Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2022. (VII. 20.) önkormányzati rendelete
Bátonyterenye Város Helyi Építési Szabályzatáról
Hatályos: 2024. 09. 27Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2022. (VII. 20.) önkormányzati rendelete
Bátonyterenye Város Helyi Építési Szabályzatáról
Bátonyterenye Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában valamint az Étv. 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében és az Étv. 8. § (2) bekezdésben hivatkozott, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 38. § (2) bekezdésben biztosított jogkörében, az Állami főépítész jogkörében eljáró Nógrád Megyei Kormányhivatal, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatal és a Miniszterelnökség Kulturális örökségvédelemért és kiemelt beruházásokért felelős államtitkársága, valamint a partnerségi rendelet szerinti meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A rendelet hatálya
1. § (1) E rendelet hatálya Bátonyterenye város teljes igazgatási területére terjed ki.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott területen területet használni, építmény elhelyezésére felhasználni, telket alakítani, építés alapjául szolgáló tervet elkészíteni, építményt építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, elmozdítani vagy lebontani, továbbá az építmény rendeltetését megváltoztatni e rendelet rendelkezései szerint szabad.
(3) Az építési szabályzat mellékletei:
a) 1. melléklet: Szabályozási Terv és jelmagyarázata (SZT-I/1, SZT-I/2, SZT-I./3 belterület; SZT-II/1, SZT-II/2 külterület)
b) 2. melléklet: építési övezetek és az övezetek paramétereit meghatározó táblázatok
c) 3. melléklet: az önkormányzat elővásárlási jogával érintett telkek jegyzéke és településrendezési célja
d) 4. melléklet: Országos műemlékjegyzékben nyilvántartott védett ingatlanok
e) 5. melléklet: Nyilvántartott régészeti lelőhelyek
f) 6. melléklet: Települési értékek értéktára az 1/2017. (XI. 23.) BTÉTB határozata szerint
g) 7. melléklet: Természetvédelmi területek
h) 8. melléklet: utak kategóriái
i) 9. melléklet: utak keresztszelvényei
j) 10. melléklet: E rendelettel együtt alkalmazandó rendeletek listája
(4) E rendeletet az 1. mellékletét képező Bátonyterenye Város Szabályozási terv tervlapokkal (továbbiakban SZT) együtt kell alkalmazni.
(5) E rendeletet a 10. mellékletben felsorolt önálló helyi Önkormányzati rendelettel együtt kell alkalmazni.
Fogalommeghatározások
2. § E rendelet alkalmazásában:
a) Belterület: a település közigazgatási területének – jellemzően a település történetileg kialakult, elsősorban összefüggő – beépített, illetve beépítésre szánt területek kijelölt része.
b) Eredeti terepszint: az a talajszint, amelyen a humuszos felső réteg szintjét nem változtatták meg, amennyiben ez nem állapítható meg, akkor a hivatalosan nyilvántartott szintvonalak szerinti terepszint.
c) Erdészház: az erdőgazdálkodás rendeltetésnek megfelelő épület.
d) Fasor: út mellett azonos távolságra ültetett fákból álló vonalas módon telepített, azonos fajú és azonos korú útsorfákból álló, növénytelepítés.
e) Főépület: az építési övezetben, övezetben elsősorban megengedett rendeltetésű épület.
f) Gazdasági építmény: gazdasági tevékenységek (feldolgozás, forgalmazás, gyártás, raktározás és tárolás) céljára szolgáló építmény.
g) Háromszintű növénytelepítés: az a növénytelepítés, amikor a zöldfelület területének minden 150 m2-re számítva legalább 1 db közepes lombkoronát növesztő fa, és legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje, és a többi felületen gyep vagy talajtakaró kerül ültetésre.
h) Kialakult állapot: az övezeti előírások paramétereire vonatkozó sajátos fogalom. A kialakult állapot szerinti telekméret, beépítési mód, beépítési érték és beépítési magasság jellemző mérete, melyet az adott ingatlan helye szerinti utcaszakaszra, amennyiben településképi szempontból indokolt a telektömbre vonatkozóan kell meghatározni.
i) Külterület: a település belterületének nem minősülő része, elsősorban mezőgazdasági, erdőművelési, illetve különleges (pl. bánya, vízmeder, hulladéktelep) célra szolgáló része.
j) Mederél: a vízmeder és parti sáv síkjának metszéspontja.
k) Melléképület: az adott építési telken elhelyezhető, a főépület rendeltetését szolgáló, azt kiegészítő, különálló, főépületnek nem minősülő épület (pl.gépkocsi tároló, nyárikonyha, műhely stb.).
l) Meglévő épület: Az építési telken jogerős építési, használatbavételi vagy fennmaradási engedéllyel épített, valamint az az építési engedély nélkül épített épület, amelynek a használatbavételétől már 10 év eltelt és ennek tényét hatósági bizonyítvány igazolja.
m) Meglévő beépítés: Az építési telken azok az épületek, amelyek jogerős építési engedéllyel, használatbavételi, fennmaradási engedéllyel vagy építésügyi hatósági bizonyítvánnyal rendelkeznek.
n) Mezőgazdasági termeléssel összefüggő kerti építmény: a mezőgazdasági gépek elhelyezésére és a termények tárolására, szárítására létesített építmény.
o) Szolgálati lakás: Elsősorban nem lakórendeltetésű telken, a tulajdonos, használó vagy dolgozó számára létesített lakás.
p) Támfalgarázs: A lejtős terep hegy felöli oldalán, a lejtős terepet megtámasztó támfallal egybeépített személygépjárműtároló. A létesítmény csak akkor minősül támfalgarázsnak, ha a tároló – a bejárat kivételével – teljes egészében az eredeti terepszint alatt kerül elhelyezésre.
q) Útsorfa: egyenes törzset nevelő, 220 cm törzsmagasságot és 18 cm törzs körméretet meghaladó méretű, legalább kétszer iskolázott fa.
r) Védő zöld sáv: a Szabályozási terven vagy a HÉSZ-ben megállapított, védelmi jelleggel kialakított zöldfelületi sáv, ahol legalább 6 m-ként 1 db nagy vagy közepes lombkoronát növesztő fa alatta cserjékkel, vagy 6 m-nél szélesebb területsáv esetén 25 m2–re számítva legalább 1 db nagy vagy közepes lombkoronát növesztő fa és alatta cserjék kerülnek telepítésre.
s) Zaj ellen védendő épületek, helyiségek: kórtermek és betegszobák; tantermek és előadótermek oktatási intézményekben; foglalkoztató termek és hálóhelyiségek bölcsődékben, óvodákban; lakószobák lakóépületekben; lakószobák szállodákban és szálló jellegű épületekben; étkezőkonyha, étkezőhelyiség lakóépületekben; szállodák, szálló jellegű épületek; közösségi lakóépületek közös helyiségei; éttermek, eszpresszók; kereskedelmi, vendéglátó épület eladóterei, vendéglátó helyiségei; várótermek (a környezeti zaj és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 4. melléklet szerint).
t) Zárványtelek: Építési telkek, telkek által körbezárt, közterületi, vagy magánút kapcsolattal nem rendelkező telek.
A szabályozási terv elemeinek alkalmazása
3. § (1) Kötelező erejű szabályozási elemek:
a) szabályozási vonal;
b) belterület határ, mely egyben övezethatár is;
c) építési övezet, övezet határa és jele;
d) építési hely;
e) építési határvonal;
f) beépíthető telekrész;
g) telek be nem építhető része;
h) megengedett legnagyobb utcai homlokzatmagasság;
i) jelentős meredekségű terület és határa;
j) közlekedési közterület zöldfelületként fenntartandó része;
k) kötelező megszüntető jel;
l) közműsáv;
m) út, magánút céljára fenntartott terület határa;
n) magas vízállásos, mélyfekvésű terület;
o) gyorsforgalmi út céljára fenntartott terület és határa;
p) méretezés.
(2) Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek:
a) közigazgatási határ;
b) védőtávolságok;
c) művi értékvédelem;
ca) műemlék, műemlék épület;
cb) műemléki környezet határa;
cc) nyilvántartott régészeti lelőhely határa;
cd) helyi jelentőségű védett épület;
ce) helyi jelentőségű részlegesen védelem alatt álló épület;
cf) helyi jelentőségű védett műtárgy;
cg) helyi értékvédelmi terület határa;
ch) helyi utcakép védettség;
d) táj- és természetvédelem:
da) Natura 2000 élőhelyvédelmi terület;
db) Natura 2000 madárvédelmi terület;
dc) Tájvédelmi Körzet és fokozottan védett területe;
dd) országos jelentőségű természetvédelmi terület;
de) ex lege védett országos jelentőségű természeti emlék: forrás;
df) ex lege védett országos jelentőségű természeti emlék: földvár;
dg) országos jelentőségű védelemre tervezett természeti emlék: földtani alapszelvény;
dh) ex lege védett természeti érték: barlang és védőövezete;
di) helyi jelentőségű természetvédelmi terület;
dj) Országos ökológiai hálózat magterülete;
dk) Országos ökológiai hálózat ökológiai folyosó területe;
dl) Országos ökológiai hálózat pufferterülete;
dm) tájképvédelmi terület.
e) környezetvédelem:
ea) felszíni bányatelek határa;
eb) mélyművelésű bányatelek határa;
ec) alábányászott terület;
ed) vízbázis belső, külső, hidrogeológiai „A” és hidrogeológiai „B” védőterülete;
ee) országos vízminőségvédelmi terület határa.
(3) Az (1)–(2) bekezdésben fel nem sorolt, a Szabályozási Terven ábrázolt szabályozási elemek tájékoztató elemek.
A terület felhasználása
4. § (1) A beépítésre szánt területek az építési használat jellege szerint területfelhasználási egységekbe soroltak, ezeken belül jelen rendelet építési övezeteket határoz meg az alábbiak szerint:
a) Lakóterületek:
aa) Nagyvárosias lakóterület: a magas intenzitású lakótelepek sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló 16 m-es épületmagasságot meg nem haladó, elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál.
ab) Kisvárosias lakóterület: a kisvárosias lakóterület sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló 12,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó, elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál.
ac) Kertvárosias lakóterület: a kertvárosias lakóterület laza beépítésű, kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 7,50 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.
ad) Falusias lakóterület: a falusias lakóterület legfeljebb 6,50 m-es épületmagasságú lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.
b) Vegyes terület:
ba) Településközpont vegyes terület: elsősorban kereskedelmi, szolgáltató funkciók elhelyezésére szolgáló vegyes terület.
bb) Településközponti intézményi terület: több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban oktatási célú intézményi vegyes terület
c) Gazdasági terület
ca) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület: elsősorban a legalább 2500 m2-es telket igénylő telephelyek elhelyezésére szolgál.
cb) Általános gazdasági terület: elsősorban a környezetre jelentős hatást nem gyakorló, ipari és gazdasági rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgál.
cc) Ipari gazdasági terület: Elsősorban más beépítésre szánt területen nem létesíthetőipari rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgál.
cd)1 egyéb ipari gazdasági terület: Elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál.
d) Különleges területek – beépítésre szánt:
da) K-Sz (szociális lakások területe),
db) K-Lt (levéltár),
dc) K-En (napelempark területe),
dd) K-Sp (nagykiterjedésű sportolási célú terület)
de) K-Szt (folyékony hulladék kezelő területe)
df) K-Hull (hulladékkezelő terület)
dg) K-B (nyersanyag-kitermelés, - feldolgozás területe)
dh) K-Mü (mezőgazdasági üzemi terület)
di) K-Rek (rekreációs terület)
(2) A beépítésre nem szánt területek a használat jellege szerint területfelhasználási egységekbe soroltak és ezeken belül jelen rendelet övezeteket határoz meg az alábbiak szerint:
a) Közlekedési és közműterület:
aa) KÖu(közúti közlekedési terület, külön jelölve az országos közutak és a helyi gyűjtőutak területe)
ab) egyéb közlekedési terület (Kök: kötöttpályás közlekedési – vasútterület, Köl:légi közlekedési terület)
ac) KÖg (garázssor területe)
b) Zöldterület:
ba) Zkk (közkert terület)
bb) Zkp (közpark terület)
c) Erdőterület:
ca) Ev (védelmi erdőterület)
cb) Eg (gazdasági erdőterület)
cc) Ek (közjóléti erdőterület)
d) Mezőgazdasági terület:
da) Má (általános mezőgazdasági terület)
db) M-ko (korlátozott használatú mezőgazdasági terület)
e) Vízgazdálkodási terület
ea) V (vízfolyások, állóvizek, vízmosások területe)
eb) Vm (vízműterület)
f) Tk Természetközeli terület
g) Különleges beépítésre nem szánt terület:
ga) K-Kke (kastély és kastélypark területe)
gb) Kb-Te (temető terület)
gc) Kb-En (megújuló energiaforrás hasznosításának területe)
gd) Kb-Kf (kutatás-fejlesztés, csillagvizsgáló területe)
ge) Kb-Rek (rekreációs terület)
gf) Kb-Kt (fásított köztér)
gg) Kb-Hull (hulladékkezelő, - lerakó területe)
gh) Kb-Mü (mezőgazdasági major)
gi) Kb-B (nyersanyag-kitermelés céljára szolgáló terület)
gj) Kb-Áh (átmeneti használatú terület)
gk) Kb-Km (közmű terület)
KÖZTERÜLET ALAKÍTÁSRA, KÖZTERÜLETI ZÖLDFELÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
5. § (1) A közterületi telek nem beépített, burkolattal nem fedett területeit többszintes növényzettel fedett zöldfelületként kell kialakítani, a forgalombiztonsági és balesetvédelmi szempontok figyelembevételével.
