Sajószentpéter Városi Önkormányzata Képviselő-testületének 36/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről szóló 23/2017. (XII. 19.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2022. 01. 01- 2022. 01. 02Sajószentpéter Városi Önkormányzata Képviselő-testületének 36/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről szóló 23/2017. (XII. 19.) önkormányzati rendelet módosításáról
Sajószentpéter Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Állami Főépítészi Iroda, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály Örökségvédelmi Osztály, valamint a Sajószentpéter Városi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2017. (V. 2.) önkormányzati rendelet 3. melléklet 2. b) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Jogi és Ügyrendi Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
1. § A településkép védelméről szóló 23/2017.(XII.19.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) E rendeletben foglaltakat a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Tvtv.), a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) előírásaival, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rr.), az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásaival, valamint a hatályos településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.”
2. § A Rendelet 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § E rendelet alkalmazásában:
1. áttört kerítés: olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50%-át nem haladja meg és a lábazatmagasság legfeljebb 60 cm ;
2. cégér: a Kormányrendelet 2. § 2. pontjában meghatározott fogalom;
3. cégjelzés: cégér, cégtábla, címtábla, cégfelirat, felíró tábla összefoglaló megnevezése;
4. cégtábla, címtábla, cégfelirat: a vállalkozás közterület felőli homlokzatán megjelenő az adott rendeltetési egység funkcióját, az ott folytatott tevékenység megnevezését, egyéb adatait feltüntető tábla, felirat;
5. CityLight formátumú eszköz: olyan függőleges elhelyezésű berendezés, amelynek mérete hozzávetőlegesen 118 cm x 175 cm és hozzávetőlegesen 2 négyzetméter látható, papíralapú reklámközzétételre alkalmas felülettel vagy 72” -90” képátlójú, 16:9 arányú, álló helyzetű digitális kijelzővel rendelkezik;
6. CityBoard formátumú eszköz: olyan 2,5 métertől 3,5 méter magasságú két lábon álló berendezés, amelynek mérete 7- 9 négyzetméter , látható, papír- (vagy fólia-) alapú, nem ragasztott, hátulról megvilágított reklámközzétételre alkalmas, hátsó fényforrás által megvilágított felülettel, vagy ilyen méretű digitális kijelzővel rendelkezik;
7. egyéb műszaki berendezés: a Kormányrendelet 2. § 3. pontjában meghatározott fogalom;
8. építési reklámháló: az Rr. 1. § 1. pontja szerinti berendezés;
9. értékvizsgálat: a helyi védelem alá helyezést megalapozó, szakember által készített történeti, esztétikai, műszaki, természetföldrajzi, biológiai vizsgálati munkarész;
10. felíró tábla: kereskedelmi, vendéglátó üzlet információs táblája, jellemzően a napi kínálat feltüntetésére szolgál;
11. funkcionális célokat szolgáló utcabútor: olyan utasváró, kioszk és információs vagy más célú berendezés, amely létesítésének célját tekintve elsődlegesen nem reklámközzétételre, hanem az adott területen ténylegesen felmerülő, a berendezés funkciójából adódó lakossági igények kielégítésére szolgál;
12. helyi védelem alatt álló egyedi érték: az önkormányzat által helyi védetté nyilvánított helyi jelentőséggel bíró épület, építmény, amely a hagyományos településkép és jellemző karakter megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, művészeti, valamint ipartörténeti szempontból, vagy a használati mód szempontjából jelentős alkotás, valamint a helyi védetté nyilvánított fa, facsoport. A védett épület, építmény fogalmába beletartozik annak minden alkotórésze, ideértve a kiegészítő, díszítő elemeket is;
13. illeszkedés elve: a meglévő szomszédos épületek, építmények arányrendszerét, karakterét, anyaghasználatát és színezését szem előtt tartó követelmény;
14. információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó, valamint a CityLight formátumú eszköz és CityBoard formátumú eszköz;
15. kioszk: az Rr. 1. § 5. pontjában meghatározott fogalom;
16. közművelődési célú hirdetőoszlop: az Rr. 1. § 6. pontjában meghatározott hirdetőoszlop;
