Hajdúböszörmény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 35/2019. (XI. 28.) önkormányzati rendelete
6/2020. (II.27.), 11/2020. (III.24.), 12/2021.(IV.29.), önkormányzati rendelettel módosított 35/2019. (XI.28.) önkormányzati rendelete Hajdúböszörmény Város településképének védelméről
Hatályos: 2024. 09. 27Hajdúböszörmény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 35/2019. (XI. 28.) önkormányzati rendelete
6/2020. (II.27.), 11/2020. (III.24.), 12/2021.(IV.29.), 17/2021. (VI.14.) önkormányzati rendelettel módosított 35/2019. (XI.28.) önkormányzati rendelete Hajdúböszörmény Város településképének védelméről
Hajdúböszörmény Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében, továbbá a épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 57§ (3) bekezdésében és 62 § (6) bekezdése 6.pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatokról szóló 2011 évi CLXXXIX törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § -ban biztosított véleményezési jogkörében eljáró
ÁLTALÁNOS - BEVEZETŐ-RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet célja
1. § A Város sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása
a) a helyi építészeti örökség egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával;
b) településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
c) településképi követelmények meghatározásával;
d) településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával.
2. A helyi védelem célja
2. § (1) A Város településképe és történelme szempontjából meghatározó, hagyományt őrző, a közösségek munkáját és kultúráját tükröző, sajátos megjelenésű építészeti örökség kiemelkedő, településképet meghatározó értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
(2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
(3) Tilos a helyi védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.
3. A településképi szempontból meghatározó területek
megállapításának célja
3. § A településkép szempontjából meghatározó területek megállapításának célja a településképhez illeszkedő településképi követelmények megállapításával a jellegzetes, értékes, helyi hagyományt őrző építészeti arculat megőrzése, a településkép kedvező alakítása:
a) az építési tevékenységgel érintett építményekre – ideértve a sajátos építményfajtákra is,
b) a helyi egyedi építészeti örökség védelmére, védetté nyilvánítására, a védettség megszüntetésére,
c) a reklámok és reklámhordozók, cégérek és egyéb műszaki berendezések elhelyezésére, alkalmazására, illetve tilalmára vonatkozóan.
4. A rendelet területi hatálya és alkalmazása
4. § (1) E rendelet területi hatálya a Város teljes közigazgatási területére terjed ki.
(2) E rendelet előírásait az önkormányzat Képviselő-testülete által elfogadott településszerkezeti tervekkel és leírással, helyi építési szabályzattal és a hozzátartozó szabályozási tervvel együtt kell alkalmazni.
(3) A beépítésre nem szánt területeket a helyi építési szabályzat és a hozzá tartozó szabályozási terv tartalmazza, ezen belül a településkép szempontjából meghatározó, természeti, régészeti védelemmel érintett 15. § (2) szerinti területeket a szabályozási terven kell beazonosítani.
5. Értelmező rendelkezések
5. § E rendelet alkalmazásában:
1. Cégtábla: kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó létesítmény (helyiség, együttes) nevét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla, illetve felirat, mely e rendelet szempontjából nem minősül reklámnak.
2. Céglogó: A cég hivatalosan bejegyzett emblémáját, piktogramját, márkajelzését feltüntető tábla mely e rendelet szempontjából nem minősül reklámnak.
3. CityLight formátumú eszköz: olyan információs vagy más célú berendezésnek minősülő rögzített, függőleges elrendezésű berendezés, mely legfeljebb 120/180 cm méretű látható papíralapú reklám közzétételére alkalmas felülettel, vagy legfeljebb 90" képátlójú, 16:9 arányú, álló helyzetű digitális kijelzővel rendelkezik.
4. CityBoard formátumú eszköz: olyan 2,5 métertől 3,5 magassági mértékig terjedő információs vagy más célú berendezés, melynek reklám közzétételére alkalmas mérete 7-9 m2. Látható papír vagy fólia alapú, nem ragasztott, hátulról megvilágított reklám közzé tételételére alkalmas hátulról megvilágított felülettel, vagy ilyen méretű digitális kijelzővel rendelkezik.
5. Címtábla: e rendelet szempontjából reklámnak nem minősülő, az intézmény vagy vállalkozás nevét, esetleg egyéb megjelölő adatait feltüntető tábla, névtábla.
6. Egyedi mobil tájékoztató tábla: információs vagy más célú berendezésnek minősülő olyan nem rögzített, egyedi méretű és akár változó feliratú tájékoztató, hirdető berendezés, mely a kereskedelmi- szolgáltató-vendéglátó tevékenység szolgáltatásairól – pl. akcióiról, étel, ital, sütemény, fagylaltválasztékáról stb. étlapjáról– ad tájékoztatást.
7. Egyedi gazdasági tájékoztató és útirányjelző tábla: információs vagy más célú berendezésnek minősülő olyan – rögzített, egyedi méretű, állandó tartalmú – hirdető berendezés, melyen a város a gazdasági-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó tevékenységet végzők helyéről, irányáról, megnevezéséről, tevékenységéről, telephelyéről, nyitvatartásiról, megközelítéséről, ill. a település szolgáltató épületeiről, utcáiról ad idegenforgalmi és egyéb információt, amelyen a szervezet arculatának megfelelő felirat és logó is szerepelhet.
8. Épület főgerince: Az épület tömegét meghatározó, jellemzően az utcai traktus legmagasabb és leghosszabb tető felépítményi gerince.
9. Épületek reklámcélú megvilágítása: az épület homlokzatának fényfüzérrel vagy mozgó, változó színű fényekkel történő megváltoztatása.
10. Építkezés adatairól szóló tájékoztatás: e rendelet szempontjából reklámnak nem minősülő, az építési munkaterületen a beruházással összefüggő információkat tartalmazó felirat.
11. Eredeti állapot: a védett építmény építésekor fennálló állapot vagy egy olyan későbbi állapot, melyet az értékvizsgálat a védelem elrendelésekor védendő értékként határozott meg.
12. Értékvizsgálat: a települési érték helyi védelem alá helyezésének szakmai megalapozására szolgáló, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 3014/2012. (XI.8.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint annak minősülő munkarész.
13. Falfestés, reklámgrafika, reklámmozaik: a reklámozás céljait is szolgáló, bármely építési technológiával készített alapfelületre festéssel vagy rokon technológiával készített reklámcélú felület, grafikai mű.
14. Falmező: oszlopok, párkányok, végig menő tagozatok, kiszögelések, sarkok közötti falsík.
15. Fényreklám: rendszerint az épületek tetején vagy homlokzatán elhelyezett, saját fényforrással rendelkező, világító felületű vagy 500 lux-nál erősebben megvilágított, reklám célokat szolgáló felirat, ábra.
16. Földszínek: (más néven terra színek) tört, sötét, meleg színek, melyek színtartománya a barna- vörös- narancs- sárga-zöldessárga.
17. Funkcionális utcabútor: Olyan reklám elhelyezésére nem használható berendezés, mely az adott közterület használatához telepített és a berendezés funkciójából következően közösségi, továbbá a közterületet igénybe vevők igényeit szolgálja. (település ismertségét növelő, térbeli kialakítású térbe állított feliratok, műtárgyak, padok, virágládák, kerékpár rögzítők, szökőkutak és tartozékai, telefonfülke, hulladék ládák stb.)
18. Függesztett reklámhordozó: információs vagy más célú berendezésnek minősülő, könnyen oldható rögzítéssel (kikötés, kitűzés) elhelyezett vászon, ponyva, tábla stb.
19. Helyi védett érték: Településszerkezet, településkarakter szempontjából jelentős helyi védett településszerkezet, helyi védett utcakép és helyi egyedi védett épület, műtárgy (építmény) egyedi védett növényzet összessége.
20. Hirdető vitrin: az üzlet és egyéb kereskedelmi- szolgáltató funkciójú épület üzlethelyiségével közvetlen kapcsolatban nem lévő, az épület homlokzatára, vagy a kerítésre ill. közterületre helyezett, információs vagy más célú berendezésnek minősülő üvegezett felületű, doboz jellegű hirdető berendezés.
21. Információs vagy más célú berendezés: A településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/ 2017 (IV. 28.) Korm. rendelet 1. § (4) pontjának megfelelő tartalommal rendelkező, e rendeletben meghatározott egyedi gazdasági tájékoztató és útirányjelző tábla, egyedi mobil tájékoztató tábla, hirdető vitrin, önkormányzati faliújság, totemoszlop, oszlop tartószerkezetű és talajhoz rögzített információs tábla, reklámpylon és reklámzászló, napvédő ponyva, transzparens vagy molinó, CityBoard, CityLight, függesztett reklámhordozó , fényreklám, óriásplakát, amennyiben ezek részben reklámnak nem minősülő információs célt és közérdeket szolgálnak.
