1. § (1) Kozármisleny Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló rendelet (tovább: Rendelet) hatálya kiterjed Kozármisleny Város közigazgatási területére, az ott lévő ingatlanok, építmények, épületek, nyomvonalas létesítmények tulajdonosaira, bérlőire, használóira.

(2) A Rendelet hatálya alá tartozó területen belül területet felhasználni, telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, használni vagy elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát végezni) és ezekre hatósági engedélyt adni – a Rendelet és a tárgykör szerint érintett jogszabályok megtartása mellett a 1., 2., 3. számú Mellékletben foglaltak - együttes betartásával lehet.

(3) A Rendelet 3. sz. Mellékletének (Szabályozási terv, továbbiakban: SzT) elemei – kivéve az alábbi javasolt és tájékoztató szabályozási elemeket – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet szerint előírt módosítási eljárás során változtathatók.

(4) A (3) bek. szerinti szabályozási elemek az Önkormányzat Képviselő-testülete hatáskörében alakíthatók.

2. § (1) Újonnan kialakított építési telek: a telekalakítás darabszám növekedést eredményez.

(2) Új fejlesztési terület: olyan beépítésre szánt terület, ahol a telektömb vagy telekcsoport beépítettsége nem haladja meg a fejlesztési terület egészére vetített 10%-ot.

(3) Beültetési kötelezettségű területsáv: az építési övezetek építési telkein belül - a konkrét tevékenység kapcsán fellépő, környezetterhelésre rezisztens fajok elemeiből kialakított - min. 10m széles facsoport.

(4) Szabályozási szélesség: a szabályozási vonal(ak) által – más jogszabályi előírás hiányában lehatárolt - a közút, vasút egyéb közterület számára biztosítandó (építési) terület.

(5) Erdőterület: min. 5000m2, átlagosan 20m szélességű terület.

(6) Javasolt szabályozási elem: a Rendeletben foglaltak szerinti irányadó tervezői javaslat.

(7) Telektömb: az SZT-n lehatárolt telekcsoport, ahol a vonatkozó jogszabály (ÉTV 24. § (2) bek.) szerint beépíthetőség feltétele a telkek építési telekké vagy telekké történő alakítása, az érintett telekcsoport újraosztásával.

(8) A teljes közművesített építési telek: A közművesítettség mértékét, annak kritériumait és azok teljesíthetőségeit az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet (továbbiakban: OTÉK) definiálja.

(9) Az építési telek szélessége: az oldalhatárra állított merőleges szakasz hossza. Abban az esetben, ha a telekszélesség egyértelműen nem állapítható meg (pl. változó értékek), az építési övezeti előírás szerint kialakítható telekterület nagyságát kell figyelembe venni.

(10) Melléképületek: az építmények azon csoportja, amelyek az építési övezet előírásaiban megnevezett építmények használatát kiegészítik, főépülettel rendelkező telken, építési helyen belül, különállóan épülnek és nem minősülnek melléképítménynek.

3. § (1) Közterületet alakítani – az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Tv. előírásai figyelembe vételével - az SzT-n jelöltek szerint lehet.

(2) A közúti közlekedés célját szolgáló építési területek tervezett szélességét az SzT szerint kell kialakítani (szabályozási vonal, szabályozási szélesség).

(3) Az újonnan kialakítandó – nyomvonalában, területében – módosuló, rekonstrukciós átépítéssel érintett közutak (magánutak) engedélyezési tervének tartalmaznia kell mindazon infrastrukturális elemeket (pl. közművek, járdaburkolatok, zöldsáv), melyek az SZT szerint lehatárolt szabályozási szélességen belül kialakítandók.

(4) A fenti építési területek ütemezve is kialakíthatók, de

(5) Közterületen, közterület alatt/fölött építményt, építményrészt elhelyezni, kialakítani és használni az OTÉK és Kozármisleny Város Önkormányzata Képviselő-testületének a közterületek használatáról szóló 29/2020. (IX.22.) számú önkormányzati Rendelete figyelembe vételével lehet.