17. látványterv: a tervezési terület környezetének jelenlegi és a tervezett – a beillesztett építményt tartalmazó – képét több nézőpontból bemutató rajz;
18. manzárdtető: egy meredekebb, s felette egy laposabb hajlású síkkal létrehozott tető;
19. napelempanel: napenergiát elektromos árammá alakító foto-voltaikus táblás kivitelű műszaki berendezés;
20. önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
21. pasztellszínek: kis telítettségű színek, melyek között nincsenek mesterséges árnyalatok, neonszínek, inkább meleg árnyalatok, mint a bézs, narancs, sárga, barna, vörös árnyalatai;
22. plakát: a Tvtv. 11/F. § 2. pontjában meghatározott fogalom;
23. reklámhordozó: a Tvtv. 11/F. § 4. pontjában meghatározott fogalom;
24. természetes színek a tetőn: barna, vörös, antracit és árnyalatai;
25. településképi jelentőségű útvonalak, közterületek: a településképi jelentőségű útvonalak, közterületek utcakép-védelmi meghatározó területe az épített környezet olyan összefüggő részére, a város azon útvonalaira és közterületeire terjed ki, ahol az egyes épületek, építmények városképi megjelenéséhez a városi arculat szempontjából kiemelt városi érdek fűződik;
26. utasváró: az Rr. 1. § 18. pontjában meghatározott fogalom;
27. utcabútor: az Rr. 1. § 19. pontjában meghatározott fogalom;
28. védett műtárgy: az önkormányzat által helyi védetté nyilvánított műszaki alkotás, műtárgy, pl. az emlékmű, szobor, síremlék, utcabútorzat, díszkút, kerítés, híd, torony;
29. vendéglátó terasz: vendéglátó egység saját homlokzati szakasza előtt közterületen a fogyasztóknak a gyalogos forgalomtól jelzésszerű elkülönülését biztosító vagy az ingatlan közterületről látszó belső területén az udvar egyéb funkcióitól jelzésszerű elkülönülést biztosító – esetleg kiemelt szintű, korláttal körülhatárolt – terület.”
3. § (1) A Rendelet 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A védelem alá helyezést, vagy a védelem megszüntetését (a továbbiakban: a helyi védelemmel kapcsolatos kezdeményezés) írásban vagy az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton (a továbbiakban együtt: írásban) bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kezdeményezheti a polgármesternél.”
(2) A Rendelet 4. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) A helyi védelemmel kapcsolatos kezdeményezés iránti eljárás megindításáról az önkormányzat honlapján 30 napon belül tájékoztatást kell közzétenni, továbbá írásban értesíteni kell az érintett ingatlanok tulajdonosait az alábbiak szerint:
a) 25-nél nem több tulajdonos esetén valamennyi tulajdonost hivatalos levél útján,
b) 25-nél több tulajdonos esetén a védelemre javasolt ingatlan helyszínén – több lépcsőház esetén minden lépcsőházban – történő kifüggesztéssel.
(6) A helyi védelemmel kapcsolatos kezdeményezést érintően az érdekeltek 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek.”
4. § (1) A Rendelet 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A helyi védelemmel kapcsolatos kezdeményezést a polgármester terjeszti elő indokolással a képviselő-testület részére, ismertetve a közzétételre érkezett észrevételeket. A védendő, illetve a védett értékről készült dokumentáció az előterjesztés melléklete.”
(2) A Rendelet 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A helyi védelemmel kapcsolatos kezdeményezés iránti eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:
a) a javaslattal érintett ingatlan tulajdonosát,
b) műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,
c) a kezdeményezőt,
d) az illetékes építésügyi hatóságot.”
5. § A Rendelet 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A helyi védett értékekről az Önkormányzat nyilvántartást vezet, melyet a település honlapján közzétesz. A nyilvántartás tartalmazza:
a) a védett érték megnevezését;
b) a védett érték védelmi nyilvántartási számát;
c) a védett érték azonosító adatait (alkotó megnevezése);
d) a védelem típusát;
e) a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását, (helyrajzi szám, utca, házszám, épület, emelet, ajtó, helyszínrajz);
f) a védett érték fotóját;
g) a védelem rövid indokolását az értékvizsgálat alapján;
h) a védett érték helyreállítására vonatkozó szakmai javaslatot;
i) a védett értékkel kapcsolatos intézkedéseket (tulajdoni lapon jogi jelleg feltüntetése, törlése).”
