Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 46/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete
Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a településkép védelméről szóló 23/2017. (IX.28.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2021. 12. 17- 2022. 01. 01Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 46/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete
Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a településkép védelméről szóló 23/2017. (IX.28.) önkormányzati rendelet módosításáról
Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a 3. § (1) bekezdése tekintetében a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 8/A. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8. ) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdésében és 9. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Veszprém Megyei Kormányhivatal Állami Főépítészi Iroda, NMHH Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság, Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, a partnerségi egyeztetés szabályai szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
1. § A Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a településkép védelméről szóló 23/2017. (IX.28.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Ör.) bevezető része helyébe a következő rendelkezés lép:
2. § Az Ör. 1. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. Értelmező és hatáskörgyakorlási rendelkezések”
3. § Az Ör. 1. § 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendeletben alkalmazásában használt fogalmak:)
„2. Egyéb műszaki berendezések: épületre szerelt műszaki eszköz (pl.: klíma, hőszivattyú kültéri egysége, parabola antenna, közművezeték, mérőóra, napelem, napkollektor).”
4. § Az Ör. 1. alcíme a következő 1/A. §-sal egészül ki:
„1/A. § Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 8. §-ában foglalt önkormányzati hatósági hatásköröket a polgármesterre ruházza át.”
5. § (1) Az Ör. 2. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A helyi védelem módosítását - egyedi védelem alá helyezést vagy védelem megszüntetését - bármely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásban kezdeményezheti a városi főépítésznél.”
(2) Az Ör. 2. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A hiánytalan módosítási kérelemről Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése előzetes döntést hoz. A Közgyűlés támogató döntése esetén valósulhat meg az egyedi védelem alá helyezés vagy szüntethető meg a helyi védelem.”
6. § Az Ör. 6. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Bármely településkarakter területén újonnan épülő vagy bővítésre, átépítésre kerülő társasházat, többlakásos épületet érintő építési tevékenységeknél a 14. § (1)-(4) bekezdése és (6) bekezdése előírásait be kell tartani.”
7. § (1) Az Ör. 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Meglévő épület átalakítása, felújítása, bővítése során az építéskori állapotokat, arányokat, homlokzati megoldásokat, tetőformákat meg kell őrizni, az eredetitől eltérő, tetősíkból kiugró tetőfelépítmény csak egy tetősíkon, és annak legfeljebb 20 %-os felületén készíthető, ezen kívül tetőtérbeépítés csak a tető tömegén belül, az épület tetőzetének településképi látványát előnytelenül nem megbontó, tetősíkban fekvő, bevilágító megoldással történhet.”
(2) Az Ör. 8. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) A meglévő és új épületeken, melléképületen, az eredeti építési korban is alkalmazott vagy a környezetében jellemzően használt anyagú és színárnyalatú tetőhéjazat alkalmazható, csillogó, mázas bevonatú cserépfelület nem.
(5) Meglevő épület homlokzatára külső, hőszigetelő réteg csak kizárólag tagolatlan és díszítés nélküli, egyszerű homlokzatú-és párkánylezárású épület esetében rakható fel, amennyiben az eredeti homlokzati megjelenés változatlan formában és méretekkel visszaállítható.”
(3) Az Ör. 8. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Utca, közterület felőli telekhatáron létesülő kerítések, kapuk hagyományos megjelenéssel és anyaghasználattal, falazott natúr kő, vakolt tégla, vakolt vagy látszóbeton felülettel, fa vagy acél anyagú betétekkel, kapuzattal alakíthatók ki.”
8. § (1) Az Ör. 10. § (2)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Új építés esetén legalább 30, legfeljebb 45 fokos hajlásszögű magastetős épülettömegek építhetőek, legfeljebb kisebb méretű, zöld- vagy járható lapostetős, esetleg korcolt fémlemezfedésű kishajlású kiegészítő épületelemekkel, melynek aránya a tető felületének legfeljebb 20 %-a lehet.
(3) Az épületek meghatározó tetőhéjazata pikkelyszerű és hagyományos anyagú valamint natúr színvilágú lehet, főépületen és utcákról, közterületről, Várból látható melléképületen, kerti építményen táblás jellegű fedés nem alkalmazható.
(4) Hagyományos falusias beépítésű területen (a 3. melléklet szerint Gyulafirátót, Kádárta történeti beépítésű lakóterületein):
a) az utcai telekhatárra jellemzően merőleges gerincvonalú, nyeregtetős új épületek létesíthetők,
b) magastető legalább 30 fokos legfeljebb 45 fokos hajlásszöggel létesíthető és
c) a területen az épületek meghatározó tetőhéjazata pikkelyszerű és hagyományos anyagú lehet, főépületen és 50 m2-nél nagyobb felületű, utcáról, közterületről látható melléképületen táblás jellegű fedés nem alkalmazható.”
