1. § (1) E rendelet (továbbiakban: HÉSZ) hatálya Veresegyház Város közigazgatási területére terjed ki.

(2) A HÉSZ hatálya alá tartozó területen területet használni, építmény elhelyezésére felhasználni, telket alakítani, építés alapjául szolgáló tervet elkészíteni, építményt építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, elmozdítani vagy lebontani, továbbá az építmény rendeltetését megváltoztatni, valamint ezekre az építési munkákra hatósági engedélyt adni, az általános érvényű országos jogszabályok és helyi vonatkozó egyéb előírások betartása mellett kizárólag a HÉSZ és mellékletei együttes alkalmazásával szabad.

(3) A HÉSZ mellékletei a HÉSZ szerves részét képezik, ezért azok módosítása csak a HÉSZ módosítására vonatkozó jogszabályoknak megfelelően lehetséges. A függelékek nem képezik a HÉSZ részét, ezért azok tartalma a HÉSZ-től függetlenül változtatható.

(4)¹² A HÉSZ melléklete az RM-3 számú melléklet: Szabályozási terv 3. módosítása (továbbiakban: SZT-3; összesen 3 szelvény; szelvényszámok: SZT-3m/1, SZT-3m/2, SZT-3m/3) és az SZM-3m számú melléklet. (Az Étv. 28. § (1) bekezdése szerint rehabilitációra kijelölt területek)

(5) A HÉSZ függelékei:

2. § A HÉSZ alkalmazásában:

3. § (1) Közterület csak a szabályozási terv szerint alakítható (szabályozható) ki, vagy szüntethető meg.

(2) A jogszabályokban előírt legkisebb szabályozási szélességet el nem érő közutak esetén mintakeresztszelvény segítségével kell megállapítani a szükséges közművek fektetési helyét, egymástól való távolságát és az út keresztmetszeti kialakítását (pl. útfelületek, járdák, zöldsávok).

4. § (1) A földmozgatással járó építési-, rendezési tevékenység (tereprendezés, alapozás, előkészítés) végzése során:

(2) A pincék, pincerendszerek feltöltésére (visszatöltésre) szennyezett anyag, talaj nem használható.

5. § (1) Ha a szennyvíz közcsatornába nem vezethető, akkor zárt szennyvíztároló vagy egyedi szennyvíztisztító berendezés létesíthető.

(2) Felszíni víztől, vagy ivóvíz nyerőhelytől számított 100 m-en belül trágyatároló nem létesíthető.

(3) Az OTrT szerinti országos vízminőség-védelmi terület övezetével érintett területen belül:

6. § A település területén a kommunális hulladék szervezett gyűjtését és elszállítás, valamint a szelektív hulladékgyűjtést, az Önkormányzat által megbízott szervezetnek, vállalkozásnak kell végezni, az Önkormányzat hulladékgazdálkodással foglakozó rendeletének megfelelően.

7. § (1) Az országos közutak külterületi szakaszainak mentén a jogszabályokkal összhangban a 10. § (2) bekezdésében meghatározott védősávot kell biztosítani. A védősávot csak a vonatkozó jogszabályokban rögzített esetekben és módon lehet felhasználni.

(2) Az országos közforgalmú vasútvonal mentén a jogszabályokkal összhangban a 10. § (8) bekezdésében meghatározott védősávot kell biztosítani. A védősávot csak a vonatkozó jogszabályokban rögzített esetekben és módon lehet felhasználni.

8. § (1) A közműlétesítmények és a közműhálózatok nyomvonalai mentén az SZT-n ábrázolt, és az egyes ágazati előírásokban meghatározott mértékű védősávokat biztosítani kell.

(2) A védősávokon belül csak az ágazati előírásokban meghatározott módon és az adott közmű üzemeltetőjének, továbbá az érintett szakhatóság külön engedélyével lehet engedélyköteles tevékenységet folytatni.

9. § (1) A robbantó tér (Erdőkertes EOV Y=672804; X=257529) körüli 500 m távolságon belül építményt elhelyezni, továbbá bányát nyitni nem lehet.

(2) Az Erdőkertes 044/44 hrsz-ú gyakorlótér védőterületén belül a gyakorlótér határától mért:

(3) A védőterületeken belüli szabályoktól eltérni kiemelt nemzetgazdasági érdek, vagy kiemelt településrendezési érdek miatt az érintett honvédelmi hatóság hozzájárulása esetén lehet.

10. § (1) Az országos úthálózat részét képező utaknál a tervezett belterületet elkerülő főút védőtávolsága az úttengelytől 100 – 100 m, a 2102 jelű út külterületi szakaszán a védőtávolság 50 -50 m, amelyen belül építmények elhelyezéséhez a közútkezelő hozzájárulása szükséges.

(2) A külterületi önkormányzati utak (mező- és erdőgazdasági üzemi utak, dűlőutak) esetén az út tengelyétől mért 15-15 m-en belül épület, építmény nem helyezhető el.

(3) A tervezett közutak kiépítéséhez legalább a jogszabályok szerinti szabályozási szélességek biztosítandók, ennél kisebb szabályozási szélességet alkalmazni csak szabályozási terv keretei között készülő, az adottságokhoz alkalmazkodó méretezés alapján lehet. A HÉSZ-ben biztosított kötelező eltérés kiszolgáló utaknál:

(4) A közforgalom elől el nem zárt magánutak műszaki kialakításánál a közforgalmú utakra érvényes előírások szerint kell eljárni.

(5) A közforgalom elől elzárt magánút esetében a magánutak kialakítása, fenntartása és üzemeltetése során a kiszolgált összes telek vonatkozásában folyamatosan érvényesítendő a tűz- és életvédelem, valamint a vagyon és a közszolgáltatások biztonsága. A közforgalom elől elzárt magánút mindenkori tulajdonosa a magánút rendeltetésszerű használatát nem korlátozhatja az adott út által feltárt telkek tulajdonosainak a tulajdonukhoz fűződő használati jogaira vonatkozóan, azaz a magánúttal feltárt telkeknél folyamatosan biztosítandó a telkek megközelíthetősége a tulajdonosok számára.

(6) Az igazgatási területen az építmények (épületek) normatívák szerinti parkoló igényét telken belül kell biztosítani.

(7) Az országos közforgalmú vasútvonal mentén 50 m széles védősávot kell biztosítani, amelyen belül csak a kezelő hozzájárulásával helyezhető el építmény.

11. § (1) A meglévő és a tervezett közüzemű hálózatok és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti közmű-védőtávolságai (biztonsági övezetei) számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérni csak az ágazati előírások betartásával lehet.

(2) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közhálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni.

(3) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani.

(4) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor

12. § A településen építés vagy rendeltetés megváltoztatása akkor lehetséges, ha a használatbavételig érvényesül, hogy:

13. § (1) Új közüzemi ivóvízhálózat csak a közüzemi szennyvízcsatorna hálózattal együtt építhető.

(2) Beépítésre nem szánt területen, ha a telek vezetékes vízellátással rendelkezik, és a közcsatorna hálózat rendelkezésre áll, vagy kiépítésre kerül, közműpótló nem létesíthető.

14. § (1) Beépítésre szánt területen és a turisztikai célú beépítésre nem szánt területen is építeni csak a legkésőbb a használatbavételig történő teljes közműellátás biztosításával lehet.

(2) Beépítésre nem szánt területen állandó emberi tartózkodásra alkalmas új épületet építeni csak a szennyvíz környezet károsítás nélküli kezelésének megoldásával lehet. Ennek megfelelően, ha

(3) Beépítésre nem szánt területen állandó emberi tartózkodásra nem alkalmas új épület közműellátásának kiépítése nem szükséges.

(4) Közműpótló, zárt tároló medence csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó megközelíthetőségére a megfelelő (paraméterű és kiépítettségű) közhálózati útkapcsolat biztosított.

