Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata polgármesterének

23/2020.(V.12.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről szóló 35/2017. (XII.15) önkormányzati rendelet módosításáról

Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata Polgármestere a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 5. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1.§ A településkép védelméről szóló 35/2017. (XII.15) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2.§-a a következő 32-33. pontokkal egészül ki:

„32. Vendéglátó terasz: közterület használati engedéllyel a rendezett terepen kialakított, önálló rendeltetési egységhez kapcsolódó, járható szilárd burkolatú külső tartózkodótér.

 33. Egyszerű tetőforma: Soroksár településképi arculati kézikönyvében bemutatott tetőformák közül a félnyeregtető, nyeregtető, kontyolt nyeregtető, részben kontyolt nyeregtető, oromzatos kontyolt nyeregtető, sátortető.”

2.§ A Rendelet 16.§ (2) bekezdésében a „városfejlesztési és környezetvédelmi” szövegrész helyébe a „városfejlesztési, rendészeti és környezetvédelmi” szövegrész lép.

3.§ A Rendelet 12.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A védett építmények külső vagy belső felújítási, helyreállítási, bővítési vagy bontási, továbbá a védett építmény jellegét, megjelenését bármely módon érintő munkát – függetlenül attól, hogy az építési engedély alapján, vagy anélkül végezhető – megkezdeni és végezni, valamint a védett építmény rendeltetését megváltoztatni csak településképi véleményezési vagy bejelentési eljárás során beszerzett településképi ajánlás szerint lehet.”

4.§ A Rendelet 18.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„18. §

(1) Budapest XXIII. kerület Soroksár teljes közigazgatási területe településképi szempontból meghatározó terület, melyen belül az alábbi területek különböztethetők meg:

a) helyi történeti központ,

b) kisvárosias terület,

c) kertvárosias terület,

d) Duna parti terület,

e) ipari, gazdasági terület,

f) természetközeli, jelentős zöldfelületű terület,

g) természetközeli, erdőterület,

h) természetközeli, mezőgazdasági terület,

i)     vízfolyások és tavak területe,

j) kiemelt jelentőségű közlekedési területek.

(2) Budapest XXIII. kerület Soroksár településképi szempontból meghatározó területeinek, azon belül az eltérő karakterű településrészek lehatárolását a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.”

5.§ (1) Rendelet 19.§-ának címe az alábbira módosul:

„10.  A településkép szempontjából meghatározó területeken építmények anyaghasználatára vonatkozó közös egyedi építészeti követelmények”

(2) A Rendelet 19.§ (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Fő rendeltetésű vagy melléképület azonos hajlásszögű tetőfelületén különböző anyagú és színezésű tetőfedő anyagok alkalmazása nem megengedett, azonban az épület bejárata feletti előtető esetében, valamint télikert létesítésénél a tetőfedő anyag eltérhet az ugyanazon épületen alkalmazott tetőfedés anyagától.”

6.§ (1) A Rendelet 20.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A helyi történeti központ területén a településképet meghatározó beépítés telepítési módja a Grassalkovich út és a Hősök tere mentén jellemzően zártsorú, a többi utcában jellemzően oldalhatáron álló beépítés. Amennyiben két szomszédos telken különböző beépítési mód fordul elő, és azokon új építésre kerül sor, akkor az utcában jellemző beépítési mód a megengedett.”

(2) A Rendelet 20.§-a a következő bekezdéssel egészül ki:

„(5) Duna part menti közterülettel közvetlenül határos földrészleten tömör kerítés nem létesíthető.”

7.§ (1) A Rendelet 21.§ (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

 „(1) A kisvárosias területen a településképet meghatározó beépítés telepítési módja a sorházas, szabadonálló és a telepszerű beépítés.

(2) A településképet meghatározó beépítés jellemző szintszáma:

a) a Szent László utca menti kisvárosias telepszerű beépítésű területen: Fszt+4+T.

b) a Nyír utcai kisvárosias telepszerű beépítésű területen: Fszt+2.

c) a Nevelő utcai kisvárosias sorházas beépítésű területen: Fszt, Fszt+T, Fszt+1.

d) a Vágóhíd utca menti kisvárosias, sorházas beépítésű területen: Fszt+T.

e) az Újtelepi kisvárosias zártsorú beépítésű területen: Fszt+T, Fszt+1+T.

f) az Újtelepi kisvárosias új telepszerű beépítésű területen: Fszt+3+T.

g) az Újtelepi kisvárosias új beépítésű területen: Fszt+1+T.

h) a Haraszti út menti új telepszerű beépítésű területen: Fszt+3+T.”

