Sajószentpéter Városi Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2017. (XII. 19.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2025. 09. 01Önkormányzat Képviselő-testületének 23/2017.(XII.19.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Sajószentpéter Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (8) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 62. § (1) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal Állami Főépítész, a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága, az örökségvédelmi hatáskörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, valamint a Sajószentpéter Városi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2024. (X. 10.) önkormányzati rendelet 8. melléklet 2.2.1. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Jogi és Ügyrendi Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:1
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet célja, hatálya, alkalmazása
1. § (1)2 E rendelet célja Sajószentpéter város sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása, a helyi építészeti örökség védelmének meghatározásával, a védetté nyilvánítás, a védelem megszüntetés szabályozásával, a településképi szempontból meghatározó területek és a településképi követelmények meghatározásával, a településkép védelmét elősegítő szakmai konzultációval, valamint a településképi követelmények megvalósítását biztosító sajátos jogintézmények és a településkép érvényesítő eszközök szabályozásával, valamint a településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.
(2) A helyi védelem célja Sajószentpéter város településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség védelme, jellegzetes karakterének megóvása a jelen és a jövő nemzedékek számára, a helyi védelem alatt álló építészeti örökség fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása, valamint a védett építészeti örökség veszélyeztetésének, megrongálásának, megsemmisítésének megakadályozása.
(3) A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja azon terület-egységek lehatárolása, amelyek az épített környezet összefüggő, vagy azonos építészeti karakterű részeire, valamint olyan térre, utcára, utcaszakaszra terjednek ki, amelyek a jellegzetes településszerkezet történelmi folyamatosságát dokumentálják, vagy ahol a település és a környék arculatát meghatározó építmények együttest alkotnak.
(4) A rendelet hatálya Sajószentpéter város teljes közigazgatási területére terjed ki.
(5)3 E rendeletben foglaltakat a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv.), a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) előírásaival, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet előírásaival, valamint a hatályos településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.
(6)4 A Képviselő-testület a Méptv. 97. §-ában foglalt önkormányzati hatósági hatásköröket a polgármesterre ruházza át.
2. Értelmező rendelkezések
2. §5 E rendelet alkalmazásában:
1. áttört kerítés: olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50%-át nem haladja meg és a lábazatmagasság legfeljebb 60 cm;
2. cégér: a Kormányrendelet 2. § 2. pontjában meghatározott fogalom;
3. cégjelzés: cégér, cégtábla, címtábla, cégfelirat, felíró tábla összefoglaló megnevezése;
4. cégtábla, címtábla, cégfelirat: a vállalkozás közterület felőli homlokzatán megjelenő, az adott rendeltetési egység funkcióját, az ott folytatott tevékenység megnevezését, egyéb adatait feltüntető tábla, felirat;
5. egyéb műszaki berendezés: a Kormányrendelet 2. § 3. pontjában meghatározott fogalom;
6. értékvizsgálat: a helyi védelem alá helyezést megalapozó, szakember által készített történeti, esztétikai, műszaki, természetföldrajzi, biológiai vizsgálati munkarész;
7. felíró tábla: kereskedelmi, vendéglátó üzlet információs táblája, jellemzően a napi kínálat feltüntetésére szolgál;
8. funkcionális célokat szolgáló utcabútor: olyan utasváró, kioszk és információs vagy más célú berendezés, amely létesítésének célját tekintve elsődlegesen nem reklámközzétételre, hanem az adott területen ténylegesen felmerülő, a berendezés funkciójából adódó lakossági igények kielégítésére szolgál;
9. helyi védelem alatt álló egyedi érték: az önkormányzat által helyi védetté nyilvánított helyi jelentőséggel bíró épület, építmény, amely a hagyományos településkép és jellemző karakter megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, művészeti, valamint ipartörténeti szempontból, vagy a használati mód szempontjából jelentős alkotás, valamint a helyi védetté nyilvánított fa, facsoport. A védett épület, építmény fogalmába beletartozik annak minden alkotórésze, ideértve a kiegészítő, díszítő elemeket is;
10. illeszkedés elve: a meglévő szomszédos épületek, építmények arányrendszerét, karakterét, anyaghasználatát és színezését szem előtt tartó követelmény;
11. információs vagy más célú berendezés: a Méptv. 16. § 65. pontjában meghatározott fogalom;
12. kioszk: a Méptv. 16. § 70. pontjában meghatározott fogalom;
13. közművelődési célú hirdetőoszlop: a Méptv. 16. § 74. pontjában meghatározott fogalom;
14. látványterv: a tervezési terület környezetének jelenlegi és a tervezett – a beillesztett építményt tartalmazó – képét több nézőpontból bemutató rajz;
15. manzárdtető: egy meredekebb, s felette egy laposabb hajlású síkkal létrehozott tető;
16. napelempanel: napenergiát elektromos árammá alakító fotovoltaikus táblás kivitelű műszaki berendezés;
17. önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
18. pasztellszínek: kis telítettségű színek, melyek között nincsenek mesterséges árnyalatok, neonszínek, inkább meleg árnyalatok, mint a bézs, narancs, sárga, barna, vörös árnyalatai;
19. plakát: a Méptv. 16. § 105. pontjában meghatározott fogalom;
20. természetes színek a tetőn: barna, vörös, antracit és árnyalatai;
21. településképi jelentőségű útvonalak, közterületek: a településképi jelentőségű útvonalak, közterületek utcakép-védelmi meghatározó területe az épített környezet olyan összefüggő részére, a város azon útvonalaira és közterületeire terjed ki, ahol az egyes épületek, építmények városképi megjelenéséhez a városi arculat szempontjából kiemelt városi érdek fűződik;
22. utasváró: a Méptv. 16. § 131. pontjában meghatározott fogalom;
23. utcabútor: a Méptv. 16. § 132. pontjában meghatározott fogalom;
24. védett műtárgy: az önkormányzat által helyi védetté nyilvánított műszaki alkotás, műtárgy, pl. az emlékmű, szobor, síremlék, utcabútorzat, díszkút, kerítés, híd, torony;
25. vendéglátó terasz: vendéglátó egység saját homlokzati szakasza előtt közterületen a fogyasztóknak a gyalogos forgalomtól jelzésszerű elkülönülését biztosító vagy az ingatlan közterületről látszó belső területén az udvar egyéb funkcióitól jelzésszerű elkülönülést biztosító – esetleg kiemelt szintű, korláttal körülhatárolt – terület.
A HELYI VÉDELEM
3. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek
3. § (1) A helyi védelem feladata a védelmet igénylő építészeti örökség meghatározása, dokumentálása, védetté nyilvánítása, nyilvántartása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése.
(2) A helyi egyedi védelem alatt álló építmények megóvásának, fenntartásának, helyreállításának, vagy visszaállításának, jó-karbantartásának biztosítását a következők szerint kell elősegíteni:
a) a helyi építészeti értékek bemutatásával, népszerűsítésével, programok szervezésével,
b) a pályázat útján elnyerhető önkormányzati támogatással,
c) szakmai tanácsadással.
(3) A helyi védelem alatt álló értékek fennmaradásának, megőrzésének módja elsődlegesen a rendeltetésnek megfelelő használat.
4. Helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűnése
4. § (1)6 A védelem alá helyezést, vagy a védelem megszüntetését (a továbbiakban: a helyi védelemmel kapcsolatos kezdeményezés) írásban vagy a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvényben (a továbbiakban: Dáptv.) meghatározott elektronikus úton (a továbbiakban együtt: írásban) bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kezdeményezheti a polgármesternél.
(2) A helyi védelemre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védendő érték megnevezését, területi javaslat esetén egyértelmű körülhatárolását,
b) azonosító adatokat (területhatár, utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, vagy telekrész, emelet, ajtó),
c) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot és annak indokolását,
d) fotódokumentációt a védendő értékről és környezetéről,
e)7 a Kormányrendelet 32. § által meghatározott értékvizsgálatot,
f) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét,
g) megszüntetésre vonatkozó kérelem esetén az a), b), d) f) pont alatti munkarészeket, valamint részletes indokolást.
(3)8 Amennyiben a kezdeményezés hiánypótlásra szorul és azt a polgármester erre vonatkozó felhívása ellenére 15 napon belül a kezdeményező nem egészíti ki, a helyi védelem alá helyezésre vonatkozó eljárást a polgármester megszünteti.
(4) A helyi védelemmel kapcsolatos kezdeményezést a főépítész készíti elő döntésre a képviselő-testület számára.
(5)9 A helyi védelemmel kapcsolatos kezdeményezés iránti eljárás megindításáról az önkormányzat honlapján 30 napon belül tájékoztatást kell közzétenni, továbbá írásban értesíteni kell az érintett ingatlanok tulajdonosait az alábbiak szerint:
a) 25-nél nem több tulajdonos esetén valamennyi tulajdonost hivatalos levél útján,
b) 25-nél több tulajdonos esetén a védelemre javasolt ingatlan helyszínén – több lépcsőház esetén minden lépcsőházban – történő kifüggesztéssel.
(6)10 A helyi védelemmel kapcsolatos kezdeményezést érintően az érdekeltek 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek.
5. § (1)11 A helyi védelemmel kapcsolatos kezdeményezést a polgármester terjeszti elő indokolással a képviselő-testület részére, ismertetve a közzétételre érkezett észrevételeket. A védendő, illetve a védett értékről készült dokumentáció az előterjesztés melléklete.
(2) A helyi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről írásban értesíteni kell a (3) bekezdésben meghatározott érdekelteket, az illetékes állami főépítészt, földhivatalt, az építésügyi hatóságot, valamint a közműszolgáltatókat. A döntésről Sajószentpéter Városi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) honlapján a döntés napjától számított 30 napon belül tájékoztatást kell közzétenni. Az ingatlan használójának értesítése a tulajdonos útján történik. Az ingatlantulajdonosok, illetve használók a közös képviselő útján is értesíthetők.
(3)12 A helyi védelemmel kapcsolatos kezdeményezés iránti eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:
a) a javaslattal érintett ingatlan tulajdonosát,
b) műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,
c) a kezdeményezőt,
d) az illetékes építésügyi hatóságot.
6. § (1)13 A helyi védett értékekről az Önkormányzat nyilvántartást vezet, melyet a település honlapján közzétesz. A nyilvántartás tartalmazza:
a) a védett érték megnevezését;
b) a védett érték védelmi nyilvántartási számát;
c) a védett érték azonosító adatait (alkotó megnevezése);
d) a védelem típusát;
e) a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását, (helyrajzi szám, utca, házszám, épület, emelet, ajtó, helyszínrajz);
f) a védett érték fotóját;
g) a védelem rövid indokolását az értékvizsgálat alapján;
h) a védett érték helyreállítására vonatkozó szakmai javaslatot;
i) a védett értékkel kapcsolatos intézkedéseket (tulajdoni lapon jogi jelleg feltüntetése, törlése).
(2) Helyi védelem megszűntetésére a védett érték megsemmisülése, műszaki indokok alapján, életveszély‐elhárítása miatt, a védett elem országos védelmi kategóriába történő beemelése miatt, vagy jelentős települési érdekből kerülhet sor, ha a helyi védett elem teljes körű műszaki felmérése (alaprajzok, metszetek, homlokzatok, fényképes dokumentálás) megtörtént.
5. A helyi egyedi védelem meghatározása
7. § (1) A helyi egyedi védelem az építmény egészére, az építmény részletére, az alkalmazott anyaghasználatra, a tömegformálásra, a homlokzati kialakításra, a táj‐ és kertépítészeti alkotásra, az egyedi tájértékre, a növényzetre és képzőművészeti alkotásra terjedhet ki.
(2) Az Önkormányzat helyi egyedi védelem alá helyezi a rendelet 1. mellékletében meghatározott értékeket.
6. A helyi egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
8. § (1) Az egyedi védelem alatt álló helyi építészeti örökség mindenkori tulajdonosát az alábbi kötelezettségek terhelik:
a) a védett elem, elemrészlet használata nem veszélyeztetheti az örökség fennmaradását;
b) gondoskodni kell a védett építmény, műalkotás állapotának, építési tevékenység során karakterének megőrzéséről, anyag‐ és színhasználatában a védett állapot megtartásáról.
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
7. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
9. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek jegyzékét a 2. melléklet tartalmazza.
(2) A településképi szempontból meghatározó terület művi elemekkel érintett részén a homlokzatok, az épülettömegek, a kerítések, a közterületek növényzetének, utcabútorainak összhangját, a színezés egymáshoz való illeszkedését kell támogatni.
(3) A településképi szempontból meghatározó terület táji, természeti elemekkel érintett részén a tájkarakter megőrzését, a kilátás védelem figyelembe vételét, az építmények környezetükkel összhangban lévő elhelyezését, anyaghasználatát, színezését kell támogatni.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
8. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények
10. §14 A település teljes területére vonatkozó általános építészeti követelmények:
a) a homlokzatképzésnél nem alkalmazhatóak az erős, élénk, kontrasztos színű anyagok, az ipari terület, kereskedelmi-szolgáltató terület kivételével a település történelmi anyaghasználatától idegen homlokzat elemek;
b) a homlokzat részleges felújítása során a homlokzat többi részétől eltérő vakolatszínezés nem alkalmazható, kivéve
ba) ha az a teljes homlokzathosszon az épület vízszintes tagolásához igazodik,
bb) a földszinti homlokzatot érinti és
bc) ha a színezéssel nem érintett homlokzatfelületek eredeti színével azonos vagy annak színvilágával harmonizál;
c) a tetőszerkezet héjazatképzésénél nem alkalmazható az azbeszt-cement pala, a műanyag és a gyorsan korrodálódó fémlemez;
d) a közterületre kihatóan nem alkalmazható a hideg fehér, 500 nanométernél rövidebb hullámhosszúságú fényű, 3000 K feletti színhőmérsékletű kültéri világítás, az egyenetlen, magas intenzitású világítás;
e) rekonstrukció során eltérő építészeti megjelenés és színhasználat nem valósítható meg;
f) a beépítésre nem szánt területeken elhelyezhető építmények anyaghasználata és színezése környezet-és természetvédelmi szempontokat nem sérthet, élénk színek nem alkalmazhatóak.