(5) A közüzemű szennyvízátemelő műtárgy védőtávolság igénye:

(6) Lakó-, településközpont vegyes, intézményi, különleges építési övezetbe sorolt telken a közüzemű szennyvízátemelő műtárgy védőtávolságán belül új épületet építeni csak a műtárgy védőtávolság okozta korlátozásának megszüntetését követően lehet. Ebben az esetben:

15. § (1) Vízgazdálkodási feladatok (mederkarbantartása) céljára a karbantartó sávot szabadon kell hagyni.

(2) A csapadékvíz elvezetésére elválasztott rendszerű vízelvezetést kell kiépíteni.

(3) Ha a csapadékvíz elvezető hálózat vagy a befogadó a telken keletkezett vizeket elvezetni nem tudja, akkor a csapadékvizet telken belül kell visszatartani, és csak késleltetve, fékezetten lehet a közhálózatba vezetni.

(4) A vízvisszatartás mértékét a befogadó kapacitásához kell igazítani. Amennyiben a befogadói kapacitás nem meghatározható, 50 m² burkolt felületenként 1 m³ esővíztároló (ciszterna) kialakítása szükséges.

(5) A telekhatárra épített épületek ereszcsatornáit, valamint a telkekről a csapadékvíz kivezetést csak terepszint alatt szabad az utcai vízelvezető hálózatba vezetni.

(6) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsibehajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják, ezért az átereszt úgy kell kialakítani, hogy

(7) A nyílt árok fenekét a szint- és medertartás, valamint a karbantarthatóság figyelembevételével kell kialakítani.

(8) A legalább 0,5%-nál nagyobb esésű árkot teljes keresztmetszetében burkolni kell.

16. § (1) A beépítésre szánt területén új villamosenergia elosztóhálózat építés csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető.

(2) A beépítésre szánt területén üzemelő föld feletti elosztóhálózat rekonstrukciója föld feletti kivitelezéssel is megoldható, ha az helyben oszlop cserét, a meglevő oszlophoz képest 5 m-en belüli áthelyezést igényel. Egyéb esetben a hálózatépítés már új építésnek minősül, amelyre az új építésre vonatkozó ágazati előírásokat kell figyelembe venni.

(3) Beépítésre nem szánt területen – erdőterület kivételével – egy oldali közösen igénybevett oszlopsoron kell a villamosenergia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre – közvilágítási igény felmerülése esetén – a közvilágítást szolgáló lámpafejeket is el kell helyezni.

(4) Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadálya esetén az új hálózatot csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető.

(5) Erdőterületen föld feletti hálózatépítés csak akkor lehetséges, ha az nem igényel erdőirtást. Ha föld feletti hálózat kiépítése miatt erdőirtás válna szükségessé, akkor a hálózatot fakivágás nélkül, úthálózat mentén, vagy földalatti telepítéssel lehet építeni.

(6) Villamosenergia ingatlan-bekötést beépítésre szánt területen csak földalatti csatlakozás kiépítésével lehet kivitelezni.

17. § Közcélú, megújuló energiahordozó hasznosítású energiatermelés csak olyan beépítésre szánt gazdasági vagy különleges, illetve beépítésre nem szánt különleges megújuló energiatermelésre kijelölt övezetbe létesíthető, amelyben az övezeti előírása megengedi.

18. § Földgázvezeték közterületen és telken belül is csak földben építhető.

19. § (1) Belterületen újonnan kialakuló közterületen az elektronikus hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni.

(2) A már beépített területen, ahol a hálózatok földalatti elhelyezéssel üzemelnek új vezetékes hírközlési hálózatokat, meglevő rekonstrukcióját földalatti elhelyezéssel kell építeni.

(3) A már beépített területeken, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

(4) Beépítésre nem szánt területen új elektronikus hírközlési hálózatokat területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni.

20. § (1) Új konkáv poligon geometriai formájú (pl. amőba alakú, vagy nyúlványos), vagy fekvő építési telek nem alakítható ki.

(2) Önálló helyrajzi szám alatt nyilvántartott magánutat csak a HÉSZ közlekedési előírásai és az érintett övezetre vonatkozó szabályok szerint lehet kialakítani. Ebben az esetben a magánutak esetén a magánút tulajdonosának szolgalmi jog bejegyzésével biztosítani kell, hogy az út által kiszolgált telkek járművel akadályoztatás nélkül, bármikor megközelíthetők legyenek. A magánutak létesítése esetén a magánutakra vonatkozóan az építési telekméretre vonatkozó övezeti előírások betartása nem kötelező.

(3)⁵ Ha egy telket érintő közterület szabályozása következtében az adott telek területe az övezetre meghatározott kialakítható legkisebb terület 90%-át eléri, akkor az egyéb előírások teljesülése esetén a telekalakítás lehetséges.

21. § (1) A tereprendezéssel létrejövő új terepalakulatnak igazodnia kell a környező telkek terepadottságaihoz. Az elő-, oldal ás hátsókertben a szomszédos és az építési munkával érintet telken belül kialakított rendezett terepszint közötti legnagyobb eltérés legfeljebb 1,0 méter lehet. Kivétel ez alól:

(2) Az épületek melletti feltöltés, vagy bevágás magassága támfal alkalmazása nélkül, csak rézsűvel legfeljebb 1,0 m, támfallal legfeljebb 2,0 m lehet. Építési munkához kötődő tereprendezés csak úgy végezhető, hogy azáltal a létesítendő új építmény (épület) utcafronti megjelenésével a meglévő állapothoz igazodjon. Az adott övezetre vonatkozó egyedi szabályok az e bekezdésben rögzített szabályoktól eltérően is rendelkezhetnek.

(3) A Gip-2 jelű építési övezeten belül a rendezett terepszint legnagyobb magassága legfeljebb 200 mBf lehet úgy, hogy a rendezett terepnek a Kisréti utca irányába legfeljebb 2%-os eséssel kell lejtenie.

(4) A Kis-réten az Ev jelű övezet Lke-8 és Gip-2 jelű övezetek közötti részén a természetes terepszint legfeljebb 220 mBf magasságig feltölthető. Ezen a területen az Ev jelű övezetben szükséges tereprendezést (a feltöltést, és a szükséges bevágásokat) az egyéb szabályok betartásával úgy kell elvégezni, hogy az építési övezetekkel határos szakaszok mentén a rendezett terepszint magassága az övezethatárok mentén az Ev övezeten belül legalább 5 m-es szélességű sávban azonos legyen a szomszédos építési övezet rendezett terepszintjével. Ebben a sávban méretezett övárkokat kell létesíteni, amely alkalmas a csapadékvizek helyben tartására és elszikkasztására.

(5) A Kis-réten az Ev jelű övezet egyéb részein a terepszint legfeljebb 1:2 rézsűhajlással, úgy változtatható meg, hogy a rézsű állékonysága a telek területén belül biztosítható legyen. Támfal a földtömeg megtámasztására nem alkalmazható. A feltöltött telekrészen a feltöltést úgy kell elvégezni, hogy a feltöltött terület véderdő létesítésére alkalmas legyen.

22. § (1) Az elő- oldal- és hátsókertek méretét az adott övezetre vonatkozó előírások tartalmazzák. Övezeti előírások hiányában az elő- oldal- és hátsókertek méretét a környezetben már meglévő beépítésnek megfelelően, továbbá az egyéb jogszabályok előírásait betartva kell meghatározni.

(2) Lakó, vagy vegyes övezetekbe sorolt fekvő teleknél a hátsókerti érték akkor csökkenthető, ha az épület hátsókerti homlokzatára kiadódó tényleges épületmagassági érték az övezeti előírásokban szereplő értéknél kisebb. Ebben az esetben a hátsókert méret az épület hátsókerti homlokzatára kiadódó tényleges épületmagassági értéke.

