Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 16/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről szóló 26/2021. (VI. 25.) önkormányzati rendelet módosításáról

Hatályos: 2025. 06. 28- 2025. 07. 01

Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 16/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről szóló 26/2021. (VI. 25.) önkormányzati rendelet módosításáról

2025.06.28.

[1] Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a kötelező önkormányzati feladatok között törvényben nevesített, a helyi építészeti értékek védelmével kapcsolatos feladatai kapcsán kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet illeszkedjen a jogrendszer egységébe, valamint a szabályozást igénylő helyi életviszonyokkal összhangban álljon.

[2] E rendelet célja, hogy Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet módosításának kezdeményezéséről szóló 15/2025. (I. 30.) határozata alapján megindított eljárást lezárja.

[3] Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (8) bekezdés 1. és 3. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 22. § (1) bekezdésében, 22. § (2) bekezdés a)-c) pontjában, 94. § (2) bekezdésében, 98. § (2) bekezdésében, 99. § (1) bekezdésében, 100. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 11. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal Állami Főépítészi Iroda, Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a Közgyűlés és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 23/2024. (X. 31.) önkormányzati rendelet 2. melléklet 4. pont 4.2. alpont 4.2.1. alpontjában meghatározott véleményezési jogkörében eljáró Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése Ügyrendi és Jogi Bizottsága véleményének kikérésével a következő rendeletet alkotja:

1. § Baja Város Önkormányzat Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló 26/2021. (VI. 25.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Tkr.) 18. § (2) bekezdés 11. és 12. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Amennyiben az egyes területekre vonatkozóan eltérő követelmény nincs előírva, településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó általános egyedi építészeti követelmények a következőek:)

„11. megújuló energia hasznosítását szolgáló berendezést a tetőfelület kivételével, továbbá elektromos és egyéb gépészeti berendezéseket kerítésen, előkertben a közterületről vagy közhasználatú területről láthatóan homlokzaton elhelyezni nem lehet,
12. lapostetős épületen megújuló energia hasznosítását szolgáló berendezést, elektromos és egyéb gépészeti berendezéseket a közterületről történő rálátás esetén nem zavaró módon, vagy közterületről legkevésbé rálátást engedő tetőrészen kell elhelyezni,”

2. § A Tkr. 19. § (2) bekezdés 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A városközpont területén és helyi területi védelem területén)

„8. közterületről látszó homlokzaton napernyő kizárólag natúr bézs színű lehet, amelynek a legfeljebb 0,3 m nagyságú függőlegesen lelógó része tartalmazhatja az üzlet vagy más rendeltetési egység cégjelzését vagy logóját, az árnyékoló szerkezet egyéb grafikát vagy feliratot nem tartalmazhat,”

3. § A Tkr. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„28. § A lakóterületek környezetében fekvő gazdasági területen

1. az épület a környezetébe illeszkedő hajlású tetővel helyezhető el, lapostetős épület építhető,

2. magastetős épület fedésére megengedett anyag az agyagcserép, a betoncserép, a sík fémlemez, a trapézlemez, a sinuslemez, a szendvicspanel és az üveg,

3. a 14,0 m szélességet meghaladó épületet lefedő 14º feletti hajlású magastető egyben nem alakítható ki, a tetőfelület és a tömeg osztása megvalósítandó,

4. az épület színhasználatában a cégjelzésen kívül legfeljebb három szín használható, beleértve a homlokzat és tető színét is,

5. ha a gazdasági terület valamely telekhatára lakóterülettel határos, vagy ha a közterület szemközti oldalán lakóterület van, továbbá amennyiben a közterület szemközti oldala lakóterületre kijelölt, az adott elő-, oldal- vagy hátsókert a telekhatár mentén teljes hosszában létesített, legalább 1,5 m magas cserjesor telepítésével alakítandó ki,

6. az épített kerítés anyaga a környezetbe illeszkedő lehet,

7. fonott és táblás drótkerítésen, sövénykerítésen kívül a kerítés anyagaként kizárólag tégla, kő, fa, fém, kiselemes beton falazóelem alkalmazható, továbbá vakolt felületű lehet.”

