1. § Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat)

2. § Az Önkormányzat székhelye: 1073 Budapest VII. kerület, Erzsébet krt. 6.

3. §¹ Az Önkormányzat Képviselő-testületének hivatalos megnevezése: Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület). A Képviselő-testület tagjainak névsorát a 3. melléklet tartalmazza.

4. § A Képviselő-testület által létrehozott hivatal megnevezése:Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetvárosi Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal). A Polgármesteri Hivatal székhelye megegyezik az Önkormányzat székhelyével.

5. §² Az Önkormányzat működési területe: Budapest Főváros VII. kerület közigazgatási területe.

6. § (1) Az önkormányzati feladatok ellátását a Képviselő-testület és szervei biztosítják.

(2) A Képviselő-testület szervei a polgármester, a Képviselő-testület bizottságai, a Polgármesteri Hivatal és a jegyző.

7. § (1) Az Önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.erzsebetvaros.hu

(2) Az Önkormányzat hivatalos lapja az Erzsébetváros Újság, amely tekintetében az alapítói jogokat Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata gyakorolja, a kiadói feladatok ellátásáról külön megállapodásban dönthet.

8. § (1)³ Az Önkormányzat hivatalos jelképei a kerületi zászló, címer külső dísszel vagy anélkül, valamint a logó, amelyek leírásáról és használatuk rendjéről önkormányzati rendelet rendelkezik.

(2) Az Önkormányzat hivatalos pecsétje kör alakú, melynek közepén Magyarország címere található, és a köríven Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata felirat olvasható.

(3) Az önkormányzati helyi kitüntetések és elismerő címek adományozásáról önkormányzati rendelet rendelkezik.

9. § (1) Az Önkormányzat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban Mötv.) és egyéb jogszabályban meghatározott kötelezően előírt, és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket

(2) Az Önkormányzat önként vállalt feladatokat láthat el. Az Önkormányzat önként vállalt feladatot az Mötv. 10. § (2) bekezdésében és a 12. § (1) bekezdésében foglalt esetben vállalhat.

(3)⁴ A Képviselő-testület a feladat- és hatásköreit a 6. § (2) bekezdésében meghatározott szerveire ruházhatja át.

(4)⁵ A Képviselő-testület által átruházott feladat- és hatásköreit az 1. melléklet tartalmazza.

10. § A Képviselő-testület tagjainak száma 15 fő. A Képviselő-testület tagjai a közvetlenül megválasztott polgármester, 10 fő egyéni választókerületben, és 4 fő kompenzációs listán mandátumot szerzett képviselő.

11. § (1)⁶ A Képviselő-testület rendes ülésén a képviselő a polgármesterhez, az alpolgármesterekhez, a kabinetvezetőhöz, a jegyzőhöz, a bizottsági elnökökhöz és a tanácsnokokhoz önkormányzati ügyben interpellációt intézhet.

(2)⁷ Az interpellációt elektronikus úton kell benyújtani az ülést megelőzően legalább 3 munkanappal a polgármesterhez.

(3) Az interpellációnak tartalmaznia kell:

(4) Az interpelláló interpellációja tartalmát a Képviselő-testület ülésén legfeljebb két percben, szóban ismertetheti. Az elmondott interpelláció nem tartalmazhat olyan új tényt, amelyet az interpelláció írott szövege nem tartalmazott. Ettől eltérni csak az interpellált egyetértésével lehet.

(5)⁸ Az interpelláció címzettje az ülésen szóban, három percben, vagy az ülést követő 15 munkanapon belül írásban köteles érdemi választ adni. Az írásos választ elektronikus úton kell a képviselő részére eljuttatni.

(6) Írásban adott választ a következő képviselő-testületi ülés napirendjére kell tűzni. Az interpelláció címzettjének írásos válaszát ismertetni kell a Képviselő-testülettel.

(7) A válaszadást követően az interpelláló nyilatkozik arról, hogy a kapott választ elfogadja-e.

(8) Ha az interpellációra adott választ a képviselő nem fogadja el, a Képviselő-testület dönt annak elfogadásáról. Ha a választ a Képviselő-testület sem fogadja el, az ügy további vizsgálat és javaslattétel céljára a Képviselő-testület által kijelölt bizottság elé utalandó. A bizottság állásfoglalását határozati javaslatával a következő ülésen terjeszti elő, amelyről a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(9) Amennyiben az interpelláló az ülésen nem jelenik meg, úgy az interpellációt elnapoltnak kell tekinteni. Az interpelláló két egymást követő képviselő-testületi ülésről való távolmaradása után az interpelláció nem tűzhető napirendre.

(10)⁹ A képviselő a polgármesterhez, az alpolgármesterekhez, a bizottsági elnökökhöz és a jegyzőhöz a Képviselő-testület, valamint a Polgármesteri Hivatal hatáskörébe tartozó bármely közérdekű ügyben kérdést intézhet, amelyre az ülésen szóban, vagy legkésőbb 15 munkanapon belül írásban kell érdemi választ adni. A képviselői kérdést elektronikus úton kell benyújtani az ülést megelőzően legalább 3 munkanappal a polgármesterhez. Az írásos választ elektronikus úton kell a képviselő részére eljuttatni.

(11) A képviselő a kérdése tartalmát a Képviselő-testület ülésén legfeljebb két percben ismertetheti, a válaszadásra rendelkezésre álló idő két perc.

(12) A kérdésre adott válasz elfogadásáról vita nem nyitható, döntéshozatal nem történik.

12. § (1) A képviselő megválasztásának időpontjától megbízatása megszűnéséig tiszteletdíjra és természetbeni juttatásra jogosult, amelyet önkormányzati rendelet szabályoz.

(2)¹⁰ Ha a képviselő egy adott ülésszakban tartott összes képviselő-testületi ülés több mint a felén indoklás és bejelentés nélkül nem vett részt, a Képviselő-testület a tiszteletdíját legfeljebb 12 hónapra 25%-kal csökkentheti. A képviselő, ha a Képviselő-testület bizottságának tagja, távolmaradását köteles a bizottság elnökének 24 órával a meghirdetett bizottsági ülés előtt írásos formában jelezni. Ha a képviselő bizottsági tag a bizottság munkájában – az előre bejelentett, indokolt távollétet kivéve – egy ülésszakon belül két alkalommal nem vesz részt, a Képviselő-testület a képviselő bizottsági tag bizottsági tagságért megállapított tiszteletdíját 50%-kal, maximum 12 havi időtartamra csökkentheti. Amennyiben a bizottsági tag képviselő – az előre bejelentett, indokolt távollétet kivéve – egy ülésszakon belül négy bizottsági ülésen nem vesz részt, a Képviselő-testület a negyedik elmulasztott alkalmat követően a bizottsági tagságért járó tiszteletdíjat ugyanilyen időtartamra megvonhatja

(3) A bizottsági ülések közül csak azokat kell figyelembe venni, amely bizottságnak az érintett képviselő a tagja.

