Monok Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2020. (XII. 8.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

Hatályos: 2022. 12. 16

Monok Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2020. (XII. 8.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

2022.12.16.

Monok Község Önkormányzatának Polgármestere a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet 1. §-ában kihirdetett veszélyhelyzetre figyelemmel, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. S (4) bekezdése alapján a Képviselő-testület feladat és hatáskörét gyakorolva a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12.§ (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011 évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 43/A.§ (6) bekezdés c) pontjában meghatározott véleményezési jogkörében eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Hivatala, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatal Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály, valamint Monok Község Önkormányzat Képviselő-testületének a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 14/2017.(VI.29.) Önkormányzati rendelet szerinti Partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1. Fejezet

1. A rendelet célja

1. § (1) A rendelet célja Monok építészeti, településképi, illetve természeti értékeinek védelme és minőségi alakítása érdekében, a település történeti múltját, építészeti kultúráját és polgárainak identitását elősegítő épületek, épületrészek, építmények, illetve az azok által létrehozott utcák, terek, szobrok egészben vagy részben történő megőrzése, minőségi fejlesztése a jövő nemzedékek számára, az építészeti illeszkedéssel és a településfejlesztési célokkal összefüggő követelmények érvényesítése, összességében az épített környezet esztétikus kialakítása.

(2) A rendelet megállapítja

a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelmének, a helyi védelemnek a szabályait,

b) a településképi szempontból meghatározó területeket,

c) a településképi követelményeket,

d) településkép védelméhez és alakításához szükséges érvényesítési eszközöket,

e) a védelemmel kapcsolatos önkormányzati támogatási és ösztönző rendszert.

(3) A rendelet előírásait az elfogadott település-rendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.

(4) A rendelet mellékletei:

a) 1. melléklet: Helyi területi védelemmel érintett területek lehatárolása és helyi egyedi védelem alatt álló építmények, alkotások, műtárgyak listája.

b) 2. melléklet: Településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolása, valamint a helyi területi védelemmel érintett területek, helyi egyedi védelem alatt álló építmények, alkotások és műtárgyak térképi ábrázolása.

c) 3. melléklet: Az elektronikus hírközlés építményei valamint a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási építmények számára elsősorban alkalmas területek és a nem alkalmas területek térképi lehatárolása.

d) 4. melléklet: Kérelem településkép-védelmi tájékoztatáshoz és szakmai konzultációhoz.

f) 5. melléklet: Kérelem településképi bejelentési eljáráshoz

(5) A rendelet függelékei:

a) 1. függelék: Országos védelem objektumai, régészeti lelőhelyek

b) 2. függelék: Ültetésre ajánlott, a termőhelyi adottságoknak megfelelő, tájhonos fás szárú növényfajok.

c) 3. függelék: Tájidegen, agresszíven gyomosító, inváziós, nem telepíthető növényfajok.

d) 4. függelék: Természet és tájképvédelem területei, valamint az ökológiai hálózat övezetei.

e) 5. függelék: Egyedi tájértékek listája és térképi ábrázolása

f) 6. függelék: Monok értékvédelmi vizsgálata (katasztere)

g) 7. függelék: Monok Településképi Arculati Kézikönyve (TAK)

2. A rendelet hatálya

2. § (1) A rendelet személyi hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki vagy amely Monok Község közigazgatási területén

a) jogszabályban meghatározott építési tevékenységet, utcai kerítést, vagy az épület külső homlokzatát, tetőzetét, megjelenését érintő munkát végez, vagy azzal összefüggő építészeti-műszaki tervdokumentációt készít,

b) reklámfeliratot, illetve hirdető-berendezést helyez el, tart fenn vagy kíván elhelyezni, valamint ilyen céllal felületet alakít ki,

c) meglévő építmény rendeltetését - részben vagy egészben - megváltoztatja.

(2) A rendelet területi hatálya Monok Község közigazgatási területére terjed ki.

(3) A VI. Fejezet hatálya kiterjed

a) Monok közigazgatási területén belül a közterületen, valamint minden egyéb ingatlanon, építményen elhelyezett vagy elhelyezésre kerülő reklámhordozókra függetlenül azok tartalmától és anyagától.

b) minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, akik vagy akiknek érdekében a Község területén reklámhordozókat helyeznek el, illetve akinek az ingatlanán, építményén reklámhordozó kerül elhelyezésre.

3. A helyi védelem célja

3. § (1) A helyi értékvédelem feladatai:

a) a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki-ipari-agrár szempontból védelemre érdemes

aa) településszerkezetek,

ab) tájszerkezet, tájhasználat, egyedi tájértékek

ac) épületegyüttesek,

ad) épületek és épületrészek, építmények,

ae) utcaképek és látványok,

af) műtárgyak, szobrok, emlékművek, síremlékek

ag) zöldfelületi elemek, különösen a történeti kertek, jelentős növénycsoportok, fasorok, koros faegyedek felkutatása,

b) a védett értékek körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése,

c) a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.

(2) Az (1) bekezdésben megfogalmazott célok érvényesítése érdekében Monok Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a megóvandó épített értékeit helyi védettség alá helyezi.

4. A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja

4. § Településképi szempontból meghatározó terület: jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert illetve tájkaraktert hordozó vagy meghatározó jellemzőkkel bíró lehatárolható településrész illetve tájrészlet vagy tájkép, melyekre e jellegzetességek megtartása céljából e rendelet egyedi előírásai alkalmazandók.

5. A rendelet alkalmazásában használat fogalmak jegyzéke és magyarázata

5. § (1a) A rendelet alkalmazásában használt fogalmak:

1) cégjelzés: cégnevet és / vagy kötelezően megjelenítendő adatokat tartalmazó cégtábla, cégfelirat, céglogó, ponyva, tábla, árubemutatás, illetve a vállalkozás, üzlet nevét, adatait tartalmazó, akár megvilágított formátumban is kialakított, rendszerint a bejárat közelében (elsősorban a homlokzaton, vagy a kerítésen) elhelyezett hirdetési célú berendezés.

2) előtető: az épület részeként az épület bejárata(i) elé, vagy fölé épített tetőszerkezet, ami elsősorban a csapadék és nap ellen védi a bejárat előtti területet

3) eredeti állapot: az eredeti építéskori állapot vagy az a későbbi állapot, amelyet a védelem elrendelésekor védendő értékként határoztak meg

4) értékvizsgálat (kataszter): a megfelelő szakképzettséggel rendelkező személyek, szervezetek által készített olyan szakvizsgálat, amely feltárja és meghatározza a ténylegesen meglévő, illetve a település szempontjából védelemre érdemes értéket. A vizsgálatnak tartalmaznia kell a védelemre javasolt érték esztétikai, történeti, valamint műszaki, illetve természeti jellemzőit.

5) főépület: Az övezeti előírások szerint épített, a fő rendeltetési egységeket tartalmazó épület,

6) melléképület: A telek és a telken álló főépítmény(ek) rendeltetési egységeinek rendeltetésszerű használatát, működtetését elősegítő, kiegészítő rendeltetésű építmények, melyek nem tartoznak a melléképítmények körébe: járműtároló (önálló garázs, támfalgarázs), nyári konyha, mosókonyha, szárító, tárolóépület (tüzelőanyag, szerszámkamra, továbbá szín, fészer, magtár, góré, csűr és más tároló), kazánház, műterem, kézműipari építmény.

7) pasztellszínek: a színek világos és kis telítettségű árnyalatai.

8) reklámgrafika: a homlokzat felületére (a síkjából nem kiemelkedően) festett, mázolt, karcolt ábra, felirat, kép.

9) reklámhordozó: épületen, portálban, ablakban, előkertben, kerítésen, vagy közterületen elhelyezett, a reklámozás tárgyában végzett tevékenységhez kapcsolódó cégjelzés, üzletjelzés, információs célú tájékoztatás.

10) tájba illeszkedő: a tájban elhelyezésre kerülő építményeknek vagy építmény együtteseknek a természeti/művi (mesterségesen kialakított) táji adottságokhoz funkcionális, ökológiai és esztétikai értelmű igazítása, amely a környezettel való összhang megteremtését célozza.

11) technológiai létesítmény-berendezés: olyan épületgépészeti és kiegészítő funkciójú technikai elem, mely hatással van a településképre: antenna, szellőző, szerelt kémény, égéstermék elvezető (pl.: parapet konvektor), vízelvezető rendszerek, légtechnikai-, hűtő-, és klímaberendezés, megújuló energiatermelők (napelem, napkollektor, szélkerék), hőszivattyú.

12) településképet rontó építmény: megjelenésével, méretével, formáival, arányaival, színezésével környezetében disszonáns hatású építmény.

13) településképileg értékes építészeti karakter: Monok TAK-ban fényképekkel, leírással, rajzokkal megjelenített épületek, meghatározó területek építészeti karaktere, megjelenése, építészeti elemei (melyek megtalálhatók: örökségünk, meghatározó területek, részletek, ajánlások, jó példák című fejezetekben).

14) területi védelem: e rendelet szempontjából a településszerkezet, a településkép, a településkataszter, valamint beépítési mód védelmével érintett területek.

15) védett épület, építmény: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy műszaki-ipari-agrár szempontból jelentős alkotás. A védett épület, építmény minden alkotórészét – ideértve a hozzá tartozó kiegészítő, külső és belső díszelemeket is, továbbá esetenként a használat módját – védelem illeti. A rendelet alkalmazása szempontjából védettnek minősül az a telek, annak használati módja is, amelyen a védett épület, építmény áll.

16) védett épületrész: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított olyan épületrész, amely egészében nem védett építményen, építményben helyezkedik el. Védett épületrész lehet különösen az épület tömege, homlokzata, tetőzete, portálja, lépcsőháza, utcafrontra épített kapu, (pl. a szép monoki tornácok) díszítményei, illetve különleges tartószerkezete.

17) védett értékek károsodása: minden olyan esemény, amely a védett érték teljes, vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenést eredményez.

18) védett műtárgy: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított, 12) és 15) pontok alatt fel nem sorolt építmény, műtárgy, különösen emlékmű, szobor, síremlék (sírkő), utcabútorzat, díszkút, kerítés.

19) védett településkarakter: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított, a településépítészet jellegzetes elemeinek, valamint szerkezeteinek, formáinak, anyagainak, színvilágának, zöldfelületének együttese.

20) védett településkép: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított utcakép, az épített és táji környezet együttese. A védett településkép az épített és természetes környezet, elemeit egyaránt magába foglalja, így különösen az épülethomlokzatokat, sziluetteket, műtárgyakat, közterületi bútorzatot, burkolatokat és növényzetet.

21) védett településszerkezet: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód és építési vonal.

22) Cégtábla: A vállalkozás nevét, funkcióját, tulajdonosát, az alapítás évét tartalmazó, a vállalkozást magába foglaló épületen, vagy az azzal érintett telken létesített felirat.

23) Cégfelirat: A vállalkozás nevét, a vállalkozást magába foglaló épület homlokzatán síkban feltüntető felirat.

24) Címtábla: Azon vállalkozás nevét, címét tartalmazó felirat, mely vállalkozás az adott épületen belül működik, de közterületről nem közelíthető meg.

25) Kirakatportál: A kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó egység helyiségével közvetlenül kapcsolatban lévő, elsősorban árubemutatásra szolgáló, közterületre néző, üvegezett felületű reklámberendezés.

26) Kirakatvitrin: Az épület homlokzati síkjához rögzített, doboz jellegű, a kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó egység helyiségével közvetlen kapcsolatban álló, egyedi megjelenésű, üveglappal borított, jellemzően termék elhelyezésével, a vállalkozás üzleti választékának bemutatását szolgáló reklámberendezés

27) Hirdetőtábla: Változó tartalmú hirdetések elhelyezésére szolgáló, közterületről látható, 12m2-nél (504 x 238 cm) kisebb méretű reklámberendezés

28) Kandeláber reklám: Közvilágítási oszlopokon elhelyezett, egy- vagy kétoldali reklámfelülettel rendelkező reklámtábla.

29) Molinó: Építményen kifeszített, illetve építmények vagy más tartószerkezetek között átfeszített, textil vagy textil-jellegű egyéb anyagból készült reklámhordozó

30) Óriás plakát: Változó tartalmú hirdetések elhelyezésére szolgáló, közterületről látható, 12 m2 (504 x 238 cm), vagy ezt meghaladó méretű reklámberendezés

31) Reklám: a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 3. §. d.) pontja szerinti reklám, ide nem értve:

aa) cégtáblát, üzletfeliratot, a vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett, a vállalkozást népszerűsítő egyéb feliratot és más grafikai megjelenítést,

ab) z üzlethelyiség portáljában (kirakatában) elhelyezett gazdasági reklámot,

ac) a járművön elhelyezett gazdasági reklámot, továbbá

ad) a tulajdonos által az ingatlanán elhelyezett, annak elidegenítésére vonatkozó ajánlati felhívást (hirdetést), valamint a helyi önkormányzat által lakossági apróhirdetések közzétételének megkönnyítése céljából biztosított táblán vagy egyéb felületen elhelyezett, kisméretű hirdetéseket;

32) Reklámhordozó: a funkcióját vagy létesítésének célját tekintve túlnyomórészt az e törvény szerinti reklám közzétételét, illetve elhelyezését biztosító, elősegítő vagy támogató eszköz, berendezés, létesítmény.

II. Fejezet

HELYI ÉRTÉKVÉDELEM

6. A helyi védelem feladata

6. § (1) A helyi védelem feladata:

a) a helyi védett értékek körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, megőrzése és a lakossággal való megismertetése,

b) a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk és megújulásuk elősegítése.

7. Helyi védelem alá helyezés és a védelem megszüntetésének szabályai

7. § (1) A helyi védetté nyilvánítást és annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy írásban kezdeményezheti, vagy önálló értékvizsgálatra is javaslatot tehet.

(2) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) egyedi építmények, épületek esetén:

aa) a védendő érték megnevezését, szükség esetén körül határolását,

ab) pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület, illetve telekrész, ajtó),

ac) a védendő érték rövid leírását, dokumentálását (fotók, irodalom),

ad) a kezdeményezés indokolását,

b) településszerkezet, településkép, karakter, védelemre javasolt együttes esetén:

ba) az együttes megnevezését,

bb) körül határolását,

bc) a védendő érték rövid leírását, dokumentálását,

bd) a kezdeményezés indokolását.

(3) A helyi védetté nyilvánítással kapcsolatos döntés előkészítéséről a települési Főépítész gondoskodik.

(4) Nem vonható helyi védelem alá a műemléki védettséget élvező építmény.

(5) A védetté nyilvánításhoz vagy annak megszüntetéséhez előzetes értékvizsgálatot kell készíteni, amelyhez be kell szerezni:

a) a döntést előkészítő települési Főépítész szakvéleményét,

b) indokolt esetben a védendő érték jellegétől függően a műemlékvédelmi, régészeti szakhatóság, valamint a szakértők véleményét.

(6) Az előkészítés során be kell szerezni az érintett ingatlantulajdonosok álláspontját.

(7) A helyi védetté nyilvánítási, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket az alábbiak szerint kell értesíteni:

a) az egyedi értékekre vonatkozó kezdeményezés esetén az értesítést az érdekelteknek írásban kézbesíteni kell,

b) nem egyedi érték esetén az értesítés történhet kizárólag a helyben szokásos közhírré tétellel,

c) a használó értesítése a tulajdonos útján történik,

d) amennyiben az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségbe ütközne, értesítésüket a közhírré tétellel megtörténtnek kell tekinteni.

(8) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek.

(9) A védettséggel kapcsolatos javaslatot - az erről szóló döntést megelőzően - a helyben szokásos módon 30 napra közhírré kell tenni.

(10) A helyi védetté nyilvánításról és annak megszüntetéséről értesíteni kell:

a) ) az érdekelteket:

aa) a helyi védettség kezdeményezőjét,

ab) a helyi védelem alá helyezett ingatlan tulajdonosát,

ac) a helyi védelem alá helyezett ingatlan kezelőjét, ha az nem azonos a tulajdonossal,

b) az illetékes ingatlanügyi hatóságot,

c) az illetékes építésügyi hatóságot,

d) területi védelemnél az érdekelt közműveket.

8. Testületi döntéssel összefüggő feladatok

8. § (1) A helyi védetté nyilvánításról és annak megszüntetéséről a Képviselő-testület e rendelettel dönt.

(2) Védett épület csak a védettség megszüntetése, vagy életveszélyessé nyilvánítása után, vagy tervtanácsi véleményezési eljárás keretében, a védett részek eredeti állapotnak megfelelő újjáépítése esetén, pozitív véleménnyel bontható.

(3) A nyilvántartás tartalmazza:

a) a védett érték megnevezését,

b) a védett érték pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),

c) a helyszínrajzot,

d) a rendeltetés és használati mód megnevezését,

e) az eredeti tervdokumentáció másolatát, ha az rendelkezésre áll,

f) a védelem elrendelésére vonatkozó képviselő-testületi előterjesztés és döntés másolatát, a védettségi kategória meghatározását,

g) a védett érték fotódokumentációját,

h) minden egyéb adatot, amelyet a megőrzendő érték szempontjából a védelemmel összefüggésben a nyilvántartást vezető indokoltnak tart.

(4) A nyilvántartás vezetéséről a jegyző gondoskodik a települési főépítész közreműködésével.

(5) A helyi védelem alatt álló épület, építmény, egyedi tájérték – annak értékeit nem sértő módon – az e célra rendszeresített, önkormányzat által biztosított egységes táblával jelölendő.

(6) A tábla szövege: „Helyi építészeti érték” / „Helyi táji érték”.

(7) Védett épület csak a védettség megszüntetése, vagy életveszélyessé nyilvánítása után, vagy tervtanácsi illetve településképi véleményezési eljárás keretében, a védett részek eredeti állapotnak megfelelő újjáépítése esetén, pozitív településképi véleménnyel bontható.

9. A területi védelem meghatározása

9. § A területi védelem

a) a településszerkezet (utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, az építési vonal, településszerkezeti szempontból jelentős zöldterület vagy növényzet),

b) a településkép (külső településkép, belső településkép, utcakép),

c) a település táji környezete (a település megjelenése a tájban, hagyományos művelési mód, növényzet és természetes környezet),

d) településkarakter (a településszerkezet, a településkép elemei, formái, anyagai, színvilága együttesen) védelmére terjed ki.

10. A helyi területi védelem jegyzéke

10. § A helyi területi védettség alá tartozó területek felsorolását az 1. melléklet, a térképi ábrázolást a 2. melléklet tartalmazza.

11. Az egyedi védelem meghatározása

11. § A helyi egyedi védelem

a) az építmény (épület és műtárgy) vagy ezek együttese egészére vagy valamely részletére (anyaghasználat, szerkezet, színezés stb.),

b) az építményhez tartozó földrészletre és annak jellegzetes növényzetére,

c) szobor, képzőművészeti alkotás, utcabútor védelmére,

d) egyedi tájérték védelmére terjedhet ki.

12. A helyi egyedi védelem jegyzéke

12. § A helyi egyedi védettség alá tartozó értékek felsorolását az 1. melléklet, a térképi ábrázolást a 2. melléklet tartalmazza.

13. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

13. § (1) A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelessége.

(2) A védelem nem akadályozza a védett érték felújítását, korszerűsítését, bővítését, funkciója megváltozását. A védelem érdekében elő kell segíteni a védett értéknek a mai igényeknek megfelelő használatát. A felújítás, korszerűsítés, bővítés, funkcióváltozás miatt a védett értéknek a védelemre okot adó értékei nem csökkenthetők. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és a belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.

(3) A helyi védelem alatt álló épületet, épületelemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat. A védett épület, építmény felújítása, korszerűsítése, bővítése során törekedni kell a védelemre okot adó részletek eredeti állapotának visszaállítására, illetve harmonikus továbbfejlesztésére.

14. A helyi védelemben részesülő elemekre vonatkozó építészeti követelmények

14. § (1) A település jellegzetes védett szerkezetének, telekosztásának utcavonal-vezetését kötelező megőrizni.

(2) A helyi területi védelem alatt álló területen kötelező a telekstruktúra, a kialakult utcakép megtartása az alábbiak szerint:

a) kialakult utcavonal megtartása,

b) épületeken a hagyományos tetőforma: 38-45 fokos kontyolt nyeregtető,

c) hagyományos külső megjelenés: vakolt, vagy természetes anyaggal burkolt homlokzat, hagyományos cserépfedés (A településen kialakult hagyományos, sík felületű, hornyolt cserép, hódfarkú cserép vagy ezekkel egyenértékű barna, natúr kerámia színű cserépfedés.),

d) tégla falazott kémény,

e) természetes anyagokból (kovácsolt jellegű acél, fa, vakolt tégla) épített min. 30%-ban áttört, vagy természetes kő, illetve vakolt tégla kerítések, vagy legalább 30 cm vastag tömör kő kerítés.

(3) Az új építményeket a jellegzetes településkép, valamint az épített és természetes környezet egységes megjelenését biztosító módon kell építeni, a meglévőket erre tekintettel kell használni, illetve fenntartani.

(4) A védett területen, a védelemmel érintett ingatlanon csak olyan építési munka, illetve olyan állapot fennmaradása engedélyezhető, amely nem érinti hátrányosan a védett érték megjelenését, karakterét, eszmei (történeti, helytörténeti) értékét.

(5) A védett területen közterületet, azok burkolatát, bútorzatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával kell kialakítani.(

(6) Védett területen a meglévő épületek átépítése, felújítása, bővítése, új épületek építése a szomszédos 3-3 épület paramétereinek és egyben az utca karakterének figyelembe vételével történhet, amelyet fotókkal, tömegvázlattal igazolni szükséges.

(7) Védett területen új beépítés, a meglévő épület átalakítása, felújítása, bővítése, cégtábla, cégér, hirdetés elhelyezése csak tervtanácsi, illetve településképi bejelentés pozitív minősítése alapján lehetséges.

15. A helyi védett építményekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

15. § (1) Az épületek és építmények, közterületek kialakítása, minden építési és tájalakítási tevékenység csak a településképileg értékes építészeti karakter figyelembe vételével, alkalmazásával történhet.

(2) A védett épületeket kötelező eredeti állapotukban, hagyományos építészeti tömegükben - tömegarányok, tetőforma, homlokzati jellegzetességek, nyílászáróarányok – megőrizni, ill. helyreállítani.