(2) A Rendelet 21.§ (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Duna part menti közterülettel közvetlenül határos földrészleten tömör kerítés nem létesíthető.”

8.§ A Rendelet 22.§ (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 „(3) A településképet meghatározó beépítés jellemző szintszáma:

a) az újtelepi kertvárosias beépítésű területen: Fszt, Fszt+T, de az Alsó határút – Maros utca – Tartsay utca – Hrivnák pál utca által határolt területen megengedett a Fszt+1, a Tartsay és a Kertes utcák mellett a Szent László utca és a Nyír utca közötti részen, valamint a Szent László utca – Mezőlak utca – Nyír utca – Vasfű utca – Temető sor – Fatimai utca által határolt területen megengedett a Fszt+1+T is.

b) a Varga telep környéki kertvárosias beépítésű területen: Fszt+T, de a Grassalkovich út mellett a Duna felőli oldalon megengedett a Fszt+1+T is.

c) a Haraszti út végi kertvárosias beépítésű területen: Fszt+1+T.

d) a Millennium telepi kertvárosias beépítésű területen: Fszt+T, Fszt+1.

e) az Orbánhegy környéki kertvárosias beépítésű területen: Fszt+1+T.

f) az Apostolhegy környéki kertvárosias beépítésű területen: Fszt+1.

g) a Csendes utca környéki kertvárosias beépítésű területen: Fszt+T, de a Grassalkovich út mellett megengedett a Fszt+1+T is.

h) a Virágvölgy lakópark környéki kertvárosias beépítésű területen: Fszt+1, Fszt+1+T.

i) a Klébl Márton utca környéki kertvárosias beépítésű területen: Fszt+T, de a Vecsés út északi oldalán és a Tompaház utca mellett megengedett a Fszt+1+T is.

j) a Péterimajori kertvárosias beépítésű területen: Fszt+T.

k) közintézményeknél: Fszt, Fszt+T, Fszt+1, Fszt+1+T, Fszt+2, Fszt+2+T, Fszt+3.”

9.§ (1) A Rendelet 23.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 „(2) A településképet meghatározó beépítés jellemző szintszáma: Fszt, Fszt+T, Fszt+1.”

(2) A Rendelet 23.§ (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Duna part menti közterülettel közvetlenül határos földrészleten tömör kerítés nem létesíthető.”

10.§ A Rendelet 25.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 „(2) A településképet meghatározó beépítés jellemző szintszáma:

a) a Haraszti út menti területen: Fszt+2.

b) a Molnár-sziget déli részén található területen: Fszt+1

c) A Szentlőrinci út melletti golfpálya területén: Fszt+1+T.

d) Az a) -c) pontba nem tartozó területen: Fszt.”

11.§ A Rendelet a következő §-kal egészül ki:

„Természetközeli, erdő és mezőgazdasági területek

25/A. §

1. A természetközeli erdő és mezőgazdasági területen a településképet meghatározó beépítés telepítési módja: a szabadonálló beépítés.
   
2. A településképet meghatározó beépítés jellemző szintszáma: Fszt.
3. Természetközeli, mezőgazdasági területeken kizárólag oszlopokra feszített drótfonatból készült, lábazat nélküli kerítés  létesíthető.
4. Természetközeli, erdőterületeken kizárólag fából, vagy vadhálóból készült, lábazat nélküli kerítés létesíthető.

Vízfolyások és tavak területe

25/B. §

1. A vízfolyások és tavak területén a településképet meghatározó beépítés telepítési módja: a szabadonálló beépítés.
   
2. A településképet meghatározó beépítés jellemző szintszáma: Fszt.
3. A településképet meghatározó kerítéskialakítás kizárólag áttört kialakítású lehet.”
   

12. § A Rendelet 26.§-ának címe az alábbira módosul:

„26.§ A településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó közös egyedi építészeti követelmények”

13.§ (1) A Rendelet 26.§ (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

 „(1) A kerület sajátos arculatának, városkép jellegzetességeinek, helyi karakterének megőrzése, s ezek védelme érdekében a környezettől idegen formai, szerkezeti és anyaghasználati megoldások nem alkalmazhatók. Új torony, toronytető, kúptető, valamint kupolatető csak templom épületéhez kapcsolódóan megengedett.

