Baja Város Önkormányzat Képviselő-testülete 26/2021. (VI. 25.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2025. 07. 01Baja Város Önkormányzat Képviselő-testülete 26/2021. (VI. 25.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Baja Város Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)- h) pontj ában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és 41. § (9) bekezdésében, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdés a)-c) pontjában, 3. § (1) bekezdés a)-d) pontjában, 7. §-ában, 8. § (3) bekezdésében, 9. § (3) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 11. § (2) bekezdésében és 11/A. § (2)-(3) bekezdésében, a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény 10. § (1) bekezdésében és 10. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) po ntjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró állami főépítészi hatáskörben eljáró Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal, Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, örökségvédelmi hatáskörben eljáró Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal, Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság és Baja város lakossága, valamennyi érintett helyi szervezet, Baja Város Önkormányzat Képviselő-testületének a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 18/2019. (X. 29.) önkormányzati rendelet 2. melléklet 4. pont 4.2. alpont 4.2.1. alpontjában meghatározott véleményezési jogkörében eljáró Baja Város Önkormányzat Képviselő-testülete Ügyrendi és Jogi Bizottsága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Bevezető rendelkezések
1. A rendelet célja
1. § E rendelet célja Baja településképének a helyi közösség bevonásával történő védelme és alakítása
1. a helyi építészeti örökség,
2. a településképi szempontból meghatározó területek,
3. a településképi követelmények,
4. a településkép-érvényesítési eszközök,
5. a településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer
meghatározásával.
2. § A helyi védelem célja a Baja múltja, kultúrája, identitása vagy karaktere szempontjából meghatározó egyedi vagy területi építészeti örökség, mint érték megjelölése, védelme, megóvása és bemutatása.
3. § A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja
1. Baja sajátos, egyedi adottságokkal rendelkező, a város múltját őrző valamely építészeti karakter, elem vagy terület megjelölése és megóvása, továbbá az ezek fejlesztése során alkalmazandó szabályok megállapítása,
2. Baja adottságaiból, szerkezetéből, a területhasználatból vagy a funkcióból fakadóan a településkarakter, a településkép alakítása,
3. Baja fejlesztése szempontjából a jövőben meghatározóvá váló területekre vonatkozóan a településkép jövőbeni alakítását befolyásoló elvárások megfogalmazása.
2. Értelmező rendelkezések
4. § E rendelet előírásait a településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.
5. § E rendelet alkalmazása során
1. állapotrögzítő dokumentáció: a védett érték védelemből történő törléséhez készült, megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező (műemléki szakértő, építész tervező, településtervező, táj- és kertépítész mérnök, statikus tervező) által készített műszaki, történeti és természeti vizsgálatot tartalmazó munkarész,
2. áttört kerítés: olyan kerítés, amelynél a kerítés vonalára merőleges nézetből a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50 %-át nem haladja meg, és az egybefüggő tömör felületek nem érik el az adott telekhatáron a kerítés hosszának 10 %-át, valamint a kerítés lábazatának magassága nem haladja meg az 50 cm-t,
3. illeszkedés: a kialakult épített környezeti állapothoz való igazodás, amelyet elsősorban a telepítés, az arány, a méret, az anyag, a szín és a minőség megfelelő megválasztása biztosít, különös tekintettel a 18. § (1) bekezdésben foglalt követelmények teljesülésére,
4.1
5. megújuló energia hasznosítását szolgáló berendezés: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 1. melléklet 85. pontjában meghatározott megújuló energia felhasználására szolgáló rendszer,
6. épület utcai homlokzati szélessége: az épület utcai nézőpont felé eső homlokzatának szélessége csatlakozó kerítés nélkül,
7. értékvizsgálat: a települési érték helyi védelem alá helyezésének szakmai megalapozására szolgáló, megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező (műemléki szakértő, építész tervező, településtervező, táj- és kertépítész mérnök) által készített esztétikai, műszaki, történeti és természeti vizsgálatot tartalmazó munkarész,
8. helyi egyedi védettségű elem: az az épület, épületrész, műtárgy, berendezési tárgy, közterületi létesítmény, amely az építészeti örökség kiemelkedő értékű eleme, történelmi, régészeti, művészeti, tudományos, társadalmi vagy műszaki-ipari, mérnöki szempontból vagy a hagyományos városkép megőrzése szempontjából jelentős alkotás, ideértve a hozzá tartozó kiegészítő külső és belső díszítőelemet, esetenként a használat módját, és amelyet Baja Város Önkormányzat Képviselő-testülete rendeletében védelem alá helyezett,
9.2 közterületi homlokzat: az ingatlan közterületi telekhatára felőli olyan fal- és tetőfelület, amelynek függőleges vetülete a közterület felőli telekhatárral 90°-nál, azaz kilencven foknál kisebb szöget zár be,
10. övezet, övezeti kód: Baja város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 26/2020. (VIII. 28.) önkormányzati rendeletben (a továbbiakban: HÉSZ) meghatározott terület felhasználási egység, valamint annak kódjele,
11. pasztellszín: a szín nagyon világos és kis telítettségű árnyalata, amelynek (a szín mellett) csak fehértartalma van, fekete nincs,
12. párkány: az épület falfelületének főleg vízszintes, egyes esetekben ferde, a homlokzati síkból kiülő tagoló eleme,
13.3
14.4
15.5
16.6 udvari homlokzat: minden olyan homlokzat, amely nem minősül közterületi homlokzatnak,
17. településképi szempontból jelentős terület:
a) az 1. melléklet szerinti helyi egyedi védelem alatt álló építmények, valamint az azokkal szomszédos telken álló építmények területe,
b) a 3. mellékletben térképi lehatárolással meghatározott városközpont és helyi területi védelem területe,
c) a településképi szempontból jelentős út mentén lévő terület egy építési telek mélységig,
d) a Petőfi-sziget teljes területe,
e) a Sugovica parton a meder telekhatárától mért 100 méteres mélységű sávba eső ingatlanok teljes területe,
18. településképi szempontból jelentős út:
a) az 51. sz. főút,
b) az 55. sz. főút,
c) a Szabadság út,
d) a Bajcsy-Zsilinszky Endre utca,
e) a Rókus utca,
f) a Bokodi út,
19. tetőbe integrált napelem: napelemes tetőcserép, vagy a tető síkjába helyezett napelemes tetőhéjazat,
20. tömör kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben korlátozott,
21. védett épület, védett építmény: az önkormányzat által védetté nyilvánított olyan épület, illetve építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy műszaki-ipari szempontból jelentős alkotás, annak minden alkotórészével együtt, ideértve a kiegészítő, illetve külső és belső díszítő elemeket,
22. védett érték: a helyi építészeti örökségnek a helyi egyedi vagy helyi területi védelem alatt álló, önkormányzati rendelettel védetté nyilvánított azon eleme, amely településkép és településtörténet szempontjából meghatározó, sajátos megjelenésénél, jellegzetességénél, várostörténeti, településképi vagy településszerkezeti értékénél fogva a település szempontjából kiemelkedő értékű,
23. védett telek: az a telek – valamint annak használati módja is –, amelyen a védett épület vagy védett építmény áll.
A helyi védelem és a helyi védelemben részesülő elemekre vonatkozó településképi követelmények
3. A helyi védelemhez kapcsolódó kötelezettségek
6. § (1) Az 1. mellékletben szereplő, helyi egyedi védettségű elemmel összefüggésben a tulajdonos köteles az építészeti örökség állapotát megóvni, az ingatlan-használat nem veszélyeztetheti az építészeti örökség fennmaradását.
(2) A helyi egyedi védettségű elemen vagy annak közvetlen környezetében építési tevékenységet végző személy köteles a helyi egyedi védettségű elemet megóvni, tevékenységével, területhasználatával azt nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból hátrányosan nem befolyásolhatja.
(3) A helyi területi védelem és a helyi egyedi védelem alá helyezés, a védelem megszüntetése az 1. melléklet megfelelő módosításával történhet.
(4) A helyi védelem alatt álló építészeti érték megőrzése érdekében, a helyi művi értéken bármilyen állagmegóvási, felújítási, építési munka végzésekor a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozódás lehetőleg megőrzendők.
(5) Helyi művi érték úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon.
(6) Az épület, építmény rendeltetési módjának megváltoztatásakor a homlokzati jellemzők – nyílászárók, nyílásrendek, nyílások elosztása és azok nagysága, a héjazat anyaga – csak olyan mértékben változhatnak, amelyek az új rendeltetési módhoz, valamint a helyi egyedi védettségű elem biztonságos használatához feltétlenül szükségesek.
(7) A védettség alatt álló építményhez tartozó földrészlet, annak jellegzetes növényzete, szobor, képzőművészeti alkotás, utcabútor és egyedi tájérték védelméről a tulajdonosnak, kezelőnek gondoskodnia kell.
(8) Felújítást, korszerűsítést megkezdeni és végezni, valamint a védett érték rendeltetését megváltoztatni csak településképi bejelentési eljárás alapján, az e rendeletben foglalt részletes előírások betartásával lehet.