(3) Eredeti állapotban lévő védett épületet, épületrészt tilos lebontani, bővítéssel, átalakítással megváltoztatni a tömegformát, beépítés módját, tetőformáját, tető hajlásszögét, homlokzat jellegét.

(4) A védett épület eredeti tetőformáját, a tető hajlásszögét, eredeti tetőfelépítményeket meg kell tartani ill. helyreállítani, a héjalás anyaga indokolt esetben – az eredeti állapothoz színében, anyagában és formájában hasonló – új építőanyaggal felváltható.

(5) A homlokzati nyílásrendet, a nyílászárók méretét és osztását meg kell tartani, ill. helyre kell állítani az építéskori eredeti állapotnak megfelelően.

(6) A homlokzati tagozatokat meg kell tartani, illetve helyre kell állítani azépítéskori eredeti állapotnak megfelelően.

(7) A homlokzatburkolatokat, díszítőelemeket az eredeti állapotban meg kell tartani, illetve helyre kell állítani az építéskori eredeti állapotnak megfelelően.

(8) Az épületek és építmények, közterületek kialakítása, minden építési és tájalakítási tevékenység a településképileg értékes építészeti karakter figyelembe vételével, alkalmazásával történhet.

(9) Védett területen és védett építménynél közterületről látszó homlokzaton garázs bejáratot, garázskaput, redőnyt, nagyméretű üvegfalat elhelyezni tilos.

(10) Védett területen és védett építmény közterületről látszó homlokzatán technológiai, gépészeti berendezés, parapet, konvektor, klímaberendezés, szerelt kémény, napelem, napkollektor, stb. nem helyezhető el.

(11) Védett területen, védett építmény utcai homlokzatán hírközlési egység nem helyezhető el.

(12) A védett ingatlanon hirdetés, reklámgrafika, reklámhordozó nem helyezhető el, csak cégtábla, cégér szakmai konzultáción egyeztetett formában.

(13) A védett épületeket – indokolt esetben – úgy lehet bővíteni, hogy az épület jellege, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon. A bővítésnek az épület védett részeivel, formaképzésével, anyag használatával összhangban kell lennie.

(14) Védett épületben belső átalakításkor, korszerűsítéskor a belső védett értékeket (pl. lépcsőkorlát) meg kell őrizni, vagy eredeti formában vissza kell állítani.

(15) Alaprajzi módosítás a jellemző utcai homlokzati nyílászáró kiosztás megtartásával, vagy helyreállításával történhet.

(16) Az épületek és építmények, közterületek kialakítása, minden építési és tájalakítási tevékenység a településképileg értékes építészeti karakter figyelembe vételével, alkalmazásával történhet.

III. Fejezet

TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEKTELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEI

16. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

16. § (1) Monok településképi szempontból meghatározó területe a közigazgatási terület egésze.

(2) A területrészekre az adott karakter előírásai és az érintett területekre a helyi területi védelem előírásai is vonatkozna.

(3) A településképi szempontból meghatározó területen:

a) a homlokzatkialakítások egymáshoz való illeszkedését;

b) az épületek összhangot mutató elhelyezését;

c) a minőségi anyaghasználatot;

d) a harmóniát tükröző színezést;

e) az előkertek rendezettségét;

f) a kerítések összhangját;

g) az utca fásítások, utca szakaszonként való összehangolását

h) a rendezett, rendben tartott műszaki állapotot

i) a tájkarakter megőrzését;

j) a kilátás és rálátásvédelem szempontjainak figyelembevételét;

k) az építmények tájba‐illeszkedését;

l) az építmények környezetükkel összhangot mutató elhelyezését;

m) a minőségi és természetes anyaghasználatot;

n) a visszafogott színezést;

o) a táji hagyományokat tükröző növényállomány ültetését;

p) az tájidegen, agresszíven gyomosító, invazív növények telepítésének elkerülését;

q) a 2.függelék szerinti növényalkalmazást előnyben kell részesíteni.

(4) Az épületek és építmények, közterületek kialakításánál, minden építési és tájalakítási tevékenységnél tilos a településképileg értékes építészeti karaktertől eltérő tevékenysége folytatni.

(5) A településképileg meghatározó területeken az épületek és építmények, közterületek elhelyezése, kialakítása, a településképileg értékes építészeti karakter figyelembe vételével, alkalmazásával történhet.

(6) A területen a magastetős kialakítástól eltérő épületeket tilos létesíteni, a kiegészítő tömegrészek, legfeljebb a beépített terület 10%-a mértékében lehetnek enyhe hajlásúak.

(7) A településképi szempontból meghatározó területen a fényszennyezés elkerülése érdekében figyelembe kell venni a LONNE ajánlásokat az alábbiak szerint:

a) kerülni kell a hideg fehér fényű világítást (500 nanométernél rövidebb hullámhosszúságú fény), helyette a 3000K alatti értékű színhőmérsékletet szükséges alkalmazni kültéri világításra;

b) a világítótestek ernyőzése a fényt szükséges helyekre irányítsa, az nem jusson a gyalogosok, járművezetők szemébe, az épületek ablakai felé vagy az égbolt irányába. A fényeknek és a díszvilágításoknak lefelé kell irányulniuk, a talajszintbe épített fényvetőket kerülni kell.

c) a közterületek világítása egyenletes és alacsony intenzitású legyen, más előírás hiányában ne legyen nagyobb a 0,3 cd/m² fénysűrűségnél, a kb. 4 lux megvilágításnál.

d) a kültéri világítást a tényleges használat idejéhez igazodjon, este 10 óra után a közvilágítás fénye csökkentendő megközelítőleg 50%-kal. A nem közcélú világítást teljesen ki kell kapcsolni, ha nincs arra közvetlen szükség.

IV. Fejezet

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ, ELTÉRŐ KARAKTERŰ TERÜLETEK ELŐÍRÁSAI

17. Eltérő karakterű területek

17. § (1) Az Eltérő karakterek területi lehatárolását e rendelet 1. és 2. melléklete tartalmazza.

18. Településközponti kisvárosias, hosszúházas központi, hagyományos falusias karakter

18. § (1) Az épületek elhelyezése oldalhatáron álló, vagy az oldalhatártól 1 méteren belüli, kivéve, ha a telek szélessége meghaladja a 24 métert, illetve, ha az utcában a meglévő beépítés jellemzően eltér ettől.

(2) A főépületek utcai homlokzatának vonala a szomszédos épületek hagyományos homlokzati vonalához igazodjon, annak átlagától 1 méter eltérés lehetséges az építési helyre vonatkozó előírások betartása mellett. A melléképület a főépület mögött helyezhető el, kivéve, ha a közvetlen környezetre jellemző az ellentétes oldalon való elhelyezés.

(3) Az épületek fő tetőidoma nem térhet el a szimmetrikus hajlásszögű, kontyolt nyeregtetős kialakítástól, és a tetőhajlásszög nem térhet el a főépületnél 38-45 fok közötti, melléképületnél 30-50 fok közötti kialakítástól.

(4) Az épületek fő burkolati felülete nem térhet el a fehér, törtfehér, vagy halvány földszínű (okker, barna, bézs árnyalatai), pasztellszínű, vakolt és festett homlokzat kialakításától, a homlokzatszínezés a legfeljebb kétféle, harmonizáló árnyalatot tartalmazó kialakítástól.

(5) Lakóépületek utcáról látható homlokzatán a hagyományos, álló téglalap arányútól eltérő arányú nyílászárók nem alakíthatók ki.

(6) Tetőfedő anyagként nagy táblás és bitumenes fedőanyagok (cseréplemez, hullámlemez, trapézlemez, bitumenes lemez, bitumenes zsindely, stb.) nem megengedettek.

(7) Nagyméretű tetőfelépítmény, bonyolult formájú tetőidom kialakítása nem megengedett. Tetőablak legalább 40 m2 tetőfelületenként 1 db-nál több nem helyezhető el.

(8) Nyílászáró színezése nem térhet el a természetes, natúr fa, vagy a környezetbe illeszkedő hagyományos színezéstől.

(9) Új épületen látszó redőnytok és a nyílászáróktól eltérő színű redőny, valamint meglévő épületen nyílászáróktól eltérő színű új redőnytok, nem építhető be.

(10) Hasított kő alkalmazása lábazatként, vagy homlokzati díszként és kerítésnél ragasztva nem alkalmazható.

(11) Tornácos hosszú lakóház átépítése, bővítése esetén a tornácnak legfeljebb az utcafronttól számított 4. tornácoszloptól hátrafelé való beépítése megengedett.

(12) Kerítés nem lehet nagytáblás fémlemez- vagy műanyag anyagú, továbbá kerítés anyaga nem térhet el a következőktől: drótháló, kovácsolt vagy díszlakatos egyszerű kialakítással és sötét színezéssel, nem faragott léc- és deszkakerítés, terméskő.

(13) Kerti építmény kialakítása nem térhet el a fa, vagy a lakóépülethez illeszkedő épített szerkezettől.

(14) Tájba illő, helyi ökológiai adottságoknak megfelelő növényzet alkalmazása szükséges.

(15) Melléképületek tetőfedő, homlokzati burkoló anyaga és színe nem térhet el a főépület burkolat- és színhasználatától.

(16) Napelemek és napkollektorok, technológiai berendezések elhelyezése közterület felőli homlokzatokon, valamint a közterülettől számított10 méteren belül nem lehetséges.

19. Gazdasági terület

19. § (1) Az új beépítés igazodjon a környező lakóterület, utca, utca szakasz beépítéséhez és illeszkedjen építészeti megjelenéshez (beépítés módja, előkert mértéke, tömegarányok, tetőforma, homlokzatkialakítás, anyaghasználat), illetve ennek hiányában szabadon álló legyen.

(2) Gazdasági, ipari épületek esetében tetőkialakítás nem térhet el a 20-450 közötti, magas tetös kialakítástól. Tetőfedő anyag nem térhet el a falusias területtel azonos cserép, településképileg indokolt esetben a fémlemez fedőanyagtól, tilos az állókorcos lemezfedés és hullámlemez, trapézlemez használatától eltérők alkalmazása. Fémlemez tetőfedés színezése nem térhet el a szürke, bézs és sötétbarna árnyalataitól.

(3) A gazdasági épületek színezéseként tilos más színt használni, mint a fehér, törtfehér, vagy földszínű, pasztellszínű homlokzat, vagy természetes burkolóanyagok, a natúr fa erezetű, vagy a környezetbe illeszkedő hagyományos színű nyílászárók.

20. Szőlőterület, gyümölcsös

20. § (1) A tetők fő idoma magastetős kialakítástól nem térhet el, tetődőlés 25-40 fok között lehet. Tetőfedés nem lehet más, mint síkfelületű kerámia vagy sötétbarna cserép, és a tetőfelület legfeljebb 20%-áig állókorcos fémlemez fedés.

(2) Az épületek elhelyezésénél nagymértékű terepalakítás (nagy bevágás, feltöltés) nem lehetséges.

(3) A közterületről látszó homlokzaton a megjelenés nem térhet el a fehér, törtfehér, szürke, vagy földszínű vakolattól és a természetes anyagoktól.

(4) Kerítés kialakítása nem térhet el a drótháló, vagy lábazat nélküli léckerítésmegoldásától.

21. Külterület, bánya

21. § (1) Erdőterület, mezőgazdasági terület:

(1) A tájban messziről feltűnő, abban túlzóan domináló, idegen megjelenésű épület nem építhető.

(2) A beépítés igazodjon a település területén kialakult hagyományos tömeg és anyaghasználathoz, építészeti megjelenéséhez.

(3) Az épületek színezése nem térhet el a pasztell- és földszínű (törtfehér, okker, barna, szürke, árnyalatai) árnyalatoktól.

(4) Lapostetős épület nem építhető, a tetődőlés nem térhet el a 20-50 fok közöttitől.

(5) Az övezetben létesítendő magasles céljára szolgáló építmények szerkezete, vagy külső burkolata nem térhet el a területen előforduló természetes építőanyagoktól (kő, fa). Ezen építményeket tilos egyéb célra felhasználni, más funkcióval kiegészíteni.

(6) Kerítést létesíteni csak vadvédelmi és kiemelten fontos, vagy veszélyeztetett helyen vagyonvédelmi okok miatt szabad. A kerítés teljesen áttört módon helyi anyagokból, vagy drótfonatból készülhet fémszínben vagy sötétbarna színnel.

V. Fejezet

AZ EGYES SAJÁTOS ÉPÍTMÉNYEK, MŰTÁRGYAK ELHELYEZÉSE

22. Általános előírások

22. § (1) A világörökségi területen, belterületen, és a meghatározó területeken új vezetékes energiaellátási és elektronikus hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni.

(2) Belterület már beépített területén, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új energiaellátási elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, vagy közös tartóoszlopra kell feszíteni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.

(3) Új elektronikus hírközlési hálózatokat beépítésre nem szánt területen területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell feszíteni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

(4) Már beépített területen üzemelő föld feletti hálózat rekonstrukciója, figyelembe véve az egyes földfeletti bekötésű ingatlanok átkötési igényét is

a) világörökségi műemléki környezetben,

b) területgazdálkodási igény miatt (pl. közlekedés célú területbővítési igény miatt),

c) helyi védettségű területen,

d) csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető.

23. Vezeték nélküli elektronikus hírközlés

23. § (1) Helyi védettséggel érintett építményen, területen, közparkban, lakó és településképileg meghatározó karakterű területen antenna nem telepíthető.

(2) A mikrohullámú összeköttetés biztosításához szükséges magassági korlátozást minden esetben be kell tartani.

24. Egyedi előírások

24. § (1) Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek:

a) Mezőgazdasági (kivéve szőlő- és gyümölcsös terület),

b) Gazdasági területek.

(2) Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére alapvetően nem alkalmas területek:

a) Kisvárosias, központi és falusias területek,

b) Szőlőterületek és gyümölcsös területek,

c) Erdőterületek

d) Helyi védett területek.

(3) Helyi védelemmel érintett területeken a sajátos építményekkel, műtárgyakkal kapcsolatos anyaghasználatra vonatkozó követelmények:

a) építmények esetében is elsődlegesen földalatti elhelyezés szükséges,

b) föld feletti kialakítás esetén kő-, tégla- vagy vakolt homlokzat, kerámia cserép fedés, egyedi esetekben az állókorcolt, sötét szürke fémlemez fedés a megengedett.

(4) Az elektronikus hírközlés építményei valamint a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási építmények számára elsősorban alkalmas területek és a nem alkalmas területek térképi lehatárolását a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

25. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

25. § (1) Napelem, napkollektor, napenergia-hasznosító berendezések az építészeti környezethez illeszkedve telepíthetők az alábbiak szerint:

a) homlokzaton a felületre szerelten nem helyezhetők el,

b) magastetős épületeken az épület ferde tetősíkjában, azzal megegyező dőlésszögben, a felületre szerelten, szabályos téglalap alakzatban,

c) lapostetős épületeken elsősorban az épület attikájának takarásában, vagy az épület formálásába építészetileg beillesztve,

d) önálló építményként kizárólag gazdasági területen, építési helyen belül helyezhető el.

e) a helyi területi védelemmel érintett területen és a helyi egyedi védelemmel érintett épületek utcai homlokzatára és tetőfelületére látható helyre nem helyezhető el, az csak az adott épület alárendeltebb tetőfelületére, vagy a talajra telepíthető.

(2) Technológiai létesítmény:

a) klímaberendezés, valamint hőszivattyú kültéri egysége, kivezetése, szellőző, kémény, égéstermék elvezető, parapet gázkészülék kivezetése, parabolaantenna, riasztó, egyéb technikai berendezés az épület utcai homlokzatára látható helyre nem helyezhető el, az épület közterületről látható egyéb homlokzatára takartan, vagy az alárendeltebb homlokfalára telepíthető,

b) oldalhatáron álló beépítés esetén

ba) klímaberendezés, valamint hőszivattyú kültéri egysége, és ezek kivezetése az oldalhatár felé eső homlokzatra és tetőfelületre

bb) szellőző, kémény, égéstermék elvezető, parapet gázkészülék kivezetése, parabolaantenna, egyéb technikai berendezés oldalhatár felé eső homlokzatranem helyezhető el

c) gáznyomás-szabályozó a telek elő-, és oldalkertjében, vagy az épület közterületről nem látszó homlokzatán, illetve süllyesztetten helyezhető el,

d) gépészeti berendezések takarásban vagy az épületszerkezetbe integráltan kerüljön kialakításra.

(3) Szerelt gravitációs külső kéményt az épületeken elhelyezni csak a fallal megegyező külső burkolattal, vagy matt szürke fémlemez burkolattal ellátva szabad.

(4) Külterületen háztartási méretű kiserőmű (szélkerék, szélerőmű) telepítésének feltétele, hogy a magassága a telepítés telkére vonatkozó homlokzatmagasságot legfeljebb 3 méterrel haladhatja meg, és a dőléstávolsága minden irányban saját telkén belülre kell, hogy essen.

(5) A (4) bekezdés teljesítésével sem telepíthető háztartási méretű kiserőmű (szélkerék, szélerőmű)

a) műemléki környezetben,

b) helyi területi védelemmel érintett területen belül,

c) egyéb védelem alatt álló területeken,

d) tájképvédelmi területen, vagy

e) ahol azt magasabb rendű területrendezési terv tiltja.

(6) Szélerőmű, vízszintes tengelyű szélkerék belterületen nem telepíthető.

VI. Fejezet

REKLÁMOK ÉS REKLÁMHORDOZÓK ELHELYEZÉSÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

26. A reklámokra, reklámhordozókra, cégérekre vonatkozó településképi követelmények

26. § (1) A település területén a reklámokra, reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények az alábbiak:

a) a reklámok mérete tekintetében:

aa) Óriásplakát, hirdetőoszlop és kandeláber reklám a település közigazgatási területén nem helyezhető el.

ab) Hirdetőtábla kihelyezésére kizárólag az Önkormányzatnak van lehetősége.

ac) Reklámhordozó, reklámgrafika, cégtábla, cégfelirat legnagyobb mérete 60 cm magas és 120 cm széles.

b) a reklámközzététel technológiája, módszere és eszköze tekintetében:

ba) a kihelyezés időtartama alatt az időjárásnak ellenálló technológiával készült;

bb) egymást nem eltakaró reklám, reklámelhelyezés alkalmazható. Nem alkalmazható:

bc) villogó, rikító, épületre, levegőbe vagy közterületre kivetítő, UV fényt kibocsátó reklámhordozó.

c) a reklámhordozókra vonatkozó anyaghasználati követelmények az alábbiak:

ca) nem rozsdásodó;

cb) állékony;

cc) könnyen karbantartható;

cd) élénk színeket nem használó;

ce) természetes alapanyagú (pl. fa)kialakítás alkalmazható. Reklámberendezés nem létesíthető egészségre káros, káprázást okozó kivitelben.

d) a reklámok elhelyezkedése tekintetében:

da) Tilos reklámberendezést elhelyezni zöldfelületeken, növényzeten, emlékműveken, szobrokon, telefonfülkén, közműberendezéseken, villanyoszlop felületén, ereszcsatornán, játszóterek berendezésein.

db) Reklámberendezés még részben sem takarhatja az épület, épületegyüttes nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját, és egyéb meghatározó építészeti elemét.

dc) Molinó, csak valamely esemény, rendezvény meghirdetésére, ideiglenesen helyezhető el. A molinó a rendezvényt megelőző 2 héten belül helyezhető ki legkorábban és a rendezvényt követő öt munkanapon belül el kell távolítani.

dd) Tilos a gépjárműveken elhelyezett reklám, ember/állat testére felszerelhető hirdető felület alkalmazása.

(2) A település területén a reklámok közzétételének, illetve reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések, cégérek elhelyezésére a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény és a reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017.(IV.28.) Kormányrendelet rendelkezései az irányadóak.

(3) A település közigazgatási területéhez tartozó – az 1. mellékletben meghatározott – fokozott védelem alatt álló területen lévő közterületen és magánterületen reklámhordozó és reklám – jogszabályban meghatározott kivétellel – nem helyezhető el.

VII. Fejezet

KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ

27. A szakmai konzultáció

27. § (1) A helyi településrendezési előírások értelmezésével, illetve a beépítési és településkép védelmi tájékoztató tartalmával kapcsolatban, továbbá a készülő építészeti-műszaki dokumentációk munkaközi egyeztetése céljából a tervezőnek szakmai konzultációt kell kezdeményezni.

(2) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció kötelező minden építési tevékenységre amely- egyszerű bejelentéshez kötött és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 33/A.§ hatálya alá esik,- építési engedélyhez kötött,- közterületi környezetalakításra irányul,- helyi egyedi védelem alatt álló épületet érint.

(3) A konzultációs lehetőség biztosításáról a települési Főépítész, akadályoztatása esetén a helyettes Főépítész, vagy a polgármester gondoskodik.

(4) A szakmai konzultáció keretében lehetőség van

a) a tervezés során felmerült megoldások értékelésére,

b) a terv munkaközi javaslatainak előzetes minősítésére,

c) a tájékoztatóban foglalt irányadó szabályozási elemek, illetve e rendelet szerinti illeszkedési követelmények egyeztetésére, valamint

d) az esetleges tervtanácsi bemutatással összefüggő tartalmi javaslatok pontosítására.

(5) A tervezés során ugyanazzal az építési tevékenységgel kapcsolatban több szakmai konzultációt is kezdeményezhető.

(6) Építési tevékenység esetén az egyeztetett időpontban megtartott szakmai konzultáción a tervezőnek a konzultáció napjára dátumozott elektronikus, vagy papír alapú tervdokumentációt kell bemutatnia.

(7) A szakmai konzultációt a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül kell megadni.

VIII. Fejezet

TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS

28. Általános szabályok

28. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni

a) építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységek, és az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységnek sem minősülő építési tevékenységek,

b) saját vállalkozást népszerűsítő, illetve reklámhordozó berendezés, reklámgrafika elhelyezésének,

c) építmények rendeltetés változtatásának megkezdése előtt.

(2) A településképi bejelentési eljárást nem kell lefolytatni, amennyiben a tervet a Világörökségi tájegységi tervtanács a 252/2006. (XII.7.) Kormányrendelet alapján véleményezi.

