Zagyvarékas Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2019. (V.13.) önkormányzati rendelete
A Helyi Építési Szabályzatról
Hatályos: 2024. 08. 17Zagyvarékas Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2019. (V.13.) önkormányzati rendelete
A Helyi Építési Szabályzatról
Zagyvarékas Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a.) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13 §(1) 1. pontjában és az 1997. évi LXXVIII. törvény 6 § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62§ (6) bekezdés 6. pontjában, kapott felhatalmazás alapján, a 314/2012. (XI.8.) a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési jogintézményekről szóló Kormányrendelet 28§ (1) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek, valamint a közvetlenül érintett szomszédos települési önkormányzatok, továbbá a partnerségi egyeztetés szabályai szerinti érintett résztvevők véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
1.1. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK; 1.1.1. Általános előírások; A rendelet hatálya, alkalmazása
1. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (műtárgyat is ideértve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni a Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv) továbbá az országos településrendezési és építési követelményeknek (továbbiakban: OTÉK) valamint e rendelet (továbbiakban: HÉSZ) és mellékletei együttes alkalmazásával szabad.
(2)1 Az alaprendelet kiegészül az 1. melléklet szerinti tartalommal.
(3) A rendeletben szereplő fogalom meghatározás:
Átszellőzés: Létesítmények elhelyezése esetén az egyes tömbökön belül a szabad légmozgás biztosítása.
Lakózóna: az építési telken belül a főépület elhelyezésére szolgáló terület
Melléképület: A rendeltetési egységhez tartozó egyéb, kiegészítő helyiséget (tárolás, állattartás, a fő rendeltetési egység működéséhez kapcsolódó tevékenységek) magába foglaló önálló épület.
10. légszennyezettségi zóna: a légszennyezettség alapján kijelölt olyan területegységet jelent, amelyen belül a környezetvédelmi hatóság által meghatározott helyen, a szennyező anyag koncentrációja tartósan vagy időszakosan a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló hatályos együttes miniszteri rendelet 4. számú mellékletében meghatározott tartományok valamelyikébe esik. 10. számú zónába az ország 1. – 9. zónába nem sorolt összes területe tartozik.
Középület: Közösségi funkciónak helyet adó épületek.
Védőzöld: Környezeti terhelések (zaj, por, stb.) csökkentése érdekében telepített növényállomány.
Védőfásítás: Honos fafajokból telepített védőzöld.
A szabályozási elemek típusai
2. § (1) A szabályozási terv kötelező és irányadó elemeket tartalmaz.
(2) Kötelező szabályozási elemek:
a) szabályozási vonal
b) építési övezet, övezet határa és előírásai
c) szabályozási elemekre vonatkozó méretek
d) közlekedési célú közterületek
e) nem közlekedési célú közterületek
(3) A szabályozási terv irányadó szabályozási eleme:
- javasolt telekhatár
1.1.2. Közterület alakítására vonatkozó előírások
3. § (1) A szabályozási terv által javasolt helyi közút szabályozása érdekében az eljárás lefolytatására illetékes hatóság a telek közút céljára szükséges részét az önkormányzat javára igénybe veheti és lejegyezheti.
(2) Amennyiben a lejegyzéssel érintett visszamaradó ingatlan a rendeltetésnek megfelelő használatra alkalmatlanná válik, úgy a tulajdonos kérelmére az egész telket igénybe kell venni.
(3) Közlekedést és közmű elhelyezést szolgáló magánút céljára területet lehet biztosítani.
(4) Jelen rendelet által meghatározott területfelhasználási egységekben, ingatlanonként csak egy kapubejáró létesíthető. Adott ingatlanhoz újabb kapubejáró csak indokolt esetben – saroktelek esetén - építhető.
(5) Az önkormányzati tulajdonú utak és közterületek mentén, kapubejárók építéséről hatályos helyi önkormányzati rendelet rendelkezik.
(6) A közműtulajdonosok hozzájárulása nélkül épített kapubejáró közmű építése, bővítése, korszerűsítése, illetve cseréje esetén, kártérítés és helyreállítási kötelezettség nélkül megbontható közműépítő részéről, a közmű építéséhez szükséges mértékig és időtartamra.
1.1.3. Az épített környezetre és régészetre vonatkozó előírások
4. § (1) Zagyvarékas Község közigazgatási területén ex – lege védettségű kunhalom a Sas – halom, Újtelepi halom halom (SZ – 1 és SZ – 3 jelű szabályozási tervlap alapján).
(2) Kunhalmok körüli 30,00 méteres körzetben talajbolygatással járó mezőgazdasági művelést folytatni tilos.
(3) Régészeti lelőhelynek minősülnek a szabályozási tervlapon ábrázolt területek.
(4) A település közigazgatási területén ex – lege védettségű régészeti lelőhelyek és régészeti érdekű területek találhatók. Régészeti lelőhelyeken mezőgazdasági művelés csak 30 cm mélységig folytatható. Régészeti lelőhely határán belül folytatott építési tevékenység esetén az építtetőnek saját költségén megelőző régészeti leletfeltárást kell elvégeztetnie.
(5) A régészeti érdekű területekről a régészeti örökség elemei csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. A régészeti érdekű területeken bármilyen földmunkával járó fejlesztés, beruházás megkezdése előtt régészeti állapotfelmérést kell készíteni. Ennek hiányában minden földmunkához régészeti megfigyelést kell biztosítani.
(6) A település belterületén kialakítandó parkolók fásítandók, legalább minden megkezdett 4 db várakozó (parkoló) hely után 1 db nagy lombkoronát növelő, környezettűrő, túlkoros lombos fát kell telepíteni.
(7) Újonnan kialakítandó gazdasági területen az előírt parkolókat csak fásítottan lehet kialakítani legalább minden megkezdett 4 db várakozó (parkoló) hely után 1 db nagy lombkoronát növelő, környezettűrő, túlkoros lombos fát kell telepíteni.
1.1.4. A táji és természeti környezet védelmére vonatkozó előírások
5. § (1) Táj- és természetvédelem szempontjából Zagyvarékas közigazgatási területén országos jelentőségű védett természeti terület Zagyva hullámtere, mely egyben a Natura 2000 Egyezmény végrehajtásaként különleges madárvédelmi területként, illetve kiemelt jelentőségű különleges természetmegőrzési területként is kijelölésre került. (SZ – 1 jelű tervlap alapján).
(2) Országos jelentőségű védett természeti területet érintő minden beavatkozáshoz az érintett Nemzeti Park Igazgatóság, elsőfokú természetvédelmi hatóság, mint elsőfokú engedélyező hatóság, nem védett külterületi területek esetében pedig mint szakhatóság véleménye szükséges.
(3) Az építmények elhelyezése és használata során a természetes élőhelyek védelmét, továbbá a területen átvezető vonulási útvonalakat zöldfolyosók fenntartásával kell biztosítani.
(4) A természetvédelmi szempontból védett területeken csak olyan tevékenység végezhető, amely a természeti értékek sérülését, pusztulását, zavarását nem okozza.
(5) A közigazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy az a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt okozzon, továbbá környezet károsítás és környezetszennyezés ne következzen be.
1.1.5. Környezetvédelmi előírások
6. § (1) A környezetvédelem vonatkozásában az érvényes környezetvédelmi jogszabályban előírtakat kell figyelembe venni.
(2) A környezetvédelmi előírások a
a) levegőtisztaság, - védelem,
b) zaj- és rezgésvédelem,
c) föld- és vízvédelem témakörére terjednek ki.