(3) Ténylegesen oldalhatáros beépítés alkalmazása esetén az oldalsó telekhatárhoz közelebbi oldalhomlokzatnak az adott telek környezetében már megvalósult megoldáshoz igazodva kell a telken elhelyezkednie. Ha a környezetben megvalósult állapot alapján nem határozható meg egyértelműen az oldalhomlokzat helye, akkor az oldalsó telekhatárhoz közelebbi oldalhomlokzatnak az oldalhatártól mért 1,0 m-es távolságra kell kerülnie. Ez a szabály nem vonatkozik az oldalhatáron álló beépítésűként meghatározott övezetekben az egyéb feltételek fennállása esetén megvalósítható szabadon álló beépítés alkalmazásának esetére.

(4) Az oldalhatártól legfeljebb 1,0 m-re lévő épület esetében az oldalhatáron álló épületre vonatkozó előírásokat kell betartani.

(5) Szabadonálló beépítésnél az oldalkert legkisebb szélessége nem lehet kisebb 3,0 m-nél.

(6) Hézagosan zártsorú, vagy zártsorú beépítés alkalmazása esetén az épületek oldalhomlokzatai közül az oldalhatáron álló homlokzata - a saroktelkeken lévő épületek kivételével - csak tűzfalas kialakításúak lehet.

23. § (1) Ha az építési helyen belül az építési telek hossz- vagy keresztirányú átlagos lejtése eléri a 10%-ot, akkor a tárgyi övezetre megadott legnagyobb épületmagasság értéke legfeljebb 10%-kal megnövelten vehető figyelembe.

(2) Az építési övezetekben a tényleges homlokzatmagassági értékek nem haladhatják meg az övezetre vonatkozó épületmagassági érték 1,25 szeresét.

(3) Oldalhatáros beépítés esetén az oldalhatár felé eső homlokzatmagasság értéke nem haladhatja meg az övezetre vonatkozó épületmagasság értékét.

(4) Önálló létesítésű új terepszint alatti építményként csak az övezetenként meghatározott melléképítmények, földdel borított pince és támfalgarázs építhető. Önálló létesítésű terepszint alatti létesítmény csak az elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó szabályok betartásával és legfeljebb az adott övezetre meghatározott legnagyobb beépítettségi mérték 50%-áig helyezhető el.

(5) Támfalgarázs csak akkor létesíthető, ha az adott telek természetes terepszintjének magassága az útpálya magasságnál legalább 2,0 m-rel magasabb.

24. § (1)⁶ A HÉSZ egyes övezeti előírásainak figyelembevételével és az egyéb általános előírásokat is betartva legfeljebb 2,0 m magas utcai kerítést szabad létesíteni. Hátsó telekhatáron és oldalsó telekhatáron álló kerítés legfeljebb 2,0 m magas lehet azzal, hogy támfalra épített kerítés esetén a támfal és kerítés legnagyobb összes magassága nem lehet több 2,5 m-nél.

(2) A közmű-becsatlakozási műtárgy, a hulladéktartály-tároló, és az - épülettől különálló - építménynek minősülő kirakatszekrény kivételével a melléképítményeket csak az építési helyen belül, vagy az oldalsó és hátsó telekhatártól mérve legalább 3 m távolságra szabad elhelyezni.

(3) Gázkészülékek égéstermék elvezetését úgy kell megoldani, hogy az csak a tetősík fölötti kivezetéssel valósítható meg.

(4)⁷ Önálló antenna torony telepítésre csak a Budapesti út menti Vi-1 jelű övezetben, a Pamut-tó és a vasút közötti Zkp-1 vagy Ek jelű övezetekben, valamint az SZT-n a „Tervezett távközlési torony telepíthetőségi helye” jellel jelölt helyeken kerülhet sor.

25. § Az ingatlanokon történő építési tevékenység végzésénél az ivóvízkészlet minőségét megóvó megoldásokat kell alkalmazni. A felszíni és felszín alatti csapadékvíz-elvezető rendszereket fenn kell tartani.

26. § (1)⁸ Az építési övezethez tartozó beépítetlen telkeken, új lakóépület építése esetén kötelező, lakásonként legalább egy gépkocsi elhelyezését biztosító gépkocsi tároló, vagy fedett gépkocsi beálló létesítése. Beépített telek esetében - amennyiben a meglévő lakóépület elbontásra kerül és új lakóépület épül és a megmaradó melléképület tartalmaz fedett gépkocsi beállót, vagy gépkocsi tárolót - az új gépkocsi tároló építése nem kötelező.

(2) A kertvárosias és falusias lakóövezetekben az övezetre meghatározott legnagyobb beépítettség mértéke terepszint felett az adott övezetre meghatározott tényleges értéknél 5%-kal nagyobb, de az összesen 30 %-nál nem nagyobb érték, ha a következő feltételek együttesen teljesülnek:

(3) A kertvárosias lakóövezetekben az adott övezet egyedi előírásait is figyelembe véve általában elhelyezhető épület – a lakó rendeltetésen kívül –:

(4) A kertvárosias lakó építési övezetekben elhelyezhető épület:

(5) A falusias lakóövezetekben az adott övezet egyedi előírásait is figyelembe véve általában elhelyezhető épület - a legfeljebb kétlakásos lakó rendeltetésen kívül:

(6) Az előírásokban szereplő legkisebb telekméretnél kisebb területű már megvalósult és lakóépülettel már rendelkező építési telek is beépíthető, ha a régi helyett új lakóépület épül és az összes egyéb előírás betartható.

27. § (1) Ha az adott övezetre vonatkozó szabályok ettől eltérően nem rendelkeznek, akkor az övezetekben egy építési telken legfeljebb egy lakóépület építhető. Ezt az előírást a meglévő építmények rendeltetés megváltoztatására is alkalmazni kell.

(2) A lakó építési övezetekben az előkertek mélységét övezeti előírások hiányában elsősorban az adott építési telek környezetben már megvalósult beépítéshez igazodóan kell meghatározni. Az újonnan építési övezetté váló területeken, vagy ha nincs az adott építési telek környezetében megvalósult beépítés, akkor az előkert mélysége legalább 5,0, legfeljebb 10,0 m. Az új épületek meghatározó tömege az utca felőli építési határvonalra kell kerüljön.

(3) Fedett gépkocsi beállót előkertben nem lehet elhelyezni.

(4) A kertvárosias és falusias lakóövezetekben a hátsókert mérete:

(5) Ha bármely lakóövezetbe sorolt építési telkeknél az utcai telekhatártól mért 40 m-nél távolabb eső telekrészen is építési hely alakulna ki, akkor a 40 m-en túli telekrész (házi kert) nem építhető be. Ezt az előírást az Lke-6 és Lke-7 jelű övezetek területén nem kell alkalmazni. Meglévő nyeles telek esetén ez a távolság a nyélnek a beépíthető telekrészhez való csatlakozásától számítandó.

28. § (1) Ha az utcafronti telekhatáron engedélyköteles támfal készül, akkor a támfalra épített kerítés 1 m magasságot meghaladó részének legalább 30 %-os átláthatóságot biztosítónak kell lennie.

(2)¹¹ A kertvárosias lakóövezetekben az adott övezetre vonatkozó eltérő előírásokat is figyelembe véve a melléképítmények közül:

(3)¹³ A falusias lakóövezetekben az adott övezetre vonatkozó eltérő előírásokat is figyelembe véve a melléképítmények közül:

(4)¹⁴ A lakóövezetekben az övezetre vonatkozó megengedett legnagyobb beépítettség mértékéig legfeljebb egy épülettömegben, melléképület, valamint melléképítmények közül kerti építmény helyezhető el.

(5)¹⁵ A kertvárosias és falusias lakóövezetekben az övezetre meghatározott legnagyobb épületmagasság értéke csak oromzatos épület létesítése esetén használható ki teljesen Minden egyéb nem oromzatos kialakítású épület létesítése esetén az övezetre meghatározott épületmagasságnál 0,5 m-re kisebb érték vehető figyelembe.