(3) E rendeletben foglaltak szerint településképi bejelentés köteles az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. mellékletében felsorolt építési munkák közül

a) a műemléki jelentőségű területen a telek közterületi határához legközelebb, de legfeljebb 50 méterre álló meglevő épület átalakításának kivételével – az építési engedéllyel építhető építmény felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása esetében, ha az építési tevékenységgel az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit nem kell megváltoztatni, átalakítani, elbontani, kicserélni, megerősíteni vagy változatlan formában újjáépíteni,

b) meglevő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászárójának – áthidalóját nem érintő, de anyaghasználatát, osztását, színét tekintve a meglévőtől (eredetitől) eltérő – cseréje, valamint a homlokzat felületképzésének – beleértve a homlokzat színezését is – megváltoztatása esetén,

c) új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) – 6,0 m-t meg nem haladó magasságú – égéstermek-elvezető kemény építése esetén,

d) meglevő épület homlokzatához illesztett elő-, védő-, árnyékoló tető, ernyőszerkezet építése, átalakítása, bővítése, illetve megváltoztatása esetén, ha ehhez az épület tartószerkezetet nem kell megváltoztatni, átalakítani, megbontani, kicserélni, megerősíteni vagy újjáépíteni,

e) nettó 20,0 m2 alapterületet az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű kereskedelmi, szolgáltató, illetve vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése esetén,

f) nettó 50 m3 térfogatot és 3,0 m gerincmagasságot az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű, nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése esetén,

g) önálló reklámtartó építmény építése, meglevő felújítása, bővítése vagy megváltoztatása eseten, amennyiben annak mérete az építési tevékenység után sem haladja meg

ga) a beépítésre nem szánt területen a 9,0 m,

gb) a beépítésre szánt területen a 4,5 m magasságot,

h) temető területen sírbolt, urnasírbolt építése, bővítése eseten, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 50 m2 alapterületet, vagy a 3,0 m magasságot,

i) szobor, emlékmű, emléktábla, kereszt, emlékjel építése, illetve elhelyezése eseten, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t,

j) emlékfal építése esetén, amennyiben annak talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m-t,

k) park, játszótér, sportpálya megfelelőségi igazolással vagy teljesítmény-nyilatkozattal es műszaki specifikációval rendelkező műtárgyainak építése, egyéb építési tevékenység végzése esetén,

l) megfelelőség igazolással vagy teljesítmény-nyilatkozattal es jóváhagyott műszaki specifikációval rendelkező építményszerkezetű, vagy tömeg-tartózkodás céljára nem szolgáló, vagy legfeljebb 5 napig fennálló ideiglenes fedett lovarda építése eseten

m) közterületi kerítés, valamint kerti építmény építése, meglevő átalakítása, bővítése esetén,

n) mobil- illemhely, mosdó, zuhanyozó elhelyezése, árnyékszék építése, meglevő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése esetén,

o) szellőző-, illetve klíma-berendezés, áru- és pénzautomata, építmény közterületről látható felületen való elhelyezése eseten, ha ahhoz nem kell az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit megváltoztatni, átalakítani, elbontani, kicserélni, megerősíteni vagy újjáépíteni,

p) építménynek minősülő szelektív és háztartási célú hulladékgyűjtő, tároló elhelyezése esetén,

q) utas váró fülke építése esetén,

r) kilátó építése, amelynek a terepcsatlakozástól mért legfelső pontja az 5,0 m-t nem haladja meg,

s) napenergia kollektor és napelem létesítése esetén.

(4) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglevő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználat

a) telepengedélyezési eljárás lefolytatását teszi szükségessé,

b) a korábbi rendeltetéshez képest

ba) környezetvédelmi (elsősorban zaj- es légszennyezési) szempontból kedvezőtlenebb helyzetet teremthet,

bb) jelentősen megváltoztatja az ingatlanon belüli gépkocsi forgalmat, illetve

bc) a jogszabályi előírásoknak megfelelően többlet-parkolóhelyek es/vagy rakodóhely kialakítását teszi szükségessé,

c) érinti a közterület kialakítását, illetve a közterületen levő berendezéseket vagy növényzetet, valamint ha

d) érinti a kapcsolódó közterület közúti vagy gyalogos, illetve kerékpáros forgalmat, azok biztonságát veszélyeztetheti.

(5) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni továbbá minden olyan esetben, amikor településrendezési eszköz a rendeltetés-módosítást feltételekhez köti, illetve járulékos beavatkozásokra vagy intézkedésre vonatkozó kötelezettséget ír elő.

(6) E rendelet előírásai szerint településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) kormányrendelet szerint építésügyi hatósági engedélyezési eljáráshoz nem kötött reklám-elhelyezések közül

a) az építmények homlokzatara, az építési telek kerítésére, kerítéskapujára vagy támfalara rögzített

aa) cég- es címtábla, cégér vagy cégérszerű reklámtábla,

ab) egyedi tájékoztató tábla,

ac) kirakat,

ad) reklám-felületet is tartalmazó előtető, napvédő ponyva

b) az építmények homlokzatara, az építési telek kerítésére, kerítéskapujára vagy támfalara rögzített, illetve közterületen, vagy közhasználatra átadott magánterületen elhelyezett

ba) hirdetőtábla, hirdetővitrin, reklámvitrin

bb) óriásplakát tartó-, illetve hordozó-berendezése,

bc) reklámtábla (hirdetőtábla),

bd) integrált információ-hordozó berendezés vagy szerkezet,

be) totemoszlop es reklámzászló

bf) reklám-célú építési védőháló, molinó

c) közterületen vagy közhasználatú magánterületen elhelyezett

ca) hirdetőoszlop,

cb) fényreklám berendezés,

cc) megállító tábla,

cd) reklámkorlát,

ce) transzparenselhelyezése eseten.

(7) Az (1) bekezdésben felsorolt reklám-, illetve hirdető-berendezések kialakításával és elhelyezésével kapcsolatos szabályokat és követelményeket e rendelet határozza meg.

(8) Amennyiben az (1) bekezdésben felsorolt reklám-, illetve hirdető-berendezések elhelyezésére közterületen kerül sor, a közterület-használati szerződés megkötésére csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a bejelentés tudomásulvételét tartalmazó hatósági határozat alapján, es az abban meghatározott kikötések figyelembevételével kerülhet sor.

29. A településképi bejelentési eljárás szabályai

29. § (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesternek címzett és polgármesteri hivatalnak benyújtott – papíralapú vagy elektronikus– kérelemre indul. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni. A kérelem nyomtatványt e rendelet 5. melléklete tartalmazza.

(2) A dokumentáció tartalma:

a) fotódokumentáció a meglévő állapotról

b) leírást az elvégzendő munka felsorolásával

c) a bejelentés tartalmától függően tervrajzok, vázlatok, színterv, stb.

d) a bejelentés tartalmától függően a települési főépítész további pontosításokat kérhet a bejelentéshez (pl. homlokzati rajz, kerítés vázlat, színezési stb.)

(3) A 28.§ szerinti tevékenység a bejelentés alapján – a (4) bekezdés szerinti hatósági határozat birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.

(4) A polgármester a tervezett építési tevékenységet, reklámelhelyezést vagy rendeltetés-változtatást – kikötéssel vagy anélkül – tudomásul veszi és a bejelentőt erről a tényről hatósági határozat megküldésével értesíti, ha a bejelentés

a) megfelel a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.08.) Korm. rendeletben meghatározott, továbbá – a csatolandó dokumentációt illetően – a (2) bekezdésében előirt követelményeknek,

b) a tervezett építési tevékenység, illetve reklám illeszkedik a településképbe,

c) a tervezett rendeltetés-változás illeszkedik a szomszédos es a környező beépítés sajátosságaihoz, azok, valamint a határoló közterületek rendeltetésszerű es biztonságos használatát indokolatlan mértékben nem zavarja, illetve nem korlátozza.

(5) A polgármester megtiltja a bejelentett építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás megkezdését és – a tiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a bejelentés

a) nem felel meg a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról es a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.08.) Korm. rendeletben meghatározott, továbbá – a csatolandó dokumentációt illetően – a (2) bekezdésében előirt követelményeknek,

b) a tervezett építési tevékenység, illetve reklám nem illeszkedik a településképbe,

c) a tervezett rendeltetés-változás nem illeszkedik a szomszédos es a környező beépítés sajátosságaihoz, illetve ha a bejelentés és az ahhoz csatolt dokumentáció nem igazolja, hogy az új rendeltetés a környező ingatlanok, valamint a határoló közterületek rendeltetésszerű és biztonságos használatát indokolatlan mertekben nem zavarja, illetve nem korlátozza.

(6) A polgármesternek a településképi bejelentéssel kapcsolatos döntését a települési főépítész szakmai állásfoglalása képezi.

(7) A településképi bejelentés tudomásul vételét tartalmazó, illetve a tudomásulvétel megtagadását tartalmazó határozatot a települési főépítész készíti elő és a polgármester a bejelentés megérkezésétől számított 8 napon belül adja ki.

(8) A településképi bejelentés tudomásul vételét tartalmazó hatósági határozat 12 hónapig érvényes.

IX. Fejezet

TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS

30. A településképi kötelezési eljárás alkalmazási köre és a településképi kötelezettségek

30. § (1) A polgármester településképi kötelezési eljárást folytat le

a) Monok község hatályos helyi építési szabályzatában meghatározott előírásoktól eltérő megvalósítás,

b) a településképi bejelentési eljárás során hozott döntés megszegése,

c) a településképi bejelentési döntést megelőzően megkezdett, a településképi bejelentési eljárás hatálya alá tartozó építési tevékenység,

d) a településképi bejelentés elmulasztása esetén.

(2) A településképi kötelezettség körébe tartozik:

a) a településképet rontó reklámok, cégérek megszüntetése,

b) a helyi építészeti értékek, vagy a településkép védelme érdekében az építményt, építményrészt érintő felújítás, átalakítás vagy elbontás elrendelése.

31. A településképi kötelezési eljárás lefolytatása

31. § (1) A településképi kötelezési eljárás hivatalból indul, a települési Főépítész kezdeményezésére.

(2) A polgármester a településképi kötelezési eljárást a közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szabályai alapján folytatja le.

(3) A településképi kötelezésről a polgármester önkormányzati hatósági döntést hoz településképi kötelezésről szóló határozat formájában.

(4) A településképi kötelezésről szóló határozatot a települési Főépítész készíti elő.

32. A településkép-védelmi bírság esetkörei és mértéke

32. § (1) A 30.§-ban meghatározott esetekben és a településképi kötelezettségek megszegése és végre nem hajtása esetén a kötelezett 10.000 forinttól 1.000.000 forintig terjedő bírsággal sújtható.

(2) A bírságot a polgármester jogosult kiszabni.

X. Fejezet

ÖNKOTMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER

33. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése

33. § (1) Egyedi helyi védelemmel érintett, illetve helyi területi védelem övezetében lévő ingatlan tulajdonosa kérelme alapján, a településképi szempontból fontos és a szokásos karbantartási feladatokon túlmenően, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat településképi támogatást adhat.

(2) A településképi támogatás mértékét az önkormányzat évente a költségvetési rendeletében határozhatja meg. Az érintettek a támogatást pályázat útján nyerhetik el.

(3) A pályázat melléklete a felújítás dokumentációja és költségvetése.

(4) A településképi támogatás ingatlanra eső mértékét – az önkormányzati költségvetés keretei között, – a települési Főépítész szakmai véleményét kikérve, a Képviselő-testület állapítja meg.

(5) A településképi támogatás folyósításának, felhasználásának, elszámolásának részletes szabályait a Településképi támogatási szerződésben kell rögzíteni.

(6) Nem adható önkormányzati településképi támogatás, ha a védett értékkel összefüggésben engedély nélkül, vagy engedélytől eltérően, illetve szabálytalanul végeztek építési munkákat. Ez esetben a támogatást vissza kell fizetni. E rendelkezés a szabálytalan beavatkozástól számított 5 évig érvényesíthető.

XI. Fejezet

VEGYES RENDELKEZÉSEK

34. Eltérés a rendelet előírásaitól

34. § (1) Amennyiben a környezeti adottságok, a szomszédos beépítés, vagy épületek jelentősen eltérnek a területre jellemzőktől, vagy a funkcionális adottságok szükségessé teszik, a konkrét helyi adottságok és kialakult állapotok figyelembe vételével, a Világörökségi Tervtanács támogató szakmai véleménye alapján, illetve a települési Főépítész támogató szakmai javaslata alapján ezen rendelet előírásaitól el lehet térni. Az eltérés kezdeményezéséhez részletes településképi, utcaképi és illeszkedési vizsgálat szükséges

(2) Az (1) bekezdés szerinti eltérő megoldás esetén a benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció műszaki leírásában az eltérést indokolni kell.

XII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

35. Hatálybalépés

35. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2) E rendelet előírásait a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(3) E rendelet hatályba lépésével egyidőben hatályát veszti Monok Község Önkormányzatának Helyi Építési Szabályzatáról szóló 11/2005.(XI.30.) önkormányzati rendeletének az épületek kialakítására, a településkép alakítására vonatkozó 9.§ 1) pont első kötőjelesbekezdése és a 9.§ 8) pont rendelkezései.

(4) E rendelet hatályba lépésével egy időben hatályát veszti Monok Község Önkormányzatának 3/2008.(II. 15.) önkormányzati rendelete a helyi építészeti értékek védelméről.

1. melléklet

melléklet a 15/2020. (XII.08.) önkormányzati rendelethez:

HELYI TERÜLETI VÉDELEMMEL ÉRINTETT TERÜLETEK LEHATÁROLÁSA, HELYI EGYEDI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK, ALKOTÁSOK ÉS MŰTÁRGYAKLISTÁJA.

1. HELYI VÉDELEM:

1.1. Helyi területi védelem:

A település teljes belterülete.

1.2. Helyi egyedi védelem:

	hrsz.	épület funkciója		védelem	tulajdonos
1.	333	Római Katolikus templom	-	H1	Egyházi
2.	589/1	Református templom	-	H1	Egyházi
3.	521	Evangélikus templom	-	H1	Egyházi
4	060/2	Kálvária kápolna	-	H1	Egyházi
5.	572/1	Polgármesteri hivatal	-	H1	Önkormányzati
6.	518/1	Művelődési ház	-	H1	Önkormányzati
7.	317	Volt csendőrlaktanya	-	H1	Önkormányzati
8.	332	Óvoda	-	H1	Önkormányzati
9.	50	Plébánia	-	H1	Egyházi
10.	589/2	Parókia	-	H1	Egyházi
11.	63/2	Ravatalozó	-	H1	Önkormányzati
12.	63/2	Temető	-	H1	Önkormányzati, egyházi
13.		Városi szobrok			Önkormányzati, egyházi
14.	54	Lakóépület, gazdasági szárnnyal	-	H1	Magán
15.	329	Lakóépület	-	H1	Magán
16.	514	Lakóépület	-	H1	Magán
17.	516	Lakóépület	-	H1	Magán
18.	371	Lakóépület	-	H1	Magán
19.	484	Lakóépület	-	H1	Magán
20.	872	Lakóépület	-	H1	Magán
21.	512	Lakóépület	-	H1	Magán
22.	557	Lakóépület	-	H1	Magán
23.	353/1	Lakóépület	-	H1	Magán
24.	355	Lakóépület	-	H1	Magán
25.	53	Lakóépület	-	H1	Magán
26.	22	Lakóépület	-	H1	Magán
27.	81	Lakóépület	-	H1	Magán
28.	111	Lakóépület	-	H1	Magán
29.	313	Lakóépület	-	H1	Magán
30.	281	Lakóépület	-	H1	Magán
31.	349	Lakóépület	-	H1	Magán
32.	825	Lakóépület és gazdasági épület	-	H1	Magán
33.	881	Lakóépület	-	H1	Magán
34.	571	Lakóépület	-	H1	Magán
35.	561	Lakóépület	-	H1	Magán
36.	537	Lakóépület	-	H1	Magán
37.	439	Lakóépület	-	H1	Magán
38.	432	Lakóépület	-	H1	Magán
39.	431	Lakóépület	-	H1	Magán
40.	339	Lakóépület és pince	-	H1	Magán
41.	193	Csűr	-	H1	Magán
42.	641	Lakóépület, csűr és istálló	-	H1	Magán
43.	138/1	Levendulaház, volt lakóépület	-	H1	Önkormányzati
44.	3	Lakóépület és melléképület	-	H1	Magán
45.	115	Lakóépület és melléképület	-	H1	Magán
46.	613/3	Lakóépület		H1	Magán
47 ¹	39	Lakóépület és melléképület	-	H1	Magán
48 ²	59	Lakóépület	-	H1	Magán

1. függelék

fügelék a 15/2020. (XII.08.) önkormányzati rendelethez:

1. ORSZÁGOS VÉDELEM OBJEKTUMAI

Törzsszám	Cím	Név	Hrsz.	Védelem
1420	Monok, Kossuth Lajos u. 15.	Andrássy-kastély és ex-lege műemléki környezete	526	Műemlék II. és műemléki környezet
1421	Monok, Kossuth Lajos u. 18.	Kossuth Lajos szülőháza és ex-lege műemléki környezete	565	Műemlék I. és műemléki környezet
1423	Monok, Széchenyi István u. 12.	Monoki várkastély	327	Műemlék I.
6794	Monok, Széchenyi István u.	Monoki várkastély műemléki környezete		Műemléki környezet
1424	Monok, Széchenyi István u. 12.	Gazdasági épület és ex-lege műemléki környezete	327	Műemlék II. és műemléki környezet

2. RÉGÉSZETI LELŐHELYEK:

Lelőhelyszám	Név	Hrsz.
1.	Kiskastély	327
3.	Ing-vár	098/1
5.	Kossuth-ház	544, 567, 566
6.	Táncsics u. 26.	544, 522
7.	Tatár-pincék	09/1
8.	Kossuth u. 14.	544, 505, 571, 570, 519, 515, 516, 568/1, 518/1, 569/2, 518/2, 517, 569/1, 572/3
9.	Zsebrik-alja	0103/1, 0104/11, 064, 070/3, 070/4, 065, 066/1, 066/4, 066/3, 066/2, 061/1
10.	Kaptár-tanya 2.	070/2, 098/7, 086/1, 087/1, 066/4, 066/5, 066/6, 066/7, 086/6, 066/8, 066/9, 086/7, 086/4, 086/5, 087/2, 061/1
11.	Kossuth-Tsz. 1.	0147/1, 0151, 0147/2, 0147/3, 0147/4, 0149/2, 0149/7, 0149/6, 0150
12.	Kaptár-tanya 1.	063, 085, 061/2, 079/2, 066/15, 066/14, 068/4, 066/11, 069/2, 067, 070/2
13.	Szőlős-alja	0167/6, 0167/9, 0167/7, 0167/4, 0167/3, 0168, 0165/29, 0169/3, 0167/10

2. melléklet ³

2. függelék

függelék a 15/2020. (XII.08.) önkormányzati rendelethez:

1. ÜLTETÉSRE AJÁNLOTT, A TERMŐHELYI ADOTTSÁGOKNAK MEGFELELŐ, TÁJHONOS FÁS SZÁRÚ NÖVÉNYFAJOK.

1.1 BELTERÜLET

1.1.1 Fák

Az ajánlott növényfajok és fajták a rájuk leginkább jellemző (de nem feltétlen kizárólagos) alkalmazási kategóriába csoportosítva kerülnek felsorolásra (zárójelben latin névvel, ami az egyszerűbb és pontosabb kereshetőséget, azonosíthatóságot biztosítja). A lista terjedelmével összefüggésben nem teljeskörű, inkább irányadó - hasonló fajok és fajták nagy biztonsággal szintén jól alkalmazhatók lehetnek. Ültetést megelőzően minden esetben szükséges a növények egyedi igényeiről alaposan tájékozódni.

1.1.2 Sorfák:

1.1.2.1 mezei juhar fajták (Acercampestre és fajtái, mint ’Elsrijk’ és ’Zentai’),

1.1.2.2 korai juhar és fajtái (Acerplatanoides),

1.1.2.3 keskenylevelű kőris fajták (Fraxinusangustifolia és fajtái, mint ’Raywood’, ’Tahi’),

1.1.2.4 kereklevelű berkenye(Sorbusrotundifolia ’Bükkszépe’),

1.1.2.5 Dégen-berkenye(Sorbusdegenii ’Csákvár’), vadkörte(Pyruspyraster ’Márkói’, ’Veszprémi’),

1.1.2.6 kislevelű hárs(Tiliacordata és ’Savaria’ fajtája),

1.1.2.7 nagylevelű hárs(Tiliaplatyphyllos és fajtái, mint ’Pannónia’, ’Ági’).

1.1.3 Egyéb fák:

1.1.3a. tatárjuhar (Acertataricum),

1.1.3b. rézvörös fanyarka (Amelanchierlamarckii),

1.1.3c. közönséges nyír(Betulapendula),

1.1.3d. közönséges gyertyán(Carpinusbetulus),

1.1.3e. szelídgesztenye(Castanea sativa),

1.1.3f. törökmogyoró(Corylus colurna),

1.1.3g. egybibés galagonya(Crataegusmonogyna ’Stricta’),

1.1.3h. magas kőris fajták (Fraxinusexcelsior),

1.1.3i. virágos kőris fajták (Fraxinusornus és ’Mecsek’, ’Obelisk’ fajtái),

1.1.3j. közönséges boróka fajták (Juniperuscommunis és fajtái, mint ’Bakony’),

1.1.3k. jegenyenyár(Populusnigra ’Italica’),

1.1.3l. mandula(Prunusdulcis és ’Balaton’ fajtája),

1.1.3m. gömbmeggy(Prunusfruticosa ’Globosa’),

1.1.3n. magyar tölgy(Quercusfrainetto),

1.1.3o. kocsánytalan tölgy(Quercuspetraea),

1.1.3p. lisztes berkenye(Sorbusaria ’Favorit’),

1.1.3q. hegyi szil(Ulmusglabra),

1.1.3r. mezeiszil(Ulmus minor).

1.1.4 Örökzöld:

1.1.4a. közönséges magyal(Ilexaquifolium),

1.1.4b. közönséges tiszafa(Taxusbaccata és fajtái).

1.1.5 Falusi magánkertek:

1.1.5a. közönséges dió(Juglansregia),

1.1.5b. valamint tájfajta gyümölcsfák.