(3) A környezethasználatot úgy kell megszervezni, hogy:
a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő
b) megelőzze a környezetszennyezést
c) kizárja a környezetkárosítást
(4) Roncsolt (lezárt, rekultiválandó szeméttelep és folyékony hulladékleürítő) és szennyezett felszínű területet rekultivációs terv alapján kell helyreállítani.
(5) Külterületen létesített, települési környezetet potenciálisan zavaró, szennyező tevékenységű létesítmény védőtávolsága a belterület, továbbá az országos jelentőségű védett természeti terület területének a határát nem érintheti.
(6) A település belterületén a már kiépült szennyvízcsatorna hálózatra történő csatlakozás kötelező. A szennyvízcsatorna hálózattal még nem rendelkező területeken a szennyvízcsatorna hálózat kiépítéséig átmenetileg a környezetvédelmi előírásoknak megfelelően korszerű közműpótló berendezés alkalmazása engedélyezhető. A belterületen a szennyvíz szikkasztása, élővizekbe, csapadékcsatornákba, felhagyott kutakba vezetése nem engedélyezhető. A közcsatorna kiépítéséig a kommunális szennyvíz csak zárt tárolóba vezethető.
(7) Állattartó telepek csak a keletkező trágya kezelésének, ártalmatlanításának megoldásával létesíthetők.
(8) A talaj és felszíni, felszín alatti vizek védelme érdekében veszélyes hulladékot, növényvédő szert, műtrágyát, útsózási anyagot csak fedett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű, zárt tárolóban szabad tárolni.
(9) A közcsatornára rákötött ingatlanok esetében, ahol előtisztítás szükséges megfelelően méretezett műtárgyak kiépítése és szakszerű üzemeltetése előírás.
(10) Új létesítmények elhelyezésénél érvényesíteni kell az átszellőzés (lásd 1. függelék) szempontjait és meg kell követelni a kibocsátás határértékek betartását.
(11) Zajt, illetve rezgést előidéző meglévő vagy új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad engedélyezni és üzemeltetni, hogy az a területre, illetve létesítményre megállapított zaj és rezgésterhelési (imissziós és emissziós) határértékeket ne haladja meg.
(12) Építmények létesítése, illetve az építési terület előkészítése során a termőföld védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról az építtetőnek kell gondoskodni.
(13) Az építmény terepszint alatti és feletti helyiségeit úgy kell kialakítani, hogy a használatukkal összefüggésben keletkező folyékony települési és veszélyes hulladék a talajba ne kerülhessen.
(14) A gépjármű - közlekedés területén és a parkolókban a gépjárművekből származó szennyezés közvetlen talajba jutásának megakadályozására csak szilárd burkolat létesítése engedélyezhető.
(15) A csapadékvíz elvezetéséről úgy kell gondoskodni, hogy az a környező termőföldeken, ingatlanokon, közterületeken belvizet, pangó vizet ne okozhasson.
(16) A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedhető meg.
(17) A levegőt védeni kell minden olyan mesterséges hatástól, amely annak természetes minőségét hátrányosan megváltoztatja vagy az egészségre káros módon terheli.
(18) Lakóterületen kizárólag olyan tevékenység folytatható, és olyan építmények helyezhetők el, amelyek légszennyezettségi anyagkibocsátása - környezetterhelése - az adott terület védettségi kategóriájára vonatkozó követelményeket teljesíti, környezetterhelést nem okoz.
(19) Beépítésre szánt területeken, valamint tereprendezéssel érintett részeken a humuszos termőréteg megmentéséről gondoskodni kell. A humuszos termőréteget az építési munkák megkezdésekor le kell szedni és külön depóban kell elhelyezni. Az építés befejezése után a deponált humuszos termőréteget az építménnyel igénybe nem vett csatlakozó terület talajára el kell teríteni.
(20) A gazdálkodó szervezeteknek gondoskodniuk kell a tevékenységükből keletkező veszélyes és nem veszélyes termelési hulladékok hasznosításáról, ártalmatlanításáról.
(21) Az üzemi technológia során keletkező veszélyes hulladék átmeneti tárolása a vonatkozó jogszabályok szerint a talaj, talajvíz szennyezése nélkül történhet.
(22) A keletkező szilárd hulladék szervezett, intézményes elszállítását biztosítani kell. A kommunális szilárd hulladék zárt gyűjtőedényben tárolható.
(23) Az épületeket úgy kell megvilágítani, hogy az ne okozzon fényszennyezést a horizonton. A lámpákat úgy kell beállítani, hogy a potenciális észlelő felé irányuló fénysugarak függőlegessel bezárt szöge nem haladhatja meg a 70 fokot, és lehetőleg kerülni kell az alulról felfelé történő világítást. A közlekedési területek megvilágítását úgy kell megoldani, hogy csak annak területét érje.
(24) Az épületek és műalkotások megvilágítását 23 óra és 05 óra között ki kell kapcsolni, vagy a felére kell csökkenteni.
1.1.6. Veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások
7. § (1) Belvíz veszélyeztetett területen építményt elhelyezni csak belvízvédekezéssel az illetékes szakhatóság hozzájárulásával szabad.
(2) Az árvíz által veszélyeztetett elsőrendű árvízvédelmi fővédvonalon belül elhelyezkedő vízgazdálkodási, általános mezőgazdasági és védelmi erdőterület övezetében épület, építmény kizárólag vízkárelhárítás és vízszabályozás érdekében helyezhető el.
(3)2 A mentett oldali töltéslábtól számított 10,00 méteres védőtávolságon belül épület, építmény építése csak az illetékes vízügyi igazgatóság hozzájárulásával történhet.
(4)3 A mentett oldali töltéslábtól számított 110,00 méteres védőtávolságon belül anyaggödröt, munkagödröt nyitni, szabadkifolyású kutat létesíteni, tavat kialakítani, illetve a fedőréteg tartós eltávolításával járó tevékenységet folytatni csak az illetékes vízügyi igazgatóság hozzájárulásával történhet.
1.1.7. Egyéb sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások
8. § (1) A rendezési tervben meghatározott területeken a településrendezési feladatok megvalósítása, végrehajtása, továbbá a természeti, környezeti veszélyeztetettség megelőzése érdekében változtatási, telekalakítási illetőleg építési tilalom rendelhető el.
(2) Az építési övezetekben nyúlványos (nyeles) telek nem alakítható ki.
1.1.8. Közművek előírásai
9. § (1) A közműellátás építési övezetenként mértékét és módját a Rendelet állapítja meg.
(2) Közművesítettség szempontjából az építési övezet:
a) teljesen közművesített, ha:
aa) az energia (villamosenergia, gáz vagy távhő)
ab) az ivóvíz
ac) a szennyvízelvezetés és tisztítás, és a
ad) a közterületei csapadékvíz - elvezetés együttesen közüzemi vagy közcélú szolgáltatással történik;
b) részlegesen közművesített, ha
ba) a villamos energia
bb) az ivóvíz
bc) a közterületi csapadékvíz - elvezetés közüzemi vagy közcélú szolgáltatással
bd) a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel vagy tisztító mezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolásra egyedi zárt szennyvíztárolóban történik
c) hiányosan közművesített, ha a részleges közművesítettségre előírt feltételek valamelyike nem áll fenn;
d) közművesítetlen, ha nincs közüzemi vagy közcélú szolgáltatás
(3) Az egyes építési övezetekben előírt teljes közművesítettség esetén a települési közüzemi szennyvízcsatorna hálózat megépítéséig a szennyvíz elhelyezése zárt, szigetelt szennyvíztárolóba történhet.