(6) Az SzT szerinti „Zkk” és „Zkp” jelű zöldterületeken, valamint a közlekedési területek „zöldfelületként” kialakítandó részein belül,

4. § (1) A kulturális örökség fogalomkörébe tartozó nyilvántartott régészeti lelőhelyek védelmére vonatkozó előírásokat a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. Törvény tartalmazza.

(2) a régészeti lelőhelyek vonatkozó Örökségvédelmi hatástanulmány szerinti lehatárolását az SzT ábrázolja.

(3) A város sajátos településképének - ezen belül az SzT-n feltüntetett a - helyi értékek - védelmére vonatkozó előírásait Kozármisleny Város Önkormányzata Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló 24/2017 (XII.20.) számú önkormányzati Rendelete tartalmazza.

5. § (1) A táj-; és a természeti környezet védelmének szempontjából kiemelten kezelendő területek az alábbiak:

(2) A természeti területek:

(3) A természeti területeken történő gazdálkodás - mező-erdő-nád-hal-vadgazdálkodás során - biztosítani kell a fenntartó használatot, ami magában foglalja a tartamosságot, a természetkímélő módszerek alkalmazását és a biológiai sokféleség védelmét.

6. § (1) A környezetvédelem általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. Törvény, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. Törvény és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény környezetvédelmi előírásainak figyelembe vételével kialakított tevékenységek (területhasználatok) nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek használati módját ellehetetlenítik.

(2) Újabb területek belterületbe vonása, a termőföldön történő beruházások a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit nem ronthatják, nem csökkenthetik a meglévő talajvédelmi létesítmények működőképességét. A beruházások megvalósítása és üzemeltetése során a vonatkozó jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

(3) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatása, valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.

(4) Az építési övezetek - kialakult/újonnan kialakított - építési telkei beépítésének előfeltétele a – jelen Rendelet szerinti – az egyes építési övezetekre előírt – közművesítés feltételeinek teljesítése.

(5) A parti sávok, vízjárta területek használatáról és hasznosításáról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell a nagyvízi meder, parti sáv, a vízjárta és fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014. (III.14.) Kormányrendelet szerint.

(6) A vizek és közcélú vizi létesítmények karbantartása során a vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló 120/1999. (VIII.6.) Kormányrendelet előírásait érvényesíteni kell.

(7) A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket.

7. § (1) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a levegő védelmével kapcsolatosan kiadott és többször módosított 306/2010. (XII.23.) Korm. rendeletés a végrehajtására kiadásra kerülő jogszabályi előírások szerinti környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, valamint határértékeket.

(2) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. sz. mellékletében rögzített zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken.

(3) Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolással, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. sz. mellékletében előírt zajterhelési határértékek teljesülését.

(4) Új út létesítésének, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés tervezésekor a (3) bek. szerinti zajterhelési határértékeket érvényesíteni kell. Ennek érdekében a hosszú távra tervezett forgalom figyelembe vételével zajcsökkentő létesítmények, berendezések alkalmazását kell szükség esetén előírni.

(5) Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységből eredő együttes zaj nem haladhatja meg a (3) bek. szerinti vonatkozó jogszabály szerinti határértékeket.

8. § (1) A „Gksz” építési övezeti jelű „kereskedelmi, szolgáltató területen”, belül állat kizárólag vagyonvédelem céljából tartható.

(2) Haszonállattartó építmény - egyházi épületek, temetők, bölcsődék, óvodák, iskolák, egészségügyi intézmények, közétkeztetési intézmények, élelmiszer üzletek és üzemek, vendéglátó egységek, sportlétesítmények - közötti telepítési távolsága legalább 50 m.

9. § (1) A területfelhasználás és építési tevékenység szempontjából veszélyeztetettek az alábbi – SzT-n lehatárolt – területek:

(2) Az (1) bekezdés szerinti területeken belül területet felhasználni, építési tevékenységet folytatni a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Baranya Megye Területrendezési Tervéről szóló 4/2020.(IV.22.) rendelete és e Rendelet 21. § (4) bekezdésében leírtak figyelembe vételével lehet.

