1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Aszód Város Önkormányzatára és az Önkormányzat szerveire, tisztségviselőire.

(2)¹ A rendelet hatálya kiterjed az (1) bekezdésben említett szervek és személyek feladat- és hatáskörére, továbbá a Képviselő-testület és szervei – bizottságok, polgármester, közös önkormányzati hivatal, jegyző – működési rendjére.

2. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Aszód Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye: 2170 Aszód, Szabadság tér 9.

(3) A Képviselő-testület hivatalos megnevezése: Aszód Város Önkormányzat Képviselő-testülete ( a továbbiakban: Képviselő-testület).

(4) Az Önkormányzat hivatalos honlapja: www.aszod.hu.

(5)² A közös önkormányzati hivatal hivatalos megnevezése: Aszódi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal).

3. § A település jelképeit, használatának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.

4. § A helyi önkormányzati kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására vonatkozó szabályokat külön rendelet tartalmazza.

5. § Az Önkormányzat és szervei, tisztségviselői bélyegzőjén Magyarország címerét kell használni.

6. § (1) Az Önkormányzat széles körű együttműködést alakít ki önkormányzati érdekképviseleti szervezettekkel, a megyei önkormányzattal, a megyei települési önkormányzatokkal és azok társulásaival, valamint az állampolgárok civil szerveződéseivel.

(2) A kapcsolattartás és az együttműködés konkrét formáit és módszereit, a társadalmi szervezetek, érdekképviseleti szervek, polgárok önszerveződő közösségeivel kötött együttműködési megállapodásokban kell meghatározni.

(3) Az együttműködés céljainak teljesülése érdekében az önkormányzat tisztségviselői részt vesznek az érdekvédelmi, szakmai szervezetek, a civil szervezetek fontosabb rendezvényein, a városban működő civil szervezetek, egyházak vezetőit a polgármester meghívja az önkormányzat fontosabb rendezvényeire, két és többoldalú megbeszéléseket, közös rendezvényeket szerveznek.

(4) Feladatainak hatékonyabb és eredményesebb ellátása érdekében az önkormányzat gazdasági társaságban, alapítványban és társadalmi szervezetekben alapítóként, tagként részt vehet, delegáltjai útján képviselettel rendelkezhet egyéb szervezetekben.

7. § Az Önkormányzat hivatalos nemzetközi kapcsolatot tart fenn külföldi önkormányzatokkal, nemzetközi szervezetekkel.

8. § Aszód város testvérvárosai:

9. § (1) A polgármester kezdeményezésére a kül- és belföldi kapcsolatok tovább bővíthetők.

(2) A külföldi önkormányzattal való további együttműködésről szóló megállapodás megkötése a Képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik.

10. § (1) Az Önkormányzat ellátja a törvény(ek)ben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat és hatásköröket.

(2) Az Önkormányzat kötelezően ellátandó feladatait költségvetési szervein keresztül látja el.

(3) Az Önkormányzat kötelező feladatain túl, önként is vállalhatja más feladat ellátását a Mötv. 10. § (2) bekezdésében meghatározottak fennállása esetén, amennyiben

(4) Az Önkormányzat az önként vállalt helyi közügy feladatellátásának mértékét és módját a feladatvállalást tartalmazó döntésében – önkormányzati rendeletben vagy Képviselő-testületi határozatban – esetenként határozza meg.

(5) Az önként vállalt helyi közügyek finanszírozásának fedezetét az önkormányzat éves költségvetési rendeletében kell biztosítani.

12. §⁵ A törvény vagy törvény felhatalmazása alapján, kormányrendeletben biztosított hatósági jogkörben eljáró polgármestert, jegyzőt, illetve a Hivatal köztisztviselőjét a Képviselő-testület nem utasíthatja, döntését nem bírálhatja felül.

13. § A Képviselő-testület kizárólagos, át nem ruházható hatáskörébe tartoznak az Mötv. 42. §-ában meghatározott hatáskörök.

14. § (1) A Képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(2) A Képviselő-testület tagjai a megválasztott önkormányzati képviselők és a polgármester. A Képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 9 fő. A Képviselő-testület tagjainak névjegyzékét e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(3) Az önkormányzati feladatok ellátását a Képviselő-testület és szervei biztosítják. Aszód Város Képviselő-testület szervei:

15. § (1) Az azonos platformon álló képviselők képviselőcsoportot alakíthatnak. A képviselő egyidejűleg csak egy képviselőcsoportnak lehet tagja.

(2) A képviselőcsoport tagjainak száma legalább 3 fő. A tagok maguk közül vezetőt, vezető helyettest választanak. Megszűnik a képviselőcsoport, ha ezt határozattal kimondja vagy, ha a tagok száma 3 fő alá csökken.

(3) A képviselőcsoporthoz való tartozásnak nem feltétele az azonos pártállás.

(4) A képviselő a képviselőcsoportból kiléphet, illetve a képviselőcsoport tagját kizárhatja. A kilépett, vagy kizárt képviselőt függetlennek kell tekinteni, aki csak 6 hónap elteltével csatlakozhat újra képviselőcsoporthoz.

(5) A képviselőcsoport megalakítását, megszűnését, vezetőjének, helyettesének nevét, tagjainak névsorát a be- és kilépők nevét a polgármesternek 15 napon belül be kell jelenteni, aki erről a testületet a legközelebbi ülésén köteles tájékoztatni. A megalakulással kapcsolatos bejelentés tartalmazza a képviselőcsoport elnevezését, vezetőjének, illetve más tisztségviselőjének nevét, valamint a képviselőcsoport névsorát.

(6) A képviselőcsoport a Képviselő-testület működésével kapcsolatos jogait vezetője, vagy az általa kijelölt tagja útján gyakorolja. A képviselőcsoport vezetője,

16. § (1) A képviselők jogállására az Alaptörvény, valamint az Mötv. rendelkezései az irányadók.

(2) A képviselő főbb jogai és kötelezettségei:

(3)⁹ Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatokat ellátó bizottság: a Jogi és Ügyrendi Bizottság.

(4)¹⁰ A polgármester és az önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozatát a Jogi és Ügyrendi Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi. A polgármester és az önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozatát a Hivatalban a Jogi és Ügyrendi Bizottság által – tagjai közül – kijelölt személynek adja át. A vagyonnyilatkozati, az összeférhetetlenségi és a méltatlansági eljárás részletes szabályait a 4. melléklet tartalmazza.

(5) Igazoltnak kell tekinteni a képviselő Képviselő-testületi ülésről vagy bizottsági ülésről való távollétét, ha

(6) A Képviselő-testület vagy bizottság üléséről való távollét bejelentésének tudomásulvétele a polgármester, illetve a bizottsági elnök – távollétében a bizottsági ülés vezetője – hatáskörébe tartozik. A távolmaradó nevét az ülés megkezdésekor az elnök bejelenti.

(7) A (6) bekezdésben nem említett távolmaradási ok elfogadásáról a polgármester dönt.

(8) A Képviselő-testületi munkában és a bizottságok tevékenységében neki felróható okból részt nem vevő képviselő, bizottsági tag tiszteletdíját a Képviselő-testület a polgármester vagy a bizottság elnökének javaslata alapján legfeljebb 25 %-kal, maximum 12 havi időtartamra csökkentheti, ha a képviselő vagy nem képviselő bizottsági tag a tárgyi félév Képviselő-testületi ülésein, bizottsági ülésein lefolytatott szavazások több mint egyharmadán bejelentés nélkül nem vesz részt. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés újra megállapítható.

17. § A képviselők és nem képviselő bizottsági tagok tiszteletdíját, természetbeni juttatását külön rendelet tartalmazza.

18. § (1) A Képviselő-testület évente legalább 10 rendes ülést tart.