(2) Az Ör. 10. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Az utca, közterület felőli kerítésszakaszok, kapuk kizárólag a környezetre jellemző, hagyományos megjelenéssel és anyaghasználattal, falazott natúr kő, vakolt tégla, vakolt vagy látszóbeton felülettel, lábazattal, fa vagy acél anyagú betétekkel, kapuzattal készülhetnek telekhatáron elhelyezve.”
9. § (1) Az Ör. 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A magastetős épületek meghatározó tetőhéjazata kizárólag a területre jellemző, pikkelyszerű és hagyományos anyagú, illetve natúr színvilágú lehet, főépületen és utcákról, közterületről, Várból látható melléképületen, kerti építményen táblás jellegű fedés nem alkalmazható.”
(2) Az Ör. 12. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az utca, közterület felőli kerítésszakaszok, kapuk kizárólag a környezetre jellemző, hagyományos megjelenéssel és anyaghasználattal, falazott natúr kő, vakolt tégla, vakolt vagy látszóbeton felülettel, lábazattal, egyszerű kialakítású fa vagy acél anyagú betétekkel, kapuzattal készülhetnek, telekhatáron elhelyezve.”
10. § (1) Az Ör. 14. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Egyéb műszaki berendezés kültéri egysége:
a) meglévő épület esetén a teljes homlokzaton egységes módon és helyen, építészeti homlokzati terv alapján, takartan, illetve erkélyen és loggián nem látható módon,
b) új épület esetén kizárólag erre a célra tervezett, takart felületek mögött helyezhető el.”
(2) Az Ör. 14. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Kerítés a tömbben kialakult módon, átláthatóan alakítható ki.”
11. § Az Ör. 15. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Utcai, közterületi telekhatáron csak alacsony beton, kő, vakolt lábazatú, átlátható acél, fa vagy vasbeton kerítés létesíthető telekhatáron elhelyezve.”
12. § (1) Az Ör. 16. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Új épületet építése és meglévő épület átalakítása, bővítése, valamint felújítása esetén az építési tömbre és a településrészre jellemző és meghatározó tetőzettel kell kialakítani, jellemzően magastetős megjelenéssel. Lapostetős vagy kishajlású tetővel fedett épület akkor létesíthető, ha környezetében már létesültek ilyen épületek.
(2) Magastető legalább 30 és legfeljebb 45 fokos kialakítású lehet, kisebb méretű lapostetős vagy kishajlású kiegészítő épületrészekkel, melynek aránya a tető felületének 50 %-a lehet.
(3) Az épületek héjazataként jellemzően pikkelyes jellegű cserép, pala, korcolt fémlemez használata szükséges.”
(2) Az Ör. 16. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Épületgépészeti elemek közterületről láthatóan nem helyezhetők el.”
13. § Az Ör. 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) 50 m-nél hosszabb homlokzatokat építészeti elemekkel tagolni kell.”
14. § Az Ör. 19. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) Közterületek kialakítása, felújítása, rehabilitációja során törekedni kell a kivágott fák kétszeres mennyiségű pótlására. Kerülni kell a tájidegen és invazív növényzet ültetését.”
15. § Az Ör. 21. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Vízparti területen:)
„b) a terület fenntartása során honos növényfajok telepítése szükséges.”
16. § Az Ör. 21/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A tájjelleghez illeszkedő, egyszerű megjelenésű, jellemzően nyeregtetővel fedett épületek létesíthetőek.”
17. § (1) Az Ör. 21/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Épületburkolat és tetőhéjazat csak természetes anyagú és színű lehet.”
(2) Az Ör. 21/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A kerítések csak átlátható, tömör lábazat nélkül építhetők.”
(3) Az Ör. 21/B. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Lakókocsi, fém konténer nem helyezhető el.”
18. § Az Ör. 22. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Csatár-hegyen lévő Csatár-hegyi kilátó, a Csatári kápolna környezetében a kilátás és rálátás lehetőségét és helyzetét fenn kell tartani, azt a látványban zavaróan megjelenő épület, építmény elhelyezéssel, illetve takaró növénytelepítéssel ellehetetleníteni nem lehet, ezért:
a) a területen építeni csak magastetős, a táj képébe illeszkedő (hagyományos kő, tégla, beton, fa) anyagokból lehet, táblás tetőfedések nem alkalmazhatóak, és
b) az épület szélessége az 5,0 m-t nem haladhatja meg, a tető hajlásszöge legalább 30 fokos, legfeljebb 45 fokos lehet, tetőtérbeépítést csak a tető kontúrján belül, oromfali megnyitással lehet kialakítani, kiugró tetőablak, tetőfelépítmény nem létesíthető.”
