Zsombó Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2019 (VII.2.) önkormányzati rendelete
Zsombó településképének védelméről
Hatályos: 2023. 04. 22Zsombó Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2019 (VII.2.) önkormányzati rendelete
Zsombó településképének védelméről
Zsombó Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.08.) Korm. rendeletben biztosított véleményezési jogkörében eljáró Csongrád Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Csongrád Megyei Kormányhivatal örökségvédelmi hatáskörében eljáró Szegedi Járási Hivatala és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága, továbbá Zsombó Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés helyi szabályairól szóló 16/2017. (VIII.22.) önkormányzati rendelete szerint bevont partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1.1 A rendelet célja, hatálya, hatásköri szabályok, értelmező rendelkezések
1. § A rendelet célja Zsombó nagyközség épített környezetének, jellegzetes településszerkezeti elemeinek, településkarakterének, a helyi környezeti kultúra megőrzése érdekében a helyi építészeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályoknak a megállapítása.
2. § E rendelet hatálya Zsombó nagyközség teljes közigazgatási területére terjed ki.
3. § E rendelet előírásait Zsombó Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.
3/A. §2 (1) A képviselő-testület dönt a helyi egyedi vagy területi védetté nyilvánításról és a védettség megszüntetéséről.
(2) A képviselő-testület a hatáskörét a polgármesterre ruházza át
a) a településképi bejelentési eljárásban,
b) a településképi kötelezési eljárásban és a településkép-védelmi bírság kiszabásában.
(3) A (2) bekezdésben foglalt eljárásokban a polgármester döntése ellen a képviselő-testülethez lehet fellebbezni.
Értelmező rendelkezések
4. § E rendelet alkalmazásában:
A HELYI VÉDELEM
2. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek
2.1. A helyi védelem feladata, általános szabályai
5. § (1) Zsombó nagyközség területén helyi védelemben kell részesíteni a történetileg értékes, jellegzetes, a település identitását, településkarakterét meghatározó épületeket, műtárgyakat, településszerkezeti hagyományokat.
(2) Épületek, építmények építése, átalakítása, bővítése csak környezetbe illően, a beépítési, telekhasználati, homlokzatképzési, anyaghasználati hagyományok figyelembevételével történhet.
2.2. A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszüntetésének szabályai
6 § Helyi egyedi vagy területi védetté nyilvánításra és védettség megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet javaslatot tehet, döntésre a Képviselő-testület jogosult.
7. § (1) A helyi védelembe vétel a polgármesternek címzett illetékmentes kérelem benyújtásával, írásban kezdeményezhető. A kérelemnek tartalmaznia kell a védelemre javasolt érték:
a) helyét (helyrajzi szám vagy utca és házszám),
b) megnevezését,
c) jellemzőit (kora, építmény stílusa, növény fajtája, állapota),
d) a védelem alá helyezés indoklását (eredet, történet, esemény),
e) fotókat minden látható oldalról,
f) lehetőség szerint korábbi fotókat,
g) tulajdonosának, használójának nevét, elérhetőségét.
(2) Helyi védettség megszüntetése a polgármesternek címzett, illetékmentes kérelem benyújtásával, írásban kezdeményezhető. A kérelemnek tartalmaznia kell a védettség megszüntetésére javasolt érték beazonosíthatóságára és a megszüntetés indokoltságára vonatkozó alábbi adatokat:
a) a helyi értékleltár szerinti számát,
b) helyét (helyrajzi szám vagy utca és házszám),
c) megnevezését,
d) a védettség megszüntetésének indoklását,
e) fotókat minden látható oldalról.
(3) A helyi védelem alá helyezésre vagy a helyi védettség megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról a tárgyi érték tulajdonosát a polgármester értesíti.
(4) A tulajdonos az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül véleményt nyilváníthat.
(5) A védetté nyilvánításról vagy a védettség megszüntetéséről szóló döntést a polgármester készíti elő és terjeszti a Képviselő-testület elé.