(2) A Képviselő-testület az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérhet, azonban rendes üléseinek száma évente akkor sem lehet kevesebb 6 ülésnél.

(3) A Képviselő-testület munkáját éves munkaterv alapján végzi, melyet a polgármester két ütemben készít elő. Az első félévi munkatervet a tárgyévet megelőző év decemberében tartott ülésen, a második félévi munkatervet a tárgyév júniusi ülésén terjeszti elő. A munkaterv tervezetet a polgármester irányításával a jegyző készíti elő.

(4) A munkaterv összeállításához a polgármester

(5) A munkaterv tartalmazza

19. § A Képviselő-testület által elfogadott munkatervet meg kell küldeni mindenkinek, akitől a polgármester munkatervi javaslatot kért.

20. § (1) A Képviselő-testület ülésén megtárgyalandó előterjesztéseknek tartalmi és formai szempontból alkalmasnak kell lenniük arra, hogy a vita és határozathozatal eredményességét biztosítsák. A jegyző törvényességi szempontból történő felülvizsgálata nélkül előterjesztés a Képviselő-testület ülésén nem tárgyalható.

(2) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések fajtái:

(3) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell

(4) A határozati javaslat egyértelműen megfogalmazott rendelkező részből áll, a végrehajtásért felelős, a végrehajtás előkészítéséért felelős személy megnevezésével és a végrehajtás határidejének megjelölésével.

(5) Az előterjesztés benyújtására jogosult:

(6) Előterjesztést több képviselő közösen is benyújthat. Ebben az esetben az előterjesztés előlapján meg jelölniük azt a személyt, aki képviseli az előterjesztésben foglaltakat a bizottsági és Képviselő-testületi üléseken.

(7) Bármely előterjesztéshez, bármely bizottság vagy képviselő módosító indítványt nyújthat be írásban a polgármesterhez. A módosító indítvány – a határozati vagy rendeletalkotási javaslat (döntés) módosítására irányuló, – a teljes javaslatot megfogalmazó rendelkezésből, illetve rendelkezésekből áll. A módosító indítványt írásban legkésőbb az ülés megkezdéséig kell a polgármesterhez benyújtani.

21. § (1) Képviselői indítványt a képviselő, valamint a képviselőcsoport – nevében annak vezetője vagy vezető-helyettese – tehet.

(2) A képviselői indítványnak tartalmaznia kell az indítványt benyújtó személy nevét, aláírását, az indítvány tárgyát és szövegét.

22. § (1) Egyes napirendek fontosságára tekintettel az előterjesztésre jogosultak írásban sürgősségi indítványt terjeszthetnek elő, hogy a napirendet a Képviselő-testület akkor is tárgyalja, ha az előzetesen kiküldött napirenden nem szerepel.

(2) Az indítványt a sürgősség okának rövid indokolásával írásban kell benyújtani a polgármesterhez, legkésőbb az ülést megelőző nap 10 óráig.

(3) A sürgősségi előterjesztés a Képviselő-testületi ülésen is kiosztható, de amennyiben az előterjesztést a Képviselő-testület napirendjére veszi, a sürgősségi előterjesztést utólag a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.

(4) Napirend sürgősségi tárgyalását indítványozhatja

(5) A polgármester ismerteti a sürgősségi indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség rövid megindokolására.

(6) Ha a sürgősségi indítvány tárgya valamely bizottság döntési vagy véleményezési jogkörébe tartozna, először arról kell határozni, hogy az ügyet a Képviselő-testület magához vonja. A sürgősségi indítvány napirendre való felvételéről a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt. Az elfogadott indítványt a Képviselő-testület utolsó napirendként tárgyalja meg.

(7) Amennyiben a Képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, de a téma tárgyalásával egyetért, dönt annak későbbi, konkrét időpontban történő tárgyalásáról.

23. § A Képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást és lakossági fórumot tart.

24. § (1) A Képviselő-testület alakuló ülését a választás eredményének jogerős megállapítását követő 15 napon belül tartja meg.

(2) Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.

(3) Az alakuló ülésen a polgármester és a képviselők, valamint a bizottságok Képviselő-testület által megválasztott nem képviselő tagjai esküt tesznek és erről okmányt írnak alá. Az eskü szövegét a Mötv. 1. melléklete tartalmazza.

(4) A képviselőktől és a polgármestertől az esküt a helyi választási bizottság elnöke, akadályoztatása esetén helyettese veszi ki.

(5) Az eskütétel után kerül sor a polgármester programjának ismertetésére.

(6)¹² Az ülésen a Képviselő-testület tagjai sorából a polgármester javaslatára a Képviselő-testület 2 fő főállású alpolgármestert választ a Képviselő-testület döntése szerint, titkos szavazással és minősített többséggel.

(7) A megválasztott alpolgármester – e minőségében – ezt követően esküt tesz a Képviselő-testület előtt.

(8) Az alakuló ülésen vagy az azt követő első ülésen kerül sor a szervezeti és működési szabályzat felülvizsgálatára, az alpolgármester illetményének/tiszteletdíjának meghatározására, a bizottságok szervezetének kialakítására és a bizottságok elnökeinek, tagjainak megválasztására.

(9) Az alakuló ülésen tárgyalandó előterjesztéseket a bizottságoknak nem kell tárgyalnia, a Képviselő-testület a bizottsági vélemények nélkül dönt az előterjesztésekről.

(10) Az alpolgármester megválasztása érdekében, a titkos szavazást az ügyrendi feladatokat ellátó bizottság, vagy az alakuló ülésen létrehozott szavazatszámláló bizottság bonyolítja le.

(11) Az alakuló ülésen a polgármester, alpolgármester és a képviselők részére át kell adni a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségük teljesítéséhez szükséges nyomtatványokat.

25. § (1)¹³ A Képviselő-testület munkatervében meghatározott rendes üléseit – július, augusztus hónap kivételével, amely ülésezési szünet – havonta, minden hónap utolsó csütörtöki napján tartja. Ha a hónap utolsó csütörtöki napja munkaszüneti napra esik, a Képviselő-testületi ülést az azt követő hét csütörtöki napján kell megtartani. Az ülések kezdő időpontja 17:00 óra, helye a Hivatal Tanácskozó Terme. A polgármester – indokolt esetben – eltérő időpontban és helyre is összehívhatja az ülést.

(2) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell – a feltételek fennállása esetén elektronikus úton – megküldeni, hogy azt az ülés előtt legalább 8 nappal megkapják. Ettől eltérni csak kivételesen, a polgármester előzetes engedélyével lehet. A késés tényéről, és arról, hogy a tervezett napirendi pontokban, illetve az Önkormányzat honlapján közzétett előterjesztésekben az előző értesítéshez képest változás következett be, a képviselőket elektronikus levélben köteles a jegyző értesíteni.

(3) A (2) bekezdésben megjelölt dokumentumokat a képviselőknek elektronikus úton kell megküldeni.

(4)¹⁴ A Képviselő-testület ülésének helyéről és időpontjáról, napirendjéről a lakosságot a jegyző a meghívónak a Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztésével tájékoztatja. Egyidejűleg az Önkormányzat honlapján közzéteszi a meghívóval együtt a napirendi pontokhoz kapcsolódó írásos előterjesztéseket.

(5) A Képviselő-testület ülésére kerülő – a bizottságok által is tárgyalt – napirendekkel kapcsolatban a bizottságok által megfogalmazott véleményt, módosító javaslatot a bizottságok elnökei az előterjesztésekhez kapcsolódó tájékoztatókban a Képviselő-testület ülésén ismertetik.