4. § A Tkr. IV. Fejezet címe helyébe a következő rendelkezés lép:

„IV. Fejezet

Az egyes sajátos építmények, műtárgyak, valamint a cégérek, cég- és üzletjelzések elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények”

5. § A Tkr. 12. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

„12. A cégérek, cég- és üzletjelzések elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények”

6. § A Tkr. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„32. § (1) Cégér, cég- és üzletjelzés kizárólag a tevékenységnek helyt adó épület megjelenésével, anyaghasználatával és színével összhangban helyezhető el.

(2) Gazdasági terület kivételével, az épület homlokzatán gazdasági szervezetenként legfeljebb kettő cég- és üzletjelzés, továbbá egy cégér helyezhető el.

(3) Kerítésen ingatlanonként legfeljebb egy, saroktelek esetében legfeljebb kettő cég- és üzletjelzés helyezhető el.

(4) A szolgáltatásnak helyet adó épület nyílászárója felületének legfeljebb 30 %-a tartalmazhat üzletjelzést, hirdetést.

(5) A fal síkjára merőlegesen elhelyezett cégjelzés, cégér a gyalogos közlekedési űrszelvény rendeltetésszerű használatát nem akadályozhatja, a gyalogosok közlekedését nem zavarhatja, biztonságát nem veszélyeztetheti; elhelyezése a földszinti osztópárkány alatt, de legalább 2,5 méteres magasságban lehetséges. Helyi területi védelem területén, valamint a városközpont területén cégér legfeljebb 0,5 m2-es felülettel létesíthető, a közterület fölé a homlokzati síktól számított 0,8 m-nél jobban nem lóghat ki.

(6) A cégér, cég- és üzletjelzés még részben sem takarhatja az épület, épületegyüttes nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját, és egyéb meghatározó építészeti elemét.

(7) A gazdasági terület kivételével az épület homlokzatán, kerítésen elhelyezett cég- és üzletjelzés, egyéb felirat együttes mérete szervezetenként legfeljebb 2,0 m2 lehet. Helyi területi védelem területén, valamint a városközpont területén az épület közterületre néző homlokzatára kizárólag különálló, legfeljebb 0,3 m magas betűkből álló, vagy 0,6 m2-nél nem nagyobb táblára rótt, nem műanyagból készült üzletjelzés, saját vállalkozását népszerűsítő egyéb felirat helyezhető el.

(8) Világítást is tartalmazó felirat a cégér, cég- és üzletjelzés a cégarculat színeiben vagy a homlokzat színéhez igazodóan készülhet. Villogó, futó szöveget tartalmazó cégér, cég- és üzletjelzés nem helyezhető el.

(9) Oszlopon, oszlop jellegűen elhelyezett cégjelzés legmagasabb pontja a 6,0 m-t, gazdasági területen a területre előírt épületmagasság mértékét nem haladhatja meg.”

7. § A Tkr. 33. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A településképi követelményekről való szakmai tájékoztatás és önkormányzati főépítészi konzultáció igénybe vétele kötelező

1. lapostetős építmény létesítésére, átalakítására irányuló tevékenység esetében,

2. a 18. § (2) bekezdés 2. pont a) alpontjában, valamint a 18. § (2) bekezdés 12. pontjában meghatározott kérdésekben,

3. transzformátorállomás, valamint kábelszekrény létesítésére, átalakítására irányuló tevékenység esetén,

4. a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére irányuló tevékenységnél,

5. áru-, csomag- és pénzautomata közterületről látható elhelyezésénél,

amennyiben az építési tevékenység Baja településképi szempontból jelentős területein tervezett.”

8. § (1) A Tkr. 35. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A polgármester településképi véleményezési eljárás keretében adott településképi véleménye a helyi építészeti tervtanács szakmai álláspontján alapul.”

(2) A Tkr. 35. § (3) bekezdés 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentációnak a véleményezéshez az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:)

„4. cégérek, cég- és üzletjelzések elhelyezésének ábrázolása,”

9. § A Tkr. 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„37. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni

1. cégérek, cég- és üzletjelzések kihelyezése esetén,

2. a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 13. mellékletében felsorolt, közterületről látható építési tevékenységek esetében,

amennyiben a tevékenységgel érintett ingatlan településképi szempontból jelentős területen fekszik.”