10. § (1) A meglévő és a tervezett közcélú közműhálózatok és létesítményeik, továbbá azok ágazati előírások szerinti közmű-védőtávolságai (biztonsági övezetei) számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérni csak az ágazati előírások betartásával lehet.

(2) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közhálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni, közművek elhelyezésénél a közműhálózatokhoz való hozzáférhetőségre figyelemmel kell lenni.

(3) Új út építésénél, útrekonstrukciónál:

(4) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor:

(5) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy

11. § Új építés, vagy használati mód megváltoztatása akkor lehetséges, ha:

12. § Új közüzemű vízhálózat csak a szennyvízcsatorna hálózattal együtt építhető.

13. § (1) A felszín alatti vizek védelme érdekében sem a szennyvizet, sem a tisztított szennyvizet közvetlenül nem lehet a talajba szikkasztani a település teljes területén.

(2) A szennyvíz elvezetésére elválasztott rendszerű vízelvezetés építhető.

(3) A beépítésre nem szánt területen létesítendő építményekből a szennyvíz környezet károsítása nélküli kezeléséhez, ha:

(4) Közműpótlóként a zárt tároló medence csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó megközelíthetőségére a megfelelő (paraméterű és kiépítettségű) közhálózati útkapcsolat biztosított.

(5) A tervezett „B” jelű gyűjtőút mentén építményt elhelyezni - a közcsatorna hálózat kiépítéséig - az OTÉK előírása szerinti részleges közművesítettség biztosítottsága esetén akkor lehet, ha

(6) A közhálózati szennyvízátemelő műtárgy védőtávolsága

14. § Ha a vízgazdálkodási terület jogi, földhivatali nyilvántartási helye a valóságban elfoglalt helyétől eltér, a földhivatali helyét kell figyelembe venni. A földhivatali nyilvántartás csak vízjogi engedély alapján módosítható.(2) Vízfelületek karbantartásának céljára biztosítandó parti sávot a középvízi medertől kell kijelölni és azt vízgazdálkodási területként kezelni. A középvízi meder kijelölése hiányában, annak kijelöléséig a parti sáv méretével azonos sávot a meder telek határától kell kijelölni és szabadon hagyni a mederkarbantartó számára.

15. § (1) A település területén a csapadékvíz elvezető hálózatot elválasztott rendszerűként kell kiépíteni.

(2) Ha a telek új beépítése, burkoltság növelése hatására az elvezetendő csapadékvíz mennyisége meghaladja a telekről korábban elvezetendő csapadékvíz mennyiségét a többlet csapadékvíz visszatartására telken belül - a burkoltságot növelő beruházással egyidejűleg - záportározót kell létesíteni. A záportározó méretét úgy kell meghatározni, hogy minden megkezdett 50 m² burkolt felület után min.1 m³ helyi záportározó térfogatot kell kialakítani (ha ennek növelését a felszíni vízelvezető hálózat üzemeltetője nem kéri) és a záportározó túlfolyójából a csapadékvizet csak késleltetve lehet, a felszíni vízelvezető-hálózat kezelőjének engedélyében meghatározottak szerint a közterületi felszíni vízelvezető-rendszerbe vezetni.

(3) A záportározó leürítettségét visszatartó egyéb vízgazdálkodási célra (pl. locsolóvíz tárolóként) hasznosítani nem lehet. Vízgazdálkodási célú víztárolóként külön tároló létesítendő.

(4) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják, ezért az átereszt úgy kell kialakítani, hogy

(5) A telekhatárra épített épületek ereszcsatornáit, valamint a telkekről a csapadékvíz kivezetést burkolat/terepszint alatt lehet az utcai vízelvezető hálózatba vezetni.

16. § (1) Területgazdálkodás érdekében beépítésre szánt területen üzemelő föld feletti hálózat rekonstrukciója Kozármisleny Város Önkormányzata Képviselőtestületének - a településkép védelméről szóló 24/2017 (XII.20.) számú önkormányzati Rendeletben előírtak szerint építhető.