(9) A helyi védett érték tulajdonosa kérheti az önkormányzat támogatását a felújítás, a helyreállítás és ezáltal az értékmegőrzés érdekében, a helyi értékvédelemmel kapcsolatos igazolható többletköltségének megtérítésére. A támogatás megítélésnek feltétele a rendeltetésszerű használat. A támogatás csak az e rendelet szerinti pályázat útján ítélhető meg.
4. A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűnésének szabályai, a helyi védelem fokozatai és a helyi védelem alá helyezett értékek nyilvántartása
7. § (1) Az 1. mellékletben felsorolt, a 8. § (1) bekezdés 1-2. pontjában foglaltak szerinti fokozatba besorolt egyedi helyi építészeti örökségi elemek helyi védelem alatt állnak.
(2) Építészeti érték helyi védelem alá helyezését vagy a helyi védelem megszüntetését a tulajdonos vagy a vagyonkezelő kezdeményezheti, továbbá a helyi védelem alá helyezés vagy annak megszüntetése hivatalból is megindítható.
(3) A helyi védelembe vétel a polgármesternek címzett kérelem benyújtásával, írásban kezdeményezhető.
(4) A kezdeményezésnek
1. helyi területi védelem esetén
a) az épületegyüttes, városrész vagy táji környezet megnevezését,
b) körülhatárolás esetén a védendő ingatlanok helyrajzi számát,
c) az érték rövid leírását, dokumentálását (irodalom, fotók),
d) a védetté nyilvánításra vagy a védelem megszüntetésére vonatkozó indoklást, képviselőjének megnevezését, elérhetőségét,
2. helyi egyedi védelem esetén
a) az érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,
b) pontos helymegjelölést (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, épületrész, épületelem, illetve telekrész),
c) az érték rövid leírását, dokumentálását (irodalom, fotók),
d) a védetté nyilvánításra vagy a védelem megszüntetésére vonatkozó indoklást, képviselőjének megnevezését, elérhetőségét,
e) a védetté nyilvánításra vagy a védelem megszüntetésére vonatkozó javaslat indoklását
tartalmaznia kell.
(5) A helyi védettség alá helyezés érdekében benyújtott kérelemhez egy példány papír alapú és egy példány elektronikus módon benyújtott értékvizsgálatot kell mellékelni.
(6) Az értékvizsgálat tartalmazza különösen
1. a helyrajzi szám vagy a földrajzi koordináták megjelölésével az érték helyét, több elemet magában foglaló terület esetén a terület lehatárolását ingatlan nyilvántartási térképen, továbbá az érték megnevezését és helyszínrajzát,
2. az érték jellemzőinek, eszmei értékeinek és jelentőségeinek összefoglaló ismertetését, különösen a korának, állapotának, továbbá amennyiben értelmezhető stílusának megjelölését,
3. épület vagy építmény esetén a történeti értéket képviselő elemének – különösen a homlokzatképzés és a díszítmények, a belső téralakítás és térelhatárolás, a beépített történeti berendezések – összefoglaló ismertetését,
4. a védelem indokolását, az érték jelentőségének megjelölését, ideértve különösen az eredetére, a történetére, a hozzá kapcsolható jelentősebb eseményre vonatkozó megjegyzést,
5. minden lényeges oldal állapotát megörökítő színes fotódokumentációt.
(7) Helyi védelem alá helyezés iránti kérelem hiánytalan benyújtása esetén képviselő-testület kilencven napon belül határozatot hoz, amelyben az értéket – a 8. § (1) bekezdés 1-2. pont szerinti valamely fokozatba történő egyidejű besorolással – helyi védelem alá helyezni rendeli, egyidejűleg az e rendelet módosítására irányuló eljárást megindítja, ellenkező esetben a kérelmet elutasítja.
(8) A helyi védelem megszüntetése írásban, a polgármesternek címzett kérelem benyújtásával kezdeményezhető. A kérelemnek tartalmaznia kell a védettség megszüntetésére javasolt érték beazonosíthatóságára vonatkozóan legalább
1. az érték megnevezését és az 1. melléklet szerinti sorszámát,
2. helyrajzi szám vagy földrajzi koordináták megjelölésével az érték helyét, több elemet magában foglaló terület esetén a terület lehatárolását ingatlan-nyilvántartási térképen,
3. a védettség megszüntetésének indokait,
4. az állapotrögzítő dokumentációt,
5. koncepciótervet a bontandó épület helyére tervezett épületről.
(9) Az állapotrögzítő dokumentáció része
1. az érintett elem helyszínrajza,
2. épület vagy építmény esetén a felmérési terv (minden szintről alaprajz, metszetek, homlokzatok, műszaki leírás),
3. természeti érték esetén annak állapotát bemutató leírás, felmérési terv,
4. fotódokumentáció,
5. amennyiben szükséges – épület, vagy építmény esetén tartószerkezeti tervezési területen jogosultsággal rendelkező, természeti érték esetén rendelkező okleveles táj- és kertépítészmérnök, kertészmérnök által készített – szakvélemény.
(10) A helyi védelem megszüntetésére irányuló kérelemhez egy példány papír alapú és egy példány elektronikus formátumú állapotrögzítő dokumentációt, valamint (8) bekezdés 5. pontja szerinti koncepciótervet kell mellékelni.
(11) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha a védetté nyilvánított helyi érték
1. megsemmisül,
2. életveszélyessé válik, és az eredeti állapotba történő visszaállítása aránytalanul magas költséggel járna, továbbá növény-egészségügyi szempontból visszafordíthatatlanul károsodik,
3. a védelem alapját képező érték helyreállíthatatlanul elveszett, vagy a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,
4. külön jogszabály által – különösen műemléki, természetvédelmi – védettséget kap.
(12) Helyi védelem megszüntetésére irányuló kérelem hiánytalan benyújtása esetén a képviselő-testület kilencven napon belül határozatot hoz, amelyben az értéket helyi védelem alá helyezett értékek közül törölni rendeli, egyidejűleg az e rendelet módosítására irányuló eljárást megindítja, ellenkező esetben a kérelmet elutasítja.
(13) Helyi védelem alatt álló építményt csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet elbontani.
(14) Hivatalból történő kezdeményezés esetén a helyi védelem alá helyezés vagy a helyi védettség megszüntetése iránti eljárás megindításáról a tárgyi érték tulajdonosát, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelőjét a jegyző tizenöt napon belül írásban értesíti. Az értesítettek az értesítés kézhezvételét követő harminc napon belül észrevételt tehetnek.
(15) A helyi védelem megállapításáról vagy megszüntetéséről az érintett ingatlan tulajdonosát, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelőjét, valamint az építésügyi hatóságot a jegyző a rendelet hatályba lépésétől számított tizenöt napon belül írásban értesíti.
(16) A helyi védelem alatt álló épület közterületi homlokzatán legfeljebb egy, a helyi védelem tényéről szóló tájékoztató tábla helyezhető el. A tábla méretét, megjelenését, tartalmát a települési főépítész javaslatára a polgármester állapítja meg, oly módon, hogy a település egészére vonatkozóan is egységes megjelenést biztosítson. A táblát az önkormányzat készítteti és helyezi el a tulajdonossal, a vagyonkezelővel egyeztetett módon és időpontban. A tulajdonos, vagyonkezelő köteles az elhelyezést tűrni.
8. § (1) A helyi védelem fokozatai:
1. a „HV-A” jelű védelem a teljes épület védelmét jelenti,
2. a „HV-B” jelű védelem az épület jellegének védelmét jelenti.
3. a helyi területi védelem a településszerkezet, telekstruktúra, utcavonal, utcakép, településkarakter védelmét, meghatározó épület környezetének védelmét szolgálja.
(2) A védetté nyilvánított helyi egyedi értékek listáját az 1. melléklet, a helyi területi védelem területi jelölését a 3. melléklet tartalmazza.
5. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartásának rendje
9. § (1) A helyi értékvédelemmel járó nyilvántartás vezetése a települési főépítész feladata.
(2) A nyilvántartás formája az 1. melléklet szerinti örökségvédelmi hatástanulmány települési értékleltára.
6. A helyi védelemhez kapcsolódó ösztönző rendszer és működtetése
10. § (1) A helyi védelemmel kapcsolatos szakmai segítséget és támogatást, ösztönző rendszert az önkormányzat a települési főépítész útján látja el, illetve működteti.
(2) A helyi védelemből eredő, a rendeltetésszerű használathoz szükséges mértéket meghaladó vagy a kötelezettség teljesítéséhez szükséges költségek megtérítése érdekében nyújtandó támogatás eszköze az önkormányzat éves költségvetésében külön erre elkülönített – pályázati eljárás keretében odaítélhető – támogatási célú előirányzat.
(3) A (2) bekezdés szerinti támogatás az összköltség 70 %-áig terjedő kamatmentes visszatérítendő támogatás vagy az összköltség 50 %-áig terjedő vissza nem térítendő költségvetési támogatás formájában nyújtható azzal, hogy egy pályázó a visszatérítendő és a vissza nem térítendő támogatásra együttesen is jogosult pályázni, amennyiben legalább az összköltség 30 %-át kitevő mértékű önerő viselését vállalja.