(2) Kerítések létesítésénél az épületek homlokzatával összhangban a hagyományos anyagok használata (tégla, kő vagy vakolt lábazathoz fa vagy fém, illetve kovácsoltvas kombinációjú kialakítás) alkalmazható, tükröződő felület, üveg alkalmazása nem megengedett.

(3) A településkép védelme érdekében az építési tevékenységgel érintett új épület megengedett közterületre merőleges hossza – a 18. § (1) bekezdés e)-f) pontjában, valamint a 21. § (2) bekezdés a)-b) és f)-h) pontjában felsorolt területek kivételével –  nem haladhatja meg:

1. szabadonálló beépítési mód esetén a 25 métert,
2. ikres beépítési mód esetén a 25 métert,
3. oldalhatáron álló beépítési mód esetén a 40 métert.”

(2) A Rendelet 26.§ (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A lakóterületeken – eltérő rendelkezés hiányában – járműtároló önállóan, vagy önálló terepszint alatti épületként akkor helyezhető el, ha a fő rendeltetésű épülettel egy tömegben, vagy ahhoz kapcsolódóan a fő rendeltetés sérelme nélkül nem alakítható ki.”

14.§ (1) A Rendelet 27.§ (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

 „(2) A helyi történeti központban az új épületek tetőformájának igazodnia kell a szomszédos épületekéhez. Lapos tető, manzardtető, félnyeregtető, összetett (erősen tagolt), valamint modern tetőforma sehol sem alkalmazható, ezen túlmenően a Grassalkovich úton és a Templom utcában sátortető, vagy kontyolt, részben kontyolt nyeregtető alkalmazása kizárólag akkor megengedett, ha legalább az egyik szomszédos telken ilyen tetőformájú épület található.

(3) A helyi történeti központban az épületek utcai homlokzatán klímaberendezés, parabolaantenna, égéstermék kivezető nem helyezhető el, megújuló energia termelő berendezés elhelyezése kizárólag a tetőcserépre integrált módon megengedett.”

(2) A Rendelet 27.§-a a következő bekezdéssel egészül ki:

„(4) A Grassalkovich úton és a Hősök terén az utcaportálok kialakításánál igazodni kell a homlokzaton lévő többi nyílászáró alsó, illetve felső síkjához, ezen túlmenően a teljes épülethomlokzaton legalább szintenként színben is egységes megjelenésű nyílászárók helyezhetők el.”

15. § (1) A Rendelet 28.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Nyír utcai kisvárosias telepszerű beépítésű területen a főépületek a Nyír utca felőli oldalon lapostetővel, az Apró utca felőli oldalon a sorházas beépítésű részen nyeregtetővel alakíthatók ki. A Nyír utcai épületek egységesen magastetőssé átalakíthatók.”

(2) A Rendelet 28.§-a a következő (1a)-(1b) bekezdésekkel egészül ki:

„(1a) A Szent László utca menti kisvárosias telepszerű beépítésű területen a lapostető és a sátortető alkalmazása nem megengedett.

(1b) A Nevelő utcai kisvárosias sorházas beépítésű területen új építésnél, tetőtér beépítésnél, vagy emelet ráépítésnél:

a) illeszkedni kell a szomszédos épületekhez,

b) igazodni kell a szomszédos épületeken kialakított, már meglévő formaképzéshez,

c) eltérő tetőforma, tetőhajlásszög, lapostető kialakítás nem megengedett.”

(3) A Rendelet 28.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Vágóhíd utca menti kisvárosias, sorházas beépítésű területen az egységes, harmonikus településkép megtartása érdekében emeletráépítés, kiugró tetőtéri ablak kialakítása, az utcafrontra néző, oromfalas kialakítás megváltoztatása nem megengedett, tetőforma kialakításánál kizárólag nyeregtető alkalmazása megengedett.”

(4) A Rendelet 28.§ (3) bekezdés d) pontjában a „tördelt” szövegrész helyébe „tagolt” szövegrész lép.