13. § A képviselő az Mötv. 32. §-ában foglaltakon túlmenően köteles

14. § (1) A mandátumot szerzett képviselők tevékenységük összehangolására képviselőcsoportot (frakciót) hozhatnak létre.

(2) Képviselőcsoportot legalább két képviselő alakíthat.

(3) Egy képviselő csak egy képviselőcsoportnak lehet tagja.

(4) A képviselőcsoport megalakulását írásban kell bejelenteni a polgármesternél. A bejelentés tartalmazza:

(5) A képviselőcsoport csak a bejelentés után gyakorolhatja a képviselőcsoportra vonatkozó jelen rendeletben biztosított jogokat.

(6) A képviselőcsoport a működési rendjét maga alakítja ki, vezetőjét a tagjai közül maga választja meg.

(7) A képviselőcsoport megalakulásáról a polgármester a következő ülésen tájékoztatja a Képviselő-testületet.

(8) A képviselőcsoportból bármely képviselő kiléphet.

(9) A képviselőcsoportot elhagyó képviselők 30 nap elteltével új képviselőcsoportot alakíthatnak.

(10) A képviselőcsoportot elhagyó képviselő(k) másik képviselőcsoport tagjai lehetnek a képviselői csoportból való kilépés Képviselő-testület előtti bejelentését követően. A képviselői csoportba történő csatlakozását a képviselőnek írásban kell bejelentenie a polgármesternek, amelynek tartalmaznia kell:

(11)¹⁵ A képviselő-csoportok megnevezését és névsorát a 4. melléklet tartalmazza.

15. § (1) A képviselőcsoport megszűnik, ha tagjainak száma 2 fő alá csökken. Ha a képviselőcsoport megszűnik, a függetlenné váló képviselő jelezheti belépési szándékát bármely, már megalakult képviselőcsoportba.

(2) A képviselőcsoport megszűnését, az esetleges változásokat a képviselőcsoport vezetője a polgármesternek írásban, a Képviselő-testületnek szóban – a napirend elfogadása előtt – jelenti be.

16. §¹⁶ A Képviselőcsoportok munkájuk megkönnyítése és hatékonyabbá tétele érdekében a Polgármesteri Hivatal épületében önálló irodahasználatra jogosultak. Az iroda személyi és tárgyi feltételeiről a jegyző gondoskodik.

17. § A Képviselő-testület alakuló, ünnepi és rendes ülést tart, és rendkívüli ülést tarthat.

18. § (1) A Képviselő-testület alakuló ülésén az Mötv. 43. §-ban foglaltakon túlmenően:

(2)¹⁷ Az alakuló ülés meghívóját az ülés napját megelőző legalább 3 munkanappal kell kézbesíteni.

19. § (1) A Képviselő-testület ünnepi üléseit a Képviselő-testület munkatervében kell meghatározni.

(2) A Képviselő-testület ünnepi ülésén előterjesztés nem tárgyalható, kérdés és interpelláció nem nyújtható be, napirend utáni felszólalás nem tehető.

(3) A Képviselő-testület ünnepi ülésének összehívására a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

20. § (1)¹⁸ A Képviselő-testület rendes üléseit - lehetőség szerint - az adott hónap 3. szerdai munkanapján tartja.

(2)¹⁹ A Képviselő-testület évenként saját munkaterve alapján két rendes ülésszakot tart. Az első ülésszak minden év január 15-től július 15-ig, a második ülésszak pedig augusztus 21-től december 20-ig tart.

21. § (1) A Képviselő-testület - a naptári évtől eltérő - éves munkaterv szerint dolgozik.

(2) Az éves munkatervet a polgármester minden év február 28. napjáig köteles beterjeszteni. Az éves munkaterv március 16-tól a következő év március 15-ig szól.

(3) A munkatervnek tartalmaznia kell:

(4) A munkaterv összeállításához a polgármester javaslatot kérhet:

(5)²⁴

22. § (1) A polgármester szükség esetén rendkívüli ülést hívhat össze.

(2) A polgármester köteles rendkívüli ülést összehívni az Mötv. 44. §-ban foglalt esetekben, az ott meghatározott időn belül, vagy ha azt jogszabály kötelezően előírja.

(3)²⁵ Az Mötv. 44. §-ban meghatározott indítványt írásban, a szükséges aláírásokkal ellátva a polgármesternél kell előterjeszteni..

(4) Rendkívüli ülésen interpelláció, képviselői kérdés nem tehető fel, kivéve

(5) Rendkívüli ülés kitűzhető a rendes ülés napjára, attól eltérő időpontra, vagy a rendes ülésszakon kívüli időpontra is.

23. § (1) A Képviselő-testület nyilvános és zárt ülést tart.

(2) A Képviselő-testület üléseinek nyilvánosságára az Mötv. 46. §-ában foglaltak az irányadók.

(3) A Képviselő-testület nyilvános ülésein megjelenő polgárok (továbbiakban: hallgatóság) a részükre kijelölt helyen foglalhatnak helyet.

(4) A hallgatóság az ülés menetét nem zavarhatja, és csak abban az esetben szólalhat fel, ha erre az ülés vezetője engedélyt ad. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.

(5) A lakosság a Képviselő-testület üléséről – a zárt ülés kivételével - az ülések élő közvetítése útján is tájékozódhat.

(6) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében felsorolt személyek és az ülést segítő köztisztviselők vehetnek részt.

(7) Az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja eseteiben tartható zárt ülés megtartását indítványozhatják:

24. § (1) Előterjesztésnek minősül – a (4) bekezdésben felsoroltak által benyújtott – a Képviselő-testületnek tárgyalásra javasolt, írásban benyújtott rendelet- vagy határozat tervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2) A képviselő-testületi előterjesztéseket elektronikus formában kell benyújtani a polgármesterhez. A (4) bekezdés f-h) pontjában meghatározott előterjesztésre jogosultak esetén az írásban benyújtott előterjesztés elektronikus feldolgozását a jegyző látja el.

(3)²⁸ A Képviselő-testület tagjai az adott rendes ülésre az ülés munkaterv szerinti időpontját megelőző 10. munkanapig nyújthatnak be előterjesztést, melynek címét az ülést megelőzően 15 nappal meg kell küldeni a Jegyzői Irodához.