1.1.6 Vízpartra telepíthető fák:

1.1.6a. zselnicemeggy(Prunuspadus és ’Watereri’, ’Rózsaszín Május’ fajtái),a víznek nem közvetlen közelében:

1.1.6b. kocsányos tölgy(Quercusrobur és ’Fastigiata’, ’Koster’ fajtái),

1.1.6c. keskenylevelű kőris fajták (Fraxinusangustifolia és fajtái, mint ’Raywood’, ’Tahi’).

1.2 Cserjék

1.2.1 Őshonos fajok:

1.2a seprűzanót (Cytisusscoparius),

1.2b. festő rekettye (Genistatinctoria),

1.2c. törpemandula fajták (Prunustenella ’Kati’) fajták,

1.2d. sóskaborbolya és bordólombú fajtája (Berberisvulgaris ’Atropurpurea’) fajtája,

1.2e. húsos som (Cornusmas),

1.2f. közönséges mogyoró és fajtái (Corylusavellana’Atropurpurea’),

1.2g. csíkos kecskerágó (Euonymuseuropaeus),

1.2h. ükörkelonc (Loniceraxylosteum),

1.2i. havasi ribiszke fajták (Ribesalpinum),

1.2j. fekete bodza (Sambucusnigra),

1.2k. ostorménfa (Viburnumlantana),valamint vízpartra is való (nem kizárólag) a kányabangita és fajtái

1.2l. (Viburnumopulus ’Compactum’) és a keskenylevelű parti fűz (Salixelaeagnos ’Angustifolia’).

1.2.2 Hagyományosan, régóta ültetett fajok:

1.2.2a kerti mályvacserje (Hibiscussyriacus),

1.2.2b közönségesjezsámen (Philadelphuscoronarius),

1.2.2c közönséges orgona (Syringavulgaris),

1.2.2d labdarózsa (Viburnumopulus ’Roseum’) és a védett helyet igénylő,

1.2.2e barátcserje (Vitexagnus-castus).

1.2.3 Egyéb javasolható cserjék:

1.2.3a nyáriorgona (Buddlejadavidii),

1.2.3b hortenzia fajok és fajták (Hydrangeaarborescens, H. macrophylla, H. quercifolia),

1.2.3c örökzöld orbáncfű (Hypericumcalycinum),

1.2.3d téli jázmin (Jasminumnudiflorum),

1.2.3e nipponi gyöngyvessző (Spiraeanipponica),

1.2.3f kései szálkamenta (Elsholtziastauntonii).

1.2.4 Sövénynövények (elsősorban magas, térhatároló sövényhez):

1.2.4a közönséges fagyal és fajtái (Ligustrumvulgare),

1.2.4b széleslevelű fagyal és fajtái (Ligustrumovalifolium),

1.2.4c egybibés galagonya (Crataegusmonogyna)

1.3 Örökzöldek:cserje habitusú borostyánok (Hederahelix ’Arborescens’).

1.4 Futónövények: közönséges borostyán és fajtái (örökzöld; Hederahelix), szőlő (Vitisvinifera), búbos lonc és fajtája (Lonicerapericlymenum ’Serotina’).

1.5 Rózsák esetében a régi jól bevált fajták mellett Márk Gergely magyar rózsanemesítő fajtáit javasoljuk (pl. ’Árpád-házi Szent Erzsébet Emléke’, ’II. Rákóczi Ferenc Emléke’, ’Kodály Zoltán emléke’ vagy a miniatűr ’Fekete István Emléke’ és a talajtakaró ’Nagyhagymás’). Emellett főként üde környezetben a ráncoslevelű rózsa (Rosa rugosa) is javasolható.

1.6 Egyéb javasolható fajok és fajták: pukkanó dudafürt (Coluteaarborescens), veresgyűrű som (Cornussanguinea és fajtái, mint ’WinterFlame’), fürtös zanót (Cytisusnigricans), közönséges kutyabenge (Frangulaalnus), kerti hortenzia (Hydrangeamacrophylla), csipkéslevelű magyal (Ilexcrenata), kökény (Prunusspinosa), gyepűrózsa, csipkerózsa (Rosa canina), Jósika-orgona (Syringajosikaea), korai bangita (Viburnumfarreri).

2. Évelők

2.1 Törpecserjék elsősorban déli kitettségű, védett helyekre, mediterrán hatással: levendula fagytűrő és tágtűrésű fajok és fajták (Lavandulaangustifolia, Lavandula × intermedia, Lavandula × chaytorae),

2.1a. orvosi zsálya és fajtái (Salviaofficinalis ’Purpurascens’),

2.1b. rozmaring (Rosmarinusofficinalis),

2.1c. kék sudárzsálya és fajtái (Perovskiaatriplicifolia), valamint

2.1d. kerti ruta (Rutagraveolens).

3. KÜLTERÜLET

3.1 Szőlők környezetébe, szőlőhegyekre: mandula (Prunusdulcis), vadkörte (Pyruspyraster), kocsánytalan tölgy (Quercuspetraea), kislevelű hárs (Tiliacordata), esetenként dió (Juglansregia).

3.2 Örökzöldként előfordulhat borostyán (Hederahelix).

3.3 Mezsgyéhez (nem csak szőlők környezetében): közönséges fagyal (Ligustrumvulgare), veresgyűrű som (Cornussanguinea), húsos som (Cornusmas), egybibés galagonya (Crataegusmonogyna), gyepűrózsa (Rosa canina), kökény (Prunusspinosa), közönséges mogyoró (Corylusavellana), ostorménfa (Viburnumlantana), tatárjuhar (Acertataricum) alkalmazása tanácsos.

3.4 Útmenti fasorokhoz kizárólag őshonos fajok vagy gyümölcsfák javasolhatók:kislevelű hárs (Tiliacordata), keskenylevelű kőris (Fraxinusangustifolia), korai juhar (Acerplatanoides), esetleg mezei juhar fajták (Acercampestre), oszlopos kocsányos tölgy (Quercusrobur ’Fastigiata’) és vadkörte (Pyruspyraster), illetve gyümölcsfák (cseresznye, alma, körte).

3.5 Egyéb tájfásításokhoz olyan őshonos fajokat javaslunk, melyek az adott területre jellemzőek. Ez azonban a hely adottságainak függvényében viszonylag kis területen belül is sokat változhat. Az alábbi felsorolás jellegzetes, karakteres fajokat tartalmaz és a termőhelyi viszonyok tükrében további fajokkal egészíthető ki: kocsánytalan tölgy (Quercuspetraea), kislevelű hárs (Tiliacordata), magas kőris (Fraxinusexcelsior), mezei juhar (Acercampestre), barkócaberkenye (Sorbustorminalis), vadkörte (PyrusPyraster), mezei szil (Ulmus minor) való a déli hegyoldalakra.

3.6 Síkságon, üde termőhelyen kocsányos tölgy (Quercusrobur), keskenylevelű kőris (Fraxinusangustifolia) telepítése tanácsos. Víz közvetlen közelében zselnicemeggy (Prunuspadus) ültethető.

3. melléklet

melléklet a 15/2020.(XII.08.) önkormányzati rendelethez:

1. AZ ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS ÉPÍTMÉNYEI VALAMINT A TELJES TELEPÜLÉS ELLÁTÁSÁT BIZTOSÍTÓ FELSZÍNI ENERGIAELLÁTÁSI ÉPÍTMÉNYEK SZÁMÁRA ELSŐSORBAN ALKALMAS TERÜLETEK ÉS A NEM ALKALMAS TERÜLETEK TÉRKÉPI LEHATÁROLÁSA.

1.1 JELMAGYARÁZAT

4. melléklet

melléklet a 15/2020.(XII.08.) önkormányzati rendelethez:

KÉRELEM a településkép-védelmi tájékoztatáshoz és szakmai konzultációhoz

1. Kérelmező neve, címe/székhelye:

…………………………………………………………………………………………………

2. Kérelmező levelezési címe, telefonszáma, e-mail címe:

…………………………………………………………………………………………………

3. A tervezett környezetalakítással összefüggő beavatkozás helye és helyrajzi száma:

…………………………………………………………………………………………………

4. A tervezett környezetalakítással összefüggő beavatkozás rövid leírása:

…………………………………………………………………………………………………

A tájékoztatás és a konzultáció megalapozásához mellékelem a rendelet szerinti szükséges tervanyagot.

Dátum: …............................................

……………………………………

Kérelmező aláírása

4.. függelék

függelék a 15/2020. (XII.08.) önkormányzati rendelethez:

TERMÉSZET ÉS TÁJKÉPVÉDELEM TERÜLETEI, VALAMINT AZ ÖKOLÓGIAI HÁLÓZAT ÖVEZETEI. (Alábbi táblázat szerint.)

$F:\Monok\abrak AggNP\okologiai_halozat_OF_PT.jpg$

5. melléklet

melléklet a 15/2020.(XII.08.) önkormányzati rendelethez::

KÉRELEM

településképi bejelentési eljáráshoz

Alulírott településképi bejelentést teszek az alábbiak szerint:

1. Bejelentő (építtető vagy tervező) adatai:

1.1 neve: …......................................................................................................

1.1a. címe: …......................................................................................................

1.1b. e-mail-címe: …......................................................................................................

1.1c. telefonszáma: …......................................................................................................

1.1d. személye*: építtető tervező

1.2 A tervezett tevékenységgel érintett ingatlan adatai:

1.2a. címe: …......................................................................................................

1.2b. helyrajzi száma: …......................................................................................................

1.2c. rendeltetése: …......................................................................................................

1.3 A tervezett, építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött tevékenység *:

1.3a. építési tevékenység

1.3b. rendeltetésiegységek számának megváltoztatása

1.3c. rendeltetés-változtatás

1.3d. reklámelhelyezés

1.4 A tervezett tevékenység rövid ismertetése:

…...................................................................................................................................................

1.5 A tevékenység tervezett időtartama: ..............................................................................................

1.6 Mellékletek:

1.6a. Építészeti-műszaki tervdokumentáció 1 példány

1.6b. Egyéb: …......................................................................................................................................

Dátum: …............................................

……………………………………

Bejelentő aláírása

* - a kívánt rész aláhúzandó

5. függelék

függelék a 15/2020. (XII.08.) önkormányzati rendelethez:

EGYEDI TÁJÉRTÉKEK LISTÁJA ÉS TÉRKÉPI ÁBRÁZOLÁSA

Szám	Név	EOV koordináta (NY-K)	EOV koordináta (D-É)		Pontos helyszín
kötelező	kötelező	kötelező	kötelező
0	max 100	>400000	<400000	Tipizálás	max 500
1	Habina-Svak kereszt	806258	320497	Feszület	Úttörő utca 3. előtt.
2	Monaki-kastély	806140	320613	Kastély	Széchenyi utca 12.
3	Római katolikus templom	806205	320490	Templom	Széchenyi István utca 91.
3				Feszület
3				Szentek szobra
4	Szabadság utcai szoborfülke	805992	320402	Szentek szobra	Szabadság utca 14.
5	Széchenyi utcai szoborfülke	805930	320623	Szentek szobra	A Széchenyi és Bem József utca sarkán.
6	Béke téri határkereszt	805560	321043	Feszület	Béke tér
7	Kopjafa	806262	320733	Kopjafa	A református templom mellett.
8	Református templom	806250	320750	Templom	Kossuth Lajos utca 84.
8				Híres személlyel kapcsolatos emlékhely
9	Kossuth Lajos utcai szoborfülke	806137	320860	Szentek szobra	Kossuth Lajos utca 9.
10	Trianoni lélekharang	806170	320452	Emlékmű	A Széchenyi utcán, a római katolikus templommal szemben.
10				Harangláb
11	Dajka-Németh kereszt	806107	320325	Feszület	A Szabadság utca végén található temetőben.
12	Pasko-Takács kereszt	806266	319804	Feszület	Széchenyi utca
13	Kossuth Lajos szülőháza	806423	320574	Híres személlyel kapcsolatos emlékhely	Kossuth Lajos utca 18.
13				Emléktábla
14	I. világháborús emlékmű	806409	320555	Emlékmű	A Kossuth Lajos utcán, a Kossuth-emlékházzal szemben.
15	Kossuth szobor	806447	320513	Emlékszobor	A Kossuth-park területén található.
16	II. világháborús emlékmű	806479	320489	Emlékmű	Kossuth-park területén található.
17	Andrássy-kastély	806485	320440	Kastély	Kossuth Lajos utca 15.
17				Közintézmény épülete
17				Emlékszobor
18	Kossuth utcai, világos zöld festésű szoborfülkés lakóház	806609	320390	Lakóépület	Kossuth Lajos utca 21.
18				Szentek szobra
19	Petőfi emlékszobor	806344	320800	Emlékszobor	Petőfi utca 1.
20	Monoki fehér kereszt	806338	320920	Feszület	A József Attila, Damjanich és Móricz Zsigmond utcák kereszteződésénél.
21	Melléképület régi szerszámokkal	806560	320290	1.3.3. Ipartörténeti egyedi tájérték	Ságvári utca 12.
22	Gárdonyi utcai hagyományos lakóház	806250	321255	Lakóépület	Gárdonyi Géza utca 9.

23	Kálvária	806025	320042	Kálváriadomb	A temető felett, a Szabadság utcán közelíthető meg.
23				Kálvária
23				Kápolna
23				Feszület
23				Temető
23				Emléktábla
23				Kilátópont
24	Széchenyi utcai feszület	806273	320155	Feszület	Széchenyi utca 115.
25	Széchenyi utca 119. lakóház	806296	320135	Lakóépület	Széchenyi utca 119.
26	Széchenyi utca 135. lakóház	806251	319834	Lakóépület	Széchenyi utca 135.
27	Kilátás az Őr-hegy tetejéről	806460	322925	Kilátópont	A Monok belterületétől 1,5 km-re északra található Őr-hegy csúcsán.
28	Pacsuta-Szemán kereszt	805165	322157	Feszület	Monok belterületétől 1 km-re északkeletre, a Laposok dűlőben, szántóföld közepében.
29	Régi zsidó temető	807237	320287	Temető	Monok belterületének DK-i végétől 200 méterre keletre, a Kővágó-tető nyugati lábánál.
29
30	Határkereszt	806946	320529	Feszület	A Szentes utcáról a Damjanich utca vonalában nyíló, külterületre vezető földúton, közvetlenül a település szélén.
31	Riolit kibukkanás	804820	320267	Vulkáni kőzet előfordulása	Borjú-völgy, a Zsebrik nevű domb északkeleti lábánál.
31				Komplex eredetű felszínforma
32	Széchenyi utcai híd	805363	321071	Híd	A Széchenyi utca nyugati végén, a Borjú-völgy alján futó névtelen vízfolyás felett.
33	Homa-kereszt	806130	319195	Feszület	A belterület déli végétől 200 méterre délre, a Legyesbényére vezető műút keleti oldalán álló szántóföld közepén (Falu-gaza dűlő).

6. függelék

MONOK ÉRTÉKVÉDELMI KATASZTER

	A	B	C	D
1a	Sorszám		1
1b	Utca, házszám	Helyrajzi szám	Épület funkciója	Tulajdoni viszonyok
1c	Széchenyi utca 16.	333. Hrsz	Római Katolikus templom	egyházi

Egyházi A Sarlós Boldogasszony templom 1814-ben épült, klasszicizáló, késő barokk stílusban. Hajóiban és sekrestyéjében számos értékes freskó és szentek oltárai találhatók. A főoltár mellett helyezték el Szent Orbán vértanú ereklyéjét. Az altemplomban több neves személy van eltemetve A templom előtt álló kereszt éppen akkora, mint a torony tetején lévő. Az épület kertjében 1939-ben helyezték el Krisztus király szobrát.

Alaptérkép kivonata, Fotó:

	A	B	C	D
1a	Sorszám		2
1b	Utca, házszám	Helyrajziszám	Épület funkciója	Tulajdoni viszonyok
1c	Rákóczi u.-Kossuth u.	89/1 Hrsz	Református templom	egyházi

1799-ben épült a fehérre meszelt homlokzatú templom épület hajója. Tetejét állókorcos fémlemez fedi, homlokzatát vakolatdíszek ékesítik. A fémlemez fedésű harangtorony utólag, 1833-ban került megépítésre, mely Kossuth emlékharanggal büszkélkedhet. A sarok telken elhelyezkedő épületet településképileg jellegzetes kőfal kerítés övezi.

Alaptérkép kivonata, Fotó:

	A	B	C	D
1a	Sorszám		3
1b	Utca, házszám	Helyrajziszám	Épület funkciója	Tulajdoni viszonyok
1c	Kossuth Lajos utca 3	521. hrsz	evangélikus templom	egyháza

A Kossuth park mellet fekvő épület eredetileg nem vallási célokra épült, az evangélikus egyház 1912 óta használja ebben az átépített formában imaháznak. Az épület alápincézett (a kápolnával ellentétes végén).Az épület jellegzetes oromfalakkal zárt, a tetőhéjazat égetett agyagcseréppel ellátott. Homlokzata vakolt, simított, festett. Nyílászárói fából készültek, íves kialakításúak.

Alaptérkép kivonata, Fotó:

	A	B	C	D
1a	Sorszám		4.
1b	Utca, házszám	Helyrajziszám	Épület funkciója	Tulajdoni viszonyok
1c		60/2	Kálvária, kápolna	egyházi

A temető feletti domb területén álló kápolnát 1910-ben építették. Az ahhoz vezető utat két oldalon kisebb épület karakterű stációk övezik. Előtte szabadtéri kőoltár áll. Tornyában két kisméretű harang található. A kápolna lábazata kőből rakott, a felmenő falak vakoltak, simítottak, fehérre festettek. A tetőszerkezet lemez fedéssel van borítva.

Alaptérkép kivonata, Fotó:

	A	B	C	D
1a	Sorszám		5.
1b	Utca, házszám	helyrajziszám	Épület funkciója	Tulajdoni viszonyok
1c	Kossuth u 2	572/1 hrsz	községháza	önkormányzati

Saroktelekre épült, zártsorúan telepített, tűzfalas, palafedéssel ellátott, alápincézett épület. Homlokzata kőporos színezésű, háromszárnyú ablakai fehérre mázolva. Az épület eredeti állapotát a régi fotókról lehet érzékelni, a hat álló ablakkal és a középső bejárattal, íves ablakfülkékkel tagolt kúria jellegű homlokzat a település egyik legértékesebb épülete volt., Az épület különlegességét továbbá a kőből rakott lábazat, az utcafronton megjelenő pinceszinti nyílászárók, a cserép fedés adták. Az épület homlokzatának helyreállítása fontos lenne, hogy a település hivatali épülete ismét régi fényében jelenjen meg.

Alaptérkép kivonata, Fotó:

	A	B	C	D
1a	Sorszám		6.
1b	Utca, házszám	helyrajzi szám	épület funkciója	tulajdoni viszonyok
1c	Kossuth u 11	518/1 hrsz	Művelődési ház	önkormányzati

A saroktelekre épült L alaprajzú épületet eredetileg hárompadlású magtárnak építették, abból a célból, hogy az uradalom itt gyűjthesse be az akkori törvények értelmében részére beszolgáltatandó terményt. Az épületet 2005-ben felújították, átépítették. Az épület kő lábazaton nyugvó homlokzata sárga színre festve, az ablakkeretek, párkányok fehér színt kaptak, az álló arányú nyílászárók barnára mázoltak. Tetőszerkezete cserép fedésű kontyolt nyeregtetővel ellátott. Az épületet nyugalom, a tömegképzésben mértani formák, szimmetrikusan kialakított homlokzatok és alaprajzi elrendezések, harmonikus egyensúly, gondosan mérlegelt arányok jellemzik.

Alaptérkép kivonata, Fotó:

	A	B	C	D
1a	Sorszám		7.
1b	Utca, házszám	helyrajzi szám	Épület funkciója	tulajdoni viszonyok
1c	Dózsa Gy. u 33.	317 hrsz	csendőrlaktanya	önkormányzati

Az épület jelen elrontott állapota kívülről szemlélve nem mutatja igazi jelentőségét. Állapota általánosan felújításra szorul, utcai ablakainak, homlokzati díszeinek helyreállítása, az udvari boltíves tornác befalazásának kibontása szükséges. Építészeti és településképi szempontból jelentős az épület, tömegalakítása, arányai, boltozatos födémrendszere egyedi, mely érdekes belső tér kialakítást eredményez.

Alaptérkép kivonata, Fotó:

	A	B	C	D
1a	Sorszám		8.
1b	utca, házszám	helyrajzi szám	épület funkciója	tulajdoni viszonyok
1c	Széchenyi u 16.	332. hrsz	óvoda	önkormányzati

A sarokteleken álló épület az 1800-az évek vége felé épülhetett, historizáló stílusban. A település egyik jelentős középülete, kő lábazaton nyugvó homlokzata sárga színű, az ablakkeretek, párkányok világosabb festést kaptak, az álló, osztott nyílászárók barnára mázoltak. Tetőszerkezete cserép fedésű kontyolt nyeregtetővel ellátott. Az épületet nyugalom, a tömegképzésben mértani formák, szimmetrikusan kialakított homlokzatok és alaprajzi elrendezések, harmonikus egyensúly, gondosan mérlegelt arányok jellemzik.

Alaptérkép kivonata, Fotó:

	A	B	C	D
1a	Sorszám		9.
1b	utca, házszám	helyrajzi szám	Épület funkciója	Tulajdoni viszonyok
1c	Széchenyi u 91	50 hrsz	Katolikus plébánia	egyházi

Az oldalhatárra épült, megközelítőleg téglalap alaprajzú épület homlokzata vakolt, simított, sárga színűre festett kivitelben készült, tetőszerkezete cseréppel fedett. A tornác oszlopai téglából készült négyzet alapúak, a tornácra néző nyílászárók az eredeti, fa szerkezetű, álló arányú, osztott ablakok és ajtók. Az utcai ablakok már nem az eredeti homlokzathoz igazodnak. Az gazdag kúria épület építészetileg jelentős, az utcai melléképületével együtt. Kerítése téglaoszlopos, értékes.

Alaptérkép kivonata, Fotó:

	A	B	C	D
1a	Sorszám		10.
1b	Utca, házszám	Helyrajzi szám	Épület funkciója	Tulajdoni viszonyok
1c	József Attila utca	589/2	parókia	egyházi

Az oldalhatárra épült, téglalap alaprajzú épület homlokzata, épülettömege hagyományos tornácos hosszúház. Homlokzata vakolt, sárga kőporos kapart, tetőszerkezete cseréppel fedett. A tornác oszlopai négyzet alapúak, a tornácra néző nyílászárók az eredeti, fa szerkezetűek, osztottak. Az épület a település szép, karakteres, jellegzetes épülete, mely felújításra szorul. Kovácsolt jellegű kerítése is értékes.