22. Kirakat: elsősorban gazdasági reklámnak minősülő áru bemutatására is szolgáló, az üzlet és egyéb kereskedelmi- szolgáltató funkciójú épület üzlethelyiségével közvetlen kapcsolatban lévő, közterületre néző, vagy közterületről látható, üvegezett portál jellegű homlokzatrész.
23. Óriásplakát: változó tartalmú hirdetések elhelyezésére alkalmas nagyméretű, közterületről látható információs vagy más célú berendezés.
24. Önkormányzati információs tábla: olyan rögzített, egyedi méretű e rendelet szempontjából reklámnak nem minősülő hirdető-berendezés, mely a helyi lakosok számára nyújt, rendszeresen változó tartalommal, közérdekű információkat, továbbá lehetőséget biztosít lakossági apróhirdetések, kisméretű hirdetések elhelyezésére.
25. Önkormányzati faliújság: Az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről a lakosságot tájékoztató információs vagy más célú berendezés, mely az önkormányzat működését szolgáló épületek homlokzatán kerül elhelyezésre és amely a közérdekű tájékoztató célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat.
26. Pasztellszín: a színek nagyon világos és kis telítettségű árnyalatai, melyeknek (a szín mellett) csak fehértartalma van, fekete nincs, vagy csak nagyon kevés.
27. Rikító szín: nagyon élénk, erőteljes, figyelemfelkeltő színek, melyeknek nagy a színtelítettsége. Ilyenek különösen: élénkvörös, élénk kék, okkersárga, neon zöld, neon lila színek.
28. totemoszlop: olyan információs célú berendezés, amely jellemzően kétoldalas, nem papír alapon megjelenített ábrázolást hordozó és egy vagy több vállalkozás megnevezését, cégérét, cégtábláját tartalmazó reklámhordozó eszköz. Magasságának és szélességének hányadosa legalább 3, és vastagsága az oszlop teljes magasságában legalább 30 cm. Nem minősül totemoszlopnak az üzemanyag töltő állomás területén elhelyezett cégjelzést és üzemanyagárat tartalmazó tábla.
29. Transzparens vagy molinó: információs vagy más célú berendezésnek minősülő, kifeszített vagy köztér felett átfeszített textil vagy textil jellegű egyéb anyagból készült reklámhordozó.
30. Üzletfelirat: kereskedelmi-, szolgáltató- vagy vendéglátó, egy vagy több egységet magába foglaló építményen, a benne folyó tevékenységet hirdető feliratot hordozó berendezés, mely nem minősül reklámnak. Méretére, anyagára,köz és magánterületen lévő épület homlokzatához való arányaira jelen rendelet általános követelményein túl nincs további követelmény.
31. Vállalkozást népszerűsítő felirat: A vállalkozás tevékenységét hirdető feliratot hordozó berendezés, melye rendelet szempontjából nem minősül reklámnak. Méretére, anyagára, köz és magánterületen lévő épület homlokzatához való arányaira jelen rendelet általános követelményein túl nincs további követelmény.
32. Vállalkozást népszerűsítő grafikai megjelenítés: E rendelet szempontjából reklámnak nem minősülő tetszőleges grafikai megjelenítéssel készített, azt hordozó hirdető berendezés a vállalkozás, szolgáltatásaival összefüggő tartalommal. Méretére, anyagára, köz és magánterületen lévő épület homlokzatához való arányaira jelen rendelet általános követelményein túl nincs további követelmény.
33. Vállalkozás szerinti árú árujelző ismertségét növelő felirat: E rendelet szempontjából reklámnak nem minősülő hirdető feliratot hordozó berendezés a vállalkozás áruival összefüggő tartalommal. Méretére, anyagára, köz és magánterületen lévő épület homlokzatához való arányaira jelen rendelet általános követelményein túl nincs további követelmény.
34. Zászló, reklámzászló:információs vagy más célú berendezésnek minősülő, egyes cégek arculati elemeit, márkanevét cégjelzést tartalmazó, tartóvázra kifeszített vászon,textil stb. anyagú berendezés.
35. Illeszkedési elv, szabály: E rendeletben alkalmazott, a településkép előnyös alakítását elősegítő, a kialakult szűkebb-tágabb környezethez megengedő szabályozás alkalmazásával igazodást biztosító szakmai - tervezői metódus.
36. Tájba illesztés: A tájba illesztés célja a tájban bekövetkező antropogén (az ember tevékenységéből eredő, ahhoz kapcsolódó) eredetű változásoknak a természeti adottságokhoz való igazítása, közelítése, a meglévő természeti, táji értékekkel való összhang megteremtése, valamint az értékek károsodásainak mérséklése, kiküszöbölése. Épületek esetében, valamint telekalakításkor a természeti és művi elemek összhangjának megteremtése érdekében leginkább az adott tájban történelmileg kialakult hagyományokat kell figyelembe venni. Jellemző lehet a telek alakja, az építmények elhelyezkedése a telken belül, az anyag- és színhasználat, az építmény és részeinek szerkezete, magassága, szélessége, stílusa. Az anyaghasználatban előnyös a természetes anyagok alkalmazása. A méretek meghatározásánál a minél kisebb területfoglalásra és magasságra indokolt törekedni. A színválasztásnál domináns a létesítmény közvetlen környezetének színvilága, amelybe harmonikusan kell illeszkednie az új tájelemnek.
A HELYI VÉDELEM
6. A helyi védelem feladata
6. § (1) A helyi védelem feladata a helyi védelmet igénylő építészeti örökség:
a) meghatározása, dokumentálása,
b) védetté nyilvánítása, nyilvántartása,
c) megőrzése, megőriztetése,
d) értékóvó fenntartása és fejlesztése.
(2) A védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.
7. A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűnésének szabályai
7. § (1) Helyi védelem alá helyezésről, és annak megszüntetéséről a Képviselő-testület rendelettel dönt.
(2) A helyi védelem alá helyezés alapjául az értékvizsgálat szolgál.
(3) Értékvizsgálat alapján bármely természetes vagy jogi személyírásban kezdeményezheti a védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését, továbbá az Önkormányzat részéről az hivatalból is megindítható.
(4) A védelem alá helyezés kezdeményezésnek tartalmaznia kell.
8.A védett érték nyilvántartása
8. § (1) A helyi védettségről nyilvántartást kell vezetni, mely nyilvános, abba bárki betekinthet.
(2) Az egyedi helyi építészeti védelem fokozata lehet:
a) teljes védelem, vagy jele: TV
b) részleges, ezen belül a védelem irányultsága:
ba) épület telkén a növényállomány védelme; jele: ÉN
bb) épületutcai homlokzat részleges vagy teljes védelme; jele: ÉHU
bc) épület teljes (utcai és udvari) homlokzat védelme; jele: ÉHT
bd) épülettömeg, - tagoltság és nyílásarány védelme ; jele: ÉT
be) épületszerkezetek védelme jele: ÉSZ
bf) épület belső terek védelme; jele: ÉBT
bg) műtárgy - kerítés, kapu, szobor, berendezési tárgy- védelme: jele: MT
(3) A nyilvántartás tartalmazza:
a) a védett érték megnevezését,
b) védelmi nyilván tartási számát
c) a helyi védelem fokozatát,
d) a védelem szakszerű, rövid indoklását,
e) fotódokumentációt,
f) a védettségi kategóriát (egyedi építészeti, területi, táji),
(4) Egyedi védettség esetén a (3) bekezdésben felsoroltakon túl tartalmaznia kell:
a) a védett érték pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
b) helyszínrajzot,
c) a védett érték rendeltetését és használatának módját.
(5) Területi védelem esetén (3) bekezdésben foglaltakon túl a nyilvántartásnak tartalmaznia kell a szabályozási tervvel azonosítható, a védett terület határát egyértelműen rögzítő helyszínrajzot.
9. A védett érték megjelölése
9. § (1) A helyi védelem alatt álló épületet, építményt, emlékművet egységes táblával lehet megjelölni. A tábla szövege: Hajdúböszörmény Város Önkormányzatának Képviselő-testülete helyi védetté nyilvánította” „évszám”.
(2) Helyi védelem alatt álló növényt, növény-együttest az e célra rendszeresített „Helyi védelem alá vont növény ……..(évszám)” vagy „Helyi védelem alá vont növény-együttes ……..(évszám)” feliratú táblával lehet megjelölni, annak közvetlen környezetében. A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.
(3) Védett növényzet esetén az (1) bekezdés szerinti táblán a növény magyar és latin nevét is fel kell tüntetni.
