(1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Dunaszekcső Községi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat hivatalos székhelye: 7712 Dunaszekcső, Kossuth Lajos u. 35. sz.

(3) A képviselő-testület hivatalos megnevezése: Dunaszekcső Községi Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).

(4) A képviselő-testület hivatalának hivatalos megnevezése: Dunaszekcsői Közös Önkormányzati Hivatal

(5) A képviselő-testület hivatalának hivatalos székhelye: 7712 Dunaszekcső, Kossuth Lajos u. 35. sz.

(6) Az Önkormányzat hivatalos honlappal rendelkezik.

Községi Önkormányzat Képviselő-testülete, polgármester, jegyző, valamint a Hivatal bélyegzőjén a Magyarország címerét kell használni.

(1) Mötv. II. fejezete.

(1) A képviselőtestület tagjainak száma polgármesterrel együtt 7 fő. A képviselőtestület tagjainak névsorát az 1. számú melléklet tartalmazza.

(2) Mötv. 41. § - 55. §-ig.

(3) A polgármester felkérheti a Helyi Választási Bizottság elnökét, hogy adjon tájékoztatást a helyi önkormányzati képviselők választásának eredményéről. A tájékoztató írásos előterjesztés is lehet.

(4) Az eskü letétele általában előmondás után történik, vagy történhet az esküszöveg képviselők által történő felolvasásával is. Előmondó lehet a helyi választási bizottság elnöke, a polgármester, önkormányzati képviselő, illetve a jegyző.

(5) A Képviselő-testület üléseinek időpontjáról, helyéről és napirendjéről a Dunaszekcsői Közös Önkormányzati Hivatal a lakosságot az ülés előtt 5 nappal a meghívó hirdetőtáblán történő kitűzésével, illetve az Önkormányzat honlapján történő közzététellel tájékoztatja. A képviselőtestület tagjait szintén 5 nappal az ülés előtt értesíteni kell.

(6) A közmeghallgatást igénylő napirendi pontot tárgyaló ülés időpontját, helyét legalább 5 nappal az ülés előtt a meghívó hirdetőtáblán történő kitűzésével, illetve az Önkormányzat honlapján történő közzététellel tájékoztatja.

(7) ¹ A Képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze, akadályoztatása esetén e feladatot az alpolgármester látja el. Mindkettejük együttes akadályoztatása vagy tisztségük egyidejű betöltetlensége esetén az ülést Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság elnöke, az ő tartós akadályoztatása vagy tisztsége megszűnése esetén a legidősebb képviselő-testületi tag hívja össze és vezeti.

(8) A képviselő-testület ülése nyilvános (Mötv. 46. §).

(9) A képviselő-testület zárt ülésére vonatkozó rendelkezéseket az Mötv. 43. § (2) és (3) bekezdése tartalmazza azzal, hogy amennyiben az érintett nyilatkozata nem áll rendelkezésre, úgy zárt ülést kell tartani.

(10) A Képviselő-testület rendkívüli esetben rövid úton (távbeszélő) is összehívható.

(11) A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni a Képviselő-testület tagjai mellett:

a) a helyi nemzetiségi önkormányzat elnökét (nemzetiségi ügyekben);

b) a napirendi pont tárgya szerint illetékes szerv vezetőjét (szükség szerint);

c) valamint akinek a jelenléte a napirendi pont alapos és körültekintő megtárgyalásához a polgármester döntése alapján elengedhetetlenül szükséges.

(1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, illetve felkérésére vagy akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti.

(2) Az ülésen a polgármester ismerteti az ülés napirendjének tervezetét, a napirend elfogadásáról a képviselő-testület dönt. A napirenden nem szereplő javaslatok megtárgyalásához a megválasztott képviselők többségének egyetértése szükséges.

(2) A testületi ülés tárgyalási anyagaiként – általában - írásos előterjesztések szolgálnak, azonban szóban is lehet napirendi pontot előterjeszteni.

(3) A Képviselő-testület ülését vezető személy:

a) megállapítja, hogy a Képviselő-testület ülését e rendelet szabályai szerint hívták össze;

b) megállapítja az ülés határozatképességét;

c) előterjeszti az ülés napirendjét.

(3) A Képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz.