6. § A Rendelet 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § A település teljes területére vonatkozó általános építészeti követelmények:
a) a homlokzatképzésnél nem alkalmazhatóak az erős, élénk, kontrasztos színű anyagok, az ipari terület, kereskedelmi-szolgáltató terület kivételével a település történelmi anyaghasználatától idegen homlokzat elemek;
b) a homlokzat részleges felújítása során a homlokzat többi részétől eltérő vakolatszínezés nem alkalmazható, kivéve
ba) ha az a teljes homlokzathosszon az épület vízszintes tagolásához igazodik,
bb) a földszinti homlokzatot érinti és
bc) ha a színezéssel nem érintett homlokzatfelületek eredeti színével azonos vagy annak színvilágával harmonizál;
c) a tetőszerkezet héjazatképzésénél nem alkalmazható az azbeszt-cement pala, a műanyag és a gyorsan korrodálódó fémlemez;
d) a közterületre kihatóan nem alkalmazható a hideg fehér, 500 nanométernél rövidebb hullámhosszúságú fényű, 3000 K feletti színhőmérsékletű kültéri világítás, az egyenetlen, magas intenzitású világítás;
e) rekonstrukció során eltérő építészeti megjelenés és színhasználat nem valósítható meg;
f) a beépítésre nem szánt területeken elhelyezhető építmények anyaghasználata és színezése környezet-és természetvédelmi szempontokat nem sérthet, élénk színek nem alkalmazhatóak.”
7. § A Rendelet 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A településképi szempontból meghatározó területek művi elemekkel érintett részére vonatkozó területi építészeti követelmények:
a) ikres beépítési módnál a már kialakult épület ikerpárokkal összhangban álló épületet kell elhelyezni;
b) legfeljebb 180 cm magas áttört kerítés építhető, de a 2. mellékletben meghatározott áthaladási útvonalak mentén a forgalmi terhelés okozta zaj és por mérséklése érdekében tömör kerítést kell létesíteni;
c) magastető építése esetén kizárólag a homlokzattal egybeépített, a homlokzatszélesség 1/3 részét meg nem haladó tetőfelépítményt kell létesíteni, melynek magassága nem haladhatja meg az emeletmagasság mértékét, hajlásszöge a 45°-ot;
d) a helyi építési szabályzatban kijelölt garázstelepek esetében garázsokat nem önállóan kell elhelyezni;
e) csoportos garázsépítés esetén 4-10 egységű blokkot kell kialakítani, egységes szerkezetben, egységes megjelenéssel.”
8. § A Rendelet 9. alcíme a következő 11/A–11/D. §-sal egészül ki:
„11/A. § (1) A vendéglátó terasz
a) zárt szerkezeti kialakítással nem létesíthető, nem téliesíthető,
b) kizárólag az épület környezetével összhangban lévő vászonárnyékolókkal, mobil ernyőkkel fedhető le,
c) a területén lévő vászonárnyékolón, mobilernyőn, napernyőn kizárólag cégfelirat, céglogó, üzletjelzés helyezhető el,
d) nem foglalhatja el a gyalogos közlekedéshez szükséges felületeket.
(2) A vendéglátó terasz kialakításakor és működtetése során az (1) bekezdés előírásai betartása mellett
a) az ülőalkalmatosságok (karosszék, támlás szék) kizárólag fémvázasak lehetnek, rattan (műrattan), nád, fa (műfa) felülettel,
b) pad, lóca nem létesíthető,
c) az asztalok kizárólag a székekkel harmonizáló, fémvázas bútortípusúak lehetnek.
(3) A vendéglátó terasz kialakításakor és működtetése során az (1) és (2) bekezdés előírásai betartása mellett
a) rikító színeket kerülő, pácolt faszerkezetű dobogó létesíthető, legfeljebb 7,0 cm magassággal,
b) kizárólag a parkolók felé létesíthető fém anyaghasználatú korlát,
c) a vendéglátó terasz lefedése karcsú fémvázas, és nyers vagy drapp színű vászon, vászonhatású műanyag burkolatú lehet.