(4) A helyi védettség tényét közlő táblán kívül elhelyezhető egyéb a védettséggel összefüggő tényt, adatot is közlő táblát a védett értéken vagy annak környezetében.
(5) A táblaelkészíttetéséről, elhelyezéséről – esetleges pótlásáról – a polgármester gondoskodik.
10.Testületi döntéssel összefüggő feladatok
10. § (1) A kezdeményezés alapján induló eljárás során a döntés-előkészítés a települési főépítész feladata.
(2) A szükséges értékvizsgálat előkészítéséről és elkészíttetéséről a Képviselő-testület gondoskodik.
(3) A helyi védelem alá helyezéskezdeményezéshez kapcsolódó előkészítéshez be kell szerezni az érintett ingatlan-tulajdonosok együttes álláspontját.
(4) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket értesíteni kell:
a) az egyedi értékre vonatkozó kezdeményezés esetén az értesítést az érdekeltnek írásban kézbesíteni kell.
b) nem egyedi érték esetén az értesítés történhet kizárólag a helyben szokásos közhírré tétellel.
c) a használó értesítése a tulajdonos útján történik.
d) amennyiben az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségekbe ütközne, az értesítésüket a közhírré tétellel megtörténtnek kell tekinteni.
(5) A védettséggel kapcsolatos javaslatot – az erről szóló döntést megelőzően a helyben szokásos módon 15 napra közhírré kell tenni.
(6) A közhírré tétel időtartama alatt a helyi védetté nyilvánítás javaslatát és a kapcsolódó értékvizsgálat megtekinthetőségét a Polgármesteri Hivatalban biztosítani kell.
11. § (1) Védett építmény teljes bontása csak a védelem megszüntetése után végezhető.
12. § (1) A helyi védettség elrendelését vagy megszüntetését az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyeztetni.
(2) Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésről a jegyző gondoskodik.
(3) A bejegyzés esetleges elmaradása a védettséget nem érinti.
11. A helyi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
13. § (1) A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelessége.
(2) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését – egyebek között – a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.
(3) Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, úgy az ingatlantulajdonost polgármester településképi kötelezés formájában az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti.
12. A helyi területi és egyedi védelem meghatározása
14. § (1) A helyi védettségű területeket a 1. számú melléklet tartalmazza.
(2) A helyi területi (településszerkezeti, településkarakteri) védelem a védelem alá helyezett településrész kialakult település-szerkezetének, utcavonal vezetésének, továbbá a telekstruktúrát, az utcakép egységét védi.
(3) A területi védelem helyrajzi számosan is beazonosítható helyét a helyi építési szabályzat mellékletét képező szabályozási tervlap tartalmazza.
(4) Az egyedi védelem alá vont épületek, szobrok és emlékművek körét, jegyzékét a 2. sz. melléklet tartalmazza.
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
ÉS TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
13. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása,
a településkép szempontjából kiemelten meghatározó terület megállapítása
15. § (1) A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó és településkép szempontjából nem meghatározó, egyéb besorolású területek térképi lehatárolását a rendelet 3. melléklete tartalmazza.
(2) Településkép szempontjából meghatározó karakterű területek
a) Belváros településrész vegyes karakterrel,
b) Kiskörúton kívüli vegyes karakterű településrész,
c) A gyógyfürdő és a Külső dorogi út menti településrész,
d) Kisböszörmény településrész,
e) 35-ös főút menti gazdasági és lakóterületi településrész
f) Helyi védett érték területe,
g) Régészeti érdekű terület és a régészeti lelőhely területe,
h) Természetvédelemmel érintett területek: Világörökségi helyszín, NATURA 2000 terület, országos jelentőségű és a fokozottan védett természetvédelmi terület, „ex lege” védett–természeti emlék területek, védett láp, az országos ökológiai hálózat magterülete és az ökológiai folyosó területe,
i) Tájképvédelmi terület, egyedi tájérték területe,
j) Helyi jelentőségű természetvédelmi terület és a védett természeti érték,
k) Műemlék területe, a műemléki környezet területe
(3) A településkép szempontjából meghatározó természeti és régészeti védelemmel érintett, 15. § (2) g) -j) pontok szerinti területek:
a) településképi, településkarakteri szempontból a beépítésre nem szánt településrészen belül elhelyezkedve minősülnek meghatározónak,
b) területi lehatárolásukat a 4. § (3) figyelembevételével, továbbá az országos jogszabályok alapján kell megállapítani.
(4) A város szabályozási tervén lehatárolt világörökségi helyszín egyben a településkép védelméről szóló törvény szerinti településkép szempontjából kiemelten meghatározó területnek minősül.
(5) Világörökségi területen (helyszínen és védőterületén) építményt, épületet, műszaki berendezést, reklámhordozót, közlekedési infrastruktúrát és napelemes erőművet újonnan elhelyezni, közműfejlesztést megvalósítani, erdőgazdálkodási, mezőgazdasági és bányászati tevékenységet folytatni, növényzetet telepíteni csak a világörökségi kezelési tervben meghatározott szempontrendszer és korlátozások, ennek hiányában a 18-20. § előírásai figyelembevételével lehetséges.
14. Teljes közigazgatási területen az építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények
16. § (1) A közterület felé eső legközelebbi épületek, építmények tetőszerkezete nem fedhetők és nem újíthatók fel hullámpala, műanyag hullámlemez és műanyag trapézlemez, valamint bitumenes hullámlemez alkalmazásával.
(2) A tetőfedő anyagok közül a rikító színek, - különösen élénkvörös, élénk kék, okkersárga, neon zöld- nem alkalmazhatók.
(3) A homlokzatok színezésére a rikítószínek, különösen az élénkvörös, neon zöld,neon lila nem alkalmazhatók.
(4) Az épületek színek közül nem használható olyan szín, mely nem illeszkedik, nem harmonizál az épület egyéb homlokzati és tetőfedő anyagainak színvilágához.
(5) Homlokzatokon és tetőhéjazatként zavaró fényhatást okozó, csillogó, tükröződő felületek nem alkalmazhatók. Ebbe a körbe az üvegfelületek nem értendők bele.
15. Belterületen a beépítésre szánt, településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi követelmények
17. § (1) A beépítés telepítés módját a kialakult állapothoz, a környezeti adottságokhoz igazítottan – a Helyi Építési Szabályzata(HÉSZ) keretein belül – kell meghatározni. A HÉSZ számára egyedi módon meghatározott építési hely nem kerül kijelölésre.
(2) A beépítés jellemző szintszámát a környezeti adottságokhoz igazítottan, - a HÉSZ keretein belül - kell megállapítani.
(3) A közterületi alakítási terv e rendeletben történő lehatárolás hiányában nem készíthető.
(4) Közterület alakítási terv a helyi területi védelemmel érintett, 1.sz. mellékletben felsorolt területre készíthető.
16. A beépítésre nem szánt, településkép szempontjából meghatározó természet - és régészeti védelemmel érintett területekbe ékelődő
mezőgazdasági- üzemi, ipari-, kereskedelmi-szolgáltató, különleges, valamint tanya rendeltetésű épületek egyedi építészeti követelményei és tájba illesztési szabályai
18. § (1) Több egymástól eltérő funkciójú épület estén az épületek, építmények majorszerűen csoportosítva, szabadon állóan, az alkalmazott üzemelés technológia és használatból adódó lehetőségek szerint, csoportosítva helyezendők el.
19. § (1) Az újonnan kialakításra kerülő ipari, mezőgazdasági vagy kereskedelmi-szolgáltató funkciójú épületeket hosszúkásan legalább 1:2 arányban nyújtott, tömeggel, magas tetős kialakítással kell kialakítani. Ettől eltérni csak technológiával igazolt módon és esetben lehetséges.
(2) Az ipari, kereskedelmi szolgáltató funkciójú épületek esetén az egyszerű ipari formák alkalmazása az elsődleges, ezen belül különösen a nagy fesztávú ipari csarnokszerkezet. Változatos formavilágú, nyereg vagy félnyereg tetős és lapos tetős egyedi szerkezet is építhető kortárs építészeti megfogalmazásban.
(3) Szociális és iroda épületeken a hagyományos építőanyagok - különösen: tégla agyagcserép natúr fa – kizárólagos alkalmazása nem kötelező és kortárs építészeti megfogalmazású tömegkialakítással is építhetők. A túlságosan tördelt és manzárd tető kialakítás azonban nem lehetséges.
(4) A szélvédelem és a táji látványvédelem biztosítása érdekében minimum 5 méter széles intenzív fásítás szükséges.
(5) Az épületek homlokzata világos, föld vagy pasztellszínezésűek lehetnek. Tájidegen színezésnek minősülnek a rikító színek, különösen a neon sárga, neon zöld, élénkpiros, lila, élénk kék színezések, ezért ezek nem alkalmazhatók.