(4) Előterjesztést tehetnek:

(5) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

(6) A tájékoztató kivételével az előterjesztésnek tartalmaznia kell továbbá:

(7) A beszámolónál az előterjesztés:

(8) Az előterjesztésnek alkalmasnak kell lennie a tárgykör valósághű bemutatására, megfelelő következtetések levonására és a legcélszerűbb döntések meghozatalára. Az előterjesztésnek formailag és tartalmilag, szakmai és jogi szempontból megalapozottnak kell lennie.

(9) A Képviselő-testület ülésén önálló napirendként döntést igénylő kérdésben csak olyan előterjesztés tárgyalható, amely megfelel az előterjesztésekkel szemben támasztott követelményeknek.

(10) A Képviselő-testület napirendjére olyan előterjesztés vehető fel, amelynek tartalmát a jegyző törvényességi szempontból megvizsgálta.

(11)³⁰ Az előterjesztések címét úgy kell megfogalmazni, hogy az egyértelműen, precízen, informatívan jelölje az előterjesztés tartalmát, a megfogalmazás a laikus nyilvánosság számára is azonnal érthető és könnyen beazonosítható legyen a korábbi önkormányzati rendeletek ismeretének hiányában is.

25. § (1)³¹ A Képviselő-testület ülésén a polgármester, az alpolgármesterek, a kabinetvezető, jogszabályban meghatározott személyek évente legalább egyszer, igény esetén többször is, a bizottsági elnökök évente egyszer beszámolnak az általuk végzett tevékenységről, a szakterületüket érintő fontosabb eseményekről.

(2) A beszámoló elfogadásáról a Képviselő-testület dönt. Amennyiben a Képviselő-testület a beszámolót nem fogadja el, úgy azt – ha jogszabály másképpen nem rendelkezik – a Képviselő-testület soron következő ülésére ismételten be kell terjeszteni.

(3) Jogszabályban vagy az Önkormányzat rendeleteiben meghatározott személyek, szervek az abban foglaltak szerint tájékoztatják a Képviselő-testületet. A tájékoztatásról döntés nem születik.

26. § (1) A Képviselő-testület ülését az Mötv. 45. §-a szerinti személy hívja össze. Az ülés összehívása a meghívónak elektronikus úton történő megküldésével történik. Az ülést – számítástechnikai üzemzavar esetén – az írásbeli, nyomtatott meghívó kézbesítésével kell összehívni.

(2)³² A Képviselő-testület ülését a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetén a Pénzügyi és Kerületfejlesztési Bizottság elnöke hívja össze.

(3)³³ Ahol a Képviselő-testület összehívásával és vezetésével kapcsolatos rendelkezéseiben e rendelet polgármestert említ, azon az (1) és (2) bekezdésben leírt esetben az ott meghatározott személyt kell érteni.

(4)³⁴ A Képviselő-testület rendes ülésére szóló meghívót a napirendek anyagaival együtt – elektronikus úton – a 27.§ (3)-(5) bekezdéseinek figyelembevételével e rendeletben meghatározott személyek részére legkésőbb az ülés napját megelőző 5. munkanapon meg kell küldeni.

(5)³⁵ A rendkívüli ülésre szóló meghívót a napirendek anyagaival együtt legalább az ülés napját megelőző 3. munkanap – elektronikus úton – az érintettek részére meg kell küldeni.

(6)³⁶ Amennyiben a rendkívüli ülés összehívására a 22. § (2) bekezdésében leírt esetben kerül sor, úgy a meghívóval együtt az indítványt is meg kell küldeni.

(7) A Képviselő-testület ülésére szóló meghívót - a képviselőknek történő kézbesítést követően - haladéktalanul, a nyílt ülésen tárgyalandó napirendek anyagait másnap 12 óráig a kerület hivatalos honlapján meg kell jelentetni. A meghívót a kézbesítés napján a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján is ki kell függeszteni.

27. § (1) A Képviselő-testület ülésére szóló meghívónak tartalmaznia kell:

(2) A meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket, és a javasolt napirendi pontokhoz kapcsolódó - a kézbesítés időpontjáig beérkezett - véleményeket, állásfoglalásokat.

(3) A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

(4) Az egyes napirendekhez meghívottak részére csak azokat az előterjesztéseket kell megküldeni, amelyikhez meghívásuk kapcsolódik.

(5) A Képviselő-testület zárt ülésén tárgyalandó előterjesztéseket kizárólag azok számára lehet megküldeni, akik a zárt ülésen részt vehetnek.

28. § (1)⁴⁰ A Képviselő-testületi ülés meghívója megküldését követően a polgármester frakcióvezetői ülést hívhat össze melynek állandó tagjai a polgármester, az alpolgármesterek, a kabinetvezető, a frakcióvezetők és a frakcióhoz nem tartozó képviselők.

(2) A frakcióvezetői ülésre a polgármester bárkit meghívhat, akit a megtárgyalandó ügyek témája miatt indokoltnak tart.

(3) A frakcióvezetői ülés összehívását bármely állandó tagja kezdeményezheti a polgármesternél.

29. § (1) A Képviselő-testület ülését a Polgármester vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén az ülést a Polgármester általános helyettesítésére kijelölt alpolgármester, további akadályoztatás esetén az egyéb feladatra kijelölt alpolgármester vezeti. A polgármester munkáját a jegyző segíti.

(2) A polgármester megnyitja a Képviselő-testület ülését. A jelenléti ív alapján megállapítja a jelenlévő képviselők számát, az ülés határozatképességét, ismerteti a távollétüket bejelentőket. A határozatképességre vonatkozóan az Mötv. 47. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

(3) Ha az ülés megnyitását követően a polgármester megállapítja az ülés határozatképtelenségét, akkor 15 perces szünetet rendel el a határozatképesség helyreállítása érdekében. Amennyiben ez az idő eredménytelenül telik el, az ülést a polgármester berekeszti és változatlan napirendi pontokkal 8 napon belüli időpontra az ülést újra összehívja.

(4)⁴¹ Ha az ülés ideje alatt a polgármester a Képviselő-testület határozatképtelenségét állapítja meg, a (3) bekezdésben foglaltak szerint jár el azzal az eltéréssel, hogy csak a fennmaradó napirendi pontokkal hívja össze az új ülést.

(5)⁴² A (3) és (4) bekezdés szerint ismételten összehívott Képviselő-testületi ülésre csak a meghívót kell kézbesíteni.

(6)⁴³ A polgármester az Önkormányzat mindenkori költségvetéséről szóló rendelet-tervezet előterjesztése előtt, de legalább 9 nappal a végleges tervezet kiküldése előtt költségvetés-egyeztető ülést hív össze, melynek állandó tagjai a polgármester, az alpolgármesterek, a kabinetvezető, a jegyző, a frakcióvezetők és a frakcióhoz nem tartozó képviselők, valamint az érintett irodák vezetői.