11/B. § (1) A közterületről látható homlokzati nyílászárók cseréjénél az épület homlokzatán alkalmazott nyílászárók jellemző formájától, osztásától és színétől eltérni nem lehet, kivéve, ha a homlokzaton egyidejűleg a többi hasonló nyílászáró is cserére kerül.
(2) Közterületről látható homlokzati nyílászáró, biztonsági rács, zsalugáter, árnyékoló cseréje vagy ezek felújítása során - a teljes homlokzatra kiterjedő felújítás kivételével - az épületen meglévő nyílászárók szín- és anyaghasználatától eltérni nem lehet.
(3) Az épület homlokzatán új rácsozat vagy betörésvédelmet szolgáló berendezés akkor helyezhető el, ha az nem tér el az épület architektúrájától, nem eredményezi a meglévő díszítőelemek roncsolódását, és az épület burkolataihoz és színezéséhez illeszkedik. Árubemutatás céljából az épület nyílászárója, homlokzata - az üzletportálokon belüli kirakatok kivételével - nem vehető igénybe.
11/C. § (1) A közterület felőli kerítés kialakítása, meglévő átalakítása során
a) a kerítéslábazat anyaga kő, tégla, műkő, vagy vakolt felületű épített elem, a 40 cm-nél alacsonyabb lábazat esetén nyersbetonból lehet,
b) a kerítésoszlop anyaga - a nyersbeton kivételével - a lábazattal azonos anyagú, vagy fém, vagy faanyagból készülhet,
c) a kerítésoszlopok közötti kitöltő elemek anyaga fém, fa, tégla vagy hagyományos (Haidekker típusú) drótkerítés lehet,
d) a kerítés áttörtsége 50%-nál kisebb nem lehet, kivéve a zajártalmaknak kitett főforgalmi útvonalak, vasúti nyomvonalak, gazdasági területek mentén, továbbá ahol a rendelet ettől eltérő értéket állapít meg,
e) burkolatlan zsalukő nem alkalmazható,
f) rikító színek használata nem megengedett.
(2) A közterület felőli kerítés pillérei között a kerítés átláthatóságát akadályozó anyagok, szerkezetek - a növénytakarás vagy növényfuttatás kivételével - utólag nem alkalmazhatók.
(3) A 16 méternél kisebb szabályozási szélességű közterületek útkereszteződésénél a közlekedésbiztonság szerinti látóháromszögbe eső és a telek sarokpontjától számított 6-6 m-en belüli szakaszon a kerítés a terepcsatlakozástól mért 0,6 méter magasság felett - a legfeljebb 0,5 m keresztmetszetű kerítésoszlop kivételével - nem lehet tömör kialakítású.
(4) A részben kerítésként vagy támfalként is szolgáló környezetvédelmi létesítmény - különösen zajvédő fal - anyaghasználata a terület elhelyezkedése és a tervezett épített környezet figyelembevételével, a kerítésre és a támfalra vonatkozó rendelkezésektől eltérően, egyedi módon is kialakítható.
11/D. § (1) Az épület közterület felőli homlokzatán, beleértve a közterületekről látható tetőzetet is,
a) vezetéket (kábelt, csővezetéket) a falsíkon kívül vezetni nem lehet,
b) épületgépészeti, távközlési vagy telekommunikációs eszköz és berendezés - kivéve az önkormányzat által elhelyezett térfigyelő kamerát és wifi jeladót - látható módon nem létesíthető.
(2) Épületgépészeti berendezések, szerelvények és egyéb technikai berendezések lapostetős épület esetében az épület tetősíkja felett - a legfeljebb 6,0 méter magas antennaoszlop kivételével - csak az épület anyaghasználatához illeszkedő anyaghasználatú épület-szerkezettel teljesen takartan, az épület legfelső, fő funkciót szolgáló szintjének zárófödéme teherhordó szerkezetének síkjától számított legfeljebb 2,5 méter magassággal és a tetőfelület legfeljebb egyharmadán helyezhetők el.