8. § (1) A védetté nyilvánításról, illetve a védelem megszüntetéséről a polgármester értesíti
a) az ingatlan vagy természeti érték tulajdonosát,
b) műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog birtokosát,
c) a védetté nyilvánításra, illetve annak megszüntetésére javaslatot tevőt,
d) az építésügyi hatóságot.
(2) A Képviselő-testület döntéséről az ingatlan tulajdonosa köteles az ingatlan esetleges használóját értesíteni.
(3) Területi védelem esetén a közlés közszemle, a helyi sajtó és az önkormányzati honlap útján történik.
(4) A helyi védelem alá helyezést elrendelő önkormányzati rendelet hatályba lépésétől számított tizenöt napon belül a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését.
9. § Ha helyi egyedi védelem alatt álló érték műemléki védelem alá kerül, annak közzétételével egyidejűleg a helyi egyedi védelem megszűnik. Ebben az esetben a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a helyi védelem törlését.
10. § (1) A helyi védett értékekről a települési főépítész, annak hiányában a polgármester nyilvántartást vezet és törzslapot készít.
(2) A nyilvántartás tartalmazza:
a) a védett érték megnevezését,
b) a védett érték védelmi nyilvántartási számát,
c) a védett érték azonosító adatait (alkotó megnevezése),
d) a védelem típusát,
e) a védett érték helyét, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását (helyrajzi szám, utca és házszám, helyszínrajz),
f) a védelem rövid indoklását az értékvizsgálat alapján és
g) a javaslattevő nevét.
3. A területi védelem meghatározása
11. § Zsombó nagyközség közigazgatási területén helyi területi védelem alatt álló épület nincs.
4. A helyi egyedi védelem elemeinek meghatározása
12. § (1) A Zsombó nagyközség közigazgatási területén helyi egyedi védelem alatt álló épületek jegyzékét és az egyes épületek védettségének fokát a 1. számú melléklet tartalmazza.
(2) A helyi védettség a teljes épületre vagy csak homlokzati kialakítására, tömegformálására, külső anyaghasználatára, színezésére terjed ki.
5. A helyi egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
13. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége. A védett érték megfelelő fenntartását, jókarban tartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.
(2) A helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökség használata, illetve a rajta végzett építési tevékenység nem veszélyeztetheti a védett érték fennmaradását és védelem alatt álló jellegzetességeit.
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
6. Településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
14. § (1) A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását az 2. sz. melléklet tartalmazza.
(2) Zsombó nagyközség településképi szempontból meghatározó területei:
a) a faluközpont (2. sz. melléklet a) szelvény)
b) a belterületi kiemelt utcák (2. sz. melléklet b) szelvény)
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
7. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények
15. § (1) A település teljes közigazgatási területén közterületről látható homlokzat színezése esetén a hagyományos földszínektől eltérő harsány, rikító (neon) színek használata nem megengedett.
(2)3 A település belterületén főépület tetőhéjazataként hullámpala és bitumenes hullámpala nem megengedett. Fémlemez fedésként csak a hagyományos cseréphez hasonló cserepeslemez tetőfedés megengedett.
(3)4 Lakó-, szolgáltató-, kereskedelmi-, valamint intézményi funkciójú területeken az utcafronton kerítés anyagaként hullámpalát alkalmazni nem megengedett. Fémlemez kerítés csak földszínű vagy fahatású lehet.
(4) Új építés, bővítés és átalakítás esetén az épület környezethez illeszkedése tekintetében vizsgálni kell:
1. a tetőidom formáját, hajlásszögét,
2. a tetőfelépítmények jellegét, arányát,
3. a homlokzatok építészeti kialakítását,
4. a tömegképzés jellegét,
5. a nyílászárók arányrendszerét, a teljes homlokzatfelülethez való viszonyát, horizontális, vagy vertikális jellegét,
6. az utcai kerítések és kialakításuk, mintázatuk megoldását.
(5)5 Lakóterületen és a településközpont területén klímaberendezés vagy annak bármilyen tartozéka közterület felé eső homlokzaton csak megfelelő takarással és lábazati szinten helyezhető el és csak abban az esetben, ha elhelyezése máshol műszakilag nem lehetséges vagy aránytalanul magas költségekkel járna.
8. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi és területi építészeti követelmények
16. § (1)6 Településképi szempontból meghatározó területeken (2. számú melléklet) az épületek tetőfedésénél a hagyományos téglavörös szín mellett antracit szürke és azok árnyalatai alkalmazhatók.
(2) Főépület tetőfedésénél lapostető nem alkalmazható.
(3) Főépületek és a közterületről látható melléképületek homlokzati falfestése esetén fehér vagy természetes földszínek, egyéb pasztell színek alkalmazhatók.
(4) Az egy telken lévő építmények tömegeit és homlokzatait úgy kell kialakítani, hogy azok egymással összhangban legyenek és formai szempontból egységes épületegyüttes hatását keltsék. Az egy telken álló építmények tömegformálásainak, homlokzatainak, kerítéseinek egységét részleges átalakítással sem lehet megbontani.
(5) Egy épületen megjelenő árnyékolók különbözőek nem lehetnek.
(6) Udvari épület gerincmagassága az első főépület gerincmagasságát nem haladhatja meg.
(7)7 Közterület felőli kerítés anyagaként tégla, fa, fém és kő vagy az ezekkel közel megegyező kinézetű, minőségi műanyag használható.
(8)8 A „belterületi kiemelt utcák” területén (2. melléklet b) szelvény) az épületek oldalhatárra vagy csurgóközzel oldalhatárra építhetők és a főépületnek illeszkednie kell a területen jellemző utcavonal vezetéshez. Az épületek alaprajzának és tetőformájának a területre jellemző építészeti kultúrához illeszkednie kell.
9. Helyi védelemben részesülő területre és elemekre vonatkozó építészeti követelmények
9.1. Helyi védelemben részesülő területre vonatkozó területi építészeti követelmények
17. § Zsombó nagyközség közigazgatási területén helyi területi védelem alatt álló terület nincs.
9.2. Helyi védelemben részesülő értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
18. § (1) Zsombó építészeti karakterét legmarkánsabban őrző, a 1. sz. mellékletben meghatározott épületek esetén kötelező:
a) az egyes védett elem tömegét, homlokzatát, tetőformáját és anyaghasználatát eredeti kialakításában megtartani, illetve felújításkor abba visszaállítani. Megőrzendők, illetve helyreállítandók az épület egészének és részleteinek geometriai formái, azok eredeti anyaghasználata, nyílászárói, épülettartozékai és mindazon részei, melyek a településképet befolyásolják.
b) Ha a védett elem egy részét vagy részletét korábban szakszerűtlenül, nem az eredeti állapotnak megfelelően alakították át (felületképzés, tagozatok, nyílászárók, tetőfelépítmények) és az építéskori állapotra vonatkozó dokumentum nem lelhető fel, akkor azt a homlokzat épen fennmaradt elemeinek vagy hasonló stílusú homlokzatok formaelemeinek helyszínre adaptálásával kell helyreállítani.
(2) Tilos:
a) tetőhéjazat, kerítés esetén hullámpala, bitumenes zsindely, trapézlemez és színezett fém anyagok alkalmazása, továbbá közterületről látható helyen műanyag redőny, ablak és ereszcsatorna beépítése,
b) közterületről látható homlokzat színezése esetén a hagyományos földszínektől eltérő harsány, rikító, erőteljes színek, különösen neon alkalmazása,
c) közterületről látható tetőfelületen a héjazat síkjából kiemelkedő tetőablak létesítése,
d) az eredeti, jellegzetes arányú és osztású nyílászáró megszüntetése vagy átalakítása, továbbá közterületről látható helyen hírközlési, gépészeti, energetikai és egyéb berendezés, szerelvény takarás nélküli elhelyezése.