9. A településképi szempontból meghatározó területek művi elemekkel érintett részére vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
11. § (1)15 A településképi szempontból meghatározó területek művi elemekkel érintett részére vonatkozó területi építészeti követelmények:
a) ikres beépítési módnál a már kialakult épület ikerpárokkal összhangban álló épületet kell elhelyezni;
b) legfeljebb 180 cm magas áttört kerítés építhető, de a 2. mellékletben meghatározott áthaladási útvonalak mentén a forgalmi terhelés okozta zaj és por mérséklése érdekében tömör kerítést kell létesíteni;
c) magastető építése esetén kizárólag a homlokzattal egybeépített, a homlokzatszélesség 1/3 részét meg nem haladó tetőfelépítményt kell létesíteni, melynek magassága nem haladhatja meg az emeletmagasság mértékét, hajlásszöge a 45°-ot;
d) a helyi építési szabályzatban kijelölt garázstelepek esetében garázsokat nem önállóan kell elhelyezni;
e) csoportos garázsépítés esetén 4-10 egységű blokkot kell kialakítani, egységes szerkezetben, egységes megjelenéssel.
(2) A településképi szempontból meghatározó területek művi elemekkel érintett részére vonatkozó egyedi építészeti követelmények:
a) építészeti minőséget tükröző, funkciójával összhangot mutató tömegképzés és díszítésében egyszerűségre törekvő, pasztellszíneket vagy fehér színt alkalmazó homlokzat alakítható ki;
b) önálló álló tetőablak és manzárdtető nem létesíthető;
c) zöldfelület kialakításánál a táji jellegzetességet, termőhelyi adottságokat figyelembe vevő, nem allergén és nem invazív és közterületen, utcaszakaszonként egységes megjelenésű növényfajta telepíthető.
11/A. §16 (1) A vendéglátó terasz
a) zárt szerkezeti kialakítással nem létesíthető, nem téliesíthető,
b) kizárólag az épület környezetével összhangban lévő vászonárnyékolókkal, mobil ernyőkkel fedhető le,
c) a területén lévő vászonárnyékolón, mobilernyőn, napernyőn kizárólag cégfelirat, céglogó, üzletjelzés helyezhető el,
d) nem foglalhatja el a gyalogos közlekedéshez szükséges felületeket.
(2) A vendéglátó terasz kialakításakor és működtetése során az (1) bekezdés előírásai betartása mellett
a) az ülőalkalmatosságok (karosszék, támlás szék) kizárólag fémvázasak lehetnek, rattan (műrattan), nád, fa (műfa) felülettel,
b) pad, lóca nem létesíthető,
c) az asztalok kizárólag a székekkel harmonizáló, fémvázas bútortípusúak lehetnek.
(3) A vendéglátó terasz kialakításakor és működtetése során az (1) és (2) bekezdés előírásai betartása mellett
a) rikító színeket kerülő, pácolt faszerkezetű dobogó létesíthető, legfeljebb 7,0 cm magassággal,
b) kizárólag a parkolók felé létesíthető fém anyaghasználatú korlát,
c) a vendéglátó terasz lefedése karcsú fémvázas, és nyers vagy drapp színű vászon, vászonhatású műanyag burkolatú lehet.
11/B. §17 (1) A közterületről látható homlokzati nyílászárók cseréjénél az épület homlokzatán alkalmazott nyílászárók jellemző formájától, osztásától és színétől eltérni nem lehet, kivéve, ha a homlokzaton egyidejűleg a többi hasonló nyílászáró is cserére kerül.
(2) Közterületről látható homlokzati nyílászáró, biztonsági rács, zsalugáter, árnyékoló cseréje vagy ezek felújítása során - a teljes homlokzatra kiterjedő felújítás kivételével - az épületen meglévő nyílászárók szín- és anyaghasználatától eltérni nem lehet.
(3) Az épület homlokzatán új rácsozat vagy betörésvédelmet szolgáló berendezés akkor helyezhető el, ha az nem tér el az épület architektúrájától, nem eredményezi a meglévő díszítőelemek roncsolódását, és az épület burkolataihoz és színezéséhez illeszkedik. Árubemutatás céljából az épület nyílászárója, homlokzata - az üzletportálokon belüli kirakatok kivételével - nem vehető igénybe.
11/C. §18 (1) A közterület felőli kerítés kialakítása, meglévő átalakítása során
a) a kerítéslábazat anyaga kő, tégla, műkő, vagy vakolt felületű épített elem, a 40 cm-nél alacsonyabb lábazat esetén nyersbetonból lehet,
b) a kerítésoszlop anyaga - a nyersbeton kivételével - a lábazattal azonos anyagú, vagy fém, vagy faanyagból készülhet,
c) a kerítésoszlopok közötti kitöltő elemek anyaga fém, fa, tégla vagy hagyományos (Haidekker típusú) drótkerítés lehet,
d) a kerítés áttörtsége 50%-nál kisebb nem lehet, kivéve a zajártalmaknak kitett főforgalmi útvonalak, vasúti nyomvonalak, gazdasági területek mentén, továbbá ahol a rendelet ettől eltérő értéket állapít meg,
e) burkolatlan zsalukő nem alkalmazható,
f) rikító színek használata nem megengedett.
(2) A közterület felőli kerítés pillérei között a kerítés átláthatóságát akadályozó anyagok, szerkezetek - a növénytakarás vagy növényfuttatás kivételével - utólag nem alkalmazhatók.
(3) A 16 méternél kisebb szabályozási szélességű közterületek útkereszteződésénél a közlekedésbiztonság szerinti látóháromszögbe eső és a telek sarokpontjától számított 6-6 m-en belüli szakaszon a kerítés a terepcsatlakozástól mért 0,6 méter magasság felett - a legfeljebb 0,5 m keresztmetszetű kerítésoszlop kivételével - nem lehet tömör kialakítású.
(4) A részben kerítésként vagy támfalként is szolgáló környezetvédelmi létesítmény - különösen zajvédő fal - anyaghasználata a terület elhelyezkedése és a tervezett épített környezet figyelembevételével, a kerítésre és a támfalra vonatkozó rendelkezésektől eltérően, egyedi módon is kialakítható.
11/D. §19 (1) Az épület közterület felőli homlokzatán, beleértve a közterületekről látható tetőzetet is,
a) vezetéket (kábelt, csővezetéket) a falsíkon kívül vezetni nem lehet,
b) épületgépészeti, távközlési vagy telekommunikációs eszköz és berendezés - kivéve az önkormányzat által elhelyezett térfigyelő kamerát és wifi jeladót - látható módon nem létesíthető.
(2) Épületgépészeti berendezések, szerelvények és egyéb technikai berendezések lapostetős épület esetében az épület tetősíkja felett - a legfeljebb 6,0 méter magas antennaoszlop kivételével - csak az épület anyaghasználatához illeszkedő anyaghasználatú épület-szerkezettel teljesen takartan, az épület legfelső, fő funkciót szolgáló szintjének zárófödéme teherhordó szerkezetének síkjától számított legfeljebb 2,5 méter magassággal és a tetőfelület legfeljebb egyharmadán helyezhetők el.
(3) Napelem, napkollektor magastetős épületen a tető síkjával megegyező hajlásszöggel telepíthető és a tető felületén nem lóghat túl.
(4) Napkollektor a homlokzaton nem helyezhető el.