(6) Az ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi szolgáltató épületek építése, felújítása, bővítése során 10 m2-nél nagyobb, azt meghaladó tetőfedése, homlokzati burkoló eleme, technológiai építménye, nem készülhet tükröződő felülettel. Csak matt színárnyalatokat használó színezés, fémfelület alkalmazható.
17. Világörökségi helyszínen mezőgazdasági üzemi funkciójú épületek külön szabályai
20. § (1) Falazott szerkezetű, kizárólag természetes alapanyagú (elsősorban tégla, vályogtégla), és homlokzati vakolattal ellátott épület létesíthető. A homlokzatképzés fehér színű mész, mész alapanyagú homlokzatfesték vagy vékony vakolat (nemes vakolat) lehet.
(2) Az épületek fedése csak nyeregtetővel történhet (a teljes, vagy részleges kontyolás megengedett), kivételt képez a technológiai építmények és a teljes épületfedés 20 %-át meg nem haladó épületrészek eltérő lefedése.
(3) Az épületek tetőfedő anyaga kerámia alapú cserép, hagyományos cserép vagy nád lehet. Tetőhéjazat kialakítása cserép esetében egyenes- vagy íves vágású szalagcseréppel, továbbá hódfarkú cseréppel történhet. A tetőhéjazat színe agyag, terrakotta vörös és barna, szürkésbarna lehet. Cserepek befoglaló mérete legfeljebb 25x45 cm lehet.
(4) Az épületek tetőidoma: nyeregtető, a tetőhajlásszög: 30-45 fok között lehet.
(5) Tér- és szilárd burkolatok kialakítására öntött beton és aszfalt nem használható. Ilyen célra téglaburkolatot utánzó betonkő (térkő) vagy tégla (klinker tégla, hagyományos tégla) burkolat engedhető meg.
(6) Az (1) – (5) bekezdések követelményei a 15. § (5) bekezdés előírásának keretén belül alkalmazandók.
18. A belterületi településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
21. § (1) Rikító színű fémlemez, cserepes lemezfedés nem alkalmazható.
(2) Rönkház gerendaház építési technológiával épület, továbbá műanyag lambériás borítású homlokzat nem építhető.
(3) Az épület szélességének, hosszanti méretének, arányainak megválasztása – a helyi építési szabályzat keretein belül - a környezet kialakult állapotához igazodjon.
(4) Az épületépítészeti karakterének kialakítása során a településképben jellegzetes, értékes építészeti arculati megjelenésekhez történő illeszkedés megengedő szabályai:
a) Az építési tevékenységek során kortárs építészeti eszközök alkalmazásával illeszkedni kell a településrész jellemző
aa) tetőidomokhoz, azok formáihoz, az épületek főgerinc irányaihoz,
ab) kialakult párkánymagasságokhoz,
ac) tetőfelépítmények jellegéhez, arányaihoz,
ad) homlokzati arányokhoz, tömegarányokhoz.
(5) Az építési tevékenység során a homlokzat és tető kialakításának az épített környezet jellegzetes, értékes építészeti arculatához történő illeszkedést biztosító megengedő szabályai:
a) a településrészre jellemző homlokzati nyílások arányrendszere, teljes homlokzati felülethez való aránya, a homlokzati díszítő elemek és tagozatok, továbbá földszínek alkalmazásával a színezés veendő figyelembe,
b) a településrészre jellemző tetőszerkezet formai kialakítása, hajlásszöge, a tetőgerinc magassága, tetőfelépítménye, anyaghasználata, annak színhasználata veendő figyelembe. A környezet adottságaihoz történő illeszkedés akár lépcsőzetes magasságok alkalmazásával is megengedett.
c) az épület-ornamentika (díszítőelemek), a homlokzaton megjelenő takart épületgépészeti berendezések anyaghasználat, homlokzati felületi megjelenés tekintetében arányosan illeszkedjen homlokzat tagolásához, a falmezőkhöz, a nyílászárók méretéhez és arányrendszeréhez, illetve illeszkedő megjelenésű legyen a környezetéhez is.
d) Az üzlet bejáratát és kirakatát védő biztonsági berendezés csak átlátható rácsszerkezetként alakítható ki, vasredőny nem alkalmazható.
e) A kirakatok üvegfelületét nem átlátszó felületű anyaggal — fóliával, papírral, műanyaggal, festéssel vagy más dekorációs felülettel — takarni a kirakat üvegfelületének 20%-ában lehet. A kirakatok külső üvegfelületein feliratok, reklámok és hirdetések nem helyezhetők el, kivéve, ha azok az épület tervezett, bejelentett részét képezik.
(6) A területen az utcaképben megjelenő faház, faház jellegű építmény (pavilon)- az alkalmazott építőanyagtól függetlenül - nem helyezhető el.
22. § (1) Közterületi vendéglátó ipari terasz (továbbiakban: terasz) építészeti követelményei árnyékoló szerkezeteként, az épület homlokzati síkjára rögzítve vagy önálló tartószerkezetre szerelten:
23. § (1) Az építmények elhelyezésénél összefüggő zöldfelület kialakításának szabályai:
a) az épület kötelező építési vonal hiányában sem telepíthető a telek közepére, ill. a telekhatárokhoz képest 25 foknál jobban elforgatva.
b) nem telepíthetők a táj és a termőhelyi adottságoknak nem megfelelő, nem őshonos fás szárú növények.
(2) A zöldfelület kialakítása során
a) nem ültethető: allergén, nem őshonos növényzet, különösen fehér akác, amerikai kőris, mirigyes bálványfa, cserjés gyalogakác, kései meggy, zöld juhar fafajok,
b) a telekhatár mentén nem telepíthető fás szárú növényzet úgy, hogy az a szomszédos telek használatát korlátozza és ezzel szükségtelen zavarást okozzon.
c) amennyiben közcélú épület elhelyezés történik, úgy az épület - a helyi építési szabályzat keretein belül az adott utcára jellemző kialakult mérettől mélyebb előkerttel is telepíthető, ha az így kialakított, megnövekedett előkertet burkolt vagy fásított közkertként alakítják ki és azt megnyitják közhasználatra.
24. § (1) Épületen, építményen, előkertbe az energiafogyasztást mérő berendezések takarás nélkül nem helyezhetők el. Elhelyezésük módjára a 21 §. (5) c) előírásai alkalmazandók.
(2) Épületeken újonnan parapet konvektor, vagy klímaberendezés kültéri egysége az utcai homlokzaton és az oldalkerti homlokzat első 5 méterén közvetlenül, elsősorban épületrész általi takarás nélkül nem helyezhető el. Elhelyezésük módjára a 21 §. (5) c) előírásai alkalmazandók. Az épület rész általi takarás előírása alól kivétel, ha az épület homlokzata nem rendelkezik olyan épületelemmel, épületrésszel, vagy tagozattal, ami a takart elhelyezést lehetővé tenné. A látványában történő takarás - ha műszakilag megoldható - ekkor is biztosítandó.
(3) Épületek utcai homlokzatán antenna, hírközlési berendezés nem helyezhető el. Az épület oldalkerti homlokzatán az utcai homlokzattól számított 5 méteren túl helyezhetők el.
(4) A bejárati elő lépcső, az akadálymentesítésre szolgáló építményt (rámpát és elemeit), közterületbe nyúló épületrészt nem lehet úgy kialakítani, hogy
a) az a kapcsolódó közterület funkcionális használatát akadályozza, és ne igazodjon annak használatához.
b) a rámpa az utcaképben - előkert nélküli épület elhelyezést biztosító helyi építési szabályzati előírás esetén - részben takarást biztosító építészeti kialakítás nélkül jelenjen meg.
c) rámpa, elő lépcső lefedésére az épületen alkalmazott homlokzatképző anyagokhoz, színekhez nem alkalmazkodó kialakítású legyen.
(5) Magas tetős épületen utcaképben megjelenő síktáblás napelem, napkollektor a ferde tetősíktól eltérő hajlásszögben nem helyezhető el. Lapos tetős épületen utcaképben megjelenő síktáblás napelem, napkollektor takarás nélkül 7,5 m magasság alatt nem helyezhető el.
19. Nyilvántartott műemléki értékre vonatkozó
kiegészítő településképi követelmények
25. § (1) Nyilvántartott műemléki értékkel érintett ingatlanon elhelyezhető új épületek kialakítása igazodjon a védett épület, épületegyüttes eredeti struktúrájában betöltött pozíciójához. Biztosítani kell a védett épület látványának megőrzését. A szerkezeti homlokzatképzési, tömegképzési arányok, hangsúlyok nem tolódhatnak el a védett épülettől az új épület irányába.