(2) A közúti közlekedésre szánt közterületeken, illetve a közforgalom elől el nem zárt magánutak mentén a környezethez illő, útsorfa minőségű faegyedekből álló, várostűrő növényzetet kell telepíteni. Az ültetéssel egy időben az öntözőhálózat kiépítéséről, de legalább az öntözés lehetőségéről gondoskodni kell.
(3) Új közterületek megnyitásánál és kialakításánál biztosítani kell az útpályával párhuzamos kétoldali fasor kialakításának lehetőségét. Meglévő és beépített telektömbön keresztül megnyitott közterületek kialakításánál ettől csak abban az esetben lehet térni, amennyiben a meglévő közműhálózat, valamint a kialakítható közterület mérete nem teszi lehetővé a fasor(ok) ültetését.
(4) Közterületen létesítendő 10 férőhelynél nagyobb gépkocsi-várakozóhely területén minden megkezdett 4 db személygépkocsi parkoló hely után 1 db, minden autóbusz parkoló hely után további 1 db lombos fa telepítendő, a vonatkozó országos érvényű jogszabályban foglalt egyéb feltételek betartásával.
EGYES SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK
Telekalakítás
6. § (1) Belterületen nyúlványos telek csak meglévő zárványtelek megszüntetése céljából, abban az esetben alakítható ki, ha a szabályozási terv nem tartalmaz előírást a közterület kapcsolat kialakítására.
(2) 6,5 méternél keskenyebb telekszélességű új magánút nem alakítható ki, kivéve az ötnél kevesebb lakás megközelítését biztosító, 50 m-nél rövidebb magánutat, ahol a telekszélességnek legalább 5 méternek kell lennie.
(3) A gazdasági, vegyes, vagy különleges területek megközelítését biztosító magánutak minimális telekszélességének legalább 10 méternek kell lennie.
(4) 50 méternél hosszabb zsák magánút végforduló nélkül nem alakítható ki.
(5) A 21sz. főút keleti oldalán lévő központi ipari területet átszelő, a 21sz. főút és a Kossuth L. út összekötését biztosító magánútnak, valamint a kapcsolódó, az ipari terület megközelítését, feltárását biztosító magánutaknak, köztük a 941/17hrsz magánútnak, közforgalom számára megnyitott magánutaknak kell lenniük, az elkészült útépítési terveknek megfelelő nyomvonallal, kialakítással, és területigénnyel.
(6) Meglévő telkek esetében a telekegyesítés, a telekhatár-rendezés abban az esetben is engedélyezhető, ha az új telek vagy telkek területnagysága, egyéb mérete nem felel meg a területre vonatkozó jogszabályok előírásainak, amennyiben a kialakuló telek méretei és alakja a korábbiakhoz képest az építésügyi előírásoknak jobban megfelel.
(7) Amennyiben a telekalakításra közműterület vagy közterület lejegyzése céljából valamint állami beruházás keretében megvalósuló közlekedési infrastruktúra fejlesztés érdekében kerül sor, úgy a:
a) visszamaradó építési telek, telek akkor is kialakítható, ha a kialakuló építési telek - minimális telekmérete,
b) meglévő beépítés esetén a telek beépítettsége és zöldfelületre vonatkozó paraméterei az építési övezet előírásaitól eltérnek.
(8) A már jellemzően beépült telektömbben az övezeti előírásoknál kisebb területű telek is kialakítható, amennyiben az eltérés a kialakult telekstruktúrának megfelel és az eltérés mértéke nem nagyobb 5%-nál.
(9) Kertvárosias és falusias lakóterületen a kialakítható legkisebb telekszélesség:
a) szabadonálló beépítés esetén: 20 m,
b) oldalhatáros beépítés esetén: 16 m,
c) ikres beépítés esetén: 16 m.
Beültetési kötelezettség
7. § (1) Beültetési kötelezettséget – a vonatkozó magasabb rendű jogszabályban foglalt követelmények szerint – jelen rendeletben meghatározottak és a szabályozási tervben jelöltek figyelembevételével a polgármester önkormányzati hatósági döntésben írhatja elő.
(2) A beültetési kötelezettségű területet az (1) bekezdés szerinti hatósági döntés alapján az építtetőnek vagy a telekkel rendelkezni jogosultnak, a Szabályozási terven jelölt szélességben, az építési tevékenységgel egyidejűleg védő zöld sávként kell kialakítani, és azt folyamatosan fenntartani.
A TÁJ-, A TERMÉSZET ÉS A KÖRNYEZET VÉDELMÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
Táj- és természetvédelem
8. § (1) A település közigazgatási területén található természeti, táji, földtani értékek fennmaradását biztosítani kell.
(2) A település közigazgatási területén a Natura 2000 területek, a védett természeti területek és értékek, az országos ökológiai hálózathoz tartozó területek lehatárolását a Szabályozási terv tartalmazza, területükön a vonatkozó jogszabályokat, védetté nyilvánítási rendeletek előírásait figyelembe kell venni.
(3) A (2) bekezdés szerinti területeken:
a) új építmények —amennyiben elhelyezésüket az adott építési övezetre, övezetre vonatkozó előírások lehetővé teszik— a természeti értékek károsítása, sérelme nélkül, a természetvédelmi célokkal összhangban létesíthetők,
b) közlekedési és közmű építmények kizárólag abban az esetben létesíthetők, ha a természetközeli élőhelyek fenntartása, az ökológiai kapcsolatok működése biztosítható,
c) inváziós növényfajok telepítése tilos, élőhelyvédelmi szempontból fásítás során – kivéve kastélypark területe - csak tájhonos, a területre jellemző lombhullató fafajok telepíthetők.
(4) A szabályozási terven jelölt „tájképvédelmi területen” a táji jellegzetességek, a jellemző természetes rendszerek megóvása biztosítandó. A tájképi egység megőrzése és a hagyományos tájhasználat fennmaradása érdekében a telekhasználat és építés során:
a) a kialakult geomorfológiai formák megőrzendők,
b) a vízfolyások, utak menti területek és mezővédő erdősávok, fásítások honos növényzete megőrzését biztosítani kell,
c) új szélerőmű, naperőmű nem helyezhető el, kivéve az erre a célra kijelölt különleges megújuló energiaforrás hasznosításának céljára szolgáló területen létesített napelemparkot, valamint ahol ezt az övezeti előírások megengedik.
d) új külszíni bányatelek nem létesíthető, bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.
Környezetvédelem, általános előírások
9. § (1) A település közigazgatási területén kizárólag a megengedett határértéket meg nem haladó mértékű környezetterhelést és igénybevételt okozó tevékenységnek helyet adó épületek, építmények helyezhetők el.
(2) Építmények megvalósításánál azokat az építészeti megoldásokat kell előnyben részesíteni amelyeknél:
a) a fűtésre, klimatizálásra és szellőzésre fordított energiafelhasználás a lehető legcsekélyebb,
b) a megújuló energia alkalmazása, valamint a fosszilis alapú energiahordozók kiváltása minél szélesebb körű és nagyobb mértékű,
ca) a kompakt építészeti formákat,
cb) a passzív és aktív napenergia hasznosításnak kedvező tájolást.
(3) Új építmény létesítése esetén, a környezetvédelmi határértékeknek – amennyiben a terület védőtávolsága nem került meghatározásra – a telekhatáron kell teljesülniük.
(4) Állattartó építmények elhelyezésével kapcsolatos követelmények:
a) Haszonállattartó épületet és trágyatárolót lakó és üdülő funkciójú épület építési telkén a szomszédos építési telek építési helyétől számított 10 m-nél távolabb kell elhelyezni.
b) Haszonállattartó épület, trágyatároló az élelmiszer feldolgozó, tároló és forgalmazó létesítményektől, továbbá oktatási, egészségügyi intézmények telekhatárától számított 50 méteren belül nem létesíthető.
Levegőtisztaság-védelem
10. § (1) Levegőtisztaság-védelmi szempontból védelmi övezetet igénylő új építmény, létesítmény kizárólag oly módon alakítható ki, helyezhető el, hogy a védelmi övezet nem érinthet:
a) lakóterületet, vegyes területet, üdülőterületet, sport-, rekreációs és idegenforgalmi célú különleges területet, zöldterületet, továbbá
b) természetvédelmi szempontból értékes területet - védett természeti területet, Natura 2000 területet, valamint az országos ökológiai hálózat magterületét.
(2) Levegőtisztaság-védelmi védőövezeten belül lakó-, üdülőépület, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási célú épületek - kivéve a telepítésre kerülő, és már működő légszennyező források működésével összefüggő építményt - nem helyezhetők el.
(3) Lakóterület, vegyes terület, üdülőterület, sport-, rekreációs és idegenforgalmi célú különleges terület, temető terület, valamint zöldterület rendeltetésszerű használatát pontszerű vagy diffúz légszennyezés és bűz nem korlátozhatja.
(4) Levegőtisztaság-védelmi szempontból ökológiailag érzékeny, sérülékeny területeknek tekintendők:
a) a védett természeti területek,
b) a Natura 2000 területek,
c) az országos ökológiai hálózat magterületei.
(5) Levegőtisztaság-védelmi szempontból ökológiailag érzékeny, sérülékeny területek térségében kizárólag olyan építmények, létesítmények helyezhetők el, amelyek üzemelése esetén az ökológiailag sérülékeny területekre vonatkozó határértékek teljesülnek.
A klímaváltozás kedvezőtlen hatásai elleni védelem
11. § (1) A közterületek terepszint alatti felhasználásánál, a közművek elhelyezésénél, rekonstrukciójánál a közterületi növényzet, fasorok védelmét biztosítani kell.
(2) Közterületen növényzetet kivágni csak indokolt esetben, a vonatkozó országos érvényű jogszabály betartásával lehet.
A földtani közeg és a vizek védelme
12. § (1) A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a vízparti sávban a természetközeli nádas, ligetes fás társulások, természetközeli ökoszisztémák védelmét biztosítani kell.
(2) Élővízbe, vízelvezető árkokba, vízmosásba, kutakba szennyvizet engedni tilos, tisztított szennyvizet bevezetni kizárólag érvényes hatósági engedéllyel lehet.