(4) A kamatmentes visszatérítendő önkormányzati támogatás visszatérítésének futamideje a támogatási szerződés megkötésétől számított öt év, a visszafizetés havi egyenlő mértékű részletekben történik. A futamidő öt évnél kevesebb is lehet, amennyiben a támogatott pályázatában ezt kifejezetten – a vállalt minimális futamidő megjelölésével – kéri és vállalja.
(5) A kedvezményezett és – ha az nem a kedvezményezett – az ingatlannal rendelkezni jogosult pályázatában és a 13. § (1) bekezdés szerinti megállapodásban nyilatkozik arról, hogy hozzájárul a támogatással megegyező mértékű követelést biztosító jelzálogjognak az önkormányzat javára történő ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez. A jelzálogjog kikötésére és bejegyeztetésére nincs szükség, ha a kedvezményezett kizárólag vissza nem térítendő támogatásban részesült.
(6) A pályázaton csak a formailag és tartalmilag megfelelő pályázatok kaphatnak támogatást. A pályázatokat a következő szempontrendszer szerint kell értékelni:
1. a helyi egyedi védettségű elem védettségének fokozata,
2. a helyi egyedi védettségű elem városszerkezetben elfoglalt helyzete,
3. visszatérítendő, valamint a visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatás együttes igénylése,
4. a helyi egyedi védettségű elem teljes körű felújítása.
(7) Eredménytelen pályázatok miatt vagy egyéb okból a pályázati célra elkülönített költségvetési előirányzatból fel nem használt rész önkormányzati tulajdonú, helyi védelemben részesülő épület helyrehozatalára vagy a következő évi pályázati előirányzat növelésére fordítható.
11. § (1) A 10. § (2) bekezdés szerinti pályázatot a polgármester írja ki legkésőbb a tárgyév május 31. napjáig.
(2) A támogatás iránt a „HV-A” vagy „HV-B” jelű helyi védelem alatt álló ingatlan tulajdonosa vagy az ingatlan használatára jogosult nyújthat be pályázatot. A pályázónak rendelkeznie kell a pályázatban részt nem vevő, de az ingatlannal rendelkezni jogosultak – a pályázat benyújtásához, az építési munkálatokhoz, valamint szükséges esetben a jelzálogjog bejegyzéshez való – hozzájáruló nyilatkozataival.
(3) Nem igényelhető támogatás a pályázat benyújtása előtt megkezdett felújítási munkálatokra, ide nem értve az e rendelet hatálya alá tartozó társasházak esetében a városképileg egységes homlokzatkialakítás céljából megkezdett, de be nem fejezett kivitelezést.
(4) A támogatás összege a polgármesteri döntést követő naptári év december 31. napjáig használható fel, az elvégzett munkákat és felhasznált anyagokat, termékeket igazoló számlák és fotódokumentáció alapján, utófinanszírozással.
(5) Ugyanazon pályázó ugyanazon helyi egyedi védettségű elem ugyanarra az építési munkanemre tíz éven belül egyszer kaphat támogatást.
(6) Támogatás adható az e rendelet hatálya alá tartozó épület – a rendeltetésszerű használatához szükséges fenntartás mértékét meghaladó – az értékmegőrzésre irányuló, felújítási munkálatok költségeinek kiegészítéséhez, ezen belül
1. a tetőszerkezetek, a tetőhéjazat, a kémények felújításához, vagy, ha szerkezeti állapotuk ezt indokolja, cseréjéhez,
2. az épület – legalább közterületre néző – teljes homlokzatára kiterjedő felületek, tagozatok felújításához, helyreállításához, festéséhez,
3. az épület homlokzati nyílászáróinak, kapuzatának felújításához, cseréjéhez,
4. a közterületi homlokzaton meglévő épületgépészeti szerkezetek, szerelvények onnan történő áthelyezéséhez,
5. utólagos vízszigetelési munkálatokhoz,
6. közterületre néző homlokzaton közvilágítás célját is szolgáló világítótestek elhelyezéséhez, cseréjéhez.
(7) Állékonysági problémával rendelkező épület felújításához támogatás csak akkor nyújtható, amennyiben az állékonysági problémát elhárító munkálatok a pályázat keretében támogatott munkákkal egyidejűleg elkészülnek.
(8) A támogatás keretében elszámolható a pályázat benyújtásához szükséges építészeti-műszaki dokumentáció, szakértői vélemény költsége, de nem számolható el a pályázat elkészítéséhez és benyújtásához kapcsolódó más ráfordítás, ide értve különösen a tulajdoni lap másolat beszerzésének költségét, a pályázat sokszorosításának költségeit, a postaköltséget, az utazási költséget.
12. § (1) A benyújtandó pályázatnak tartalmaznia kell
1. a 2. melléklet szerinti hiánytalanul kitöltött pályázati adatlapot,
2. az érintett ingatlan harminc napnál nem régebbi tulajdoni lap másolatát,
3. harminc napnál nem régebbi igazolást arról, hogy a pályázónak nincs helyi adót érintően adótartozása,
4. a 11. § (2) bekezdésben meghatározott hozzájáruló nyilatkozatokat,
5. az építészeti-műszaki dokumentáció, a jogerős építési engedély másolatának egy példányát, ha a felújítás építési engedélyköteles,
6. határozatot a bejelentés tudomásul vételéről,
7. a felújítandó helyi egyedi védettségű elem állapotát bemutató színes fotódokumentációt,
8. a felújítási munkálatokhoz tartozó költségvetést vagy a munka teljes elvégzésére vonatkozó kivitelezői árajánlatot,
9. nyilatkozatot arról, hogy a pályázó rendelkezik a 10. § (3) bekezdése szerint meghatározott önerővel; együttes pályázók esetén az önerő vállalt százalékos megosztását is be kell mutatni.
(2) Amennyiben a pályázat az (1) bekezdésben felsorolt dokumentumok valamelyikét nem, vagy hiányosan tartalmazza, úgy a polgármester a pályázat beadási határidő lejártát követő tizenöt napon belül a pályázót tizenöt napos határidő tűzésével, egyszeri alkalommal hiánypótlásra szólítja fel. Amennyiben a pályázó a hiánypótlási határidőt elmulasztja, vagy a hiánypótlási felhívásban foglaltakat nem vagy hiányosan teljesíti, a polgármester a pályázati eljárásból további érdemi vizsgálat nélkül kizárja és erről a pályázót írásban értesíti.
(3) Az elbírálásra alkalmas pályázatokat a pályázatok beadási határidejét követő harminc napon belül a (4) bekezdésben megjelölt háromtagú munkacsoport véleményezi és véleményével együtt döntésre továbbítja a polgármesternek. A polgármester a benyújtott pályázatokról legkésőbb a tárgyév október 31. napjáig dönt.
(4) A (3) bekezdésben megjelölt véleményező munkacsoport tagjai: a települési főépítész, a Bajai Polgármesteri Hivatal Pénzügyi és Költségvetési Irodájának irodavezetője, valamint a Türr István Múzeum igazgatója.
(5) A munkacsoport üléséről jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza valamennyi érvényes pályázat – különös tekintettel a 10. § (6) bekezdésben megjelölt szempontrendszer szerinti – értékelését és az elbírálás során tett további észrevételeket.
13. § (1) A támogatás kifizetésének módjáról, a támogatás felhasználásáról és a vállalt teljesítés garanciális feltételeiről a polgármester és kedvezményezett támogatási szerződést kötnek. A szerződés megkötése a támogatás igénybevételének feltétele.
(2) A támogatás egésze a kedvezményezett részére – több, együttesen pályázó a pályázatban vállalt önerő százalékos bontása szerint – a támogatott munka elvégzése után fizethető ki. A támogatott munka elvégzése után a kedvezményezett köteles a munka elvégzéséről az elszámolást benyújtani, amelyhez a (3) bekezdés szerinti igazolást is csatolni kell.
(3) A támogatás pályázat szerinti felhasználását a tervezett munka terv szerinti és megfelelő minőségben történt elvégzését a munka befejezését követően a polgármester által – az (1) bekezdésben meghatározott szerződésben – kijelölt szakember igazolja, aki az építési munka végzésének ideje alatt jogosult azt ellenőrizni és az építési naplóban vagy jegyzőkönyvben észrevételeit megtenni.
(4) Amennyiben a támogatott munka a szerződésben meghatározott határideig nem, vagy nem elfogadható minőségben valósul meg, a kedvezményezett a felvett teljes összeget köteles a mulasztás polgármester általi megállapítását követő harminc napon belül a támogatás felvételének időpontjától a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben meghatározottak szerint számított késedelmi kamattal növelve az önkormányzat részére, a polgármester által megjelölt számlaszámra visszafizetni.
(5) Az önkormányzat a bejegyzett jelzálogjogát mindaddig fenntartja, míg a kedvezményezett a (2) bekezdés szerint nem teljesít, vagy a (4) bekezdés szerint folyamatosan számított visszafizetést halasztja.
7. A helyi védelemben részesülő elemekre vonatkozó egyedi építészeti településképi követelmények
14. § (1) A helyi egyedi védettségű elemek korszerűsíthetők, felújíthatók, funkciójuk megváltozhat, azonban a védett értékeik nem veszélyeztethetők, nem csökkenhetnek, megőrzésüket biztosítani kell.