(5) A Rendelet 28.§ (4)-(7) bekezdések helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) A Haraszti út menti új telepszerű beépítésű területen:

a) magastetővel alakíthatók ki az épületek,

b) amennyiben a Dunára merőlegesen egymás mögött több épület kerül elhelyezésre, abban az esetben az elhelyezésre kerülő épületeket úgy kell kialakítani, hogy a Duna felől távolodva lépcsőzetesen növekedjen a szintek száma.

(5) A Szent László utca menti kisvárosias telepszerű beépítésű területen:

a) az egységes homlokzati kialakítás megváltoztatása (pl: kiugró tetőablak létesítése, erkély, mellvéd átépítése) csak abban az esetben megengedett, ha az egy teljes épületre vonatkozó, egy időben megvalósuló tervi elhatározás alapján történik.

b) klíma kültéri egységeinek elhelyezése erkéllyel rendelkező lakásoknál az erkélyen megengedett, erkély nélküli lakásoknál pedig oly módon lehetséges, hogy azok az épület teljes homlokzatán vízszintesen egy sorba, függőlegesen pedig egy oszlopba rendezetten kerüljenek elhelyezésre.

c) a homlokzatok felújítása a teljes épületre készített egységes színterv alapján történhet, a nyílászárók cseréje során egyféle szín alkalmazható.

(6) A Nevelő utcai kisvárosias sorházas beépítésű területen homlokzat átalakításnál igazodni kell a szomszédos épületen alkalmazott nyílászárók elhelyezéséhez, méretéhez, ritmusához.

(7) Az Újtelepi kisvárosias zártsorú beépítésű területen:

a) az egységes, szimmetrikus homlokzati kialakítás megtartandó, átalakítás csak abban az esetben megengedett, ha az egy teljes épületre vonatkozó, egy időben megvalósuló tervi elhatározás alapján történik.

b)  megújuló energia termelő berendezés elhelyezése vízszintesen sorba rendezetten, függőlegesen oszlopba rendezetten vagy a tetőcserépre integrált módon megengedett.”

16. § (1) A Rendelet 29.§ (1) bekezdésében a „telekbeépítésére” szövegrész helyébe a „telek beépítésére” szövegrész, az „utcai,” szövegrész helyébe „utcai” szövegrész lép.

(2) A Rendelet 29.§ (3) bekezdésében „a hagyományostól” szövegrész helyébe „az egyszerűtől” szövegrész lép.

(3) A Rendelet 29.§ (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Lapostető a Haraszti út végi kertvárosias beépítésű terület, a Házikert utca – Hungária köz – Budapest-Kelebia vasútvonal – Sodronyos utca által határolt terület, valamint az Apostolhegy környéki kertvárosias beépítésű terület Sportpálya utcától délre eső részének kivételével kizárólag abban az esetben létesíthető, ha legalább az egyik  szomszédos telken lapostetős épület található.”

(4) A Rendelet 29.§-a a következő bekezdéssel egészül ki:

„(5) A Tartsay utca – Mezőlak utcák közé eső, Szent László utcával, valamint Szilágyi Dezső utcával határos telkek esetében (kivéve a Mezőlak utcai saroktelkeket)

a)    új beépítésnél, vagy meglévő épület átalakításánál, bővítésénél kötelező az utcafront felől meghatározott építési vonalon a zártsorú beépítés kialakítása.

b)    az épületek tetőgerince az utcával párhuzamos vonalvezetésű lehet, kivéve az ehhez kapcsolódó hátsó épületszárny tetőgerincét, amely erre merőleges lehet.”

17. § (1) A Rendelet 30.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Molnár-szigeten a Dunával párhuzamos utcákra merőleges tetőgerincű tetőforma alkalmazható, a tetőfedés anyaga cserép (kizárólag a hagyományokhoz illeszkedően a vörös és a vörösesbarna árnyalataiban), vagy korcolt lemez (vörös, vörösbarna, színben) lehet.”

(2) A Rendelet 30.§-a a következő bekezdésekkel egészül ki:

„(2a)    A Duna-parti területeken az épületek tetőformája lapostetős kialakítású nem lehet, a Molnár-szigeten sátortető, összetett tetőforma alkalmazása sem megengedett.

(2b) A Duna-parti területeken az épületek utcai homlokzatán klímaberendezés, parabolaantenna, égéstermék kivezető nem helyezhető el, megújuló energia termelő berendezés elhelyezése kizárólag a tetőcserépre integrált módon megengedett.”