(5) Klímaberendezések és szellőzőberendezések kültéri egységei a közterület felé néző homlokzat esetében - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az épület közterületi homlokzatának egészére vonatkozó egységes terv alapján, vagy közterületről nem látható módon helyezhetők el az alábbiak szerint:
a) a meglévő épületen a kültéri egység
aa) erkély, loggia, terasz megléte esetén csak azon belül rejtett, vagy takart módon, vagy
ab) az épület megjelenéséhez illeszkedve
helyezhető el,
b) a rendelet hatálybalépése után tervezett új épületen
ba) a kültéri egység csak rejtett módon helyezhető el a közterületi homlokzaton, erkélyen, loggián vagy teraszon,
bb) kültéri egységet utólagosan az épület eredeti homlokzatterveiben e célból meghatározott rejtett vagy takart módon szabad csak elhelyezni,
c) kültéri klímaberendezés kifolyója a közterületre vagy szomszéd telekre nem bocsáthat ki kondenzvizet.
(6) Klímaberendezés és szellőzőberendezés az épület közterület felől nem látható, udvari homlokzatán helyezhető el.
(7) Parapetkonvektor közterület felé eső homlokzatra történő kivezetése csak meglévő épületen és kizárólag műszaki szükségességből, a homlokzatképzéssel megfelelően összehangolt műszaki megoldással megengedett úgy, hogy meglévő épületszobrászati részletek, gipsz-stukkó, falfestmény, mozaik megszüntetését, roncsolását nem eredményezheti.
(8) Parabolaantenna és 50 cm magasságot meghaladó antenna berendezés nem helyezhető el az épület közterületi homlokzatán, továbbá a közterületre néző erkélyén, loggiáján, illetve teraszán.
(9) Üzletárnyékoló felülete a földszint közterület felé eső szakaszán - különösen a kirakat-árnyékoló vagy az épület homlokzata előtt lévő vendéglátó terasz feletti árnyékoló - kizárólag cégfeliratot, céglogót, üzletjelzést tartalmazhat.
(10) Árusító automata berendezés a közterület felőli homlokzaton és előkertben nem helyezhető el.
(11) Bankjegy automata berendezés épületen kívüli eléréssel akkor létesíthető,
a) ha az a falsíkba építetten vagy a kirakatportálba szerelten kerül kialakításra, és
b) ha jellegzetes épületszobrászati elemtől (pl. kapuzatot díszítő szobor, díszítés stb.) való távolsága legalább 5 m.
(12) Épület díszkivilágítása csak olyan módon valósítható meg, hogy az a szomszédos, illetve szemközti épületek rendeltetésszerű használatát, valamint a közúti jármű és gyalogosforgalom biztonságát ne zavarja.
(13) Kirakatszekrény a homlokzatok közterület felőli falfelületén, az előkert kerítésén, valamint az előkertben nem helyezhető el.
10. A településképi szempontból meghatározó területek táji, természeti elemekkel érintett részére vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
12. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek táji, természeti elemekkel érintett részére vonatkozó területi építészeti követelmény, hogy a beépítésnél a tájba‐simulásra legalkalmasabb helyet elfoglaló épületet, az épületek, építmények összhangjára ügyelő kerti építményeket, műtárgyakat és áttört kerítést, vagy sövényt kell létesíteni elsősorban természetes anyagok alkalmazásával.
(2) A településképi szempontból meghatározó területek táji, természeti elemekkel érintett részére vonatkozó egyedi építészeti követelmény, hogy építészeti minőséget tükröző, funkciójával összhangban lévő tömegű, díszítésében egyszerűségre törekvő, pasztellszíneket, vagy fehér színt alkalmazó homlokzatú épület alakítható ki.
(3) A zöldfelületek kialakításánál követelmény, hogy az épületek, vagy tartózkodási helyek árnyékolására alkalmas, a táji jellegzetességet, termőhelyi adottságokat visszatükröző, közterületen, utcaszakaszonként egységes megjelenésre törekvő, nem allergén növényzet telepíthető.
(4) A közterületi zöldfelületen elhelyezhető kerti építmények és burkolatok kialakításánál követelmény, hogy egységes arculatú, a táji látványt előtérbe helyező, valamint építészeti és tájépítészi igényt kielégítő legyen.
(5) A sajátos építményfajták elhelyezésénél – a honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű építmények kivételével – a meglévő vonalas infrastruktúra elemek területét, szerkezeteit kell igénybe venni, az antennák és a légkondicionáló kültéri egységek közterület felőli homlokzatra rögzítését el kell kerülni.
11. A helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökség területére vonatkozó építészeti követelmények
13. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökség területére vonatkozó egyedi építészeti követelmény, hogy építészeti minőséget tükröző, funkciójával összhangot mutató tömegképzést és díszítésében egyszerűségre törekvő, pasztellszíneket, vagy fehér színt alkalmazó homlokzatot kell kialakítani.
(2) A helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökség területén lévő védett épületek átépítésénél a
a) karaktert megtartó,
b) arányrendszert megőrző,
c) új elemeiben a régihez illeszkedő,
d) esztétikát, minőséget hozó, valamint
e) építészeti értéket teremtő
követelményeknek együttesen eleget kell tenni.
(3) A helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökség területén lévő sajátos építmények, műtárgyak, egyéb műszaki berendezések anyaghasználatánál:
a) időtálló;
b) minőségi;
c) környezetében alkalmazott anyagokhoz illeszkedő;
d) élénk színeket kerülő;
e) a település karakterével összhangban lévő
anyagokat lehet alkalmazni.
12. A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
14. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére alkalmas területek:
a) gazdasági (kereskedelmi, szolgáltató, ipari) területek;
b) különleges területek közül a sajátos használatuk alapján erre alkalmas területek;
c) közlekedési és közműterületek;
d) különleges beépítésre nem szánt területek közül a sajátos használatuk alapján erre alkalmas területek.
(2) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmas területek:
a) a településképi szempontból meghatározó területek
b) lakó (nagyvárosias, kisvárosias, kertvárosias, falusias) területek;
c) vegyes (településközpont, intézményi) területek;
d) az (1) bekezdés b) pontba nem sorolható különleges területek;
e) zöldterületek;
f) erdő (védelmi, gazdasági, közjóléti) területek;
g) vízgazdálkodási területek;
h) természet-közeli területek;
i) műemléki környezet;
j) régészeti területek;
k) az (1) bekezdés d) pontba nem sorolható különleges beépítésre nem szánt területek.
13. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
15. § (1) Az egyéb műszaki berendezés a szükséges legkisebb tömegű, a funkcióhoz igazodó, a településképet nem rontó módon és lehetőleg növényzettel takarva alakítható ki.
(2) Az egyéb műszaki berendezések létesítésénél kizárólag nem rozsdásodó, minőséget képviselő, könnyen karbantartható, az épület, építmény megjelenését kedvezőtlenül nem befolyásoló anyag használható.
CÉGJELZÉSEK ELHELYEZÉSE, UTCABÚTOROKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK20
14.21
16. §
15.22
17. §
16. A funkcionális célokat szolgáló utcabútorokra vonatkozó szabályok
18. § (1) A település területén kizárólag olyan funkcionális célokat szolgáló utcabútor helyezhető el, amelynek kialakítása a településképi megjelenést hátrányosan nem befolyásolja.
(2)23
(3)24
(4)25
17. Egyes utcabútorok elhelyezésére vonatkozó különleges szabályok
19. § (1)26 A település területén legfeljebb 10 darab közművelődési célú hirdetőoszlop létesíthető.
(2) Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:
a) az önkormányzat működési körébe tartozó információk;
b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;
c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;
d) idegenforgalmi és közlekedési információk;
e) a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk;
f) további, gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információk.