26. §¹⁵ (1) Indokolt esetben a Képviselő-testület ülését a polgármester a munkatervtől eltérő időpontban is összehívhatja (a továbbiakban: rendkívüli ülés). A rendkívüli testületi ülésről a képviselőket és az érdekelteket az ülés megkezdése előtt legalább 24 órával értesíteni kell. Az indítványnak tartalmaznia kell a tárgy megjelölését és a határozati javaslatot, valamint a Képviselő-testület elé terjeszteni kívánt, megtárgyalásra javasolt előterjesztést.

(2) A Képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni az Mötv. 44. §-ában meghatározott esetekben, az ott meghatározott határidőben és módon.

(3) A rendkívüli ülésen csak az a napirend tárgyalható, amire az indítvány vonatkozott, kivéve, ha a Képviselő-testület tagjai minősített többséggel újabb napirendi pont felvételéről nem döntenek.

27. § (1) A Képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek képviselői közérdekű ügyben, helyi önkormányzati ügyben a Képviselő-testület tagjaihoz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez és a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatot tehetnek.

(3)¹⁶ A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleg ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a Hivatal hirdetőtábláján és az Önkormányzat honlapján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 15 nappal, melyről a jegyző gondoskodik.

(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti. Az ülésről jegyzőkönyv készül. Tartalmára, készítésére a Képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok az irányadóak.

(5) Közmeghallgatást kell tartani a Képviselő-testület döntése alapján is, az általa megjelölt témakörben.

(6) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében – az állampolgárok és a társadalmi önszerveződések közvetlen tájékoztatása céljából – lakossági fórumot hívhat össze. Összehívására, a meghívandók körére és a jegyzőkönyv készítésére vonatkozó szabályokat a közmeghallgatással azonos módon kell alkalmazni.

28. § (1)¹⁷ A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása vagy a polgármesteri tisztség betöltetlensége esetén az alpolgármester, mindkettejük akadályoztatása vagy a két tisztség egyidejű betöltetlensége esetén az Pénzügyi Bizottság elnöke, a Pénzügyi Bizottság elnökének akadályoztatása esetén a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze, írásban kiküldött meghívón útján.

(2) A meghívó tartalmazza:

(3) A meghívóhoz csatolni kell az írásos előterjesztéseket, a határozati javaslatokat vagy rendelet-tervezeteket.

(4) A polgármester engedélyével a Képviselő-testület ülésén osztható ki:

(5) Halasztást nem tűrő, indokolt estben a Képviselő-testület ülése formális meghívó nélkül, telefonon, elektronikus levél.

29. § (1) A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni a Képviselő-testület tagjait.

(2) A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal kell meghívni:

(3) Egyes napirendek tárgyalásához a polgármester a (2) bekezdésben felsoroltakon kívül más személyeket is meghívhat.

30. § (1) A Képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A Képviselő-testület zárt ülést tart a Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontjában felsorolt esetekben.

(3) A Képviselő-testület zárt ülést rendelhet el az Önkormányzat vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzati vagy más üzleti érdeket sértene. Erről a Képviselő-testület az érdekelt, az előterjesztő vagy a Képviselő-testület bármely tagja javaslata alapján határozattal dönt, amelynek elfogadásához minősített többség szükséges.

(4) Személyi kérdésben az érintett(ek) távollétében kizárólag zárt ülés tartható. Ha az érintett nem érhető el, vagy nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, mint aki a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele. Ha az érintett személy a testületi ülésen jelen van, a polgármester nyilatkozatra szólítja fel.

(5) A Képviselő-testület zárt ülésen hozott döntését – amennyiben jogszabályban védett érdeket nem sért – az ülést követően haladéktalanul nyilvánosságra kell hozni.

(6) A Képviselő-testület tagjait, valamint a zárt ülés további résztvevőit titoktartási kötelezettség terheli a tudomásukra jutott személyes adatok és információk tekintetében.

(7)¹⁹ A zárt ülésen a Képviselő-testület tagjai, a jegyző, aljegyző, a Hivatal osztályvezetői, továbbá meghívás esetén a Hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.

(8) Az (1)-(7) bekezdésben foglaltak a bizottságok üléseinek rendjére is vonatkoznak.

31. § (1)²⁰ A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása vagy érintettsége esetén az alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása vagy érintettsége esetén, vagy a két tisztség egyidejű betöltetlensége esetén az Pénzügyi Bizottság elnöke, a Pénzügyi Bizottság elnökének akadályoztatása esetén a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti.

(2) Az ülést a polgármester nyitja meg. Megállapítja, hogy a Képviselő-testület összehívása az SZMSZ-ben foglaltak szerint történt, továbbá megállapítja a jelenlévő képviselők számát valamint a Képviselő-testület határozatképességét, és kihirdeti az arra vonatkozó megállapításait. A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselők több mint a fele jelen van.

(3) A polgármester az ülés teljes ideje alatt köteles ellenőrizni a határozatképességet. Ha a Képviselő-testület határozatképtelenné válik, kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására. Amennyiben ez nem vezet eredményre, a polgármester megállapítja a hiányzó képviselők névsorát és az ülést határozott időtartamra felfüggeszti. Ha ennek letelte után sem válik határozatképessé a Képviselő-testület, akkor az ülést berekeszti. Jelenlévőnek kell tekinteni a képviselőt, ha az ülésteremben tartózkodik és a szavazópultja bekapcsolt állapotban van. A betöltetlen képviselői helyet és a kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából betöltöttnek, valamint jelenlévőnek kell tekinteni.

(4) Ha a Képviselő-testület ülése közben válik határozatképtelenné, de maximum 15 perc felfüggesztés után a határozatképesség biztosított, az ülést tovább kell folytatni.

(5) Határozatképtelenség esetén az ülést el kell napolni, vagy be kell rekeszteni. Amennyiben a Képviselő-testület másként nem rendelkezik, a polgármesternek 8 napon belüli időpontra a Képviselő-testület ülését újból össze kell hívnia. A határozatképtelenség miatt elmaradt Képviselő-testületi ülést a polgármester az összehívásra vonatkozó formai követelmények mellőzésével 8 napon belüli időpontra újból összehívja.

(6) Az ülésvezető feladatai és jogosítványai:

32. § (1) Ha az ülés napirendjére a 22. § szerinti sürgősségi előterjesztés érkezik, úgy elsőként ennek napirendre vételéről egyszerű szótöbbséggel kell dönteni.

(2) Az ülés napirendjének elfogadásáról a képviselő-testület – a polgármester előterjesztése alapján – dönt. A napirendre bármely képviselő, önkormányzati bizottság is javaslatot tehet, elfogadásáról a képviselő-testület dönt.

(3) Az ülés során indokolt esetben a polgármester indítványára a Képviselő-testület a napirendi pontok tárgyalási sorrendjét módosíthatja. A napirendi pontok tárgyalási sorrendjének módosításáról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(4) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására, több napirendi pont egy napirendi ponton belüli tárgyalására az előterjesztő és bármely képviselő tehet javaslatot. A javaslatot a polgármester felszólítására indokolni kell. A javaslat és az indokolás elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

(5) Ezt követően a már módosított írásban megküldött meghívón szereplő napirendek elfogadásáról vita nélkül dönt a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel.

(6) A két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló tájékoztatót, valamint egyéb tájékoztatókat a Képviselő-testület – vita nélkül – a napirend előtti témák között tudomásul veszi.

(7) A Képviselő-testület a napirendi pontokat az elfogadott sorrend szerint tárgyalja.

(8) A Képviselő-testület napirendjének összeállítása során az alábbi sorrendet kell betartani:

33. § (1) A polgármester a tárgysorozatba vett előterjesztésekről külön-külön nyit vitát.