(2) Nyilvántartott műemléki érték esetén a védett érték méltó településképi, tájképi megjelenésének biztosítása érdekében az épület hordozta, örökséget képviselő műszaki megoldások, építőanyagok elsődlegességét biztosítani kell.
20. A helyi védelemben részesülő értékre vonatkozó
általános építészeti követelmények
26. § (1) A helyi védett értékek körét e rendelet1. és 2.számú mellékletei tartalmazzák.
(2) Amennyiben a helyi védett érték magasabb szintű jogszabály alapján országos védelemre kerül, azt az értéket a rendelet érintett mellékletéből torolni kell.
(3) Helyi védett érték felújítása esetén a védett érték méltó településképi, tájképi megjelenésének biztosítása érdekében a hagyományos örökséget képviselő műszaki megoldások és építőanyagok elsődlegességét biztosítani kell az épület felújítás, átalakítás, bővítés és a külső térhasználat kialakítása (udvar) esetén is.
21. A helyi területi védelemhez kapcsolódó építészeti követelmények
27. § (1) Településszerkezeti védelemi területen végzett építési tevékenység során:
a) meg kell őrizni a kialakult utcahálózatot, annak térbeli szerkezetét, vonalvezetését, teresedéseit, a kialakult telekszerkezetet, a telekosztásokat. Ezzel összefüggésben új telek alakítása a védett településszerkezet megtartása mellett, a helyi építési szabályzat keretei között, a telekalakítás szabályai szerint megengedett. Az abban meghatározott telekméreten felül csak kivételes esetben, az ott felsorolt közösségi létesítmények számára lehetséges, ahol a szabályozási terv erre lehetőséget biztosít.
b) a közterületek burkolata, zöldfelülete, az utcabútorok a hirdető berendezések és cégérek a kialakult főtér jellegzetességeinek megtartásával, a már meglevő burkolatok, zöldfelületek, hirdető berendezések és cégérek jellegzetességeihez illeszkedő műszaki megoldásokkal, anyaghasználattal alakítandók ki, és helyezhetők el.
(2) Településkarakter védelmi területen az építési anyaghasználat szabályai:
a) Lábazatképzés: Kő, műkő, vagy egyéb igényes anyag, fém kivételével.
b) Falfelületek
ba) Vakolt, vagy falburkolattal ellátott (tégla, mészhomok tégla, kőburkolat, vagy ezek kombinációja, plasztikus, igényes, tagolt homlokzatképzéssel, a helyi építési hagyományok szerint.
bb) Nem alkalmazható fém homlokzatburkolat, eternit jellegű homlokzatburkolat, csempe, függönyfal szerűen alkalmazott üveg és fémszerkezet.
c) Tető, előtető
ca) A tetőfedés égetet anyag, vagy beton cserép, fém síklemez, pala, eternit pala (amennyiben a meglévő környezethez illeszkedik).
cb) Nem alkalmazható cserepes és trapéz fémlemezfedés, továbbá nem egységes színezésű mediterrán típusú tetőcserép.
(3) Településkarakter védelmi területen az utcaképek és a homlokzati arányrendszer védelmének szabályai:
a) Utcakép védelem:
aa) Az utcai homlokzaton a tetőfelületen önálló, álló tetőablak nem építhető.
ab) Az utcai homlokzat 1/3 részét meg nem haladó mértékben a homlokzat részeként megjelenő homlokzati hangsúlyt adó tetőfelépítmény megjelenhet akár megszakított, akár végig futó tetőpárkánnyal.
ac) Az utcai homlokzaton fekvő tetőablak mind egyedileg, mind sorolva elhelyezhető.
ad) A felsorolt szabályok a műemléki területen az épületek udvari és utcai homlokzatára egyaránt vonatkoznak.
ae) Az épületek homlokzati színezésénél a környezetébe illeszkedő színezést, vagy ha fellelhető az eredeti színt kell elsősorban alkalmazni. Nem megengedett a rikító színek és a túlzott kontrasztok alkalmazása.
b) Homlokzati arányrendszer védelme:
ba) A műemléki környezetben az egyes épületek homlokzatain nagy, összefüggő nyílásfelületek nem jelenhetnek meg (szalagablak, erkélysor stb.).
bb) A nyílás és falfelületek aránya a műemléki épületekhez és védett értékekhez hasonló arányrendszerrel és tagozati gazdagsággal jelenjen meg, a földszinten is a portálok esetében.
bc) A műemléki környezetben a tervezett épületek igazodjanak meglévő épületek párkánymagasságához.
(4) Az utcai személy és gépkocsi bejáratszámára fémlemez kapu nem alkalmazható.
(5) A kiskörúton kívüli vegyes karakterű településrészen belül a telek közterület felé eső határain - kivéve a tömbfeltáró utak mentén megvalósuló épületeket - telekhatáronként maximum két kapu, vagy garázsbehajtó alakítható ki, melynek összes szélessége sem lehet több a homlokvonal 1/3 -ánál, sem 6,0 méternél.
(6) A kiskörút által határolt belvárosi vegyes karakterű településrészen telekhatáronként maximum 3 garázsbehajtó alakítható ki , mely összes szélessége nem lehet több a homlokvonal 1/2 - énél, sem 9,0 méternél.
(7) Az épületek utca irányú homlokzatán épületgépészeti berendezések, azok tartozékai a 21 § (5) c) előírásai betartásával, hirdetés és reklám csak a rendeltetésével összefüggően, a 31. § (1) bekezdés betartásával helyezhetők el.
22. A helyi egyedi védett épület építészeti követelményei
28. § (1) A helyi egyedi védett épület felújítása, átalakítása, bővítése, korszerűsítése során meg kell őrizni az épület:
a) tömegformáját, tömegarányait,
b) tetőformáját, tetőfelépítményeit,
c) homlokzati tagozatait,
d) homlokzati díszítőelemeit,
e) nyílásrendjét, nyílásosztását és nyílásméreteit,
f) nyílászáróinak, falfelületének, lábazatának, tetőfedésének anyaghasználatát.
(2) Az eredeti állapot szerinti épülettartozékok - különösen rács, vasalat, világítótest, korlát, kerítés - helyettesíthetők.
(3) A helyi védett épület homlokzati színezésénél a környezetébe illeszkedő földszíneket, vagy ha fellelhető az eredeti színt, színeket kell elsősorban alkalmazni. Nem alkalmazhatók rikító színek és túlzott kontrasztok.
(4) A helyi egyedi védett épületeket bővíteni oly módon lehet, hogy a bővítésnek a védett épület eredeti állapotának formai megjelenésével, szerkezetével, anyagaival összhangban kell lennie.
(5) A helyi egyedi védett épületeket belső korszerűsítése, belső átalakítása, tetőterének beépítése a védett értékek megőrzését szolgáló településképi követelmények betartása mellett megengedett.
(6) A helyi egyedi védett épületek utca irányú homlokzatán egyéb műszaki, épületgépészeti berendezések, azok tartozékai nem, hirdetés és reklám csak a rendeltetésével összefüggően, továbbá a 31. §(1) bekezdés előírásait is betartva helyezhető el.
23.Egyes sajátos építmények, műtárgyak teljes közigazgatási területen történő elhelyezése
29. § (1) A település teljes ellátását biztosító elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban nem alkalmasak a településképi szempontból meghatározó területek.
(2) A településkép szempontjából meghatározó területen a felszíni hírközlési sajátos építményei (antennatartó, átjátszó torony)nem helyezhetők el amennyiben azok a település teljes ellátásának biztosítása érdekében szükségesek. Külterületen elhelyezett antennatartó szerkezet (torony) és a lakóterület között legalább 200 méter távolságnak kell lennie.
(3) A felszíni energiaellátás nyomvonalas építményei elhelyezésére a település teljes igazgatási területe alkalmas. A területi védelemmel érintett területen, műemléki környezetben és az kiskörúton belüli területen az energiaellátást és a hírközlési hálózatot felszín alatti elhelyezéssel kell biztosítani.
(4) Ahol belterületen vezetékes hálózat megengedett, ott új vezeték földkábelben vagy meglévő oszlopsoron vezethető, új oszlopsor nem építhető. Kivétel az az eset amikor a meglevő felszín feletti szabadvezeték kis mértékű bővítése történik. Új oszlopsorépítése, meglevő bővítése esetén utcánként csak azonos kialakítású tartószerkezet helyezhető el.
(5) A településkép szempontjából meghatározó területen a település ellátásához szükséges közmű műtárgyak: különösen transzformátor, kapcsolószekrény, elosztószekrény, gáznyomás-szabályozó a közterület karakteréhez, annak egyes elemeihez illeszkedő megjelenéssel helyezendő el.