10. § (1) A Tkr. 38. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A településképi bejelentési eljárás a bejelentő által írásban, természetes személy esetén papír alapon benyújtott, az 5. melléklet szerinti űrlapon előterjesztett bejelentésre indul.”

(2) A Tkr. 38. § (2) bekezdés 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bejelentéshez benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentációnak – amennyiben releváns – az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:)

„6. cégér, cég- és üzletjelzés elhelyezése esetén, annak településképi megjelenését ábrázoló részlettervet, a méret, a kialakítás, az anyag és a rögzítési mód ábrázolásával.”

11. § (1) A Tkr. 39. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A településképi kötelezés esetén a településképi követelmények teljesítése érdekében a polgármester a természetes személlyel szemben

1. az elrendelt szakmai konzultáció, a településképi véleményezési vagy a településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása,

2. a konzultációról készült jegyzőkönyv megállapításától, a településképi véleménytől vagy a településképi bejelentéstől eltérően megvalósított építési tevékenység,

3. a tiltás (megtiltás) ellenére megvalósított szakmai településképi bejelentéshez kötött építési tevékenység,

4. a rendeltetésváltozás esetén a helyi építési szabályzatnak a megvalósítható, vagy a tiltott rendeltetésekre vonatkozó szabályainak megsértése,

5. a településképi követelmények megsértése

esetén legalább kettőszázezer forint, de legfeljebb ötszázezer forint településkép-védelmi bírságot szab ki.”

(2) A Tkr. 39. § (2) bekezdés 1–4. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A polgármester jogi személlyel és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel szemben)

„1. az (1) bekezdés 1. pontja szerinti mulasztás esetén legalább kettőszázezer forint, de legfeljebb egymillió forint,
2. az (1) bekezdés 2. pontja szerinti építési tevékenység esetén legalább kettőszázezer forint, de legfeljebb egymillió-kettőszázezer forint,
3. az (1) bekezdés 3. pontja szerinti építési tevékenység esetén legalább kettőszázezer forint, de legfeljebb kettőmillió forint,
4. az (1) bekezdés 4.-5. pontja szerinti építési tevékenység esetén legalább kettőszázezer forint, de legfeljebb egymillió-ötszázezer forint”

(településkép-védelmi bírságot szab ki.)

12. § A Tkr.

a) 14. § (7) bekezdésében a „cégtábla, üzletfelirat, cégér vagy egyéb reklámfelirat” szövegrész helyébe a „cégér, cég- és üzletjelzés vagy egyéb felirat” szöveg,

b) 18. § (2) bekezdés 8. pontjában a „cégfelirat” szövegrész helyébe a „cégjelzés” szöveg,

c) 18. § (2) bekezdés 13. pont nyitó szövegrészében az „a meglévő állapotnak az OTÉK 50. § (2) bekezdés szerinti figyelembe vételével” szövegrész helyébe az „a meglévő állapotnak a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése szerinti figyelembe vételével” szöveg,

d) 20. § (1) bekezdés 2. pontjában a „cégfeliratot” szövegrész helyébe a „cégjelzést” szöveg,

e) 29. § (1) bekezdés 3. pontjában a „cégfeliraton” szövegrész helyébe a „cégjelzésen” szöveg,

f) 32/A. § nyitó szövegrészében a „Tvt. 8” szövegrész helyébe a „magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 97” szöveg,

g) 34. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 44. § (1) bekezdés a) pontjában fennálló feltételek teljesülése esetén” szövegrész helyébe az „a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 44. § (2) bekezdésében meghatározott hatósági eljárásokhoz” szöveg,

h) 38. § (4) bekezdésében az „a települési főépítész” szövegrész helyébe az „az önkormányzati főépítész” szöveg,

i) 38. § (6) bekezdésében az „az építési tevékenységet meg kell kezdeni” szövegrész helyébe az „az építési tevékenységet végre kell hajtani” szöveg

lép.

13. § Hatályát veszti a Tkr.

e) 38. § (3) bekezdésében a „nyolc munkanapon belül,” szövegrész,

14. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba, és 2025. július 2-án hatályát veszti.

(2) A 12. § c) pontja 2025. július 1-jén lép hatályba.