(2) A napirendi pont tárgyalásakor elsőként annak előterjesztőjét illeti meg a szó. Szóbeli kiegészítést fűzhet az írásbeli előterjesztéshez olyan kérdésekben, amelyek a döntéshozatalt befolyásolhatják. Az előterjesztő szóbeli kiegészítését követően a tárgyban érintett bizottságok elnökei időkorlátozás nélkül ismertetik a bizottságok véleményét.

(3) Ezt követően az előterjesztőhöz kérdéseket lehet intézni 2 percben, amelyekre válaszolnia kell. A kérdésekre legfeljebb 2 percben adott válaszok elhangzását követően a polgármester a döntést igénylő napirendi pont felett vitát nyit.

(4) A napirendi pont vitájában jelentkezési sorrendben a képviselők és a tanácskozási joggal részt vevők kapnak szót.

(5) A képviselő ugyanahhoz a napirendi ponthoz legfeljebb kétszer, a tanácskozási joggal meghívott egyszer szólhat hozzá. Az első hozzászólás legfeljebb 2 perc a további hozzászólás legfeljebb 1 perc időtartamban történhet.

(6) Az időhatárt túllépő képviselőtől, illetve hozzászólótól a polgármester megvonhatja a szót.

(7) Bármikor szót kérhet:

(8) Ügyrendinek minősül az a hozzászólás, kérdés, melyben a képviselő a Képviselő-testület vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő – döntést igénylő – eljárási kérdésre vonatkozó javaslat. Az ügyrendi kérdésben szót kérő képviselő, 1 percben javaslatot tehet, melyről a Képviselő-testület vita nélkül határoz. Ügyrendi kérdésben a vita lezárását nem lehet javasolni. Ha a hozzászólás tárgya szerint nem ügyrendi kérdésben történik, az elnök a képviselőtől megvonja a szót.

(9) A vita során a képviselők az (5) bekezdés szerinti hozzászólásuk részeként, a tárgyalt előterjesztésre vonatkozóan módosító, illetve kiegészítő javaslatokat tehetnek. A módosító és kiegészítő javaslatokat szövegszerűen, pontosan, egyértelműen meg kell fogalmazni.

(10) Nagyobb terjedelmű módosító indítványt e rendelet 20. § (7) bekezdése szerint írásban kell benyújtani. Ha ilyen indítvány a vita során hangzik el, az indítvány írásbeli elkészítése érdekében a polgármester a napirend tárgyalását felfüggesztheti, szünetet rendelhet el.

(11) A polgármester lezárja a vitát, ha megállapította, hogy nincs több hozzászóló. A vita lezárásáról szóló döntését a polgármester ismerteti.

(12) A vita lezárását követően a napirend előterjesztője válaszol a hozzászólásokra, és nyilatkozik arról, hogy az elhangzott kiegészítéseket és módosító javaslatokat elfogadja-e.

(13) A vita lezárását követően, a szavazást megelőzően – vagy aközben – további hozzászólásra még ügyrendi kérdésben sincs lehetőség; személyes megjegyzéssel élhet – maximum 2 percben – az a képviselő, aki a vitában az ellene szóló, általa sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani, vagy hozzászólásával kapcsolatban felmerült félreértéseket eloszlatni. A személyes megjegyzést követően viszontválasznak vagy további vitának helye nincs.

(14) Az előterjesztő válasza után a polgármester az elhangzott módosító javaslatokat összefoglalja és szövegszerűen, az eredeti javaslathoz illeszkedő módon ismerteti, annak megjegyzésével, hogy azt az előterjesztő elfogadja-e.

(15) A napirendek tárgyalása során a polgármester legalább 4 képviselő vagy a jegyző kérelmére szünetet rendelhet el.

(16) A polgármester a napirendi pontok tárgyalása után szót ad a felszólalásra jelentkezett képviselőknek 2 percben.

(17) A napirend utáni felszólalás tartalmáról vita nem nyitható, azonban a felszólalással érintett 2 perc időtartamban viszontválaszra jogosult.

(18) A napirend utáni felszólalás határozati javaslatot nem tartalmazhat, arról a Képviselő-testület határozatot nem hozhat.

34. § (1) A Képviselő-testület ülésén résztvevő képviselők és minden jelenlévő köteles a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani.

(2) Az ülésvezető köteles gondoskodni a Képviselő-testület ülése rendjének fenntartásáról. Ennek során:

(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén az ülés vezetője rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.

(4) A kiváltó ok megszűnése után az ülés vezetője azonnal elrendeli az ülés folytatását.

(5) Az ülés vezetőjének a rend fenntartása érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

(6) Az (1)-(5) bekezdésben foglaltak a bizottsági ülések vezetése során is alkalmazandók.

35. § (1) A Képviselő-testület a döntését nyílt szavazással vagy titkos szavazással hozza meg.

(2) A testületi ülésen a nyílt szavazás a Mikrovoks rendszer segítségével történik. Amennyiben a berendezés bármely okból nem használható, a szavazás kézfelemeléssel történik. Kétség esetén a szavazást meg kell ismételni.

(3) A szavazatok összeszámolása után az ülésvezető megállapítja a javaslat mellett, majd ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát.

(4) A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének IGEN szavazata szükséges (egyszerű többség).

(5) Minősített többség – a megválasztott képviselők több mint felének IGEN szavazata – szükséges a következő ügyekben:

(6) A Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni személyes érintettségét. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(7) A (6) bekezdésben foglalt kizárást nem kell alkalmazni, ha a Képviselő-testület döntéshozatala saját tagjának választására, kinevezésére, megbízására vagy delegálására irányul.

(8) A képviselő a személyes érintettségét döntéshozatal esetén az adott a napirendi pont tárgyalása kezdetén – közeli hozzátartozójára is kiterjedően – köteles bejelenteni.

(9) Személyes érintettségnek minősül különösen, ha a képviselő, vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója, közeli hozzátartozója

(10) A személyes érintettség bejelentési kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására – annak ismertté válását követően 10 napon belül – ügyrendi vizsgálatot kell lefolytatni. A vizsgálat lefolytatása az ügyrendért felelős bizottság hatáskörébe tartozik.

(11) Az ügyrendért felelős bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztést, szükség esetén egyéb dokumentumokat kér be. A bizottság a vizsgálat eredményéről a Képviselő-testület következő ülésén beszámol, és javaslatot tesz a személyes érintettséggel hozott döntés felülvizsgálatára, vagy hatályban tartására.

(12) Ha az önkormányzati képviselő a jogszabályban előírt érintettségének bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, akkor erre irányuló indítvány esetén, a Képviselő-testület soron következő ülésén dönt az önkormányzati képviselő egy havi tiszteletdíja egyszeri csökkentésének mértékéről.

(13) A döntési javaslatokat a polgármester bocsátja szavazásra. A döntési javaslat szövegét egyértelműen és úgy kell feltenni szavazásra, hogy arra egyértelműen lehessen szavazni.

(14) Szavazás közben a szavazást indokolni nem lehet.

(15) A szavazásra bocsátás során a polgármester szövegszerűen ismerteti a szavazás tárgyát képező javaslatot. A javaslatot szövegszerűen csak akkor nem kell ismertetni – elegendő csupán arra utalni –, ha az mindenben megegyezik az eredetileg írásban előterjesztett javaslattal, továbbá akkor sem, ha az előterjesztő a vitában elhangzott módosító javaslatokat elfogadta, s ezen javaslatok a vita során félreérthetetlen szövegszerűséggel megfogalmazást nyertek.

(16) A polgármester először – az elhangzás sorrendjében – a módosító indítványokat bocsátja szavazásra. A módosító és kiegészítő javaslatok feletti szavazás lezárása után dönt a Képviselő-testület az eredeti előterjesztés szerinti javaslatnak a Képviselő-testület által elfogadott módosításokat is tartalmazó egészéről.