(4) Képviselő-testületi napirend előterjesztője lehet:

- Polgármester;

- Képviselő-testület tagja;

- Képviselő-testület bizottsága;

- jegyző;

- helyi nemzetiségi önkormányzat testülete;

- Képviselő-testület által felkért személy vagy szerv vezetője.

(1) Minden előterjesztés és a vele összefüggő döntési javaslat felett külön-külön kell vitát nyitni. Az előterjesztőhöz a Képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, amelyekre még a vitát megelőzően válaszolni kell. A vita lezárására a Képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet, amely felett a Képviselő-testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra, ezt követően további hozzászólásra nincs lehetőség.

(2) A jegyző jelzi a Képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntési javaslatuknál vagy döntésüknél jogszabálysértést észlel.

(3) Az előterjesztés tárgyával kapcsolatos vélemények kifejtésére a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A polgármester, mint az ülés vezetője bármikor bekapcsolódhat a vitába.

(4) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vita során elhangzott módosító és kiegészítő, majd az előterjesztésben szereplő javaslat felett kell dönteni.

(5) A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(6) Amennyiben a képviselő testületi tag elmulasztja a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét megtenni, a képviselő-testület jogosult az így meghozott döntést hatályon kívül helyezni és újratárgyalni.

(7) Szavazategyenlőség esetén a polgármester szünetet rendel el, majd a vitát tovább kell folytatni, s ha ez sem vezet eredményre, az előterjesztést az előkészítőnek ismételt mérlegelésre vissza kell adni. Az így újra átgondolt előterjesztést két hónapon belül ismételten meg kell tárgyalni.

(8) A minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több mint felének igen szavazata szükséges. (Esetei Mötv. 50. §)

(9) A szavazás kézfeltartással történik. Szavazás közben beszédet tartani és a szavazást indokolni tilos. A szavazás eredményét a jegyző közreműködésével kell megállapítani.

(10) Név szerinti szavazást el kell rendelni, ha azt törvény írja elő, vagy a jelenlévő képviselők többsége kéri. A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a tagok nevét, s a jelenlévő tagok pedig a nevük felolvasása után "igen"-el vagy "nem"-el szavaznak. A név szerinti szavazáskor mindig szó szerinti jegyzőkönyv készül.

(11) Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A titkos szavazás elrendeléséhez egyszerű többségi szavazat elegendő. A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik. A szavazás lebonyolítására a Képviselő-testület a képviselők közül háromtagú - elnökből és két tagból álló- szavazatszámláló bizottságot választ. A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.

(12) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyv tartalmazza:

- a szavazás tárgyát, helyét, napját, kezdetének és befejezésének időpontját;

- a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét;

- a szavazás során tett megállapításait (esetlegesen) hozott határozatait;

- a szavazás eredményét.

(13) A Képviselő-testület által hozott határozatokat a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.

(14) Zárt ülésen hozott határozatot is nyilvános ülésen kell ismertetni, a hatályos adatvédelmi jogszabályok megtartásával.

(1) A polgármester gondoskodik a tanácskozás rendjének fenntartásáról, ennek során figyelmezteti a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendi ponttól, valamint a tanácskozáshoz nem illő, sértő módon nyilatkozik. Rendreutasítja azt a személyt, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartás tanúsít, rendkívüli kirívó magatartás esetén felszólíthatja az érintettet az ülésteremből történő távozásra.

(2) Azt a felszólalót, aki felszólalása során nyilvánvalóan indokolatlanul eltér a tárgytól, vagy ugyanabban a vitában feleslegesen saját vagy más beszédét ismétli, az ülést vezető polgármester felszólítja, hogy térjen a tárgyra, egyidejűleg figyelmezteti az eredménytelen felszólítás következményeire.

(3) Az ülést vezető polgármester megvonhatja a szót attól, aki felszólalása során a második felszólítás ellenére is folytatja az (1) és (2) bekezdésben meghatározott magatartást.

(4) Az ülést vezető polgármester - a szómegvonás okának közlésével - megvonhatja a szót attól a felszólalótól, aki felszólalása során kitöltötte az időkeretét.

(5) Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülést vezető polgármester az ülést határozott időre felfüggesztheti vagy berekesztheti. Az ülés megszakadása esetén az ülés csak akkor folytatódhat, ha a polgármester újból összehívja azt.