(4)4 A meglévő és tervezett közüzemi vízellátás, szenny- és csapadékvíz elvezetés, energia ellátás valamint az elektronikus hírközlés vezetékes hálózatai, létesítményei és biztonsági védőtávolsága számára elsősorban közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani.
(5)5 A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek , műtárgyainak elhelyezésére alkalmas területek:
a) külterületen lévő mezőgazdasági területek az alábbi előírások együttes betartásával:
aa) belterületi határtól számított 100 méteren kívül
ab) ökológiai folyosó határán kívül
ac) tájképvédelmi terület határán kívül
b) külterületen lévő gazdasági területek
1.1.9. Építés általános szabályai
10. § (1) Az újonnan beépítésre vagy jelentős átépítésre kerülő területek építési övezeteiben a megengedett környezetterhelési határértékeket, valamint a terepszint alatt elhelyezhető építmények körét az egyes építési övezetek előírásai tartalmazzák, a meglévő, kialakult beépítések esetén az építési övezetekre vonatkozóan a hiányzó beépítési paramétereket az Étv. 18. § (2) szerinti illeszkedés elvének alkalmazásával kell az építésügyi hatósági eljárás során meghatározni. Az illeszkedés alapjának nem tekinthetők a szabálytalanul épített, vagy a nagyon kirívó építmények.
(2) Az építési helyen belül melléképítmény bárhol elhelyezhető, ahol az övezeti előírás erre vonatkozóan nem rendelkezik.
(3) Az előkert mérete az egyes építési övezetekben került meghatározásra.
Az épület, építmény homlokzati síkjának távolsága az utcai telekhatártól megegyezik az adott építési övezetben az előkert méretével. 0,00 m előkert esetén az épület, építmény homlokzati síkjának távolsága megegyezik az utcai telekhatárral.
(4) Oldalhatáron álló beépítés esetén az épület elhelyezés a telekhatártól maximum 1,00 m-re történhet.
(5) Melléképítmény önállóan, főépület nélkül nem építhető.
(6) Ingatlanonként az építési helyen belül több főrendeltetésű épület is elhelyezhető, a védőtávolságok betartásával, úgy, hogy az a kialakult utcaképet ne rontsa.
(7)6 Kisvárosias lakóterületeken a lakófunkció biztosítása és védelme érdekében az egyes lakótelkek beépítése esetén az egyéb rendeltetésű épületek területe nem haladhatja meg a lakófunkciójú épületek területét.
(8) Kialakult beépítési területen foghíj beépítésnél az illeszkedés szabályait figyelembe véve az előkert mérete egyúttal a kötelező építési vonalat is jelenti.
(9) Az évi 500 m3 vízigényt meg nem haladó, kizárólag házi vízigényt kielégítő, talajvizet kitermelő kutak maximális talpmélysége a település területén 35,00 m. Építményektől, létesítményektől az alábbi távolságokra telepíthetők:
a) lakóépülettől:10,00 m
b) melléképülettől:5,00 m
c) istállótól:10,00 m
d) szigetelés nélküli trágyatárolótól:15,00 m
e) űrgödrös árnyékszéktől: 15,00 m
f) szikkasztó aknától: 15,00 m
g) azonos réteget beszűrőző szomszédos kúttól: 25,00 m
(10) Az építési övezetei előírásokban szereplő kialakítható legkisebb telekterületnél kisebb méretű, már kialakult, beépítésre szánt (beépített, további beépítésre kijelölt) meglévő építési telek is beépíthető, az összes építési övezetei paraméter és egyéb előírás betartásával a szomszédos telek beépíthetőségének korlátozása nélkül.
(11) Telekmegosztással építési telket úgy lehet kialakítani, hogy a telekmegosztás után keletkezett építési telek elérje az övezetben előírt kialakítható legkisebb telekterület méretet, és az építési telek minimális szélességét. Amennyiben ilyen előírás nincs, akkor az illeszkedés elve szerint kell a telekméreteket kialakítani.
(12) Telek kiegészítés abban az esetben is engedélyezhető, ha az ily módon kiegészülő telek előírás szerinti paraméterei kiegészítés után is kisebbek maradnak az övezetben előírt minimumnál, de az elcsatolással érintett telek továbbra is megfelel az övezeti előírásoknak.
(13) Konténer építmény állandó jelleggel csak gazdasági területen helyezhető el. Egyéb területen konténer, felvonulási építmény csak ideiglenes jelleggel, legfeljebb az építés idejére helyezhető el kizárólag felvonulási építményként.
(14) Az SZ – 1 jelű szabályozási tervlapon jelölt ökológiai (zöld) folyosó övezetében beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, továbbá új külszíni művelési bánya nem nyitható, távközlési-, energetikai célú magasépítmény nem helyezhető el, környezetszennyező, létesítmények (pl. szennyvíziszaptároló-, hígtrágyatároló, stb.)nem létesíthetők az övezetek védelme érdekében.
(15) Az SZ – 1 jelű szabályozási tervlapon jelölt kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, az övezetben új külszíni művelési bánya nem nyitható.
(16) Az SZ – 1 jelű szabályozási tervlapon jelölt kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, az övezetben új külszíni művelési bánya nem nyitható.
(17) Az SZ – 1 jelű szabályozási tervlapon jelölt nagyvízi meder terület övezetében (Zagyva folyó és hullámtere) új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, az övezetben új külszíni művelési bánya nem nyitható.
(18) A falusias lakóterületben a gazdasági tevékenységi célú épület épületmagassága nagyobb lehet a lakó funkciójú épület épületmagasságánál.
1.1.10. Katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményei
11. § Zagyvarékas a települések katasztrófavédelmi besorolásáról, valamint a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól szóló rendelet alapján a 2-es katasztrófavédelmi osztályba került besorolásra. Az elégséges védelmi szint biztosítása érdekében települési veszélyelhárítási terv készítendő.
1.2. RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK; 1.2.1. Beépítésre szánt építési övezetek előírásai
12. § (1) A település teljes közigazgatási területén építési telket kialakítani csak úgy szabad, hogy az a szabályozási tervben meghatározott területfelhasználásra alkalmas legyen, továbbá mérete, alakja, beépítettsége a HÉSZ - ben megadott értékeknek és a vonatkozó általános jogszabályoknak megfeleljen.
(2) Zagyvarékas Község közigazgatási területe az alábbi területfelhasználási egységekre tagozódik a településszerkezeti tervnek megfelelően:
a) Beépítésre szánt területek:
aa) Lakóterület: kisvárosias (Lk); falusias (Lf1, Lf2)
ab) Vegyes terület: településközpont vegyes terület (Vt)
ac)7 Gazdasági terület: kereskedelmi, szolgáltató (Gksz1,Gksz2, Gksz3, Gksz4, Gksz5) ipari terület (Gip)
ad) Különleges beépítésre szánt terület: (Kv, Kvm, Kmü1, Kmü2, Kszv)
b) Beépítésre nem szánt területek:
ba) Különleges beépítésre nem szánt terület: (Kbsp, Kbt, Kbv, Kben, KbB)
bb) Közlekedési és közmű – elhelyezési, hírközlési terület (Köu1, Köu2, Köu3, Köu4, Köu5, Köu6, Köu7, Kök)
bc) Zöldterület (Z)
bd) Erdőterület: gazdasági (Eg); védelmi (Ev)
be) Mezőgazdasági területek: (Má)
bf)8 Vízgazdálkodási (V1, V2, V3)
(3) Az egyes területfelhasználási egységek lehatárolását és építési övezetekre, övezetekre való felosztását a szabályozási tervlapok tartalmazzák.