(2) Beépítésre nem szánt területen –erdőterület kivételével- egy oldali közös oszlopsoron kell a villamosenergia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a felmerülő közvilágítási igény esetén, a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

(3) Új villamosenergia ingatlan-bekötést az egész településen már csak földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni még akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.

17. § Égéstermék elvezetésére szolgáló, utcai homlokzaton elhelyezendő kémény műszaki megoldására - az OTÉK, valamint a településkép védelméről szóló 24/2017 (XII.20.) számú önkormányzati Rendelet előírásai vonatkoznak.

18. § (1) Területgazdálkodás érdekében beépítésre szánt területen üzemelő föld feletti hálózat rekonstrukciója Kozármisleny Város Önkormányzata Képviselő-testületének - a településkép védelméről szóló 24/2017 (XII.20.) számú önkormányzati Rendelete szerint folytatható.

(2) Új elektronikus hírközlési hálózatokat, beépítésre nem szánt területen területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabad vezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

19. § Vezeték nélküli szolgáltatás hálózatainak és létesítményeinek elhelyezési lehetőségét Kozármisleny Város Önkormányzata Képviselő-testületének - a településkép védelméről szóló 24/2017 (XII.20.) számú önkormányzati Rendelete rögzíti.

20. § (1) A város - SzT –n feltüntetett belterületét alakítani a tényleges területfelhasználás szándékának belterületbe csatolásról szóló képviselő-testületi határozattal történő megerősítését, valamint a belterületbe vonáshoz szükséges földhivatali eljárás lefolytatását követően lehet.

(2) A fenti területek belterületbe történő vonása - a konkrét fejlesztési igényeknek megfelelően – szakaszosan, az SzT módosítása nélkül is végrehajthatók.

21. § (1) A jelen Rendelet hatálybalépése előtt épült és a jelen Rendelettel előírt építési övezeti, vagy övezeti előírásoknak nem megfelelő épületek bővítése, átalakítása, korszerűsítése esetében jelen Rendeletet az alábbiak szerint kell alkalmazni:

(2) Ásványvagyon gazdálkodási követelmények:

(3) Az SzT-n – „Fm”- jellel jelölt „kedvezőtlen építésföldtani adottságú területen” belül az érintett telkeken új építmény létesítése, meglévők bővítése, átalakítása esetén az építési engedélyezési tervek földtani megalapozásaként – geotechnikai, mérnökföldtani szakértő által készített - geotechnikai, mérnökgeológiai szakvéleményt kell készítni. A szakvélemény – építéssel kapcsolatos – feltételeit, kijelölt védőtávolságait, az építészeti tervnél figyelembe kell venni.

(4) A 15º-nál meredekebb dőlésű vagy 2 m-nél magasabb nyitott kőzetfallal (nyitott kőzetfal-partfallal, bevágással, mélyutakkal, tereplépcsőkkel) érintett területeken az építési hely kijelölését, valamint az építmények kialakításának egyedi feltételeit geotechnikai mérnökgeológiai vizsgálatokra kell alapozni.

(5) Új fejlesztési területek beépítésének feltétele, hogy a felszíni vizek eróziómentes és akadálytalan elvezetése megoldott legyen

(6) A beépítésre szánt területeken belül:

(7) A fenti (6) bekezdés a-c) pontjaiban felsorolt esetekben, valamint ha a tervezett szabályozási vonal nem érint meglévő épületet, akkor az építési engedély feltétele, hogy az építési telek lehatárolása - az SzT szerinti közterület-szabályozásnak megfelelően - rendezett legyen.

22. § (1) Telket alakítani úgy lehet, hogy a telekalakítással érintett telkek a telekalakítást követően megfeleljenek - vagy nem megfelelőség esetén a korábbinál jobb helyzetbe kerüljenek - a Rendelet 1. és 2. Mellékletében leírtaknak.

(2) A „A „Gksz” építési övezeti jelű „kereskedelmi, szolgáltató területen”, valamint a „G” építési övezeti jelű „általános gazdasági területen” belül a a telekalakításról szóló 85/2000. (XI.8) FVM rendelet figyelembe vételével nyeles telek nem alakítható.