30. § (1)⁴⁴ A Polgármester a meghívó megküldésével a Képviselő-testület ülésén tárgyalandó napirendek sorrendjére, az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben a zárt ülés tartására, - a (2) bekezdésben meghatározottak betartásával – tesz javaslatot.

(2) A Képviselő-testületi ülés tárgyalási sorrendje:

31. § (1) A meghívó kiküldése után, a meghívóban nem szereplő, új napirendi pont felvételére sürgősségi indítvány előterjesztésével van lehetőség.

(2) Sürgősségi indítvány előterjesztésére a polgármester jogosult, kizárólag az önkormányzat működésével kapcsolatos halaszthatatlan kérdésben. A sürgősségi indítványt írásba kell foglalni, a sürgősség okát az indítványban érdemben alá kell támasztani.

(3)⁴⁵ A sürgősségi indítványt a módosító indítvány benyújtására nyitva álló határidő letelte előtt legalább 3 órával a képviselők elektronikus címére meg kell küldeni.

(4) A sürgősségi indítvány napirendre vételéről a napirend elfogadásával egyidejűleg kell dönteni. A sürgősségi indítvány előzetes megtárgyalására bármely képviselőcsoport vezetője kérésére a polgármester minimum 10 perc szünetet rendel el.

(5) A sürgősségi indítványt a meghívóban szereplő nyílt ülés meghívó szerinti napirendi pontjai után, a zárt ülésen tárgyalandó napirendet a zárt ülés meghívó szerinti napirendi pontjai után kell tárgyalni.

32. § (1)⁴⁶ A kiküldött napirendi tervezethez, a határozati javaslatot vagy rendelet-tervezetet tartalmazó előterjesztéshez mindazok, akiknek a 24. § (4) bekezdése előterjesztési jogot biztosít, előterjesztésenként egy módosító indítványt tehetnek.

(2)⁴⁷ A módosító indítványt írásban és elektronikus úton a polgármesterhez kell benyújtani, legkésőbb az ülésnek a meghívóban megjelölt kezdési időpontja előtt 44 órával. A 24. § (4) bekezdésének f)-h) pontjaiban foglaltak által benyújtott módosító indítvány elektronikus feldolgozását a jegyző látja el. A benyújtott módosító indítványokat az ülés kezdete előtt 23 órával a Képviselő-testület tagjai és a meghívottak részére meg kell küldeni, és fel kell tölteni a kerület hivatalos honlapjára. Hétfői testületi ülés esetén a módosító indítványokat legkésőbb az ülés előtt 1 órával a fent megjelöltek részére meg kell küldeni és fel kell tölteni a kerület hivatalos honlapjára.

(3) Az előterjesztő legkésőbb a módosítással érintett napirend tárgyalásakor nyilatkozik arról, hogy mely módosító indítványokat fogadja el.

33. § (1) A polgármester a napirendi pont tárgyalásakor:

(2) A polgármester a napirendi pontok tárgyalásakor szükség esetén szünetet rendelhet el. Az elrendeléssel egyidejűleg meghatározza a szünet időtartamát.

(3) A polgármester köteles szünetet elrendelni, ha a Képviselő-testület vita nélkül hozott határozatával így dönt. Ebben az esetben a szünet időtartama 10 perc.

(4) A polgármester – ülésenként és frakciónként egy alkalommal – szünetet köteles elrendelni amennyiben valamely frakció kéri.

34. § (1) A napirendi pontok vitájában egy képviselő legfeljebb kétszer szólhat hozzá a napirendet érintő témában. Az első képviselői hozzászólás időtartama legfeljebb két perc, a második hozzászólás időtartama legfeljebb egy perc. Ha a képviselői hozzászólás nem a napirend témáját érinti, a Polgármester szabályos felszólalásra kéri fel a képviselőt vagy a képviselőtől megvonja a szót.

(2) A vita bármely képviselő ügyrendi javaslatára a Képviselő-testület egyszerű többséggel meghozott döntésével lezárható. A vita lezárásával a bejelentkezett képviselők hozzászólási jogukat elvesztik. A vita ily módon történő lezárását követően valamennyi képviselőcsoport egy-egy képviselője, két-két percben ismertetheti álláspontját.

(3) A polgármester és a jegyző a vitában soron kívül, több alkalommal is felszólalhat. Ha a polgármester egyidejűleg ülésvezető és előterjesztő, akkor a vitában a képviselőkre vonatkozó szabály szerint szólalhat fel.

(4) A Képviselő-testület ülésén – a jegyző kivételével – állandó tanácskozási joggal résztvevők hozzászólásának időtartama két perc.

(5) Azon személyek vagy szervezetek esetében, akiknek, amelyeknek a Képviselő-testület az adott napirend tárgyalásakor biztosít hozzászólási jogot, az erről szóló döntésével egy időben határozza meg a hozzászólás időtartamát. A hozzászólási jogot gyakorló személy vagy szervezet hozzászólását a képviselők első körös hozzászólása után mondhatja el.

(6)⁴⁸ A napirendi pontok vitájában a Kabinet vezetője egyszer kap hozzászólási jogot a napirendet érintő témában. A hozzászólás időtartama legfeljebb két perc. Ha a Kabinet vezetőjének hozzászólása nem a napirend témáját érinti, a polgármester a szabályos felszólalásra kéri fel a Kabinet vezetőjét, vagy megvonja a szót.

35. § (1)⁴⁹ Az ülés folyamán bármelyik képviselő ügyrendi javaslatot terjeszthet elő legfeljebb egy percben. Az ügyrendi javaslat felett a Képviselő-testület azonnal, vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

(2) Ügyrendi javaslat:

(3) A szavazási szakaszban csak a szavazás menetét érintően lehet ügyrendi javaslatot tenni.

(4) Az ügyrendi felszólalást a javaslat előterjesztésével kell kezdeni, ezt követően lehet indokolni.

(5) Amennyiben a polgármester megállapítja, hogy a felszólalás a fentieknek nem felel meg, szabályos felszólalásra felkéri a képviselőt, vagy a képviselőtől megvonja a szót. Ez esetben vitának helye nincs.

(6)⁵⁰ Amennyiben a polgármester megállapítja, hogy a (2) bekezdés j) pontja szerinti hozzászólás nem személyes érintettség címén történt, a képviselőtől megvonja a szót.

36. § (1) A Képviselő-testület a döntéseit az Mötv. 48. §-ában meghatározott szavazással hozza meg.

(2) Az előterjesztés vitájának lezárását követően a polgármester szavazásra bocsátja a módosító indítványokat, valamint az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokat vagy rendelet-tervezetet. Ha az előterjesztés több, egymástól független részből és határozati javaslatból áll, akkor az előterjesztő kérésére a szavazás történhet az egyes részekre vonatkozó módosító javaslatokról külön-külön is.