(3) Napelem, napkollektor magastetős épületen a tető síkjával megegyező hajlásszöggel telepíthető és a tető felületén nem lóghat túl.
(4) Napkollektor a homlokzaton nem helyezhető el.
(5) Klímaberendezések és szellőzőberendezések kültéri egységei a közterület felé néző homlokzat esetében - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az épület közterületi homlokzatának egészére vonatkozó egységes terv alapján, vagy közterületről nem látható módon helyezhetők el az alábbiak szerint:
a) a meglévő épületen a kültéri egység
aa) erkély, loggia, terasz megléte esetén csak azon belül rejtett, vagy takart módon, vagy
ab) az épület megjelenéséhez illeszkedve
helyezhető el,
b) a rendelet hatálybalépése után tervezett új épületen
ba) a kültéri egység csak rejtett módon helyezhető el a közterületi homlokzaton, erkélyen, loggián vagy teraszon,
bb) kültéri egységet utólagosan az épület eredeti homlokzatterveiben e célból meghatározott rejtett vagy takart módon szabad csak elhelyezni,
c) kültéri klímaberendezés kifolyója a közterületre vagy szomszéd telekre nem bocsáthat ki kondenzvizet.
(6) Klímaberendezés és szellőzőberendezés az épület közterület felől nem látható, udvari homlokzatán helyezhető el.
(7) Parapetkonvektor közterület felé eső homlokzatra történő kivezetése csak meglévő épületen és kizárólag műszaki szükségességből, a homlokzatképzéssel megfelelően összehangolt műszaki megoldással megengedett úgy, hogy meglévő épületszobrászati részletek, gipsz-stukkó, falfestmény, mozaik megszüntetését, roncsolását nem eredményezheti.
(8) Parabolaantenna és 50 cm magasságot meghaladó antenna berendezés nem helyezhető el az épület közterületi homlokzatán, továbbá a közterületre néző erkélyén, loggiáján, illetve teraszán.
(9) Üzletárnyékoló felülete a földszint közterület felé eső szakaszán - különösen a kirakat-árnyékoló vagy az épület homlokzata előtt lévő vendéglátó terasz feletti árnyékoló - kizárólag cégfeliratot, céglogót, üzletjelzést tartalmazhat.
(10) Árusító automata berendezés a közterület felőli homlokzaton és előkertben nem helyezhető el.
(11) Bankjegy automata berendezés épületen kívüli eléréssel akkor létesíthető,
a) ha az a falsíkba építetten vagy a kirakatportálba szerelten kerül kialakításra, és
b) ha jellegzetes épületszobrászati elemtől (pl. kapuzatot díszítő szobor, díszítés stb.) való távolsága legalább 5 m.
(12) Épület díszkivilágítása csak olyan módon valósítható meg, hogy az a szomszédos, illetve szemközti épületek rendeltetésszerű használatát, valamint a közúti jármű és gyalogosforgalom biztonságát ne zavarja.
(13) Kirakatszekrény a homlokzatok közterület felőli falfelületén, az előkert kerítésén, valamint az előkertben nem helyezhető el.”
9. § A Rendelet 21. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Sajószentpéter közigazgatási területén a Sajószentpéteri Művelődési és Sportközpont, Városi Könyvtár közművelődési intézmény jogosult közművelődési célú hirdetőtábla és hirdetőoszlop használatára.”
10. § A Rendelet 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § (1) Üzletjelzés, cégjelzés kizárólag akkor helyezhető el, ha az épületben vagy az ott lévő rendeltetési egységben folytatott tevékenységre vonatkozik.
(2) Új épület esetében a cégjelzések és üzletjelzések helyét azok cserélhetőségét biztosító módon, a homlokzattal együtt kell megtervezni.
(3) Üzletjelzés és cégjelzés
a) akkor helyezhető el a homlokzaton, ha szervesen illeszkedik a homlokzatok meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához, valamint összhangban van az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival,
b) nem helyezhető el az emeleti szintek homlokzati falán és az emeleti nyílászárókon, erkélyeken.
(4) Épületek tetőzetén cégfelirat, céglogó
a) önálló tartószerkezettel nem helyezhető el,
b) gépészeti takarófalként, vagy azon elhelyezhető.