(3)27
(4)28
18.29
20. §
19. Közművelődési célú hirdetőoszlop létesítése
21. § (1)30 Sajószentpéter közigazgatási területén a Sajószentpéteri Művelődési és Sportközpont, Városi Könyvtár közművelődési intézmény jogosult közművelődési célú hirdetőtábla és hirdetőoszlop használatára.
(2) A közművelődési intézmény településképi bejelentési eljárásban kezdeményezheti a közművelődési hirdetőoszlop létesítését.
20.31
22. §
23. §
21. A cégjelzésekre vonatkozó településképi követelmények
24. §32 (1) Üzletjelzés, cégjelzés kizárólag akkor helyezhető el, ha az épületben vagy az ott lévő rendeltetési egységben folytatott tevékenységre vonatkozik.
(2) Új épület esetében a cégjelzések és üzletjelzések helyét azok cserélhetőségét biztosító módon, a homlokzattal együtt kell megtervezni.
(3) Üzletjelzés és cégjelzés
a) akkor helyezhető el a homlokzaton, ha szervesen illeszkedik a homlokzatok meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához, valamint összhangban van az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival,
b) nem helyezhető el az emeleti szintek homlokzati falán és az emeleti nyílászárókon, erkélyeken.
(4) Épületek tetőzetén cégfelirat, céglogó
a) önálló tartószerkezettel nem helyezhető el,
b) gépészeti takarófalként, vagy azon elhelyezhető.
(5) A cégtábla elhelyezésének általános szabályai a következők:
a) falsíkra merőlegesen nem helyezhető el,
b) a falsíkkal párhuzamos elhelyezés esetén a mérete nem haladhatja meg a 0,5 m2-t,
c) az épületben lévő több rendeltetési egységre vonatkozó cégtáblák tájékoztatás céljából egy szerkezeten, csoportosan, összevontan is elhelyezhetők, de rendszertelen elrendezésük nem megengedett,
d) csoportos elhelyezés esetében a táblák összmérete a b) pont szerinti méretet meghaladhatja, de az egyes üzlettáblák anyaghasználata és alapszíne, fő geometriai kialakítása nem térhet el egymástól.
(6) Üzletjelzés elhelyezésének általános szabályai a következők:
a) a rendelet hatálybalépése után újonnan megvalósított épület üzletportáljai és kirakatai esetén az üzletjelzés nem helyezhető el az eredeti homlokzati tervben e célból kijelölt helyen kívül,
b) újonnan létrejött önálló rendeltetési egység üzletportálja, kirakata vagy bejárata felett vagy mellett üzletjelzés utólag akkor helyezhető el, amennyiben az megfelel a (2) bekezdés rendelkezésének,
c) az épületben lévő rendeltetési egységekre vonatkozó üzletjelzések tájékoztatás céljából egy szerkezeten, csoportosan, összevontan is elhelyezhetők, de rendszertelen elrendezésük nem megengedett,
d) az üzletjelzés szerkezetének és tájékoztató felületének az épület homlokzatával nem harmonizáló vagy összképében zavaró hatása nem megengedett,
e) nem létesíthető üzletjelzés
ea) rikító színhasználattal,
eb) kápráztató fényű világító táblaként,
ec) digitális kijelzésű fényreklámként,
ed) változó futófénnyel, változó szöveg- vagy ábra animálással,
ee) változó fény- vagy hangeffektekkel,
ef) fény- és filmvetítésként,
f) több üzletet magába foglaló épületen építészeti elemként önálló üzletjelző sáv létesíthető vagy meglévő épületnél kijelölhető az azonos magasságú üzlettáblák számára, melytől az üzlettáblák elhelyezésénél eltérni nem lehet,
g) árkád esetén üzlettábla a külső homlokzati síkon vagy az arra kijelölt f) pont szerinti üzletjelző sávon is elhelyezhető,
h) üzletjelzésként molinó, reklámháló nem alkalmazható,
i) amennyiben nincs mód az üzletportálon vagy a g) pont szerinti árkád külső homlokzatfelületén az üzlettábla elhelyezésére, az üzletjelzés üzletfeliratként vagy cégérként helyezhető el.
(7) Homlokzati falon kialakított üzletfelirat - a cégtábla kivételével -, cégfelirat elhelyezésének szabályai a következők:
a) önálló betűkből, szerelt vagy ragasztott módon vagy önálló betűkből állóan a homlokzatra festetten, az épület egyes tagozataihoz, épülettartozékaihoz illő magassággal akkor létesíthető, ha betűméretei vagy grafikai elemei 60 cm-nél kisebbek,
b) kialakítása esetén a megvilágítást biztosító elektromos vezeték nem vezethető a falon és a berendezésen kívül, a homlokzat falán külső kábelcsatornában utólagosan sem vezethető,
c) egyedi megvilágított betűkkel, világító betűkkel vagy vonalszerű fehér neonfeliratként is elhelyezhető - a panelépületek kivételével - rejtett tartószerkezettel,
d) nem létesíthető üzletfelirat, ha az a homlokzat díszítéseivel, épületszobrászati elemeivel, színezésével és egyéb építészeti részleteivel nincs összhangban.
(8) Falsíkra merőleges üzletjelzés kialakításának szabályai a következők:
a) a falsíkra merőlegesen a földszinti és kivételesen - a közúti űrszelvény figyelembevételével - az első emeletszint magasságában akkor helyezhető el, ha a felső emeleti szintek és a szomszédos épületek rendeltetésszerű használatát, továbbá a hangsúlyos épületszobrászati elemek látványát nem zavarja,
b) üzletenként legfeljebb 1 darab - saroküzlet esetén homlokzatonként 1-1 darab - falsíkra merőleges üzletjelzés helyezhető el, kivéve, ha több azonos méretű üzletjelzés elhelyezése az új épület építészeti koncepcióját képezi,
c) a falsíkra merőleges kialakítású üzletjelzés
ca) falsíkra merőleges egyoldali információhordozó felületének befoglaló mérete 0,5 m2-nél, magassága 1,5 m-nél,
cb) a homlokzati falsíktól számított kinyúlása 16 méternél keskenyebb közterület esetén 1,0 m-nél, 16 m-nél szélesebb közterület esetében 1,5 m-nél,
cc) szerkezeti vastagsága 0,2 m-nél
nem lehet nagyobb,
d) a falsíkra merőleges kialakítású, textilanyagból készült üzletjelzés esetén
da) a falsíkra merőleges egyoldali felülete 1,0 m2-nél,
db) a homlokzati falsíktól számított kinyúlása 0,5 m-nél
nem lehet nagyobb, és e célból PVC ponyva nem alkalmazható.
(9) Textilcégér üzlet- és cégjelzésként egyaránt alkalmazható.
(10) A világító cégjelzések, üzletjelzések, címtáblák nem alakíthatók ki
a) kápráztató fényű világító táblaként,
b) változó futófénnyel, változó szöveg- vagy ábra animálással,
c) villogó effektust megjelenítő felülettel,
d) 500 nanométernél rövidebb hullámhosszú, 3000 K színhőmérsékletnél magasabb fényt kibocsátó eszközként.
(11) Oszlopon álló céglogó legmagasabb pontja nem lehet nagyobb 7 méternél, és a logó befoglaló mérete nem lehet nagyobb 2,0x2,0 méternél.