19. § (1) Az Ör. 23. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Új épületeken jellemzően magastetőt kell kialakítani, olyan módon, hogy az épület meghatározó tömegén a tetőfelületek környezetében levő tetőzetek hajlásszögével azonos, vagy közel megegyező, de legfeljebb 45° legyen. Kisebb méretű, lapostetős vagy kishajlásszögű kiegészítő épületelemek az épület részeként építhetőek, csak egy tetősíkon, és annak legfeljebb 20 %-os felületén készíthető. A Várból való rálátás esetén a lapostetős részeket zöldtetős vagy járható tetős megoldással kell kialakítani.”
(2) Az Ör. 23. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) A helyi védelemmel érintett területen belül - az egységes és harmonikus településkarakter megőrzése érdekében - az építések során indokolt hagyományos anyagok és szerkezetek használata (vakolt architektúra, festett homlokzatfelület, fa külső felületű nyílászárók, falazott kő vagy vakolt lábazatok, natúr színű tetőhéjazat), figyelembe véve a szomszédos és környező épületek jellegét, építészeti megjelenését és anyaghasználatát.”
20. § (1) Az Ör. 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Településesztétikai és területgazdálkodási szempontból beépített és beépítésre szánt területen új (120 kV-os nagyfeszültségű, közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási) villamos-energia ellátási hálózatot építeni, meglevő hálózat átépítésével járó rekonstrukciót végezni csak földkábeles elhelyezéssel szabad.”
(2) Az Ör. 25. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A teljes település ellátását biztosító föld feletti elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak a város területén csak a gazdasági, szolgáltató terület településkarakterben helyezhetőek el. A további elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak (többek között föld alatti alépítmények, alagutak, kapcsolószekrények) a város területén - a vár területe és a történeti beépítésű városközpont területe, valamint a Temetők és a védett táji, természeti területek elnevezésű településképi szempontból meghatározó területek kivételével - bármely településkarakterben elhelyezhetőek.”
21. § Az Ör. 26. §-a a következő (11a) bekezdéssel egészül ki:
„(11a) Utak mentén, közterületen ipari és kereskedelmi létesítmények helyét jelző legfeljebb 1 db, a környezet léptékéhez igazodó mértékű, de 6,00 m-nél nem magasabb, igényesen kivitelezett, több egységet is magába foglaló totemoszlop helyezhető el.”
22. § Az Ör. 29. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Egyéb műszaki berendezések:
a) meglévő épület esetén a homlokzaton egységes módon és helyen, építészeti homlokzati terv alapján, takartan, illetve erkélyen és loggián nem látható módon,
b) új épület esetén kizárólag erre a célra tervezett, takart felületek mögött helyezhető el.”
23. § (1) Az Ör. 30. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Településképvédelmi szakmai konzultáció és ezen belül szakmai tájékoztatás bármely építési tevékenység esetén kérhető, melyet az ügyfél vagy az általa meghatalmazott tervező az 5. mellékletben szereplő kérelem benyújtásával kezdeményezhet a városi főépítésznél.”
(2) Az Ör. 30. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Szakmai konzultációt kötelező kérni az alábbi esetekben:)
„c) a jogszabályok által meghatározott egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén, a bejelentést megelőzően a város teljes közigazgatási területén:
ca) új lakóépület építése esetén vagy
cb) meglévő épület bővítése esetén, ha az épület hasznos alapterülete legalább 25 %-kal növekszik,”
24. § (1) Az Ör. 31. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Településképi véleményezési eljárást folytat le a polgármester építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően, valamint az összevont telepítési eljárás integrált építési engedélyezési szakaszához e rendelet 6. mellékletében meghatározott esetekben.”
(2) Az Ör. 31. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A 7. melléklet szerinti kérelmet papír alapon kell benyújtani az önkormányzat részére. Természetes személy kérelmező a kérelem mellékletét képező építészeti-műszaki dokumentációt - melynek kötelező tartalmi elemeit a kérelem tartalmazza - is papír alapon nyújtja be, míg nem természetes személy kérelmező a kérelem mellékletét képező építészeti-műszaki dokumentációt az „ÉTDR rendszer” elektronikus tárhelyére tölti fel.”