(3) Élővízbe, vízelvezető árkokba, vízmosásba szennyvizet engedni tilos, tisztított szennyvizet bevezetni kizárólag érvényes hatósági engedéllyel lehet.
(4) Az ingatlanokon keletkező csapadékvizet – közterületi árok hiányában – az ingatlanon belül kell elszikkasztani. Közterületi árokba csapadékvizet bevezetni az üzemeltető engedélyével és csak utcai járdaszint alatt, hordalékfogó műtárgyon keresztül szabad.
(5) A vízbázisok védőterületén építési tevékenység a vonatkozó jogszabályban és a hatósági határozatban meghatározott korlátozásokkal folytatható.
(6) Építmények (terepszint alatti építmények) csak úgy létesíthetők, hogy a felszíni vizek természetes lefolyása biztosított legyen, a vízi-létesítmények működését, fenntartását ne veszélyeztesse, továbbá a víz minőségét ne károsítsa.
(7) Terepszint alatti építmények kizárólag a felszín alatti vizek mozgását nem akadályozó, az érintett térség vízháztartását nem befolyásoló módon létesíthetők. Terepszint alatti építés esetén a felszín alatti vizek továbbvezetését meg kell oldani.
(8) Az építési munkákból és az építmények üzemelése során keletkező – külön jogszabályban meghatározott – káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába, ill. szennyvízgyűjtőbe nem vezethetők. Az ilyen szennyvizeket a közcsatornába vezetés előtt a telephelyen belül előtisztítani, ill. előkezelni kell. A közcsatornába kizárólag a vonatkozó országos érvényű jogszabályok előírásainak megfelelő szennyvizek vezethetők.
(9) A vízmedrek feliszapolódását, kimosódását, bármely kedvezőtlen változását okozó, természetes állapotát és működését befolyásoló beavatkozás, építés nem folytatható.
(10) Nagyobb számú (15 vagy több) gépkocsi befogadására tervezett parkoló csak olyan módon alakítható ki, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz és a megfelelő befogadó rendelkezésre álljon. A fenti esetben, valamint gazdasági területeken belül kialakított útburkolatoknál, a csapadékvíz csak hordalék- és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csapadékvíz-elvezető hálózatba.
(11) A csapadékvíz (nyílt árokrendszerrel, vagy zárt csapadékcsatornával összegyűjtve) élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy (szénhidrogén szennyezési veszély esetén olajfogó műtárgy) elhelyezése kötelező.
A föld védelme
13. § (1) A telkek terepfelszíne csak úgy alakítható, hogy a területen lévő talaj erózióvédelme, a rézsűk állékonysága és a rézsűről lefolyó csapadékvíz összegyűjtése és elvezetése a telek területén belül rendezetten biztosítható legyen.
(2) Építési munkáknál a terület előkészítése során a termőföld védelméről, a talaj felső humuszos termőrétegének összegyűjtéséről, kezeléséről, és újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni. Az építési munkák során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások a termőföld minőségében kárt ne okozzanak, szennyező anyag a talajba ne kerülhessen.
(3) Talajszennyezettség esetén új épület építése, meglévő épület átalakítása, rendeltetésének megváltoztatása a fennálló talajszennyezettség megszüntetését követően történhet.
(4) Tereprendezéshez, feltöltéshez szennyezett föld vagy más környezetkárosító anyag nem használható. A területen található környezetet károsító anyagokat a tereprendezés során el kell távolítani. Fertőzött, szennyezett talajú területet felhasználni csak jogszabályban előírt mentesítést követően szabad.
Hulladékkezelés
14. § (1) A lakóövezet területén (kivétel gépjármű javítás) valamint a vegyes-, üdülő és rekreációs rendeltetésű különleges területen – a háztartásokban keletkező veszélyes hulladékokon kívül – olyan veszélyes hulladékot eredményező szolgáltató, üzemi létesítmények helyezhetők el, melyek a lakosság alapfokú ellátását szolgálják (gyógyszertár, fogorvos, szépségipari szolgáltatások, vendéglátás).
(2) Az ipari-, kisipari- és szolgáltató tevékenység során keletkező hulladékokat csak a legszükségesebb ideig, azok ártalmatlanításáig, vagy az elszállításáig a vonatkozó jogszabályokban előírt módon, hulladék fajtánként elkülönítetten és környezetszennyezést kizáró módon kell gyűjteni és tárolni.
(3) Hulladékgazdálkodási közszolgáltatásba, közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba nem bekapcsolt területeken a terület tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, kommunális és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról és elszállításáról.
Környezeti zaj- és rezgés elleni védelem
15. § (1) Zajt kibocsátó, rezgést okozó létesítmény kizárólag abban az esetben létesíthető, ha az általa okozott környezeti zaj, rezgés a településszerkezeti tervben szereplő meglevő és elhatározott terület-felhasználások területén a külön jogszabályban meghatározott zajterhelési határértékeket nem haladja meg.
(2) Új út tervezésekor a környezeti zaj elleni védelem eszközei az út melletti területeken a településszerkezeti tervben szereplő meglevő és elhatározott terület-felhasználásainak figyelembevételével tervezendők.
(3) Meglévő épületek átépítése esetén, amennyiben az épület védendő homlokzata előtt a közlekedési környezeti zajszint miatt a külső téri zajterhelési határértékek nem teljesíthetők, zaj ellen védendő épületek, valamint védendő helyiségek, kizárólag abban az esetben létesíthetők, ha a vonatkozó jogszabály szerinti belső téri zajterhelési határértékek teljesülnek.
VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
Alábányászott területre vonatkozó előírások
16. § A Szabályozási terven jelölt „alábányászott területek”-en épületek, építmények elhelyezése kizárólag talajvizsgálati jelentés, és amennyiben a talajvizsgálati jelentés úgy ítéli meg, geotechnikai terv, valamint bányászati szakértői vélemény alapján történhet.
Vízállásos területek
17. § A Szabályozási terven jelölt „vízállásos területek”-en, amennyiben az építési övezeti, övezeti előírások épület, építmény kialakítását lehetővé teszik, épületek, építmények elhelyezése kizárólag talajvizsgálati jelentés, és amennyiben a talajvizsgálati jelentés úgy ítéli meg, geotechnikai terv alapján történhet.
Árvízvédelem
18. § A Szabályozási terven jelölt Mátraverebélyi, Maconkai és Tarjánpataki országos vízkárelhárítási célú tározók területén a vízgazdálkodási és vízkárelhárítási építmények kivételével építmények nem helyezhetők el.
KÖZMŰELLÁTÁS ÉS ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS
Általános előírások
19. § (1) A meglévő és a tervezett közcélú közműhálózatok és létesítményeik, továbbá azok ágazati előírások szerinti közmű-védőtávolságai (biztonsági övezetei) számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérni csak az ágazati előírások betartásával lehet.
(2) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közhálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni, közművek elhelyezésénél a közműhálózatokhoz való hozzáférhetőségre figyelemmel kell lenni.
(3) Új út építésénél, útrekonstrukciónál:
a) Közforgalmú út esetén
aa) a tervezett közművek egyidejű megépítéséről,
ab) a meglevő közművek szükséges felújításáról,
ac) a csapadékvizek elvezetéséről,
ad) beépítésre szánt területen a közvilágítás megépítéséről gondoskodni kell.
b) Magán út esetén (közforgalomnak megnyitott és meg nem nyitott esetben)
ba) a tervezett közműveket a közforgalmi utakra vonatkozó közműfektetési előírásoknak megfelelően kell megépíteni
bb) a csapadékvíz elvezetését ki kell építeni
bc) beépítésre szánt területen a közlekedésbiztonság igényét kielégítő térvilágításról kell gondoskodni.
(4) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor:
a) a feleslegessé vált közművet, hálózatot és létesítményt el kell bontani,
b) az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény betömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani.
(5) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében:
a) a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy
aa) 10 m-t meghaladó, 12 m szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali,
ab) 12 m szabályozási szélességet meghaladó szélességű utcákban kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg
b) 8 m-nél kisebb szabályozási szélességű utak víztelenítését az elszállítandó vízmennyiség függvényében folyókával, vagy zárt csapadékcsatorna építésével kell megoldani.
Közművesítés mértékének az előírása
20. § Új építés, vagy használati mód megváltoztatása akkor lehetséges, ha:
a) a beépítésre szánt területen biztosított:
aa) jelen szabályozás csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek,
ab) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett,
b) a beépítésre nem szánt területen, emberi tartózkodásra alkalmas építmény esetén biztosítható:
ba) a közegészségügyi hatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás,
bb) a közüzemű villamosenergia-ellátás,
bc) jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek,
bd) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett,
c) a beépítésre nem szánt területen, emberi tartózkodásra nem szolgáló építmény esetén a terület közművesítetlen maradhat.
Vízellátás
21. § (1) Közterületen, új vízhálózat építésénél, rekonstrukciójánál:
a) dn 100-as átmérőnél kisebb keresztmetszetű vezetéket, valamint
b) azbesztcement anyagú csővezetéket építeni nem szabad.
(2) Kijelölt hidrogeológiai védőterülettel nem rendelkező kút körül 10 m-es sugarú körterületet belső védőidomként kell kezelni.
(3) Új közüzemű vízellátó hálózat csak a szennyvízgyűjtő hálózattal együtt építhető.
Villamosenergia ellátás
22. § (1) Belterületen és külterület beépítésre szánt területén üzemelő föld feletti 22 kV-os és kisfeszültségű elosztóhálózat rekonstrukciója, ide értve az egyes földfeletti bekötésű ingatlanok átkötési igényét is:
a) műemléki környezetben,
b) helyi területi védelmi területen és
c) tájképvédelmi területen hálózatépítés csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető.
(2) Külterületi beépítésre nem szánt területen – erdőterület kivételével – egyoldali közös oszlopsoron kell a villamosenergia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a felmerülő közvilágítási igény esetén, a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők.
(3) Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
(4) Erdőterületen föld feletti hálózatépítés csak akkor lehetséges, ha az nem igényel erdőirtást. Ha föld feletti hálózat kiépítése miatt erdőirtás válik szükségessé, akkor a hálózatot:
a) fakivágás nélkül,
b) úthálózat mentén,
c) földalatti telepítéssel kell kiépíteni.
(5) Új épület építése esetén, új villamosenergia bekötést beépítésre szánt területen csak földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni még akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad, amennyiben ez nem jár közterületi útburkolat bontással. Ha közterületi útburkolat bontása szükséges, akkor a föld feletti csatlakozás kiépíthető, de egyidejűleg a telken belül a föld alatti csatlakozás lehetőségét a mérőórától a telekhatárig ki kell építeni.
Földgázellátás
23. § Földgázvezetéket közterületen és telken belül is csak földalatti elhelyezéssel, az építmények és a vezeték közötti védőtávolságok megtartásával szabad kivitelezni.
Felszíni vízrendezés, csapadékvíz elvezetés
24. § (1) Vízgazdálkodási területként lejegyzett terület (tavak, árkok, vízfolyások, stb.) közlekedési, vagy egyéb építési célú hasznosítása csak vízjogi engedély alapján változtatható meg még akkor is, ha korábbi, vízgazdálkodási célú hasznosítás fenntartása már nem indokolt.
(2) Ha a vízgazdálkodási terület jogi, földhivatali nyilvántartási helye a valóságban elfoglalt helyétől eltér, a földhivatali helyét kell figyelembe venni. A földhivatali nyilvántartás csak vízjogi engedély alapján módosítható.
(3) Vízfelületek karbantartásának céljára biztosítandó parti sávot a középmeder állástól kell kijelölni és azt vízgazdálkodási területként kezelni. A középmeder állás kijelölése hiányában, annak kijelöléséig a parti sáv méretével azonos sávot a meder telek határától kell kijelölni és szabadon hagyni a mederkarbantartó számára.