(4) A szabályozási terv kötelező szabályozási jeleit csak e rendelet módosításával lehet megváltoztatni.
A. Kisvárosias lakóterület
13. § (1) Lk jelű építési övezet: szabályozási terven jelöltek szerint. (jellemzően történelmileg kialakult, aprótelkes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló elsősorban lakó rendeltetésű terület, a belterület középső részén )
a) A kisvárosias lakóterületen, a lakó rendeltetésen kívül elhelyezhető:
aa) kereskedelmi, szolgáltató
ab) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális
ac) kulturális,
ad) szállás jellegű - maximum 8 fő együttes elhelyezésével
ae) igazgatási, iroda
af) sport rendeltetést magában foglaló épület
b) Az építési övezetben a kialakítható legkisebb telekterületméret: 400 m2
c) Az építési övezet telkeinek beépítési módja: oldalhatáron álló
d) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 50 %.
e) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb épületmagassága: 4,50 m.
f) Zöldfelület legkisebb mértéke: 30 %.
g) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi rendelet szerinti lakóterület (kisvárosias) területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása. Felszín alatti víz szempontjából betartandók a fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások. Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók.
h) Az építési övezetben terepszint alatti építmény csak közműellátás céljából helyezhető el.
i) Az építési övezetben az előkert mérete: 0,00m
j) Hátsókertek kialakítandó legkisebb mérete: 0,00 m a 30,00 méter telekmélységet el nem érő telkek esetén.
k) Két, 30,00 méter telekmélységet el nem érő telekvég csatlakozásánál a melléképületek egymással tűzfalas kialakítással összeépítve helyezhetők el. A 30,00 méter távolságot az építési vonaltól kell számítani, melybe az előkert mérete nem számítandó be.
l) Saroktelek esetén a melléképületek a csatlakozó szomszédos telekhatáron egymással tűzfalasan összeépíthetők.
m) Az árvízvédelmi töltéssel érintkező hátsó telekhatár esetén a töltéslábtól számított 10,00 méteren belül épület, építmény nem helyezhető el.
n) Az építési övezetben állattartó épület nem helyezhető el.
o) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:
oa) közműbecsatlakozási műtárgy
ob) hulladéktartály – tároló
oc) kerti építmény
B. Falusias lakóterület
(2) Lf1 jelű építési övezet: szabályozási terven jelöltek szerint. (jellemzően kisebb, szabálytalan telkes falusias lakóterület, a település belterületének központi része mellett.)
a) A falusias lakóterületen- a legfeljebb egylakásos lakó rendeltetésen kívül elhelyezhető:
aa) mezőgazdaság, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú,
ab) kereskedelmi, szolgáltató
ac) szállás jellegű, maximum 6 fő együttes elhelyezésével
ad) igazgatási, iroda
ae) hitéleti, nevelési, oktatási, szociális
af) kulturális, közösségi, szórakoztató és
ag) sport rendeltetést magában foglaló épület.
b) Az építési övezetben a kialakítható legkisebb telekterületméret: 550 m2.
c) Az építési övezet telkeinek beépítési módja: oldalhatáron álló, a 18,00 m –nél szélesebb és saroktelek esetén az épület az építési helyen belül szabadonállóan is elhelyezhető.
d) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30 %.
e) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb épületmagasság: 5,00 m, Mezőgazdasági és gazdasági épület megengedett legnagyobb épületmagassága: 6,50 m lehet
f) Zöldfelület legkisebb mértéke: 40 %.
g) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi rendelet szerinti lakóterület (falusias) területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása. Felszín alatti víz szempontjából betartandók a fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások. Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók.
h) Az építési övezetben terepszint alatti építmény csak közműellátás és technológia céljából helyezhető el.
i) Az építési övezetben az előkert mérete: K (kialakult)
j) Az építési övezetben új telekalakításnál a minimális telekszélesség: 14,00 m.
k) Az építési övezetben az utcavonali telekhatártól számított 20,00 méter távolságig(lakózóna – lásd fogalom meghatározás) állattartó épület nem helyezhető el.
l) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:
la) közműbecsatlakozási műtárgy
lb) hulladéktartály – tároló
lc) kerti építmény
ld) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem
le) állat ól, állatkifutó
lf) trágyatároló, komposztáló
lg) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló
(2) Lf2 jelű építési övezet: szabályozási terven jelöltek szerint. (jellemzően nagyobb, szabályos telkes, lakóterületek a központi településrész szélén és a Vasúti Újtelep településrészen)
a) A falusias lakóterületen- a legfeljebb kétlakásos lakó rendeltetésen kívül:
aa) mezőgazdaság, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú,
ab) kereskedelmi, szolgáltató
ac) szállás jellegű, maximum 12 fő együttes elhelyezésével
ad) igazgatási, iroda
ae) hitéleti, nevelési, oktatási, szociális
af) kulturális, közösségi, szórakoztató és
ag) sport rendeltetést magában foglaló épületet is tartalmazhat.
b) Az építési övezetben a kialakítható legkisebb telekterületméret: 800 m2.
c) Az építési övezet telkeinek beépítési módja: oldalhatáron álló, a 20,00 m –nél szélesebb és saroktelek esetén az épület az építési helyen belül szabadonállóan is elhelyezhető.
d) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30 %.
e) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb épületmagasság: 5,00 m, mezőgazdasági és gazdasági épület legnagyobb épületmagassága: 7,00 m lehet
f) Zöldfelület legkisebb mértéke: 40 %.
g) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi rendelet szerinti lakóterület (falusias) területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása. Felszín alatti víz szempontjából betartandók a fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások. Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók.
h) Az építési övezetben terepszint alatti építmény csak közműellátás és technológia céljából helyezhető el.
i) Az építési övezetben az előkert mérete: 5,00 m
j) Az építési övezetben új telekalakításnál a minimális telekszélesség: 14,00 m.
k) Az építési övezetben az utcavonali telekhatártól számított 20,00 méter távolságig (lakózóna – lásd fogalom meghatározás) állattartó épület nem helyezhető el.
l) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:
la) közműbecsatlakozási műtárgy
lb) hulladéktartály – tároló
lc) kerti építmény
ld) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem
le) állat ól, állatkifutó
lf) trágyatároló, komposztáló
lg) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló
Településközpont vegyes terület
14. § (1) Vt –jelű építési övezet: Zagyvarékas belterületének központi magja, több funkciót is magában hordozó terület max. 9,00 méter középület épületmagassággal (igazgatási, művelődési, szolgáltató, stb.), lakóépület esetén 6,00 méter épületmagassággal.
a) A településközponti területen elhelyezhető épület - a lakó rendeltetésen kívül-:
aa) igazgatási, iroda
ab) kereskedelmi, szolgáltató, szállás
ac) a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges egyéb közösségi, szórakoztató
ad) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális
ae) kulturális, közösségi, szórakoztató és
af) sport rendeltetést is tartalmazhat
b) Az építési övezetben telkenként max. 2 önálló rendeltetési egység helyezhető el, egymás funkciójának zavarása nélkül.
c) Az építési övezetben kialakítható legkisebb telekterület méret: 800 m2.
d) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 60 %.
e) Az építési övezet telkeinek beépítési módja: oldalhatáron álló, a 20,00 m –nél szélesebb és saroktelek esetén az épület az építési helyen belül szabadonállóan is elhelyezhető.
f) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb épületmagasság lakóépület esetén: 6,00 m. Intézmény megengedett legnagyobb épületmagassága max. 9,00 m lehet.
g) Az építési övezetben a zöldfelület legkisebb mértéke: 20 %.
h) Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: teljes.
i) Az építési övezetben az előkert mérete: K (kialakult) az illeszkedés figyelembe vételével
j) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi rendelet szerinti vegyes területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása. Felszín alatti víz szempontjából betartandók a fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások. Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók.
k) Az építési övezetben terepszint alatti építmény csak közműellátás céljából létesíthető.
l) Az építési övezetben új telekalakításnál a minimális telekszélesség: 14,00 m.
m) Az intézményi rendeltetéshez szükséges parkoló közterületen is biztosítható az építmény 200 méteres körzetében.
n) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:
- közműbecsatlakozási műtárgy
- hulladéktartály – tároló
- kerti építmény
- építménynek minősülő zászlótartó oszlop
o) Az építési övezetben állattartó épület nem helyezhető el.
Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület
15. § (1) Gksz1 jelű építési övezet: Zagyvarékas belterületén a kisebb környezetét nem zavaró telephelyek területe, max. 7,50 méter épületmagasságú gazdasági célú létesítmények céljára.
a) Az építési övezetben elhelyezhető:
aa) környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épület
ab) környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi tevékenységi célú épület elhelyezhető
ac) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás kialakítható
b) Az építési övezetben a kialakítható legkisebb telekterületméret: 1000 m2,
c) Az építési övezet telkeinek beépítési módja: oldalhatáron álló, a 20,00 méternél szélesebb vagy saroktelek esetén az építési helyen belül szabadon állóan is elhelyezhető
d) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 40 %.
e) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb épületmagasság: 7,50 m.
f) Az építési övezetben a közüzemi közművesítettség mértéke: teljes.
g) Zöldfelület legkisebb mértéke: 30 %
h) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi rendelet szerinti szomszédos lakóterületi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása. Felszín alatti víz szempontjából betartandók a fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások. Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók.
i) Az építési övezetben az előkert mérete: K (kialakult)
j) Az építési övezetben közműellátás céljából, valamint a technológiával kapcsolatos terepszint alatti építmények helyezhetők el, az építési hely határain belül, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület mértékének megtartása mellett.
k) Melléképületek és melléképítmények közül csak az üzemeltetéshez és a technológiához szükséges építmények helyezhetők el.
l) A kereskedelmi, szolgáltató építményekhez szükséges személygépkocsi parkoló igény a közterületen is biztosítható a telkek 100,00 m –es körzetében.
(2) Gksz2 jelű építési övezet: Zagyvarékas peremterületén a környezetét nem zavaró telephely területe, max. 9,00 méter épületmagasságú gazdasági célú létesítmények céljára.
a) Az építési övezetben elhelyezhető:
aa) környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épület
b) Az építési övezetben a kialakítható legkisebb telekterületméret: 1000 m2,
c) Az építési övezet telkeinek beépítési módja: szabadonálló.
d) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 40 %.
e) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb épületmagasság: 9,00 m., technológiával igazolt esetben ennél nagyobb épületmagasságú műtárgy is elhelyezhető.
f) Az építési övezetben a közüzemi közművesítettség mértéke: teljes.
g) Zöldfelület legkisebb mértéke: 40 % Telken belüli zöldfelület 50 %-án háromszintű, gyep és 40 db cserje/150m2 és 1 db nagy lombkoronájú fa/150m2növényzet telepítendő. Telken belül a telek tulajdonosának, kezelőjének a telek beépítéséig 20,00m szélesség alatti védőfásítást kell kialakítani, és fenntartani a telken belül a szabályozási terven feltüntettek szerint.
h) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi rendelet szerinti szomszédos lakóterületi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása. Felszín alatti víz szempontjából betartandók a fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások. Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók.
i) Az építési övezetben az előkert mérete: K (kialakult)
j) Az építési övezetben közműellátás céljából, valamint a technológiával kapcsolatos terepszint alatti építmények helyezhetők el, az építési hely határain belül, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület mértékének megtartása mellett.
k) Melléképületek és melléképítmények közül csak az üzemeltetéshez és a technológiához szükséges építmények helyezhetők el.
(3) Gksz3 jelű építési övezet: Zagyvarékas Vasúti Újtelep területén lévő gazdasági terület
a) Az építési övezetben elhelyezhető:
aa)környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épület
b) Az építési övezetben a kialakítható legkisebb telekterületméret: 1000 m2,
c) Az építési övezet telkeinek beépítési módja: szabadonálló.
d) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 40 %.
e) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb épületmagasság: 7,50 m.
f) Az építési övezetben a közüzemi közművesítettség mértéke: teljes
g) Zöldfelület legkisebb mértéke: 40 %
h) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi rendelet szerinti gazdasági területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása. Felszín alatti víz szempontjából betartandók a fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások. Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandó.
i) Az építési övezetben az előkert mérete: 5,00 m
j) Az építési övezetben közműellátás céljából, valamint a technológiával kapcsolatos terepszint alatti építmények, valamint pince, tároló helyezhetők el, az építési hely határain belül, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület mértékének megtartása mellett.
k) Melléképületek és melléképítmények közül csak az üzemeltetéshez és a technológiához szükséges építmények helyezhetők el.
(4) Gksz4 jelű építési övezet: Zagyvarékas külterületén tervezett gazdasági terület
a) Az építési övezetben elhelyezhető:
aa)környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épület
b) Az építési övezetben a kialakítható legkisebb telekterületméret: 5000 m2,
c) Az építési övezet telkeinek beépítési módja: szabadonálló.
d) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30 %.
e) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb épületmagasság: 12,00 m.
f) Az építési övezetben a közüzemi közművesítettség mértéke: részleges
g) Zöldfelület legkisebb mértéke: 40 %
h) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi rendelet szerinti gazdasági területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása.Felszín alatti víz szempontjából betartandók a fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások. Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandó.
i) Az építési övezetben közműellátás céljából, valamint a technológiával kapcsolatos terepszint alatti építmények helyezhetők el, az építési hely határain belül, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület mértékének megtartása mellett.
j) Melléképületek és melléképítmények közül csak az üzemeltetéshez és a technológiához szükséges építmények helyezhetők el.
(5)9 Gksz5 jelű építési övezet: Zagyvarékas külterületén tervezett kisebb gazdasági terület
a) Az építési övezetben elhelyezhető:
aa) környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági és kereskedelmi tevékenységi célú épület
ab) szociális épület, ömlesztett anyagok tárolására alkalmas műtárgy
b) Az építési övezetben a kialakítható legkisebb telekterületméret: 2000 m2,
c) Az építési övezet telkeinek beépítési módja: szabadon álló.
d) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 50 %.
e) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb épületmagasság: 6,00 m.
f) Az építési övezetben a közüzemi közművesítettség mértéke: teljes
g) Zöldfelület legkisebb mértéke: 20 %
h) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi rendelet szerinti gazdasági területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása. Felszín alatti víz szempontjából betartandók a fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások. Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandó.
i) Az építési övezetben közműellátás céljából, valamint a technológiával kapcsolatos terepszint alatti építmények helyezhetők el, az építési hely határain belül, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület mértékének megtartása mellett.j) Melléképületek és melléképítmények közül csak az üzemeltetéshez és a technológiához szükséges építmények helyezhetők el.
j) Melléképületek és melléképítmények közül csak az üzemeltetéshez és a technológiához szükséges építmények helyezhetők el.