25. § Az Ör. 33. §-a a következő i) ponttal egészül ki:
(Településképi véleményezési eljárással érintett építési tevékenységgel összefüggő építészeti- műszaki terv munkarészei:)
„i) az építészeti követelményeknek való megfelelésről szóló rövid leírás.”
26. § (1) Az Ör. 34. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Településképi bejelentési eljárást folytat le a polgármester építési tevékenység megkezdése előtt a rendelet 8. mellékletében meghatározott esetekben, illetve a város teljes közigazgatási területére kiterjedően megvalósítandó rendeltetésmód változások esetében.”
(2) Az Ör. 34. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott önkormányzati hatósági döntése ellen Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésénél lehet fellebbezéssel élni.”
27. § (1) Az Ör. 36. § b) pont ba)–bc) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A bejelentés tárgyától függően a településképi bejelentési eljárással érintett építési tevékenységgel összefüggő épület, építmény, berendezés, bútor építészeti- műszaki tervének munkarészei:
épület, építmény - kitelepülésnél berendezés, bútor - esetében)
„ba) alaprajzok, elrendezési rajzok,
bb) megértéshez szükséges számú metszet, ha szükséges,
bc) minden eltérő megjelenésű homlokzat vagy nézet, ha releváns,”
(2) Az Ör. 36. § d) pont da) és db) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A bejelentés tárgyától függően a településképi bejelentési eljárással érintett építési tevékenységgel összefüggő épület, építmény, berendezés, bútor építészeti- műszaki tervének munkarészei:
a bejelentés tárgyától függően)
„da) színezett modellkép vagy
db) környezetbe illesztett fotó vagy látványterv,”
(3) Az Ör. 36. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A bejelentés tárgyától függően a településképi bejelentési eljárással érintett építési tevékenységgel összefüggő épület, építmény, berendezés, bútor építészeti- műszaki tervének munkarészei:)
„e) amennyiben nem az ingatlan tulajdonosa nyújtja be a kérelmet, úgy az ingatlan tulajdonosának / lakásszövetkezet vagy társasház esetén a döntéshozó szerv hozzájáruló nyilatkozata.”
(4) Az Ör. a következő alcímmel egészül ki:
„25/A. Hatósági bizonyítvány kiállítása rendeltetési egységekkel összefüggésben
36/A. § (1) A Polgármester a rendeltetési egységek változását, módosítását követően hatósági bizonyítvány kiállításával kapcsolatos eljárást folytat le az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetés céljából.
(2) Az eljárás az építtető/tulajdonos kérelmére indul.
(3) A kérelmet és a hozzá tartozó dokumentációt a Polgármesterhez kell benyújtani 1 példányban papír alapon a 10. melléklet szerint.
(4) A Polgármester ezen eljárásban hozott önkormányzati hatósági döntése ellen Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésénél lehet fellebbezéssel élni.
36/B. § A hatósági bizonyítvány kiállításával kapcsolatos részletes vizsgálati szempontok:
a) a rendeltetésváltozás megfelel a helyi építési és országos építési követelményeknek,
b) a rendeltetésváltozás során a kialakítás megfelel az eredeti épület funkcionális, szerkezeti rendszerének, c) a rendeltetésváltozás során figyelembe vételre kerültek a településképi bejelentési eljárás során tett kikötések, vállalások.”
28. § (1) Az Ör. 37/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Polgármester döntését a Főépítészi Önálló Csoport készíti elő és gondoskodik annak végrehajtásáról.”
(2) Az Ör. 37/A. §-a a következő (4)–(7) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha a Polgármester hivatalból vagy kérelemre lefolytatott eljárása során észleli, hogy az ingatlan tulajdonosa:
a) településképi bejelentési eljárás nélkül vagy
b) a településképi bejelentési eljárásban hozott döntéstől, illetve a záradékolt tervektől eltérően
valósította meg az építési tevékenységet, és a polgármester felhívásában meghatározott határidőn belül a bejelentési dokumentációt vagy a bejelentéstől eltérően végzett tevékenységre vonatkozó, módosított bejelentési dokumentációt utólagosan benyújtja, és annak tartalma alapján megállapítható, hogy az elvégzett tevékenység az e rendeletben foglalt és az egyéb követelményeknek megfelel, azt a polgármester utólagosan tudomásul veszi, és egyidejűleg az ingatlan tulajdonosát egyszeri, 100.000,- Ft-ig terjedő településkép-védelmi bírság megfizetésére kötelezi.