(4) A település területén a csapadékvíz elvezető hálózatot elválasztott rendszerűként kell kiépíteni. A beépítésre nem szánt területeken is legalább a nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszert kell kiépíteni és annak zavarmentes üzemét folyamatos karbantartással, kell biztosítani.
(5) Csapadékvizek tárolására szolgáló tartály (ciszterna) helyett vagy mellett csapadékvízszikkasztó kút létesíthető, amennyiben talajmechanikai szakvélemény igazolja: ez inkább a közmű fejezethez
a) a talaj megfelelő szikkasztóképességét, valamint hogy
b) a tervezett mértékű csapadékvízszikkasztás a telek, a szomszédos telkek továbbá építmények állékonyságát és rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti.
(6) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják, ezért az átereszt úgy kell kialakítani, hogy
a) a kocsi behajtó 3,5 m-nél szélesebb nem lehet,
b) telkenként csak egy kocsi behajtó létesíthető (saroktelek kivételével),
c) a vízszállítás akadálymentes legyen.
(7) A telekhatárra épített épületek ereszcsatornáit, valamint a telkekről a csapadékvíz kivezetést csak terepszint alatt szabad az utcai vízelvezető hálózatba vezetni.
Szennyvízelvezetés
25. § (1) A vízbázisok és a felszín alatti vizek védelme érdekében sem a szennyvíz, sem a tisztított szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása vagy felszín alatti vízbe történő közvetlen bevezetése nem engedélyezett a település teljes területén.
(2) A szennyvízelvezetésére elválasztott rendszerű vízelvezetés építhető.
(3) A beépítésre nem szánt országos vízminőség védelmi területen, vízbázis védelmi területen létesítendő építményekből a szennyvíz környezet károsítása nélküli kezeléséhez, ha:
a) a szennyvíz közcsatorna hálózat 200 m távolságban rendelkezésre áll, akkor a közhálózati csatlakozást ki kell építeni a keletkező szennyvíz mennyiségétől függetlenül,
b) a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg a helyben elérhető szippantóskocsival egy fordulóként elszállítható mennyiséget, valamint 200 m-nél nagyobb távolságra érhető el a közcsatorna hálózat, akkor a szennyvizeket víz-zárósági próbával igazoltan, vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni és a kijelölt ürítő helyre szállítani.
c) a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a helyben elérhető szippantóskocsival egy fordulóként elszállítható mennyiséget, akkor helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható:
ca) ha a tisztított vizek számára a megfelelő felszíni befogadó rendelkezésre áll (tisztított vizet sem szabad talajba szikkasztani)
cb) ha az egyéb előírások, korlátok nem tiltják, valamint illetékes szakhatóságok hozzájárulnak,
cc) a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlhat túl a tárgyi telken,
cd) a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz,
ha bármelyik illetékes szakhatóság nem ad hozzájárulást a helyi szennyvíztisztító kisberendezés létesítésére, ki kell építeni a közcsatorna csatlakozást az bármekkora távolságra is helyezkedik el.
(4) A beépítésre nem szánt területen létesítendő építményekből a szennyvíz környezet károsítása nélküli kezeléséhez, ha:
a) a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg a helyben elérhető szippantóskocsival egy fordulóként elszállítható mennyiséget, akkor a szennyvizeket víz-zárósági próbával igazoltan, vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni és a kijelölt ürítő helyre szállíttatni.
b) a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a helyben elérhető szippantóskocsival egy fordulóként elszállítható mennyiséget, akkor helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható:
ba) ha a tisztított vizek számára a megfelelő felszíni befogadó rendelkezésre áll (tisztított vizet sem szabad talajba szikkasztani)
bb) a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlhat túl a tárgyi telken,
bc) a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz,
ha bármelyik illetékes szakhatóság nem ad hozzájárulást a helyi szennyvíztisztító kisberendezés létesítésére, ki kell építeni a közcsatorna csatlakozást.
(5) Közműpótlóként a zárt tároló medence csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó megközelíthetőségére a megfelelő (paraméterű és kiépítettségű) közhálózati útkapcsolat biztosított.
(6) Szennyvíztisztító telep kijelölt védőtávolsága 500 m a telkének kerítésvonalától. A kijelölt védőtávolságán belül új területhasznosításra területet igény bevenni csak környezetvédelmi hatástanulmány alapján lehet, az abban előírtak betartásával.
(7) A meglévő valamint a (4) bekezdésben foglaltak szerint elhelyezett egyedi, házi szennyvíztisztító kisberendezés a szennyvízcsatorna hálózat kiépítése után megtartható, kivéve, ha az önkormányzat szennyvíz kezelésére vonatkozó helyi rendelete ettől eltérően nem rendelkezik.
Elektronikus hírközlés
26. § (1) Vezetékes elektronikus hírközlés
a) Területgazdálkodás érdekében beépítésre szánt területen üzemelő föld feletti hálózat rekonstrukciója, a településkép védelmi rendeletében előírtak szerint építhető.
b) Új elektronikus hírközlési hálózatokat, beépítésre nem szánt területen területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.
(2) Vezeték nélküli elektronikus hírközlés: vezeték nélküli szolgáltatás hálózatainak és létesítményeinek elhelyezési lehetőségét a település arculati kézikönyv és településképi védelmi rendelet rögzíti.
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ELŐÍRÁSAI
Általános előírások
27. § (1) A beépítésre szánt területeken az épületek, építmények kialakítása során a vonatkozó építési
(2) övezeti előírások mellett a településkép védelméről szóló helyi rendelet előírásait is figyelembe kell venni.
(3) Az építési helyen kívül eső meglévő épület, épületrész kubatúrán belül felújítható, korszerűsíthető, átalakítható, de csak építési helyen belül bővíthető, az egyéb övezeti előírások figyelembevételével.
(4) Amennyiben az építési övezet elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az övezeti előírások nem határozzák meg, az alábbi értékeket kell figyelembe venni:
a) ahol az utcában jellemző előkertméret nem állapítható meg, az előkert 5 m.
b) A túlnyomórészt már beépített területen az előkert méretét a meglévő előkertek vonalához kell igazítani.
c) A hátsókert mérete legalább 6 m, kivéve azon telkeket, ahol a telekmélység nem éri el a 18 m-t, ebben az esetben a hátsókert mérete az építési övezet által megengedett legnagyobb épületmagasság értékének fele, amennyiben ez nem korlátozza a szomszédos ingatlan beépítését.
d) Beépített telektömbben oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely egyik határvonala a kialakult beépítési módhoz igazodó telekhatár. Amennyiben a tömbre jellemző oldalhatár nem állapítható meg, az építési hely egyik határvonala az északi irányhoz közelebb eső telekhatár, ha az a szomszédos telek építési jogát nem korlátozza.
e) Oldalhatáron álló és ikres beépítési mód esetében a falusias és kertvárosi lakóövezetekben az építési telek oldalkertje 5,0 méter. 14 m szélességet el nem érő építési telek esetében 4,0 méter, 12,0 méter szélességet el nem érő építési telek esetében 3,0 m.
f) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén az épületet az irányadó oldal jogi határától számított 1 méterre kell elhelyezni.
g) Szabadon álló beépítés esetében az építési telek oldalkertje az övezeti előírás szerinti épületmagasság fele, de legalább 3,0 m.
(5) Terepszint alatti beépítés az övezet által előírt terepszint feletti beépítés mértékét (kivéve, ha az övezet ettől eltérően határozza meg) legfeljebb 5%-kal haladhatja meg úgy, hogy a beépítés az építési helytől az előkert és a hátsó kert felé, az előkerti telekhatárt legfeljebb 2 m-re közelítheti meg, kivéve táfalgarázs építése esetén.
(6) A 3,5 t önsúllyal rendelkező és ennél nehezebb gépjárművek lakó és üdülőterületen nem tárolhatók.
(7) Beépítésre szánt területen, az építési övezetek be nem épített telkein, jogszerű építési tevékenységhez szükséges, építési engedély nélkül létesíthető felvonulási épület építési helyen kívül – az elő és hátsókertben – is elhelyezhető, a jogi határtól számított 1,0 m elhagyásával, a jogszabályi előírásoknak megfelelően. Ezen épületet a főépület használatbavételi engedély kéréséig el kell bontani, vagy a 18. § (1) bekezdés szerinti melléképület előírásnak megfelelő melléképületté át kell alakítani, amennyiben az építési övezet telkeire és épületekre vonatkozó beépítési paramétereknek megfelel.
(8) A vízfolyások menti zöldfolyosó folytonosságának biztosítása érdekében a Szabályozási terven „zöldfelületként megtartandó terület”-ként jelölt területeken a Szabályozási terven jelölt szélességű területsáv, továbbá a vízfolyásokkal, patakokkal közvetlenül határos lakótelkeken a vízfolyások mederélétől számított 10 m-en belüli területsáv kötelezően zöldfelületként tartandó meg, ahol építményt, szilárd burkolattal ellátott felületet (pl. parkoló, terasz) kialakítani nem lehet. A vízfolyásokat kísérő természetközeli növényzet megtartandó, újonnan kialakításra kerülő zöldfelületek esetén a termőhelyi adottságoknak megfelelő, honos növényfajok alkalmazandók.
Melléképületek, melléképítmények
28. § (1) Melléképület elhelyezésére az alábbi előírások vonatkoznak:
a) Melléképület magastetős kialakítás esetén 5,5 m gerincmagassággal, lapostetős melléképület maximum 3,5 m magassággal létesíthető.
b) Melléképület a főépülettel egyidőben vagy a főépület megléte esetén helyezhető el.
c) Melléképület csak szilárd alapozással, a főépület kialakításával összhangban (anyaghasználat, színezés, homlokzatkiképzés stb.) alakítható ki, figyelembe véve a helyi településkép kialakításáról és helyi településképi illeszkedés szabályairól szóló rendelet vonatkozó előírásait.
(2) Beépítésre szánt terület építési övezetének telkein az alábbi melléképítmények helyezhetők el:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló a kerítéssel egybeépítve, kivétel vezetékjoggal érintett terület,
d) épülettől különálló, építménynek minősülő kirakatszekrény,
e) kerti építmény,
f) húsfüstölő, jég és zöldségverem,
g) telkenként max. két állatól,
h) állatkifutó: a helyi állattartási rendelete figyelembevételével,
i) trágyatároló, komposztáló,
j) ömlesztett anyag, folyadék és gáztároló,
k) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop (külön állóan, legfeljebb 6,0m magas, építményen elhelyezve legfelejebb 3,0m magas),
l) az a)–h) pontok szerinti melléképítmények telkenkénti összalapterülete a 100 m2-t nem ahaladhatja meg.
m) A (2) bekezdésben felsorolt melléképítmények közül e), f), g), h), i), j), k) pont szerinti melléképítmények előkertben nem helyezhetők el.
n) Oldalhatáros beépítési mód esetén a melléképítményeket is az irányadó oldal jogi határától számított 1 méterre kell elhelyezni.
(3) A település területén sátor, jurta, konténer és lakókocsi nem helyezhető el –kivéve:
a) rekreációs területfelhasználás övezeteiben,
b) önkormányzati rendezvényen (választási rendezvény, ünnepi vásár stb),
c) 180 napnál nem hosszabb ideig fennállóan a település egész közigazgatási területén.
Tereprendezés, rézsű, támfal, támfalgarázs, kerítés
29. § (1) Meglévő, vagy tervezett épület kontúrján kívüli tereprendezés esetén az eredeti terepszinthez viszonyított feltöltés, vagy bevágás mértéke nem haladhatja meg a 1,0 m-t, de együttesen legfeljebb a 1,5 m-t, kivéve a telek előkertjének közterület felőli 8 méteres mélységében, ha az a lejtős terepen az ingatlanra történő bejutás biztosítása érdekében történik.
(2) Tereprendezés során az oldal- és hátsókertben a terep eredeti terepszintje legfeljebb 0,5 méterrel változtatható meg – a szomszédos telek terepszintjéhez csatlakozóan. Kivételt jelent ez alól a tereplépcső és a kerti szabadlépcső, mely az oldalkert és hátsókert építési határvonalától mért 1,0 m távolságon belül elhelyezhető.