(5) A cégtábla elhelyezésének általános szabályai a következők:
a) falsíkra merőlegesen nem helyezhető el,
b) a falsíkkal párhuzamos elhelyezés esetén a mérete nem haladhatja meg a 0,5 m2-t,
c) az épületben lévő több rendeltetési egységre vonatkozó cégtáblák tájékoztatás céljából egy szerkezeten, csoportosan, összevontan is elhelyezhetők, de rendszertelen elrendezésük nem megengedett,
d) csoportos elhelyezés esetében a táblák összmérete a b) pont szerinti méretet meghaladhatja, de az egyes üzlettáblák anyaghasználata és alapszíne, fő geometriai kialakítása nem térhet el egymástól.
(6) Üzletjelzés elhelyezésének általános szabályai a következők:
a) a rendelet hatálybalépése után újonnan megvalósított épület üzletportáljai és kirakatai esetén az üzletjelzés nem helyezhető el az eredeti homlokzati tervben e célból kijelölt helyen kívül,
b) újonnan létrejött önálló rendeltetési egység üzletportálja, kirakata vagy bejárata felett vagy mellett üzletjelzés utólag akkor helyezhető el, amennyiben az megfelel a (2) bekezdés rendelkezésének,
c) az épületben lévő rendeltetési egységekre vonatkozó üzletjelzések tájékoztatás céljából egy szerkezeten, csoportosan, összevontan is elhelyezhetők, de rendszertelen elrendezésük nem megengedett,
d) az üzletjelzés szerkezetének és tájékoztató felületének az épület homlokzatával nem harmonizáló vagy összképében zavaró hatása nem megengedett,
e) nem létesíthető üzletjelzés
ea) rikító színhasználattal,
eb) kápráztató fényű világító táblaként,
ec) digitális kijelzésű fényreklámként,
ed) változó futófénnyel, változó szöveg- vagy ábra animálással,
ee) változó fény- vagy hangeffektekkel,
ef) fény- és filmvetítésként,
f) több üzletet magába foglaló épületen építészeti elemként önálló üzletjelző sáv létesíthető vagy meglévő épületnél kijelölhető az azonos magasságú üzlettáblák számára, melytől az üzlettáblák elhelyezésénél eltérni nem lehet,
g) árkád esetén üzlettábla a külső homlokzati síkon vagy az arra kijelölt f) pont szerinti üzletjelző sávon is elhelyezhető,
h) üzletjelzésként molinó, reklámháló nem alkalmazható,
i) amennyiben nincs mód az üzletportálon vagy a g) pont szerinti árkád külső homlokzatfelületén az üzlettábla elhelyezésére, az üzletjelzés üzletfeliratként vagy cégérként helyezhető el.
(7) Homlokzati falon kialakított üzletfelirat - a cégtábla kivételével -, cégfelirat elhelyezésének szabályai a következők:
a) önálló betűkből, szerelt vagy ragasztott módon vagy önálló betűkből állóan a homlokzatra festetten, az épület egyes tagozataihoz, épülettartozékaihoz illő magassággal akkor létesíthető, ha betűméretei vagy grafikai elemei 60 cm-nél kisebbek,
b) kialakítása esetén a megvilágítást biztosító elektromos vezeték nem vezethető a falon és a berendezésen kívül, a homlokzat falán külső kábelcsatornában utólagosan sem vezethető,
c) egyedi megvilágított betűkkel, világító betűkkel vagy vonalszerű fehér neonfeliratként is elhelyezhető - a panelépületek kivételével - rejtett tartószerkezettel,
d) nem létesíthető üzletfelirat, ha az a homlokzat díszítéseivel, épületszobrászati elemeivel, színezésével és egyéb építészeti részleteivel nincs összhangban.