18. § A Rendelet 31.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ipari, gazdasági fejlesztési területeken a 2000 m² bruttó alapterületű, vagy ennél nagyobb irodai rendeltetésű épületek 16°-nál alacsonyabb hajlásszögű tetőfelületének a 2000 m² bruttó alapterületet meghaladó részének minimum 50%-át zöldtetőként kell kialakítani.

(2) A Grassalkovich út menti ipari, gazdasági területen a lakóterület felé eső telekhatárok mellett (a kapubehajtók helyének kihagyásával), a közterületi telekhatártól mért 6,0 m szélességben többszintes növényállomány telepítése kötelező olyan módon, hogy 60 m²-ként legalább 1 db lombos fa és 5 db cserje telepítendő.”

19. § (1) A Rendelet 32.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Külterületi fekvésű természetközeli, jelentős zöldfelületű területeken az épületek kialakításánál kizárólag tégla, kő, terméskő, vakolt felület, fa homlokzatburkolat megengedett, a tetőhéjazatként nád, cserép, pala vagy zsindely anyagok használata alkalmazható.”

(2) A Rendelet 32.§ (3) bekezdésében szereplő „zöldfelület egy részét” szövegrész helyébe „zöldfelület 10 %-át” szövegrész lép.

1. A Rendelet a következő §-kal egészül ki:

„32/A. § Természetközeli, erdő és mezőgazdasági területek

1. A területen fémlemez burkolatú épület kialakítása nem megengedett.
   
2. A turisztikai célokat szolgáló épület kialakításánál kizárólag tégla, kő, terméskő, vakolt felület, fa homlokzatburkolat megengedett, a tetőhéjazatként nád, cserép, pala vagy zsindely anyagok használata alkalmazható.
3. Szerszámtároló épület kialakításánál kizárólag a faszerkezetű fa burkolatú megjelenés a megengedett, tetőfedésénél hullámlemez, trapézlemez, cserepeslemez, vagy bitumenes lemezfedés alkalmazható.
4. Mezőgazdasági üzemi területeken igazodva a meglévő beépítésekhez egyszerű építészeti formaképzés alkalmazandó, a megengedett beépítettség legalább három különálló fő rendeltetésű épület elhelyezésével használható ki.
   
5. Új épület tetőzetének kialakítása során nem megengedett a lapostető, tagolt (összetett) tető, és a modern tető.

32/B. § Vízfolyások és tavak területe

1. A területen fémlemez burkolatú épület kialakítása nem megengedett.
   
2. Szerszámtároló épület kialakításánál kizárólag a fa tartószerkezetű, fa burkolatú megjelenés a megengedett.
3. Az épület tetőzetének kialakítása során nem megengedett a lapostető, tagolt (összetett) tető, és a modern tető.

32/C. § Kiemelt jelentőségű közlekedési területek

(1) Kiemelt útvonalak területén létesítendő új épület elhelyezését megelőzően közterületalakítási tervet kell készíteni az adott közterületnek legalább az építéssel érintett területtől legközelebb eső két keresztező út vagy utca által határolt részére.

(2) Kiemelt útvonalak területén meglévő épület átalakítása, vagy bővítése esetén nem kötelező közterületalakítási tervet készíteni, de figyelembe kell venni a 36. §-ban foglalt településképi követelményeket.”

21. § A Rendelet IV. Fejezetének címe az alábbira módosul:

Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére, valamint a

közterületekre vonatkozó szabályok”

22. § A Rendelet 35.§-a a következő bekezdéssel egészül ki:

„(8) A Natura 2000 terület és az ökológiai hálózat részét képező Duna part melletti területen a sportpályák megvilágításánál, a lámpatestek kiválasztásánál az alábbiakat kell figyelembe lenni:

1. a világítótestek ernyőzése olyan lehet, hogy a fényt csak a sportpályára irányítsa, vagy a Ráckevei Soroksári-Duna felől árnyékolás szükséges,
2. olyan síküvegbúrás és terelőlapokkal irányított fényű lámpatestek alkalmazhatók, amelyeknek üzemi hőmérséklete nem haladja meg az 50-60 ̊C-ot.”
   