Alaptérkép kivonata, Fotó:

	A	B	C	D
1a	Sorszám		11.
1b	Utca, házszám	Helyrajzi szám	Épület funkciója	Tulajdoni viszonyok
1c	Széchenyi u	63/2	ravatalozó	önkormányzati

A ravatalozó épülete 1974-ben épült, tervezője egy monoki építész, Hrabóczki Sándor, aki 1932-ben született, dolgozott többek között Miskolcon is. Az épület a korabeli magas építészeti stílus jellemző és értékes példája. A modernizmus bauhaus-os karakterelemeit érdekesen ötvözi a hagyományos, organikus formálással. A ravatalozó helyiség egy kör alaprajzú henger, a homlokzati íves felületből kinövő előtető pedig egy másik, eltérő középpontú kör alaprajzát mutatja. A főtömeghez kapcsolódnak az utca felőli íves fal, az alacsonyabban lévő bejárati kiszolgáló rész, és az utca felől a kapuval és támfallal egybeszerkesztett kerítésfal. Az épület különlegességét az íves formákon túl a modern építészetre jellemző anyaghasználat, a sötét színű bazalt kő támfalak, a gyalult deszka zsaluval készült látszóbeton felületek, és a lapostetős lefedés adja. A harmonikus összkép illeszkedik a temető táji környezetébe, a kedvező látványhatást olyan egyedi és ritka elemek is erősítik, mint az íves alaprajzú, négy méter széles, acéllemez tolókapu. Ez a jól eltalált, súlyos és első látásra szokatlan kapu adja vissza talán az épület céljának esszenciáját: valami örökre lezárult, a súlyokat rágörgetik a sírra, a testre, mely nem térhet vissza.

Alaptérkép kivonata , Fotó:

	A	B	C	D
1a	Sorszám		12.
1b	Utca, házszám	Helyrajzi szám	Épület funkciója	Tulajdoni viszonyok
1c	Széchenyi u	63/1, 63/2 Hrsz	temető	egyházi

A településképben jelentős szerepet tölt be a temető területe, a régi, kőből faragott, illetve öntöttvas keresztek, sírkövek, síremlékek értékesek, védendők.

	A	B	C	D
1a	Sorszám		13.
1b	Utca, házszám	Helyrajzi szám	Épület funkciója	Tulajdoni viszonyok
1c			városi szobrok	önkormányzati, egyházi

A településen számos szoborral találkozhatunk, melyekkel a helyiek uralkodóknak, költőknek, világháborús hőseiknek, s Monok legnevesebb szülöttjének, Kossuth Lajosnak állítanak emléket.

	A	B	C	D
1a	Sorszám		14
1b	Utca, házszám	Helyrajzi szám	Épület funkciója	Tulajdoni viszonyok
1c	Széchenyi u 83.	54.	lakóépület gazdasági szárnnyal	magán

A saroktelken jellegzetes és izgalmas alaprajzú épület található. A lakóépület a gazdasági épületrésszel egybeépítve „L” alakú elrendezést mutat, egy további keresztszárnnyal kiegészítve. Az épület műszaki állapota lelakott, felújításra szorul. Épülettömege településképben karakteres és egyedi, homlokzatai, tetőformája építészeti szempontból védendő.

Alaptérkép kivonata, Fotó:

	A	B	C	D
1a	Sorszám		15.
1b	Utca, házszám	Helyrajziszám	Épület funkciója	Tulajdoni viszonyok
1c	Rózsa u 1.	329 hrsz	Lakóépület	magán

A kisvárosias karakterű, kétszintes épület alagsorában borház is lehet, míg emeleti szintje lakó funkciójú. Az épület a településen az egyetlen, egyedi módon tagolt manzárd tetővel borított, mely utcafronti oromfalában szoborfülke jellegű íves ablak található. A terméskő lábazaton nyugvó homlokzat barna színű kőporos színezést kapott. Nyílászárói osztottak, műszaki minőségük az építéskori állapotot mutatják. Az épület általános állapota alapján felújításra szorul.

Alaptérkép kivonata, Fotó:

	A	B	C	D
1a	Sorszám		16.
1b	Utca, házszám	Helyrajzi szám	Épület funkciója	Tulajdoni viszonyok
1c	Kossuth u 7.	514 hrsz	lakóépület	magán

Az utca vonalával párhuzamos gerincű, nyeregtetővel ellátott kisvárosias jellegű épület, mely mindkét oldalán kontyolt. A lakóház folyamatosan karbantartott, építéskori jellegének részbeni megőrzése mellett. A homlokzata vakolt, sárgára festett, cserélt és nem illeszkedő fa nyílászáróit fehérre mázolták. Tetőfedése is elrontott, bitumenes lemez az eredeti cserépfedés helyett.

Alaptérkép kivonata, Fotó:

	A	B	C	D
1a	Sorszám		17.
1b	Utca, házszám	Helyrajziszám	Épület funkciója	Tulajdoni viszonyok
1c	Kossuth u 9.	516 hrsz	Lakóépület	magán

Az utcával párhuzamos gerincű, cserép héjazatú nyeregtetővel ellátott, mely mindkét oldalán kontyolásra került. Jellegzetes kisvárosi polgári lakóház, karakteres homlokzattal. A kőlábazaton nyugvó homlokzata vakolt, sárgára festett, mely szürke sávokkal került díszítésre. Az utcafronti homlokzat közepén szobrot rejtő falfülke látható, eredeti fa nyílászáróit barnára mázolva megtartották.

Alaptérkép kivonata, Fotó:

	A	B	C	D
1a	Sorszám		18.
1b	Utca, házszám	Helyrajzi szám	Épület funkciója	Tulajdoni viszonyok
1c	Széchenyi u 46.	371 hrsz	Lakóépület	magán

Utcával párhuzamos gerincű, cserépfedéssel ellátott, oldalhatáron álló polgári lakóház, a tetőt lezáró tűzfalakat lépcsős tégla tűzfal zárja. Megjelenése építéskori állapotú, homlokzata vakolatdíszekkel ékesített, vakolt, sárga színűre festett, nyílászárói fa szerkezetű, hagyományos hármas osztásúak. Az utcai kerítés az lakóépülethez illeszkedik, mind anyagában, mind megjelenésében, szintén értékes.

Alaptérkép kivonata, Fotó:

	A	B	C	D
1a	Sorszám		19.
1b	Utca, házszám	Helyrajziszám	Épület funkciója	Tulajdoni viszonyok
1c	Rózsa utca 14.	484 hrsz	Vendégház	magán

Az utcával párhuzamos gerincű, nyeregtetővel ellátott – mindkét irányból tűzfalas záródású – cserépfedésű polgári, kisvárosias lakóház az utóbbi időben került felújításra, melynek során az épület jellegzetességeit megtartották, illetve az összkép a tetőtér irányába történő bővítés során is megmaradt. A terméskő lábazaton nyugvó homlokzat felületképzése mogyoró színű nemesvakolattal készült, a hagyományos, barna színű, a hagyományos ablakokat vakolatdíszekkel tették hangsúlyossá. Értékes, szépen felújított vendégház.

Alaptérkép kivonata, Fotó:

	A	B	C	D
1a	Sorszám		20.
1b	Utca, házszám	Helyrajzi szám	Épület funkció	Tulajdoni viszonyok
1c	Táncsics u 6.	872. hrsz	Lakóépület	magán

Az oldalhatáron „L” alaprajzú lakóház utcai traktusa utcával párhuzamos gerincű, síkpalával fedett tetőszerkezettel ellátott. Az osztott utcai ablakok az építéskori hangulatot idézik, az épület általános lelakott műszaki állapota ellenére is. Az utcai épületrész folytatásában míves csempékkel díszített, tornáccal ellátott épületrészt találunk a hátsókert irányában. Egyedi és értékes a telken lévő „keresztben” álló csűr is. Településképileg jellegzetes, értékes épület és csűr, mely felújításra szorul.

Alaptérkép kivonata, Fotó:

	A	B	C	D
1a	Sorszám		21.
1b	Utca, házszám	Helyrajzi szám	Épület funkciója	Tulajdoni viszonyok
1c	Kossuth u 3.	512. hrsz	Lakóépület	magán

Az utcával párhuzamos gerincű, kontyolt nyeregtetővel ellátott kisvárosi, polgári lakóépület, értékes, arányos megjelenésű. A cserépfedésű lakóház folyamatosan karbantartott, építéskor jellegének megőrzése mellett. A homlokzata vakolt, tört fehérre festett. Eredeti fa nyílászáróit fehérre mázolva megtartották.

Alaptérkép kivonata, Fotó:

	A	B	C	D
1a	Sorszám		22.
1b	Utca, házszám	Helyrajziszám	Épület funkció	Tulajdoni viszonyok
1c	KOSSUTH U 32.	557. hrsz	lakóépület	magán

Az utcával párhuzamos gerincű, síkpala héjazatú, kontyolt nyeregtetővel ellátott kisvárosias polgári lakóház. Az épület folyamatosan karbantartott, építéskori jellegének megőrzése mellett. A Falpillérekkel ellátott homlokzata vakolt, mogyoró színt kapott. Eredeti osztott és vakolatdíszekkel kiemelt fa nyílászáróit fehérre mázolva megtartották. Jó állapotú, jellegzetes épület, tetőfedését az eredetire, cser kellene cserélni. Kerítése az épülettel azonos jellegű, szintén értékes.

Alaptérkép kivonata, Fotó:

	A	B	C	D
1a	Sorszám		23.
1b	Utca, házszám	Helyrajziszám	Épület funkciója	Tulajdoni viszonyok
1c	Széchenyi u 26.	353/1 hrsz	lakóépület	magán

Oldalhatáron álló, utcára merőleges, tornácos lakóház, előkert nélkül, utcai telekhatárra telepítve. A tornácajtó az utcára nyílik. Az épület homlokzata barnára színezett, míg a tornác hagyományos meszelt. A tornác oszlopai kör alakúak, szépen profilozottak. Az épület kontyolt tetőszerkezetét agyagcserép fedi. Érétkes, arányos épület, utcai ablaka nem eredeti.

Alaptérkép kivonata, Fotó:

	A	B	C	D
1a	Sorszám		24.
1b	Utca, házszám	Helyrajziszám	Épület funkciója	Tulajdon viszonyok
1c	Széchenyi u 30.	355. hrsz	lakóépület	magán

Oldalhatáron álló, oszlopos tornácos lakóház. Az épület homlokzata vakolt, simított, sárga színűre festett. A kontyolt nyeregtetőt az eredeti cserép fedés helyett piros színű cserepes lemez borítja, mely nem illik az épülethez és a településképbe. A tornác oszlopsora gazdagon díszített, a tornác falazata hagyományos festőhengerrel díszítve. Az ingatlant óvó utcafronti kerítés szép kivitelű, díszlakatos szerkezet.

Alaptérkép kivonata, Fotó:

	A	B	C	D
1a	Sorszám		25.
1b	Utca, házszám	Helyrajzi szám	Épület funkciója	Tulajdoni viszonyok
1c	Széchenyi u 85.	53. hrsz	lakóépület	magán

Oldalhatáron álló, hagyományos, téglaoszlopos tornácos lakóház. Az épület homlokzata vakolt, barna színűre festett. A kontyolt nyeregtető szerkezetét cserép borítja. Az épület szép és jellegzetes példája a jelentősebb hosszúházaknak. A tornác oszlopsora négyzet alapú, tégla anyagú, szép részletekkel gazdagítva, a tornác fala hagyományos festőhengerrel díszítve. Az utcai nyílászárók cserére, szorulnak.

Alaptérkép kivonata, Fotó:

	A	B	C	D
1a	Sorszám		26.
1b	Utca, házszám	Helyrajzi szám	Épület funkciója	Tulajdoni viszonyok
1c	Széchenyi u 135.	22.hrsz	lakóépület	magán

Oldalhatáron álló, oszlopos tornácos, hagyományos lakóház. Az épület homlokzata sárga színűre színezett, vakolatdíszekkel ékítve. Eredeti állapotú, rendezett, jellegzetes falusi lakóépület, a tetőfedést cserépre szükséges cserélni. A tornác oszlopsora gazdagon díszített, a tornác falazata homlokzattal azonos színűre festve. A kontyolt nyeregtető szerkezetét síkpala héjazat borítja. Az épület osztott nyílászárói az építéskori állapotot mutatják, a tornácot lezáró falszakaszban Mária szobrot rejtő falfülke látható. Az utcafronti kerítés szép kivitelű.

Alaptérkép kivonata Fotó:

	A	B	C	D
1a	Sorszám		27.
1b	Utca, házszám	Helyrajziszám	Épület funkciója	Tulajdoni viszonyok
1c	Szabadság utca 34.	81.hrsz	lakóépület	magán

Oldalhatáron álló, utcára merőleges tetőgerincű, hagyományos lakóház. Az épület homlokzata kőporos vakolást kapott barna színben. Utcai homlokzata vakolatdíszekkel gazdagon ellátott. A kontyolt nyeregtető szerkezetet síkpala héjazat fedi. Eredeti állapotú, rendezett, jellegzetes falusi lakóépület, a tetőfedést cserépre szükséges cserélni. Kerítése szép és településképileg értékes. A tornác négyzet alapú oszlopközeit utólagosan üvegfalakkal beépítették. Az utcai homlokzaton látszó hagyományos osztott ablakait megőrizték.

Alaptérkép kivonata, Fotó:

	A	B	C	D
1a	Sorszám		28.
1b	Utca, házszám	Helyrajzi szám	Épület funkciója	Tulajdoni viszonyok
1c	Jókai u 9.	111. hrsz	lakóépület	magán

Oldalhatáron álló, utcára merőleges tetőgerincű, hagyományos, vakolatdíszekkel gazdagon ellátott. A kontyolt nyeregtető szerkezetet síkpala héjazat fedi. Eredeti állapotú, rendezett, jellegzetes falusi lakóépület, a tetőfedést cserépre szükséges cserélni. A kör alapú oszlopsora által határolt tornác fehér festést kapott. Az utcai homlokzaton látszó hagyományos osztott ablakait, illetve a tornácra nyíló eredeti nyílászáróit megőrizték

Alaptérkép kivonata, Fotó:

	A	B	C	D
1a	Sorszám		29.
1b	Utca, házszám	Helyrajzi szám	Épület funkciója	Tulajdoni viszonyok
1c	Dózsa Gy. utca 25.	313. hrsz	Lakóépület	magán

Az oldalhatáron álló hagyományos, tornácos lakóház kő lábazatán nyugvó homlokzata fehér színű kőporos felületkezelést kapott. A kontyolt nyeregtető szerkezetet cserép héjazat fedi. Nyílászárói fából készültek, osztottak. Az utcai homlokzaton, a tornácot záró faszakaszon Mária szobrot rejtő szoborfülke látható. Eredeti állapotú, rendezett, jellegzetes falusi lakóépület. A tornác oszlopsora négyzet alapú, falazata a homlokzat színével azonos színnel festve, hengerdíszítéssel ellátva.

Alaptérkép kivonata, Fotó:

	A	B	C	D
1a	Sorszám		30.
1b	Utca, házszám	Helyrajzi szám	Épület funkciója	Tulajdoni viszonyok
1c	Dózs gY. U 46.	281. HRSZ	lakóépület	magán

Az oldalhatáron álló hagyományos, tornácos lakóház homlokzata világos színű kőporos felületkezelést kapott. A kontyolt, füstlyukas nyeregtető szerkezetet cserép héjazat fedi. Hagyományos osztott, fehérérre mázolt nyílászárói fából készültek, Eredeti állapotú, rendezett, jellegzetes falusi lakóépület. A tornác oszlopsora díszített, fehérre festve. A tornác falazata a homlokzattal harmonizáló színnel festve. Az épület általános állapota jónak mondható.

Alaptérkép kivonata, Fotó:

	A	B	C	D
1a	Sorszám		31.
1b	Utca, házszám	Helyrajziszám	Épület funkciója	Tulajdoni viszonyok
1c	Rózsa u. 32	349. hrsz	lakóépület	magán

Hagyományos, utcára merőleges gerincű falusias lakóház, cserépfedésű nyeregtetővel ellátva. A kő anyagú főfalakat vakolatdíszek, falfülkék gazdagítják. A nyílászárók íves szemöldökű, fa ablakok, a bejáratot az oldalkert irányából széles eresz védi. Az egyik legősibb monoki falusi háztípus példája, értékes, egyedi. Műszaki állapota rossz, de felújítással értékes, jellegzetes épületté válhat ismét.

Alaptérkép kivonata Fotó:

	A	B	C	D
1a	Sorszám		32.
1b	Utca, házszám	Helyrajzi szám	Épület funkciója	Tulajdoni viszonyok
1c	Petőfi u 44.	825. hrsz	lakóépület, gazdasági épületek	magán

Oldalhatáron álló, utcára merőleges tetőgerincű, hagyományos lakóház. Az utóbbi években felújított épület homlokzata simított, fehérre festett. A kontyolt nyeregtető szerkezetet cserép héjazat fedi, a tornác négyzet alapú, egyedi alakú oszlopokon nyugszik. Az utcafronton álló nyárikonyha épület is felújításra került, a mögötte lévő csűr egyedi, védendő. Értékes, jellegzetes épület, a kovácsoltvas kapuk is szép kialakításúak.

Alaptérkép kivonata, Fotó:

	A	B	C	D
1a	Sorszám		33.
1b	Utca, házszám	Helyrajziszám	Épület funkciója	Tulajdoni viszonyok
1c	Táncsics u 22.	881. hrsz	lakóépület	magán

Oldalhatáron álló, oszlopos tornácos, hagyományos lakóház. Az épület vakolatdíszekkel ékesített homlokzata simítottvakolattal okker színűre színezett, a tornác falai homlokzattal harmonizáló színnel festettek. A kontyolt nyeregtető szerkezetét cserép héjazat borítja. Jellegzetes és értékes hagyományos épület. A tornác oszlopsora gazdagon díszített. Az épület fehérre mázolt osztott nyílászárói az építéskori állapotot mutatják. Az ingatlant óvó utcafronti kerítés szép kivitelű.

Alaptérkép kivonata, Fotó:

	A	B	C	D
1a	Sorszám		34.
1b	Utca, házszám	Helyrajziszám	Épület funkciója	Tulajdoni viszonyok
1c	Kossuth u 6.	571. hrsz	lakóépület	magán

Oldalhatáron álló, hagyományos lakóház. Az épület homlokzata kőporos vakolattal világos színűre színezett, a tornác tetőszerkezete négyzet alapú oszlopsoron nyugszik. A kontyolt nyeregtető szerkezetét cserép héjazat borítja. Az épület osztott nyílászárói az építéskori állapotot mutatják. Jellegzetes és értékes hagyományos épület.

Alaptérkép kivonata, Fotó:

	A	B	C	D
1a	Sorszám		35.
1b	Utca, házszám	Helyrajzi szám	Épület funkciója	Tulajdoni viszonyok
1c	Kossuth u 24.	561. hrsz	Tájház	önkormányzati

Az oldalhatáron álló hagyományos, tornácos lakóház, kő lábazatán nyugvó kőből épült főfala van, melyet vakolat nem fed. A nyeregtető szerkezetét síkpala héjazat fedi, melyet cserépre szükséges cserélni. Nyílászárói fából készültek, hagyományos osztással, barna mázolást kaptak. Az épület utcára nyíló bejáratát megtartották Az épület különlegességét az oldalkerti homlokzat faoszlopos tornáca és a nyárikonyha adja. Jellegzetes és értékes hagyományos épület.

Alaptérkép kivonata, Fotó:

	A	B	C	D
1a	Sorszám		36.
1b	Utca, házszám	Helyrajzi szám	Épület funkciója	Tulajdoni viszonyok
1c	Kossuth u 31.	537. hrsz	lakóépület	magán

Az oldalhatáron álló, hagyományos, tornácos lakóház homlokzata barna színű kőporos felületkezelést kapott, eltérő barna színű vakolatdíszekkel ékesítve. A kontyolt nyeregtető szerkezetet cseréphéjazat fedi. Nyílászárói fából készültek, fehér mázolással. Jellegzetes és értékes hagyományos épület. A tornác oszlopsora gazdagon díszített kör alapú, falazata a homlokzat színével harmonizáló színnel festve, hengerdíszítéssel ellátva. Utcafronti kerítése szép kivitelű, településképi szempontból figyelmet érdemel.

Alaptérkép kivonata, Fotó:

	A	B	C	D
1a	SORSZÁM		37.
1b	Utca, házszám	Helyrajzi szám	Épület funkciója	Tulajdoni viszonyok
1c	Kossuth u 77.	439. hrsz	Lakóépület	magán

Oldalhatáron álló, utcára merőleges tetőgerincű, hagyományos lakóház. Az épület homlokzata simított, fehérre festett, egyedi vakolatdíszekkel ellátott. A nyeregtető szerkezetet cserép héjazat fedi. A nyílászárók eredeti mérettel, és szerkezettel megtartottak. Az egyik legősibb monoki falusi háztípus példája, értékes, egyedi, szépen felújított. Az ingatlant óvó kerítés és kapu szép kialakításúak.

Alaptérkép kivonata, Fotó:

	A	B	C	D
1a	Sorszám		38.
1b	Utca, házszám	Helyrajzi szám	Épület funkciója	Tulajdoni viszonyok
1c	Kossuth u 91.	432. hrsz	lakóépület	magán

Az oldalhatáron álló hagyományos, tornácos lakóház homlokzata fehér színűre meszelt. A füstlyukas kontytetőt cserép héjazat fedi. Nyílászárói fából készültek, az eredeti osztásúak, barnára festve. A tornác díszített oszlopsora négyzet alapú, falazata a homlokzat színével azonos fehér színnel festve. Jellegzetes és értékes hagyományos épület.