Ipari (egyéb ipari) terület
16. § (1) Gip jelű építési övezet: a szabályozási terven feltüntetettek szerint. (Zagyvarékas külterületén meglévő egyéb iparterület)
a) Az építési övezetben elhelyezhető:
aa) az ipar, energiaszolgáltatás és a településgazdálkodás építményei
b) Az építési övezetben kivételesen elhelyezhető:
ba) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások
c) Az építési övezetben a kialakítható legkisebb telekterületméret: 3000 m2
d) Az építési övezet telkeinek beépítési módja: szabadonálló.
e) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 40 %.
f) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb épületmagasság: 9,50 m. A technológiához tartozó toronyszerű műtárgyak kivételével (pl. siló, kémény, tartály, stb.)
g) Az építési övezetben a közüzemi közművesítettség mértéke: részleges.
h) Zöldfelület legkisebb mértéke: 25 %
i) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi rendelet szerinti gazdasági területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása. Felszín alatti víz szempontjából betartandók a fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások. Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók.
j) Az építési övezetben közműellátás céljából, illetve a technológiával kapcsolatos terepszint alatti építmények helyezhetők el, az építési hely határain belül, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület mértékének megtartása mellett.
k) Kiegészítő épületek és melléképítmények közül csak az üzemeltetéshez és a technológiához szükséges építmények helyezhetők el.
l) Gépjárművek elhelyezését saját telken belül kell biztosítani.
Különleges terület
17. § (1) A beépítésre szánt különleges területeket a szabályozási terv az alábbi jelű építési övezetekbe sorolja:
(2) Kv jelű építési övezet: a szabályozási terven feltüntetettek szerint. (Települési vízmű területe)
a) A területen a vízmű rendeltetésnek megfelelő, üzemeltetéshez szükséges épületek és kiszolgáló építmények helyezhetők el.
b) Az építési övezetben kialakítható legkisebb telekterületméret: 1 000 m2.
c) Az építési övezet telkének beépítési módja: szabadonálló.
d) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30%.
e) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb épületmagasság: K (kialakult)
f) Az építési övezetben a közüzemi közművesítettség mértéke: teljes.
g) Zöldfelület legkisebb mértéke: 50%.
h) Az építési övezetben terepszint alatti létesítmények közül csak a rendeltetésnek megfelelő, üzemeltetéshez szükséges építmények, műtárgyak helyezhetők el.
i) Az építési övezetben az üzemeltetéshez szükséges műtárgyak elhelyezhetők.
j) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:
ja) közmű becsatlakozási
jb) hulladéktartály-tároló,
k) A telken belüli zöldfelület folyamatos fenntartásáról az üzemeltetőnek kell gondoskodni
l) A vízbeszerzési területek (vízműkutak) 10,00 méteres sugarú védőtávolságán belül (hidrogeológiai védőidom) mindenfajta építési tevékenység tilos.
(3) Kvm jelű építési övezet: a szabályozási terven feltüntetettek szerint. (Gátőrházak területe)
a) A területen a gátőrház és vízrendezés, árvízvédelem rendeltetésnek megfelelő, üzemeltetéshez szükséges épületek és kiszolgáló építmények helyezhetők el.
b) Az építési övezetben kialakítható legkisebb telekterületméret: 2 000 m2.
c) Az építési övezet telkének beépítési módja: szabadonálló.
d) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30%.
e) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb épületmagasság: 6,00 méter, a technológiához szükséges műtárgyak kivételével
f) Az építési övezetben a közüzemi közművesítettség mértéke: részleges
g) Zöldfelület legkisebb mértéke: 50%.
h) Az építési övezetben terepszint alatti létesítmények közül csak a rendeltetésnek megfelelő, üzemeltetéshez szükséges építmények, műtárgyak helyezhetők el.
i) Az építési övezetben az üzemeltetéshez szükséges műtárgyak elhelyezhetők.
j) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:
ja) közmű becsatlakozási
jb) hulladéktartály-tároló,
jc) kerti építmény
jd) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem
je) állat ól, állatkifutó
jf) trágyatároló, komposztáló
jg) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló
k) A telken belüli zöldfelület folyamatos fenntartásáról az üzemeltetőnek kell gondoskodni
(4) Kmü1 jelű építési övezet: a szabályozási terven feltüntetettek szerint. (külterületi mezőgazdasági üzemi, állattartó telepek területe)
a) A területen a rendeltetésnek megfelelő, a funkcióhoz szükséges épületek és kiszolgáló építmények helyezhetők el. Az új állattartó építmények korszerű technológiával létesítendők. Az építési övezetben a tulajdonos vagy üzemeltető részére szolgálati lakás elhelyezhető.
b) Az építési övezetben kialakítható legkisebb telekterületméret: 5000 m2.
c) Az építési övezet telkének beépítési módja: szabadonálló.
d) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 40%.
e) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb épületmagasság: 16,00 m.
f) Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: részleges.
g) Zöldfelület legkisebb mértéke: 30%.
h) Az építési övezetben minden terepszint alatti építmény elhelyezhető.
i) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:
ia) hulladéktartály-tároló
ib) közműpótló műtárgy
ic) állat ól, állatkifutó
id) trágyatároló, komposztáló
ie) siló
(5) Kmü2 jelű építési övezet: a szabályozási terven feltüntetettek szerint. (külterületi mezőgazdasági üzemi, állattartó telepek területe)
a)10 Az építési övezetben a mezőgazdasági termeléshez, állattenyésztéshez szükséges építmények, továbbá a mezőgazdasággal kapcsolatos termékfeldolgozás építményei helyezhetők el. Az építési övezetben a tulajdonos részére lakóépület elhelyezhető.
b)11 Az építési övezetben kialakítható legkisebb telekterületméret: 3000 m2.
c) Az építési övezet telkének beépítési módja: szabadonálló.
d)12 Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 40%.
e)13 Az építési övezetben a megengedett legnagyobb épületmagasság: 6,00 m, technológiával igazolt esetben ennél nagyobb épületmagasságú műtárgy is elhelyezhető.
f)14 Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: teljes.
g)15 Zöldfelület legkisebb mértéke 40%. Telken belül a telek tulajdonosának, kezelőjének a telek beépítéséig 1 fasor védőfásítást kell kialakítani a mezőgazdasági területtel határos telek mellett, mely fasor a kapubejáró érdekében megszakítható.
h) Az építési övezetben terepszint alatti építmény technológiai célból elhelyezhető.
i) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:
ia) hulladéktartály-tároló
ib) közműpótló műtárgy
ic) állat ól, állatkifutó
id) trágyatároló, komposztáló
ie) siló
(6) Kszv jelű építési övezet: a szabályozási terven feltüntetettek szerint. (külterületi ipari üzem szennyvíztisztító telepe)
a) Az építési övezetben az ipari szennyvíztiszítóhoz kapcsolódó épületek, építmények helyezhetők el.
b) Az építési övezetben kialakítható legkisebb telekterületméret: K (kialakult).
c) Az építési övezet telkének beépítési módja: szabadonálló.
d) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30%.
e) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb épületmagasság: 6,00 m, technológiával igazolt esetben ennél nagyobb épületmagasságú műtárgy is elhelyezhető.
f) Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: teljes
g) Zöldfelület legkisebb mértéke: 40%.
h) Az építési övezetben terepszint alatti építmény technológiai célból elhelyezhető.
i) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:
ia) hulladéktartály-tároló
ib) közműbecsatlakozó műtárgy
1.2.2. Beépítésre nem szánt övezetek előírásai; Különleges terület
18. § (1) A különleges, beépítésre nem szánt területek Zagyvarékas közigazgatási területén a sportpálya, a temető, a vásártér, a megújuló energiahasznosítási területek.