23. § (1) A Rendelet 36.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) a) Közterület alakítási tervet kell készíteni a Hősök tere Táncsics Mihály utca – Grassalkovich út, a Grassalkovich út – Templom utca, valamint a Templom utca – Jelző utca között lehatárolt közterületre fedett vendéglátó terasz kialakítása esetén, továbbá pavilon, vagy pavilon méretét meghaladó épület kialakításához.

b)  Új pavilon, vagy pavilon méretét meghaladó épület elhelyezéséhez közterület alakítási tervet kell készíteni a Temető sor Alsó határút – Vasfű utca közötti szakaszára.

c)  A 32/C. §-ban foglaltakat figyelembe véve közterület alakítási terv nélkül abban az esetben helyezhető el közterületen pavilon, vagy pavilon méretét meghaladó épület, ha sem a közterülettel határos ingatlanra történő bejutást, sem a közterületi gyalogos közlekedést, sem a közterületi parkolást nem akadályozza.”

(2) A Rendelet 36.§ (3) bekezdésében a „16 méter” szövegrész helyébe „16 m” szövegrész lép.

(3) A Rendelet 36.§ (7) bekezdésében a „1 m2” szövegrész helyébe „1 m²” szövegrész lép.

(4) A Rendelet 36.§-a a következő bekezdésekkel egészül ki:

„(13) A településkép védelme érdekében kioszk, pavilon, zöldség-gyümölcs árusító épület

a) konténerből nem alakítható ki, tetőfedő anyaga cserép, korcolt lemezfedés vagy zsindely lehet, oldala fa lambéria burkolattal borított, vagy vakolt felületű lehet,

b) a közművezetékek védőövezetén belül nem helyezhető el,

c) elhelyezése a közterülettel határos épület rendeltetését, használatát nem zavarhatja.

(14) Vendéglátó terasz közterületen csak abban az esetben létesíthető, ha

a) a visszamaradó gyalogos járdafelület szélessége – a biztonsági- és berendezési sávok megtartásával – legalább 2 m,

b) a terasz oldalai legfeljebb 1 m magasságú, fából készült könyöklővel és azt tartó szerkezettel vannak lehatárolva, továbbá a terasz burkolata szintén fából készül.”

24. § (1) A Rendelet 37.§ (1)-(2) bekezdés helyébe a következő rendelkezések lépnek:

1. „Az Önkormányzat közigazgatási területén kizárólag a rendelet 3. számú térképi mellékletén jelölt, reklámhordozók elhelyezésére alkalmas megnevezésű területeken, a (2) bekezdésben felsorolt formátumban vagy a 40. § figyelembevételével építési reklámhálón helyezhető el reklámhordozó és azon reklám.
2. A településkép védelme érdekében megengedett reklámformátum az önálló közművelődési célú hirdetőoszlopon, kioszkon, az információs célú berendezésen (kivéve az útbaigazító hirdetményt és a kereskedelmi útirányjelző táblát), a más célú berendezések közül a kerékpártárolók, padok felületén elhelyezett reklámfelület, valamint az utasváró részeként kialakított CityLight vitrinben elhelyezett reklámfelület.”

(2) A Rendelet 37.§ (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Önálló CityLight vitrin kialakítása, CityBoard formátumú eszköz létesítése abban az esetben megengedett, ha a berendezések egy, vagy legfeljebb kettő alátámasztással készülnek (egy vagy két lábon állnak).”

(3) A Rendelet 37.§ (7) bekezdésében a „funkcionális célú” szövegrész helyébe „funkcionális célokat szolgáló” szövegrész lép.

25. § A Rendelet 38.§-ának címe az alábbira módosul:

„17. Cégérekre vonatkozó településképi követelmények”

26. § A Rendelet 41.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 „(1) A tervezést megelőzően a településképi követelményekről, településrendezési eszközökben foglalt előírásokról településkép-védelmi tájékoztatás, vagy a tervezés közben a készülő építészeti-műszaki terv munkaközi változatával kapcsolatban szakmai konzultáció kezdeményezhető.”

27.§ A Rendelet 42.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az építtető köteles szakmai konzultációt kérni:

a) a helyi (kerületi és fővárosi) védelem bármely fajtája alá vont területen új épület elhelyezését, vagy meglévő épület bővítését, illetve közterületről látható homlokzatának átalakítását megelőzően,

b) a helyi (kerületi és fővárosi) védelemmel érintett épületet, valamint építmény külső megjelenését (kivéve kerítés létesítését, felújítását vagy átalakítását) érintő bármely építési tevékenységet megelőzően,

c)  sorházak közterületről látható homlokzatának átalakítását megelőzően,

d) közterületen tervezett épületek elhelyezését, vagy meglévő épület átalakítását, homlokzatának megváltoztatását megelőzően,

e)  a Duna-parti területeken tervezett lakóépületek létesítését megelőzően.”