(12) Információs tábla kerítésen, épület homlokzatán az épület megjelenéséhez illeszkedve legfeljebb 1 db 1 m2-es felülettel helyezhető el.
(13) Pályázati forrásból megvalósuló építmény esetében az előírt tájékoztatási felületként
a) az építés ideje alatt a telken belül elhelyezett, a pályázati kiírás szerinti méretű tájékoztató tábla,
b) a létesítmény átadása után legfeljebb a pályázati kiírás szerinti méretű tájékoztató tábla a homlokzaton vagy a létesítmény előkertjében elhelyezve - a pályázati kiírás szerinti időszakra -
létesíthető.
(14) Utcanévtábla, emléktábla szélétől számított 1 m-es távolságon belül cégjelzés, üzletjelzés nem helyezhető el.
(15) Tűzfalon üzletjelzés, cégjelzés elhelyezése nem megengedett.
SZAKMAI KONZULTÁCIÓ
22. Rendelkezés a szakmai konzultációról
25. §33 (1)34 A településkép védelme érdekében az önkormányzati főépítész (a továbbiakban: főépítész) kérelemre a településképi követelményekről – a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül – szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást (a továbbiakban: szakmai konzultáció) biztosít.
(2) A főépítészi állásfoglalás megkérése szakmai konzultáció keretében legalább egyszer kötelező fennmaradási engedélyezési eljárás esetén, továbbá minden nem építési engedélyköteles tevékenységgel járó új épület, építmény építése, meglévő építmény átalakítása, bővítése, felújítása során, ha az a közterületről látható módon megváltoztatja
a) a beépítés módját,
b) a beépítés szintszámát vagy az épület legmagasabb pontját,
c) az építmény anyaghasználatát,
d) az építmény tömegformálását,
e) az építmény homlokzat kialakítását.
(3) Szakmai konzultáció, és ezen belül főépítészi állásfoglalás megkérése kötelező a vendéglátó teraszok, valamint garázstelepek területén egyedi és csoportos beépítésű gépjármű tároló létesítése esetén.
(4)35 Lakóépület egyszerű bejelentés alapján történő építése és bővítése esetén, valamint az eljárás során történő tervmódosítás esetén a szakmai konzultáció igénybevétele a településkép védelme szempontjából meghatározó területeken az egyszerű bejelentést megelőzően kötelező.
26. §36 (1)37 A szakmai konzultáció a 3. melléklet szerinti kérelem benyújtásával kezdeményezhető. A kérelmet – ha erre építésügyi engedélyezési eljárást vagy egyszerű bejelentést megelőzően kerül sor – az építtető vagy a tervező a Dáptv. szerinti elektronikus formában köteles benyújtani az önkormányzat részére.
(2) A szakmai konzultációhoz benyújtandó tervezett építészeti-műszaki dokumentációnak a 3. melléklet szerinti munkarészeket kell tartalmaznia, olvasható módon és értelmezhető méretben, papír alapon vagy elektronikusan benyújtva.
(3) A szakmai konzultáció során a főépítész javaslatot tehet a településképi követelmények érvényesítésének módjára.
(4)38 A szakmai konzultáció a főépítész feladata. A szakmai konzultációról a főépítész írásos emlékeztetőt készít, amely tartalmazza a felvetett javaslatokat, valamint a főépítész lényeges nyilatkozatait. Az emlékeztetőben foglaltakat a településképi véleményezési, bejelentési és kötelezési eljárás során figyelembe kell venni.
(5)39 Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó esetekben a szakmai konzultációt írásban, vagy a Dáptv.-ben meghatározott elektronikus úton (a továbbiakban együtt: írásban) kell kérelmezni.
(6)40 A szakmai konzultáció megtartására és az arról készült (4) bekezdés szerinti emlékeztető kérelmező részére történő megküldésére nyitva álló határidő 15 nap.
TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS
23. A településképi véleményezési eljárással érintett építmények köre
27. § (1)41 A polgármester településképi véleményezési eljárást folytat le a (3) bekezdésben foglalt területekre a Kormányrendelet 44. § (2) bekezdése szerinti engedélyezési eljárásokat megelőzően.
(2) Településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni homlokzati változással nem járó, kizárólag belső átalakítási munkákra vonatkozó, engedélyköteles építési tevékenységek esetén.
(3) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni a település településképi szempontból meghatározó területein lévő ingatlanokon tervezett, jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkák építésének, fennmaradásának engedélyezése esetén.
(4) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni továbbá – az ingatlan építési övezeti besorolásától függetlenül –
a) a 9,00 m-es építménymagasságú, illetve az F+2 szintes vagy azoknál magasabb új építmények, valamint az ilyen magasságot eredményező emelet-ráépítések, tetőtér beépítések,
b) valamennyi 300 m2 bruttó szintterületet meghaladó földszintes, valamint 1000 m2 bruttó szintterületet meghaladó többszintes új építmény,
c) a b) pontban szereplő nagyságrendeket meghaladó meglévő építmény rendeltetését – a működést és a környező beépítéshez való viszonyt – megváltoztató,
d) nettó 20,0 m2 alapterületet az építési tevékenységet követően meghaladó méretű közterületről látszó kereskedelmi, szolgáltató, illetve vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése esetén;
e)42
f) helyi építészeti értékvédelem alatt álló építményt érintő, valamint
g) a köztéri műalkotások környezetalakítására vonatkozó, jogszabály alapján építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban.
24. A településképi véleményezési eljárás részletes szabályai
28. § (1)43 A településképi véleményezési eljárás a Kormányrendelet 45. § (1)-(3) bekezdésében foglaltak szerint kezdeményezhető.
(2)44 A polgármester a településképi véleményét a főépítész szakmai véleményére alapozza.
(3) A településképi véleményhez csatolni kell a főépítészi szakmai véleményt, melynek tartalmaznia kell a vélemény részletes indokolását.
29. § (1) A véleményezési eljárás során a Kormányrendeletben meghatározott szempontokon túl vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció:
a) megfelel-e a településrendezési eszközben foglalt kötelező előírásoknak,
b) figyelembe veszi-e a beépítési előírásban szereplő további - a (város)építészeti illeszkedésre vonatkozó - javaslatokat, illetve hogy a településrendezési eszköz irányadó szabályozásától, valamint a javaslatoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést , illetve településképi megjelenést eredményez-e.
(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell:
a) a beépítés módja – a (4) bekezdés a) pontjában foglaltakon túl megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
c) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, illetve építmények kilátását,
d) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, illetve meglévő építmények bővítésénél
da) biztosított lesz‐e, vagy marad‐e az előírásoknak, illetve az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága;
db) a beépítés javasolt sorrendje megfelel‐e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.
(3) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez,
b) a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
c) a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám - és információs berendezések elhelyezésére és kialakítására,
d) a terv városképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá hogy
e) a tetőzet kialakítása - különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz.
(4) A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy
a) a közterülethez közvetlenül kapcsolódó szint alaprajzi kialakítása, illetve ebből eredő használata
aa) korlátozza-e a közúti közlekedést és annak biztonságát,
ab) korlátozza, illetve zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,
ac) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét, illetve ebből eredően
ad) a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló - a közterületet érintő –
beavatkozásokra,
b) az esetleg a közterület fölé benyúló építmény-részek, illetve szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve a telepítendő fákra, fasorokra.