Alaptérkép kivonata, Fotó:

	A	B	C	D
1a	Sorszám		39.
1b	Utca, házszám	Helyrajziszám	Épület funkciója	Tulajdoni viszonyok
1c	Kossuth u 93.	431. hrsz	lakóépület	magán

Hagyományos, tornácos lakóház, utcára merőleges gerincű cserépfedésű nyeregtetővel ellátva. Oromfalas homlokzata barna színű kőporos vakolattal ellátva, vakolatdíszit leverték. Jellegzetes és értékes hagyományos épület, vakolatdíszeit helyreállítani szükséges. Hagyományos osztású, barnára mázolt nyílászárói fából készültek, A tornác oszlopsora négyzet alapú, fehérre festve. A tornác falazata a homlokzattal harmonizáló színnel festve.

Alaptérkép kivonata, Fotó:

	A	B	C	D
1a	Sorszám		40.
1b	Utca, házszám	Helyrajzi szám	Épület funkciója	Tulajdoni viszonyok
1c	Rózsa utca	339. hrsz	pince	magán

A telekhatáron álló tornácos polgári lakóház homlokzata fehér színűre meszelt, tornácának mellvédje és oszlopai téglából rakottak. Az oromzatos kontytetőt hullámpala fedi. A nagyméretű, szép formájú pince lejárat terméskőből rakott. Az épület jellegzetes a településképben, tetőfedése, homlokzata elrontott, helyreállítása a ritka előfordulású pincével együtt szükséges.

Alaptérkép kivonata, Fotó:

	A	B	C	D
1a	Sorszám		41.
1b	Utca, házszám	Helyrajzi szám	Épület funkciója	Tulajdoni viszonyok
1c	Széchenyi u 17	193. hrsz	Csűr, tároló épület	magán

A saroktelekre épült hosszú alaprajzú csűr épület falszerkezete kőből készült, utcai homlokzata 3 db kő támpillérrel megtámasztva. Az épület mellett utólagos kis alapterületű toldalékok kaptak helyet. Tetőformája nyeregtető, cserépfedéssel ellátva. Homlokzata vakolt, festett. Az ingatlant tömör kő kerítés övezi. Jellegzetes gazdasági épület, mely felújításra szorul.

Alaptérkép kivonata, Fotó:

	A	B	C	D
1a	Sorszám		42.
1b	Utca, házszám	Helyrajzi szám	Épület funkciója	Tulajdon viszonyok
1c	Rákóczi u 3.	641. hrsz	Csűr és istálló	magán

Az ingatlanon a legkorábbi időkből származó, egyedi karakterű értékes lakóház és melléképület találhatók. Az épületek falszerkezete kőből készült, vakolata fehérre meszelt. Tetőformája nyeregtető, cseréppel borítva. A lakóház épület tornácát nemes vonalú kör oszlopsor tartja. Az épületek műszaki állapota avult, felújítást igényel. Az egyik legősibb monoki falusi háztípus és melléképület példája, felújítandó.

Alaptérkép kivonata, Fotó:

	A	B	C	D
1a	Sorszám		43.
1b	Utca, házszám	Helyrajzi szám	Épület funkciója	Tulajdon viszonyok
1c	Széchenyi u	138/1 hrsz	Levendula ház, volt lakóépület	önkormányzati

Az oldalhatáron álló, hagyományos, hosszanti tornácos egytraktusú lakóház homlokzata világos színű festett felületkezelést kapott, a tornácoszlopok profilozott vakolatdíszekkel ékesítve. A kontyolt nyeregtető szerkezetet cseréphéjazat fedi. Hosszoldalán tömör korlátú, nemes megjelenésű tornác fut végig. Nyílászárói fából készültek, fehér és zöld mázolással. Jellegzetes és értékes hagyományos épület. Utcafronti kerítése szép kivitelű, díszlakatos acél elemekkel, településképi szempontból figyelmet érdemel.

Alaptérkép kivonata, Fotó:

	A	B	C	D
1a	Sorszám		44.
1b	Utca, házszám	Helyrajziszám	Épület funkciója	Tulajdoni viszonyok
1c	Széchenyi u 171.	3. hrsz	Lakóépület és melléképület	magán

Az oldalhatáron álló, hagyományos, keskeny traktusú lakóház homlokzata okkeres színű kőporos felületkezelést kapott, eltérő sárgás és sötétvöröses színű vakolatdíszekkel ékesítve. A kontyolt nyeregtető szerkezetet rombuszpala héjazat fedi. Hosszoldalán kiugró épületrész képezi a bejáratot. Nyílászárói fából készültek, fehér mázolással. Jellegzetes és értékes hagyományos épület. A melléképület „L” alaprajzú, a főépülettel azonos megjelenésű volt, cserép fedéssel. Településképbe nem illő módon a közelmúltban polistyrol hőszigetelést helyeztek el a homlokzatán. Utcafronti kerítése szép kivitelű, Haidekker rács és profilos vakolt oszlopokkal, településképi szempontból figyelmet érdemel.

Alaptérkép kivonata, Fotó:

	A	B	C	D
1a	Sorszám		45.
1b	Utca, házszám	Helyrajziszám	Épület funkciója	Tulajdoni viszonyok
1c	Jókai u 1.	115. hrsz	lakóépület és melléképület	magán

Az oldalhatáron álló, hagyományos, keskeny traktusú lakóház az utcai oldalon beforduló tömegű, utcával párhuzamos, két tűzfalas tömegű. A polgárosodó vidéki hosszúház tipikus példája. Homlokzata már átalakított, ablakai cseréltek, falfelülete okkeres színű kőporos felületkezelést kapott, eltérő sárgás színű vakolatdíszekkel ékesítve. Az „L” alakú nyeregtető szerkezetet cseréphéjazat fedi. Hátsó oldalán üvegezett veranda épületrész képezi a bejáratot. Nyílászárói fából készültek, fehér mázolással. Jellegzetes és értékes, felújításra szoruló hagyományos épület, a homlokzatok eredeti állapotra alakítása fontos. Utcafronti kerítése szép kivitelű Haidekker rács.

Alaptérkép kivonata, Fotó:

	A	B	C	D
1a	Sorszám		46.
1b	Utca, házszám	Helyrajzi szám	Épület funkciója	Tulajdoni viszonyok
1c	Rákóczi u 38.	613/3 hrsz	lakóépület	magán

Az oldalhatáron álló, hagyományos, keskeny traktusú hosszú lakóház homlokzata okkeres színű kőporos felületkezelést kapott, eredeti ablakát már lecserélték. A kontyolt nyeregtető szerkezetet rombuszpala héjazat fedi. Hosszoldalán végigfutó tornác található, vékony pillérei profilos vakolatmintákkal díszítettek. Nyílászárói fából készültek, barnamázolással. Jellegzetes és értékes hagyományos hosszúház. Az épület településképi szempontból figyelmet érdemel, tornáca megőrzésre érdemes, utcai homlokzatát eredeti állapotra kell helyreállítani. Utcafronti kerítése már cserélt, utcaképileg értéktelen.

Alaptérkép kivonata, Fotó:

7. függelék

M O N O K

TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

1/ POLGÁRMESTERI KÖSZÖNTŐ

Tisztelt Monoki Polgárok, Lakosok!

Egy település értékeit, történelmét elsősorban a helyben élő lakosok őrizhetik meg. Az általuk kiépített,

oltalmazott, gondozott környezet révén ölt sajátos formát az adott település. Monok község esetében

jelentős horderővel bír a múlt öröksége, mely itt, Kossuth Lajos szülőfalujában, lépten-nyomon ránk kö-

szön. A kiváló levegőjű, hegyekkel, erdőkkel körülvett faluban érdemes sétát tenni. Templomaink, kasté-

lyaink múltidéző falai között különös hangulat uralkodik. A környező táj megkapó panorámával ajándékoz

meg bennünket helyieket és a látogatókat. Zemplén erdői, lankái gyűrűbe ölelik a községet.

Polgármesterként különösképpen vállaltam abban részt, hogy nem csak óvjam, védjem helyi értékeinket,

hanem megteremtsem a fejlődés lehetőségeit. Hiszem és vallom, hogy a régi és az új találkozása egyen-

súlyt teremt ebben a sokszor nehézségekkel küzdő régióban is. A falu szépítése, a zöld területek gondo-

zása, az épületek karbantartása, felújítása, újak építése, mindannyiunk közös érdeke az élhető, sajátos

hangulatú, esztétikus környezet megteremtése jegyében.

Robert Louis Stevenson szavaival: „A legjobb dolgok mindig a közelünkben vannak – a lélegzet az or-

runkban, a fény a szemeinkben, a virágok a lábunknál, a munka a kezünkben, az Igazság ösvénye előt-

tünk. Ne kapaszkodjunk a csillagok felé, de becsüljük meg hétköznapi feladatainkat abban a biztos tudat-

ban, hogy a mindennapi kötelesség és a mindennapi kenyér a legédesebb dolog az életünkben.”

Szeretettel ajánlom figyelmükbe ezt a kiadványt, mely elsősorban az itt élőknek szól, akik számára Monok jelenti az otthont. A település jövőjét Mi határozzuk meg, vonzóvá tehetjük, ha összefogunk, és ezért munkálkodunk – együtt!

Monok, 2017. december

Bártfay Emese

polgármester

ELŐSZÓ

Tokaj Hegyalja kiemelkedő területnek számít építészeti és településképi szempontból. Itt az épületek túlnyomó többsége értékes és védelemre érdemes, ha nem is mindig egyenként, de utcaképként legtöbbször. Nem véletlen, hogy 2002-ben a régió elnyerte a Világörökség megtisztelő címét, mégpedig Kultúrtáj kategóriában, védve a borés szőlőkultúrához kapcsolódó borvidéki tájat, de evvel együtt a települések épített örökségét is. Monok a településkép szempontjából a tipikus magyar falu példája, de ugyanakkor a település egyéni karaktere hívogató és harmonikus összképet mutat. Az épületek legnagyobb része hasonló, és őrzi a hagyományos építészeti megjelenés szépségeit, az utcán egymás mellett testvérként álló házak pedig egységes és ritmikus utcaképet mutatnak.

A messziről jött ember hamar felfedezi a település szépségeit, megkapó atmoszféráját, nemes rendjét, szép és egységes épületsorait. Arra gondol, büszkék lehetnek az itt élők a középületekre, a templomokra, a hagyományaikra, az örökséget őrző házak sorára, a közterületek növényzetére. A helyben élők is ismerik Monok szépségeit, még akkor is, ha a házak egy része gazdátlanságot mutat, és akkor is, ha egyes épületektől szeretnének megszabadulni, feleslegesen lebontani azokat.

1765-ben és 1772-ben készült állami összeírásokban már a dűlőnevek és a szőlővel beültetett

A rendszerváltást követően a hazai tőke hiánya miatt külföldi szakmai befektetők jelentek meg, akik tisztában voltak a tokaji bor értékével. Az ő beruházásaik máig meghatározzák a borvidékgazdasági erejét és az építészeti arculatot is.

Az ezredforduló környékétől már egyre többhelyi borász mutatja meg, hogy kézműves keretek között is a nagy borászatokkal azonos, sőt, gyakran magasabb minőségű bort készít. A szőlő- és borkultúra újjáépülésével együtt meg-indult a terület szakmai és építészeti fejlődése, de az elmúlt egy évszázad mulasztásainak helyrehozásához jóval nagyobb időre lesz még szükség. 2004-ben a Világörökségi része lett a borvidék, s azon belül magterületként kilenc település, megteremtve evvel a további védelem és fejlődés lehetőségét.

A TOKAJ-HEGYALJAI TELEPÜLÉSSZERKEZET

A borvidék települései az Eperjes-Tokaji hegylánc és az Alföld találkozásánál jöttek létre, felfűződve a Tokajnál kettéágazó, de mindkét irányban Kassa- Bártfa felé tartó nemzetközi kereskedelmi útvonalra.

Emiatt igen korán az országos vásárok mellett heti-piacokat is tartottak bennük, aminek településszerkezeti nyomai máig fellelhetők. A középkorban a mainál jóval több település volt a vidéken, a török által a XVI. században elpusztított falvak emlékét ma egy-egy dűlőnév őrzi csupán.

A falvak eredetileg ún. utcás települések voltak. A keskeny, hosszú, szalag telkek utca felőli végében helyezkedtek el a lakóházak, mögöttük az állatokat kiszolgáló épületek, majd a veteményeskert, gyümölcsöskert, szőlő és végül a legelő, vagy az erdő.

A lakosságszám növekedésével először egymás mögött több lakóépület épült, később megfelezték a telkeket, így azok egyre keskenyebbek lettek. Közvetlenül az országútra települt, utcás település voltTarcal, Tállya, Bodrogkeresztúr és Abaújszántó.

A borvidék településeinek másik közös jellegzetesége, a belterület és a külterület különbözősége. A belterület városias jellegű, de azon kívül nem voltjelentős építkezés. A település magját a főutca képezi, ahol a legsűrűbb a beépítés, itt állnak a legfontosabb és a legrégebbi épületek. A XVIII-XIX. századi tűzvészek miatt a házaknak legfeljebb néhány részlete lehet korábbi, a régi épületek alapegysége szinte kivétel nélkül az egytraktusos, ún. háromosztatú magyar ház.

A főutcán álló, utcavonalra épült, arra merőlegesgerincű egytraktusos hosszúházakat korábban hátrafelé bővítették, majd az utcafronton egy oldalsószobával toldották meg. Így elegánsabb, szélesebb, reprezentatívabb főhomlokzatú, ún. hajlított ház alakult ki, ami a főutca zárt sorúsodását, városiasodását eredményezte. Így a főutca lassan földszintes, zártsorú településképet kapott, amit helyenként fésűs beépítésű egytraktusos házak, illetve emeletes, rangosabb épületek szakítanak meg.

A fő utca legfontosabb épületei az egykori kúriák, a jelentős közintézmények (polgármesteri hivatal, iskola), illetve a gazdálkodás, kereskedés, vendéglátás főbb épületei (takarékpénztárak, fogadók, borkereskedők házai). A templomok is középvásárokat is tartottak. A mezővárosok városiasodás központját ún. kassai típusúnak hívjuk. Ezt három, végeiken összeérő, egymás melletti utca alkotja.

Kialakulása a borvidék felvirágzását hozó XVI-XVII. századra tehető, ami egybeesett az extraneus birtokosok, azaz bebírók megjelenésével. Mivel a főutca domboldalba vájt pincék csak a hordós bor tárolására szolgáltak és a földfelszínen csak egy kis építmény jelent meg, a lejáró kapuzata. Jellemzőek a közterületen álló pince-bokrok, pince-utcák kialakulása a települések belterületén (Erdőbénye, Mád), vagy annak közvetlen a határában (Abaújszántó, Hercegkút, Tolcsva).

A fent leírt településformáló erők alapvetően a XIX. századig határozták meg az utca-rendszer alakulását. Az ezután következő népességnövekedés, a lakásellátottság javítása, de leginkább a „tervszerűség” megjelenése a településfejlesztésben jelentősen átalakította a megnövekedett belterületű települések képét. Ez azonban szerencsére ritkán ér legtöbbször fennmaradt, a történeti településszerkezettel együtt.

„megtelt”, az arra merőleges hegyre futó telkeket derékban megfelezték, a főutcával párhuzamos új

utakat nyitva. Ide épültek a bebírók kúriaépületei, amelyek más rend szerint épültek, mint a háromosztatú „hosszúházak”. Utcával párhuzamos tömegük, soktengelyes reprezentatív főhomlokzatuk a birtokos előkelőségét is mutatta.

Abaújszántó, Tarcal, Tokaj, Bodrogkeresztúr, de Szerencs is egyik irányba nyitott hegyoldali fekvésű település, ami igen érdekesen formálta át a fent leírt utcahálózatot. Monok, Rátka és Hercegkút történeti településmagja szinte érintetlenül őrzi az eredeti, kétszázötven éves telepített sváb falu szerkezetét.

Több helyen megfigyelhető az új utcák féloldalas képe, így a belterületen nagyméretű belső zöldterületek, gyümölcsös kertek alakultak ki (Erdőbénye, Golop).

Helyi különlegesek az ún. futók, amelyek a „párhuzamos” utcákat kötötték össze. E közök lehettek egy-két méter széles gyalogösvények, de akár kocsival járható utcák is. A lakóterületen belül önálló arculattal bírt a kézművesek, iparosok által lakott településrész, általában a patak közelében, jellemzően nagy vízigényük miatt. Itt a telkek kicsik és halmazosan települtek, amit a mezőgazdasági tevékenység hiánya okozott.

Érdekes a pincék, mint meghatározó településképi elemek elhelyezkedése. A borvidéken a szőlő feldolgozása kezdetben nem kötődött pinceépülethez, az gyakran a szőlőben történt taposással. Így a

3/ MONOK BEMUTATÁSA

Monok a történelmi Zemplén megyében, a Szerencsi-dombság területén fekszik. A dombvidék a vulkanikus eredetű Tokaji-hegység egyik kistája. A település a Tokaj-hegyaljai Történelmi Borvidék és a Világörökség részét képezi. gótikus stílusban, de erről az épületről nem maradtak fenn adatok.

A törökök felégették a falut, 1567-ben pusztaként esik róla említés. A XVI. század vége és a század eleje a Monaky család újbóli felemelkedését hozta, melyet katonai sikerek is lendítettek. Már 1570 körül átépítik a kiskastélyt reneszánsz stílusúban. Az 1600-as években házasság révén Monok és környéke az Andrássyak kezébe kerül, akik gyökeres átalakításokat végeztek a kastélyon. A XVIII. század második felében Andrássy György egyemeletes barokk kastélyt épített a főúthoz közel, melyet a században klasszicista stílusban alakítottak át.

Nem ismert, hogy a település honfoglaláskori alapítású vagy a tatárjárás után hozták létre.

Feltételezések szerint neve a szerzetest jelentő „ monoh” szóból ered. A legkorábbi fennmaradt oklevél szerint ezt a vidéket IV. László a XIII. században adományozta a Csehországból bevándorolt Bogát-Radvány nemzetségnek, innen származik nemesi előnevük, a „Monaky". Ez a család a XVII. századig meghatározta a település sorsát, várukat a XIV. században építették

TELEPÜLÉSSZERKEZET

Monok településszerkezetének legfőbb szervező eleme a Zsebrik hegyet szinte megkerülő vízmosás, illetve patak. Ennek a súlypontjában, egy magaslaton épült a falu legrégebbi épülete, a Monaky család gótikus eredetű kastélya. A település főbb utcái a vízmosás partjaira épültek, vagy a környező hegykoszorú szoknyáira, többnyire a rétegvonalakhoz illeszkedve. A völgyek mélyén gyertyános, cseres tölgyesek jellemzőek, a kiemelkedések erdővel fedettek. Az alacsonyabb lankákon mezőgazdasági termelés folyik – szántóföldi kultúrák és borszőlő termesztése a jellemző.

Monok 1600 főt meghaladó lakosságú, óvoda, iskola, háziorvosi rendelő, gondozási központ és könyvtár található itt. A Mária zarándokút részeként fontos búcsújáró hely a település: minden év szeptemberében a Kálvária-hegyen kerül sor a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepéhez kapcsolódó nagybúcsúra. A település útifalu, de a dél felől érkező országút rögtön a határán kettéválik. Mindkét ága hagyományos, fésűs beépítésű, az utcák egyik oldalán a hegyre, másik oldalán a patakmeder felé futó telkekkel, oldalhatáros, hosszúházas beépítéssel. A nyugati utca talán a korábbi, amely a régi kastélyhoz fut. Az országút ma már fontosabb, de bizonyára újabban beépült, enyhe lejtéssel követi a vízmosást, majd élesen északkeletnek fordul. Ez lett a település mai főutcája, a mellette fekvő új kastély a vízmosás túloldalán a réginek mintegy ellenpontja. Kossuth Lajos szülőháza környékén a főutca központi szakasza kisvárosiassá válik, a régióban megszokott „felsőbb” párhuzamos utca domborzati okokból csak itt tudott megvalósulni, mint a település szerves terjeszkedési helyszíne. Az újabb utcák az lankásabb, de ideális tájolású részeken épültek ki.

Ez a különleges fekvés, a központban egyszerre megjelenő kastélyok és templomok, a nyugat felé megnyíló széles patakvölgy a borvidék egyik legátláthatóbb, leghangulatosabb településévé teszi Monokot.

4/ ÖRÖKSÉGÜNK

MŰEMLÉKEK

KOSSUTH LAJOS SZÜLŐHÁZA

A falu legismertebb épületét Andrássy István gróf építtette de az udvaron a XIX. században szárnyépületekkel U alakúra bővítették. A ház ma látható formáját az 1994-ben befejeződött felújítás során nyerte el, az eredeti elemeket megőrizték, a boltíves szobák vastag falaiban az ajtók és a kovácsoltvas rácsos ablakok ma is a régiek. Eredeti formájában hagyták meg az épület belső kialakítását, sőt az eredeti falfelület egy festett részlete is a régi. A házat szobánként kandallóval fűtötték, a füstjáratok a tető közepén magasodó kéménybe torkolltak. A tisztilak délkeleti részében egy utcai és egy udvari helyiség volt a kancellária, a másik két utcai és két udvari szoba pedig a szolgálati lakás.

1780–82 között. A copf stílusú uradalmi tisztilak a régi udvarházak mintájára készült és a híres monoki kőművesek keze munkáját dicséri. Az épület homlokzatán helyezték el híres szülöttjének emléktábláját

1911. május 27-én, a bronz melldombormű alkotója Gárdos Aladár. A kontyolt nyeregtetős főépület ma is csaknem teljesen eredeti formájában áll,

MONAKY VÁRKASTÉLY

A kastélyt a falu központjában lévő domb tetején 1570–1580 körül Monaky János tehetős középbirtokos építtette reneszánsz stílusban. A parkot bástyás erődfal veszi körül, a kiskastély emeletes, szabálytalan alaprajzú. Középső része épült meg legkorábban, ennek a kéttraktusos tömbnek téglalap alakú alaprajza van, és két átlós sarkán egy-egy saroképítményt alakítottak ki. Ez a tudatos szimmetria inkább reprezentációs igényű, bár az egyik oldalon megjelennek a hadászati célokat szolgáló lőrések is. 1670 körül délnyugat felé emeletes tömbbel bővítették, a földszint új, magasabb boltozatot kapott, és egy elegáns, négy ablakkal megvilágított termet alakítottak ki. A monoki uradalom a kiskastéllyal együtt a XVIII. században az Andrássy család birtokába került, és ők újították fel 1730–1740 között. Ekkor alakították ki az épület mai külső és belső elrendezését, beboltozták a földszinti terek többségét. Az az 1960-as években végzett felújítás többnyire ezt a XVIII. század végi állapotot őrizte meg. A munkák során feltárták a korábban használt csigalépcsőt, a pincehelyiségeket, visszaállították a XIX. századi emeletre vezető lépcsőt, kibontották a reneszánsz ikerablakokat, láthatóvá tették a XVI. századi reneszánsz homlokzatfestést.