(17) Az ügyrendi javaslatokat a polgármester soron kívül, az elhangzást követően azonnal szavazásra bocsátja.

(18) A szavazás eredményét a polgármester állapítja meg és ismerteti a javaslat mellett (IGEN) szavazók, a javaslat ellen (NEM) szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát.

(19) Ha a szavazás során az egyszerű többségű szavazásnál szavazategyenlőség áll elő (a jelenlévők fele igennel, fele pedig nemmel szavazott, vagy tartózkodott), az a határozati javaslat elutasítását jelenti.

36. § (1) A Képviselő-testület név szerinti szavazást az ülésen elhangzott indítvány esetén a tárgyalt napirendhez kapcsolódva rendelhet el. Név szerinti szavazást a Mötv.-ben meghatározott eseteken túl akkor kell tartani, ha arról a Képviselő-testület minősített többséggel határoz, valamint, ha azt jogszabály előírja.

(2) Név szerinti szavazás elrendelése esetén a jegyző az ABC rendben összeállított képviselői névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ (IGEN, NEM, TARTÓZKODOM) a névsorban a név mellett rögzíti. A név szerinti szavazás során a polgármestert kérdezi elsőnek. A képviselő/polgármester szavazatát aláírásával látja el, és a névsort a jegyző hitelesíti. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni. A név szerinti szavazás lezárását követően az eredményt a jegyző állapítja meg és ismerteti.

37. § (1) A Képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. Titkos szavazás tartásáról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt. Az alpolgármester választásánál a titkos szavazás kötelező.

(2) A titkos szavazás szavazólapon történik, a jegyző hivatalos pecsétjével hitelesített szavazólapon, a testület által kijelölt helyiségben, urnás rendszer segítségével. A szavazólapon fel kell tüntetni a döntési javaslatot/javaslatokat. A képviselők úgy szavaznak, hogy IGEN, NEM, TARTÓZKODOM nyilatkozatot jelölnek meg két, egymást metsző vonallal. A szavazólappal történő titkos szavazás lebonyolításához a Képviselő-testület szavazatszámláló bizottságot választ. A bizottság elnökét és tagjait – a polgármester javaslatára – a Képviselő-testület nyílt szavazással, minősített többséggel választja meg saját tagjai közül. A szavazás technikai lebonyolításáról a jegyző gondoskodik.

(3) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja a szavazás eredményét, és a szavazásról jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyv tartalmazza:

(4)²¹ A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető írja alá. A szavazás eredményéről a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke vagy a szavazatszámláló bizottság elnöke tájékoztatja a Képviselő-testületet.

(5) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, az ellene szavazók és a tartózkodók számát, majd kihirdeti a döntést.

38. § (1) Interpelláció: interpellációt valamely önkormányzati döntés vagy annak végrehajtása tárgyában, illetőleg intézkedés elmulasztása kapcsán lehet előterjeszteni a Képviselő-testület tagjának a polgármesterhez, alpolgármesterhez, az önkormányzati bizottságok elnökeihez, és a jegyzőhöz. Az interpellációkat a képviselő-testület ülését megelőzően 2 nappal 10:00 óráig lehet írásban benyújtani a polgármesternél akkor is, ha az interpelláció címzettje más személy. Az interpelláció tárgyalására önálló napirendi pont keretében kerül sor. A képviselő interpellációját a testület ülésén szóban megismételheti, kiegészítheti. A szóban is elmondott interpelláció és az interpellációra adandó válasz időtartama nem lehet több 2 percnél.

(2) Kérdés: a Képviselő-testület tagjai a Képviselő-testület ülési napirendek megtárgyalása után szóban legfeljebb 2 percben, vagy írásban az (1) bekezdésben foglalt címzettekhez önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet, kérdést intézhetnek, amelyre az ülésen szóban – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni. Az írásban adott válaszról a Képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatni kell.

(3) Az írásbeli kérdéseket a Képviselő-testület ülésének kezdetéig a polgármesternél kell benyújtani, eredeti aláírással. A polgármester minden ülésen az egyebek napirendben bejelenti a Képviselő-testületnek az előterjesztett kérdéseket. A kérdések tárgyalása egy ülésen legfeljebb 20 percet vehet igénybe. Amennyiben ez az időintervallum nem elegendő valamennyi benyújtott kérdés megtárgyalására, azokat a testület a következő ülésén folytatja.

(4) A Képviselő-testület a kérdésre adott válasz elfogadásáról nem szavaz.

(5) Államigazgatási hatósági ügyben interpellálni és kérdést feltenni nem lehet.

(6) A képviselők a közérdekű kérdések elhangzása után közérdekű bejelentést, javaslatot tehetnek 2-2 perces időtartamban.

39. § (1) A Képviselő-testület

(2) Határozat az egyedi határozat és a normatív határozat. Normatív határozatban szabályozhatja az Önkormányzat Képviselő-testülete az önkormányzati tevékenység végzésének, munkavitelének hosszabb távra szóló meghatározását.

(3) A Képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:

40. § (1) A Képviselő-testület feladat- és hatáskörében eljárva önkormányzati rendeletet alkot.

(2) Az önkormányzati rendeleteket naptári évenként kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni. A Képviselő-testület által megalkotott rendeletek jelölése:

41. § (1) Rendelet alkotását kezdeményezheti:

(2) Amennyiben a rendelettervezetet tárgyalásra alkalmas módon nyújtják be, a polgármester köteles a soron következő ülés napirendi javaslatába felvenni. Tárgyalásra az a rendelettervezet alkalmas, amelyik tartalmazza

(3) A Képviselő-testület elhatározhatja a rendelettervezet kétfordulós tárgyalását is.

(4) A rendelettervezet szakszerű előkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(5)²² A rendelettervezetet a tárgya szerint illetékes bizottság, cél- és szakszerűségi szempontból, a Jogi és Ügyrendi Bizottság valamennyi tervezetet törvényességi és jogharmonizációs szempontból véleményezi.

(6) Az előterjesztő a tervezetet indokolással együtt a Képviselő-testület elé terjeszti.

(7) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg, melyet a polgármester és a jegyző ír alá.

(8)²³ Az önkormányzati rendeletet a Hivatal hirdetőtábláján és az Önkormányzat honlapján kell kihirdetni. A módosított rendeletet a módosító rendelet kihirdetésével egyidejűleg egységes szerkezetben is meg kell szövegezni. A kihirdetés ideje a Hivatal hirdetőtábláján való kihelyezés napja, melyet a rendelet eredeti példányán záradékként kell feltüntetni.

(9) Az önkormányzati rendeletek kihirdetéséről és hatályosulásáról, szükség szerinti felülvizsgálatáról és a szükséges módosító indítványok előterjesztéséről a jegyző gondoskodik.

(10) Az önkormányzati rendeletek hatályosulásának ellenőrzését a Képviselő-testület bizottsága hatáskörébe utalhatja.

(11) A jegyző köteles a hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezetni.

(12)²⁴ Az önkormányzati rendeletek egy példányát az Aszód Város Könyvtára, Művelődési Háza és Muzeális Gyűjteménye számára, valamint külön jogszabályban meghatározott rend szerint a Pest Vármegyei Kormányhivatalnak meg kell küldeni, valamint az Önkormányzat honlapján is közzé kell tenni.

42. § A határozati javaslat elfogadására az Mötv. 47. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadók.