(6)¹⁶ A zajkibocsátással együtt járó épületgépészeti és megújuló energiát hasznosító berendezéseknek -, beleértve a talajhő kinyerésére szolgáló eszközt, berendezést, szerkezeteket is - a kertvárosias és a falusias lakóövezetekben épületen kívül történő elhelyezése az egyéb szabályok betartásán túlmenően is csak a telekhatártól mért 3 méteres távolságon túl lehetséges.

29. § (1) Az építési övezet paraméterei:

(2) Az elhelyezhető épület legfeljebb négylakásos lakó rendeltetésen kívül a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató rendeltetést is tartalmazhat. A lakó rendeltetéstől eltérő kiegészítő rendeletetés csak az épületek földszintjén telepíthető.

(3) Önálló garázs a terepszint alá süllyesztett garázs kivételével nem helyezhető el.

(4) A melléképítmények közül:

30. § (1) Az építési övezet paraméterei:

(2)¹⁷

(3) Ténylegesen oldalhatáron álló beépítést is meg lehet valósítani, ha egyidejűleg fennáll, hogy a szükséges telekméret biztosított (legalább 14 m szélesség), valamint a szomszédos telkeken már megvalósult beépítés is lehetővé teszi az oldalhatáron álló beépítés alkalmazását. Ebben az esetben az oldalkert meghatározásánál a jogszabályokban az oldalhatáron álló beépítésre rögzített szabályokat kell figyelembe venni.

(4) Az épületeknek előkert nélkül, az utcai telekhatáron kell állniuk, kivéve, ha a környezetben már megvalósult beépítéshez igazodás ettől eltérő megoldást indokolnának.

(5) Amennyiben a telken nem ténylegesen zártsorú beépítés valósul meg, hanem ténylegesen oldalhatáron álló, vagy ténylegesen hézagosan zártsorú, akkor az alkalmazható legnagyobb épületmagasság értéke 5 m. Ebben az esetben a szomszédos telekhatártól 5 m távolságot kell tartani, és ezt az oldalhomlokzatot tűzfalas kialakítással kell megvalósítani.

31. § (1) Az építési övezet paraméterei:

(2) Az építési övezetben a ténylegesen szabadon álló beépítést is meg lehet valósítani, ha egyidejűleg fennáll, hogy a szükséges telekméret biztosított (legalább 16 m szélesség), valamint a szomszédos telkeken megvalósult beépítés is lehetővé teszi a szabadon álló beépítés alkalmazását.

(3) A melléképítmények közül zászlótartó oszlop is elhelyezhető.

32. § (1) Az építési övezet paraméterei:

(2) A melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló; önálló - épülettől különálló - kirakatszekrény; kerti építmény helyezhető el.

(3) Az általános szabályoktól eltérően az épületeket úgy kell elhelyezni, hogy az oldalkert értéke É-i oldalkert esetén 3 m, D-i oldalkert esetén 6 m.

(4)¹⁹ Az 1350 m²-nél nagyobb, a közterületről két oldalról megközelíthető ingatlanokon legfeljebb négylakásos lakóépület építhető.

33. § (1) Az építési övezet paraméterei:

(2) Ha a meglévő építési telek területe 450 m²-nél kisebb, akkor a terepszint feletti és terepszint alatti legnagyobb beépítettség mértéke 20%. Ha a meglévő építési telek területe 450 m², vagy annál nagyobb, de 550 m²-nél kisebb, akkor a terepszint feletti és terepszint alatti legnagyobb beépítettség mértéke 25%.

(3) Az építési övezetben a ténylegesen szabadon álló beépítést is meg lehet valósítani, ha egyidejűleg fennáll, hogy a szükséges telekméret biztosított (legalább 16 m szélesség), valamint a szomszédos telkeken megvalósult beépítés is lehetővé teszi a szabadon álló beépítés alkalmazását.

34. § (1) Az építési övezet paraméterei:

(2) Az elhelyezhető épület kizárólag lakó rendeltetés tartalmazhat.

35. § (1) Az építési övezet paraméterei:

(2) Önálló garázs a támfalgarázs és terepszint alá süllyesztett garázs kivételével nem helyezhető el.

(3) Ha az építési telek legkisebb szélessége meghaladja a 35 m-t és az építési telek területe meghaladja az 1.500 m²-t, akkor a telek legnagyobb beépítettsége 20 %.

(4) Ha az adott építési telek területe meghaladja az 1.500 m²-t, akkor az alkalmazható legnagyobb épületmagasság értéke 6,0 m.

(5) Az építési övezetben az építési vonalat szabályozási terv rögzíti.

(6) A melléképítmények közül zászlótartó oszlop is elhelyezhető.

36. § (1) Az építési övezet paraméterei:

(2) Önálló garázs a támfalgarázs és terepszint alá süllyesztett garázs kivételével nem helyezhető el.

(3) Ha az építési telek legkisebb szélessége meghaladja a 35 m-t és az építési telek területe meghaladja az 1.500 m²-t, akkor a telek legnagyobb beépítettsége 20 %.

(4) Ha az adott építési telek területe meghaladja az 1.500 m²-t, akkor az alkalmazható legnagyobb épületmagasság értéke 6,0 m.

(5) Az építési övezetben az építési vonalat szabályozási terv rögzíti.

(6) A melléképítmények közül zászlótartó oszlop is elhelyezhető.

37. § (1) Az építési övezet paraméterei:

(2) Az elhelyezhető épület kizárólag lakó rendeltetés tartalmazhat.

(3) Önálló garázs a terepszint alá süllyesztett garázs kivételével nem helyezhető el.

38. § (1) Az építési övezet paraméterei:

(2) Az elhelyezhető épület kizárólag lakó rendeltetés tartalmazhat.

(3) Önálló garázs a terepszint alá süllyesztett garázs kivételével nem helyezhető el.

(4) Az építési övezetben a ténylegesen szabadon álló beépítést is meg lehet valósítani, ha egyidejűleg fennáll, hogy a szükséges telekméret biztosított (legalább 30 m szélesség), valamint a szomszédos telkeken megvalósult beépítés is lehetővé teszi a szabadon álló beépítés alkalmazását.

39. § (1) Az építési övezet paraméterei:

(2) Az elhelyezhető épület kizárólag lakó rendeltetés tartalmazhat.

(3) Önálló garázs a terepszint alá süllyesztett garázs kivételével nem helyezhető el.

40. § (1) Az építési övezet paraméterei:

(2) Az elhelyezhető épület kizárólag lakó rendeltetés tartalmazhat.

(3) Önálló garázs a terepszint alá süllyesztett garázs kivételével nem helyezhető el.

41. § (1) Az építési övezet paraméterei:

(2) Az elhelyezhető épület kizárólag lakó rendeltetés tartalmazhat.

(3) Önálló garázs a támfalgarázs és terepszint alá süllyesztett garázs kivételével nem helyezhető el.

42. § (1) Az építési övezet paraméterei:

(2) A melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló; önálló - épülettől különálló - kirakatszekrény; kerti építmény helyezhető el.

43. § (1) Az építési övezet paraméterei:

(2) Zártsorú (csoportházas) beépítés esetén az elhelyezhető épület kizárólag lakó rendeltetés tartalmazhat.

(3) Önálló garázs a terepszint alá süllyesztett garázs kivételével nem helyezhető el.

43/A. § (1) Az építési övezet paraméterei:

(2) Az övezetben egy építési telken legfeljebb egy és kizárólag lakó rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el, melyen belül legfeljebb négy lakás alakítható ki.

44. § Az építési övezet paraméterei:

45. § Az építési övezet paraméterei:

46. § Az építési övezet paraméterei:

47. § (1) Az építési övezet paraméterei:

(2) Ha az építési telek területe 3.000 m²-nél kisebb, akkor a Legnagyobb épületmagasság értéke 5,5 m.