(3) Megengedő követelmény:
a) A védett épületek korszerűsítését, átalakítását, esetleges bővítését vagy funkcióváltását a védettség önmagában nem akadályozhatja. Támogatni kell a védett épületek mai igényeknek megfelelő használatát.
b) A fejlesztések során törekedni kell arra, hogy az eredeti épület tömege, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe a lehető legkisebb mértékben változzon, az a régi épület formálásával, anyaghasználatával összhangban legyen.
c) Az egyes védett épületek funkcióváltása esetén mérlegelni kell az önkormányzati tulajdonba vétel, illetve a védelmet jobban szolgáló hasznosítás lehetőségét.
10. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
10.1. A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek
19. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére településképi szempontból elsősorban alkalmas területek az ipari funkciójú területek.
10.2. A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmas területek
20. § Nem helyezhetők el a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak a nagyközség közigazgatási területének következő részein:
a) az Országos Ökológiai Hálózat területén (1. számú függelék),
b) tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területeken,
c) helyi védett épületeken és telkeiken.
REKLÁMHORDOZÓKRA ÉS EGYÉB MŰSZAKI BERENDEZÉSEKRE VONATKOZÓ TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
11. Reklámhordozókra vonatkozó általános követelmények
21. § (1) Reklámhordozó és reklám – e rendeletben foglalt kivételekkel – a településkép védelméről szóló törvény és a végrehajtására kiadott kormányrendelet szabályai szerint helyezhető el.
(2) Építési reklámháló kihelyezését a tulajdonos kérelmére az építési tevékenység időtartamára a polgármester településképi bejelentési eljárásban engedélyezheti, ha a tulajdonos igazolja a felújítás megkezdését.
TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK
12. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
22. § (1) A településképi követelmények tisztázására a tulajdonos, a használó vagy az általuk megbízott tervező (továbbiakban: kérelmező) kérelmére településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció indul. A kérelem tartalmát e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.
(2) A konzultáció lefolytatása a települési főépítész – annak hiányában a polgármester – feladata.
(3) A konzultáció a polgármesteri hivatal hivatalos helyiségében, kérelemre a helyszínen is lefolytatható.
(4) A konzultációra benyújtandó dokumentumnak tartalmaznia kell:
a) a tervezett építési tevékenységhez tartozó látványtervet olyan léptékben, amelyről jól megítélhető a településképi követelmények teljesülése,
b) utcai homlokzatot érintő építési tevékenység esetén az utcai homlokzati rajzot,
c) nem utcai homlokzatot érintő építési tevékenység esetén az utcai és az építési tevékenységgel érintett homlokzatok rajzát.
(5) A konzultációról készült emlékeztetőt az általános iratkezelési szabályzat szerint kell kezelni.
13. A településképi bejelentési eljárás
23. § (1)9 Rendeltetésmódosítást vagy a rendeltetési egységek számának megváltozását jelentő rendeltetésváltozás, a reklámok és reklámhordozók elhelyezése esetén, továbbá a helyi védett építményeken építési engedélyhez és egyszerű bejelentéshez sem kötött építési tevékenységet megelőzően a polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le.
(2) A bejelentési eljárást e rendelet 4. számú melléklete szerinti kérelem benyújtásával a tulajdonos, a használó vagy az általuk megbízott tervező (továbbiakban: kérelmező) kezdeményezheti.
(3) A bejelentett tevékenység a településképi bejelentés alapján – a polgármester tudomásul vételét tartalmazó hatósági határozat birtokában, az abban foglalt kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.
14. Településképi kötelezési eljárás
24. § (1) A polgármester e rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesítése érdekében az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény alapján hivatalból vagy kérelemre településképi kötelezési eljárást folytat le, és szükség esetén településképi kötelezést bocsát ki.
(2) Ha az ingatlan tulajdonosa a településképi rendeletben foglalt településképi követelményeket megsértette, az önkormányzat polgármestere felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre és végzésben megfelelő, de legalább 8 napos határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.
(3) Ha a kitűzött határidő eredménytelenül telik el, a polgármester településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel – a településképi követelmények teljesülése érdekében az érintett ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására, vagy elbontására kötelezheti.
15. Településkép-védelmi bírság kiszabásának és behajtásának módja
25. § (1)10 A településképi követelmények településképi kötelezésben megállapított határidőre történő nem teljesítése esetén a polgármester az ingatlan tulajdonosával szemben 100.000 forinttól 1.000.000 forintig terjedő településkép-védelmi bírságot szabhat ki.