(6) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti. A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

(7) A Képviselőtestület ülésein jelenlévő választópolgároknak tanácskozási joguk nincs, kivéve, ha adott érdekközösség megbízottja vagy az érdekelt személy az ülés előtt egy nappal szándékát a polgármesternek bejelenti. A tanácskozási jog megadása felől ilyen esetben a polgármester dönt.

(1) Az interpelláció valamely probléma felvetése és kifejtése a Képviselő-testület ülésén, és ezzel kapcsolatos kérdés megfogalmazása a képviselő-testület bizottságához, polgármesterhez és a jegyzőhöz.

(2) Interpellálni a Képviselő-testület vagy szervei hatáskörébe tartozó Önkormányzati ügyben lehet.

(3) A képviselő az interpellációt visszavonhatja. Ha a képviselő az interpelláció elhangzásának a napirend szerint várható időpontjában nincs jelen, és távolmaradását előzetesen indokolva nem mentette ki, az interpellációt visszavontnak kell tekinteni. Kimentés esetén az interpelláció elmondására a polgármester új időpontot tűz ki.

(4) Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

(5) Az interpellációra a Képviselő-testület ülésén kell választ adni. Az interpellált személy indokolt esetben tizenöt napon belül írásban ad választ. Az írásbeli választ minden képviselőnek meg kell küldeni.

(6) Ha a választ a Képviselő-testület nem fogadja el, dönt a további teendőkről. Az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot rendelhet el.

(7) Az interpelláció kivizsgálásába az interpelláló képviselőt be kell vonni.

(8) A kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítés jellegű felvetés.

(9) A kérdés benyújtásának és megválaszolásának elintézésére az interpellációra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a Képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem határoz.

(1) A Képviselő-testület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart, melyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek. A polgármester a hozzászólások időtartamát 2 percben korlátozhatja.

(2) A közérdekű kérdéseket és javaslatokat a Dunaszekcsői Közös Önkormányzati Hivatal harminc napon belül kivizsgálja. A bejelentőnek adott válaszról a Képviselő-testületet tájékoztatni kell.

(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül.

(1) A képviselő-testület határozatai külön-külön, naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal vannak ellátva. A határozatok megjelölése tartalmazza a sorszámot, elfogadásának évét, hónapját és napját, a felelős személyét, valamint a végrehajtására kitűzött határidőt. A határozatok nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

(2) A képviselő-testület számozott határozat nélkül, jegyzőkönyvi rögzítéssel dönt a napirend elfogadásáról, valamint ügyrendi kérdésekről.

(3) Az Önkormányzat feladatkörében eljárva a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot.

(4) A helyi önkormányzat képviselő-testülete által megalkotott rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. Az önkormányzati rendeletet a honlapon és a hirdetőtáblán kell közzé tenni. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. A hirdetményt tizenöt napra kell kifüggeszteni, és azon fel kell tüntetni a kifüggesztés és a levétel napját. A kihirdetés időpontja a kifüggesztés napja. A helyi önkormányzat az önkormányzati rendeletet a kihirdetését követően haladéktalanul megküldi a kormányhivatalnak, és a kormányhivatal továbbítja azt a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszternek.

(5) Ha az önkormányzati rendelet kihirdetett szövege eltér az önkormányzati rendelet aláírt szövegétől, a polgármester vagy a jegyző kezdeményezi az eltérés helyesbítését. Az önkormányzati rendelet a hatálybalépését megelőzően, de legkésőbb a kihirdetést követő hatodik munkanapon helyesbíthető. Az eltérés megállapítása esetén a helyesbítés megjelentetéséről a jegyző az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon gondoskodik.

(6) Önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezhet:

- Polgármester;

- Képviselő-testület tagja;

- Képviselő-testület bizottsága;

- Jegyző;

- Helyi nemzetiségi önkormányzat testülete.

(7) Rendelet tervezetet a jegyző törvényességi ellenjegyzésével lehet a Képviselő-testület elé terjeszteni.

(8) A rendelet-tervezet szakmai előkészítéséről, megszövegezéséről, és annak törvényességi vizsgálatáról a jegyző gondoskodik.

(9) A rendelet tervezetet a jogalkotásról szóló törvényben foglalt követelmények figyelembevételével kell előkészíteni.