(3) A talajerózió elleni védelem érdekében 25 foknál nagyobb hajlásszögű rézsűk nem alakíthatók ki, a kialakult rézsűket továbbá – egyéb megoldás hiányában – megkötésükre alkalmas növényzettel kell betelepíteni az erózió megakadályozása céljából.
(4) Támfal kialakítása során az eredeti terepszint:
a) felfelé legfeljebb 1,5 méterrel,
b) lefelé legfeljebb 1,5 méterrel,
(5) Támfal, támfalgarázs tetején létesíthető tömör mellvéd magassága nem lehet nagyobb 1,1 méternél a támfal felső terepcsatlakozásának szintjéhez képest.
(6) Gépjármű tárolására támfalgarázs a tereprendezésre vonatkozó előírások és a (6)-(9) bek. foglaltak szerint alakítható ki.
(7) Támfalgarázs hegy felőli, gépjárműtároló lejtő felőli oldalon az építési telken akkor helyezhető el, ha:
a) az eredeti terepszint lejtése a telek közterületi határa és a hátsókert között a 15%-ot meghaladja;
b) közút tengelye és a telek homlokvonala közötti szintkülönbség legalább 1,5 m;
(8) Támfalgarázs az (6)-(7) bek. szerintiek teljesülése esetén építési helyen kívül is elhelyezhető a szomszédos ingatlanok jogi határától számított 1 méter elhagyásával.
(9) Támfalgarázs maximum a telekszélesség felének értékéig és a telek belseje felé számított hosszúsági mérete a 8,0 métert nem haladhatja meg.
(10) Építési övezetekben tömör kerítés nem építhető, kivéve:
a) a lakó és gazdasági övezetek találkozásánál kialakítható kerítést;
b) a gazdasági területek nem közterületi telekhatárain létesíthető kerítést;
c) a temetőt határoló kerítést;
d) zártsorú beépítési módú építési telek utcafrontján elhelyezett kerítést,
e) főutak mentén ahol a por és zajvédelem miatt indokolt.
(11) Az utcafronti kerítés magassága legfeljebb 2,0 m lehet, legfeljebb 0,8 m tömör lábazattal.
(12) Saroktelek kerítése – a közlekedésbiztonság fenntarthatósága érdekében – legalább a saroktól mért 5 m-en belül csak legalább 75%-ban áttört kivitelben készülhet, a kerítés átláthatósága növényzet telepítésével sem korlátozható.
(13) Az oldal és hátsó telekhatáron, valamint telken belül – az (10) bekezdésben megfogalmazottak kivételével - legalább 75%-ban áttört kerítés építhető, melynek magassága max. 1,8 m lehet.
(14) Külterületen, beépítésre nem szánt területen kizárólag drótfonatos kerítés, vadvédelmi háló építhető, kivéve, ha az övezeti előírás másként rendelkezik.
(15) Sportpályát határoló labdafogó háló, kerítés valamennyi övezetben 6,0 m magasságig építhető.
RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI
Nagyvárosias lakóterületek
30. § (1) Ln jelű építési övezet, magas intenzitású lakótelepek sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Az építési övezetben önállóan:
a) lakó,
b) kereskedelmi, szolgáltató,
c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
d) kulturális, közösségi szórakoztató,
e) szállás jellegű, munkásszállás,
f) igazgatási, iroda és
g) sport rendeltetés helyezhető el.
(3) A nagyvárosias lakóterületek építési övezetét, valamint a telekalakítási és beépítési előírásait a 2. melléklet tartalmazza.
Kisvárosias lakóterületek
31. § (1) Lk jelű építési övezet, sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Az építési övezetben önállóan:
a) lakó,
b) helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó,
c) egyházi, oktatási, nevelési,
d) egészségügyi, szociális,
e) sport, kulturális,
f) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari,
g) igazgatási és iroda,
h) szállás rendeltetés helyezhető el.
(3) A lakó és szállás jellegű rendeltetésű épületben az épület szintterületének legfeljebb 50%-a mértékéig helyezhetők el:
a) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató,
b) a hitéleti, oktatási, egészségügyi, szociális, iroda rendeltetési egységek.
(4) Az övezetben lévő lapostetős épületek magastetővel bővíthetők.
(5) Az övezetben önálló melléképületek nem helyezhetők el.
(6) A kisvárosias lakóterületek építési övezetét, valamint a telekalakítási és beépítési előírásait az 2. melléklet tartalmazza.
Kertvárosias lakóterületek
32. § (1) Kertvárosias lakóterület az Lke jellel jelölt építési övezet, mely laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Az építési övezetek területén telkenként legfeljebb egy főépület helyezhető el, kivétel az övezeti előírásban meghatározott legkisebb telekméret kétszeresét meghaladó telekméret, ahol két főépület is létesíthető, amennyiben az övezetre vonatkozó egyéb előírások teljesülnek.
(3) Kertvárosias lakóterületen
a) elhelyezhető:
aa) legfeljebb hatlakásos lakóépület,
ab) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
ac) egyházi, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális épület,
ad) nem zavaró hatású kézműipari épület és szállásépület,
b) kivételesen elhelyezhető:
ba) irodaépület,
bb) sportépítmény,
bc) gazdasági építmény.
(4) Kertvárosias lakóterületen nem helyezhető el:
a) a környezetet zavaró ipari, kisipari termelő üzem,
b) közösségi szórakoztató és kulturális rendeltetésű épület,
c) tehergépkocsi parkoló, garázs,
d) egyéb olyan létesítmény, amely az övezet főrendeltetése szerinti használatot zavarja (lakatos, fémmegmunkáló műhely stb.).
(5) A területet teljes közművel kell ellátni. Közműpotló műtárgy – zárt szennyvíztároló – kizárólag szennyvízcsatorna megépítéséig használható.
(6) A kertvárosias lakóterület építési övezeteiben kerítés telken belül, a telekhatártól eltérően csak úgy helyezhető el, ha a közbenső kerítés az utcafronti telekszélességet vizuálisan nem osztja meg, kivéve, ha az övezetben megengedett lakórendeltetéstől eltérő rendeltetéshez tartozó parkolóhelyek közterületről történő megközelítése érdekében szükséges a kerítés telken belül történő elhelyezése.
(7) A kertvárosias lakóterület építési övezeteit, valamint a telekalakítási és beépítési előírásait a 2. sz. melléklet tartalmazza.
Falusias lakóterületek
33. § (1) A falusias lakóterület az Lf jellel jelölt építési övezet, mely a hagyományos falusias környezethez illeszkedő, elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál.
(2) A területen elhelyezhető:
a) lakóépület,
b) mező és erdőgazdasági építmény (kivétel nagyüzemi),
c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó,
d) egyházi, oktatási, nevelési,
e) szociális és egészségügyi,
f) helyi igazgatási,
g) szállás,
h) kézműipari és
i) sport rendeltetésű épület.
(3) A területet teljes közművel kell ellátni. Közműpotló műtárgy – zárt szennyvíztároló – kizárólag a szennyvízcsatorna megépítéséig használható.
(4) A falusias lakóterületek építési övezeteit, valamint a telekalakítási és beépítési előírásait a 2. sz. melléklet tartalmazza .
Vegyes terület
34. § (1) A Vt jelű építési övezet, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amelyek nincsenek zavaró hatással a lakórendeltetésre.
(2) A Vt jelű településközpont vegyes terület építési övezet épületeiben az alábbi rendeltetések helyezhetők el:
a) lakó,
b) igazgatási, iroda,
c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szállás,
d) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
e) kulturális, közösségi, szórakoztató,
f) sport és szabadidő rendeltetés és kivételesen
g) nem zavaró hatású gazdasági, kertészeti rendeltetésű építmény helyezhető el.
(3) Településközpont vegyes terület építési övezeteinek építési telkein több főépület is elhelyezhető, amennyiben az építési övezeti előírások másként nem rendelkeznek.
(4) A Vi jelű építési övezet az intézményi vegyes terület.
(5) A Vi intézményi vegyes terület építési övezetben az alábbi rendeltetések helyezhetők el:
a) oktatási, szociális
b) kereskedelmi, szolgáltató, szállás,
c) kulturális, közösségi, szórakoztató,
d) sport rendeltetés valamint
e) az a)–d) pontok szerinti főrendeltetésű épületben a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás.
(6) Településközpont terület építési övezeteiben a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:
a) állatól, állatkifutó;
b) trágyatároló;
c) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló;
d) antannatartó szerkezet.
(7) A Vt és Vi területeket teljes közművel kell ellátni. A közművek csak terepszint alatti vezetékben, vagy kiépített alépítményben helyezhetők el.
(8) A településközpont és intézményi vegyes területek építési övezeteit, valamint a telekalakítási és beépítési előírásait a 2. melléklet tartalmazza.
Gazdasági területek
35. §2 (1) A gazdasági terület lehet:
a) kereskedelmi, szolgáltató,
b) ipari és
c) egyéb ipari
d) általános gazdasági terület.
(2) A gazdasági területeket részleges vagy teljes közművesítéssel kell ellátni.
Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület
36. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenység céljára szolgáló építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető:
a) gazdasági, kereskedelmi, vendéglátó és szállás építmény,
b) az a) pont szerinti rendeltetésű épületben a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás,
c) igazgatási és egyéb irodaépület,
d) parkolóház, üzemanyagtöltő,
e) rendezvény és sportépítmény.
(3) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteiben meglévő lakóépület kubatúrán belül felújítható, korszerűsíthető, átalakítható, de nem bővíthető.
(4) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteiben a közművesítettség mértéke: részleges.
(5) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető.
(6) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteinek építési telkein az (2) bekezdés szerinti főrendeltetésű épületen belül, telkenként legfeljebb 1 lakó rendeltetési egység helyezhető el.
(7) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteinek építési telkein építési helyen kívül az előkertben legfeljebb 20 m2 alapterületű egyszintes portaépület helyezhető el.
(8) A kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági területek építési övezeteit, valamint a telekalakítási és beépítési előírásait a 2. melléklet tartalmazza.
Ipari gazdasági területek
37. § (1) Az ipari terület olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.
(2) A területen a környezetre jelentős kedvezőtlen hatást gyakorló, különösen veszélyes bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál.
(3) Az ipari gazdasági területen, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül kivételesen elhelyezhető a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgálati lakás.
(4) Az építési telkek megközelítését biztosító kiszolgáló út, lehet közforgalom számára megnyitott magánút is. Kiépítése és a terület rendeltetését biztosító minőségű fenntartása a tulajdonos feladata.
(5) Az ipari gazdasági területeken teljes közművesítettséget kell kiépíteni. Amennyiben csapadékvíz elvezető árok nem létesült az érintett területen a csapadékvíz elvezetését saját telken belül kell megoldani a keletkező vizek elszivárogtatásával.
(6) Az ipari gazdasági területek építési övezeteit, valamint a telekalakítási és beépítési előírásait a 2. melléklet tartalmazza.
Egyéb ipari gazdasági3
37/A. § (1) A Gip-SZ/1, Gip-SZ/2 és Gip-SZ/3 jelű terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Az ipari gazdasági területen elhelyezhető:
a) gazdasági, kereskedelmi, vendéglátó és szállás építmény,
b) az a) pont szerinti rendeltetésű épületben a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás,
c) igazgatási és egyéb irodaépület,
d) parkolóház, üzemanyagtöltő,
e) rendezvény és sportépítmény.
(3) Az ipari gazdasági terület építési övezeteiben meglévő lakóépület kubatúrán belül felújítható, korszerűsíthető, átalakítható, de nem bővíthető.
(4) Ipari gazdasági terület építési övezeteiben a közművesítettség mértéke: részleges.
(5) Ipari gazdasági terület építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető.