(2) A helyi egyedi védettségű elem egésze nem bontható, részlegesen akkor bontható vagy akkor alakítható át, ha a bontani vagy átalakítani kívánt elem vagy elemrész egy bizonyos hányada védett értéket nem hordoz.
(3) A helyi egyedi védettségű elem esetében a felújítás, bővítés, átalakítás telkén, új épület létesítése esetén nem alkalmazható műanyag nyílászáró, fém vagy műanyag utcai garázskapu, hullámpala vagy bitumenes zsindely tetőfedés, fém trapézlemez, egyéb hullámlemez, cserepeslemez, valamint látszó mészhomok tégla.
(4)7 A helyi egyedi védettségű elem közterületi homlokzatán megújuló energia hasznosítását szolgáló berendezés nem helyezhető el. Megújuló energia hasznosítását szolgáló berendezés a közterületre merőleges tetősík esetén a telek közterületi határvonalával párhuzamos homlokzat vonalától számított 6,0 m-en belül, a tetőhéjazat színéhez illeszkedő napelemes tetőcserép kivételével nem helyezhető el.
(5) A helyi védelem alatt álló épület telkén a zöldfelületek minőségi kialakítása az építészeti érték megjelenéséhez hozzátartozó településképi elem. Az épület körüli burkolt felületeket, a kertként nem használt felületeket zöldfelületként kell kialakítani és karbantartani. A telken a cserjék és a fák fajtájának és helyének megválasztásakor a helyi klimatikus és táji adottságokon túl az építészeti érték telken való elhelyezéséhez is illeszkedni, alkalmazkodni kell.
(6) A helyi védelem alatt álló épületen közterületről látható módon, épületen kívüli fém kémény nem létesíthető.
(7)8 A helyi védelem alatt álló épület közterületre néző homlokzatára parabola antenna, klímaberendezés vagy belülről megvilágított cégér, cég- és üzletjelzés vagy egyéb felirat nem helyezhető el.
(8) A helyi védelem alatt álló épület kizárólag a helyi védelem megszűnése esetén bontható teljes egészében.
15. § (1) A „HV-A” jelű, helyi egyedi védettségű elem
1. helyreállítása, átalakítása, felújítása és bővítése során hagyományos anyaghasználat alkalmazandó, valamint
a) az épület jellegzetes tömegét, tömegkapcsolatait eredeti formában és arányban fenn kell tartani,
b) bővítés esetén az új épülettömeg aránya, formája és anyaghasználata illeszkedjen a védett épülethez,
c)9 az épületnek a közterületről látható homlokzatát – különösen a homlokzat felületképzését, a tetőfedést, a homlokzat díszítő elemeit, a nyílászárók keretezését, azok jellegzetes szerkezetét, az ablakok osztását, a lábazatot, a lábazati párkányt – meg kell tartani, vagy szükség esetén az eredeti állapotnak megfelelően vissza kell állítani, vagy, különösen indokolt esetben, amennyiben az eredeti állapotnak megfelelő anyaghasználat műszaki okokból nem lehetséges, akkor a védettséghez leginkább illeszkedő anyagok és színek alkalmazandók,
d) az alaprajzi elrendezést – különösen a fő tartószerkezetek, a főfalak, a belső elrendezés elemeit –, valamint a meghatározó építészeti részleteket és szerkezeteket meg kell őrizni,
2. a párkánymagasság és a tetőgerinc magasságának megtartása mellett bővíthető, a védett épülettömeg karakteréhez illeszkedő módon,
3. tetőtér beépítése során a közterületre néző homlokzaton a meglévő vagy az eredeti állapot szerint helyreállított felépítményeket kell bevilágításra használni, vagy erre a tetősíkban lévő ablakok alkalmazandók,
4. jellegéhez szorosan hozzátartozó építmények – különösen a kerítés, a kapu, a szegletkő, a rács – lehetőség szerint eredeti állapotban megőrzendők,
5. nyitott tornáca megtartandó, sem tömören, sem nyílászáróval nem beépíthető,
6. esetében a kerti építménynek a telken álló helyi védelem alatt álló épület, épületek építészeti megjelenéséhez, anyaghasználatához és színéhez illeszkedőnek kell lennie.
(2) Az (1) bekezdés 1. pont szerinti hagyományos anyaghasználatnak számít különösen a fa-, vagy a téglakerítés, a fa kapuzat, a meszelt-vakolt fal, a műkő- vagy terméskő lábazat, a szilikát festékek, a fém kiegészítők és a hódfarkú cserép alkalmazása.
16. § A „HV-B” jelű helyi egyedi védettségű elem
1. átalakítása során a meghatározó közterületi homlokzatot meg kell tartani, azon változtatni csak a telek gépjárművel történő megközelítésének biztosítása okán lehet,
2. bővítése nem érintheti a közterület felőli homlokzatot, kivéve, ha a bővítés a védett érték sérelme nélkül megvalósítható,
3. esetében a tetőtér beépítés során a közterületre néző homlokzaton a meglévő vagy az eredeti állapot szerint helyreállított felépítményeket kell bevilágításra használni, vagy tetősíkban lévő ablakok alkalmazandók,
4. felújítása, bővítése, átalakítása esetén hagyományos anyaghasználat alkalmazandó a 15. § (2) bekezdésben foglaltak szerint.
A településképi szempontból meghatározó területek és az azokra vonatkozó területi és egyedi építészeti településképi követelmények
8. A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján településképi szempontból meghatározó területek
17. § A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását – amelynek részét képezi a helyi területi védelem területe is – a 3. melléklet tartalmazza.
9. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti településképi követelmények
18. § (1) A településképi szempontból meghatározó területeken
1. az épületek telepítését az építési helyen belül az utcaképbe, tájba illeszkedően kell megválasztani,
2. az illeszkedés vizsgálata során elsősorban a három-három szomszédos, és mindezekkel szemben lévő ingatlanokat kell vizsgálni, a megjelölt környezetben található helyi védett egyedi értékhez különösen kell illeszkedni,
3. ha az építéssel szomszédos három-három telek valamelyikén lapostetős épület van, vagy a meglévő lapostetős épület átalakítása tervezett, ott az épület tömegalakítását olyan módon kell végezni, hogy a meglévő utcakép egységesebbé váljon.
(2) Amennyiben az egyes területekre vonatkozóan eltérő követelmény nincs előírva, településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó általános egyedi építészeti követelmények a következőek:
1. az épületek tömegformálását a településképi, táji adottságok figyelembevételével kell kialakítani, az épületek bonyolult tömegalakítása kerülendő,
2. azokon a területeken, ahol
a) az övezeti kód első számjele „0”, a telek beépítési módját a (3) bekezdésben megjelölt szempontokat betartva kell meghatározni,
b) az övezeti kód első számjele „2”, az ingatlanon telepítendő épületek határolófalának vetületi hossza az utcai telekhatártól mérve nem lehet 35,0 m-nél nagyobb,
3. a területen követelmény az épületenkénti egységes, összehangolt megjelenés biztosítása, ide értve különösen a nyílászárók kialakítását és a homlokzatszínezést,
4. a magastetős épület
a) utcai főtömege vízszintes vetületi tetőfelülete 15 %-ának,
b) főtömegéből kiálló épületrészek, tetőfelépítmények, udvari épületszárnyak, továbbá a melléképítmények
c) homlokzatán a szabálytalan utcavonalon párkányként végigfutó tető
tetőhajlásszöge az egyes területekre meghatározott tetőhajlásszögtől eltérhet,
5. magastetős épületek fedésére az agyagcserép, a betoncserép, a sík fémlemez, valamint az üveg a megengedett,
6. a kék, a piros, a zöld vagy más élénk, a környezettől elütő színű tetőfedő anyag alkalmazása nem megengedett,
7. homlokzatkialakításnál a környezetbe nem illeszkedő anyagok, a bonyolult homlokzat és színváltások alkalmazása, erős tónusú, hivalkodó, a környezettől elütő színek alkalmazása nem megengedett,
8.10 az épület homlokzatán a cégjelzés, az építés évét megjelölő szövegen kívül festéssel egyéb felirat, ábra, kép nem helyezhető el,
9.11 megújuló energia hasznosítását szolgáló berendezést magastetős épületen
a) a tető síkjában, a tetősíkkal megegyező dőlésszögben kell elhelyezni úgy, hogy a berendezés tartószerkezete a napelem, napkollektor felülete alól nem lóghat ki,
b) a közterületről látható tetőfelületen, tetőfelületenként csak egy összefüggő felületen helyezhető el, a napelemek, napkollektorok lehatárolása (kontúrja) téglalap alakú lehet, ezen felül egy tetőfelületen kizárólag egyirányú – vagy csak álló vagy csak fekvő – elemek helyezhetők el,
10. megújuló energia hasznosítását szolgáló berendezést földön vagy terepszinten a természetes terepadottságokhoz igazítottan kell elhelyezni, a berendezés tereptől elemelkedő legmagasabb pontja az övezetben előírt kerítés magasságát nem haladhatja meg, vagy amennyiben az övezetben a kerítés magassága nem szabályozott, a berendezés legmagasabb pontja a 2,0 m-t nem haladhatja meg és azt az utca felől takartan kell kialakítani,