28. § A Rendelet 43.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni:

1. a lakóépület egyszerű bejelentéséről szóló Korm. rendelet hatálya alá nem tartozó, Duna-parti területeken létesülő épületek építési engedélyezési eljárását megelőzően,
2. a Haraszti út menti új telepszerű beépítésű területen létesülő épületek építési engedélyezési eljárását megelőzően,
3. épületek fennmaradási engedélyezési eljárását megelőzően,
4. közterületen létesülő épületek építési engedélyezési eljárását megelőzően.”

29. § A Rendelet 46.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a következő esetekben:

a) e rendelet 1. számú függelékében lévő Értékvédelmi Jegyzékben felsorolt épület utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, homlokzatfelület színezése, homlokzat felületképzésének megváltoztatása, homlokzatán cégér elhelyezése, arculatváltása esetén,

b)  reklám, reklámhordozó és építési reklámháló elhelyezése esetén,

c) ipari, gazdasági területeken különálló oszlopon kialakított cégjelzés esetén,

d) a kerület szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében, meghatározott időszakra elhelyezendő hirdetmény kihelyezése esetén.”

30. § A Rendelet 47.§ (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A bejelentés tudomásulvételéről szóló határozat alapján a bejelentett tevékenység – a Polgármester tudomásul vételét tartalmazó hatósági határozatának birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.”

31. § A Rendelet 48.§ (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A településképi követelmények megsértésével elhelyezett reklám, reklámhordozó esetén a polgármester értesíti az illetékes kormányhivatalt.”

32. § A Rendelet 50.§ (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A településképi kötelezettség megszegése, valamint a településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén a polgármester önkormányzati településképi bírságot szab ki, amelynek összege

a) településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén 50.000 forintig terjedhet,

b) a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetében természetes személyek esetén 200.000 forintig, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén 1.000.000 forintig terjedhet,

c) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén az eltérés mértékétől függően legalább 100.000 forint, természetes személyek esetén legfeljebb 200.000 forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén legfeljebb 750.000 forint lehet,

d) településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként legalább 100.000 forint, természetes személyek esetén legfeljebb 200.000 forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén legfeljebb 500.000 forint lehet.

(2) A jogsértés megállapítására és bírság kiszabására eljárás indítható a jogsértő magatartásnak a bírság kiszabására jogosult hatóság tudomására jutásától számított egy éven túl, valamint az elkövetéstől számított öt éven túl is, de legfeljebb tíz éven belül.”

33.§ (1) A Rendelet 2. számú mellékletének helyébe e rendelet 1. számú melléklete lép.

(2) A Rendelet 3. számú mellékletének helyébe e rendelet 2. számú melléklete lép.

(3) A Rendelet 4. számú mellékletének címében a „rendelt” szövegrész helyébe „rendelet” szövegrész lép.

(4) A Rendelet 5. számú mellékletének helyébe e rendelet 3. számú melléklete lép.

34. § (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.

(2) E rendelet hatálybalépésével

a) hatályát veszti a Rendelet 22.§ (6) bekezdése, a 29. § (2) bekezdésében a „vagy lapostető” szövegrész, a 32. § (3) bekezdésében az „a szabályozási tervlapon beültetési kötelezésként jelölt helyeken” szövegrész, a 32. § (3) bekezdés második mondata, a 37. § (3) bekezdése, a 47. § (3) bekezdése,

b) hatályát veszti a Budapest Főváros XXIII. Kerületi Építési Szabályzatról szóló 26/2017. (IX.22) önkormányzati rendelet 20. § (3) bekezdésében az „Lk, Lke,” szövegrész.

                         Bese Ferenc                                                         dr. Szabó Tibor

                        polgármester                                                                  jegyző

Záradék

A rendelet 2020. május 12. napján az Önkormányzat hivatalos hirdetőtábláján kifüggesztésre, ezáltal kihirdetésre került.

Budapest, 2020. május 12.

A Jegyző nevében eljáró:           

Vittmanné Gerencsér Judit

                                                                                         osztályvezető helyettes

Szervezési, Ügyviteli és Személyzeti Osztály