(6) Természetvédelemmel érintett, településkép szempontjából meghatározó területeken:
a) amennyiben műszakilag lehetséges, az energiaellátást földkábellel kell biztosítani. Ettől eltérő esetben amennyiben a nyomvonal vezetése lehetővé teszi, az új villamos kisfeszültségű és közvilágítási, továbbá a távközlési szabadvezetékeket közös, egyoldali oszlopsoron kell vezetni. Kivétel az az eset amikor a meglevő felszín feletti szabadvezeték kis mértékű bővítése történik.
b) reklámhordozó berendezések nem helyezhetők el.
c) kültéri világítás kialakítása - beleértve az állattartó telepek kültéri megvilágítását is-csak biztonsági szempontok különösen élet- vagyonvédelem esetén, horizont alatti fénykúpos kialakítású világító eszközzel lehetséges.
(7) Az (1) – (6) bekezdések követelményei a 15. § (5) bekezdés előírásának keretén belül alkalmazandók.
A TELJES KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETEN REKLÁMOKRA, REKLÁMHORDOZÓKRA VONATKOZÓ TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
24. Reklám közzétételére és reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezésének területi szabályai
30. § (1) A város területén tiltott valamennyi e rendeletben, a településképről szóló törvényben, valamint e törvény felhatalmazása alapján kiadott, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendeletben tiltott, vagy nem szabályozott reklám közzététele, reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés elhelyezése.
(2) Közterületeken és köztulajdonban álló ingatlanok esetén reklám közzététele és reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése
a) a beépítésre szánt területen belül a településközpont és intézményi vegyes területeken továbbá a nagyvárosias és kisvárosias lakóterületeken kizárólag utcabútor igénybevétel lehetséges, e rendelet szempontjából egyéb besorolású, helyi sajátosságot hordozó szabályozási elem szerinti területen nem megengedett. A fő és mellékutak, a gyűjtő utak és a kiszolgáló utak e rendelet szempontjából az adott beépítésre szánt területfelhasználás részeiként kezelendők.
b) a beépítésre nem szánt területeken nem megengedett.
(3) Magánterületen reklám közzététele és reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése
a) beépítésre szánt területen belül a buszpályaudvar és a vasútállomás területét kivéve nem megengedett,
b) beépítésre nem szánt területeken nem megengedett.
(4) A területi besorolások alatt a 104/2017. (IV.28.) Korm. r. 2. § (4)-(5) bekezdéseiben, míg a köztulajdonban álló ingatlan és magánterület alatt az 1. § 9. és13. pontjaiban foglaltakat kell érteni.
(5) A településkép szempontjából meghatározó területeken egy adott útszakasz menetirány szerinti azonos oldalán ötven méteren belül további reklámhordozó nem helyezhető el. A tilalom nem vonatkozik az e rendelet szempontjából reklámnak nem minősülő berendezésekre, a funkcionális utcabútorokra, az építési reklámhálóra.
(6) A belvárosi településrész szerinti közterületeken e rendelet szerinti információs vagy más célú berendezések közül óriásplakát, oszlop tartószerkezetű és egyben talajhoz rögzített, cégtábla és címtábla nem helyezhető el.
25. Reklám közzétételének és reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezésének szabályai
31. § (1) Az épületek homlokzatain elhelyezhető, reklámnak nem minősülő cégéreket, cég- és címtáblákat napvédő ponyvákat, függesztett reklámhordozót, reklámgrafikát, fényreklámot reklámzászlót és üzlet feliratokat, vállalkozást népszerűsítő feliratokat és grafikai megjelenítést, árú árújelző ismertségét növelő feliratokat úgy kell kialakítani, hogy azok illeszkedjenek a homlokzatok meglévő vagy tervezett vízszintesés függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival. Ha cégérek, cég- és címtáblák, valamint egyedi tájékoztató táblák utólagos elhelyezésénél ez nem biztosítható, akkor az utólagos elhelyezés nem engedhető meg.
(2) Közterületről látható épületek egy-egy homlokzatának 10%-ánál nagyobb felületén nem helyezhető el cég- és címtábla, reklámnak nem minősülő berendezés.
(3) Információs vagy más célú berendezés, amennyiben reklámot is tartalmaz a magánterületen nem helyezhető el.
(4) Közvilágítási berendezésen, egyéb közműberendezésen, hírközlési oszlopon reklám célú felület nem helyezhető el.
(5) Közterületen önkormányzati információs tábla és egyedi mobil tájékoztató tábla, oszlop tartószerkezetű tábla, továbbá egyedi tájékoztató tábla és transzparens közterületen a közlekedést nem zavaró módon helyezhető el.
(6) Totemoszlop csak üzemanyag töltő állomáson és 300 m2-nél nagyobb ipari-, kereskedelmi- és szolgáltató egységek esetén lehet elhelyezni. Reklámpylon CityLight, CityBoard elhelyezésére a 30. § (5) előírása vonatkozik.
32. § (1) Védett területen tetőfelületre cégér, reklám felírat és fényreklám nem helyezhető el.
(2) Épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla, információs vagy más célú berendezés és az 5. § szerinti reklámnak nem minősülő berendezések – különösen cég- és címtábla, vállalkozás szerinti árú árujelző ismertségét növelő felírat - épületdíszítő tagozatot nem takarhat el. A cég és címtábla nem készülhet egyedi címfestett táblából.
(3) Üzlethelyiségenként legfeljebb két egyedi tájékoztató mobil tábla helyezhető el a közterületen a terület építészeti arculatához és a már meglévő hirdető berendezések kialakításához illeszkedő kialakítással, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.
(4) Védett épület esetén csak térbeli betűkből, vagy grafikai megjelenítéssel készülhet az üzlet felírat, a vállalkozást népszerűsítő felirat. Ezek az épület homlokzati kialakításához és nyílászáró rendjéhez igazítottan helyezhetők el, de a betűk nem lehetnek nagyobbak 45 cm - nél.
(5) Az utas várón történő reklámozás:
a) tetején reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés nem helyezhető el.
b) legfeljebb 2 db, két oldalas CityLight formátumú eszköz alakítható ki, mely az utas váró oldalsó, vagy hátsó részében helyezhető el.
c) reklám kizárólag zárt reklámhordozó berendezésben helyezhető el.
d) megvilágításra kizárólag belső fényforrás használható, mely nem lehet villogó, vagy káprázást okozó fényreklám kialakítású.
(6) Kioszkon legfeljebb 2 db, 60/100 cm méretű reklámhordozó helyezhető el, cserélhető felülettel.
33. § (1) Reklámhordozón papír alapú reklám kizárólag feszített vagy fixen rögzített módon tehető közzé. Reklámhordozó anyagjaként a fa, a fém és az üveg, opálüveg domináljon. Állandó és változó tartalmat is megjeleníthet, és hátsó fényforrással is megvilágítható, de az nem okozhat káprázást.
(2) Reklámhordozó kerékpárúton, közúti közlekedés útkereszteződéseinek rálátási háromszögben nem helyezhető el, és
26.Reklámhordozókra vonatkozó követelményektől való eltérés szabályai
34. § (1) A település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében egy évben összesen 12 naptári hét időtartamára köztulajdonban álló ingatlanon a településközpont és intézményi vegyes területeken továbbá a nagyvárosias és kisvárosias lakóterületeken nem csak utcabútor igénybevételével lehetséges, míg a különleges és e rendelet szempontjából egyéb, helyi sajátosságot hordozó szabályozási elem szerinti területen – a gazdasági területeket kivéve - utcabútor igénybevételével lehetséges.
a) Beépítésre nem szánt területek közül közkertben és közparkban és egyéb területen burkolt vagy fásított köztéren utcabútor igénybevételével lehetséges.
b) Önkormányzat által támogatott rendezvényekről eseményekről tájékoztatás bármelyik információs vagy más célú berendezésen is lehetséges.
(2) Építési reklámháló az építés időtartamára alkalmazható. Ennek során az építési naplóban kell igazolni az építés-felújítás megkezdését.
(3) A reklám közzé tevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezi.
(4) E rendelet szempontjából nem minősül reklámnak az 5. § (1), (2), (5), (10), (18), (24), (30), (31), (32), és (33) pontjai szerinti berendezések. Ezek a vonatkozó településképi követelmények betartásával bárhol elhelyezhetők a település igazgatási területén.
27.Reklámvilágításravonatkozó településképi követelmények
35. § (1) Reklámvilágítással, magán és közterületi térvilágítással fényszennyezést, kápráztatást, vakítást, ártó fényhatást okozni, és ez által a közlekedés biztonságát, az emberi egészséget veszélyeztetni, az ingatlan biztonságos használatát korlátozni nem szabad.