(10) Az önkormányzati rendeletet külön-külön naptári év elejétől folyamatos sorszámmal kell ellátni, amennyiben a hatályba lépés napja nem egyezik meg a kihirdetés napjával, abban az esetben a hatályba lépést konkrét időponttal kell meghatározni.

(11) A jegyző gondoskodik a megalkotott rendelet folyamatos karbantartásáról, szükség esetén a deregulációról. A rendeletekről nyilvántartást kell vezetni, melyről a jegyző gondoskodik.

(1) Mötv. 52. §.

(2) A hitelesített jegyzőkönyv eredeti példányát - mellékleteivel együtt – az Önkormányzat kezeli. A jegyző a jegyzőkönyveket – a nyilvános és zárt ülés anyagát egymástól elkülönítve – mellékleteivel együtt évente bekötteti. A bekötött jegyzőkönyvek biztonságos tárolásáról, őrzéséről gondoskodni kell.

(2) A választópolgárok a Könyvtárban - a zárt ülés kivételével - betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe. A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell az ülés meghívóját, az előterjesztések egy-egy példányát, valamint az elfogadott, a polgármester és a jegyző sajátkezű aláírásával ellátott rendeletet.

(3) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe a Képviselő-testület tagja, a tárgyban közvetlenül érdekelt vagy annak hivatalos megbízottja, a Baranya Megyei Kormányhivatal vezetője, továbbá jegyző tekinthet be.

(1) A települési önkormányzati képviselők jogállására az Mötv. 28. § - 35. §-ai az irányadóak.

(2) A települési önkormányzati képviselők összeférhetetlenségére és az azzal kapcsolatos eljárásra az Mötv. 36. § - a és a 37. §-a az irányadó.

(3) A települési önkormányzati képviselők méltatlanságára az Mötv. 38. §-a az irányadó.

(4) A települési önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozat-tételi szabályaira az Mötv. 39. §-a az irányadó.

(1) A polgármester főállásban tölti be tisztségét.

(2) A polgármester a Képviselő-testület elnöke, felelős az önkormányzat egészének működéséért.

(3) A polgármesterre vonatkozó részletszabályokat az Mötv. 63. § - 73. §-ai, valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény rendelkezései tartalmazzák.

(4) ²

(1) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el a feladatait.

(2) Az alpolgármesterre vonatkozó egyéb részletszabályokat az Mötv. 74. § - 80. §-ig tartalmazzák.

(3) Az alpolgármester megbízatása Képviselő-testület megbízatásának időtartamára szól, társadalmi megbízatásban látja el a feladatát a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére.

(4) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát.

(5) A polgármester távollétében írásbeli felhatalmazása alapján, illetve akadályoztatása esetén az alpolgármestert a polgármester jogosultságai illetik meg.

(1) A jegyzőre az Mötv. 81. § - 83. §-az az irányadóak a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény rendelkezéseinek figyelembevételével.

(2) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a polgármester által megbízott hivatali köztisztviselő jogosult a jegyzői feladatokat – a jegyzői tisztség betöltéséig, vagy a jegyző, aljegyző akadályoztatásának megszűnéséig, de legfeljebb 6 hónapig ellátni.

(1) A bizottság nem képviselő tagjára az Mötv. 40. §-a az irányadó, a bizottságokra pedig az Mötv. 57. § - 61. §-ig található szabályok.

(2) A képviselőtestület a következő állandó bizottságokat hozza létre:

Ügyrendi Bizottság létszáma: 3 fő

Pénzügy Bizottság létszáma: 7 fő

Szociális Bizottság létszáma: 3 fő

A bizottsági tagok felsorolását a 2. számú melléklet tartalmazza.

(3) A bizottságok előkészítik a képviselőtestület döntéseit, szervezik és ellenőrzik a döntések végrehajtását. A képviselőtestület határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá amely előterjesztések a bizottságok állásfoglalásával nyújthatók be a képviselőtestületnek.

(4) Az Ügyrendi Bizottság véleményezi a szervezeti és működési szabályzatot, állásfoglalásáról az előterjesztés tárgyalásakor tájékoztatja a képviselő-testület.