11.12 megújuló energia hasznosítását szolgáló berendezést a tetőfelület kivételével, továbbá elektromos és egyéb gépészeti berendezéseket kerítésen, előkertben a közterületről vagy közhasználatú területről láthatóan homlokzaton elhelyezni nem lehet,
12.13 lapostetős épületen megújuló energia hasznosítását szolgáló berendezést, elektromos és egyéb gépészeti berendezéseket a közterületről történő rálátás esetén nem zavaró módon, vagy közterületről legkevésbé rálátást engedő tetőrészen kell elhelyezni,
13.14 azokon a területeken ahol az övezeti kód harmadik számjegye „0”, az építmény HÉSZ-ben előírt „Em” épületmagasságának megengedett értékeit a meglévő állapotnak a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése szerinti figyelembe vételével, az adott terület-felhasználási kategória által igényelt technológiai követelményekhez igazodóan kell meghatározni oly módon, hogy
a) a telektömbben lévő, művi értékvédelem alatt álló épület érvényesülését az utca- és városképben ne zavarja,
b) nem értelmezhető utcakép esetén – különösen a szomszédos beépítés hiánya, vagy telepszerű meglévő beépítési jelleg esetén – a városkép és a tájkép védelmének általános szempontjai érvényesítendők,
14. a városközpont területén és a helyi területi védelem területén, városi zárt lakóterület, kertvárosias lakóterület esetében a közterületre néző, a közterülethatártól 5,0 m-en belül lévő homlokzaton
a) közbenső telek esetén legfeljebb kettő,
b) saroktelek esetén homlokzatonként legfeljebb kettő-kettő
gépjármű-közlekedésre alkalmas homlokzati nyílás létesíthető,
15. a gépjármű-közlekedésre alkalmas homlokzati nyílás együttes szélességi mérete
a) közterülettel közvetlenül határos vagy attól legfeljebb 0,6 m-re eső homlokzat esetén az épület utcai homlokzati szélességének egyharmad részét,
b) előkertes beépítés esetén az épület utcai homlokzati szélességének a felét
nem haladhatja meg,
16. a közterületi telekhatáron vagy telken 1,0 m-en belül álló épülethomlokzaton a járdaszint fölötti 3,0 m-en belül új füstcső- vagy légkivezetés nem helyezhető el,
17. a 16. pontban foglaltakra tekintettel a közterületi telekhatáron vagy telken a telekhatártól 1,0 m-en belül álló épülethomlokzaton parapet vagy homlokzati falon – a járdaszinttől számított 3,0 m fölött – csak olyan füstcső- vagy légkivezetés létesíthető, amely az épület építészeti megjelenéséhez igazodik,
18. a kettő rendeltetési egységnél többet tartalmazó épület tervezésénél a klímaberendezés helyét meg kell tervezni,
19. az épületek tetőkialakítását, tetőgerinc állását a kialakult állapothoz és az utcaképhez illeszkedően kell kialakítani, továbbá a meglévő és új kialakítású tetőtérben – az egy rendeltetési egységbe tartozó tetőtér kivételével – kizárólag egy hasznos szint alakítható ki, felette csak üres padlástér lehet,
20. cserje, sövény a szomszédos telekhatártól 0,6 m-nél, fa minimum 1,5 m-nél közelebb nem ültethető.
(3) A (2) bekezdés 2. pont a) alpontban megjelölt telek beépítési módját a következő szempontokat betartva kell meghatározni:
1. az az adott telek környezetében, az utcában kialakult beépítési módot vegye figyelembe,
2. az adott telken vagy a telekhatáron meglévő tűzfal lehetőleg takarandó,
3. a telken meglévő értékes fa lehetőleg megtartandó,
4. a második és további épület elhelyezése a telken kialakult és a szomszédos telkeken csatlakozó beépítési viszonyokat vegye figyelembe.
19. § (1) A városközpont területén és helyi területi védelem területén
1. az épületek, építmények kialakításának, a HÉSZ előírásainak keretein belül a meglévő, kialakult környezethez, a védett terület értékéhez, az utcaképhez, karakterben illeszkedőnek kell lennie,
2. országos vagy helyi védelem alatt álló épületet tartalmazó ingatlanon további épület vagy építményt a védett érték telepítéséhez illeszkedően, annak elsődlegességét tiszteletben tartóan kell elhelyezni,
3. az előkertben – a közműellátáshoz szükséges térszín alatti építmények kivételével – építményt az épület megjelenését befolyásoló műtárgy elhelyezése nélkül kell kialakítani,
(2) A városközpont területén és helyi területi védelem területén
1. az épületek 30-45º közötti hajlású magastetővel helyezhetők el, egyéb tetőhajlásszög elsősorban nagyobb terek – különösen aula, közösségi tér, tornaterem, piaccsarnok – lefedésére létesíthető ott, ahol azt a környezeti adottságok lehetővé teszik,
2. a 7. mellékletben megjelölt, történelmi városmag kiemelt területén a közterület irányából feltáruló látvány megőrzése érdekében az e rendelet hatályba lépésekor az 1. mellékletben megjelölt védett épület helyi egyedi védelmének későbbi megszűnése esetén
a) a bontandó épület utcai főtömegével azonos tömegű utcai főépület építhető,
b) a 4, 16, 10, 51, 133, 137, 144, 148, 151, 155, 156/1, 430, 431, 432, 456, 477/2, 457, 473, 480, 481, 491, 492, 493, 494, 495, 496, 505, 517, 518, 530/1, 531, 544, 551, 552, 594/1, 595/1, 608/1, 624/1, 625/1, 629, 803/1, 832, 833, 851, 855, 858, 865, 866, 868, 874, 875, 881, 883, 891/1, 892, 899, 927 és 929 hrsz-ú ingatlanok tekintetében az épület bontása esetén az új épület utcai homlokzata kizárólag az e rendelet hatályba lépésekor védett épület építészeti megjelenésével azonos módon alakítható ki,
3. az épülethomlokzat kialakításánál pasztellszínek alkalmazhatók,
4. az épületek közterületről látható tetőfelületein a tetőfelépítmények, tetőfelületbe süllyesztett loggiák és álló tetőablakok által elfoglalt felületi hossz a tető hosszának egynegyedét érheti el,
5.15 megújuló energia hasznosítását szolgáló berendezés
a) a közterületi homlokzaton nem helyezhető el, kivétel ez alól az a tetőfelület, amely az épülethez közvetlenül kapcsolódó közterületről nem látható,
b) a közterületre merőleges tetősík esetén a telek közterületi határvonalával párhuzamos homlokzat vonalától számított 6,0 m-en belül, a tetőbe integrált napelem kivételével nem helyezhető el, kivétel ez alól, ha közterületről nem látható, vagy a tető geometriája másképp nem teszi azt lehetővé,
6.16 az 5. pont a)-b) alpontjában meghatározott napelem lehetőség szerint a héjazat színéhez illeszkedő kell, hogy legyen,
7.17 a közterületi homlokzaton parabolaantenna, klímaberendezés nem helyezhető el,
8.18 közterületről látszó homlokzaton napernyő kizárólag natúr bézs színű lehet, amelynek a legfeljebb 0,3 m nagyságú függőlegesen lelógó része tartalmazhatja az üzlet vagy más rendeltetési egység cégjelzését vagy logóját, az árnyékoló szerkezet egyéb grafikát vagy feliratot nem tartalmazhat,
9. előkert nélküli beépítés közterülettel határos oldalán létesített tömör kerítés térszín feletti részét tömören rakott, látszó kisméretű téglából, kőből vagy fából lehet készíteni, vagy vakolt felülettel lehet kialakítani,
10. a kerti építmény kialakítása a telken álló épület vagy épületek építészeti megjelenéséhez, anyaghasználatához és színéhez illeszkedő lehet.
(3)19 A (2) bekezdés 5. pont a)-b) alpontja szerinti esetben, amennyiben az épülethez több közterület is közvetlenül kapcsolódik, az ott foglalt követelmények teljesülését valamennyi közvetlenül kapcsolódó közterület tekintetében vizsgálni kell.
20. § (1) Tömbtelkes, úszótelkes társasházi lakóterületen
1. a többlakásos lakóépületek homlokzatát érintő építési beavatkozás – ide értve a homlokzat festését is – csak az épület egységes megjelenését eredményező megoldás lehet,
2.20 az épületek és járműtárolók homlokzatkialakításánál, a környezetbe nem illeszkedő anyagok, a bonyolult homlokzat és színváltások alkalmazása, erős tónusú, hivalkodó, a környezettől elütő színek alkalmazása nem megengedett, továbbá az épületek homlokzatán cégjelzést, építés évét megjelölő szövegen kívül festéssel egyéb felirat, ábra, kép nem helyezhető el,
3. az erkélyek nyílászáróval nem beépíthetők,
4. szükség esetén áttört kerítéssel vagy sövénykerítéssel lehet körbekeríteni az épületek közötti zöldfelületen elhelyezett, védelmet igénylő létesítményt (különösen játszótér, sportpálya, kutyafuttató), egyéb esetben kerítés nem létesíthető,
5. a járműtároló a fő rendeltetést tartalmazó épület kialakításával, anyaghasználatával összhangban alakítható ki.