43. § (1) A Képviselő-testület által hozott normatív és nem normatív határozatokat naptári évenként kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni. A Képviselő-testület által hozott határozatok jelölése: Aszód Város Önkormányzat Képviselő-testülete …..(a határozat sorszáma arab számmal)/... határozat kihirdetésének éve arab számmal, zárójelben a határozat kihirdetésének hónapja római, napja arab számmal önkormányzati határozata a …(a tárgy megjelölése)-ról/ről, {a határozat címe}. A zárt ülésen hozott határozatok sorszámozása folyamatosan történik.

(2) A Képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, valamint a végrehajtási határidő és a végrehajtásért felelős személy megnevezését. Több felelős esetén – ha maga a határozat eltérően nem rendelkezik – az elsőként megnevezett köteles a végrehajtást megszervezni. Felelősként megjelölt személy: a polgármester, a bizottsági elnök, a jegyző, valamint intézményvezető lehet.

(3) A végrehajtás határidejét naptári napban vagy – egy éven túli folyamatos feladat meghatározásakor – folyamatos jelöléssel kell előírni. Folyamatos határidő esetén meg kell jelölni a végrehajtásról szóló végső és esetleges időközönkénti jelentés határidejét. Egy határozatban előírt több határidő esetén ugyanaz a felelős összevontan, az utolsó határidő lejártakor adhat jelentést a végrehajtásról.

(4) A felelős és határidő megjelölés elhagyása csak abban az esetben lehetséges, ha tájékoztató jellegű, további intézkedést nem igénylő napirendi pontról van szó.

(5) A Képviselő-testület által elfogadott határozatokat a polgármester és a jegyző írják alá.

44. § (1) Az elfogadott képviselő-testületi határozatokat a felelősként megjelölt személy(ek) köteles(ek) végrehajtani.

(2) A határozatok végrehajtásáról azok határidejének lejártát követő testületi ülésen kell jelentést tenni. Ha a lejárt határidő és a legközelebbi ülés között 8 napnál kevesebb idő áll rendelkezésre, a jelentés a határidőt követő második ülésen esedékes.

(3) A végrehajtásról szóló jelentést a jegyzőnek kell összeállítani, és a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé. A jelentéseket a határozat számának megjelölésével röviden kell megszövegezni. Bevezetőként utalni kell a határozat rendelkezésére. Be kell számolni a végrehajtás eredményéről, a szükséges mértékben módjáról is. Ha a végrehajtás akadályba ütközik, ismertetni kell, hogy azt miért nem lehet elhárítani, továbbá javaslatot kell tenni a határozat módosítására vagy kiegészítésére, és a Képviselő-testülettől kérni kell a határidő módosítását. A jelentésnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a testület a végrehajtást érdemben értékelhesse.

(4) A határozatok naprakész nyilvántartásáért a jegyző a felelős.

(5) A határozatot – a képviselő-testületi ülést követő 5 napon belül – a jegyző küldi meg a végrehajtásért felelősnek.

45. § A bizottságok által, átruházott hatáskörben hozott döntések végrehajtására a 45. §-ban foglalt szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy Képviselő-testület helyett bizottságot kell érteni.

46. § (1) A Képviselő-testület üléséről hangfelvétel és az ülésen készült jegyzet alapján jegyzőkönyvet kell készíteni a jogszabályban meghatározott előírások betartásával.

(2) A Képviselő-testület jegyzőkönyvének elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyv kötelező tartalmi elemeit, valamint a jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat az Mötv. 52. §-a tartalmazza.

(3) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell:

(4) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, melyre a (1)-(3) bekezdés előírásai vonatkoznak.

(5) A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá.

(6)²⁵ A jegyzőkönyvet, a meghívót és mellékleteit, valamint az elfogadott rendeleteket és határozatokat az ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni a Pest Vármegyei Kormányhivatalnak és - a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével- az Aszód Város Könyvtára, Művelődési Háza és Muzeális Gyűjteményének.

(7)²⁶ A polgárok - a zárt ülés kivételével – a Hivatal Titkárságán betekinthetnek a Képviselő-testület előterjesztéseibe és ülésének jegyzőkönyvébe. A jegyzőkönyvek betekinthetőségről a jegyzőnek kell gondoskodnia. Az eredeti jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.

(8) A zárt ülés anyagába az ülésen jelenlévő személyeken kívül más személy nem tekinthet be.

(9) A Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvek egy eredeti példányát mellékleteivel együtt a jegyző kezeli, évente bekötteti és elhelyezi az irattárban. A zárt ülések jegyzőkönyveit külön, a nyilvános ülés anyagától elkülönítetten kell kezelni.

(10) Az (1)-(9) bekezdésben foglaltak a bizottsági ülések jegyzőkönyvezésére az e rendeletben foglalt eltérésekkel alkalmazandók.

47. § A Képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére bizottságokat hoz létre, továbbá ideiglenes bizottságokat hozhat létre. A Képviselő-testület bizottságai a Képviselő-testület által döntési jogkörrel felruházható, egymással mellérendeltségi viszonyban álló önkormányzati szervek.

48. § (1)²⁷ A Képviselő-testület 4 állandó bizottságot hoz létre.

(2)²⁸ A bizottságok elnevezése és létszáma:

(3) A bizottság tagjaira és elnökére a polgármester tesz javaslatot. Ha a javasolt személyek az ülésen nem vesznek részt, előzetesen elfogadó nyilatkozatot kell beszerezni a tisztség elvállalásáról.

(4) Egy képviselő valamennyi állandó bizottság tagjává is választható. Bizottság nem képviselő tagja csak egy állandó bizottságba választható. A bizottsági tagok névsorát a 2. számú melléklet tartalmazza.

(5) A bizottság képviselő tagjainak és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottság munkájában azonosak.

(6) A bizottság tagja a bizottság ülésein köteles részt venni. Amennyiben a bizottsági üléseken huzamosabb ideig – 6 alkalommal – folyamatosan nem vett részt, úgy a bizottság elnökének javaslata alapján a Képviselő-testület állást foglal a bizottsági tagság megszüntetéséről.

(7) A bizottság tagja a tudomására jutott titkot megőrzi, amely kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll, a tudomására jutott információkat előny szerzésére és hátrány okozására nem használhatja, annak még a látszatát is elkerüli.

(8) A bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vehet bármelyik képviselő, valamint az, akit a bizottság elnöke az ülésre meghív.

(9) A bizottság határozatképességére, határozathozatalára, titkos szavazásra, zárt ülés tartására a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat a jelen rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(10) A bizottság titkos szavazás esetén – tagjai sorából – 3 fős szavazatszámláló bizottságot választ, amely a titkos szavazást szavazólap alkalmazásával bonyolítja le.

(11)³² A bizottságok működésének ügyviteli feladatait, döntéseik végrehajtását a Hivatal ügykör szerint illetékes belső szervezeti egysége látja el. A bizottság munkájának koordinálásáért, az ülések technikai előkészítéséért és a döntések nyilvántartásáért a Hivatal Hatósági és Titkársági Osztálya a felelős.

49. § (1) A bizottsági tagság megszűnik:

(2) A bizottság elnökének és tagjának visszahívására a polgármester tesz javaslatot a Képviselő-testületnek. A visszahívást indokolni kell. A visszahívásról – az új bizottsági tag egyidejű megválasztásával – a Képviselő-testület dönt.

50. § (1) A bizottság feladatkörébe tartozó ügyekben:

(2) A Képviselő-testület a 3. mellékletben határozza meg a bizottságok feladat- és hatásköreit, ügyrendjét, azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá amely előterjesztések a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a Képviselő-testületnek.

(3) Indokolt esetben a polgármester bizottsági állásfoglalás nélkül is nyújthat be előterjesztést, melyet az előterjesztésben meg kell indokolni.

(4) A bizottság előterjesztésről kialakított állásfoglalását a Képviselő-testület ülésén szóban kell ismertetni.