(5) A Pénzügyi Bizottság véleményezi a pénzügyi beszámolókat, tájékoztatókat, a gazdasági programot, beruházási és fejlesztési terveket, állásfoglalásáról az előterjesztés tárgyalásakor tájékoztatja a képviselő-testületet.

(6) Az Szociális Bizottság ellátja átruházott hatáskörében a hatósági feladatokat, továbbá véleményezi a szociális igazgatással kapcsolatos rendelettervezeteket.

(7) A bizottságok a feladatkörükben ellenőrzik a képviselőtestület hivatalának a képviselőtestület döntéseinek az előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját. Ha a bizottság a hivatal tevékenységében a képviselőtestület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti.

(8) A Képviselő-testület a határozatában megjelölt ügyeknek a határozatban megállapított ideig történő intézésére eseti bizottságot alakíthat.

(9) A bizottsági tag köteles a tudomására jutott személyes adatokat megőrizni. Titoktartási kötelezettsége bizottsági tagságának megszűnése után is fennáll.

(10) A bizottság munkáját a segíti a Dunaszekcsői Közös Önkormányzati Hivatal. A Hivatal e körben ellátandó feladatai:

- gondoskodik az ülés meghívójának és előterjesztéseinek összeállításáról és kiküldéséről,

- elkészíti a bizottsági ülés jegyzőkönyvét, amelyet eljuttat a jegyzőnek törvényességi felülvizsgálat céljából.

(11) A bizottság ülésének összehívásáról a bizottság elnöke gondoskodik. A bizottsági ülés előterjesztéseit az ülés előtt 5 nappal kell a bizottság tagjainak megküldeni.

(12) A Képviselő-testület és a bizottságok, valamint a bizottságok egymás közötti zavartalan kapcsolatát a polgármester biztosítja.

(1) Közös önkormányzati hivatalra vonatkozó rendelkezések alapjául az Mötv. 84. §-86. §-ai szolgálnak.

(2) A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó Önkormányzati ügyek előkészítésére, az Önkormányzati döntések végrehajtására, a testületek működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a jogszabályokban előírt közigazgatási feladatok ellátására Bár község képviselő-testületével közös hivatalt működtet.

(3) A közös önkormányzati hivatalt fenntartó önkormányzatok képviselő-testületei megállapodtak abban, hogy Bárban az ügyfélfogadás a közös önkormányzati hivatal által létrehozott, állandó jelleggel működő kirendeltség alkalmazásával történjen.

(4) A hivatal elnevezése: Dunaszekcsői Közös Önkormányzati Hivatal

Székhelye: 7712 Dunaszekcső, Kossuth Lajos u. 35. sz.

Telephelye: Dunaszekcsői Közös Önkormányzati Hivatal Bári Kirendeltsége

7711 Bár, Szabadság u. 62. sz.

A Közös Hivatal megalakításának időpontja: 2013. február 1.

(5) A hivatal működési költségét az állam - az adott évi központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékben, és a hivatal által ellátott feladataikkal arányban - finanszírozza, amelyet a székhelytelepülés részére, e célra elkülönített számlájára folyósít.

(6) A hivatali létszámot, belső szervezeti felépítését, működésének részletes szabályait, feladat-és hatáskörét a hivatalt megalapító megállapodás rögzíti.

(7) A Közös Önkormányzati Hivatal ügyrendjének vagy módosításának tervezetét – az érintett polgármesterek véleményének kikérésével – a jegyző készíti el és terjeszti jóváhagyásra a képviselő-testületek együttes ülésére.

(8) A Közös Hivatalt létrehozó képviselő-testületek együttes ülése dönt:

- Közös Önkormányzati Hivatal ügyrendjének jóváhagyásáról, módosításáról minősített többségű szavazással,

- Közös Önkormányzati Hivatal költségvetéséről, zárszámadásáról.

(9) A polgármesterek - jegyző és a képviselők bevonásával - kötelesek egymással személyesen egyeztetni a közös hivatalt érintő kérdésekben.

(1) Az önkormányzat gazdálkodására az Mötv. VI. Fejezete az irányadó az egyéb joganyagokban található szabályozásokkal együtt.