(3) A (2) bekezdésben foglalt kérését az előterjesztő ügyrendi indítványként jelezheti a polgármesternek a szavazás megkezdése előtt.

(4) A polgármester a módosító indítványokat az alábbi sorrendben teszi fel szavazásra:

(5) Az előterjesztő által el nem fogadott módosító indítvány benyújtója – a módosító indítványáról való szavazást megelőzően – egy percben szóbeli kiegészítést tehet, amelyre az előterjesztő szintén egy percben válaszolhat.

(6) A polgármester a módosító indítványokkal korrigált határozati javaslatot vagy rendelet-tervezetet teszi fel szavazásra.

(7) A polgármester megállapítja a szavazás eredményét.

(8) Minősített szavazattöbbség szükséges az Mötv. 50. §-ában foglaltakon túl:

37. § (1) A nyílt szavazás személyesen, szavazógéppel történik.

(2)⁵⁸ Az ülésteremben jelenlévő képviselőnek a szavazógépet be kell kapcsolnia, és az ülés alatt folyamatosan bekapcsolva kell tartania mindaddig, amíg jelen van, kifejezve ezzel, hogy részt kíván venni a testület munkájában.

(3) Ha a képviselő az üléstermet elhagyja, a szavazógépet ki kell kapcsolnia.

(4) A szavazógép meghibásodása esetén a szavazás kézfelemeléssel történik. Ez esetben a jegyzőkönyvben külön név szerint kell rögzíteni az igen-nem-tartózkodás szavazatokat.

(5) Amennyiben a képviselő jelzi, hogy a szavazás során a szavazógép nem működött megfelelően, ezért szavazatát nem tudta leadni, vagy a szavazógép más, a szándékától eltérő szavazatot jelez, a szavazást meg kell ismételtetni.

(6) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja a javaslat mellett szavazók, majd az ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát.

38. § (1) A képviselő-testületi ülésen bármely képviselő javasolhatja név szerinti szavazás elrendelését, melyről a Képviselő-testület egyszerű szavazattöbbséggel dönt.

(2) Név szerinti szavazást kell elrendelni az önkormányzati képviselők egynegyedének javaslatára, és az Mötv. 55. § (1) bekezdésében meghatározott esetben.

(3) A név szerinti szavazás lebonyolításáról a jegyző gondoskodik.

(4) A név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ábécé sorrendben kell felolvasni. A képviselő "igen", "nem", "tartózkodom" nyilatkozattal szavaz. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét - a névsorral együtt - átadja a polgármesternek. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz csatolni kell.

(5) Nem lehet név szerinti szavazást tartani, ha a jogszabály titkos szavazást ír elő, valamint ha a Képviselő-testület előzőleg döntött a titkos szavazás alkalmazásáról.

39. § (1) Az Mötv. 48. § (4) bekezdésében meghatározott titkos szavazás elrendeléséről bármely képviselő indítványára a Képviselő-testület dönt.

(2) Titkos szavazást kell tartani az Mötv. 74. § (1) bekezdésében és a 76. § d) pontjában meghatározott esetekben.

(3) A titkos szavazás lebonyolítására a Képviselő-testület tagjaiból 3 fős (egy elnök és két bizottsági tag) szavazatszámláló bizottságot hoz létre. A bizottság tagjaira és elnökére a Polgármester tesz javaslatot.

(4) A titkos szavazás szavazólappal történik. A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a jegyző biztosítja.

(5) A szavazatszámláló bizottság a szavazatok összeszámlálása után megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazás eredményét és a szavazásról külön jegyzőkönyvet készít.

40. § (1) A döntéshozatalból egyszerű szótöbbséggel hozott határozattal kizárható, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti.

(2) Ha a képviselő az (1) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettségét megszegi, a Képviselő-testület két havi tiszteletdíját megvonhatja.

41. § (1) Napirend utáni felszólalásra az ülés vezetőjénél bármely képviselő jelentkezhet az ülés megkezdését közvetlenül megelőzően. A napirend utáni felszólalás szövegét írásban kell az ülés vezetőjének átadni, a felszólalásban attól eltérni nem lehet.

(2) A napirend utáni felszólalás frakciócsoportonként öt perc, frakcióhoz nem tartozó képviselő esetén két perc. A felszólalásban foglaltakról vita nem nyitható, döntéshozatal nem történik.

42. § (1) A képviselő-testületi ülésen étkezni, mobiltelefont használni tilos.

(2) A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a polgármester a következő intézkedéseket teheti meg:

(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak.

(4) Tartós rendzavarás, állandó hangoskodás vagy a tanácskozást lehetetlenné tevő egyéb körülmény esetén a levezető elnök az ülést felfüggesztheti, a még meg nem tárgyalt napirendi pontokat a soron következő ülésre elnapolja, vagy rendkívüli ülést hív össze.

(5) A levezető elnöknek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.

43. § (1) A Képviselő-testület az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és (2) bekezdésében valamint az Mötv. 25. §-ában foglaltak figyelembevételével önkormányzati rendeletet alkot.

(2) Önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezhet:

(3) A Jegyző az önkormányzati rendelet szakmai előkészítése során:

(4) A tervezet előkészítéséhez a Képviselő-testület – szükség esetén – más szakértőket is felkérhet, illetve előkészítő csoportot hozhat létre.

(5) A rendelet-tervezeteket annak tárgya szerinti feladatkörre hatáskörrel rendelkező bizottság tárgyalja, véleményezi.

(6)⁶¹ Az önkormányzati rendelet előkészítésének speciális szabályait a polgármester és a jegyző közös utasításban szabályozzák.

(7)⁶² A társadalmi egyeztetés keretében a képviselő-testületi ülésen tárgyalandó rendelet-tervezetekhez a kerület lakói – a rendelet-tervezet honlapon való megjelenésétől a képviselő-testületi ülés napját megelőző 48. óráig – elektronikusan véleményt nyújthatnak be. A véleményeket a jegyzoi@erzsebetvaros.hu e-mail címére kell beküldeni.

(8) A polgármester a beérkezett véleményeket összefoglalva, a rendelet-tervezet tárgyalásakor ismerteti a Képviselő-testülettel.

(9)⁶³ A polgármester, vagy a jegyző tájékoztatja a testületet az előkészítés során felvett, de a tervezetben nem szereplő javaslatokról is. A szavazás előtt a tervezet törvényességéről a jegyző nyilatkozik.

(10)⁶⁴ Az önkormányzati rendelet megjelölésére a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III.13.) IM rendelet szabályait valamint a polgármester és a jegyző közös utasításába foglalt rendelkezéseit kell alkalmazni.

