesített hirdetőtáblákon, hirdetőoszlopokon helyezhető el.
(6) Transzparens elhelyezésére csak kulturális vagy sportesemények, ünnepek, illetve új létesítmények (kereskedelmi, kulturális) megnyitásának akciószerű reklámozása céljából adható engedély, legfeljebb 30 nap időtartamra.
(7) Az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett reklámhordozót, reklámtartóberendezést, hirdető-berendezést, tájékoztató (információs) rendszert, cég-, címtáblát, cégért a tulajdonosnak 30 napon belül el kell távolítania. Felújítást követően az új településképi előírások szerint helyezhetők el.
25.§ (1) Reklámhordozó úgy helyezhető el, hogy az szervesen illeszkedjen a meglévő és tervezett épület(ek) vízszintes és függőleges homlokzati tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához és együttesen összhangban legyen az épület építészeti részletképzésével, kialakításával, színezésével.
(2) Kerítésen, támfalakon csak azok tagozásával összhangban, egységes elrendezésű, méretű reklámhordozókat szabad elhelyezni.
(3) Az épületek homlokzatain elhelyezett hirdető berendezés nagysága nem haladhatja meg az érintett homlokzati felület 10%-át.
V. Fejezet
A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
20. Rendelkezés a szakmai konzultációról
26.§ (1) A település főépítésze - alkalmazása hiányában a Polgármester - szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről.
(2) Az építtetőnek vagy meghatalmazottjának az építés megkezdése előtt szakmai konzultációt kell kérni:
a) Ha a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI.13.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység alapján történő új lakóépület építése, vagy meglévő épület bővítése történik.
b) Fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz készített építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban.
c) Közterületen kapubeálló, híd építése, átépítése esetén.
d) Új elektronikus hírközlési építmény elhelyezése esetén:
da) műtárgynak minősülő antenna szerkezetnél, ha annak bármelyirányú mérete a bruttó 6 m-t meghaladja,
db) antennatartó szerkezet méretétől függetlenül a szerkezetre antenna felszerelésénél, ha az antenna bármelyirányú mérete a 4,0 m-t meghaladja.
(3) A szakmai konzultáció iránti kérelmet a Polgármesternek címezve kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell:
a) az építtető vagy kérelmező nevét, címét, telefonos elérhetőségét,
b) a tervezett építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát, az építési tevékenység rövid leírását, az építési munka jellegétől függően indokolt esetben rajzi munkarészek csatolását.
(4) A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyben a felvetett javaslatokat, valamint az önkormányzati főépítész vagy a Polgármester lényeges nyilatkozatait kell rögzíteni.
(5) A Polgármester a kérelmezőt a konzultáció időpontjáról postai úton, vagy e-mailben értesíti.
21. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció véleményezésének szempontjai
27.§ (1) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének.
(2) Építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban különösen vizsgálni kell, hogy azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e az épített környezethez.
(3) Illeszkedőnek tekinthető az épület, amennyiben az alábbi kritériumoknak együttesen eleget tesz:
a) környezetéhez igazodik;
b) a település építészeti karakterét megőrzi;
c) a meglévő formakultúrát megtartja;
d) léptékhelyes épülettömeget eredményez; továbbá
e) a környezetét figyelembe vevő építési anyagot és színezést alkalmaz.
VI. Fejezet
A településképi véleményezési eljárás
22. A településképi véleményezési eljárás alkalmazási köre
28.§ (1) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni az alábbi esetekben:
a) új építmény építési engedélyezési eljárását megelőzően,
b) meglévő építmény bővítésére, valamint a településképet érintő átalakítására irányuló építési, fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően, amelynél a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerinti területi építészeti-műszaki tervtanácsnak nincs hatásköre, és amennyiben összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt nem kezdeményezett az építtető.
29.§ A polgármester véleménye a 28. §-ban meghatározott esetekben az önkormányzati főépítész szakmai álláspontján alapul.
23. A településképi véleményezés szempontjai
30.§ (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.
(2) A településképi vélemény kialakításánál a Korm. rendeletben meghatározott szempontokat és e rendelet előírásait kell figyelembe venni.
24. A településképi véleményezési eljárás szabályai
31.§ (1) A kérelmezőnek vagy meghatalmazottjának a kérelem benyújtását megelőzően a kérelem mellékletének számító építészeti-műszaki tervdokumentációt az ÉTDR tárhelyére fel kell tölteni.
(2) A településképi véleményezési eljárás lefolytatási iránti kérelmet az e rendelet 5. mellékletében foglalt mintának megfelelően kell benyújtani
VII. Fejezet
A településképi bejelentési eljárás
25. A településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre
32.§ A Településképi bejelentési eljárást a polgármester folytatja le, az önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára alapozva.
33.§ (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. mellékletében felsorolt, építési engedély nélkül végezhető építési munkák közül:
a) Önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása esetén.
b) Építménynek minősülő, háztartási hulladék elhelyezésére szolgáló hulladékgyűjtő és - tároló, sorompó, árnyékoló elhelyezése esetén, amennyiben közterületről látható.