(6) Ipari gazdasági építési övezeteinek építési telkein az (2) bekezdés szerinti főrendeltetésű épületen belül, telkenként legfeljebb 1 lakó rendeltetési egység helyezhető el, személyzet számára.
(7) Ipari gazdasági terület építési övezeteinek építési telkein építési helyen kívül az előkertben legfeljebb 20 m2 alapterületű egyszintes portaépület helyezhető el.
(8) Az ipari gazdasági területek építési övezeteit, valamint a telekalakítási és beépítési előírásait a 2. melléklet tartalmazza.
Általános gazdasági területek
38. § (1) Az általános gazdasági terület környezetre jelentős hatást nem gyakorló ipari és gazdasági tevékenységi célú, továbbá kereskedelmi, szolgáltató és raktár rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Az általános gazdasági területen lakórendeltetés nem helyezhető el.
(3) Az általános gazdasági területeken teljes közművesítettséget kell kiépíteni. Amennyiben csapadékvíz elvezető árok nem létesült az érintett területen a csapadékvíz elvezetését saját telken belül kell megoldani a keletkező vizek elszivárogtatásával.
(4) Az általános gazdasági területek építési övezeteit, valamint a telekalakítási és beépítési előírásait 2. melléklet tartalmazza.
Üdülőterület
39. § Az üdülőterület lehet:
a) üdülőházas és
b) hétvégiházas terület.
Üdülőházas terület
40. § (1) Az üdülőházas területen olyan - általában - kettőnél több üdülőegységet magába foglaló üdülő rendeltetésű épület, üdülőtábor és kemping helyezhető el, amely túlnyomóan változó üdülői kör több napos tartózkodására szolgál, és elhelyezése, mérete, kialakítása, felszereltsége és infrastrukturális ellátottsága alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmas.
(2) Az üdülőházas területen állattartó épület - a lovas turizmust szolgáló lóistálló kivételével – nem helyezhető el.
(3) Az üdülőházas területen folyadék- és gáztároló csak a terepszint alatt vagy takart kialakítással helyezhető el.
(4) Üdülőházas területen elhelyezhető épület:
a) kettőnél több üdülőegységet magába foglaló üdülő;
b) a terület ellátásához szükséges kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó;
c) szállás jellegű;
d) az üdüléshez kapcsolódó sport
rendeltetést tartalmazhat.
(5) Az üdülőházas terület építési övezeteinek építési telkei teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be. Amennyiben csapadékvíz elvezető árok nem létesült az érintett területen a csapadékvíz elvezetését saját telken belül kell megoldani a keletkező vizek elszivárogtatásával.
(6) Közműpótló berendezésként zárt szennyvíztároló csak a csatornahálózat kiépítéséig, üzembehelyezéséig használható.
(7) Az üdülőházas terület építési övezetiben új közmű vezetékeket, bekötéseket csak felszín alatt lehet vezetni.
(8) Az üdülőházas terület építési övezeteinek építési telkein több (4) bekezdés rendeltetése szerinti épület is elhelyezhető.
(9) Az üdülőházas terület építési övezeteinek építési telkein medence létesíthető.
(10) Az üdülőházas terület építési övezeteiben a melléképítmények közül a következők helyezhetők el:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló,
d) kerti építmény,
e) komposztáló,
f) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.
(11) Az üdülőházas területek építési övezeteit, valamint a telekalakítási és beépítési előírásait a 2. melléklet tartalmazza.
Hétvégi házas terület
41. § (1) A hétvégi házas terület egyedi telkes, egy üdülőegységes épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A területen kereskedelmi, szolgáltató, szállás épület és spotlétesítmény is elhelyezhető.
(3) A területet legalább részleges közművel kell ellátni. Közműpótló berendezésként zárt szennyvíztároló csak a csatornahálózat kiépítéséig, üzembehelyezéséig használható.
(4) A területen állattartó épület csak a lovasturizmust szolgáló lóistálló továbbá idegenforgalmi célú állatbemutató funkcióval létesíthető.
(5) A hétvégi házas terület építési övezeteit, valamint a telekalakítási és beépítési előírásait a 2. melléklet tartalmazza.
Különleges beépítésre szánt területek
42. § (1) A különleges beépítésre szánt területbe azok a területek tartoznak, amelyeken az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek.
(2) A különleges (beépítésre szánt) területek:
a) K-Sz (szociális lakások területe),
b) K-Lt (levéltár)
c) K-En (naperőmű park területe)
d) K-Sp (nagykiterjedésű sportolási célú terület)
e) K-Szt (folyékony hulladék kezelő területe)
f) K-Hull (hulladékkezelő terület)
g) K-B (nyersanyag-kitermelés, - feldolgozás területe)
h) K-Mü (mezőgazdasági üzemi terület)
i) K-Rek (rekreációs területek).
Szociális lakások
43. § (1) A K-Sz építési övezet a szociális lakások elhelyezésére szolgál.
(2) A K-Sz terület építési övezeteit, valamint a telekalakítási és beépítési előírásait a 2. melléklet tartalmazza.
Levéltár területe
44. § (1) K-Lt/1 jelű építési övezetben elsősorban a levéltári dokumentumok elhelyezésére, tárolására, kezelésére és kutatási tevékenység céljára szolgáló épületek helyezhetők el.
(2) K-Lt/1 jelű építési övezetben az (1) bek. szerinti rendeltetésű épületben szolgálati lakás is kialakítható.
(3) A K-Lt/1 terület építési övezeteit, valamint a telekalakítási és beépítési előírásait a 2. melléklet tartalmazza.
Naperőmű park
45. § (1) A K-En jelű építési övezet elsősorban a megújuló energiaforrás hasznosításának céljára szolgáló tevékenységhez szükséges építmények, épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A K-En jelű építési övezet az 0,5 MW névleges teljesítményt el nem érő naperőmű műszaki technológiai berendezései, elemei, valamint ezek rendeltetésszerű használatát szolgáló építmények helyezhetők el.
(3) Az élővilág és a tájkép védelme miatt a K-En övezetben kizárólag matt felületű napelemek helyezhetők el, és csak olyan technológia alkalmazható, melyek üzemelése során a poláros fényszennyezés a minimálisra csökkenthető, illetve a lakóövezetek felé a tükröződés kizárható.
(4) A naperőmű napelemei oly módon helyezhetők el, hogy a napelemek tartóoszlopai által elfoglalt területet kivéve a napelemek alatti és közötti területeken a gyepterület karbantartása biztosítható legyen.
(5) A K-En terület építési övezeteit, valamint a telekalakítási és beépítési előírásait a 2. melléklet tartalmazza.
Nagykiterjedésű sportolási célú terület
46. § (1) A K-Sp övezet sportolási rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Az (1) bek. szerinti rendeltetésű épületekben:
a) vendéglátó,
b) szociális,
c) szállás,
d) közösségi szórakoztató rendeltetés és az üzemeltetés céljára kialakított szolgálati lakás helyezhető el.
(3) A melléképítmények közül:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) hulladéktartály tároló,
c) legfeljebb 2,0 m-es építménymagassággal kerti építmény,
d) víz- és fürdőmedence,
e) napkollektor,
f) kerti lugas,
g) támfal,
h) 6 m-nél nem magasabb zászlótartó oszlop helyezhető el.
(4) Szolgálati lakás csak a főrendeltetésű épület megépítésekor vagy annak megléte esetén alakítható ki.
(5) A K-Sp terület építési övezeteit, valamint a telekalakítási és beépítési előírásait a 2. melléklet tartalmazza.
Folyékony hulladék kezelő területe
47. § (1) Különleges folyékony hulladék kezelő terület a Szabályozási terven K-Szt jellel jelölt építési övezet, mely kizárólag a szennyvízelhelyezés és tisztítás technológiai és kiszolgáló építményei elhelyezésére szolgál.
(2) A folyékony hulladék kezelő telep más területfelhasználási egységgel érintkező telekhatára mentén többszintű növényzetből álló védő zöld sáv létesítendő, tartandó fenn.
(3) A K-SZt terület építési övezeteit, valamint a telekalakítási és beépítési előírásait a 2. melléklet tartalmazza.
Hulladékkezelő terület
48. § (1) A K-Hull/1 jelű építési övezetbe a település hulladékudvara és komposztáló telepe tartozik.
(2) A K-Hull/1 jelű építési övezetben az (1) bekezdés szerinti létesítmények hulladékai kezeléséhez, átmeneti tárolásához, ártalmatlanításához kapcsolódó és biztonsági okokból szükséges épületek, építmények, műtárgyak, valamint a tevékenységhez kapcsolódó szociális épületek helyezhetők el.
(3) A K-Hull/1 terület építési övezeteit, valamint a telekalakítási és beépítési előírásait a 2. melléklet tartalmazza.
Nyersanyag-kitermelés, - feldolgozás területe
49. § (1) A K-B/1 jelű övezetben a kűlszíni bányaműveléssel, nyersanyag kitermeléssel és feldolgozással összefüggő létesítmények helyezhetők el.
(2) Az épületnek nem minősülő építmények magassága - amennyiben a bányaműveléshez kapcsolódó sajátos technológia megkívánja - elérheti a 7,5 métert.
(3) A K-B/1 terület építési övezeteit, valamint a telekalakítási és beépítési előírásait a 2. melléklet tartalmazza.
Mezőgazdasági üzemi terület
50. § (1) A mezőgazdasági üzemi terület az állattenyésztéssel, a mezőgazdasági termékfeldolgozással kapcsolatos létesítmények elhelyezésére, továbbá a növénytermesztéssel és állattenyésztéssel kapcsolatos tárolás céljára szolgál.
(2) A K-Mü/1 jelű mezőgazdasági üzemi terület építési övezet területén:
a) a mezőgazdasági termeléshez, továbbá az ott tartózkodók alapfokú ellátásához szükséges építmények,
b) állattartó épületek,
c) terménytárolók,
d) szerszám- és géptárolók,
e) vegyszertároló,
f) terményfeldolgozó,
g) mezőgazdasági gépjavító,
h) mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos lakó- és szállásépületek,
i) biztonsági okokból szükséges őrházak,
j) termékvezetékek és műtárgyaik,
k) komposztáló telepek építményei,
l) mezőgazdasági tevékenység során keletkező veszélyes hulladékok átmeneti tárolására szolgáló építmények helyezhetők el a vonatkozó környezeti feltételek betartásával.
(3) A K-Mü/2 jelű mezőgazdasági üzemi terület építési övezet területén a vágóhíd és húsfeldolgozással kapcsolatos üzemi épületek létesíthetők.
(4) A K-Mü/3 jelű mezőgazdasági üzemi terület építési övezet területén: a húsfeldolgozás, csomagolás, tárolás és ezekhez kapcsolódó tevékenységek építményeinek elhelyezésére szolgál.
(5) A mezőgazdasági üzemi építési övezetekben legalább 10 m elő-, 10 m oldal- és 10 m hátsókertet kell biztosítani.
(6) Az építési övezetben a gépjárművek közlekedésére szolgáló területeket portalanított szilárd burkolattal kell ellátni.
(7) A K-Mü területek építési övezeteit, valamint a telekalakítási és beépítési előírásait a 2. melléklet tartalmazza.
Rekreációs területek
51. § (1) A rekreációs terület elsősorban a szabadidő eltöltés, a szellemi és testi felüdülés céljára szolgáló terület.
(2) A K-Rek/1 jelű építési övezetben a turista- és idegenforgalom, szálláshely szolgáltatás és kapcsolódó létesítményei, a pihenést és sportolást, testedzést, szabadidős tevékenységet szolgáló épületek, építmények helyezhetők el.
(3) A K-Rek/2 jelű építési övezetben a hitéleti, oktatási és szálláshely szolgáltatás és kapcsolódó létesítményei, a pihenést és szabadidős tevékenységet szolgáló épületek, építmények helyezhetők el.
(4) A K-Rek jelű építési övezetekben a (2) és (3) bek. szerinti rendeltetésű épületekben szolgálati lakás is kialakítható.