(2) Az épületek reklámcélú megvilágítására homlokzatfelületein, tetőzetén csak áttört és meleg színhatású vonalszerű fényfelirat, fényfüzér helyezhető el.
(3) Kültéri világító berendezések úgy alakítandók ki, hogy azok a fényt a talaj felé sugározzák. Egyéb ferde megvilágítású berendezés csak élet és vagyonbiztonsági okból alakítható ki.
(4) Talajszintbe épített fényverő berendezés csak akkor építhető, ha annak fénye a megvilágított építményen teljes mértékben elnyelődik.
RENDELKEZÉS TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTŐ ESZKÖZÖKRŐL
28.Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
36. § (1) A településképi követelményekről a főépítész, - alkalmazásának hiányában a polgármester - az építéssel érintett telken tervezett építési munkák végzéséhez- kérelemre, szakmai konzultációt biztosít.
(2) Szakmai konzultáció az építés megkezdése előtt legalább egyszer kötelező:
29. Helyi Építészeti- Műszaki tervtanács
37. § (1) A polgármester a településképi követelmények érvényre juttatása és az Étv. illeszkedési szabályai érvényesülésének elősegítése érdekében helyi építészeti műszaki tervtanácsot (továbbiakban: Tervtanács) működtet.
(2) A Tervtanács szakmai tanácsadó testület, elnöke a városi főépítész.
(3) A tervtanács működésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat a Polgármesteri Hivatal feladatkör szerint illetékes szervezeti egysége látja el.
(4) Tervtanácsi tagot az elnök javaslatára a polgármester bízza meg legfeljebb négyéves időtartamra. A megbízás bármikor visszavonható.
(5) A Tervtanács az elnökkel együtt négy taggal ülésezik, de a Tervtanács összehívásának akadályozása esetén három taggal már határozatképes. Az akadályozás eseteit az ügyrendben kell meghatározni.
(6) A tervtanácsi tagok álláspontját az elnök foglalja össze, a tervtanács véleményét többségi szavazattal hozza meg. Szavazat egyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(7) A Tervtanács üléséről jegyzőkönyv készül, melyet az elnök és a jelen lévő tagok hitelesítenek.
(8) A Tervtanács működésének és eljárásának szabályait a Tervtanács ügyrendje határozza meg, melyet az elnök javaslata alapján a Tervtanács fogad el.
(9) Tervtanács tagjait, elnökét az ügyrendben megállapított tiszteletdíj illeti meg. Nem jár tiszteletdíj önkormányzati köztisztviselő tagnak, elnöknek.
(10) A Tervtanács véleményezési eljárása díj és illetékmentes.
(11) A Tervtanács a 38. § (2) szerinti esetekben alakít ki szakmai véleményt.
(12) Változatlan ténybeli állapot mellett azonos építészeti megoldást tartalmazó építészeti műszaki dokumentáció ismételten nem bírálható el.
30. Településképi véleményezési eljárás
38. § (1) Jelen rendelet előírásai szerint a 4. számú mellékletben meghatározott esetekben településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni új építmény építésére, meglévő építmény bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási építési engedélyezési eljárások hatálya alá tartozó azon építési tevékenységekkel összefüggésben, melyekre jogszabály területi vagy országos tervtanácsi vélemény beszerzését nem írja elő.
(2) A polgármester településképi véleményezési eljárást a Korm. rendelet 26-26/A. §előírásai szerint folytatja le. A településképi véleményezési eljárás a Korm. rendelet 26/A § (1) és (2) bekezdése szerint indítható. A véleményezési eljárás kérelem nyomtatvány jelen rendelet 7. sz melléklete.
(3) A polgármester településképi véleményezési eljárás keretében hozott településképi véleménye a 4. melléklet I. fejezetében meghatározott esetekben az önkormányzati főépítész, a 4. melléklet II. fejezetében meghatározott esetekben a Tervtanács szakmai véleményén alapul.
(4) A településképi véleményezési eljárás során a településkép szempontjából meghatározó területeken az építészeti-műszaki dokumentáció értékelésekor a településképi rendeletkövetelményeinek való megfelelést, továbbá a közterület mentén az épület kialakításának módját és feltételeit, valamint közterületi építés során a közterület elemeinek kialakítását kell vizsgálni.
(5) A településképi véleményezési eljárás során a településkép szempontjából nem meghatározó területeken az építészeti-műszaki dokumentáció értékelésekor a településképi rendelet 16. §követelményeinek való megfelelést, a telepítés (a környezetbe illeszkedés, a beépítés vagy az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi jelleg védelme) településképbe való illesztését, a helyi építészeti érték védelmének érvényre juttatását, azokra gyakorolt hatását, továbbá a közterület mentén az épület kialakításának módját és feltételeit, valamint közterületi építés során a közterület elemeinek kialakítását kell vizsgálni.
(6) A településképi vélemény kialakításának részletes szempontjai.
a) a telepítésnek a kialakult telekszerkezetnek, utcaképnek való megfelelősége a 39. § (1) pontja szerint,
b) a homlokzat, a tetőzet, a tömeg védendő városképi adottságoknak és értékeknek, való megfelelése a 39. § (2) a), b) és e) pontjai szerint,
c) építészeti összhang az alaprajz, a funkció, a homlokzat és a tömeg között,
d) tartalmaz e a terv a rendeltetéssel összefüggő információs berendezést, reklámot, gépészeti berendezést és azok megjelenése, elhelyezése hogyan van összhangban a homlokzattal a tetőformával, az épület tömegével a 39. § (2) c) és d) pontjai szerint,
f) településképi arculati kézikönyvben foglalt ajánlásokkal való összhang biztosított e.
39. § (1) A telepítéssel kapcsolatos részletes vizsgálati szempontok:
a) a tervezett beépítés megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
b) figyelembe veszi-e a rálátásból adódó városképi igazodás helyi jellegét és követelményeit,
c) a tervezett személy- és gépjármű forgalom közterületi kapcsolata kellően biztonságos-e,
d) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, vagy meglévő építmény bővítése esetén:
ca) biztosított lesz- vagy megmarad-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága,
cb) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek,
cc) amennyiben az építési tevékenységet ütemezetten kívánják megvalósítani, az egyes befejezett ütemek megfelelnek-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.
(2) Az épület homlokzatának és tetőzetének és tömegének kialakításával kapcsolatos részletes szempontok:
a) az alkalmazott építészeti megoldások megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve a településrendezési eszközök által rögzített előírások szerint átalakuló épített környezethez,
b) a homlokzat tagolása, a nyílászárók mérete, arányrendszere, kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
c) megfelelő-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- es információs berendezés kialakítása, elhelyezése,
d) a tervezett homlokzati megoldás gépészeti és egyéb beépített berendezései, tartozékai elhelyezése, takarása, megfelelő-e a városképi megjelenésben,
e) a tetőzet kialakítása – hajlásszöge, esetleges tetőfelépítményei, anyaga, jellemző részletei – megfelelően illeszkednek-e a környezet adottságaihoz, elősegítik-e az építmény városképi szempontból előnyösebb megjelenését.
(3) A polgármester településképi véleményét a főépítész készíti elő.
(4) A polgármester településképi véleményét 15 napon belül adja ki.
31. Településképi bejelentési eljárás
40. § (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le - nyilvántartott műemléki értékek vagy műemléket érintő, az örökségvédelmi hatósághoz történő bejelentéshez vagy örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenységek kivételével – a településkép fokozottabb védelme érdekében:
a) a város közigazgatási területén levő közterületen és köztulajdonban álló ingatlanokon, valamint közterületnek nem minősülő magánterületen közterületről látható esetekben reklám közzétételére, reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezéséhez.
b) településkép szempontjából meghatározó területeken az 5. számú mellékletben felsorolt esetekben:
c) A város teljes igazgatási területén meglévő építmények rendeltetésének, egyes önálló rendeltetési egységeinek – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén.
d) Ha hatósági engedélyhez nem kötött reklám-, és hirdető-berendezések egyéb építmények elhelyezésére közterületen kerül sor, a közterület-használati szerződés megkötésére csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a bejelentés tudomásulvételét tartalmazó igazolás alapján, és az abban meghatározott kikötések figyelembevételével kerülhet sor.
(2) A polgármester településképi bejelentési igazolását a főépítész készíti elő.
41. § (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott bejelentésre indul, a bejelentési kérelem nyomtatvány jelen rendelet 8 és 9. számú melléklete.
(2) A reklám reklámhordozó elhelyezéséhez, rendeltetés megváltoztatás megvalósításához településképi követelményeket igazoló építészeti-műszaki dokumentációnak – a bejelentés tárgyától függően – az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) meglévő állapotról fényképfelvételt,
b) műszaki leírást,
c) a tervezett állapot formáját, mennyiségét, méretét és technológiáját,
d) a reklám berendezés által igénybe vett helyszínt és elhelyezésének módját,
e) elrendezési rajzot,
f) reklám elhelyezésének módjáról – amennyiben indokolt - színtervet, környezetbe illesztett látványtervet.