(2) A polgármester, a képviselő testület, illetve a bizottságok tagjai a pénzügyi kihatással járó döntések meghozatala előtt egyeztetnek az Önkormányzat pénzügyi munkatársaival és a jegyzővel, mely biztosítja a rendelkezésére álló források szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. A pénzügyi teljesítések (kifizetések) előtt a polgármester kötelezettséget vállal, igazolja a teljesítést és miután a jegyző ellenőrizte az azt megalapozó dokumentumokat, a polgármester utalványoz és kézjegyével ellátja.

(3) A jegyző által készített költségvetési koncepciót a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. A koncepció tervezetét Magyarország Kormánya által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek, az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak elemzése alapján a tervezett bevételek és kiadások figyelembe vételével kell összeállítani.

(4) A második alkalommal a képviselő-testület a költségvetési rendelet tervezetet tárgyalja meg, a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság közreműködésével. A költségvetési rendelet-tervezetet a polgármester a központi költségvetés elfogadását követő 45 napon belül terjeszti a képviselő-testület elé.

(5) A polgármester az önkormányzat gazdálkodásának első félévi helyzetéről szeptember 15.-ig, míg háromnegyed éves helyzetéről tárgyév november 30.-ig tájékoztatja a képviselő-testületet.

(6) A költségvetés végrehajtásáról szóló rendelet-tervezetet (zárszámadást) a költségvetési évet követő május 31-ig a képviselő-testület elé kell terjeszteni.

(7) A Képviselő-testület legkésőbb tárgyév november 30. napjáig dönt a helyi adókról és az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok bérleti díjairól.

(8) A gazdasági program a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy az azt meghaladó időszakra szól. A gazdasági program meghatározza az önkormányzat mindazon célkitűzéseit, feladatait, figyelembe véve a költségvetési lehetőségeit, a helyi társadalmi, környezeti és gazdasági adottságokat, melyek az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak megvalósítását szolgálják. A gazdasági program tartalmazza különösen a fejlesztési elképzeléseket, a településfejlesztési, településüzemeltetési, adópolitika célkitűzéseit, a közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó elképzeléseket. A gazdasági programot a képviselő-testület az alakuló ülést követő 6 hónapon belül fogadja el. Ha a meglévő gazdasági program az előző ciklusidőn túlnyúló, azt az újonnan megválasztott képviselő-testület az alakuló ülését követő 6 hónapon belül köteles felülvizsgálni, és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni, vagy módosítani.

(9) Az Önkormányzat és intézményei gazdálkodásának belső ellenőrzéséről a Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulás útján gondoskodik.

(1) E rendelet 2019. december 01. napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Dunaszekcső Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2018. (VI.1.) önkormányzati rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról, valamint a Dunaszekcső Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015. (V.1.) önkormányzati rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 7/2014.(XII.01.) számú önkormányzati rendelet módosításáról.

- ellátja a képviselő-testület által átruházott hatáskört,

- véleményezi a feladatkörébe tartozó előterjesztéseket,

- javaslatot tesz és véleményezi az SZMSZ-t,

- ellenőrzi - beszámoltatás útján a döntés felelősének előterjesztésében - a képviselő-testület egészségügyi és szociális feladatkörökben hozott döntéseit,

A Pénzügyi Bizottság

- véleményezi a feladatkörébe tartozó előterjesztéseket

- véleményezi a felújításra, fejlesztésre vonatkozó képviselő-testületi előterjesztéseket,

- véleményezi a költségvetés tervezetét,

- javaslatot tesz a Művelődési ház terembérleti díjainak megállapítására,

- javaslatot tesz az önkormányzat által alkalmazott díjak mértékére,

- javaslatot tesz és véleményezi az SZMSZ-t,

- véleményezi az intézmények által készített előterjesztéseket,

- ellenőrzi – beszámoltatás útján a döntés felelősének előterjesztésében - a képviselő-testület kulturális és oktatási feladatkörökben hozott döntéseit,

- véleményezési joggal élhet a Művelődési Ház, a Dunaszekcsői Óvoda szervezeti és működési szabályzatával, éves munkatervével, beszámolójával és házirendjével kapcsolatban,

- javaslatot tesz a kulturális, közművelődési, művészeti pályázatok önkormányzat által való kiírásáról és elbírálásáról,

- javaslatot tesz Dunaszekcsőn megrendezésre kerülő kulturális rendezvényekkel kapcsolatban,