A kastély udvarán a XVIII. században épült egy földszintes gazdasági épület is, a barokk stílusú, nyeregtetős ház hosszanti oldalán tizenegy pilléres árkádos tornác húzódik.

ANDRÁSSY-KASTÉLY

1750 körül épült a nagy- vagy tagolja. A kastély földszinti szobái, termei fiókos donga és csehsüveg boltozatúak, az XVIII–XIX. században az épület földszintjét a kevésbé fontos helyiségek foglalták el, a reprezentatív termeket az emeleten alakították ki, innen nyílt a díszterem, a lakosztályok, a könyvtár és a kápolna karzata. Andrássy-kastély. Az egyemeletes, Andrássy György által építtetett barokk palotát a században klasszicista stílusban átalakították. A főhomlokzat szimmetrikus elemeleten sík födémes a mennyezet. A kapubejárattal szembeni nagy földszinti terem az ellenkező oldalon a belső udvar felé nyílik. A rendezésű, osztópárkány

2 3

Az ovális alakú díszterem rokokó falfestése a XVIII. századi magyarországi képzőművészet egyik jeles alkotása. Mennyezetét és oldalfalait rácsok, kartusok és ballusztrád korlátos festett erkély díszítik. A mennyezetre festett korlát mögül egy rokokó dáma és púderes parókájú gavallérja tekint le ránk, másutt pipázó, poharazgató, zenélő, magyar dolmányos alakokat fedezhetünk fel.

A mennyezet közepén festett laternanyílásból géniuszok tekintenek le, az ablaknál csillagokkal a feje fölött Szűz Mária látható.

Az oldalszárny földszinti kápolnáját Andrássy István építtette 1770–71-ben a Szent Kereszt tiszteletére. Ekkor készült a kápolna kupolaterét kitöltő mennyezeti freskó is. Itt őrizték Szent Orbán ereklyéjét, melyet 1773-ban XIV. Kelemen pápa ajándékozott a családnak.

A kastélyt a XIX. századig a tulajdonosok lakták, Andrássy György 1881-ben bekövetkezett halála után az épület magára maradt, és lassan pusztulásnak indult. A rossz állapotú épület 1936 -ban a monoki római katolikus egyház tulajdonába került, iskolát alakítottak ki benne.

KÖZÉPÜLETEK

RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM

A Sarlós Boldogasszony római katolikus templom 1814-ben épült, klasszicizáló, késő barokk stílusban. Hajóiban és sekrestyéjében számos értékes freskó és szentek oltárai találhatók. A főoltár mellett helyezték el Szent Orbán vértanú ereklyéjét, amelyet a György és gróf Széchényi Pál Ágost. A templom előtt álló kereszt éppen akkora, mint a vaskereszt a torony tetején. Az épület kertjében 1939-ben helyezték el Krisztus király szobrát. A nagykastély kápolnájából hoztak át. Az altemplom falába van eltemetve gróf Széchényi Aladár és felesége, Viszay Flóra, gróf Széchényi

REFORMÁTUS TEMPLOM

A reformátusok az engedélyt 1791-ben kapták meg új templom építésére. Telket az Andrássy család adott, a munkálatok 1794-ben kezdődtek, és 1799-ben szentelték fel a torony nélküli épületet. A templomépítést jelentős adományokkal segítették a környéken lakó családok. A tornyot 1833-ban állítottak mellé, régi kisharangját 1915-ben, a háború idején elvitték, az 1924-ben öntött un. Kossuth-harang a hívek önkéntes adományából készült. A szépen szóló egy mázsás harangot Slezák László harangöntő készítette.

EVANGÉLIKUS TEMPLOM

RAVATALOZÓ

Az épület különlegességét az íves formákon túl a modern építészetre jellemző anyaghasználat, a sötét színű bazalt kő támfalak, a gyalult deszka zsaluval készült látszóbeton felületek, és a lapostetős lefedés adja. A harmonikus összkép illeszkedik a temető táji környezetébe, a kedvező látványhatást olyan egyedi és ritka elemek is erősítik, mint az íves alaprajzú, négy méter széles, acéllemez tolókapu. Ez a jól eltalált, súlyos és első látásra szokatlan kapu adja vissza talán az épület céljának esszenciáját: valami örökre lezárult, a súlyokat rágörgetik a sírra, a testre, mely nem térhet vissza.

KÖZÖSSÉGI HÁZ

ÓVODA

VÁROSHÁZA

SZOBROK, EMLÉKMŰVEK

FESZÜLETEK

SZOBORFÜLKÉK

TEMETŐ ÉS KÁLVÁRIA

TERMÉSZETI ÖRÖKSÉG

VÉDETTSÉGEK, EGYBEN TÁJKÉPBEN MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

Világörökségi terület érintettsége Natura 2000 különleges madárvédelmi területek lehatárolása Ex lege védett földvár elhelyezkedése

Tájképvédelmi terület lehatárolása

Vízerózióra érzékeny területek kiterjedése

Ökológiai folyosó lehatárolása

TÁJKÉPBEN MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

Településközponti kisvárosi jellegű terület

Hosszúházas központi terület

Hagyományos falusias lakóterület

Kálvária, temető terület

Szőlőterület

Erdőterület

Mezőgazdasági terület

Gyümölcsös

Víztározó, vizes terület

Gazdasági terület

Bányaterület

Helyi védett terület határa

Régészeti lelőhelyek

Monok közigazgatási területe Toka-Hegyalja Világörökségi területé része. Tokaj-Hegyalja különleges klimatikus és környezeti adottságai, az ezeket valamint a sajátos hangulatú falvak és kisvárosok, melyek őrzik a társadalmi, kulturális, etnikai és vallási szempontból sokszínű hegyaljai lakosság örökségét. tűnt el a mezőgazdasági gépek nyomán. A mai tájban ez egy enyhén dombos területen, nagyrészt erdővel fedetten jelenik meg az Ingvár tó közelében. hasznosító tevékenység egyedülálló borkultúrát hozott létre. Tokaj-Hegyalja történelmi borvidék kultúrtáj Magyanikai értékek miatt szükséges a külterületi részek védelme, de tájesztétikai okok miatt is. Érték a szőlőhegyek kisparcellás művelt telekrendszere és a kanyargó patakot követő puhafás liget is. Natura 2000 terület érinti a település jelentős részét, amely elsősorban az élőhelyeket védi, ezzel a védett vagy értékes fajok otthonát, nemzetközileg értékes vizes élőhelyeket és önmagukat a fajokat is őrzi. A Natura 2000 kijelölés többek között kihat a gazdálkodás intenzitására, az alkalmazható módszerek és anyagok típusára. A település közigazgatási területét a Natura 2000 helyszínek közül a szén, a Zempléni-hegység lábánál, a Bodrog folyó mentén, illetve a Bodrog és a Tisza összefolyásánál helyezkedik el. A környező tölgyerdők kiváló faanyagot adnak a hordókészítéshez, amely szintén meghatározza a bor aromáját, ízét és érési folyamatát. A tájkarakter elemei a többnyire vulkanikus hegyek kőzeteiben kézi munkával vájt történelmi pincerendszerek és a szőlőművelés egyéb építményei (teraszok, támfalak, szárazon rakott kőkerítések, víztározó medencék, stb.), A település közigazgatási területén található egy földvár, amely ex lege, tehát a törvény erejénél fogva, minden egyéb védelem nélkül védettnek HUBN10007 hegység Zempléni-Szerencsi- a számít. legnagyobb ellensége mezőgazdasági művelés, A földvárak dombsággal és a Hernád-völggyel néven kihirdetett a különleges terület madárvédelmi érinti, mely során már számos földmű, mint történelmi emlék

PATAKOK

Monok egy különleges terepi A patakok több szinten vesznek részt a település életében. keskeny egyensúlyának indikátorai. adottságokat örökölt település, melyben a patak találkozása a lakott területekkel, dombokkal, adja azt a hangulatot, melytől Monok kiemelkedik a környező települések sorából. Ez az adottság olyan egyediséget kölcsönöz a falunak, mely a településen való áthaladáskor is érezhető. Mint minden vonalas elem a tájban, a patak is ökológiai folyosóként szolgál az állatok, a növények számára, mellyel a társulások stabilitásához járul hozzá. Szabályozásával éppen ezt a kulcsszerepét veszítené el, ezért sem a meder kiépítése, sem a növényzet irtása, átalakítsa nem megengedett. Hoszszútávon a belterületi patak természetesebbé tételére kell törekedni. Elsősorban természetesen életteret biztosítanak különböző állat- és növényfajoknak, melyek a település és a környező táj élővilágát gazdagítják. A patakban található növényszigetek menedéket, otthon biztosítanak a vízhez kötődő állatoknak, ezért megszüntetésük tilos. A patak élettér, környezet, háttér és közeg egyszerre, mindamellett, hogy az itt lakók életének szerves része. Évszázadok óta alakítja a falu arcát és szervezi életét a Gilip-patak és a településen átfolyó patak. A vízfolyásokat követő ligetek, facsoportok különleges látványt nyújtanak, távolról és közelről egyaránt. Ezek a A víztestnek jelentős hőmérséklet kiegyenlítő és klímaszabályozó szerepe van, ami a XXI. századi forró nyarakon kincset ér. ligeterdők leggyakrabban enyves égerből, fűz (belterületen szil és dió) fajokból állnak, és a természet érzé

A patakra szerveződő építmények (hidak, gazdasági épületek) építészeti emlékek őrzői, a régi korok építészeti stílusát, technikáit zárták magukba, és az érzékeny szemléletet, mellyel a régi kor embere a természethez viszonyult. Partnerként tekintett a patakra, melynek változásai meghatározták a gazdálkodás ritmusát és határait. A településen átfolyó patak tereket és zugokat alakít ki, melyből mára egy modern, épített és tervezett településközpont alakult ki. A mai és a régi tájban is karakteres elemként jelenik meg egy-egy patak, mint mezsgye és élő határ művelt és nem művelt, vagy lakott és művelt területek közt. A táj ezen lüktetése a ma diverzitásnak nevezett együttes elődje. Megőrzése kiemelt szempont, melynek egyik eszköze lehet a patakkal való ismerkedés, akár az oktatás, akár a természet megfigyelési gyakorlatok révén.

EGYEDI TÁJÉRTÉKEK

(Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága átal felmért értékek – az 1996. évi LIII. tv. 6. §-a alapján.)

5/ TELEPÜLÉSKÉPBEN MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK ÖVEZETEK

Településközpont kisvárosi jellegű terület

Hosszúházas központi terület

Hagyományos falusias lakóterület

Kálvária, temető terület

TELEPÜLÉSKÖZPONT KISVÁROSI JELLEGŰ TERÜLET

A település központjának területe, a műemlék kastélyok, kúriák (Monaky várkastély, Andrássy kastély, Kossuth ház), a templomok és a középületek (Községháza, Közösségi Ház, Egészségház) környezetének utcáival határolt terület. Ide tartoznak a Kossuth Lajos, a Rózsa, a Rákóczi , a Széchenyi, a Dózsa és az Úttörő utcák egyes részei .épületek és a jelentősebb lakóházak az utcai homlokzatukon szélesek, az utcával párhuzamosan álló kúria megjelenésűek (pl. Községháza, Kossuth ház, Közösségi ház). Az épületek másik része az utcára merőleges un. kárpátmedencei hosszúház típus, de soknál megjelenik az utcai oldalon beforduló épületrész is. Ez az utca felé szélesebb és szintén kúriaszerű homlokzat rangosabb házat jelentett, és elsősorban a hosszúház mellé épített újabb és újabb helyiségek eredményeként jött létre. Tipikus még a településre, hogy az utcai oldalon a lakóházon kívül általános esetben megjelenik egy melléképület a telek másik oldalán (nyári-konyha, borház, terménytáro-ló, stb.), legtöbbször az utcai oldalon a hosszabb oldalával.

A nagyobb épületek, a beforduló épületrészek, valamint a melléképületek utcai elhelyezkedése miatt a házak között keskeny kapubeállók és kerítésszakaszok maradtak csak. Így a közterületi megjelenésben kisvárosias hangulatú, sok szakaszon szinte már zártsorú utcakép jön létre. Ezen a területen az épületek szinte mindenhol az egyik oldali telekhatáron és az utcafronton helyezkednek el (oldalhatáros beépítés).

HOSSZÚHÁZAS KÖZPONTI TERÜLET

A történeti település többi részét ez a karakter határozza meg, amelynek alapeleme az oldalsó telekhatáron álló, utcára merőlegesen álló, egy traktus szélességű, hagyományos, háromosztatú magyar lakóház. Általánosan jellemző az utca felől a kontyolt tető, de néhol megjelenik egy-egy díszített oromfalas ház is. Természetesen nagyon ritkán egyöntetű az utcakép, több helyen egy-egy új épület, vagy módosabb, széles homlokzatú épület szakítja meg az ún. fűrészfogas beépítést. Az épületek többsége az utcafronton, vagy egy-két méteres előkerttel épült. A lakás mögötti főépülethez hasonlóan hosszanti elrendezésűek, de egy kicsit alacsonyabb eresz és tetőmagassággal. A szélesebb telkeken itt is jellemző az utcai oldalon álló melléképület, de néhány esetben a hátrébb húzott, keresztben álló csűr is előfordul.

HAGYOMÁNYOS FALUSIAS LAKÓTERÜLET

A település döntően a XX. században beépült területré nagy része hasonló a hoszszúházas területnél leírtakkal, de megjelenik a kisebb, rövidebb épület is. Az előző övezetekben is előfordul, de az újabb beépítéseknél még inkább többször megjelenik az utóbbi ötven év épülettípusa (kockaház, oromfalas, szintes lakás, stb.). Ezek a házak épületformában, szélességben, tömbszerű karakterben elütnek a településre jellemző hosszúházak megjelenésétől, nem illeszkednek a megszokott, tetszetős utcaképbe.

KÁLVÁRIA, TEMETŐ TERÜLETE

GAZDASÁGI ÉPÜLETEK

A gazdasági épületek többsége a lakóépületek folytatásaként valósult meg. Ide kerültek a mezőgazdasági és a kisüzemi termelésnek helyt adó istállók, műhelyek, borházak. Az önálló, ilyen funkciójú épületek szinte kizárólag a mezőgazdasági termények tárolására szolgáló csűrök, pajták. Ezek a lakóházaknál zömökebbek voltak, tetőzetük emiatt hangsúlyosabb. A csűröket ritkán vakolták, így sokszor itt láthatjuk a legszebben rakott kőfalakat.

RÉSZLETEK

TÁJHASZNÁLAT

A táj egy érzékeny egyensúlyi állapot megtestesülése, melynek jövője a mi kezünkben van. A települést körülvevő táj az évszázados művelés során létrejött szokások, viszonyok, kulturális és természeti értékek együttesét őrzi és tükrözi. A XXI. században látható tájhasználat egy pillanatkép, melynek megőrzése kiemelt feladat, ennek eszköze pedig a tájvédelem. tés különösen hangsúlyos elvárás. A történeti térképek tanúsága szerint is a település környezetében intenzív művelés folyt évszázadokon át, melynek fő elemei az erdő, szántóföldi művelés, valamint kismértékben a szőlő. Napjainkban a szőlő helyét átveszi a kevesebb emberi munkát és figyelmet igénylő gyümölcsös, melyből például Golop felé láthatunk egy új, barackos területet. A szőlő jelenléte a tájban a történelem folytonosságát és a hagyományok, emlékezet tovább élését biztosítja. A szőlők ültetését támogatni kell minden eszközzel, mert ebben az esetben a átörökíthesse mondanivalóját. A külterületen négy jelentősebb szőlőművelésű terület volt az 1700-as évektől követhetően: a Pipiskétől keletre, a Nyírjestől D-re a Hencz oldal, a Meggyestől Ny-ra, valamint a Szőlőhegy. Ezek nagy része sajnos már nem szőlőként művelt. A táj fő gesztusai a nyírjesi erdő a maga nagy kiterjedésével – bár faállományában nagyrészt tájidegen fajokkal bír; a Gilip-patak és a hozzá kapcsolódó völgyek, mint a Füves-völgy és a Nagy répás völgy melyek összeérésénél áll az Ingvár domb a földvárral. Ezeket egészíti még ki az Őrhegy a Szőlőheggyel, melyek erdőkkel fedett hegytetői alatt gondozott szőlők fekszenek. szerkezetű terület fajgazdagsága és egyedi szépsége a természetvédelmi kezelési tervek alapján, a művelési ágaknak megfelelő használattal őrizhető meg. A művelési ágak arányának és az épületek sűrűségének megőrzése, tájemlékezetnek szüksége van emberi beavatkozásra, gondoskodásra ahhoz, hogy a következő évszázadokra is a történeti tájrendszerhez igazodó használat és fejlesztés.

Egy táj védetté nyilvánításának célja a táj jellegének megőrzése, természeti értékeinek a felszíni és felszín alatti vizek és vízkészleteknek, és vízgyűjtőinek, az érintett területek erdeinek, termőtalajának és más megújuló letek élőhelyi adottságainak, természetes terepviszonyainak, vízháztartásának, növénytársulásainak megőrzése esetén teljesül, a történetileg kialakult, racionális tájhasználat, művelési módok fenntartásával. Meg kell akadályozni a települések összenövését, a mezsgyék megszűnését. Erre kell törekedni a következő évek, évtizedek során is, hogy ez az érzékeny védelmi rendszer hibátlanul működhessen tovább, avagy a sérült részeit pótolni kell.

A településen, annak ellenére, hogy Tokaj-hegyalján vagyunk, nincs szőlő, csak egy-egy pince emlékeztet minket az ófaluban, miről is híres ez a vidék. Támogatott és üdvös minél több szőlő ültetése, megjelenése a településen, akár magánterületen, akár közterületen is. természeti erőforrásainak védelme, és a természetszerű gazdálkodási módok elterjesztése révén a vízminőség javítása. E cél a természeti terü

ZÖLDTERÜLET

A Szent Kereszt felmagasztalása Kálváriakápolna és domb a temető fölött található - kilátó pont és zöldfelület egyszerre. A falu fölött magasodva egy tájképi és szakrális szempontból is különleges területről van szó.

A kápolnához vezető lépcsősor két oldalán található rézsűt kúszó borókák uralják, és kétoldali vadgesztenye fasor követi. A stációk mellett padok adnak megpihenésre lehetőséget.

A kápolnától rálátni a település egészére, a mögötte magasodó Őr-hegyre. A temetőhöz vezető út mentén betonos árok vezeti el a vizeket. változásai alatt felparcellázták és beépült a kastély mögött elterülő park területe, mely egykoron egy tájképi kastély kertnek adott otthont. A kert helyreállítása ma már nem lehetséges, történeti értéke Zöldfelületként értelmezhető a Kossuth Lajos utca és a Széchenyi István utca közé eső terület, melyen részben gyümölcsös kertek, részben felhagyott területek és puhafás ligetek uralkodnak. miatt mégis megérdemli a megemlítést. A kataszteri térképek hűen tanúskodnak kert térszerkezetéről, zöld- és vízfelületeiről.

A beépítetlen belterületi telkek még sok helyütt mezőgazdasági művelés alatt állnak.

A Monaky kastély az egyik legmeghatározóbb épület a településen, a kertje azonban nem tükrözi ezt a kiemelt szerepet, mert az évszázadok változott.

6/ AJÁNLÁSOK, KARAKTERELEMEK

TELEPÍTÉS

Az egész településen egyöntetűen az oldalhatáron álló beépítés a jellemző, mely sok előnyt is jelenthet, így a tervezés során körültekintéssel kell eljárni.

Az előkertek méreténél változatos a kép, de a mérete általában 1-4 méterig terjed. A tervezésnél fontos szabály az illeszkedés, azaz a telek adottságainak, és a szomszédos telkek beépítésének követése.

Szükséges tehát az oldalhatáros beépítés megtartása és a hagyományos utcakép folytatása, a sérült helyeken pedig az utcakép helyreállítása.

MÉRETEK, ARÁNYOK

A település értékes területein fekvő lakóépületek többsége utcára merőleges tetőgerincű, ún. háromosztatú hosszúház, ez a karakter megőrzendő, folytatandó. Ez az alaprajzi elrendezésen kívül utcai homlokzatában is egységes képet mutat az egész Kárpát-medencében, Székelyföldtől az Őrségig. Az ún. egy traktus, azaz 5,5-6,5 m széles, földszintes épület két ablakkal néz az utcára, tetőzete némileg láthatók a településen. Ilyenek pl. a kockaházak, a nagy méretű emeletes, vagy magas oromfalas épületek.

A főutca polgáriasodó házai, a „hajlított ház” szélesebb homlokzatú megjelenése a szélesebb telkeknél elfogadhatók, és jó mintát adnak a nagyobb épületek tervezéséhez is. leg szélesebb az utcai homlokzat szélességénél (eresz, oszlopos tornác). Ez a karakter az új építéseknél is megtartandó, legalább az utcai oldalon, kb. 8-10 m mélységig. Ezen a szakaszon a tetőtér beépítését is mellőzni javasolt. Az ettől eltérő karakterű épületek kilógnak a sorból, amelyek kis számban, de megtalálhatók.

TETŐFORMA, KÉMÉNY, TETŐFEDÉS

A tető formájával kapcsolatosan általánosan megfogalmazható szabály a nyugodt formálás. Az épületek többségére az egyenes tengelyű, utcára merőleges nyeregtető jellemző, amelyet csak a kémény (sokszor jelentős méretű) tömege szakít meg. A nyeregtetőkval párhuzamos az iránya. A tetők dőlésszöge a történeti területeken szinte kizárólagosan 37-42 fokos. mények szakították meg a tető nyugalmas alakját. Ez a régi padlásajtó segíthet a tetőtér beépítések természetes megvilágításának megoldásában, de nem ajánlott egy tetőfelületen kettőnél többet alkalmazni belőle. A tetőfedés napjainkban szintén egységes képet mutat: sík felületű, égetett kerámia cserép az uralkodó, amelyet továbbra is követni érdemes. A kémények minden esetben a régi boltozott konyha fölött voltak és egy hatalmas boltíven nyugvó óriási kürtőt jelentettek. Ebből a településen még fellelhető néhány napjainkban is. Ez a karakter megőrzendő, mert akárcsak a Balaton-felvidéken, itt is sajátos hangulatot teremtő erővel rendelkezik. A kémény mellett kizárólag az ún. szénabedobó tetőfelépítmény található.