23. § (1) Építményeket elhelyezni az OTÉK figyelembe vételével lehet.

(2) Azon építési telkek esetében, ahol feltüntetésre kerültek az elő-, oldal, vagy hátsókerti építési határvonalak, azaz ezzel meghatározásra került az építési hely lehatárolása, ott ezeket a határvonalakat kell figyelembe venni

(3) Azon építési telkek esetében, ahol az SzT nem ábrázol építési határvonalat, vagy nem ír elő konkrét – elő-; hátsó-; oldalkert kialakítására vonatkozó - értéket

(4) Az „Lke-1” jelű építési övezetben kialakítandó hátsókert mélysége: 0,0 m.

(5) Az „Lke-1” jelű építési övezetben a hátsókert határvonalától (telekhatárától) számított 5m-en belül melléképületként kizárólag egy darab - fa szerkezetű, max. 2,5m épületmagasságú, az építési övezetben előírt beépíthetőség 3% -át meg nem haladó alapterületű, kerti pavilon vagy szerszámtároló létesíthető.

(6) Az SzT-n jelölt beültetési kötelezettségű területsávban – az építési telken létesített épület használatba vételi engedélyét megelőzően - ki kell alakítani. a jelen Rendelet 2. § (3) bek.–ben leírt kötelező facsoportot.

(7) Közterületen építményt elhelyezni e Rendelet 3. §. -ban leírtak szerint lehet.

(8) Az egyes terület-felhasználási egységeken belül – figyelembe véve a (12)bekezdést - terepszint alatt elhelyezhető:

(9) Terepszint alatti építmény az építési helyen belül létesíthető, abban az esetben, ha

(10) Az építési telkek területének – az övezeti előírásokban %-ban – meghatározott hányadát zöldfelületként kell kialakítani, melynél a terepszint alatti építmények feletti zöldfelület az OTÉK szerint vehető számításba.

(11) A terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből,

(12) A beépítésre szánt területek „Lk” és „Lke” építési övezeti jelű lakótelkein belül alagsori személygépkocsi tároló nem alakítható ki.

(13) Azokon a területeken, ahol a terv szerint megváltozik a területfelhasználás vagy az építési övezet, telekalakítás és építési tevékenység – kivéve az élet-, vagyon-, közbiztonság vagy az egészség védelme érdekében feltétlenül szükséges munkákat - a változásnak megfelelően, vagy annak irányába ható esetekben engedélyezhető.

24. § (1) Az új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához szükséges – az OTÉK szerint előírt mennyiségű és fajtájú gépjármű elhelyezési lehetőségét - biztosítani kell.

(2) Az OTÉK előírásait figyelembe véve lakás és üdülő önálló rendeltetési egysége után 1db személygépkocsi elhelyezését biztosítani kell.

25. § A településrendezési tervek készítésénél, módosításánál a 105/2003/EK irányelvvel módosított 96/82/EK Seveso II. irányelv 12. cikkével összhangban készült iránymutatást kell figyelembe venni.

26. § (1) Az építési telkek

(2) Az elhelyezhető épületek utcai homlokzatmagassága nem haladhatja meg az övezetre előírt épületmagasság értékét

(3) A város beépített és beépítésre szánt területei az alábbi területfelhasználási egységekre tagolódnak

(4) A (3) bekezdés szerinti területfelhasználási egységek építési övezetekre tagolódnak, melyekben építési tevékenység a Rendelet 1. Melléklete szerinti telekalakítási és beépítési előírásokat figyelembe véve folytatható.

(5) A területfelhasználási egységek építési övezeteiben alkalmazandó beépítési módok:

(6) Az építési övezeteken belül, az „o” jelű beépítési mód esetében:

27. § (1) A területfelhasználási egység – az OTÉK szerinti több, max. 10 önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kisvárosias lakóterületen elhelyezhető épület – lakó rendeltetésen kívül -

(3) A lakóterületen belül – az OTÉK 1. számú melléklet 86. pontja szerint felsorolt melléképítmények közül - elhelyezhetők az alábbiak:

(4) A Területfelhasználási egységen belül építményt elhelyezni az OTÉK előírása szerinti teljes közművesítettség esetén lehet.