- véleményezi a művészeti alkotás közterületen, valamint önkormányzati tulajdonú, épületen való elhelyezésével, áthelyezésével, lebontásával kapcsolatos képviselő-testületi előterjesztéseket,

- véleményezi a Művelődési Ház, a Dunaszekcsői Óvoda megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával összefüggő képviselő-testületi döntéstervezeteket,

- javaslatot tesz az intézmények fejlesztésére és átalakítására,

- véleményezi a Művelődési Ház, a Dunaszekcsői Óvoda intézmények vezetőinek kinevezésére, megbízására, felmentésére irányuló polgármesteri előterjesztéseket, az intézményvezetők elleni fegyelmi eljárás megindítására irányuló kezdeményezéseket,

- szervezi és előkészíti a kulturális hagyományok és értékek ápolását, a művelődésre, a társas életre szerveződő közösségek tevékenységét, a lakosság életmódja javítását szolgáló kulturális célok megvalósítását,

- figyelemmel kíséri a kulturális, közművelődési és művészeti célkitűzések tervezését és megvalósítását

- javaslatot tesz a különböző pályázatok saját forrásának fedezetére jóváhagyott tartalék keret felhasználására,

- véleményezi az Önkormányzat által kiadandó Dunaszekcsőre vonatkozó kiadványokat, és egyéb Dunaszekcsőről megjelenő propaganda-anyagot és média-anyagot.

- a szakmai ellenőrzés eredményeképpen, ha az intézkedésre nem az önkormányzat jogosult, megfelelő határidő biztosítása mellett felhívja az intézmények vezetőit a szükséges intézkedések megtételére.

- véleményezi a pályázati lehetőségeket, javaslatot tesz a településfejlesztést érintő pályázatokon való önkormányzati részvételre,

- figyelemmel kíséri és véleményezi a gazdasági programot, a településfejlesztési tervet, az idegenforgalmi koncepciót, a helyi rendezési tervet és a helyi építési szabályzatot,

- véleményezi a településfejlesztéssel, a kommunális feladatokkal, az önkormányzati intézmények karbantartásával és felújításával, valamint a közterületek tisztán tartásával kapcsolatos előterjesztéseket.

A pénzügyekkel, gazdálkodással kapcsolatban

- véleményezi a következő évi költségvetési koncepciót (önkormányzati adók, díjak mértékére javaslatot tesz), az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásról szóló éves beszámoló tervezeteit,

- figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre.

- vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését.

- javaslatot tesz a belső ellenőri vizsgálatok céljaira,

- véleményezi az SZMSZ-t illetve annak módosításait,

- időszakonként felülvizsgálja a folyamatos vállalkozási szerződéseket, módosításukra, megszüntetésükre javaslatot tesz a testület felé,

- áttekinti az önkormányzat vagyonát,

- javaslatot tesz a vagyonértékesítés szabályozására, a vagyonnal való gazdálkodásra és folyamatosan figyelemmel kíséri a vagyonváltozásokat,

- előkészíti az 500.000 Ft feletti vállalkozási szerződéseket,

- előkészíti az önkormányzat által felvállalni kívánt, pénzügyi kihatású rendkívüli döntéseket (pl. önerőt igénylő pályázatok),

- véleményezi a civilszervezetek részére átadott pénzeszközök felhasználásáról szóló beszámolókat,

- előkészíti az önkormányzat társulásban való részvételét, gazdasági társaság alapítását, a gazdasági társaságban való részesedés megszerzését.

Az Ügyrendi Bizottság

- a képviselő-testületi tagok összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezést kivizsgálja,

- a képviselő-testületi tagok, a polgármester, az alpolgármester vagyonnyilatkozatát nyilvántartja és ellenőrzi,

- a képviselő-testületi tagok, a polgármester, az alpolgármester köztartozás mentes adatbázisban történő felvételét ellenőrzi,

- méltatlanság esetén részt vesz a döntéshozatal előkészítésében,

- javaslatot tesz és véleményezi az SZMSZ-t, illetve annak módosításait,

- véleményezi az önkormányzati szerződéseket, részt vesz azok előkészítésében

A bizottságok feladatkörének módosítását szükség esetén a képviselő-testület bármely tagja írásban indítványozhatja.