(5) A bizottságok tevékenységükről a megbízatásuk időtartama alatt egy alkalommal beszámolnak.

51. § (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. A bizottság elnöke engedélyezi a felszólalásokat, gondoskodik az üléseken a rend fenntartásáról, lebonyolítja a szavazást, kimondja a bizottság határozatát.

(2) A bizottság elnökét távolléte, akadályoztatása esetén az elnök által írásban kijelölt képviselő bizottsági tag helyettesíti a bizottság ülésén.

(3) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról a bizottság dönt.

(4) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, külön indítványra a kisebbségi véleményt és a hozott döntéseket. A határozatokat naptári évenként külön-külön, folyamatos sorszámmal kell ellátni, utalva a meghozatal pontos dátumára és a bizottság nevének rövidítésére is. Az együttes bizottsági ülésről egy jegyzőkönyv készül, a bizottságok határozataikat közösen – erre utaló jelöléssel – hozzák.

52. § (1) Össze kell hívni a bizottság ülését:

(2) A bizottság elnöke az indítvány kézhezvételétől számított 8 napon belüli időpontra hívja össze a bizottság ülését.

(3) A bizottság ülésére a meghívót az ülést megelőző 5 nappal ki kell küldeni a bizottság tagjainak. A meghívó és a napirendek előterjesztései elektronikus úton kerülnek megküldésre a városi honlapján is elérhetőek. Egyebekben a bizottsági ülés összehívására, sürgősségére, az előterjesztésekre, a jegyzőkönyvre, a bizottsági ülés vezetésére a Képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4)³³ A bizottság ülésére meg kell hívni a polgármestert, az alpolgármestert, a jegyzőt, aljegyzőt, a Hivatal osztályvezetőit, akik tanácskozási joggal vesznek részt az ülésen. Az ülésre a napirend tárgyában az előterjesztő által javasolt személy is meghívható.

(5) A bizottság más bizottsággal együttműködhet, együttes ülést tarthatnak. Az együttes bizottsági ülést az érintett bizottsági elnökök megállapodása szerinti bizottság elnöke vezeti le.

53. § (1) A bizottsági ülés akkor határozatképes, ha azon a bizottsági tagoknak több mint fele jelen van.

(2) Az együttes bizottsági ülés akkor határozatképes, ha a bizottságok külön-külön is határozatképesek. Döntéseiket külön-külön hozzák, az ülésről egy jegyzőkönyv készül feltüntetve az együttes ülés tényét.

(3) A bizottság döntéshozatalából történő kizárására a képviselői kizárásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

54. § A polgármester felfüggesztheti a bizottság határozatainak végrehajtását, ha azok ellentétesek a Képviselő-testület döntésével, vagy sértik az Önkormányzat érdekét. A felfüggesztett döntésről a Képviselő-testület a soron következő ülésén határoz.

55. § (1) A Képviselő-testület – esetenként – az általa meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve létrehozásakor meghatározott idő elteltéig tart.

(3) Az ideiglenes bizottság elnöke csak képviselő-testületi tag lehet. A bizottság nem képviselő tagjává olyan személyeket kell megválasztani, akik az adott feladat végrehajtásában kellő jártassággal rendelkeznek.

(4) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

56. § (1) A Képviselő-testület a feladatai ellátása során munkacsoportot hozhat létre egy-egy feladat elvégzésére. Összetételére, működésére nem vonatkoznak a Képviselő-testület szerveként működő bizottságokra megállapított szabályok.

(2) A munkacsoport nem rendelkezik azokkal a jogosítványokkal, amelyekkel a bizottságok, így rá önkormányzati hatáskör nem ruházható, tagjai tiszteletdíjban, juttatásban nem részesülnek. Feladatait és működésének rendjét, megbízatása időtartamára létrehozásakor a Képviselő-testület állapítja meg.

(3) A munkacsoportnak elnöke a polgármester vagy az alpolgármester is lehet.

57. § (1) A Képviselő-testület tanácsadó testületeket hozhat létre. A Képviselő-testület tanácsadó testületei előkészítő, véleményező, javaslattevő és szervező feladatokat ellátó – a képviselői-testület által döntési jogkörrel fel nem ruházható – egymással mellérendeltségi viszonyban álló önkormányzati szakmai műhelyek.

(2) A tanácsadó testületek általános feladatai:

(3) A tanácsadó testületek szervezeti felépítését az 5. melléklet tartalmazza.

58. § (1) A Képviselő-testület a polgármesternek vagy bármely önkormányzati képviselőnek a javaslatára az önkormányzati képviselők közül tanácsnokokat választhat. A tanácsnok felügyeli a Képviselő-testület által meghatározott önkormányzati feladatkörök ellátását.

(2) A tanácsnok megbízatása megszűnik a képviselői megbízatásának megszűnésével.

(3) A tanácsnok feladatkörét megválasztásával egyidejűleg a Képviselő-testület a polgármester javaslatára normatív határozatban állapítja meg.

(4) A tanácsnok feladatkörébe tartozó előterjesztést a Képviselő-testület csak a tanácsnok írásbeli véleményével együtt tárgyalhat.

59. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester tagja a Képviselő-testületnek, a Képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.

(3) A polgármester tekintetében a munkáltatói jogokat a Képviselő-testület gyakorolja, a jogszabályi keretek között meghatározza az illetményét.

(4) A polgármester sajátos közszolgálati jogviszonyával kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket külön jogszabályok határozzák meg.

(5) Megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint.

60. § A polgármesternek a Képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:

61. § A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő főbb feladatai:

62. § (1)³⁵ A Hivatallal összefüggő főbb polgármesteri jogosítványok:

(2) Gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző, az aljegyző, valamint az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.

63. § (1) Kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel.

(2) Ápolja az Önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatait a Képviselő-testület együttműködésével és egyetértésével, tárgyalásairól tájékoztatja a Képviselő-testületet a soron következő ülésén.

(3) A polgármester előre egyeztetett időpont szerint fogadóórát tart hivatali helyiségében.

64. § (1) A polgármester az Önkormányzat költségvetési rendeletében meghatározott kiadási előirányzatok keretein belül, a jelen rendeletben és a költségvetési rendeletben meghatározott szabályok alapján és értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról, döntéséről tájékoztatja a Képviselő-testületet. Az értékhatár esetleges változtatásáról a Képviselő-testület a tárgyévi költségvetés elfogadása során dönt.

(2) Működési kiadásokra vonatkozóan az egyes szakfeladatok, illetve feladatok között a jóváhagyott előirányzatokon belül engedélyezhet átcsoportosítást. Új feladatokra csak a források egyidejű megjelölésével, illetve az általános tartalék 10 %-os felhasználásáig engedélyezhet átcsoportosítást.

(3) Felhalmozási célú előirányzatok esetében a Képviselő-testület által már jóváhagyott fejlesztési feladatok és felújítási célok előirányzatai között átcsoportosításokat engedélyezhet, esetenként 5 millió forintos összeghatárig.

(4) Gondoskodik az átmenetileg szabad pénzeszközök biztonságos lekötéséről az elérhető legkedvezőbb hozam biztosítása mellett.

65. § A Képviselő-testület határozatával a polgármester munkájának elismerésére a 2011. évi CXCIX. törvény 225/H. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű jutalmat állapíthat meg a 60-63. §-okban meghatározott feladatok teljesítésének értékelésével évente egy alkalommal a novemberi testületi ülésen.

66. § (1) Amennyiben a Képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester a Képviselő-testület törvényben át nem ruházható hatásköreként meghatározott ügyek kivételével minden más ügyben döntést hozhat. A polgármester a döntéséről a Képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.