(11)⁶⁵ A Képviselő-testülete által megalkotott rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. A kihirdetésről a jegyző gondoskodik. Az Mötv. 51. §-a értelmében az önkormányzati rendeletet a kihirdetését követően meg kell küldeni a helyi önkormányzat törvényességi felügyeletét ellátó Budapest Főváros Kormányhivatalának, melyet Budapest Főváros Kormányhivatala továbbít a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszternek. Ha az önkormányzati rendelet kihirdetett szövege eltér az önkormányzati rendelet aláírt szövegétől, a polgármester vagy a jegyző kezdeményezi az eltérés helyesbítését. Az önkormányzati rendelet a hatálybalépését megelőzően, de legkésőbb a kihirdetést követő 6. munkanapon helyesbíthető. Az eltérés megállapítása esetén a helyesbítés megjelentetéséről a jegyző az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon gondoskodik. Az önkormányzati rendelet hitelesítésére az Mötv. 51. § (1) bekezdésébe foglalt rendelkezés az irányadó.

(12)⁶⁶ A rendelet utólagos hatásvizsgálata során a rendelet hatálybalépését követően észlelt hiányosságokat, módosító, kiegészítő javaslatokat a jegyző összegyűjti, értékeli és szükség esetén a módosító javaslatot a Képviselő-testület elé terjeszti. A rendeletek hatályosulását a jegyző folyamatosan figyelemmel kíséri és – szükség szerint – gondoskodik a rendeletek módosításának, hatályon kívül helyezésének kezdeményezéséről, gondoskodik a mellékletekben történt adatváltozások átvezetéséről.

44. § (1) Az Mötv. 1. § 3. pontja alapján a Képviselő-testület határozata lehet egyedi és normatív határozat. Az egyedi határozatok a Képviselő-testület egy konkrét, egyedi ügyre vonatkozó döntései. A Képviselő-testület normatív határozatban szabályozhatja a saját és az általa irányított szervek tevékenységét, cselekvési programját valamint az általa irányított szervek szervezetét és működését.

(2)⁶⁷ A határozatok megjelölésére a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III.13.) IM rendelet 15. §-ában foglaltakat kell alkalmazni. A határozatokról nyilvántartást kell vezetni, melyről a jegyző gondoskodik.

(3) A Képviselő-testület számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel dönt:

45. § (1) Az önkormányzati rendeleteket és normatív határozatokat a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel kell kihirdetni. A rendelet és a normatív határozat elfogadásáról a lakosságot az Önkormányzat hivatalos internetes honlapján azok megjelentetésével tájékoztatni kell.

(2)⁶⁸ A hatályos rendeleteket és határozatokat a lakosság számára a Polgármesteri Hivatalban hozzáférhetővé kell tenni.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltakról a jegyző gondoskodik.

46. § (1) A jegyzőkönyvet az Mötv. 52. §-a szerint kell elkészíteni, azzal az eltéréssel, hogy a hozzászólók hozzászólásait szó szerint kell rögzíteni. A jegyzőkönyv az Mötv. 52. §-ban foglaltakon túl tartalmazza:

(2) A jegyzőkönyv mellékletei:

(3) A jegyzőkönyv közokirat, amelynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(4)⁷¹ Az Mötv. 52. § (2) bekezdése szerint a képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá. A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a helyi önkormányzat törvényességi felügyeletét ellátó Budapest Főváros Kormányhivatala vezetőjének.

(5) A jegyzőkönyv alapján kivonatolt jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős.

(6) A kivonatolt jegyzőkönyv tartalmazza az ülés helyét, idejét, és a meghozott rendeleteket, valamint határozatokat.

(7)⁷² A kivonatolt jegyzőkönyvet a testületi üléstől számított 4 munkanapon belül, a jegyzőkönyvet annak elkészültét követő 24 órán belül a honlapra fel kell tenni.

(8) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés is nyilvános.

(9) A jegyzőkönyvet – a zárt ülés jegyzőkönyvének kivételével – a lakosság számára a Polgármesteri Hivatalban hozzáférhetővé kell tenni. A jegyzőkönyvről, illetve annak részeiről az állampolgárok – térítési díj ellenében – másolatot kérhetnek.

(10) A Képviselő-testület ülésén hangfelvétel készül.

(11) A Képviselő-testület nyílt üléséről kép- és hangfelvétel készül, melyet az ülést követő egy napon belül a honlapra fel kell tölteni letölthető formában.

47. § (1) Helyi népszavazást kezdeményezhet a Budapest Főváros VII. Kerületben lakcímmel és a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választójoggal rendelkező választópolgárok legalább 15 %-a.

(2) Az Mötv. 54. §-ában foglaltak alapján a Képviselő-testület évente egy közmeghallgatást tart, ezen felül félévente további egy közmeghallgatást tarthat, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatot tehetnek.

(3) A közmeghallgatást a Képviselő-testület döntése alapján a polgármester – a közmeghallgatás tervezett időpontját megelőzően legalább 10 nappal – hívja össze. A polgármester meghatározhatja a közmeghallgatás vezető témáját.

(4)⁷³ A lakosság részére biztosítani kell, hogy közérdekű kérdéseiket, javaslataikat a közmeghallgatás előtt írásban vagy telefonon eljuttathassák a képviselő-testülethez. Az állampolgárok, illetve a helyben érdekelt szervezetek a téma rövid megjelölésével legkésőbb a közmeghallgatás időpontjáról szóló Képviselő-testületi döntésben meghatározott időpontig tehetnek fel közérdekű kérdést a jegyzoi@erzsebetvaros.hu e-mail címen, vagy ügyfélfogadási időben személyesen a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodáin. A közmeghallgatáson a polgármester beszámolóján és a lakosság által benyújtott helyi közügyeket érintő kérdéseken és javaslatokon kívül egyéb napirend nem tárgyalható.

(5) A közmeghallgatás kezdő időpontját kizárólag munkanapon, délután 17-18 óra közötti idősávban lehet meghirdetni. A közmeghallgatás az előzetesen megküldött kérdésekre adott válaszok és az azt követő közvetlen hozzászólások lezárásáig, de legfeljebb 20 óráig tart.

(6)⁷⁴ A közmeghallgatást a polgármester nyitja meg. A jelenléti ív alapján megállapítja a jelenlévő képviselők számát, az ülés határozatképességét, ismerteti a távollétüket bejelentőket. A közmeghallgatás határozatképtelensége esetén lakossági fórummá alakul, melyre e rendelet lakossági fórumra vonatkozó rendelkezései alkalmazandók. A közmeghallgatás határozatképtelensége esetén a polgármester 15 napon belüli időpontra az ülést újra összehívja. Az ismételt közmeghallgatást a közmeghallgatás tervezett időpontját megelőzően legalább 3 nappal kell összehívni. Az ismételten összehívott közmeghallgatás esetében nem nyújtható be új kérdés a Képviselő-testület felé.