(5) A településkép-védelmi bírság kiszabásánál mérlegelni kell különösen:
a) a jogsértéssel okozó hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
d) a jogsértő állapot időtartamát,
e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát, valamint
f) a jogsértést elkövetőnek a jogsértés felszámolását segítő együttműködő magatartását.
(6) A polgármester a településképi bírságot az ingatlan tulajdonosával szemben szabja ki.
(7) A településképi bejelentés tudomásul vételéről szóló döntésben előírt kikötések, valamint a településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén a településképi bírság ismételten kiszabható.”
29. § Az Ör. 26. alcíme a következő 37/B. §-sal egészül ki:
„37/B. § (1) A településképi kötelezési eljárás hivatalból vagy kérelemre indul.
(2) A polgármester:
a) a településképi bejelentési eljárásban hozott döntés végrehajtásának ellenőrzése során vagy
b) a településképi bejárás során
az észleléstől számított 15 napon belül megindíthatja a települési kötelezési eljárást.
(3) A polgármester az eljárás megindításától számított 8 napon belül értesíti az ingatlan tulajdonosát az eljárás megindításáról, és felhívja nyilatkozattételre.
(4) A településképi kötelezési eljárást az építési tevékenységgel érintett magánszemély, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli társaság a polgármesterhez írásban benyújtott beadványban kérheti.
(5) A kérelemben meg kell jelölni
a) a kérelmező nevét, cégnevét, lakcímét, székhelyét,
b) a bejelentés tárgyát képező tevékenység megnevezését és
c) a bejelentés tárgyát képező tevékenység címét természetben vagy helyrajzi számmal.
(6) A polgármester végzésében a jogszabálysértés megszüntetésére megfelelő határidőt, de legfeljebb 120 napot biztosít. (7) A kiszabott településkép-védelmi bírságot a határozat véglegessé válását követő 30 napon belül átutalással vagy postai készpénzutalási megbízással kell megfizetni a határozatban megjelölt bankszámlaszámra.”
30. § (1) Az Ör. a 6. melléklet szerinti 10. melléklettel egészül ki.
(2) Az Ör. 3. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
(3) Az Ör. 5. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.
(4) Az Ör. 6. melléklete helyébe a 3. melléklet lép.
(5) Az Ör. 7. melléklete helyébe a 4. melléklet lép.
(6) Az Ör. 8. melléklete a 7. melléklet szerint módosul.
(7) Az Ör. 9. melléklete helyébe az 5. melléklet lép.
31. § Hatályát veszti az Ör.:
a) 14. § (5) bekezdése,
b) 19. § (11) bekezdése,
c) 19. § (13) bekezdése,
d) 20. § (3) bekezdése,
e) 36. § d) pont dc) alpontja,
f) 39. § (1) és (2) bekezdése,
g) 8. melléklet 2.3. pontja,
h) 8. melléklet 2.7. pontja,
i) 8. melléklet 2.20–2.23. pontja,
j) 8. melléklet 2.25. pontja,
k) 8. melléklet 2.32. pontja.
32. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2021. december 17-én lép hatályba.
(2) Az 1. §, a 3. § és az 5–31. § és az 1–7. melléklet 2022. január 1-jén lép hatályba.
1. melléklet
2. melléklet
3. melléklet
4. melléklet
5. melléklet
6. melléklet
7. melléklet
1. Az Ör. 8. melléklet 2.6. pontja helyébe a következő pont lép:
„2.6. mobilház, lakókocsi elhelyezése,”
2. Az Ör. 8. melléklet 2.13. pontja helyébe a következő pont lép:
„2.13. emléktábla elhelyezése, illetve szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése esetében, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t,”
3. Az Ör. 8. melléklet 2.28. pontja helyébe a következő pont lép:
„2.28. egyéb műszaki berendezések, vezetékek, megújuló energiaforrás berendezései (napelem, napkollektor, szélkerék) építményen, ingatlanon való elhelyezése esetében, csak utcára néző vagy utcáról látható homlokzatokra,”
4. Az Ör. 8. melléklet 2.33. pontja helyébe a következő pont lép:
„2.33. bármely építmény esetében, amely településképi véleményezési eljárásban korábban részt vett, azonban a véleményezési eljárásban beadott tervdokumentációhoz képest olyan módosításra kerül sor, amely nem tartozik az építési engedély köteles tevékenységek körébe,”
5. Az Ör. 8. melléklet 2. pontja a következő 2.34. és 2.35. ponttal egészül ki:
„2.34. bármely közterületről látható vagy önkormányzati tulajdonú falon elhelyezett egyedi alkotás, díszítő festés 1,0 m2 meghaladó esetben,
2.35. zajvédő fal vagy domb építése esetében.”