21. § (1) Sorházas lakóterületen
1. a sorházas lakóépületek homlokzatát érintő építési beavatkozás – ide értve a homlokzat festését is – során csak az épület egységes megjelenését eredményező megoldás alkalmazható,
2. az erkélyek nyílászáróval nem beépíthetők,
3. magastető kizárólag a négyszintes vagy annál alacsonyabb lapostetős épületen alakítható ki egyszerű tetőformával, és ez esetben a tetőfedés anyaga kizárólag cserép lehet,
4. áttört, vagy sövénykerítés létesíthető,
5. a telken, közterületről látható módon elhelyezett melléképítményeket, járműtárolókat a fő rendeltetést tartalmazó épület kialakításával, anyaghasználatával összhangban lehet kialakítani.
22. § (1) Városi zárt lakóterületen
1. az épület telepítését az építési helyen belül az utcaképbe illeszkedően kell megválasztani, amennyiben az előkert mérete az utcaképben egyértelműen meghatározható jellemző és annak mérete az utcakép kialakításában meghatározó; az épületet erre az építési határvonalra kell telepíteni,
2. közterületről látható járműtárolót új építés esetén a fő rendeltetést tartalmazó épületben vagy azonos építészeti megjelenéssel kell kialakítani,
3. a kiegészítő rendeltetést tartalmazó épület, építmény magasságát a fő rendeltetést tartalmazó épület magasságát meg nem haladóan kell megválasztani, és azt a meglévő épülettel építészeti összhangban kell kialakítani,
4. előkert nélküli beépítés közterülettel határos oldalán, az épület megjelenésével összhangban kialakított, 2,5 m magasságot meg nem haladó méretű kerítést kell létesíteni,
(2) Városi zárt lakóterületen
1. az épület tömegformálását a településképi, táji adottságok figyelembevételével kell kialakítani, az épület bonyolult tömegalakítása nem megengedett,
2. könnyűszerkezetes épület a HÉSZ-ben meghatározott falusias lakóövezet (Lf) kivételével nem létesíthető,
3. a 2. pont szerinti épület közterületről látható megjelenését az illeszkedésnek megfelelően kell kialakítani,
4. épület 25-45º közötti hajlású magastetővel helyezhető el, lapostetős épület ott helyezhető el, ahol a környezeti adottságok ezt lehetővé teszik,
5. az épületek közterületről látható tetőfelületein a tetőfelépítmények, tetőfelületbe süllyesztett loggiák és álló tetőablakok által elfoglalt felületi hossz a tető hosszának legfeljebb egynegyede lehet,
6. új építés, vagy új tető létesítése esetén az új tető gerincvonala kizárólag a vele közvetlenül szomszédos tetővonalakhoz igazodóan alakítható ki,
7. a telken a cserjék és a fák fajtájának és helyének megválasztására a helyi klimatikus és táji adottságokon túl az építészeti érték telken való elhelyezéséhez is illeszkedő módon kerülhet sor,
8. a megújuló energia hasznosítását szolgáló berendezést az ingatlanon álló épület közterületi megjelenéséhez igazodóan kell elhelyezni, továbbá ilyen berendezést kerítésen elhelyezni nem lehet,
9.21 a közterületi homlokzaton parabolaantenna, klímaberendezés nem helyezhető el,
10. tömör kerítés létesítése esetén a kerítés a környezetbe illeszkedő lehet, anyagaként kizárólag tégla, kő, fa, fém, kiselemes beton falazóelem alkalmazható, továbbá vakolt felületű lehet,
11. közterületről látható kerti építmény a telken álló épület, épületek építészeti megjelenéséhez, anyaghasználatához, színéhez illeszkedően alakítható ki.
23. § (1) Kertvárosias lakóterületen
1. az épület telepítését az építési helyen belül az utcaképbe illeszkedően kell megválasztani, amennyiben az előkert mérete az utcaképben egyértelműen meghatározható jellemző és annak mérete az utcakép kialakításában meghatározó, az épületet erre az építési határvonalra kell telepíteni,
2. a kiegészítő rendeltetést tartalmazó épület, építmény magasságát a fő rendeltetést tartalmazó épület magasságát meg nem haladóan kell kialakítani,
(2) Kertvárosias lakóterületen
1. az épület a környezetbe illeszkedő hajlású magastetővel helyezhető el, lapostetős épület ott helyezhető el, ahol azt a környezeti adottságok ezt lehetővé teszik,
2. az épületen a tetőfelépítmények, álló tetőablakok által elfoglalt felületi hossza a tető hosszának legfeljebb egyharmada lehet,
3. a megújuló energia hasznosítását szolgáló berendezést az ingatlanon álló épület közterületi megjelenéséhez igazodóan kell elhelyezni, továbbá ilyen berendezést kerítésen, előkertben közterületről látszó módon elhelyezni nem lehet,
4. épített kerítés anyaga a környezetébe illeszkedő áttört lehet. Fonott és táblás drótkerítésen, sövénykerítésen kívül a kerítés anyagaként kizárólag tégla, kő, fa, fém, kiselemes beton falazóelem alkalmazható, továbbá vakolt felület alakítható ki,
5. a közterületről látszó kerti építmény a telken álló épület, épületek építészeti megjelenéséhez, anyaghasználatához, színéhez illeszkedőnek alakítható ki.
24. § Intézményterületen
1. épület 30-45º közötti hajlású magastetővel helyezhető el, egyéb tetőhajlásszögű épület elsősorban nagyobb terek lefedésére, vagy ott létesíthető, ahol a környezeti adottságok ezt lehetővé teszik,
2. a megújuló energia hasznosítását szolgáló berendezés az ingatlanon álló épület közterületi megjelenéséhez igazodóan helyezhető el, továbbá ilyen berendezés közterületi homlokzaton, kerítésen, előkertben nem helyezhető el.
25. § Zöldfelületi intézményterületen a megújuló energia hasznosítását szolgáló berendezést az ingatlanon álló épület közterületi megjelenéséhez igazodóan kell elhelyezni, ilyen berendezés közterületi homlokzaton nem helyezhető el.
26. § (1) Hétvégiházas üdülőterületen az épület telepítését az építési helyen belül az utcaképbe illeszkedően kell megválasztani, amennyiben az előkert mérete az utcaképben egyértelműen meghatározható jellemző és annak mérete az utcakép kialakításában meghatározó, az épületet erre az építési határvonalra kell telepíteni.
(2) Hétvégiházas üdülőterületen
1. az épület a környezetbe illeszkedő hajlású magastetővel helyezhető el, lapostetős épület létesíthető, amennyiben a környezeti adottságok azt lehetővé teszik,
2. amennyiben a két szomszédos épület magastetős kialakítású, az új épület kizárólag magastetős kialakítású lehet,
3. az épületen a tetőfelépítmények, álló tetőablakok által elfoglalt felületi hossza a tető hosszának legfeljebb egyharmada lehet,
4. a megújuló energia hasznosítását szolgáló berendezés az ingatlanon álló épület közterületi megjelenéséhez igazodóan helyezhető el, továbbá ilyen berendezés a földön vagy terepszinten nem helyezhető el,
5. a közterületi oldalon vagy szomszédos telekhatárok között létesített, épített kerítés kizárólag áttört lehet,
6. a kerti építmény kialakítása a telken álló épület, épületek építészeti megjelenéséhez, anyaghasználatához, színéhez illeszkedő lehet, kerti építményből telkenként legfeljebb egy helyezhető el.
27. § (1) Vízpartokon, szigeteken
1. ha az előkert mérete az utcaképben egyértelműen meghatározható jellemző és annak mérete az utcakép kialakításában meghatározó, az épületet erre az építési határvonalra kell telepíteni.
(2) Vízpartokon, szigeteken
1. az épületen a tetőfelépítmények, álló tetőablakok által elfoglalt felületi hossza a tető hosszának legfeljebb egyharmada lehet,
2. a megújuló energia hasznosítását szolgáló berendezés az ingatlanon álló épület közterületi megjelenéséhez igazodóan helyezhető el, továbbá ilyen berendezés a földön vagy terepszinten nem helyezhető el.
3. az épített kerítés anyaga a környezetbe illeszkedő, kizárólag áttört lehet,
4. a kerti építmény kialakítása a telken álló épület, épületek építészeti megjelenéséhez, anyaghasználatához és színéhez igazodó lehet.