(5) A Területfelhasználási egységen belül az új építmények, önálló rendeltetési egységek járműtároló és várakozó szükséglete e Rendelet 24. §-ban leírtak figyelembe vételével az építési telken belül biztosítandó.

28. § (1) A területfelhasználási egységen belül – az OTÉK szerint - laza beépítésű, összefüggő nagy kertes – 1000m2 építési telek nagyságig 1 főépület, legfeljebb két rendeltetési egységgel, 1000m2 építési telek nagyság felett max.2 főépület, legfeljebb két-két rendeltetési egységgel – építhető.

(2) Az (1) bekezdés alól kivételek a 693-861 hrsz és a 863-886 hrsz építési telkek, ahol a megengedett lakásszám 4db.

(3) A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető épület a lakó rendeltetésen kívül:

(4) A Területfelhasználási egységen belül építményt elhelyezni – kivéve az „Lke-5” és „Lke-6” jelű építési övezeteket - az OTÉK előírása szerinti teljes közművesítettség esetén lehet.

(5) az „Lke-5” és „Lke-6” jelű építési övezetekben – figyelembe véve e Rendelet 13. § (5) bek.- ben leírtakat építmény elhelyezhető az OTÉK előírása szerinti részleges közművesítettség esetén is.

(6) az „Lke-4” jelű építési övezetben építményt elhelyezni az OTÉK előírása szerinti teljes közművesítettség esetén lehet. Az építési övezeten belül, azon kialakult/kialakítandó építési telkeken melyek közúti és infrastrukturális feltárása az Újtelep utcáról történik, épületet elhelyezni az „Lke-6” építési övezeti jelű előírásoknak megfelelően részleges közművesítettség esetén is lehet.

(7) A lakóterületen belül – az OTÉK 1. számú melléklet 86. pontja szerint felsorolt melléképítmények közül - elhelyezhetők az alábbiak:

(8) A Területfelhasználási egységen belül az új építmények, önálló rendeltetési egységek járműtároló és várakozó szükséglete e Rendelet 24. §-ban leírtak figyelembe vételével az építési telken belül biztosítandó.

29. § (1) A területfelhasználási egység – az OTÉK szerinti - – max.2 lakásos - lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető max. (1 főépület + 1 melléképület), melyek a lakó rendeltetésen kívül – az OTÉK szerinti – rendeltetéseket is tartalmazhat.

(3) A lakóterületen belül – az OTÉK 1. számú melléklet 86. pontja szerint felsorolt melléképítmények közül - elhelyezhetők az alábbiak:

(4) A Területfelhasználási egységen belül építményt elhelyezni az OTÉK szerinti részleges közművesítettség esetén lehet.

(5) Az Öregszőlő dűlő (tervezett „B” jelű gyűjtőút) mentén építményt elhelyezni jelen Rendelet 13. § (5) bek. leírt – közműellátással összefüggő - követelmények szerint lehet (6) A Területfelhasználási egységen belül az új építmények, önálló rendeltetési egységek járműtároló és várakozó szükséglete e Rendelet 24. §-ban leírtak figyelembe vételével az építési telken belül biztosítandó.

30. § (1) A területfelhasználási egység – az OTÉK szerinti – a település működését biztosító, a lakórendeltetést nem zavaró, jellemzően vegyes rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2)¹ A József Attila utcával határos Vt-3 és Vt-6 építési övezetekbe sorolt telkeken lakást, lakófunkciót tartalmazó épületek József Attila utcára néző földszintjein lakás és lakást kiszolgáló egyéb helyiségek az érintett szint hasznos alapterületének maximum 75 %-án helyezhetők el.

(3) Településközpont területen - az OTÉK 1. számú melléklet 86. pontja szerint felsorolt melléképítmények közül - elhelyezhetők az alábbiak:

(4) A Területfelhasználási egységen belül építményt elhelyezni az OTÉK szerinti teljes közművesítettség esetén lehet.