(3) Ha az építési telek területe 3.000 m²-nél nagyobb, akkor:

48. § (1) A településközpont övezetekben az adott övezet egyedi előírásait is figyelembe véve általában elhelyezhető épület - a lakó rendeltetésen kívül -:

(2) Az intézmény övezetekben az adott övezet egyedi előírásait is figyelembe véve általában elhelyezhető épület - az előzőeken kívül -:

(3) A településközpont vegyes övezetekben a lakó funkció kizárólagossága esetén egy telken legfeljebb egy lakóépület létesítése lehetséges. Ezt az előírást a meglévő építmények rendeltetés megváltoztatása esetén is alkalmazni kell.

(4) Az előkertek mélységét az övezeti előírásokkal összhangban az adott építési telek környezetben megvalósult beépítéshez igazodóan kell meghatározni. Az újonnan építési övezetté váló területeken, vagy ha nincs az adott építési telek környezetében megvalósult beépítés, akkor az előkert mélysége legalább 5,0, legfeljebb 10,0 m. Az új épületek meghatározó tömege (, azaz az épülettömeg legalább 60%-a) az utca felőli építési határvonalra kell kerüljön.

(5) A településközpont vegyes építési övezetek telkein a hátsókerti építési határvonal meghatározása az alábbiak szerint történik: az utcai telekhatártól mérve a telek hosszának 70%-áig; a 29. számú régészeti lelőhely Fő u-tól DNy-ra eső területrészein a Vt-2 és Vt-4 övezeteknek pedig az 55%-áig terjedő része számít építési helynek, vagyis ennek a résznek a hátsó vonala a hátsókerti építési határvonal. Meglévő nyeles telek esetén ez a távolság a nyélnek a beépíthető telekrészhez való csatlakozásától számítandó. Az ebben a bekezdésben az előbbiekben rögzített általános szabályok nem vonatkoznak azokra az ingatlanokra, melyeken igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést tartalmazó épület van, vagy épül.

49. § (1)²¹ A településközpont vegyes övezetekben lakást is tartalmazó épületek esetén a szükséges mennyiségű gépjármű várakozó helyek számának meghatározásánál a következők szerint kell eljárni. Kereskedelmi, szolgáltató önálló rendeltetési egység árusítóterének 0-100 m²-ig minden megkezdett 10 m² után egy gépkocsi elhelyezését biztosító parkolóhelyet kell biztosítani.

(2) A településközpont és az intézményi vegyes övezetekben az adott övezetre vonatkozó eltérő előírásokat is figyelembe véve a melléképítmények közül:

(3) Fedett gépkocsi beállót előkertben nem lehet elhelyezni.

(4)²² A településközpont vegyes övezetekben az övezetre vonatkozó megengedett legnagyobb beépítettség mértékéig legfeljebb egy, melléképület, valamint melléképítmények közül kerti építmény helyezhető el.

(5)²³ A településközpont vegyes övezetekben az övezetre meghatározott legnagyobb épületmagasság értéke csak oromzatos épület létesítése esetén használható ki teljesen Minden egyéb nem oromzatos kialakítású épület létesítése esetén az övezetre meghatározott épületmagasságnál 0,5 m-re kisebb érték vehető figyelembe.

50. § (1) Az építési övezet paraméterei:

(2) Zártsorú beépítésnél a környezetben már korábban megvalósult beépítésnek megfelelő megoldás alkalmazható.

51. § (1) Az építési övezet paraméterei:

(2) Zártsorú beépítésnél a környezetben már korábban megvalósult beépítésnek megfelelő megoldás alkalmazható.

52. § (1) Az építési övezet paraméterei:

(2) Zártsorú beépítésnél a környezetben már korábban megvalósult beépítésnek megfelelő megoldás alkalmazható.

53. § Az építési övezet paramétereit és az építés feltételeit az illetékes kulturális örökségvédelmi hatóság a műemléki szempontok alapján határozza meg.

54. § (1) Az építési övezet paraméterei:

(2) Telkenként legfeljebb négy lakás létesíthető. Zártsorú beépítésnél a környezetben már korábban megvalósult beépítésnek megfelelő megoldás alkalmazható.

(3) Je Ténylegesen szabadon álló beépítés alkalmazása is lehetséges, ha egyidejűleg fennáll, hogy a szükséges telekméret biztosított (legalább 25 m telekszélesség), a szomszédos telkeken megvalósult beépítés lehetővé teszi, valamint a tervezett létesítményben tervezett funkció is kifejezetten igényli a szabadon álló beépítést.

55. § (1) Az építési övezet paraméterei:

(2) Telkenként legfeljebb négy lakás létesíthető.

(3) Zártsorú beépítésnél a környezetben már korábban megvalósult beépítésnek megfelelő megoldás alkalmazható.

(4) Ténylegesen szabadon álló beépítés alkalmazása is lehetséges, ha egyidejűleg fennáll, hogy a szükséges telekméret biztosított (legalább 25 m telekszélesség), a szomszédos telkeken megvalósult beépítés lehetővé teszi, valamint a tervezett létesítményben tervezett funkció is kifejezetten igényli a szabadon álló beépítést.

56. § (1) Az építési övezet paraméterei:

(2) Telkenként legfeljebb négy lakás létesíthető.

(3) Zártsorú beépítésnél a környezetben már korábban megvalósult beépítésnek is megfelelő megoldás alkalmazható.

(4) Ténylegesen szabadon álló beépítés alkalmazása is lehetséges, ha egyidejűleg fennáll, hogy a szükséges telekméret biztosított (legalább 25 m telekszélesség), a szomszédos telkeken megvalósult beépítés lehetővé teszi, valamint a tervezett létesítményben tervezett funkció is kifejezetten igényli a szabadon álló beépítést.

57. § (1) Az építési övezet paraméterei:

(2) Zártsorú beépítésnél a környezetben már korábban megvalósult beépítésnek megfelelő megoldás alkalmazható.

(3) Ténylegesen szabadon álló beépítés alkalmazása is lehetséges, ha egyidejűleg fennáll, hogy a szükséges telekméret biztosított (legalább 25 m telekszélesség), a szomszédos telkeken megvalósult beépítés lehetővé teszi, valamint a tervezett létesítményben tervezett funkció is kifejezetten igényli a szabadon álló beépítést.

58. §²⁴ (1) Az építési övezet paraméterei:

(2) A legnagyobb épületmagassága 9,0 méteres értéke csak 12500 m²-nél nagyobb területű telken történő több épület építése esetén, és legfeljebb egy épületre vonatkozóan használható ki. Minden egyéb esetben a legnagyobb épületmagasság értéke 6,5 méter.

59. § (1) Az építési övezet paraméterei:

(2) Zártsorú beépítési módon kívül alkalmazható hézagosan zártsorú beépítési mód is.

60. § (1) Az építési övezet paraméterei:

(2) A nyúlványos (nyeles) telek nem alakítható ki.

(3) Az építési övezeten belül önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánút legkisebb szélessége 16 m, legnagyobb meredeksége 10 % lehet. Magánútként kialakított zsákutca legnagyobb hossza 250 m lehet, amely a végén egy legalább 20x20 m-es (, vagy 20 m átmérőjű) végfordulót kell kialakítani.

(4) Az övezetben legfeljebb 10 lakásos lakóépület is elhelyezhető. Az elhelyezhető épület lakó rendeltetés esetén legfeljebb tíz lakásos lakó rendeltetést tartalmazhat.

(5) A kialakított lakások összes alapterülete nem haladhatja meg az egyébként elhelyezhető rendeltetések összes alapterületének 30%-át. Lakóépületként sorház és sortársasház nem építhető.

(6) Az előkert legkisebb mérete 10,0 m, a hátsókert legkisebb mérete legalább 6,0 m. Az oldalkert legkisebb mérete az oldalsó telekhatárok mentén a telepítési távolság fele. Az építési hely megállapításánál ezen túlmenően az egyéb övezetektől legalább 15,0 m távolságot kell tartani.

61. § (1) Az építési övezet paraméterei:

(2) Az övezetben lakó rendeltetést tartalmazó épület nem létesíthető.

(3) Szabadon álló beépítés alkalmazása is lehetséges, ha a szomszédos telkeken megvalósult beépítés megengedi a szabadon álló beépítést.