(2) A bírság mértékének meghatározásánál figyelembe kell venni
a) a jogsértéssel okozott hátrányt,
b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
c) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát és
d) a jogsértést elkövető személy eljárást segítő, együttműködő magatartását.
(3) A bírság a kötelezettség teljesítéséig ismételhető, de a bírságok összege az 1.000.000 forintot nem haladhatja meg.
(4) A kiszabott településkép-védelmi bírságot az ingatlantulajdonos a településképi kötelezésben meghatározott teljesítési határidő eredménytelen elteltét követő 15 napon belül köteles megfizetni Zsombó Nagyközség Önkormányzata költségvetési elszámolási számlájára.
ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
17. Záró rendelkezések
26. § (1) E rendelet 2019. szeptember 1. napján lép hatályba, előírásait a hatálybalépés napját követően indult építési tevékenységek során kell alkalmazni.
(2)
27. §11 A Zsombó településképének védelméről szóló 8/2019. (VII.02.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 6/2023 (IV.21.) önkormányzati rendelettel megállapított szabályokat azokban az ügyekben is alkalmazni kell, amelyekben az első fokú eljárás vagy a végrehajtás még nem zárult le, amennyiben az építtető számára az kedvezőbb.
1. melléklet
helyrajzi szám |
cím |
kategória |
védettség |
1 |
Andrássy út 114. |
templom |
helyi védett |
helyrajzi szám |
cím |
kategória |
védettség |
5 |
Mária tér 1. |
oktatási intézmény |
helyi védett |
helyrajzi szám |
cím |
kategória |
védettség |
060/20 |
Szatymazi út 105. |
oktatási intézmény |
helyi védett |
helyrajzi szám |
cím |
kategória |
védettség |
06/7 |
Ménesjárás dűlő 15/1. |
oktatási intézmény |
helyi védett |
helyrajzi szám |
cím |
kategória |
védettség |
042/1 |
Lápastó dűlő 22. |
csőszház |
helyi védett |
helyrajzi szám |
cím |
kategória |
védettség |
078/3 és 078/4 |
Bába dűlő 87. |
kúria |
helyi védettség |
2. melléklet
3. melléklet
NEVE |
|
CÍME/SZÉKHELYE |
|
TEL/E-MAIL |
AZ ÉRINTETT INGATLAN CÍME |
HRSZ. |
||
A TERVEZETT TEVÉKENYSÉG RÖVID LEÍRÁSA |
4. melléklet
NEVE |
|
CÍME/SZÉKHELYE |
|
TEL/E-MAIL |
REKLÁMHORDOZÓ ELHELYEZÉSE |
ÉPÍTÉSI TEVÉKENYSÉG |
|||||
---|---|---|---|---|---|---|
AZ ÉRINTETT INGATLAN CÍME |
HRSZ. |
|||||
A TERVEZETT TEVÉKENYSÉG IDŐTARTAMA |
||||||
A TERVEZETT TEVÉKENYSÉG RÖVID LEÍRÁSA |
1. függelék
Az 1. alcím címe a Zsombó Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (IV. 21.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 3/A. §-t a Zsombó Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (IV. 21.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 15. § (2) bekezdése a Zsombó Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (IV. 21.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 15. § (3) bekezdése a Zsombó Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (IV. 21.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 15. § (5) bekezdését a Zsombó Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (IV. 21.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdése iktatta be.
A 16. § (1) bekezdése a Zsombó Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (IV. 21.) önkormányzati rendelete 8. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 16. § (7) bekezdése a Zsombó Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (IV. 21.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 16. § (8) bekezdése a Zsombó Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (IV. 21.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 23. § (1) bekezdése a Zsombó Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (IV. 21.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 25. § (1) bekezdése a Zsombó Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (IV. 21.) önkormányzati rendelete 8. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 27. §-t a Zsombó Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (IV. 21.) önkormányzati rendelete 6. §-a iktatta be.
A 2. melléklet szövege a Zsombó Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (IV. 21.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.