(5) A K-Rek területek övezeteit, valamint a telekalakítási és beépítési előírásait a 2. melléklet tartalmazza.
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI
Általános előírások
52. § (1) Beépítésre nem szánt területen építési helyen kívül eső meglévő épület, épületrész kubatúrán belül felújítható, korszerűsíthető, átalakítható, de csak építési helyen belül bővíthető, az egyéb övezeti előírások figyelembevételével. Átalakítása, bővítése vagy használati módjának rendeltetésének megváltoztatása, kiegészítése esetén e rendelet előírásait alkalmazni kell.
(2) Beépítésre nem szánt területen új üzemanyagtöltő nem helyezhető el.
(3) Beépítésre nem szánt területen szélerőmű csak az általános mezőgazdasági terület birtokközponti területén és a különleges beépítésre nem szánt területen helyezhető el.
(4) Beépítésre nem szánt területen tereprendezés, támfal és támfalgarázs építése a 19. § szerinti előírások szerint végezhetők.
(5) A beépítésre nem szánt területen Szabályozási tervlap által kijelölt területrészeken rekultivációs terv készítendő.
Közlekedési terület
53. § (1) A közutak, és az egyéb közlekedési területek számára a szabályozási tervben jelölt területet kell biztosítani.
(2) Az országos közforgalmú vasútvonal számára a jelenlegi vasúti területet fenn kell tartani.
(3) A közlekedési terület övezeteit, valamint a telekalakítási és beépítési előírásait a 2. sz. melléklet tartalmazza.
(4) A közúti közlekedési területen – a védőtávolságokra is figyelemmel – a közmű és elektronikus hírközlési vezetékeket úgy kell kiépíteni, hogy hosszú távon valamennyi közmű- és elektronikus hírközlési hálózat – a belterületen felszín alatt – elhelyezhető legyen.
(5) A legalább 12m telekszélességű utcákban egyoldali, a legalább 14m telekszélességű utcákban kétoldali fasort kell telepíteni.
(6) Minden lakás és üdülő önálló rendeltetési egység után 1db személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani.
(7) A 10 méternél kisebb telekszélességű helyi külterületi utak mentén – a kertes mezőgazdasági területek kivételével:
a) kerítés az úttengelytől mért legkevesebb 5-5 m távolságra
b) épület az úttengelytől mért legkevesebb 10-10 m távolságra helyezhető el.
(8) A kertes mezőgazdasági területeken lévő 6,5 méternél kisebb telekszélességű helyi külterületi utak mentén
a) kerítés az úttengelytől mért legkevesebb 4-4 m távolságra
b) épület az úttengelytől mért legkevesebb 8-8 m távolságra helyezhető el.
Zöldterületek: Zkk, Zkp jelű övezetek
54. § (1) A közigazgatási területen található zöldterületek kiterjedésük és az építési használat szerint az alábbi övezetekre tagolódnak:
a) közkertek övezetei: Zkk/1
b) közparkok övezetei: Zkp/1
(2) A Zkk jelű közkert övezetekben:
a) kizárólag a játszó, pihenés, testedzés és ismeretterjesztés építményei és a fenntartáshoz szükséges építmények helyezhetők el, épületek nem alakíthatók ki;
b) telket megosztani nem lehet;
c) terepszint alatti építmény nem helyezhető el.
(3) A Zkp jelű közpark övezetben a pihenés-, testedzés és ismeretterjesztés építményei és a fenntartáshoz szükséges építmények helyezhetők el.
(4) A zöldterületek övezeteiben a területek rendeltetésszerű közhasználatát megakadályozni nem lehet.
(5) A zöldterületek építési övezeteit, valamint a telekalakítási és beépítési előírásait a 2. melléklet tartalmazza.
Erdőterületek: Ev, Eg és Ek jelű övezetek
55. § (1) Az erdőterületek a területfelhasználási cél és az elhelyezhető építmények szerint az alábbi övezetekre tagolódnak:
a) védelmi erdőterület övezetei Ev/1, Ev/2
b) gazdasági erdőterület övezetei Eg/1, Eg/2
c) közjóléti erdőterület övezetei Ek/1, Ek/2.
(2) Általános előírások az Ev, Eg és Ek jelű erdőterületek övezeteire:
a) Az erdőterületek azon övezeteiben, ahol épület elhelyezését az előírások lehetővé teszik, a telekhatártól számított 10,0 m-es sávban épületet elhelyezni nem lehet.
b) Vadászati tevékenységhez, valamint vadetetéshez tartozó építmények (pl. magasles, lőállás, lősánc, vadetető stb.) a belterület határától számított 300 m-en belül nem helyezhetők el.
c) Kilátóépítményre antennát, átjátszóállomást semmilyen formában és szerkezettel nem szabad telepíteni.
(3) Ev jelű védelmi erdőterület övezetei:
a) Ev/1 jelű övezet a természetvédelmi szempontból érzékeny, elsősorban természetvédelmi célokat szolgáló – védett természeti területen lévő, Natura 2000 területként nyilvántartott erdők, továbbá az ökológiai hálózat magterületeként vagy ökológiai folyosóként nyilvántartott védelmi elsődleges rendeltetésű erdők területe,
b) Ev/2 jelű övezet a környezetvédelmi célokat szolgáló erdők – talajvédelmi, vízvédelmi, településvédelmi, mezővédő erdők – területe.
(4) Ev jelű védelmi erdőterület övezeteiben kizárólag épületnek nem minősülő építmények, erdei kilátó, magasles, nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, köztárgyak, kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló műtárgyak helyezhetőek el, amennyiben az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák, a táji, természeti értékek fennmaradását nem veszélyeztetik.
(5) Eg jelű gazdasági erdőterület övezeteiben – kivéve Eg/2 övezet - az erdő rendeltetésének megfelelő építmények, erdőgazdálkodás, vadgazdálkodás építményei - erdészház, közösségi vadászház, a terület fenntartásához szükséges további építmények - helyezhetők el, ha azt az erdőhasználat, az erdőművelés indokolja és az elhelyezéshez az erdészeti hatóság hozzájárul.
(6) Az Eg/2 övezetbe a természetvédelmi szempontból érzékeny – ökológiai hálózat magterületén és ökológiai folyósó területén lévő – gazdasági elsődleges rendeltetésű erdőterületek tartoznak. Eg/2 jelű övezetben kizárólag épületnek nem minősülő építmények, erdei kilátó, magasles, nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, köztárgyak, kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló műtárgyak helyezhetőek el, amennyiben a táji, természeti értékek fennmaradását nem veszélyeztetik.
(7) Ek jelű közjóléti erdőkterület övezeteiben az erdő rendeltetésének megfelelő, testedzést, turizmust, oktatást, nevelést, ismeretterjesztést szolgáló építmények, erdei közjóléti berendezések helyezhetők el.
(8) Az erdőterületek építési övezeteit, valamint a telekalakítási és beépítési előírásait a 2. melléklet tartalmazza.
Mezőgazdasági terület
56. § (1) A mezőgazdasági területek a területfelhasználási cél és az elhelyezhető építmények szerint az alábbi övezetekre tagolódnak:
a) általános mezőgazdasági terület övezetei: Má/1, Má/2, Má/3, Má/4, Má/5
b) korlátozott használatú mezőgazdasági terület övezetei: Mko/1, Mko/2
(2) Valamennyi mezőgazdasági övezetben meglévő lakó és tanyaépület - függetlenül a teleknagyságtól - átalakítható, korszerűsíthető, felújítható, meglévő lakóépület bővítése azonban csak e rendelet adott övezetre vonatkozó előírásai szerint történhet.
(3) Azokban a mezőgazdasági övezetekben, ahol az előírások lehetőséget adnak lakóépület, lakás létesítésére, új lakás, lakóépület kizárólag akkor létesíthető, ha a rendeltetésszerű használatához szükséges ivóvizet, villamos energia ellátást, a keletkező hulladék és szennyvíz elszállítását vagy ártalommentes elhelyezését, továbbá a gépjárművel történő állandó megközelítést a tulajdonos vagy használó biztosítani tudja. Ez megújuló energiával is biztosítható.
(4) Mezőgazdasági területek övezeteiben:
a) épületet a közút tengelyétől számított 15 m-es sávban elhelyezni nem lehet,
b) az út tengelyétől számított 8 m-es sávban nem helyezhető el kerítés,
c) lakókocsi, lakókonténer, egyéb mobil jellegű építmény a mezőgazdasági területeken még átmenetileg sem helyezhető el.
(5) A Szabályozási terven jelölt gyümölcskataszteri területeken az adott övezetre vonatkozó beépítési feltételekkel épületet elhelyezni csak azon a telken lehet, melynek legalább 65 %-a gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott és művelt. A gyömölcskataszteri területeken birtokközpont nem alakítható ki.
Má jelű általános mezőgazdasági övezetek
57. § (1) Az általános mezőgazdasági terület övezeteiben, függetlenül annak ingatlannyilvántartás szerinti művelési ág besorolásától, a növénytermesztés, az állattenyésztés és az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, tárolás építményei helyezhetők el. Amennyiben az övezeti előírások megengedik és a gazdálkodás az állandó helyben lakást szükségessé teszi, lakás, lakóépület kialakítható. Lakóépület kialakítása kizárólag a gazdasági épület(ek) kialakításával egy időben, vagy azt követően történhet.
(2) Azokban az általános mezőgazdasági övezetekben, ahol lakóépület kialakítására lehetőség nyílik, lakóépület 6000 m2 telekterület felett helyezhető el úgy, hogy az övezetben megengedett beépítési % felét nem haladhatja meg, de a lakás önálló rendeltetési egység bruttó alapterülete nem haladhatja meg a 200 m2-t, akkor sem, ha a telek nagyságából számított beépíthetőség ezt lehetővé tenné.
(3) Ahol az övezeti előírások lehetővé teszik, birtokközpont létesíthető, ha a mezőgazdasági birtoktest legalább 10 ha összterületű. Birtoktest esetén az övezetben meghatározott legnagyobb beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken (birtokközpont) is kihasználható, ha a beépítés a szomszéd telkek rendeltetésszerű használatát nem korlátozza.
(4) Birtokközpontra vonatkozó előírások:
a) a birtokközpont telkének legalább 10.000 m2 (1 ha) nagyságot el kell érnie.
b) birtokközpont olyan telek lehet, amelynek a kiszolgálását biztosító út telkének szélessége legalább 8 m.
c) a birtokközpont beépítettsége a birtokközpont telkének legfeljebb 25 %-a lehet, de a birtoktest, vagyis a beszámítható telkek összterületére vetítetten nem lehet nagyobb 3 %-nál.
d) a birtokközpont területén az össz-beépítés nem lehet nagyobb 5000 m2 bruttó alapterületnél, akkor sem, ha a birtoktest nagyságából számított beépíthetőség ezt lehetővé tenné.
e) a birtokközpont telkének legalább 25 %-át zöldfelületként kell kialakítani.
(5) Má-jelű területek építési övezeteit, valamint a telekalakítási és beépítési előírásait a 2. melléklet tartalmazza.
Mko jelű korlátozott használatú mezőgazdasági övezetek
58. § (1) A korlátozott használatú mezőgazdasági övezetbe a táji-, természetvédelmi vagy vízminőség-védelmi okokból érzékeny, védendő használatú mezőgazdasági területek tartoznak.
(2) Az Mko/1 jelű korlátozott használatú mezőgazdasági övezetbe a védett természeti területen, Natura 2000 területen, országos ökológiai hálózat magterületén és ökológiai folyosó területén, valamint a vízfolyások mentén lévő mezőgazdasági területek tartoznak.
(3) Az Mko/1 jelű övezetben kizárólag a gyepterületek fenntartását szolgáló gazdasági épületek, építmények (karám, szénatároló szín), valamint a természeti értékek bemutatását, az ismeretterjesztést szolgáló építmények helyezhetők el.