(2) A polgármester a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett – a Képviselő-testület törvényben át nem ruházható hatásköreként meghatározott ügyek kivételével – dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó alábbi ügyekben:

(3) A polgármester pecsétje: ASZÓD VÁROS POLGÁRMESTERE feliratú körbélyegző, középen a Magyarország címerével.

67. §³⁶ (1) Az alpolgármester főállásban tölti be tisztségét a Képviselő-testület döntése szerint és a polgármester irányításával látja el feladatait. A Képviselő-testület tagjai közül a polgármester javaslatára, minősített többségű, titkos szavazással, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére 2 fő főállású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármesterek tekintetében a munkáltatói jogokat a Képviselő-testület gyakorolja, a polgármester javaslatára jogszabályi keretek között meghatározza illetményét, tiszteletdíját, költségtérítését, az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja.

(3) A főállású alpolgármesterek sajátos közszolgálati jogviszonyával kapcsolatos szabályokat külön jogszabályok határozzák meg.

(4) A polgármester normatív utasításban határozza meg

(5) Az alpolgármesterek tevékenységükről rendszeresen beszámolnak a polgármesternek és minden év utolsó testületi ülésén a képviselő-testületnek.

(6) Az alpolgármesterek előre egyeztetett időpont szerint fogadóórát tartanak.

(7) Az alpolgármesterek pecsétje: ASZÓD VÁROS ALPOLGÁRMESTERE feliratú körbélyegző, középen Magyarország címerével.

68. § (1) A jegyzőt pályázat alapján a polgármester nevezi ki határozatlan időre.

(2) A jegyző tekintetében a munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja.

(3) A jegyző a polgármester irányításával gondoskodik az Önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, ennek keretében:

(4) A jegyző önkormányzati rendeletalkotással kapcsolatos feladatai:

(5) A jegyző további feladatai:

(6)⁴¹ A jegyző a Hivatal ügyfélfogadási rendje szerint tart ügyfélfogadást.

(7)⁴² A jegyző köteles a Képviselő-testület tagjai által a Hivatal és saját működésével kapcsolatban kért adatokat, információkat megadni.

69. § (1) A polgármester a jegyző javaslatára – a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint – aljegyzőt nevez ki a jegyző helyettesítésére és a jegyző által meghatározott feladatok ellátására.

(2)⁴³ Az aljegyző vezeti a Hivatal jegyzői feladatokat ellátó belső szervezeti egységét a Hatósági és Titkársági Osztályt.

(3) Az aljegyző tanácskozási joggal részt vesz a Képviselő-testület és a bizottságok ülésén.

(4)⁴⁴ A jegyzői és az aljegyző tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb 6 hónap időtartamra – a polgármester a Hivatal megfelelő képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő hivatali köztisztviselőjét nevezi ki a jegyzői feladatok ellátására.

70. § (1)⁴⁶ A Képviselő-testület Aszódi Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel egységes hivatalt hoz létre. A Hivatal szervezeti és működési szabályzatát – mely tartalmazza a belső szervezeti tagozódását, munka- és ügyfélfogadásának rendjét – a jegyző javaslatának figyelembevételével a polgármesteri hagyja jóvá.

(2)⁴⁷ A Hivatal működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételnek biztosításához szükséges pénzügyi fedezetet az Önkormányzat éves költségvetésében biztosítja.

(3)⁴⁸ A Hivatal feladata az Önkormányzat működtetésével, az államigazgatási ügyek döntésre történő előkészítésével, végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása.

(4)⁴⁹ A Hivatal munkamegosztási megállapodás alapján gondoskodik az Önkormányzat, valamint az Önkormányzat irányítása alá tartozó valamennyi önálló költségvetési szerv bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról.

71. § (1) Aszód Város Önkormányzata más helyi önkormányzattal szabadon társulhat. A Képviselő-testület feladatainak gazdaságosabb megoldása érdekében önkormányzati társulásokban vesz részt.

(2) A Képviselő-testület társulási megállapodások megkötése során a Mötv. 87-95. § rendelkezéseiben foglaltak szerint jár el.

72. § (1) A helyi Önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati feladatok és célok ellátását szolgálják. Az Önkormányzat vagyonáról, a vagyonnal való gazdálkodás és a vagyonhasznosítás szabályairól külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

(2) A vagyonnal való gazdálkodás alapelveit az Mötv., valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 7-10. §-a tartalmazza.

73. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzat költségvetését rendeletben állapítja meg. A költségvetés összeállításnak részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló Korm. rendelet és az Önkormányzat gazdálkodásáról szóló belső szabályzat, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az központi költségvetési törvény határozza meg.

(2) A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti elő, s a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé. Az előterjesztést előzetesen valamennyi bizottság kötelezően megtárgyalja és véleményezi.

(3) A költségvetés tervezetében először a törvényben vagy önkormányzati rendeletben kötelezően előírt önkormányzati feladatok megvalósítását kell kidolgozni, ezek után kell javasolni további, még vállalható önkormányzati feladatokat. Ennek keretében

(4) Az Önkormányzat a gazdálkodásról éves beszámolót készít és elfogadásáról zárszámadási rendeletet alkot.

74. § (1) A Képviselő-testület megbízatásának időtartamára, gazdasági programját, fejlesztési tervét, a Mötv. 116. §-ában meghatározott tartalommal fogadja el. A gazdasági programot az alakuló ülést követő 6 hónapon belül fogadja el, vagy a meglévő programot felülvizsgálja a Képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján.

75. § (1) A gazdálkodás biztonságáért a Képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.

(2)⁵⁰ Az Önkormányzat gazdálkodási feladatait a Hivatal látja el. E körben különösen

(3)⁵¹ Az Önkormányzat által alapított és fenntartott – önállóan működő – intézmények a működési kiadásokra biztosított pénzeszközeiket a Hivatal által meghatározott ütemben és mértékben használhatják fel. Az intézmény részére biztosított éves költségvetési keretet csak a Képviselő-testület csökkentheti, illetőleg vonhatja el. Az intézmény a kötelező térítési díjon és a Képviselő-testület által kötelezően előírt bevételi összegen felüli többletbevételével szabadon rendelkezik, azt - alapfeladatainak sérelme nélkül - felhasználhatja.

76. § (1) A jegyző köteles – a jogszabályok alapján meghatározott – belső kontrollrendszert működtetni, amely biztosítja az önkormányzat rendelkezésére álló források szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.

(2) A jegyző köteles gondoskodni – a belső kontrollrendszeren belül – a belső ellenőrzés működtetéséről az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók és a nemzetközi belső ellenőrzési standardok figyelembevételével.

(3) Az önkormányzatra vonatkozó éves ellenőrzési tervet a Képviselő-testület az előző év december 31-ig hagyja jóvá.

(4) Az önkormányzat teljes gazdálkodási területére kiterjedő pénzügyi ellenőrzést a Pénzügyi Bizottság a látja el.

(5) Az önkormányzat belső ellenőrzése keretében gondoskodni kell az általa alapított és fenntartott költségvetési szervek ellenőrzéséről is.

77. §⁵² Aszód Város Önkormányzata törvényességi felügyeletét a Pest Vármegyei Kormányhivatal látja el.

78. § (1) A helyi nemzetiségi önkormányzat(ok) képviselő-testülete – a törvény keretei között – saját hatáskörében határozza meg szervezeti és működési rendjét.

(2) Az Önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat(ok) az együttműködésükre vonatkozó részletes szabályokat, továbbá az Önkormányzat által a nemzetiségi önkormányzat(ok) részére biztosított – a nemzetiségi önkormányzat(ok) testületi működéséhez szükséges – feltételeket külön megállapodásban rögzítik.

80. § Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.