(5) A polgármester a településképi véleményezési eljárást a Kormányrendeletben meghatározottak szerint folytatja le.
TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS
25. A településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre
30. §45 (1) A polgármester a település teljes közigazgatási területén településképi bejelentési eljárást köteles lefolytatni a Kormányrendelet 46. § (1) bekezdésében meghatározott építmények rendeltetésének megváltoztatása esetén.
(2) A polgármester – a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – településképi bejelentési eljárást folytat le:
a) a Kormányrendelet 46. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott közterületről látható építési tevékenység megkezdését megelőzően, ha az építési tevékenység köre szerepel a Kormányrendelet 13. mellékletében,
b) a Kormányrendelet 46. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott cégjelzések, berendezések épületeken való elhelyezhetőségét megelőzően, ha az épületeken való elhelyezések köre szerepel a Kormányrendelet 13. mellékletében,
c) közterületen vagy közterületről látható vendéglátó terasz kialakítása esetén.
(3) Településképi bejelentési eljárást
a) a (2) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott esetekben a településképi szempontból meghatározó területeken,
b) a (2) bekezdés b) pontjában foglaltak tekintetében a település teljes közigazgatási területén kell lefolytatni.
26. A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai
31. § (1)46 A településképi bejelentési eljárás az építtető, az építési tevékenységgel érintett telek, építmény építményrész tulajdonosa, vagy az általa megbízott tervező kérelmére az 5. melléklet szerinti kérelem benyújtásával indul. A kérelmet a polgármesterhez a Dáptv. szerinti elektronikus úton vagy – természetes személy esetén – papír alapon, írásban kell benyújtani a 30. § (1)-(2) bekezdés szerinti építési tevékenység megkezdése előtt 15 nappal.
(2) A dokumentációnak a bejelentés tárgyának megfelelően az alábbi munkarészeket kell tartalmazni:
a)47 a 30. § (2) bekezdés a) pontja szerinti építési tevékenység esetén
aa) műszaki leírást a telepítésről és az építészeti kialakításról,
ab) védett épület esetében értékvédelmi felmérési dokumentációt,
ac) helyszínrajzot a szomszédos építmények feltüntetésével,
ad) alaprajzokat,
ae) közterületről látszó homlokzatot,
b)48 a 30. § (1) bekezdés szerinti rendeltetésmódosítás esetén
ba) műszaki leírást, mely ismerteti az új rendeltetésnek megfelelő (terület) használat, illetve technológia jellemzőit, a rendeltetés-módosítás következtében – a szomszédos és a környező ingatlanokat érintő – változásokat, hatásokat, továbbá a szükségessé váló járulékos beavatkozásokat,
bb) helyszínrajzot a szomszédos építmények és terepviszonyok feltüntetésével,
bc) alaprajzot, valamint
bd) homlokzatot vagy a közterületről látható felületek változtatását bemutató látványtervet, fotómontázst.
c)49
(3) A polgármester a településképi bejelentési eljárást a Kormányrendeletben meghatározottak szerint folytatja le.
(4)50 A polgármester hatósági határozatát a főépítész szakmai véleményére alapozza.
(5) A bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy a tervezett építési tevékenység, vagy rendeltetésváltoztatás:
a) illeszkedik‐e a településképbe;
b)51 megfelel‐e a településképi követelményeknek.
c)52
(6)53 A bejelentés tudomásulvételéről szóló határozat a kiadásától számított hat hónapig érvényes.
(7) Amennyiben a településképi bejelentési eljárás lefolytatásához kötött tevékenység közterület-használati engedélyhez is kötött, a közterület-használati engedély kiadására csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a megengedő határozat birtokában és az abban meghatározott kikötések figyelembevételével kerülhet sor.
54A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI BÍRSÁG
27. A településképi kötelezési eljárás
32. §55 (1) A polgármester a IV. fejezetben meghatározott településképi követelmények megsértése esetén a Méptv. 100. § (1) bekezdése szerint jár el.
(2) A polgármester
a) a településképi bejelentés elmulasztása,
b) a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése,
c) a településképi követelmények megsértése
esetén a településképi követelmények teljesülése érdekében településképi kötelezés formájában az ingatlan tulajdonosát a Méptv. 100. § (2) bekezdése szerinti intézkedések megtételére kötelezi.
28. A településkép-védelmi bírság
33. §56 (1)57
(2)58 A településkép-védelmi bírság kiszabására a Méptv. 100. § (2) bekezdése és a Kormányrendelet 51. § (1) bekezdése alapján kerül sor
(3) A kötelezettnek a településkép-védelmi bírságot a Kormányrendelet 51. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell befizetnie.
(4) A településkép-védelmi bírság megfizetése nem mentesíti a kötelezettet a jogsértő állapot megszüntetésének kötelezettsége alól.
ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER
29. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése
34. § (1) A településképi követelmények alkalmazásának ösztönzése érdekében az önkormányzat:
a) anyagi támogatás nyújthat;
b) arculati verseny hirdethet meg, díjat tűzhet ki;
c) a Településképi Arculati Kézikönyv módosításánál, a jó példák közé beemelheti az érintett épületet, épületrészt.
(2) Az ösztönzési rendszer feltételeiről, a támogatási keretről a képviselő‐testület – a pénzügyi lehetőségek függvényében – az éves költségvetési rendeletben dönt.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
35. § (1) A rendelet 2018. január 1-jén lép hatályba és rendelkezéseit a hatálybalépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
(2) Hatályát veszti:
a) a településképi véleményezési eljárásról szóló 6/2013.(IV.25.) önkormányzati rendelet;
b) a településképi bejelentési eljárásról szóló 7/2013.(IV.25.) önkormányzati rendelet;
c) a településképi kötelezésről szóló 8/2013.(IV.25.) önkormányzati rendelet;
d) Sajószentpéter Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 18/2016. (VIII. 1.) önkormányzati rendelet 2. § (3) bekezdése;18. § (1) bekezdése; 19. § címéből a „városképi” szövegrész; 24. § (2) bekezdése; 29. § (2) bekezdése f) pontból fa), fb), fc) alpontok és h) pont; 58. § (6) bekezdése;1. és 2. függelék
4. melléklet61
A bevezető a Sajószentpéter Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2025. (VIII. 29.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. § (1) bekezdése a Sajószentpéter Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2025. (VIII. 29.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. § (5) bekezdése a Sajószentpéter Városi Önkormányzata Képviselő-testületének 36/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. Az 1. § (5) bekezdése a Sajószentpéter Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2025. (VIII. 29.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. § (6) bekezdését a Sajószentpéter Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 28/2021. (X. 26.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be. Az 1. § (6) bekezdése a Sajószentpéter Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2025. (VIII. 29.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § a Sajószentpéter Városi Önkormányzata Képviselő-testületének 36/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg. A 2. § a Sajószentpéter Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2025. (VIII. 29.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 4. § (1) bekezdése a Sajószentpéter Városi Önkormányzata Képviselő-testületének 36/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. A 4. § (1) bekezdése a Sajószentpéter Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2025. (VIII. 29.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. § (2) bekezdés e) pontja a Sajószentpéter Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2025. (VIII. 29.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. § (3) bekezdése a Sajószentpéter Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2025. (VIII. 29.) önkormányzati rendelete 4. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. § (5) bekezdése a Sajószentpéter Városi Önkormányzata Képviselő-testületének 36/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. § (6) bekezdése a Sajószentpéter Városi Önkormányzata Képviselő-testületének 36/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdése a Sajószentpéter Városi Önkormányzata Képviselő-testületének 36/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (3) bekezdése a Sajószentpéter Városi Önkormányzata Képviselő-testületének 36/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. § (1) bekezdése a Sajószentpéter Városi Önkormányzata Képviselő-testületének 36/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 10. § a Sajószentpéter Városi Önkormányzata Képviselő-testületének 36/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 11. § (1) bekezdése a Sajószentpéter Városi Önkormányzata Képviselő-testületének 36/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
A 11/A. §-t a Sajószentpéter Városi Önkormányzata Képviselő-testületének 36/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 8. §-a iktatta be.