(2) A különleges, beépítésre nem szánt, sportpálya területet a terv a Kbsp–jelű övezetbe sorolja.
a) A (2) bekezdésben jelölt övezetben elhelyezhető:
aa) A rendeltetésnek megfelelő, üzemeltetéshez szükséges építmények, épületek, megengedett legnagyobb beépítettsége: 5%.
b) Sportépítmény építése esetén a megengedett legnagyobb épületmagasság: 7,50 m.
c) A telekterületméret: K (kialakult)
(3) A különleges, beépítésre nem szánt, temető területet a terv a Kbt– jelű övezetbe sorolja.
a) A (3) bekezdésben jelölt övezetben elhelyezhető:
a) A rendeltetésnek megfelelő, üzemeltetéshez szükséges építmények, megengedett legnagyobb beépítettsége: 5%.
b) Temetőkápolna, ravatalozó építése esetén a megengedett legnagyobb épületmagasság: 10,00 m.
c) A telekterületméret: K (kialakult)
(4) A különleges, beépítésre nem szánt, vásártér területet a terv a Kbv– jelű övezetbe sorolja.
a) A (4) bekezdésben jelölt övezetben elhelyezhető:
aa) A rendeltetésnek megfelelő, üzemeltetéshez szükséges építmények, megengedett legnagyobb beépítettsége: 3%.
b) Szociális épület, iroda építése esetén a legnagyobb épületmagasság: 4,00 m.
c) A telekterületméret: K (kialakult)
(5) A különleges, beépítésre nem szánt, megújuló energiahasznosítási (napelempark) területet a terv a Kben – jelű övezetbe sorolja.
a) Az (5) bekezdésben jelölt övezetben elhelyezhető:
aa) A rendeltetésnek megfelelő, üzemeltetéshez szükséges építmények, épületek, legfeljebb a terület 5% -áig.
b) Az övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság: 6,50 m
c) Az övezetben a kialakítható legkisebb telekterület méret: 10 000 m2
(6) A különleges, beépítésre nem szánt, nyersanyag – kitermelés (bánya), nyersanyag – feldolgozás céljára szolgáló területet a terv a KbB – jelű övezetbe sorolja.
a) Az övezetben elhelyezhető a rendeltetésnek megfelelő, üzemeltetéshez szükséges építmények, épületek, legfeljebb a terület 5% -áig.
b) Az övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság: 8,50 m
c) Az övezetben a kialakítható legkisebb telekterület méret: 3 000 m2
Közlekedési és közműterület
19. § (1) Közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület Zagyvarékas közigazgatási területén az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) – a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgáló területek.
(2) Az általános közlekedési és közműterületet a szabályozási terv KÖu– jelű övezetekbe sorolja.
a) A (2) bekezdésben jelölt övezetben elhelyezhető: közlekedést kiszolgáló, a területet igénybevevők ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, továbbá ezen épületeken belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás rendeltetést tartalmazhat.
b) Az övezetben épület a kapcsolódó területfelhasználással azonos közművesítettség esetén létesíthető.
(3) A közutak építési (szabályozási) szélességén belül a (2) a) – ban meghatározottakon túl, utcabútorok elhelyezhetők, illetve utcafásítás (növényzet) telepíthető.
(4) A tervezett közlekedési területeket, létesítményeket, azok szabályozási szélességeit a szabályozási terv tartalmazza.
(5) Szabályozási tervlapokon jelölt utcanyitások, útszélesítések, átkötések, telkekre vonatkozó területi igénybevétele a digitális tervállományon mérhető.
(6)16 Az (2) bekezdés szerinti terület sajátos használata, rendeltetése szerint Zagyvarékason az alábbiakra tagozódik:
a) KÖu-1: 32. számú (Hatvan – Szolnok) országos főút települési szakasza,
b) KÖu-2: 32135 jelű bekötőút települési szakasza,
c) KÖu-3: meglévő gyűjtőutak területe,
d) KÖu-4: meglévő és tervezett kiszolgálóutak területe,
e) KÖu-5: tervezett külterületi főfeltáró utak területe,
f) KÖu-6: tervezett gyorsforgalmi út területe, tervezett szabályozási szélesség: 40,00 méter,
g) KÖu-7: kerékpárutak, tervezett kerékpárutak területei, tervezett szabályozási szélesség: 3,00 méter,
h) KÖk: vasútvonal területe, meglévő vasúti fővonal (120.a jelű Budapest Keleti – Szolnok – Lökösháza) viszonylatban, valamint tervezett nagysebességű vasútvonal.
(7) A közlekedési területek szabályozási szélességét a terv szerint biztosítani kell. Mellettük csak akkor és úgy szabad építményt elhelyezni, amennyiben annak esetleges védőövezete sem érinti korlátozóan az út használati értékét.
(8) Külterületi mező- és erdőgazdasági (üzemi) utak, dűlőutak esetén az út szélétől mért 15 - 15 m-en belül építmény nem helyezhető el.
(9) Az igazgatási területen az építmények (épületek) normatívák szerinti parkoló igényét telken belül kell biztosítani.
(10) Az országos és gyűjtő utakat kétirányú járműforgalomra alkalmas útburkolattal és a belterületen, illetőleg beépítésre szánt területek melletti szakaszokon kétoldali járdával kell ellátni. A kiszolgáló utakat egy- vagy kétirányú járműforgalomra alkalmas útburkolattal és legalább egyoldali járdával kell kiépíteni. Területükön szegélymentén elhelyezhetők az út menti építmények közforgalmú gépkocsiparkolói.
(11) Települési kiszolgáló és gyűjtőutak esetén amennyiben az útpálya szélessége és forgalomtechnikai adatok lehetővé teszik, kerékpársáv kialakítható.
(12) Szabályozási tervlapokon jelölt utcanyitások, útszélesítések, átkötések, telkekre vonatkozó területi igénybevétele a digitális tervállományon mérhető.
(13) A terv közlekedési és közműterületei közterületnek minősülnek.
(14)17 Közmű és hírközlési vonalas létesítmény belterületen csak közterületen helyezhető el, külterületen a hálózati infrastruktúrák és külterületi vezetékek biztonsági sávját a vonatkozó jogszabályok szerint kell kialakítani. Átjátszó állomás, mobil hírközlő torony önállóan belterületen nem helyezhető el.
Zöldterület
20. § (1) Zöldterület Zagyvarékason a szabályozási terven feltüntetettek szerint jelölt közpark, díszpark és játszótér területek.
(2) A meglévő és tervezett zöldterületeket a szabályozási terv Z jelű övezetbe sorolja.
a) A Z –jelű övezetben elhelyezhető:
aa) a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (gyermekjátszószerek, sportolást szolgáló pályák, stb.)
ab) a területen utcabútorok, műalkotások, térplasztikák, szökőkút elhelyezhetők
b) Az övezetben kivételesen elhelyezhető:
ba) a terület fenntartásához szükséges épület
bb) vendéglátó épület
bc) szabadtéri színpad
bd) nyilvános illemhely
c) Az övezetben épület a kapcsolódó területfelhasználással azonos közművesítettség esetén létesíthető.
d) Az övezetben építmény maximum 2% beépítettséggel helyezhető el.
e) A közparkot úgy kell kialakítani, hogy kerekesszékkel és gyermekkocsival megközelíthető és használható legyen.
f) A közparknak közútról közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.
g) Az övezet területein közhasználat elől elzárt rész nem alakítható ki.