(8) Falsíkra merőleges üzletjelzés kialakításának szabályai a következők:
a) a falsíkra merőlegesen a földszinti és kivételesen - a közúti űrszelvény figyelembevételével - az első emeletszint magasságában akkor helyezhető el, ha a felső emeleti szintek és a szomszédos épületek rendeltetésszerű használatát, továbbá a hangsúlyos épületszobrászati elemek látványát nem zavarja,
b) üzletenként legfeljebb 1 darab - saroküzlet esetén homlokzatonként 1-1 darab - falsíkra merőleges üzletjelzés helyezhető el, kivéve, ha több azonos méretű üzletjelzés elhelyezése az új épület építészeti koncepcióját képezi,
c) a falsíkra merőleges kialakítású üzletjelzés
ca) falsíkra merőleges egyoldali információhordozó felületének befoglaló mérete 0,5 m2-nél, magassága 1,5 m-nél,
cb) a homlokzati falsíktól számított kinyúlása 16 méternél keskenyebb közterület esetén 1,0 m-nél, 16 m-nél szélesebb közterület esetében 1,5 m-nél,
cc) szerkezeti vastagsága 0,2 m-nél
nem lehet nagyobb,
d) a falsíkra merőleges kialakítású, textilanyagból készült üzletjelzés esetén
da) a falsíkra merőleges egyoldali felülete 1,0 m2-nél,
db) a homlokzati falsíktól számított kinyúlása 0,5 m-nél
nem lehet nagyobb, és e célból PVC ponyva nem alkalmazható.
(9) Textilcégér üzlet- és cégjelzésként egyaránt alkalmazható.
(10) A világító cégjelzések, üzletjelzések, címtáblák nem alakíthatók ki
a) kápráztató fényű világító táblaként,
b) változó futófénnyel, változó szöveg- vagy ábra animálással,
c) villogó effektust megjelenítő felülettel,
d) 500 nanométernél rövidebb hullámhosszú, 3000 K színhőmérsékletnél magasabb fényt kibocsátó eszközként.
(11) Oszlopon álló céglogó legmagasabb pontja nem lehet nagyobb 7 méternél, és a logó befoglaló mérete nem lehet nagyobb 2,0x2,0 méternél.
(12) Információs tábla kerítésen, épület homlokzatán az épület megjelenéséhez illeszkedve legfeljebb 1 db 1 m2-es felülettel helyezhető el.
(13) Pályázati forrásból megvalósuló építmény esetében az előírt tájékoztatási felületként
a) az építés ideje alatt a telken belül elhelyezett, a pályázati kiírás szerinti méretű tájékoztató tábla,
b) a létesítmény átadása után legfeljebb a pályázati kiírás szerinti méretű tájékoztató tábla a homlokzaton vagy a létesítmény előkertjében elhelyezve - a pályázati kiírás szerinti időszakra -
létesíthető.
(14) Utcanévtábla, emléktábla szélétől számított 1 m-es távolságon belül cégjelzés, üzletjelzés nem helyezhető el.
(15) Tűzfalon üzletjelzés, cégjelzés elhelyezése nem megengedett.”
11. § A Rendelet 25. és 26. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„25. § (1) A településkép védelme érdekében az Önkormányzat főépítésze szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást (a továbbiakban együttesen: szakmai konzultáció) biztosít.
(2) A főépítészi állásfoglalás megkérése szakmai konzultáció keretében legalább egyszer kötelező fennmaradási engedélyezési eljárás esetén, továbbá minden nem építési engedélyköteles tevékenységgel járó új épület, építmény építése, meglévő építmény átalakítása, bővítése, felújítása során, ha az a közterületről látható módon megváltoztatja
a) a beépítés módját,
b) a beépítés szintszámát vagy az épület legmagasabb pontját,
c) az építmény anyaghasználatát,
d) az építmény tömegformálását,
e) az építmény homlokzat kialakítását.
(3) Szakmai konzultáció, és ezen belül főépítészi állásfoglalás megkérése kötelező a vendéglátó teraszok, valamint garázstelepek területén egyedi és csoportos beépítésű gépjármű tároló létesítése esetén.
(4) Nem építési engedélyköteles lakóépület építése és bővítése esetén, valamint az eljárás során történő tervmódosítás esetén a szakmai konzultáció igénybevétele a településkép védelme szempontjából meghatározó területeken az egyszerű bejelentést megelőzően kötelező.
26. § (1) A szakmai konzultáció a 3. melléklet szerinti kérelem benyújtásával kezdeményezhető.