A 11/B. §-t a Sajószentpéter Városi Önkormányzata Képviselő-testületének 36/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 8. §-a iktatta be.
A 11/C. §-t a Sajószentpéter Városi Önkormányzata Képviselő-testületének 36/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 8. §-a iktatta be.
A 11/D. §-t a Sajószentpéter Városi Önkormányzata Képviselő-testületének 36/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 8. §-a iktatta be.
Az V. Fejezet címe a Sajószentpéter Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2025. (VIII. 29.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 14. alcímet (16. §-t) a Sajószentpéter Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2025. (VIII. 29.) önkormányzati rendelete 16. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 15. alcímet (17. §-t) a Sajószentpéter Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2025. (VIII. 29.) önkormányzati rendelete 16. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 18. § (2) bekezdését a Sajószentpéter Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2025. (VIII. 29.) önkormányzati rendelete 16. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 18. § (3) bekezdését a Sajószentpéter Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2025. (VIII. 29.) önkormányzati rendelete 16. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 18. § (4) bekezdését a Sajószentpéter Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2025. (VIII. 29.) önkormányzati rendelete 16. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 19. § (1) bekezdése a Sajószentpéter Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2025. (VIII. 29.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 19. § (3) bekezdését a Sajószentpéter Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2025. (VIII. 29.) önkormányzati rendelete 16. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 19. § (4) bekezdését a Sajószentpéter Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2025. (VIII. 29.) önkormányzati rendelete 16. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 18. alcímet (20. §-t) a Sajószentpéter Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2025. (VIII. 29.) önkormányzati rendelete 16. § e) pontja hatályon kívül helyezte.
A 21. § (1) bekezdése a Sajószentpéter Városi Önkormányzata Képviselő-testületének 36/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
A 20. alcímet (22–23. §-t) a Sajószentpéter Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2025. (VIII. 29.) önkormányzati rendelete 16. § f) pontja hatályon kívül helyezte.
A 24. § a Sajószentpéter Városi Önkormányzata Képviselő-testületének 36/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg.
A 25. § a Sajószentpéter Városi Önkormányzata Képviselő-testületének 36/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 11. §-ával megállapított szöveg.
A 25. § (1) bekezdése a Sajószentpéter Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2025. (VIII. 29.) önkormányzati rendelete 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 25. § (4) bekezdése a Sajószentpéter Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2025. (VIII. 29.) önkormányzati rendelete 7. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 26. § a Sajószentpéter Városi Önkormányzata Képviselő-testületének 36/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 11. §-ával megállapított szöveg.
A 26. § (1) bekezdése a Sajószentpéter Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2025. (VIII. 29.) önkormányzati rendelete 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 26. § (4) bekezdése a Sajószentpéter Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2025. (VIII. 29.) önkormányzati rendelete 8. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 26. § (5) bekezdése a Sajószentpéter Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2025. (VIII. 29.) önkormányzati rendelete 8. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 26. § (6) bekezdése a Sajószentpéter Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2025. (VIII. 29.) önkormányzati rendelete 8. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 27. § (1) bekezdése a Sajószentpéter Városi Önkormányzata Képviselő-testületének 36/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 12. §-ával megállapított szöveg. A 27. § (1) bekezdése a Sajószentpéter Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2025. (VIII. 29.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
A 27. § (4) bekezdés e) pontját a Sajószentpéter Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2025. (VIII. 29.) önkormányzati rendelete 16. § g) pontja hatályon kívül helyezte.
A 28. § (1) bekezdése a Sajószentpéter Városi Önkormányzata Képviselő-testületének 36/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 13. §-ával megállapított szöveg. A 28. § (1) bekezdése a Sajószentpéter Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2025. (VIII. 29.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg.
A 28. § (2) bekezdése a Sajószentpéter Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2025. (VIII. 29.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg.
A 30. § a Sajószentpéter Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2025. (VIII. 29.) önkormányzati rendelete 11. §-ával megállapított szöveg.
A 31. § (1) bekezdése a Sajószentpéter Városi Önkormányzata Képviselő-testületének 36/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 15. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. A 31. § (1) bekezdése a Sajószentpéter Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2025. (VIII. 29.) önkormányzati rendelete 12. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 31. § (2) bekezdés a) pontja a Sajószentpéter Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2025. (VIII. 29.) önkormányzati rendelete 12. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 31. § (2) bekezdés b) pontja a Sajószentpéter Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2025. (VIII. 29.) önkormányzati rendelete 12. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 31. § (2) bekezdés c) pontját a Sajószentpéter Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2025. (VIII. 29.) önkormányzati rendelete 16. § h) pontja hatályon kívül helyezte.
A 31. § (4) bekezdése a Sajószentpéter Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2025. (VIII. 29.) önkormányzati rendelete 12. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 31. § (5) bekezdés b) pontja a Sajószentpéter Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2025. (VIII. 29.) önkormányzati rendelete 12. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 31. § (5) bekezdés c) pontját a Sajószentpéter Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2025. (VIII. 29.) önkormányzati rendelete 16. § i) pontja hatályon kívül helyezte.
A 31. § (6) bekezdése a Sajószentpéter Városi Önkormányzata Képviselő-testületének 36/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 15. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Módosította a 25/2019. (XII. 17.) Ör. 1. §-a Hatályos: 2020. január 16.
A 32. § a Sajószentpéter Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2025. (VIII. 29.) önkormányzati rendelete 13. §-ával megállapított szöveg.
A 33. § a Sajószentpéter Városi Önkormányzata Képviselő-testületének 36/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 16. §-ával megállapított szöveg.
A 33. § (1) bekezdését a Sajószentpéter Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2025. (VIII. 29.) önkormányzati rendelete 16. § j) pontja hatályon kívül helyezte.
A 33. § (2) bekezdése a Sajószentpéter Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2025. (VIII. 29.) önkormányzati rendelete 14. §-ával megállapított szöveg.
Módosította a 9/2018. (V. 29.) Ör. 1. §-a Hatályos: 2018. május 30. A 2. melléklet a Sajószentpéter Városi Önkormányzata Képviselő-testületének 36/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 17. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. mellékletet a Sajószentpéter Városi Önkormányzata Képviselő-testületének 36/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 17. § (2) bekezdése iktatta be.
A 4. mellékletet a Sajószentpéter Városi Önkormányzata Képviselő-testületének 36/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 17. § (3) bekezdése iktatta be. A 4. mellékletet a Sajószentpéter Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2025. (VIII. 29.) önkormányzati rendelete 16. § k) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 5. mellékletet a Sajószentpéter Városi Önkormányzata Képviselő-testületének 36/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 17. § (4) bekezdése iktatta be. Az 5. melléklet a Sajószentpéter Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2025. (VIII. 29.) önkormányzati rendelete 15. §-ával megállapított szöveg.