28. §22 A lakóterületek környezetében fekvő gazdasági területen
1. az épület a környezetébe illeszkedő hajlású tetővel helyezhető el, lapostetős épület építhető,
2. magastetős épület fedésére megengedett anyag az agyagcserép, a betoncserép, a sík fémlemez, a trapézlemez, a sinuslemez, a szendvicspanel és az üveg,
3. a 14,0 m szélességet meghaladó épületet lefedő 14º feletti hajlású magastető egyben nem alakítható ki, a tetőfelület és a tömeg osztása megvalósítandó,
4. az épület színhasználatában a cégjelzésen kívül legfeljebb három szín használható, beleértve a homlokzat és tető színét is,
5. ha a gazdasági terület valamely telekhatára lakóterülettel határos, vagy ha a közterület szemközti oldalán lakóterület van, továbbá amennyiben a közterület szemközti oldala lakóterületre kijelölt, az adott elő-, oldal- vagy hátsókert a telekhatár mentén teljes hosszában létesített, legalább 1,5 m magas cserjesor telepítésével alakítandó ki,
6. az épített kerítés anyaga a környezetbe illeszkedő lehet,
7. fonott és táblás drótkerítésen, sövénykerítésen kívül a kerítés anyagaként kizárólag tégla, kő, fa, fém, kiselemes beton falazóelem alkalmazható, továbbá vakolt felületű lehet.
29. § (1) Gazdasági környezetben fekvő gazdasági területen
1. az épület a környezetébe illeszkedő hajlású tetővel helyezhető el, lapostetős épület építhető,
2. a 20,0 m szélességet meghaladó épületet lefedő 14º feletti hajlású magastető egyben nem alakítható ki,
3.23 az épület színhasználatában – a cégjelzésen kívül – legfeljebb három szín használható, beleértve a homlokzat és tető színét is,
4. a megújuló energia hasznosítását szolgáló berendezés földön vagy a terepszinten a természetes terepadottságokhoz igazítottan helyezhető el, az ilyen berendezés tereptől elemelkedő legmagasabb pontja a 2,5 m magasságot nem haladhatja meg,
5. az épített kerítés anyaga a környezetbe illeszkedő lehet,
6. fonott és táblás drótkerítésen, sövénykerítésen kívül a kerítés anyagaként kizárólag tégla, kő, fa, fém, kiselemes beton falazóelem alkalmazható, továbbá vakolt felületű lehet,
7. a kedvezőtlen környezeti hatások mérséklésének és a kondicionáló hatás fokozásának érdekében az elő-, oldal-, és hátsókert a telekhatár mentén teljes hosszában kialakított, többszintes növényállomány telepítésével alakítható ki,
8. végzett inert hulladékhasznosítási tevékenység esetén az elő-, oldal-, és hátsókert a telekhatár mentén teljes hosszában létesített, kettős fasor telepítése nélkül nem alakítható ki,
9. végzett inert hulladékhasznosítási tevékenység esetén legfeljebb 5,0 m magasságú depónia létesíthető.
(2) Az (1) bekezdés 8. pontban megjelölt kettő fasor tájképvédelem céljából honos, a termőhelyi adottságokat jól tűrő, az alábbi nemzetségekbe tartozó díszfa-egyedekből alakítandó ki: kőris (Fraxinus), tölgy (Quercus), hárs (Tilia), ostorfa (Celtis), lepényfa (Gleditsia) vagy juhar (Acer).
Az egyes sajátos építmények, műtárgyak, valamint a cégérek, cég- és üzletjelzések elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények24
10. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
30. § (1) A városközpont és a helyi területi védelem területén, továbbá a vízpartok, szigetek területén, a tömbtelkes, úszótelkes társasházi lakóterületen, az önkormányzat által kezelt zöldfelületeken, a belterületi gyűjtőutak területén, továbbá az országos közúthálózat beépítésre szánt terület mentén fekvő szakaszain a közműhálózatok és azok csatlakozó, vagy közbeiktatott műtárgyai – a közvilágítási berendezések, a transzformátorállomás és a kábelszekrény kivételével – új műtárgy létesítése, meglévő műtárgy felújítása, korszerűsítése esetén a föld alatt helyezendők el.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott területeken a transzformátorállomást és a hozzá kapcsolódó kábelszekrényt közterületen a beépítéssel összehangoltan, környezethez illeszkedve, eltakarva kell elhelyezni.
(3) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek a 3. melléklet szerint lehatárolt lakóterületek környezetében fekvő gazdasági területek, valamint a gazdasági környezetben fekvő gazdasági területek.
(4) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére alkalmatlan terület az 5. § 17. pontjában meghatározott, településképi szempontból jelentős terület, ide nem értve az 5. § 18. pontjában meghatározott településképi szempontból jelentős utat.
11.25
31. §
12.26 A cégérek, cég- és üzletjelzések elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények
32. §27 (1) Cégér, cég- és üzletjelzés kizárólag a tevékenységnek helyt adó épület megjelenésével, anyaghasználatával és színével összhangban helyezhető el.
(2) Gazdasági terület kivételével, az épület homlokzatán gazdasági szervezetenként legfeljebb kettő cég- és üzletjelzés, továbbá egy cégér helyezhető el.
(3) Kerítésen ingatlanonként legfeljebb egy, saroktelek esetében legfeljebb kettő cég- és üzletjelzés helyezhető el.
(4) A szolgáltatásnak helyet adó épület nyílászárója felületének legfeljebb 30 %-a tartalmazhat üzletjelzést, hirdetést.
(5) A fal síkjára merőlegesen elhelyezett cégjelzés, cégér a gyalogos közlekedési űrszelvény rendeltetésszerű használatát nem akadályozhatja, a gyalogosok közlekedését nem zavarhatja, biztonságát nem veszélyeztetheti; elhelyezése a földszinti osztópárkány alatt, de legalább 2,5 méteres magasságban lehetséges. Helyi területi védelem területén, valamint a városközpont területén cégér legfeljebb 0,5 m2-es felülettel létesíthető, a közterület fölé a homlokzati síktól számított 0,8 m-nél jobban nem lóghat ki.
(6) A cégér, cég- és üzletjelzés még részben sem takarhatja az épület, épületegyüttes nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját, és egyéb meghatározó építészeti elemét.
(7) A gazdasági terület kivételével az épület homlokzatán, kerítésen elhelyezett cég- és üzletjelzés, egyéb felirat együttes mérete szervezetenként legfeljebb 2,0 m2 lehet. Helyi területi védelem területén, valamint a városközpont területén az épület közterületre néző homlokzatára kizárólag különálló, legfeljebb 0,3 m magas betűkből álló, vagy 0,6 m2-nél nem nagyobb táblára rótt, nem műanyagból készült üzletjelzés, saját vállalkozását népszerűsítő egyéb felirat helyezhető el.
(8) Világítást is tartalmazó felirat a cégér, cég- és üzletjelzés a cégarculat színeiben vagy a homlokzat színéhez igazodóan készülhet. Villogó, futó szöveget tartalmazó cégér, cég- és üzletjelzés nem helyezhető el.
(9) Oszlopon, oszlop jellegűen elhelyezett cégjelzés legmagasabb pontja a 6,0 m-t, gazdasági területen a területre előírt épületmagasság mértékét nem haladhatja meg.
A településkép-érvényesítési eszközök
12/A.28 Egyes önkormányzati hatáskörök gyakorlása
32/A. §29 A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 97. § (2) bekezdése szerinti önkormányzati településkép-érvényesítési eszközök közül
1. a településképi véleményezési,
2. a településképi bejelentési,
3. a településképi kötelezési,
4. a településkép-védelmi bírság kiszabására és ismételt kiszabására irányuló,
5. a településképi kötelezést tartalmazó döntés végrehajtásának foganatosítására és a felmerülő költség megfizetésének kötelezésére irányuló
ügyekben a képviselő-testület átruházott hatáskörében a polgármester jár el.
32/B. § A településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 48. §-ban meghatározott hatósági bizonyítvány kiállításáról a képviselő-testület átruházott hatáskörében a polgármester dönt.
13. A szakmai tájékoztatás és konzultáció
33. § (1)30 A településképi követelményekről való szakmai tájékoztatás és önkormányzati főépítészi konzultáció igénybe vétele kötelező
1. lapostetős építmény létesítésére, átalakítására irányuló tevékenység esetében,
2. a 18. § (2) bekezdés 2. pont a) alpontjában, valamint a 18. § (2) bekezdés 12. pontjában meghatározott kérdésekben,
3. transzformátorállomás, valamint kábelszekrény létesítésére, átalakítására irányuló tevékenység esetén,
4. a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére irányuló tevékenységnél,
5. áru-, csomag- és pénzautomata közterületről látható elhelyezésénél,
amennyiben az építési tevékenység Baja településképi szempontból jelentős területein tervezett.
(2) A konzultációt előzetes időpont egyeztetéssel, a települési főépítésznél hivatali ügyfélfogadási időben, de az építési tevékenység megkezdése előtt legalább tizenöt nappal kell lefolytatni az önkormányzat hivatalos helyiségében.
(3) A konzultáció eredményességét elősegítő építészeti-műszaki tervdokumentációt a konzultáció időpontját legalább három munkanappal megelőzően meg kell küldeni a települési főépítész részére.
14. A településképi véleményezési eljárás
34. § (1)31 Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 44. § (2) bekezdésében meghatározott hatósági eljárásokhoz, amennyiben az építési tevékenységgel érintett
1. ingatlan településképi szempontból jelentős területen fekszik, vagy
2. ingatlanon 1000 m2-nél nagyobb összes szintterületű új építmény, építményrész létesítése vagy meglévő épület átalakítása tervezett.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem kell településképi véleményezési eljárást lefolytatni a homlokzati változással nem járó, kizárólag belső átalakítási munkákra vonatkozó engedélyköteles építési tevékenységek esetében.