(2) A szakmai konzultációhoz benyújtandó tervezett építészeti-műszaki dokumentációnak a 3. melléklet szerinti munkarészeket kell tartalmaznia, olvasható módon és értelmezhető méretben, papír alapon vagy elektronikusan benyújtva.
(3) A szakmai konzultáció során a főépítész javaslatot tehet a településképi követelmények érvényesítésének módjára.
(4) A szakmai konzultációról írásos emlékeztető készül, amely tartalmazza a felvetett javaslatokat, valamint a főépítész lényeges nyilatkozatait. Az emlékeztetőben foglaltakat a településképi véleményezési, bejelentési és kötelezési eljárás során figyelembe kell venni.
(5) A szakmai konzultációt írásban, vagy e-mailen, vagy az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton (a továbbiakban együtt: írásban) kell kérelmezni. A kérelmező lehet az ingatlantulajdonos, az építtető, a tervező.
(6) Személyesen vagy online módon történő szakmai konzultáció esetén a főépítész emlékeztetőben rögzíti javaslatait és nyilatkozatait, melyet a konzultáció időpontjától számított 8 napon belül megküld a kérelmező részére.”
12. § A Rendelet 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A polgármester településképi véleményezési eljárást folytat le a (3) bekezdésben foglalt területekre és építési munkákra vonatkozóan új építmény építésére, meglévő építmény beépített szintterület növekedését eredményező bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokat megelőzően.”
13. § A Rendelet 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A településképi véleményezési eljárás a 4. melléklet szerinti kérelem benyújtásával indul. A kérelmet a polgármesterhez a Kormányrendeletben meghatározott tartalommal és formában kell benyújtani.”
14. § A Rendelet 30. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le:
a) az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység kivételével az építésügyi és építés-felügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében felsorolt, építési engedély nélkül végezhető, közterületről látható építési tevékenység;
b) építmények rendeltetésének - egészben vagy részben történő – megváltoztatása;
c) közterületen vagy közterületről látható vendéglátó terasz kialakítása, és az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, átalakítása;
d) reklámok és reklámhordozók, cégjelzések elhelyezése;
e) az építésügyi hatósági engedélyhez kötött, de a jogerős engedélytől eltérően megvalósuló - az eltérést illetően építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött - építési munkák
esetén.
(2) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni
a) az (1) bekezdés a)-c) és e) pontja tekintetében a település településképi szempontból meghatározó területein,
b) az (1) bekezdés d) pontja tekintetében a település teljes közigazgatási területén.”
15. § (1) A Rendelet 31. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A településképi bejelentési eljárás az 5. melléklet szerinti kérelem benyújtásával indul. A kérelmet a polgármesterhez az építési tevékenység megkezdése előtt 15 nappal kell benyújtani.”
(2) A Rendelet 31. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A bejelentés tudomásulvételéről szóló határozat a kiadásától számított hat hónapig érvényes.”
16. § A Rendelet 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„33. § (1) A polgármester a 32. § (2) bekezdés szerinti településképi kötelezési eljárásban az ingatlan tulajdonosát
a) természetes személy esetén 100.000 forinttól 200.000 forintig terjedő,
b) jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén 100.000 forinttól 2.000.000 forintig terjedő
településkép-védelmi bírság megfizetésére kötelezi.
(2) A településkép-védelmi bírság kiszabása esetén a polgármester a bírság összegének meghatározásánál a Kormányrendelet 51. § (1) bekezdésében foglaltak szerint dönt.
(3) A kötelezettnek a településkép-védelmi bírságot a Kormányrendelet 51. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell befizetnie.
(4) A településkép-védelmi bírság megfizetése nem mentesíti a kötelezettet a jogsértő állapot megszüntetésének kötelezettsége alól.”
17. § (1) Rendelet 2. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
(2) A Rendelet a 2. melléklet szerinti 3. melléklettel egészül ki.
(3) A Rendelet a 3. melléklet szerinti 4. melléklettel egészül ki.
(4) A Rendelet a 4. melléklet szerinti 5. melléklettel egészül ki.
18. § Ez a rendelet 2022. január 1-jén lép hatályba, és 2022. január 2-án hatályát veszti.
1. melléklet
2. melléklet
3. melléklet
4. melléklet