ANYAG- ÉS SZÍNHASZNÁLAT

A borvidék egységes építészeti arculatára a hagyományos, természetes anyagok használata a jellemző: a falazatok vakoltak, minimális eresszel, zárópárkánnyal. A vakolt falfelületek az építési technológiák kezdetlegessége miatt egyenetlenek, hepe-hupásak. A festés/meszelés tört fehér színű, látszó követ csak ritkán használtak, néhol a lábazatoknál, amelyek mindig a falsík elé ugrottak. égetett kerámia cserép, sík, vagy rovátkolt felülettel. A kémények ritkán vakoltak, inkább nyers kő, vagy tégla anyagúak és helyenként óriási méretűek. A visszafogottan színezett, vakolt falazatok kell, hogy a településképet meghatározzák. A szürkével, okker sárgával, esetleg barnával megtört fehér színek javasoltak, visszafogott vakolatdíszekkel (ablakkeretezések, ereszalji párkányok), amelyek színe legfeljebb egy árnyalattal tér el a fal színétől, és annál világosabb. Napjainkban mind népszerűbb a látszókő felületek megmutatása. Ez támogatható, a helyes arányok megtartásával (ne legyen minden kő), épített jellegű szerkezetek alkalmazásával, a ragasztott hulladék kő teljes mellőzésével.

A lábazat a falszínhez illeszkedjen, de jóval sötétebb, vagy szürke tónussal, illetve legyen kőburkolatú, rusztikus felülettel. A tetőfedés natúr színű, hornyolt, ún. kétkapcsos,

MEGLÉVŐ ÉPÜLETEK ÁTALAKÍTÁSI JAVASLATAI

„ KOCKAHÁZ”

EMELETES „KOCKAHÁZ”

OROMFALAS LAKÓHÁZ

”KOCKAHÁZAK”BŐVÍTÉSÉNEKLEHETSÉGESMÓDJAI

TORNÁCOK, ERESZEK

AJTÓK, ABLAKOK

KERÍTÉS, KAPU

ZÖLDTERÜLETEK

A rendben tartott kertek a falu ékei lehetnek, főleg, ha a gazda gondossága az előkertben is megmutatkozik. Több szép kertet és kertrészletet is találhatunk. A gondozott kertek egy ápolt, élettel teli faluképet adnak, mert a kert az élet tere és a hagyományos falusi porta része. Nincs parasztház kert nélkül. Az előkertben a szín gazdag, a hagyományos növények megjelenése a kívánatos, míg a hátsó kertben a nyírt gyep és az idős fák gondozása ajánlott. Ha van tornáca a háznak, és a tulajdonos nem sajnálja eltakarni a faragásokat, akkor ajánljuk futó növények, különösen szőlő ültetését a tornác lábához.

NÖVÉNYEK

Növények a kert csodái. Színesek, illatosak és szinte egész évben megörvendeztetik a kert tulajdonosait. A növények hálásak, meghálálják a törődést, a gondoskodást, és cserébe ellátnak minket szemet gyönyörködtető látvánnyal, ínycsiklandó terméssel. A településen járva látszik, milyen növények érzik jól magukat, és mik jellemzők a falu egészére. Monok esetében számos jó növénnyel találkozhatunk, amik további telepítésekkel üdeséget adhatnak az utcáknak.

Egy virág bájos, két virág kedves,sok virág döbbenetes hatást tud elérni, ezért javaslatunkban a közterekre vonatkozóan tömeges ültetést ajánlunk. Ezt legkönnyebb évelőkkel vagy magról vetett virágokkal elérni.

KERTEK

Ajánlott virágok:

269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól :

- ligetszépe / Oenothera biennis, Oenothera speciosa

1. Fásszárú inváziós és termőhely-idegen növényfajok:

Magyar név

Tudományos név

Robinia pseudo-acacia

Fraxinus americana

Ailanthus altissima

Elaeagnus angustifolia

Pinus nigra

’Siskiyou’

akác

Nehézszagú gólyaorr / Geranium macrorhizum 'Czakor'

menyecskeszem / Coreposis laciniata, C. tinctoria

borzas kúpvirág / Rudbeckia hirta ’Glória, ’Napfény’

tollborzfű / Pennisetum alopecuroides 'Little Bunny'

amerikai kőris

bálványfa

keskenylevelű ezüstfa

fekete fenyő

erdei fenyő

díszgyertya

/ Gauralind heimeri ’Gambit Whtie’,

Pinus silvestris

’Siskiyou Pink’

gyalogakác

kései meggy

zöld juhar

Amorpha fruticosa

Prunus serotina

Acer negundo

2. Lágyszárú inváziós növényfajok:

Magyar név

alkörmös

japánkeserűfű fajok

kanadai aranyvessző

magas aranyvessző

parlagfű

Tudományos név

Phytolacca americana

Fallopia spp.

Solidago canadensis

Solidago gigantea

Ambrosia artemisifolia

Asclepias syriaca

selyemkóró

süntök

Echinocystis lobata

A fák az utca és a település ruhái. Ha felülrőlránézünk egy falura, meglepően sok zöld felületet, és ezen belül sok lombot látunk. A hagyományos faluképhez hozzátartoznak az idős lombos fák, és a gyümölcsfák. Utóbbiak nem egyszer a településen régóta jelenlévő, hagyományos fajták. Egy idős fa értéke abban rejlik, hogy 100 év alatt számtalan hatás érte, számtalan sérülés érte, mégis áll, terem, árnyékot ad és ha kell mesél is nekünk. Minden meglévő, idős fát meg kell becsülni a faluban.

A belterületen kívül eső zöldfelületeken is szükség van a fákra, akár egyedül akár ligetben állva. Értékként tartjuk számon a réteken, legelőkön, kaszálókon és szőlősorok közt álló hagyásfákat, mert árnyékot és élőhelyet jelentenek a határban. A leggyakoribb hagyásfa fajok:

- egybibés galagonya / Crataegus monogyna

- vadkörte / Pyrus pyraster

-mezei juhar / Acer campestre

vénic szil / Ulmus laevis

helyi körte fajok / Pyrus sp. (szőlőültetvények

Monok központjában, ha fásításra kerül sor a következő fajokat ajánljuk ültetésre:

esetén)

berkenyék / Sorbus domestica, S. torminalis

kislevelű hárs / Tilia cordata

kislevelű hárs / Tilia cordata, T. cordata ’Debrecen’

hegyi juhar / Acer psueoplatanus

vénic szil / Ulmus laevis

közönséges dió / Juglans regia

berkenye fajták / Sorbus sp. - attól függően,

hogy mekkora élettere biztosított

Utcák

Egy település megjelenése nem függetleníthető az épületektől, de még meghatározóbbak az utcák, terek, parkok és közkertek, melyek a falu közösségi felületei. Akkor tűnik egészségesnek egy utcakép, ha rendezett. Ennek eszköze az árok rendbetétele (legyen szó akár gyepes, akár betonozott árokról), a nyírt gyepfelületek, az ápolt fák, fasorok, a virágokkal díszített közterek és az egységes utcabútor használat. Különösen fontosak a növények egy olyan utca esetében, ahol komoly forgalom jelent terhelést, és zajt a mindennapokban. Ennek ellensúlyozására virágosak előkertek és fásított köztereket javasolt kialakítani. Egy látványt harmonikusnak érzünk, ha könnyen átlátható, ezért az utcákon a különböző felületeket érdemes határozott vonalak mentén elválasztani, például az útnak szegélyt adni, a gyepet a saját felületén belül tartani, sövénnyel segíteni az autósokat, gyalogosokat az úttestérzékelésében, illetve az utcai árkot tisztán tartani. Vonalas elemként érzékeljük a fasorokat is, mely esztétikai élményt és árnyékot is ad. Ahol lehetőség van utca fásítást elindítani, ott ajánlott egy-egy utcának arcot adni gyümölcsfák, díszfák ültetésével, egységes koncepció mentén. Ügyelni kell azonban a közművektől és a burkolt felületektől való távolságra, mert a fák gyökere megsérülhet és kárt is okozhat egyszerre. Légvezeték alá kis növésű vagy gömb koronájú fát ajánlott ültetni.

Hosszútávon az utcaképet zavaró, kusza légkábeleket földkábelre javasolt cserélni, melynek első lépése lehet, hogy az ingatlanok bekötése már felszín alatt történik.

Számos ízléses kandelábert láthatunk a településen, ezekjó állapotban való megőrzése fontos, valamint hosszútávon az ANPI által ajánlott meleg fényű, lefelé világító, ernyős fényforrásra való átalakítása javasolt az élővilág védelmében.

Gyepes, betonozott és köves árkot is találunk a településen, mint lineáris elem szembeötlő része az utcának. Ökológiai szempontból a gyepes árkok ajánlottak, mert lehetővé teszik a víz közvetlen a talajba jutását, helyben tartását. Az utak mentén elhelyezett berendezések, például információs táblák, hulladékgyűjtők, utcabútorok megjelenésükben illeszkedjenek egy egymáshoz, a település általános arculatához. A központban elkészült fejlesztés ezt az elvet követi, és ezzel egy minőséget hozott a település közterületeinek életébe. gyümölcsfák uralkodnak, később kopár, rézsűs és sík szakaszba vált át. A Móricz Zsigmond utca Monok szép utcája, széles zöldfelület és fásítás jellemzi, melyből kiemelkedik egy szép berkenye példány. A faj megjelenése mindenhol érték. A József Attila utcán vegyes faállomány látható, jellemezően hárs, fenyő, gyümölcsfa látható. A Golop felé vezető út mentén a hegyi juhar kettős fasor szép, különleges, és kiemelkedő jelentőségű.

A buszmegálló kialakítás szintén illeszkedjen az utcaképbe, az egyéb környezet architektúra elemekhez és növényekhez. A nem használt, esetleg romos megjelenésű közterületi elemeket javasolt elbontani, helyüket rendezni.

A település utcáira általánosan elmondható, hogy rendezettek, legalább egyoldali árokkal rendelkeznek, és valamilyen fásítás jellemzi őket. A Kossuth utca első szakaszán a fenyők.

KÖZTEREK

A település ritmusát adják a finoman formált terek, teresedések, utcák találkozásánál kialakult zöldfelületek, melyek sűrűsége a falu élhetőségének is indikátora. A Kossuth utca mentén található (123-as számmal szem-

ben) közösségi felület, kis köztér, melyen egy kút és néhány pad áll. A közösségi tér funkció megjelenése fontos az itt lakók szempontjából, ezért hosszútávon a terület fejfelületek tájépítészeti terv alapján készültek, használható és igényes központ alakult ki. A településen átfolyó patak a kiépített központhoz képest gondozatlan. A központ burkolata felvezeti a látogatót a domb tetején álló Sarlós Boldogasszony templomhoz. A sétányt padok, kandeláberek és hulladékgyűjtők követik. A Kossuth szobor környezete és a mögötte álló fenyőfa liget különleges és egyedi eleme a településnek, melyet az is lát, aki csak áthalad Monokon. A szobor és a hátteréül szolgáló zöldfelület méltó emléket állít a helyi születésű Kossuth Lajosnak. A burkolat, a padok és az alacsony cserje, illetve évelő kiültetés szinte városi minőségű teret hoz létre, amely alkalmas egy megemlékezés és egy személyes találkozó lebonyolítására is. Méretéből és eszmei értékéből adódóan is az egyik legfontosabb épület a településen a templom, ezért mindkettő megérdemel egy olyan előteret, ami tükrözi a státuszát, hívogató és a minőséget hordozza. Ezt az előteret a Sarlós Boldogasszony templom megkapta a sétány kialakításával. Központi, kiemelt helyzete miatt, aki áthalad Monokon, biztosan találkozik a templommal egyik vagy másik oldalról. Egy település életében meghatározó, ha stabil hívői közössége és működő temploma van. Az épület környezetének is ezt kell sugallania. A Rákóczi -Dózsa György utcák közt a patakhoz közel régi itató található, mely a múlt századi élet fontos része lehetett, és állít emléket a faluban zajló életnek, állattartásnak. A burkolt közterek, esetleg egy-egy műalkotás körüli burkolt kis terek, és egyéb gyalogos terek esetében is fontos, hogy a burkolat illeszkedjen a környező településképbe. A terméskő használata helyett lassan hagyományosnak nevezhető szürke térburkolat mellett, bátran alkalmazzunk antracit színt, vagy esetleg melegebb színárnyalatokat, például homokszínt, mellyel kellemesebb, meghittebb hangulatú tereket teremthetünk. Azonban, ha mód van rá, részesítsük előnyben a helyi anyagú termésköveket. Kerüljük az egybefüggő nagy burkolt felületeket, fákkal, cserjefoltokkal, virágágyásokkal, esetleg gyep felületekkel tegyük változatos és kellemesebb mikroklímájúvá a területet.

A terekre kihelyezett környezet architektúra elemek, berendezések illeszkedjenek egymáshoz és a település többi részén található utca bútorokhoz. A pihenő padokat árnyékos, félárnyékos helyre tegyük, a legkellemesebb a laza (áttört fényhatást eredményező) lombkoronájú fák alatt pihenni, de alkalmazhatunk stabil szerkezettel megépített köztéri árnyékolókat is, például virágos növénnyel befuttatott pergolát. Emlékművek jelzik a település hajlandóságát az emlékezetre és nyitottságát a múlt felé.

Monok három, a főút mentén található emlékműve is arról tanúskodik, hogy a falu tiszteli a múlt hőseit, és a jelen részévé teszi azáltal, hogy a köztereken felújított vagy új emlékműveket állít.

A településkapu az, amivel az érkező először találkozik a távoli falukép után, ezért meghatározó eleme az első benyomásnak, mi várja a látogatót a falu szélén. A virágos ágyás az egyik legalkalmasabb eszköze az üdvözlésnek, és színfoltja a falu zöldfelületeinek. A régi települések egy vagy egy pár szép, nagyra növő, karakteres fával jelezték a lakott terület kezdetét mindkét oldalon. Ezt a gesztust a 21. században is Az egyik leginkább használt közösségi zöldfelületnek a játszóterek minősülnek. Fontos, hogy a lakóterületektől gyalogosan megközelíthető távolságban legyen olyan mind anyag-használatában, mind formavilágában – minőségi játszótér, ahol nemcsak a gyermekek, de a rájuk felügyelő szülők, nagyszülők is kellemes pihenő környezetben lehetnek. A játszóterek esetében is ügyeljünk a napos és árnyékos területek létrehozására, itt is alkalmazhatunk magas esztétikai értékű virágzó díszfákat, cserjéket is. megőrzésre érdemesnek tartjuk, ezért javasolt kép szép, településkaput jelző példány ültetése. Javasolt fajok a növények fejezetben találhatók.

A buszmegállók olyan pontok egy településen, melyet az is lát, aki itt lakik, és az is, aki csak átutazik. Éppen ezért a buszmegálló elsődleges elem a település megítélésében, kialakítása tehát igényes kell legyen, illeszkedjen a településképbe, időtálló anyagokból épüljön meg, és nem mellesleg alkalmas kell legyen a várakozásra, fontos, hogy eső- és szél ellen védjen. A jelenleg látható buszmegállók megfelelnek a fenti javaslatoknak, amivel azt üzenik, hogy a település igényes, és ismeri saját értékeit, anyagait.

A település zöldfelületi rendszere mindig fejleszthető, akár az utcák zöldfelületét, akár a terek hálózatát nézzük.

A fejlesztés egyik eleme lehet a Rózsa utca és az Úttörő utca találkozásánál elbontott épület helye.

Javaslat a fényszennyezés elkerülésére (LONNE ajánlásokat alapján)

- Az utcákat egyenletesen, és alacsony intenzitással világítsuk meg, vidéki utakon a 0,3 cd/m² fénysűrűség elegendő amely kb. 4 lux megvilágítással elérhető. Ez az EU útvi-

- El kell kerülni a hideg fehér fényű világítást, amely 500 nanométernél rövidebb hullámhosszúságú fényt tartalmaz, ennek megfelelően 3000K alatti érték javasolt a kültéri világítás színhőmérsékletére.

- A világítótestek ernyőzése olyan legyen, hogy a fényt oda irányítsa, ahol arra szükség van, megfelelő ernyőzés esetén a kibocsátott fényt nem látjuk közvetlenül, nem jut a gyalogosok, járművezetők szemébe, az épületek ablakai felé, vagy az égbolt irányába. A fényeknek – még a díszvilágítás esetén is – lefelé kell irányulniuk, a talajszintbe épített fényvetőket, melyek felfelé sugároznak, el kell kerülni. vlágítási szabványoknak (EN13201) megfelelő legalacsonyabb útosztály.

- Igazítsák a kültéri világítást a tényleges használat idejéhez. Este tíz óra, vagy éjfél után jóval kevesebb fényre van szükség, ennek megfelelően az közvilágítás fénye akár 50-80%-kal is csökkenthető. A nem közcélú világítást teljesen ki kell kapcsolni, ha nincs arra közvetlen szükség.

(A LONNE ajánlások teljes szövege a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Világítástechnikai Társaságának honlapján olvasható.)

7/ JÓ PÉLDÁK

MÉRETEK, ARÁNYOK

KÚRIA JELLEGŰ ÉPÜLETEK

HOSSZÚHÁZAS BEÉPÍTÉS

GAZDASÁGI ÉPÜLETE

KÖZÉPÜLETEK

NYÍLÁSOK

KERÍTÉSEK, KAPUK

RÉSZLETEK

KÖZTERÜLETEK

Készült Monok Község Önkormányzata megbízásából Polgármester:

Bártfay Emese

http://www.monok.hu/

Készítették:

Salamin Ferenc, Harmath-Gyetvay Enikő

Munkatárs:

Csehák Fanni

Szövegek:

Erhardt Gábor, Salamin Ferenc, Szárazné Tóth Katalin, Szűcs Gábor

Fotók:

Bakos Zoltán, Darabos György, Harmath-Gyetvay Enikő, Salamin Ferenc,

Szűcs Gábor

Rajzok:

Boór Bernadett, Csehák Fanni, Füsi Zsófia, Mohás András

Monok, 2017. december

3. függelék

függelék a 15/2020. (XII.08.) önkormányzati rendelethez:

1. TÁJIDEGEN, AGRESSZÍVEN GYOMOSÍTÓ, INVÁZIÓS, NEM TELEPÍTHETŐ NÖVÉNYFAJOK.

1.1 Az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, melynek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket a 408/2016. (XII. 13.) Korm. rendelet értelmében az Európai Unió teljes területére vonatkozó listában szereplő fajok unió területére való bevitele, valamint szaporításuk és forgalomba hozataluk tilos és szigorúan szankcionált.

1.1.1 A listában jelenleg a következő, Tokaj-Hegyaljára is veszélyt jelentő növényfajok találhatók:

1.1.1.1 közönséges selyemkóró (Asclepiassyriaca),

1.1.1.2 kaukázusi medvetalp (Heracleummantegazzianum),

1.1.1.3 Szosznovszkij-medvetalp (Heracleumsosnowskyi)

1.1.1.4 bíbor nebáncsvirág (Impatiensglandulifera

1.1.1.5 több vízinövény, pl.: sárgavirágú tóalma (Ludwigiapeploides), kaliforniai tündérhínár (Cabombacaroliniana), fodros átokhínár (Lagarosiphon major).

1.2 A 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet a fás szárú növények védelméről a fás szárú inváziós növényfajok közterületi telepíthetőségére vonatkozóan fogalmaz meg tiltásokat:

1.2.1a. - mirigyes bálványfa (Ailanthusaltissima),

1.2.1b. - zöld juhar (Acernegundo),

1.2.1c. - amerikai kőris (Fraxinuspennsylvanica),

1.2.1d. - fehér akác (Robiniapseudoacacia),

1.2.1e. - kései meggy (Prunusserotina)

1.2.1f. - cserjés gyalogakác (Amorphafruticosa).

1.3 A felsorolt fajokon túl, számos inváziós növény jelent veszélyt Tokaj-Hegyaljára nézve is, melyek közül a legjelentősebbek:

1.3a. keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnosangustifolia),

1.3b. nyugati ostorfa (Celtisoccidentalis),

1.3c. kanadai és magas aranyvessző (Solidagocanadensis, S. gigantea),

1.3d. japán és hibrid keserűfű (Fallopiajaponica, F. × bohemica),

1.3e. süntök (Echinocystislobata),

1.3f. egyes észak-amerikai őszirózsa fajok (Asternovi-belgii, A. lanceolatus),

1.3g. magas kúpvirág (Rudbeckialaciniata; teltvirágú, steril fajtái alkalmazhatók),

1.3h. vadcsicsóka (Helianthustuberosus),

1.3i. érdeslevelű napraforgó (Helianthus × laetiflorus).

2. 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól :

2.1 Fásszárú inváziós és termőhely-idegen növényfajok:

Magyar név	Tudományos név
akác	Robinia pseudo-acacia
amerikai kőris	Fraxinus americana
bálványfa	Ailanthus altissima
keskenylevelű ezüstfa	Elaeagnus angustifolia
fekete fenyő	Pinus nigra
erdei fenyő	Pinus silvestris
gyalogakác	Amorpha fruticosa
kései meggy	Prunus serotina
zöld juhar	Acer negundo

2.2 Lágyszárú inváziós növényfajok:

Magyar név	Tudományos név
alkörmös	Phytolacca americana
japánkeserűfű fajok	Fallopia spp.
kanadai aranyvessző	Solidago canadensis
magas aranyvessző	Solidago gigantea
parlagfű	Ambrosia artemisifolia
selyemkóró	Asclepias syriaca
süntök	Echinocystis lobata

Az 1. melléklet 1.2. pontjában foglalt táblázat 47. sorát a Monok Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 1. melléklet 1. pontja iktatta be.

Az 1. melléklet 1.2. pontjában foglalt táblázat 48. sorát a Monok Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 1. melléklet 1. pontja iktatta be.

A 2. melléklet a Monok Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.