(7) A közmeghallgatásról – a közmeghallgatást követő 15 napon belül – jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző a felelős.

48. § (1) Az állampolgárok tájékoztatását a Képviselő-testület döntéseiről, az előkészítés alatt álló fontosabb előterjesztésekről lakossági fórum megtartásával is biztosítani lehet.

(2) Lakossági fórumot lehet tartani tervek, a lakosságot közvetlenül érintő helyi adók bevezetése, a kerületben megvalósuló jelentős beruházások előkészítése ügyében, valamint a lakosság életkörülményeire jelentősen ható rendelet-tervezetek és döntések előkészítésekor.

(3) A lakossági fórumra meg kell hívni a választókerületben megválasztott képviselőt, valamint azt, akit a fórumot kezdeményező indokoltnak tart.

(4) A lakossági fórumot a polgármester hívja össze, a lebonyolításához szükséges feltételeket a Polgármesteri Hivatal biztosítja. A lakossági fórum online formában is tartható.

(5) A lakossági fórum időpontjáról és helyszínéről, valamint témájáról legalább 15 nappal korábban az önkormányzat honlapján, a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján közleményt kell közzétenni.

(6) A lakossági fórumon elhangzott – a döntés-tervezeteket érintő – állásfoglalásokról, kisebbségi véleményekről tájékoztatni kell a Képviselő-testületet.

49. § (1) A képviselő-testület feladatai, döntései előkészítésére az Mötv. 57-58. §-ában meghatározottak szerint

(2) A bizottság hét tagból áll, amelyből négy tagot a képviselő-testület tagjaiból, három tagot pedig nem a képviselő-testület tagjaiból kell választani.

(3) A Képviselő-testület egyes hatásköreit önkormányzati rendeletben bizottságára átruházhatja. A bizottságok az átruházott hatáskörökben önállóan döntenek.

50. § (1)⁷⁵ A Képviselő-testület állandó bizottságai:

(2) A vagyonnyilatkozat tételre kötelezettek vagyonnyilatkozataival kapcsolatos feladatokat az Mötv. 39. § (3) bekezdése szerint, valamint az összeférhetetlenség megállapítására vonatkozó kezdeményezés vizsgálatát, és az Mötv. 37. § (1) bekezdésében foglalt lemondó nyilatkozat befogadását a Városüzemeltetési Bizottság végzi. A képviselői vagyonnyilatkozatokat az önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni.

(3) Az Mötv. 120. §-ban meghatározott feladatokat a Pénzügyi és Kerületfejlesztési Bizottság látja el.

(3a)⁷⁶ A Pénzügyi és Kerületfejlesztési Bizottság - átruházott hatáskörben eljárva - évente dönt a Fővárosi Önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető bevételek megosztásáról szóló rendelet-tervezetről.

(4) A polgármester külföldi kiküldetését a Pénzügyi és Kerületfejlesztési Bizottság engedélyezi. Rendkívüli esetben – ha nincs mód a Bizottság összehívására – ezt utólag is jóváhagyhatja.

(5)⁷⁷

51. § (1) Az Mötv. 59. §-a szerinti feladatokon túl a bizottság feladata:

(2) A bizottság önálló kapcsolatot létesíthet és tarthat fenn más önkormányzatok bizottságaival és egyéb szakterületéhez tartozó intézményekkel, szervezetekkel.

52. § (1) Az Mötv. 60. §-ában foglaltak betartásával a bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(2) A bizottsági ülést az elnöki tisztség betöltetlensége, vagy az elnök tartós akadályoztatása esetén az általa kijelölt képviselő bizottsági tag hívja össze. Mindkét személy tartós akadályoztatása esetén a bizottsági ülést a polgármester hívja össze.

(3)⁷⁸ Az Mötv. 61. § (1) bekezdésében foglaltakon túl a bizottsági ülést az ott meghatározott határidőn belül össze kell hívni, és az indítványokban foglaltakat meg kell tárgyalni:

53. § (1) A bizottság valamennyi tagja (képviselők, nem képviselők) szavazati joggal vesz részt a bizottság munkájában.

(2) A bizottság döntéshozatalából való kizárás feltételeire és szabályaira az Mötv. 60. § rendelkezései az irányadók.

(3) A bizottság elnöke vagy tagja az Mötv. 49. § (1) bekezdésében foglaltak fennállása esetén, vagy ha egyéb okból nem képes az adott ügyben elfogulatlan döntést hozni, adott ügyben bejelentheti elfogultságát. Kizárásáról a bizottság határoz. A kizárt képviselő az adott ügy döntéshozatalában nem vehet részt, de a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

54. § (1) A Bizottság ünnepi ülést nem tart.

(2) A Bizottság az alakuló, vagy azt követő ülésén megalkotja ügyrendjét, és az elnök kijelöli azt a személyt, aki tartós akadályoztatása esetén az elnöki teendőket ellátja.

(3)⁷⁹ A bizottsági ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni a polgármestert, az alpolgármestereket, a kabinetvezetőt, a jegyzőt, az érintett tanácsnokot, valamint érintettség esetén a nemzetiségi önkormányzatok elnökeit.

(4) ⁸⁰ A bizottság ülésére szóló meghívót a napirendek anyagaival együtt úgy kell megküldeni, hogy azt a bizottság tagjai rendes és rendkívüli ülés esetén az ülés előtt legalább 3 munkanappal megkapják.

(5) A bizottság ülésére szóló meghívót a nyílt ülés napirendjének anyagaival együtt, a bizottsági tagoknak történő kézbesítést követően az Önkormányzat hivatalos honlapjára fel kell tenni.

(6) Előterjesztést, és módosító indítványt írásban a bizottság elnökénél kell beterjeszteni. Módosító indítvány az ülés megkezdése előtti munkanap 12 óráig nyújtható be.

(7) Bizottsági ülésen az elnök évente többször is beszámolhat, vagy tájékoztatást adhat a bizottságot érintő fontosabb eseményekről.

(8) Bizottsági ülésre interpelláció nem nyújtható be.

(9) A bizottság döntéseit nyílt szavazással hozza.

(10) Az állandó bizottságok az ügyrendjükben meghatározott időpontban, és szükség szerint üléseznek. A bizottság ügyrendjét maga készíti és fogadja el. Felhatalmazást kap a bizottság, hogy az e rendeletben foglaltak betartása mellett, ügyrendjében szabályozza különösen:

(11) A bizottsági ülésen kép- és hangfelvétel nem készül.

55. § (1) A bizottság egyes napirendjeit más bizottsággal együttes ülésen is megtárgyalhatja.