(4) Az előkert legkisebb mérete 5,0 m.

62. § (1) Az építési övezet paraméterei:

(2) Az övezetben lakó rendeltetést tartalmazó épület nem létesíthető.

(3) Amennyiben az adott épületen torony is épül, akkor az adott épület esetén az övezetre megszabott legnagyobb épületmagasság értékét legfeljebb 30 %-kal megnövelten kell figyelembe venni.

(4) Az előkert legkisebb mérete 5,0 m.

63. § (1) Az építési övezet paraméterei:

(2) Különleges beépítési helyzetekben valamint egyedi funkciók esetén a legnagyobb beépítettség értéke terepszint felett és alatt egységesen 80%.

64. § (1) Az építési övezet paraméterei:

(2) Nyúlványos (nyeles) telek nem alakítható ki.

(3) Az építési övezeten belül önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánút legkisebb szélessége 16 m, legnagyobb meredeksége 10 % lehet. Magánútként kialakított zsákutca legnagyobb hossza 250 m lehet, melynek a végén egy legalább 20x20 m-es (, vagy 20 m átmérőjű) végfordulót kell kialakítani.

(4) Az övezetben legfeljebb 10 lakásos lakóépület is elhelyezhető.

(5) A kialakított lakások összes alapterülete nem haladhatja meg az egyébként elhelyezhető rendeltetések összes alapterületének 30%-át. Lakóépületként sorház és sortársasház nem építhető.

(6) Az előkert legkisebb mérete 10,0 m, a hátsókert legkisebb mérete legalább 6,0 m. Az oldalkert legkisebb mérete az oldalsó telekhatárok mentén a telepítési távolság fele. Az építési hely megállapításánál ezen túlmenően az egyéb övezetektől legalább 15,0 m távolságot kell tartani.

65. § Az adott övezetre vonatkozó eltérő előírásokat is figyelembe véve a melléképítmények közül:

66. § (1) Az építési övezet paraméterei:

(2) Az övezet elsősorban környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. A gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások száma telkenként legfeljebb egy lehet.

(3)²⁶ Az oldalkert és hátsókert legkisebb értéke egységesen 3,0 m.

66/A. § (1) A Szadai út (9599 és 9598 hrsz) , Rönk utca (9592 hrsz), Ipar utca (1103/12 hrsz) és Mester utca (1101/7 hrsz) által határolt - korábban Gksz-1 jelű - tömbön belül érvényes építési övezet paraméterei:

(2) Az övezet elsősorban környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. A gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások száma telkenként legfeljebb egy lehet.

67. § (1) Az építési övezet paraméterei:

(2) Az övezet elsősorban környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. A gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások száma telkenként legfeljebb egy lehet.

(3) Az oldalkert és hátsókert legkisebb értéke egységesen 3,0 m.

68. § (1) Az építési övezet paraméterei:

(2) Az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodási építmények helyezhetők el.

69. § (1) Az építési övezet paraméterei:

(2) A nyúlványos (nyeles) telek nem alakítható ki.

(3) Az övezetben található, korábbi olajkutatás célját szolgáló kút megközelíthetőségét és a kúttól mért beépítést meg nem engedő 10 m-es védőtávolságot biztosítani kell.

(4) Az építési övezeten belül önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott, közforgalom elől el nem zárt magánút legkisebb szélessége 18 m, legnagyobb meredeksége 10 % lehet. Magánútként kialakított zsákutca legnagyobb hossza 250 m lehet, amelynek a végén egy legalább 25x25 m-es (,vagy 25 m átmérőjű) végfordulót kell kialakítani.

(5) Elsősorban az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodási építmények helyezhetők el. gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások száma telkenként legfeljebb egy lehet.

(6) Az előkert legkisebb mérete 10,0 m, a hátsókert legkisebb mérete a hátsókertre néző tényleges épületmagasság értéke, de legalább 10,0 m. Az építési hely megállapításánál ezen túlmenően az egyéb övezetektől legalább 15,0 m távolságot kell tartani.

70. § (1) Előnyben részesülnek a környezetbarát technológiát alkalmazó beruházások.

(2) A jogszabályokban a vonatkozó környezetterhelési határértékeket be kell tartani. Az ezekben foglalt határértékektől való indokolt eltérés esetén a HÉSZ-ben egyedi paraméterek megállapítása szükséges.

71. § (1) Az építési övezet paraméterei:

(2) Elsősorban az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodási építmények helyezhetők el. A gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások száma telkenként legfeljebb egy lehet.

(3) Az oldalkert és hátsókert legkisebb értéke egységesen 3,0 m.

72. § (1) Az építési övezet paraméterei:

(2) Elsősorban az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodási építmények helyezhetők el. A gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások száma telkenként legfeljebb egy lehet.

(3) Az oldalkert legkisebb szélessége 3,0 méter. A hátsókert legkisebb mélysége 5,0 méter.

73. § (1) Az építési övezet paraméterei:

(2) Az övezetben kizárólag a termálvízkivétellel és gazdálkodással kapcsolatos közműtelephely építményei és a hírközlés építményei berendezései helyezhetők el.

74. § (1) Az építési övezet paraméterei:

(2) Kizárólag a térségi szennyvíztisztító jelentős területigénnyel bíró közműtelephely építményei és a hírközlés építményei berendezései helyezhetők el.

(3) Az övezetben kerti építmény nem helyezhető el.

75. § A különleges építési övezetekben a csak az adott övezetre meghatározott melléképítményeken túlmenően minden esetben elhelyezhető melléképítmények:

76. § ²⁹Hatályon kívül.

76/A. § (1) Az építési övezet paraméterei:

(2) Egészségügyi (kórház, szanatórium, gyógyszálló, gyógyüdülő stb.) épület létesíthető, és az azt kiegészítő funkciójú építmény helyezhető el.

(3) A melléképítmények közül siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló is elhelyezhető.

(4)³¹ Az oldal- és hátsó kert legkisebb mérete 0,0 m.

(5)³² Az épületnek a szomszédos telekkel közös határvonalán vagy attól 3 méteren belül álló és a telekhatárral 60°-nál kisebb szöget bezáró homlokzati falában szabad nyílászárót, nyílást létesíteni.

77. § (1) Az építési övezet paraméterei:

(2) Nagykiterjedésű sportolási célú területek létesíthetők és az azt kiegészítő funkciójú építmény helyezhető el.

78. § (1) Az építési övezet paraméterei:

(2) Nagykiterjedésű sportolási célú területek létesíthetők és az azt kiegészítő funkciójú építmény helyezhető el.

79. § (1) Az építési övezet paraméterei:

(2) Nagykiterjedésű sportolási és rekreációs célú területek, kereskedelmi, szolgáltatási célú épületek és az ezeket kiegészítő funkciójú építmények helyezhetők el.

80. § (1) Az építési övezet paraméterei:

(2) Nagykiterjedésű sportolási és rekreációs célú területek, kereskedelmi, szolgáltatási célú épületek létesíthetők és az azt kiegészítő funkciójú építmény helyezhető el.

81. § (1) Az építési övezet paraméterei:

(2) A nyúlványos (nyeles) telek nem alakítható ki.

(3) Az építési övezeten belül önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánút legkisebb szélessége 16 m, legnagyobb meredeksége 10 % lehet. Magánútként kialakított zsákutca legnagyobb hossza 250 m lehet, amely a végén egy legalább 20x20 m-es (, vagy 20 m átmérőjű) végfordulót kell kialakítani.

(4) Egészségügyi épület (kórház, szanatórium, gyógyszálló, gyógyüdülő, gyógyfürdő idősotthon stb.); szociális épület; nagykiterjedésű sportolási célú létesítmény; nagy zöldfelületet igénylő egyéb intézmény, lakóépület, szolgáltató épület, iroda, igazgatási épület; vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató épület létesíthető és az azokat kiegészítő funkciójú építmény helyezhető el.