42. § (1) A bejelentési eljárás során – a településkép szempontjából meghatározó és nem meghatározó területeken egyaránt - vizsgálni kell, hogy a tervezett építési tevékenység összhangban van-e
a) az épített és természeti örökséggel,
b) illeszkedik-e a település kialakult, vagy kialakulandó képéhez,
c) településrendezési eszközökben foglalt kötelező előírásokkal
ca) a telepítés és beépítés módjában (elő-, oldal- és hátsókert biztosított-e),
cb) az épület tömegképzésében (magasság, tetőforma, anyaghasználat).
(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:
a) a beépítés módja – az (1) bekezdés ca) pontjában foglaltakon túl – megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, vagy átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
c) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, vagy nem sérti-e egyéb vonatkozásokban a szomszédos ingatlanok tulajdonosainak, használóinak a jogos érdekeit, a szabályoknak megfelelő beépíthetőségét.
d) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, vagy meglévő építmények bővítése esetén
da) biztosított lesz az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága, és
db) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.
(3) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban az (1) bekezdés cb) pontjában foglaltakon túl vizsgálni kell, hogy:
a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, és a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez,
b) a homlokzatot tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
c) a terv megfelelő javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések elhelyezésére és kialakítására,
d) a terv városképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület műszaki és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére.
43. § (1) A településképi bejelentési kötelezettség és a bejelentett tevékenység folytatását a polgármester ellenőrzi.
(2) Amennyiben a bejelentés elmulasztását vagy eltérő végrehajtást tapasztal, akkor a (3) bekezdés szerinti eset kivételével kötelezési eljárást lefolytatja és szükség szerint kötelezést bocsát ki.
(3) Reklám és reklámhordozó elhelyezése esetén tapasztalt eltérő végrehajtás esetén a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet szerint eljárva értesíti az illetékes kormányhivatalt.
32. Önkormányzati támogató és ösztönző rendszer
44. § (1) Az Önkormányzat a helyi érték feltárásához, továbbá a helyi védelem alatt álló értékek, fenntartásához, karbantartásához, felújításához szükséges anyagi fedezet megteremtése érdekében éves költségvetésében meghatározott költségvetési forrást biztosíthat. Az összeg felhasználásáról a pályázat alapján évente egyszer a Képviselő-testület dönt:
a) amennyiben a helyi védelem alatt álló épületek (építmények) karbantartásának és felújításának költségigénye (pl.: homlokzati díszek eredeti formában történő helyreállítása, díszesebb kapuzatok visszaépítése, eredeti
b) ablakosztások stb.) többletkiadást eredményez, ezeket az Önkormányzat a tulajdonosoknak (használónak, kezelőnek) megtéríti a 6. sz. mellékletben szereplő előírások alapján.
c) pályázati költségekre az önkormányzat minden évben az éves költségvetésben különít el pénzösszeget, melynek felhasználásról esetileg dönt.
33. Településképi kötelezési eljárás, településkép védelmi bírság kiszabásának esetei, és mértéke
45. § (1) A településképi követelmények - ide nem értve a IV. fejezet szerintieket - teljesítése érdekében a polgármester – hivatalból vagy kérelemre – településképi kötelezési eljárást folytat le.
(2) A településkép védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció betartását a főépítész – alkalmazásának hiányában a polgármester - ellenőrzi.
(3) A településképi követelményekkel szembeni mulasztásokat, amennyiben tudomására jut, kivizsgálja, és az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény alapján jár el.
46. § (1) A településképi követelmények be nem tartása esetén a polgármester településkép védelmi bírságot szabhat ki az ingatlantulajdonosra, mely többször is kivethető, amíg a jogszerűtlen állapot fennmarad.
(2) A településkép védelmi bírság összege
a) településképi szempontból meghatározó területeken területi és egyedi építészeti követelmények be nem tartása esetén, amennyiben az egyedi védett építményt érint természetes személyeknek 150. 000 - 200.000 forint, jogi személyeknek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek 500.000- 1.000.000 forint,
b) településképi szempontból meghatározó területeken területi és egyedi építészeti követelmények be nem tartása esetén, amennyiben az egyedi védett építményt nem érint természetes személyeknek 100. 000 - 150.000 forint, jogi személyeknek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek 250.000- 500.000 forint,
c) az a) és b) pontokon kívüli egyéb településképi és műszaki berendezésekre vonatkozókövetelmény be nem tartása esetén természetes személyeknek 25. 000 - 10.000 forint, jogi személyeknek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek100.000- 200.000 forint,
d) minden más, a) – c) pontba nem tartozó esetben természetes személyeknek 15. 000 - 25.000 forint, jogi személyeknek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek 50.000- 100.000 forint,
34. A településkép védelmi bírság kiszabásánál mérlegelendő szempontok és megfizetésének módja
47. § (1) A polgármester a településkép védelmi bírság kiszabása esetén a közigazgatási szabálysértések szankciójának átmeneti szabályairól, valamint a közigazgatási eljárásjog reformjával összefüggésben egyes törvények módosításáról és egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló törvény alapján dönt a bírság 46. § szerinti összegéről.
(2) A településkép védelmi bírság befizetésének módja:
a) a kötelezettnek a bírságot a bírság összegét megállapító határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül az önkormányzatnak a határozatban is megjelölt számlájára kell átutalási megbízással teljesíteni, vagy készpénz-átutalási megbízással postai úton befizetni.
b) az a) pontban szereplő megfizetési mód elmaradása esetén az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény végrehajtási szabályai szerint kell eljárni.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
35. Hatálybalépés
48. § (1) A rendelet az elfogadást követő 30. napon lép hatályba.
(2) A rendelet előírásait hatályba lépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.
36. Hatályon kívül helyező rendelkezések
49. § Jelen rendelet hatályba lépésével egy időben hatályát veszti
(1) Hajdúböszörmény Város Önkormányzata Képviselő-testületének az épített és természeti értékek védelméről szóló 42/2007. (XII.7.) Önk. sz. rendelete
(2) Hajdúböszörmény Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Város településképi védelméről szóló 41/2017. (XII.5.) Önk. sz. rendelete,
(3) Hajdúböszörmény város Önkormányzata Képviselő-testületének a Helyi Építési Szabályzat megállapításáról szóló 16/2008.(III.18.) sz. önk. rendeletének
a) 14. § (1) bekezdés e) pontjának második mondata (Az épületeket 35-45 - os hajlásszögű, utcára merőleges gerincű nyeregtetővel kell kialakítani.),
b) 14 § (3) bekezdés d. pont, " amelyet 35-45 - os hajlásszögű, utcára merőleges gerincű nyeregtetővel kell kialakítani" szövegrésze,
c) 14. § (4) bekezdés e. pont „35-45 - os hajlású, magas tetővel kell kialakítani” szövegrésze,
d) 14. § (5) bekezdés f., pont "melyet 35-45 - os hajlásszögű, magas tetővel kell kialakítani" szövegrésze,
e) 20. § (2) bekezdés "az utcával párhuzamos gerincű magas tetős" szövegrésze,
f) 21. § (2) bekezdés "az utcával párhuzamos gerincű magas tetős" szövegrésze,
g) 23. § (2) bekezdés "az utcára merőleges gerincű nyereg tetős, oromfalas" szövegrésze,
h) 23. § (9) bekezdése.
(4) Hatályát veszti továbbá a 16/2008.(III.18.) sz. önk. rendelet
a) 24. § 11) bekezdése,
b) 25. § (12) bekezdése,
c) 26. § (4) bekezdés „magas tető építése és ” szövegrésze,
d) 31. § (2) bekezdés c., és i., pontjai,
e) 31. § (4) bekezdés d., 1., pontja "utcával párhuzamos gerincű nyeregtetővel" szövegrésze,
f) 31. § (4) bekezdés d., 2., pontja,
g) 39. § címéből az " és a reklámelhelyezés" szövegrész,
h) 40. § (1) bekezdés c, pontja.
kmf.
A rendelet 2. mellékletének 44. sorát 2024. május 15. napjával hatályon kívül helyezte a 21/2024. (V.14.) önkormányzati rendelet.
A rendelet 2. mellékletének 76. sorát 2024. június 28. napjával hatályon kívül helyezte a 28/2024. (VI.27.) önkormányzati rendelet.
A rendelet 2. mellékletének 41. sorát 2024. szeptember 27. napjával hatályon kívül helyezte a 31/2024. (IX.26.) önkormányzati rendelet.