(2) Az együttes bizottsági ülés döntéshozatalát, határozatképességét bizottságonként külön kell vizsgálni.

(3) Az együttes bizottsági ülés vezetésében és jegyzőkönyv-vezetésében a bizottságok elnökei állapodnak meg.

(4) Az együttes bizottsági ülésről egy jegyzőkönyv készül, melyet a bizottságok elnökei írnak alá.

56. § (1) A Képviselő-testület az általa meghatározott célfeladatok elvégzésére ideiglenes bizottságokat hozhat létre. Az ideiglenes bizottságokra a rendes bizottságra vonatkozó szabályok az irányadóak. Az ideiglenes bizottság a rábízott feladat elvégzéséről a Képviselő-testületnek beszámol. A bizottság részletes feladatait a Képviselő-testület határozza meg.

(2) Az ideiglenes bizottságra önkormányzati hatáskör nem ruházható át.

(3) Az ideiglenes bizottságban végzett munkáért külön díjazás nem jár.

57. § (1)⁸¹ A Képviselő-testület az Mötv. 34. §-ban kapott felhatalmazás alapján alább felsorolt tanácsnokokat választhatja meg, melyre a javaslatot a Polgármester terjeszti elő:

(2) A tanácsnok tevékenységéről évente egyszer beszámol a Képviselő-testületnek.

(3) A tanácsnok feladatkörében

(4) A tanácsnokok tiszteletdíját az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról és költségtérítéséről szóló önkormányzati rendelet tartalmazza.

(5)⁸³ A tanácsnokok nevét e rendelet 6. melléklete tartalmazza.

58. § (1)⁸⁴ A polgármester a Képviselő-testület elnöke, megbízatását főállásban látja el. A Képviselő-testület az Mötv. 71. § (2) bekezdésében foglaltak szerint állapítja meg a polgármester illetményét, gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.

(2) A polgármester feladatai az Mötv. 67. § (1) bekezdésében foglaltakon túl:

(3) A polgármester havonta fogadóórát tart.

(4) A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott, az önkormányzat költségvetési bevételeinek és kiadásainak módosítása és a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosítási jogosultság részletes szabályait a mindenkori éves költségvetési rendelet tartalmazza.

(5)⁸⁵ A polgármester tisztségének megszűnése esetén a tisztség megszűnését követő 8 munkanapon belül írásba foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az általános helyettesítést ellátó alpolgármesternek.

(6) A polgármester a Képviselő-testület két ülése közötti időszakban, az Mötv. 42. §-ában foglalt ügyek kivételével, dönthet az Mötv. 68. § (3) bekezdése szerint- a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó – halaszthatatlan ügyekben, mely ügyekben a döntések késedelmessége vagy elmulasztása hátrányos következményekkel járna az Önkormányzat számára.

(7) ⁸⁶ A polgármester a Képviselő-testület soron következő ülésén beszámol a két ülés között, a (6) bekezdésben foglaltak szerint meghozott döntésekről. Amennyiben a két ülés között nem hozott a (6) bekezdésben foglaltak szerint döntést, akkor napirend utáni felszólalásban erről a polgármester szóban nyilatkozik.

(8)⁸⁷ A polgármester dönt

59. § (1) A Képviselő-testület az Mötv. 74. § (1) bekezdésben foglalt szabályok szerint saját tagjai közül legfeljebb négy fő alpolgármestert választhat. Az alpolgármesterek tisztségüket főállású jogviszonyban látják el.

(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el a feladatait.

(3) Az alpolgármesterek minden hónapban fogadóórát tartanak.

60. § (1) A jegyzőt a Mötv. 82. § (1) bekezdésben meghatározottak szerint pályázat alapján a polgármester nevezi ki határozatlan időre.

(2) A jegyző a polgármester irányításával, a Képviselő-testület döntései szerint vezeti a Polgármesteri Hivatalt.

(3) A jegyző az Mötv.-ben és egyéb jogszabályokban foglaltakon túl:

(4)⁹⁰ Amennyiben a jegyző a Képviselő-testület vagy a bizottságok döntésénél, működésénél jogszabálysértést észlel, azt az ülésen szóban, vagy az ülések közötti időszakban a polgármesternek írásban jelzi. A jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését az Mötv. 52. § (1) bekezdés k) pontja szerint az ülésről szóló jegyzőkönyv tartalmazza.

61. §⁹¹ (1) A Polgármester a jegyző helyettesítésére és munkájának segítésére az Mötv. 82. § (1) bekezdése szerint aljegyző(ke)t nevez ki, aki(k) a jegyző jogkörét annak távollétében gyakorolják, akadályoztatása esetén helyettesítik.

(2) Az aljegyző(k) részletes feladatait a munkaköri leírás, valamint a jegyzői feladatok megosztásáról szóló utasítás tartalmazza.

(3) A jegyző és az aljegyző(k) együttes akadályoztatása esetén a jegyzői feladatokat a polgármester által megbízott, a jegyzői munkakör szerinti képesítési előírásának megfelelő végzettségű, a hivatal foglalkoztatotti állományában lévő köztisztviselő látja el az Mötv. 82. § (3) bekezdése szerint.

61/A. §⁹² A polgármester a Képviselő-testület hozzájárulásával megbízási jogviszony keretében polgármesteri biztost nevezhet ki bármely, az Önkormányzat érdekében felmerülő nagy jelentőségű feladat ellátása érdekében. A polgármesteri biztos megbízatása határozott időre - de legfeljebb a polgármester megbízatásának idejére - szólhat, mely a polgármester megbízatásának megszűnésével megszűnik. A polgármesteri biztos megbízatása alatt díjazásra jogosult.

62. § (1)⁹³ Az Önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzatok közigazgatási szerződésben rögzítik az együttműködésre vonatkozó szabályokat és eljárási rendet, a munkamegosztás és a felelősség rendszerét, a helyiséghasználatra-, a további feltételek biztosítására és a feladatok ellátására vonatkozó szabályokat.

(2)⁹⁴ A közigazgatási szerződés tartalmazza a költségvetési koncepció készítésére, a költségvetés elkészítésének, jóváhagyásának, módosításának eljárási rendjére, a költségvetési gazdálkodás bonyolítási rendjére, a beszámoló (zárszámadás) elkészítésének és jóváhagyásának eljárási rendjére, a vagyontárgyak kezelésének rendjére, a számviteli, pénzügyi és információ szolgáltatási tevékenység rendjére, a belső ellenőrzés rendjére, a helyi nemzetiségi önkormányzat működési feltételeinek részletszabályozására, és az adatszolgáltatási feladatok teljesítésével kapcsolatos előírásokra vonatkozó előírásokat.