(2) A község teljes közigazgatási területére vonatkozóan településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni:
a) meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, valamint az önálló rendeltetési egységek számának változásakor, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználat a korábbi rendeltetéshez képest
aa) jelentősen megváltoztatja az ingatlanon belüli gépkocsi-forgalmat,
ab) többlet-parkolóhelyek kialakítását teszi szükségessé,
ac) amennyiben a meglévő lakó rendeltetés megváltoztatása történik, illetve lakórendeltetésre történő változás kerül kialakításra,
ad) érinti a közterület kialakítását, a közterületen lévő berendezéseket vagy növényzetet,
ae) érinti a kapcsolódó közterület közúti vagy gyalogos, kerékpáros forgalmát.
b) védett épület közterületre néző homlokzatán történő
c) településképet meghatározó területen az építmények homlokzatára, tetőfelületére, az építési telek kerítésére, kerítéskapujára vagy támfalára rögzített
ca) kirakat kialakítása,
cb) reklám-felületet is tartalmazó előtető, napvédő ponyva elhelyezése esetén.
d) helyi védelem alatt álló értéken cégér, üzletfelirat stb. elhelyezése tekintetében.
e) reklámok, reklámhordozók elhelyezésével kapcsolatban.
26. A településképi bejelentési eljárás véleményezésének szempontjai
34. § (1) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.
(2) Az építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:
a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e az épített környezethez,
b) a külső megjelenés megfelel-e az e rendelet előírásainak
c) összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
d) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, burkolatát, műtárgyait, valamint növényzetét.
(3) A polgármester a tervezett építési tevékenységet a bejelentést követő 15 napon belül hatósági határozatban, a Korm. rendeletben megfogalmazott követelmények teljesülésétől függően a Korm. rendeletben foglaltak szerint tudomásul veszi vagy megtiltja.
27. A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai
35.§ (1) A településképi bejelentési eljárás az építtető, illetve az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa (a továbbiakban együtt: kérelmező) kérelmére indul.
(2) A kérelmet Udvar Község Polgármesteréhez a Korm. rendelet 26/B.§ (2) és (3) bekezdésekben meghatározott tartalommal, a 33. § szerinti építési tevékenység megkezdése előtt 15 nappal kell benyújtani, az e rendelet 6. mellékletét képező kérelem benyújtásával.
(3) A Polgármester a településképi bejelentési eljárást a Korm. rendeletben meghatározottak szerint folytatja le.
(4) A Polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntését és a döntés ellenőrzését - amennyiben a településen önkormányzati főépítész van alkalmazásában - az önkormányzati főépítész készíti elő.
(5) A bejelentés tudomásulvételéről szóló igazolás a kiadásától számított 1 évig érvényes.
(6) A Polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntése ellen Udvar Község Önkormányzatának Képviselő-testületénél lehet fellebbezéssel élni.
VIII. Fejezet
A településképi kötelezés, a településkép-védelmi bírság
28. A településképi kötelezési eljárás
36.§ (1) A polgármester kötelezési eljárást folytat le és szükség esetén kötelezést (az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására) bocsát ki
a) a településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása,
b) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő építési tevékenység megvalósítása,
c) a polgármester településképi bejelentést elutasító döntése ellenére megvalósított, településképi bejelentéshez kötött építési tevékenység,
d) a településképi követelmények megsértése
esetén.
(2) A településképi kötelezési eljárásban – a kötelezés jogerőre emelkedésétől számított legfeljebb 30 napos határidő kitűzésével – fel kell hívni az ingatlan tulajdonosát a kötelezés tárgyát képező állapot megszüntetésére.
29. A településkép-védelmi bírság
37.§ (1) Az önkormányzat képviselő-testülete, amennyiben a kötelezésben foglalt határidő eredménytelenül telt el, az ingatlantulajdonossal szemben 10.000 forinttól 1.000.000 forintig terjedő, közigazgatási bírságnak minősülő településkép-védelmi bírság kiszabását rendeli el, melyet a kötelezési eljárást lefolytató polgármester szab ki.
(2) A településkép-védelmi bírság kiszabásánál az alábbi szempontokat kell mérlegelni:
a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
d) a jogsértő állapot időtartamát,
e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.
(3) A településkép-védelmi bírság megfizetésének módja közvetlenül az Önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára történő befizetéssel.
(4) A bírság ismételten is kiszabható, a településképi követelmények teljesítéséig.
IX. Fejezet
Záró és átmeneti rendelkezések
30. Hatályba léptető rendelkezések
38. § (1) E rendelet a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba, a rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
(2) E rendeletet a hatályba lépését követően indult eljárásban kell alkalmazni.
31. Hatályon kívül helyező rendelkezések
39.§ (1) Hatályát veszti Udvar Község Önkormányzat Képviselő-testületének Udvar község helyi építési szabályzatáról szóló 8/2001. (VII.30.) önkormányzati rendeletének alábbi rendelkezései: 5.§ (4) bekezdés b)-c) pontja; 6. § (5) bekezdés c), g)-h) pontja; 13. § (5) bekezdése.
(2) Hatályát veszti Udvar Község Önkormányzat Képviselő-testületének szóló 8/2017. (XI.16.) önkormányzati rendelete.
Udvar, 2019. április 3.
………………………………….. ……………………………………
Frischmann József Czeiner Erika
polgármester jegyző
A fenti rendelet a mai napon az Önkormányzat hirdetőtábláján való kifüggesztéssel kihirdetésre került.
Udvar, 2019. április 5.
Czeiner Erika
jegyző