(5) A Területfelhasználási egységen belül – a „Vt-4” jelű építési övezetet kivéve – a kialakítandó építmények, önálló rendeltetési egységek járműtároló és várakozó szükséglete e Rendelet 24. §-ban leírtak figyelembe vételével az építési telken belül biztosítandó.

(6) A „Vt-4” jelű építési övezet esetében a vonatkozó kormányrendelet szerint meghatározott számú - az egyes telkek és építmények rendeltetésszerű használatához szükséges – személygépkocsi elhelyezésének lehetősége a telekhatártól mért, legfeljebb 500 m-en belüli más telken parkolóban, vagy a közterületek közlekedésre szánt területe egy részének, illetve a közforgalom céljára átadott magánút egy részének felhasználásával kialakítható.

31. § (1) A területfelhasználási egység – az OTÉK szerint– elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést szolgáló épületek elhelyezésére szolgál

(2) Az intézmény területen belül elhelyezhető épület – az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül - az OTÉK szerinti rendeltetéseket is tartalmazhat.

(3) Az intézmény területen belül – min.6,0m épületmagasság esetén, az emeleti szinte(k)en - a tulajdonos, a használó, a személyzet számára 1-1 lakás építhető.

(4) Településközpont területen - az OTÉK 1. számú melléklet 86. pontja szerint felsorolt melléképítmények közül - elhelyezhetők az alábbiak:

(5) A Területfelhasználási egységen belül építményt elhelyezni az OTÉK szerinti teljes közművesítettség esetén lehet.

(6) A Területfelhasználási egységen belül az új építmények, önálló rendeltetési egységek járműtároló és várakozó szükséglete e Rendelet 24. §-ban leírtak figyelembe vételével az építési telken belül biztosítandó.

32. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató terület - az OTÉK szerint elsősorban környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Kereskedelmi, szolgáltató területen belül - az OTÉK 1. számú melléklet 86. pontja szerint felsorolt - alábbi melléképítmények helyezhetők el:

(3) A Területfelhasználási egységen belül építményt elhelyezni - az OTÉK előírása szerinti teljes közművesítettség esetén lehet.

(4) A Területfelhasználási egységen belül a kialakítandó építmények, önálló rendeltetési egységek járműtároló és várakozó szükséglete e Rendelet 24. §-ban leírtak figyelembe vételével az építési telken belül biztosítandó.

(5) A kereskedelmi, szolgáltató területen belül – min.6,0m épületmagasság esetén, az emeleti szinte(k)en – egy szolgálati és egy tulajdonosi lakás alakítható ki.

33. § (1) A „G” építési övezeti jelű „általános gazdasági terület” kiemelt fejlesztési terület, mely - az OTÉK szerinti építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az általános gazdasági területen az alábbi - az OTÉK 1. számú melléklet 86. pontja szerint felsorolt - melléképítmények helyezhetők el:

(3) A Területfelhasználási egységen belül építményt elhelyezni - az OTÉK előírása szerinti - teljes közművesítettség esetén lehet.

(4) A Területfelhasználási egységen belül a kialakítandó építmények, önálló rendeltetési egységek járműtároló és várakozó szükséglete –az OTÉK előírása szerint az építési telken belül biztosítandó

(5) Az építési övezetek kialakítandó építési telkein belül - a konkrét tevékenység kapcsán fellépő környezetterhelésre rezisztens növényzet elemeiből - speciális szerkezetben telepített sávok alakítandók,

(6) Az általános gazdasági területen belül – min.6,0m épületmagasság esetén, az emeleti szinte(k)en – egy szolgálati lakás alakítható ki.

34. § (1) Az „Üh” építési övezeti jelű üdülőházas területen - az OTÉK szerint – általában – kettőnél több üdülőegységet magába foglaló üdülő rendeltetésű épület, üdülőtábor és kemping helyezhető el.

(2) ) Az „Üh” építési övezeti jelű üdülőházas területen az alábbi - az OTÉK 1. számú melléklet 86. pontja szerint - felsorolt melléképítmények helyezhetők el:

(3) A Területfelhasználási egységen belül építményt elhelyezni - az OTÉK előírása szerinti teljes közművesítettség esetén lehet.