35. § (1)32 A polgármester településképi véleményezési eljárás keretében adott településképi véleménye a helyi építészeti tervtanács szakmai álláspontján alapul.
(2) A településképi véleményezési eljárás az építtető vagy az általa megbízott tervező (a továbbiakban együttesen: kérelmező) által a 4. melléklet szerinti űrlapon előterjesztett kérelemre indul.
(3) A véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentációnak a véleményezéshez az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:
1. a helyszínrajzi elrendezés ábrázolása, a szomszédos beépítés bemutatása,
2. a meghatározó szintek alaprajzai m= 1:100 léptékben,
3. a településképet befolyásoló tömegformálás, homlokzatkialakítás, utcaképi illeszkedés ábrázolása, különösen makett, fotómontázs, digitális megjelenítés útján,
4.33 cégérek, cég- és üzletjelzések elhelyezésének ábrázolása,
5. műszaki leírás a különböző védettségek bemutatásával, a telepítésről és az építészeti kialakításról.
(4)34
36. § A településképi vélemény kialakítása során vizsgálati szempontként kell figyelembe venni a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentációnak az e rendeletben meghatározott követelményeknek, valamint az illeszkedés követelményének való megfelelését.
15. A településképi bejelentés
37. §35 Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni
1. cégérek, cég- és üzletjelzések kihelyezése esetén,
2. a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 13. mellékletében felsorolt, közterületről látható építési tevékenységek esetében,
amennyiben a tevékenységgel érintett ingatlan településképi szempontból jelentős területen fekszik.
38. § (1)36 A településképi bejelentési eljárás a bejelentő által írásban, természetes személy esetén papír alapon benyújtott, az 5. melléklet szerinti űrlapon előterjesztett bejelentésre indul.
(2) A bejelentéshez benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentációnak – amennyiben releváns – az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:
1. műszaki leírást,
2. helyszínrajzot,
3. alaprajzot, homlokzatot,
4. utcaképi vázlatot, színtervet, fotómontázst vagy látványtervet,
5. rendeltetésváltoztatás esetén a tervezett rendeletetés parkolási igényét alátámasztó helyszínrajzot és alaprajzot,
6.37 cégér, cég- és üzletjelzés elhelyezése esetén, annak településképi megjelenését ábrázoló részlettervet, a méret, a kialakítás, az anyag és a rögzítési mód ábrázolásával.
(3)38 Amennyiben a benyújtott építészeti-műszaki dokumentáció nem felel meg (2) bekezdésben meghatározott tartalmi követelményeknek, a polgármester egy alkalommal, legfeljebb tizenöt napos határidővel hiánypótlásra szólíthatja fel a kérelmezőt. A hiánypótlásra irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő a véleményezési határidőbe nem számít bele.
(4)39 A polgármester településképi bejelentési eljárás keretében hozott döntése az önkormányzati főépítész szakmai álláspontján alapul.
(5) Amennyiben a bejelenteni kívánt munka több vonatkozásban is bejelentés köteles, akkor a bejelentés egy eljárásban is lefolytatható. Az érintett pontok szerinti mellékleteket egy dokumentációként kell csatolni, értelemszerű tartalommal összeállítva.
(6)40 A bejelentési eljárás során történő tudomásul vételt követő egy éven belül az építési tevékenységet végre kell hajtani, ellenkező esetben új településképi bejelentési eljárást kell kezdeményezni.
16. A településképi kötelezés mellett kiszabandó településkép-védelmi bírság
39. § (1)41 A településképi kötelezés esetén a településképi követelmények teljesítése érdekében a polgármester a természetes személlyel szemben
1. az elrendelt szakmai konzultáció, a településképi véleményezési vagy a településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása,
2. a konzultációról készült jegyzőkönyv megállapításától, a településképi véleménytől vagy a településképi bejelentéstől eltérően megvalósított építési tevékenység,
3. a tiltás (megtiltás) ellenére megvalósított szakmai településképi bejelentéshez kötött építési tevékenység,
4. a rendeltetésváltozás esetén a helyi építési szabályzatnak a megvalósítható, vagy a tiltott rendeltetésekre vonatkozó szabályainak megsértése,
5. a településképi követelmények megsértése
esetén legalább kettőszázezer forint, de legfeljebb ötszázezer forint településkép-védelmi bírságot szab ki.
(2) A polgármester jogi személlyel és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel szemben
1.42 az (1) bekezdés 1. pontja szerinti mulasztás esetén legalább kettőszázezer forint, de legfeljebb egymillió forint,
2.43 az (1) bekezdés 2. pontja szerinti építési tevékenység esetén legalább kettőszázezer forint, de legfeljebb egymillió-kettőszázezer forint,
3.44 az (1) bekezdés 3. pontja szerinti építési tevékenység esetén legalább kettőszázezer forint, de legfeljebb kettőmillió forint,
4.45 az (1) bekezdés 4.-5. pontja szerinti építési tevékenység esetén legalább kettőszázezer forint, de legfeljebb egymillió-ötszázezer forint
településkép-védelmi bírságot szab ki.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott településkép-védelmi bírság mértékének meghatározásakor a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. tv. 10. § (1) bekezdésében meghatározott szempontokon túl különösen
1. a jogsértés tudatossága, a jogsértésért felelős rosszhiszeműsége,
2. a kötelezettségszegéssel érintett építmény településképi szempontból jelentős területen való elhelyezkedése
is mérlegelendő.
Záró rendelkezések
17. Hatályba léptető rendelkezések
40. § Ez a rendelet 2021. július 15-én lép hatályba.
18. Hatályon kívül helyező rendelkezések
41. § Hatályát veszti Baja Város Önkormányzat Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló 39/2017. (XII. 18.) önkormányzati rendelete.
6. melléklet48
Az 5. § 4. pontját a Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 16/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelete 13. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 5. § 9. pontja a Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (III. 1.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § 13. pontját a Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 16/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelete 13. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 5. § 14. pontját a Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 16/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelete 13. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 5. § 15. pontját a Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 16/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelete 13. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 5. § 16. pontja a Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (III. 1.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 14. § (4) bekezdése a Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (III. 1.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 14. § (7) bekezdése a Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 16/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelete 12. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 15. § (1) bekezdés 1. pont c) alpontja a Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (III. 1.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 18. § (2) bekezdés 8. pontja a Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 16/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelete 12. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 18. § (2) bekezdés 9. pontja a Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (III. 1.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 18. § (2) bekezdés 11. pontja a Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (III. 1.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 18. § (2) bekezdés 11. pontja a Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 16/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 18. § (2) bekezdés 12. pontja a Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 16/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 18. § (2) bekezdés 13. pont nyitó szövegrésze a Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 16/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelete 12. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 19. § (2) bekezdés 5. pontja a Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (III. 1.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 19. § (2) bekezdés 6. pontja a Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (III. 1.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 19. § (2) bekezdés 7. pontja a Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (III. 1.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 19. § (2) bekezdés 8. pontja a Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 16/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 19. § (3) bekezdését a Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (III. 1.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdése iktatta be.
A 20. § (1) bekezdés 2. pontja a Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 16/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelete 12. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 22. § (2) bekezdés 9. pontja a Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (III. 1.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 28. § a Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 16/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 29. § (1) bekezdés 3. pontja a Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 16/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelete 12. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A IV. Fejezet címe a Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 16/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 11. alcímet (31. §-t) a Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 16/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelete 13. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 12. alcím címe a Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 16/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 32. § a Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 16/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 12/A. alcímet és az azt követő 32/A-32/B. §-okat megállapította a 40/2021. (XI. 26.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályosak 2021. november 27. napjától.
A 32/A. § nyitó szövegrésze a Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 16/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelete 12. § f) pontja szerint módosított szöveg.
A 33. § (1) bekezdése a Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 16/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
A 34. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 2. § b) pontja szerint módosított szöveg. A 34. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 16/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelete 12. § g) pontja szerint módosított szöveg.
A 35. § (1) bekezdése a Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 16/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelete 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 35. § (3) bekezdés 4. pontja a Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 16/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelete 8. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 35. § (4) bekezdését a Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 16/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelete 13. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 37. § a Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 16/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
A 38. § (1) bekezdése a Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 16/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelete 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 38. § (2) bekezdés 6. pontja a Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 16/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelete 10. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 38. § (3) bekezdése a Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 16/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelete 13. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 38. § (4) bekezdése a Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 16/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelete 12. § h) pontja szerint módosított szöveg.
A 38. § (6) bekezdése a Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 16/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelete 12. § i) pontja szerint módosított szöveg.
A 39. § (1) bekezdése a Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 16/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelete 11. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 39. § (2) bekezdés 1. pontja a Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 16/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelete 11. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 39. § (2) bekezdés 2. pontja a Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 16/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelete 11. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 39. § (2) bekezdés 3. pontja a Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 16/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelete 11. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 39. § (2) bekezdés 4. pontja a Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 16/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelete 11. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. melléklet a Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 13/2025. (V. 30.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. melléklet a Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (III. 1.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
A 6. mellékletet a Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 16/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelete 13. § f) pontja hatályon kívül helyezte.