(5) A kialakított lakások összes alapterülete nem haladhatja meg az egyébként elhelyezhető rendeltetések összes alapterületének 30%-át. Lakóépület legnagyobb épületmagassági értéke 8,5 m. Lakóépületként sorház sortársasház nem építhető.

(6) Az előkert legkisebb mérete 10,0 m, a hátsókert legkisebb mérete legalább 6,0 m. Az oldalkert legkisebb mérete az oldalsó telekhatárok mentén a telepítési távolság fele. Az építési hely megállapításánál ezen túlmenően az egyéb övezetektől 15,0 m, és az övezetben húzódó nagyközépnyomású gázvezetéktől legalább 20 m távolságot kell tartani.

82. § (1) A kötelező építési vonalat a szabályozási terv rögzíti. Az új épületek utca felőli homlokzati hosszának legalább 50%-a kötelezően az építési vonalra kell kerüljön.

(2) Haszonállattartó épület építése tilos.

(3) A melléképítmények közül: siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló is elhelyezhető.

83. § (1) Az építési övezet paraméterei:

(2) Nyúlványos (nyeles) telek nem alakítható ki.

(3) Az építési övezeten belül önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánút legkisebb szélessége 16 m, legnagyobb meredeksége 10 % lehet. Magánútként kialakított zsákutca legnagyobb hossza 250 m lehet, amelynek a végén egy legalább 400 m² alapterületű és legalább 20 m minimális szélességű végfordulói területet kell kialakítani.

(4) Oktatási, nevelési létesítmények (pl. erdei iskola, KRESZ park, játszótér); nagykiterjedésű sportolási célú létesítmények; vendéglátó, szálláshely szolgáltató épületek; termálfürdő és parkoló; létesíthető és az azokat kiegészítő funkciójú építmény helyezhető el.

(5) Amennyiben az adott épületen torony is épül, akkor az adott épület esetén az övezetre megszabott legnagyobb épületmagasság értékét legfeljebb 20 %-kal megnövelten kell figyelembe venni.

(6) Az előkert legkisebb mérete 10,0 m, a hátsókert legkisebb mérete legalább 7,5 m. Az oldalkert legkisebb mérete az oldalsó telekhatárok mentén a telepítési távolság fele.

(7) A melléképítmények közül: siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló is elhelyezhető.

84. § (1) Az építési övezet paraméterei:

(2) Nyúlványos (nyeles) telek nem alakítható ki.

(3) Az építési övezeten belül önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánút legkisebb szélessége 16 m, legnagyobb meredeksége 10 % lehet. Magánútként kialakított zsákutca legnagyobb hossza 250 m lehet, amelynek a végén egy legalább 400 m2 alapterületű és legalább 20 m minimális szélességű végfordulói területet kell kialakítani.

(4) Elsősorban a gyógyászati (humán és állati) célú agrárturizmus építményei, szálláshely-szolgáltató az azt kiegészítő funkciójú építmények helyezhetők el és lakóépület létesíthető. A kialakítható lakóépületben a tulajdonos számára legfeljebb egy lakás, ezen felül legfeljebb további két szolgálati lakás létesítése lehetséges. Szálláshely szolgáltató, továbbá a mezőgazdasági termelés és feldolgozást szolgáló létesítmény csak akkor helyezhető el, ha a gyógyászati (humán és állati) célú agrárturizmus építményei az adott telken már megvalósultak, továbbá a telepítés jellege a környező telkek elsődleges használatát nem korlátozhatja.

(5) Az előkert legkisebb mérete 10,0 m, a hátsókert legkisebb mérete legalább 7,5 m. Az oldalkert legkisebb mérete a telekhatár mindkét irányában a telepítési távolság fele.

(6) A melléképítmények közül:

(7) Az állattartáshoz szükséges gazdasági építmények létesítéséhez és az alkalmazott állattartási technológia működtetéséhez legalább a környezetvédelmi, a közegészségügyi, állategészségügyi és a vízügyi hatóság hozzájárulását be kell szerezni.

85. § (1) Az övezet paraméterei:

(2) Elsősorban közlekedési, közművesitési és környezetvédelmi rendeltetésű építmények, továbbá a más jogszabályban meghatározott különféle egyéb rendeltetésű építmények, utcabútorok helyezhetők el, utcafásítás (növényzet) telepíthető. Az elhelyezhető épület a közlekedést kiszolgáló, a területet igénybe vevők ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató rendeltetést tartalmazhat.

(3) A melléképítmények közül:

86. § (1) Az övezet paraméterei:

(2) Elsősorban a közlekedési létesítmények (pl. vasúti pálya, megállók, állomások, utasvárók épületei, vasútüzemi épületek, a vasúti közlekedéshez, szállításhoz tartozó technológiai, utasforgalmi és raktározási építmények), az utasforgalmat kiszolgáló kereskedelmi, vendéglátó létesítmények, a közművek létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok helyezhetők el, továbbá az ezeket az elsődleges célokat szolgáló építmények egyéb kiegészítő funkcióit befogadó építmények alakíthatók ki.

(3) Az épületek az ingatlan teljes területén, az egyéb szabályok betartásával bárhol elhelyezhetőek. Az előkert, oldalkert és hátsókert legkisebb mérete egységesen 0 m.

(4) A melléképítmények közül:

87. § (1) Az zöldterületi övezetekben az övezeti előírásokban felsoroltakon túl a pihenést és testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.), valamint a terület fenntartásához szükséges épület helyezhető el.

(2) A zöldterületek fenntartásáról és a berendezési tárgyak karbantartásáról folyamatosan gondoskodni kell.

(3) A zöldterületi övezetekben állattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.

(4) A melléképítmények közül:

88. § Az övezet paraméterei:

89. § Az övezetben épület és melléképítmény nem helyezhető el.

90. § (1) Az övezet paraméterei:

(2) Az övezetben vendéglátó rendeltetést tartalmazó épület elhelyezhető és az ehhez szükséges parkoló kialakítható.

91. § (1) Az erdő övezetek telkei elsősorban a rendeltetésüknek megfelelő erdőgazdálkodási tevékenységek céljára szolgáló területek.

(2) Az erdő övezetekben erdészeti létesítmények csak az erdőterület nyilvántartásban lévő területeken létesíthetők. A kialakítható erdészeti létesítmények: erdészeti magánút, erdei vasút, valamint az erdőgazdálkodási tevékenységet, így különösen az erdő védelmét, és az erdei haszonvételek gyakorlását, az erdő rendeltetését szolgáló műtárgy, kerítés.

(3) Új védelmi célú erdősávok kialakítása esetén az erdősítéshez csak őshonos, a termőhelyi és táji adottságoknak megfelelő fajok alkalmazhatók.

(4) Erdőterület igénybevételével járó tevékenység csak az erdészeti hatóság előzetes engedélye alapján történhet.

(5) Azon erdőterületek (erdőtörvény hatálya alá tartozó területek) esetében, ahol az övezeti besorolás más tevékenységet tesz lehetővé, ott is az erdőterület igénybevétele csak az erdészeti hatóság előzetes engedélyével valósulhat meg.

92. § (1) Az övezetben épület és melléképítmény nem helyezhető el.

(2) Az övezetben kerítés csak vadvédelmi céllal létesíthető.

93. § (1) Övezeti paraméterek:

(2) Az övezetben elsősorban erdőgazdálkodási célokat szolgáló építmények, valamint a természetvédelem és vadgazdálkodás építményei helyezhetők el. Az övezetben más jellegű, nem erdőgazdasági célú épület nem helyezhető el. Az építési helyen belül az épületet úgy kell elhelyezni, hogy az az értékes erdőállományt, természeti területet, illetve erdészetileg értékes termőhelyet nem érintheti és nem zavarhatja.

(3) A 20.000 m²-nél kisebb területű meglévő telkeken a már meglévő beépítés fenntartható, újjáépíthető, de további növelése (alapterület bővítés, emeletráépítés, tetőtér beépítés) nem lehetséges.