(4) A Területfelhasználási egységen belül a kialakítandó építmények, önálló rendeltetési egységek járműtároló és várakozó szükséglete e Rendelet 24. §-ban leírtak figyelembe vételével az építési telken belül biztosítandó.

(5) A Területfelhasználási egységen belül építményt elhelyezni „Geotechnikai és mérnökgeológiai” tárgyú szakvélemény alapján lehet.

35. § (1) A különleges beépítésre szánt területen belül a vonatkozó jogszabály (68) szerinti épületek helyezhetők el.

(2) A különleges beépítésre szánt területen belül - az OTÉK 1. számú melléklet 86. pontja szerint felsorolt melléképítmények közül – a fő rendeltetéshez közvetlenül kapcsolódó, vagy a működéshez közvetlenül szükséges melléképítmények helyezhetők el.

(3) A különleges beépítésre szánt területek beépíthetőségükre vonatkozó előírásokat a Rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(4) A különleges beépítésre szánt területek:

36. § (1) A beépítésre nem szánt területek az alábbi területfelhasználási egységekre tagolódnak:

(2) A beépítésre nem szánt övezetekben újonnan kialakítandó telkek minimális méreteit és beépíthetőségét a Rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

37. § (1) A közlekedési és közműterületek területi lehatárolását (szabályozási szélességeit) az SzT tartalmazza.

(2) A közlekedési és közműterületen belül a vonatkozó jogszabály (71) szerinti építmények helyezhetők el.

(3) Kötöttpályás (KÖk) jelű övezet a Pécs-Villány Mohács vasúti mellékvonal terület.

(4) A közúti közlekedés területe (Köu), ezen belül (közút megnevezése - kategória - településszerkezeti jelentősége):

38. § (1) A zöldterület (Z), több funkciót (sportolást, rekreációt) szolgáló, állandóan növényzettel fedett közhasználatú közterület. Ezen belül:

(2) A zöldterület kialakításának, az elhelyezhető építmények rendeltetésének leírását az OTÉK tartalmazza.

39. § (1) Az erdőterület (E), erdő céljára szolgáló terület. Ezen belül:

(2) Az erdőterület kialakításának, az elhelyezhető építmények rendeltetésének leírását az OTÉK tartalmazza.

40. § (1) A mezőgazdasági terület (M), ezen belül

(2) A mezőgazdasági területen belül az OTÉK szerinti építmények helyezhetők el.

(3) A Mezőgazdasági övezetben lakás nem létesíthető.

(4) A mezőgazdasági művelésű területet érintő területfelhasználás módosítása esetén mezőgazdasági művelést kell folytatni mindaddig, amíg az eltérő tevékenység engedélyezése és az esetleges beruházások beindulása nem történik meg.

(5) A mezőgazdasági területen belül birtokközpont nem alakítható ki.

41. § (1) A vízgazdálkodási terület (V) a vízfelületek (V).

(2) A vízgazdálkodási területen belül az OTÉK szerinti építmények helyezhetők el.

42. § (1) A természetközeli terület (Tk) a mocsas terület.

(2) A természetközeli (Tk) – övezeti jelű mocsár területén belül az OTÉK szerinti épületek nem helyezhetők el.

(3) A tavak környezetében a jelenlegitől eltérő típusú hasznosítás esetében csak a táj - és környezetkímélő megoldás engedhető meg.

43. § (1) A Különleges beépítésre nem szánt terület (Kb)

(2) A Különleges beépítésre nem szánt területen belül az OTÉK szerinti építmények helyezhetők el.

(3) A Különleges beépítésre nem szánt területen belül - az OTÉK 1. számú melléklet 86. pontjában felsorolt Melléképítmények közül – a fő rendeltetéshez közvetlenül kapcsolódó, vagy a működéshez közvetlenül szükséges melléképítmény helyezhető el.

(4) A Különleges beépítésre nem szánt területek beépíthetőségükre vonatkozó előírásokat a Rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(5) Különleges beépítésre nem szánt területek:

45. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.