Erdőterület
21. § (1) Az erdőterületeket a szabályozási terv az alábbi jelű övezetekbe sorolja:
Gazdasági célú erdőterület
(2) Eg jelű övezet: a közigazgatási területen erdőgazdálkodási célú erdőterületek.
a) Az övezetben a 100.000 m2-t meghaladó területnagyságú telken a terület rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el, megengedett legnagyobb beépítettsége: 0,5%.
b) Az övezetben épület csak a nem erdő művelési ágban létesíthető.
c) Az övezetben a maximális épületmagasság: 7,50 m, ez alól kivételt az erdő- és vadgazdasági tevékenységhez szükséges építmények (pl. magasles) technológiai okból legfeljebb kétszeres magasságú lehet.
Védelmi célú erdőterület
(3) Ev jelű övezet: a közigazgatási területen az ártéren lévő védelmi célú erdőterület.
a) Az övezetben épület, építmény nem helyezhető el.
Mezőgazdasági terület
22. § (1) A mezőgazdasági terület Zagyvarékason a szabályozási terven feltüntetettek szerint került kijelölésre.
(2) A mezőgazdasági övezetek földrészletei a növénytermesztési, az állattartás, állattenyésztési és halászat továbbá ezekkel kapcsolatos saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmények helyezhetők el.
(3) Az övezetben épület, építmény csak szabadonállóan helyezhető el. Legalább 10 m mélységű előkertet és a szomszédos telekhatártól minimum 6 méter oldaltávolságot kell biztosítani.
(4) Az övezetben birtokközpont kialakítható a hatályos jogszabályoknak megfelelően.
(5) A mezőgazdasági területet a szabályozási terv az alábbi jelű övezetekbe sorolja:
a) Má jelű általános mezőgazdasági terület, szántó és gyep művelési ág
Általános mezőgazdasági terület
23. § Má jelű övezet: Zagyvarékason a külterületi mezőgazdasági szántó művelési ág területei.
a) Az övezetben elhelyezhető lakó (tanya) épület max. 4,50 m épületmagassággal, továbbá állattartó épület, mezőgazdasági termény és géptároló, fóliasátor, stb. technológia függvényében max. 7,50 m épületmagassággal.
b) A mezőgazdasági terület 1500 m2-t meghaladó telkén építmény 3 %-os beépítettséggel helyezhető el.
c) Lakóépület 6000 m2 telekterület felett helyezhető el, maximum 5 % beépítettséggel.
d) Az övezetben a közművesítettség mértéke: hiányos.
e) Az övezet területén birtokközpont alakítható a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően.
Vízgazdálkodási terület
24. § (1) A vízgazdálkodási terület Zagyvarékason a Szabályozási terven feltüntetettek szerint került kijelölésre.
(2) Az övezetben a vízfolyások medre, partja, hullámtere tartoznak. Az övezetben a vízgazdálkodással kapcsolatos terület felhasználásnak megfelelő létesítmények helyezhetők el.
(3) A vízfolyások, vízmedrek területét érintő beavatkozások vízjogi engedély alapján végezhetők, természetvédelemmel érintetz terület esetén az illetékes természetvédelmi szakhatóság egyetértésével.
(4) A vízgazdálkodási területet a szabályozási terv az alábbi jelű övezetekbe, alövezetekbe sorolja:
(5) V1 – jelű alövezet: A Zagyva folyó és hullámterének területe, mely az MTrT alapján az ökológiai (zöld) folyosó övezetébe, tájképvédelmi terület övezetébe valamint nagyvízi meder övezetébe esik.
a) Árvízvédelmi töltés mentett oldali és vízoldali 10,00 méteres védősávjában, valamint a mederéltől számított 10,00 méteren belül építmény nem létesíthető.
b) Az alövezet területéből beépítésre szánt terület nem alakítható ki, mind az ökológiai folyosó, mind a nagyvízi meder védelme érdekében.
c) Az alövezet területén nem védelmi célú művelési ág változtatás nem engedélyezett.
d) Az alövezetben átjátszó tornyok, toronyszerű építmények nem létesíthetők.
e) Az alövezetben mindennemű építési tevékenység az illetékes vízügyi hatóság engedélye alapján végezhető.
(6) V2 – jelű övezet: Jelentősebb öntöző- és belvízelvezető csatornák területei.
a) Az öntöző és belvízcsatornák partéltől mért 3,00 – 3,00 méter széles fenntartási sávja a külterületen csak gyepként, rétként, legelőként alakítható ki.
b) Az övezetben építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban meghatározottak alapján lehet.
c) Az övezetben mindennemű építési tevékenység az illetékes vízügyi hatóság engedélye alapján végezhető.
(7)18 V3 – jelű övezet: árvízvédelmi töltés
Az övezetben mindennemű építési tevékenység az illetékes vízügyi hatóság engedélye alapján végezhető.
1.3. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK; Hatályba lépés
25. § (1) Jelen rendelet és a rendelet mellékletét képező szabályozási tervlapok a jóváhagyását követő 30. napján lép hatályba. Jelen rendelet előírásait a hatályba lépést követően indított engedélyezési eljárásoknál kell alkalmazni.
(2) E rendelet 2019. június 12-én lép hatályba, ezzel egyidejűleg a Helyi Építési Szabályzatról szóló 1/2007 (I. 26.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.
1.a. melléklet20
1.b. melléklet21
1.c. melléklet22
Az 1. § (2) bekezdése a Zagyvarékas Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. Az 1. § (2) bekezdése a Zagyvarékas Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (VIII. 16.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 7. § (3) bekezdését a Zagyvarékas Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (VI. 1.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 7. § (4) bekezdését a Zagyvarékas Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (VI. 1.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 9. § (4) bekezdése a Zagyvarékas Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (V. 11.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (5) bekezdését a Zagyvarékas Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (V. 11.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be.
A 10. § (7) bekezdése a Zagyvarékas Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2022. (XI. 3.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 12. § (2) bekezdés a) pont ac) alpontja a Zagyvarékas Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (VIII. 16.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 12. § (2) bekezdés b) pont bf) alpontja a Zagyvarékas Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (VI. 1.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 15. § (5) bekezdését a Zagyvarékas Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (VIII. 16.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
A 17. § (5) bekezdés a) pontja a Zagyvarékas Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (VIII. 16.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 17. § (5) bekezdés b) pontja a Zagyvarékas Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (VIII. 16.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 17. § (5) bekezdés d) pontja a Zagyvarékas Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (VIII. 16.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 17. § (5) bekezdés e) pontja a Zagyvarékas Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (VIII. 16.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 17. § (5) bekezdés f) pontja a Zagyvarékas Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (VIII. 16.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 17. § (5) bekezdés g) pontja a Zagyvarékas Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (VIII. 16.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 19. § (6) bekezdése a Zagyvarékas Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 19. § (14) bekezdése a Zagyvarékas Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (V. 11.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 24. § (7) bekezdését a Zagyvarékas Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (VI. 1.) önkormányzati rendelete 3. § (3) bekezdése iktatta be.
Az 1. melléklet a Zagyvarékas Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (VI. 1.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Zagyvarékas Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (VIII. 16.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
Az 1.a. melléklet a Zagyvarékas Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1.a. mellékletet a Zagyvarékas Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (VIII. 16.) önkormányzati rendelete 6. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 1.b. melléklet a Zagyvarékas Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (VI. 1.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1.b. melléklet a Zagyvarékas Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1.b. mellékletet a Zagyvarékas Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (VIII. 16.) önkormányzati rendelete 6. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 1.c. melléklet a Zagyvarékas Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 3. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1.c. mellékletet a Zagyvarékas Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (VIII. 16.) önkormányzati rendelete 6. § c) pontja hatályon kívül helyezte.