94. § (1) Övezeti paraméterek:

(2) Az övezetben elsősorban az erdei turizmust, kirándulást, egészségügyi-rekreációs célokat szolgáló építmények, valamint a természetvédelem és vadgazdálkodás építményei helyezhetők el. Az övezetben más jellegű, nem erdőgazdasági célú épület nem helyezhető el. Az építési helyen belül az épületet úgy kell elhelyezni, hogy az az értékes erdőállományt, természeti területet, illetve erdészetileg értékes termőhelyet nem érintheti és nem zavarhatja.

(3) A 10.000 m²-nél kisebb területű meglévő telkeken a már meglévő beépítés fenntartható, újjáépíthető, de további növelése (alapterület bővítés, emeletráépítés, tetőtér beépítés) nem lehetséges.

95. § (1) A mezőgazdasági övezetek telkei a növénytermesztési, állattenyésztési tevékenységek területei, ezért a mezőgazdasági övezetekben elsősorban e mezőgazdasági tevékenységekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el, azonban egyes esetekben az övezeti előírásokban foglalt feltételek fennállása esetén kivételesen lakóépület, továbbá a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó szállás jellegű épület, vendéglátó épület is építhető.

(2) Ha egy beépíthető méretű telek rendelkezik erdő, gyep (rét, legelő) vagy nádas művelési ágú alrészletekkel is, ezek a telekrészek csak akkor építhetők be, ha a telek más kivett, vagy művelésből kivehető résszel nem rendelkezik.

(3) Az övezetben a teleknek csak a kivett művelési ágú része keríthető le. A beépítetlen telek, vagy telekrész nem keríthető le.

(4) Az övezetek területén épület, építmény (kivétel a kerítés) csak szabadon állóan helyezhető el. Az épületek elhelyezésénél legalább 10 m mélységű előkertet és a szomszédos telekhatártól minimum 4 méter széles oldalkertet és 10 m mélységű hátsókertet kell biztosítani.

(5) Az épületek földszinti padlószintje legfeljebb az eredeti terepszinthez képest 50 cm-rel nagyobb magasságban alakítható ki.

(6) A mezőgazdasági övezetek bármelyikébe eső, mezőgazdasági művelési ágban nyilvántartott terület igénybe vehető a birtoktest összterületébe történő beszámításánál, függetlenül attól, hogy az övezetben birtokközpont kialakítása engedélyezett, vagy sem.

96. § Épület nem építhető.

97. § (1) Az övezetben beépíthető legkisebb birtoktest és lehetséges beépítés fő paramétereit az alábbi táblázat előírásai tartalmazzák.

(2) A birtoktest összterületére vonatkoztatott beépítettség csak a birtok egyik, legalább 10.000 m² nagyságú, birtokközpontként kialakított telkén vehető igénybe.

(3) A birtokközpont telkén az újonnan kialakítandó építményeknek legalább 300 m-re kell lennie a meglévő, vagy a szerkezeti terven ábrázolt tervezett belterület határtól.

(4) A birtokközpont telkén a beépítettség nem haladhatja meg a 15%-ot.

(5) Birtoktest (és birtokközpont) részét nem képező telken, ha területe legalább 30.000 m², a lehetséges beépítés 3%.

98. § (1) Az övezetben elsősorban a mezőgazdasági termelés és az agrárturizmus építményei helyezhetők el, azonban a jogszabályokban és a HÉSZ-ben meghatározott (általános beépítési) feltételek teljesülése esetén lakóépület, továbbá a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó szállás jellegű épület, vendéglátó épület is létesíthető. A kialakítható lakóépületben a tulajdonos számára legfeljebb három lakás, ezen felül legfeljebb további egy szolgálati lakás létesítése lehetséges.

(2) Az övezet kialakításának elsődleges célja a mezőgazdálkodás lehetőségének biztosítása, ezért az övezetbe tartozó telken csak akkor helyezhető el lakóépület, ha:

(3) A melléképítmények közül:

(4) Az 100.000 m²-nél kisebb területű birtoktest meglévő telkein, vagy a 30.000 m²-nél kisebb területű önálló telken, a már meglévő beépítés fenntartható, újjáépíthető, de további növelése (alapterület bővítés, emeletráépítés) nem lehetséges.

99. § (1) Övezeti paraméterek:

(2) Csak a vízgazdálkodással kapcsolatos területhasználatnak megfelelő létesítmények helyezhetők el.

(3) A kisvízfolyások és tavak fenntartási sávja a külterületen csak gyepterületként alakítható ki.

(4) A vízfolyások, vízmedrek területét érintő beavatkozások vízjogi engedély alapján végezhetők.

(5) A záportározóból kivezető vízfolyás, zárt csapadékcsatorna méretezését úgy kell elvégezni, hogy az a vizeket biztonságosan el tudja vezetni. A befogadó vízfolyások vízszállító kapacitását a végbefogadó Dunáig ellenőrizni kell.

100. § (1) Az övezet paraméterei:

(2) Temető létesíthető és az azt kiegészítő funkciójú építmény helyezhető el.

(3) A melléképítmények közül:

101. § (1) Az övezet paraméterei:

(2) Nagykiterjedésű sportolási és rekreációs célú területek, sportépítmények; állatkert (állatmenhely) létesíthető és az azt kiegészítő funkciójú építmény helyezhető el.

(3) A melléképítmények közül:

102. § (1) Az övezet paraméterei:

(2) Nagykiterjedésű sportolási és rekreációs célú területek, sportépítmények; legfeljebb négylakásos lakóépületek; a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató épületek; szálláshely-szolgáltató épületek, vendéglátó épületek létesíthetők és az ezeket a funkciókat kiegészítő funkciójú építmények helyezhetők el.

(3) A melléképítmények közül:

103. § (1) Az övezet paraméterei:

(2) A nyúlványos (nyeles) telek nem alakítható ki.

(3) Az övezeten belül önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánút legkisebb szélessége 16 m, legnagyobb meredeksége 10 % lehet. Magánútként kialakított zsákutca legnagyobb hossza 250 m lehet, amely a végén egy legalább 20x20 m-es (, vagy 20 m átmérőjű) végfordulót kell kialakítani.

(4) Egészségügyi épület (kórház, szanatórium, gyógyszálló, gyógyüdülő, gyógyfürdő idősotthon stb.); szociális épület; nagykiterjedésű sportolási célú létesítmény; nagy zöldfelületet igénylő egyéb intézmény, lakóépület, szolgáltató épület, iroda, igazgatási épület; vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató épület létesíthető és az azokat kiegészítő funkciójú építmény helyezhető el.

(5) A kialakított lakások összes alapterülete nem haladhatja meg az egyébként elhelyezhető rendeltetések összes alapterületének 30%-át. Lakóépület legnagyobb épületmagasság i értéke 8,5 m. Lakóépületként sorház és sortársasház nem építhető.

(6) Az előkert legkisebb mérete 10,0 m, a hátsókert legkisebb mérete legalább 6,0 m. Az oldalkert legkisebb mérete az oldalsó telekhatárok mentén a telepítési távolság fele. Az építési hely megállapításánál ezen túlmenően az egyéb övezetektől 15,0 m, és az övezetben húzódó nagyközépnyomású gázvezetéktől legalább 20 m távolságot kell tartani.

104. § (1) A kötelező építési vonalat a szabályozási terv rögzíti. Az új épületek utca felőli homlokzati hosszának legalább 50%-a kötelezően az építési vonalra kell kerüljön.

(2) Haszonállattartó épület építése tilos.

(3) A melléképítmények közül: siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló is elhelyezhető.

105. § (1) Ez a rendelet és a hozzátartozó SZT a rendelet kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a 30/2013. (XI. 11.) Ör. számú rendelet hatályát veszti.

(2) Ennek a rendeletnek az előírásait a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(3) A rendelet kihirdetéséről - az SzMSz-ben meghatározott módon - a jegyző gondoskodik.