(4) Az Mko/2 jelű korlátozott használatú mezőgazdasági övezetbe a vízbázis hidrogeológiai védőterületén lévő mezőgazdasági területek tartoznak.
(5) A korlátozott használatú mezőgazdasági övezetekben lakóépület vagy lakó rendeltetésű épületrész nem helyezhető el, birtokközpont nem létesíthető.
(6) A korlátozott használatú mezőgazdasági övezetekben nem helyezhető el olyan építmény, amely a jelenlegi állapotot rontja, a meglévő növényállományt, ökoszisztémákat és egyéb természeti képződményeket veszélyezteti.
(7) Az Má-ko területek építési övezeteit, valamint a telekalakítási és beépítési előírásait a 2. melléklet tartalmazza.
Vízgazdálkodási területek
59. § (1) A vízgazdálkodási területek az alábbi övezetekre tagolódnak:
a) V/1, V/2, V/3 jelű övezetek: vízfolyások, állóvizek, vízmosások területe,
b) Vm/1 jelű övezet: vízműterület,
(2) V/1 jelű övezetbe a közigazgatási területen lévő folyók, patakok, erek és azok parti sávjai tartoznak. Az övezetben:
a) épületet elhelyezni nem lehet, építményt a külön jogszabályban meghatározottak szerint lehet elhelyezni.
b) a vízmedrek területeit elzárni, lekeríteni, feltölteni, keresztmetszetét vagy vízhozamát csökkentő beavatkozással élni nem lehet. A vízfolyások mentén a fenntartás számára a külön jogszabályban meghatározott szélességű parti sáv biztosítandó.
(3) V/2 jelű övezetbe az állóvizek medre és parti sávja, földművük és műtárgyaik területe tartoznak. Az övezetben:
a) épületet elhelyezni nem lehet, építményt a külön jogszabályban meghatározottak szerint lehet elhelyezni.
b) a vízmedrek területeit elzárni, lekeríteni, feltölteni nem lehet. Az állóvizek mentén a fenntartás számára a külön jogszabályban meghatározott szélességű parti sáv biztosítandó.
(4) V/3 jelű övezetbe az árkok és vízmosások területe tartoznak. Az övezetben épületet elhelyezni nem lehet, építményt a külön jogszabályban meghatározottak szerint lehet elhelyezni.
(5) A Vm/1 jelű övezetbe a Heves Megyei Vízmű Zrt. bátonyterenyei vízműtelepe tartozik. Az övezetben a vízművek üzemeltetésével kapcsolatos és a terület fenntartását szolgáló épületek, építmények helyezhetők el, a külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével.
(6) A V és Vm területek építési övezeteit, valamint a telekalakítási és beépítési előírásait a 2. melléklet tartalmazza.
Természetközeli területek
60. § (1) A természetközeli területek az alábbi övezetekre tagolódnak:
a) Tk/1 jelű övezet: nádas, mocsár terület,
b) Tk/2 jelű övezet: sziklás terület.
(2) A Tk jelű természetközeli terület övezetekben nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a jelenlegi állapotot rontja, a meglévő növényállományt, ökoszisztémákat és egyéb természeti képződményeket veszélyezteti. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.
(3) A Tk jelű természetközeli terület övezeteiben épületek nem helyezhetők el.
(4) A Tk terület építési övezeteit, valamint a telekalakítási és beépítési előírásait a 2. melléklet tartalmazza.
Különleges beépítésre nem szánt területek
61. § A különleges beépítésre nem szánt területek a célzott felhasználás, valamint az elhelyezhető épületek, építmények szempontjából az alábbi területekre tagolódnak:
a) Kb-Kke: kastély és kastélypark területe,
b) Kb-Te: temető területe,
c) Kb-En: megújuló energiaforrás hasznosításának területe,
d) Kb-Kf: kutatás-fejlesztés, csillagvizsgáló területe,
e) Kb-Rek: rekreációs terület,
f) Kb-Kt: fásított köztér,
g) Kb-Sp lőtér területe
h) Kb-Hull: hulladékkezelő, - lerakó területe,
i) Kb- Mü: mezőgazdasági major,
j) Kb-B: nyersanyag-kitermelés céljára szolgáló terület,
k) Kb-Áh: átmeneti használatú terület,
l) Kb-Km: közmű terület.
Kastély és kastélypark területe
62. § (1) A Kb-Kke jelű övezetbe a Gyürki-Solymossy kastély és parkja tartoznak.
(2) A Kb-Kke jelű övezet területe kulturális és idegenforgalmi funkció elhelyezésére szolgál.
(3) A Kb-Kke jelű övezetben a kialakult telkek tovább nem oszthatók.
(4) A Kb-Kke jelű övezetben a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:
a) nem folytatható olyan tevékenység, amely a meglévő növényállományt veszélyezteti. A területen az értékes növényállományt meg kell őrizni, elöregedés esetén az örökségvédelmi és természetvédelmi szempontok figyelembevételével pótolni kell.
b) a történeti jelentőségű kastélykert átalakítása, fejlesztése a kulturális örökség figyelembe vételével történhet.
(5) A Kb-Kke terület építési övezeteit, valamint a telekalakítási és beépítési előírásait a 2. melléklet tartalmazza.
Temetők
63. § (1) A Kb-Te jelű övezetbe a temetők és bővítési területeik tartoznak.
(2) A Kb-Te jelű övezetben a temetkezés céljait szolgáló, valamint az azokat kiegészítő, a terület fenntartásához szükséges épületek, építmények helyezhetők el.
(3) A Kb-Te jelű övezetben a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:
a) A temető telkén belül a kötelező zöldfelület egy részét a telekhatárok mentén legalább 10 m szélességben, védő zöld sávként kell kialakítani.
b) Az épületek és építmények által nem borított területeket többszintes növényzettel rendelkező, sétautakkal feltárt parkosított zöldfelületként kell kialakítani.
(4) A temető lakótelekkel határos kerítése legfeljebb 2 m magasságban tömör rakott kő, vagy falazott – vakolt falú – kerítésként alakítható ki. Egyéb helyeken élősövény létesíthető a kerítés temető felőli oldalán
(5) A Kb-Te terület építési övezeteit, valamint a telekalakítási és beépítési előírásait a 2. melléklet tartalmazza.
A megújuló energiaforrás hasznosításának céljára szolgáló terület
64. § (1) A Kb-En jelű építési övezet elsősorban a megújuló energiaforrás hasznosításának céljára szolgáló tevékenységhez szükséges építmények, épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A Kb-En jelű építési övezet az 5 MW névleges teljesítményt el nem érő naperőmű műszaki technológiai berendezései, elemei, valamint ezek rendeltetésszerű használatát szolgáló építmények helyezhetők el.
(3) Épület a telekhatártól legalább 5,0 m távolságra helyezhető el.
(4) Az élővilág és a tájkép védelme miatt a Kb-En övezetben kizárólag matt felületű napelemek helyezhetők el, és csak olyan technológia alkalmazható, melyek üzemelése során a poláros fényszennyezés a minimálisra csökkenthető.
(5) A naperőmű napelemei oly módon helyezhetők el, hogy a napelemek tartóoszlopai által elfoglalt területet kivéve a napelemek alatti és közötti területeken a gyepterület használata biztosítható legyen.
(6) A Kb-En terület építési övezeteit, valamint a telekalakítási és beépítési előírásait a 2. melléklet tartalmazza.
Kutatás-fejlesztés céljára szolgáló, csillagvizsgáló terület
65. § (1) Kb-Kf jelű építési övezet elsősorban a kutatás-fejlesztés és oktatás céljára szolgáló építmények, épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A Kb-Kf övezetben a következő funkciójú rendeltetési egységek létesíthetők:
a) oktatás,
b) kutatás,
c) ismeretterjesztés és ezek kiszolgáló épületei (raktár, iroda, labor, stb.), valamint
d) telkenként egy szolgálati lakás.
(3) A Kb-Kf terület építési övezeteit, valamint a telekalakítási és beépítési előírásait a 2. melléklet tartalmazza.
Rekreációs területe
66. § (1) A beépítésre nem szánt különleges szabadidő park területe rekreációs terület a szabadidő eltöltés, a szellemi és testi felüdülés céljára szolgáló terület.
(2) A Kb-Rek/1 és Kb-Rek/2 jelű övezetekben a pihenést, testedzést, szabadidő eltöltését, ismeretterjesztést, idegenforgalmi tájékoztatást, vendéglátást, valamint a terület fenntartását szolgáló építmények, létesítmények helyezhetők el, a Kb-Rek/1 jelű övezetben a vízbázisok védőterületére vonatkozó jogszabályban foglalt korlátozásokat figyelembe véve.
(3) A Kb-Rek terület építési övezeteit, valamint a telekalakítási és beépítési előírásait a 2. melléklet tartalmazza.
Fásított köztér
67. § (1) A Kb-Kt jelű fásított köztér övezetben elhelyezhető:
a) turisztikai célú tájékoztató és kiállító rendeltetésű építmény,
b) gyalogos és kerékpáros közlekedés nyomvonal jellegű építményei,
c) dísz és főtér funkcióhoz kapcsolódó köztárgyak (pihenőhely, díszkút, szobor, emlékmű).
(2) A Kb-Kt/1 jelű fásított köztér övezetben a legkisebb zöldfelület mértéke 30 %.
(3) A Kb-Kt terület építési övezeteit, valamint a telekalakítási és beépítési előírásait a 2. melléklet tartalmazza.
Sportterület
68. § (1) A Kb-Sp/1 jelű beépítésre nem szánt különleges sportterület övezetbe a lőtér területe tartozik.
(2) A Kb-Sp/1 övezetben kizárólag a sportolás, szabadidő eltöltését szolgáló építmények helyezhetők el.
(3) A Kb-Sp területek építési övezeteit, valamint a telekalakítási és beépítési előírásait a 2. melléklet tartalmazza.
Hulladékkezelő, lerakó terület
69. § (1) A Kb-Hull jelű övezet a nem veszélyes hulladékok elhelyezésére, kezelésére és ártalmatlanítására szolgáló terület.
(2) A Kb-Hull jelű övezetben az (1) bekezdés szerinti hulladékok kezeléséhez, ártalmatlanításához kapcsolódó és biztonsági okokból szükséges épületek, építmények, műtárgyak, valamint a tevékenységhez kapcsolódó szociális épületek helyezhetők el.
(3) A hulladéklerakó körül az 1000,0 m-es védőtávolságot biztosítani kell, a védőtávolságon belül lakó, üdülő és vegyes terület nem létesíthető.
(4) A Kb-Hull terület építési övezeteit, valamint a telekalakítási és beépítési előírásait a 2. melléklet tartalmazza.
Mezőgazdasági major
70. § (1) A beépítésre nem szánt különleges mezőgazdasági major terület az állattenyésztéssel, a mezőgazdasági termékfeldolgozással kapcsolatos létesítmények elhelyezésére, továbbá a növénytermesztéssel és állattenyésztéssel kapcsolatos tárolás céljára szolgál.
(2) A Kb-Mü/1 jelű mezőgazdasági major övezet területén:
a) a mezőgazdasági termeléshez, továbbá az ott tartózkodók alapfokú ellátásához szükséges építmények,
b) állattartó épületek,
c) terménytárolók,
d) szerszám- és géptárolók,
e) vegyszertároló,
f) terményfeldolgozó,
g) mezőgazdasági gépjavító,
h) mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos lakó- és szállásépületek,
i) biztonsági okokból szükséges őrházak,
j) termékvezetékek és műtárgyaik,
k) komposztáló telepek építményei,
l) mezőgazdasági tevékenység során keletkező veszélyes hulladékok átmeneti tárolására szolgáló építmények helyezhetők el a vonatkozó környezeti feltételek betartásával.
(3) A Kb-Mü/1 övezetben épület a közút felé eső telekhatártól legalább 10 m-re, a vízfolyás felé eső telekhatártól legalább 25 m-re, a többi telekhatártól legalább 15 m-re helyezhető el.
(4) A Kb-Mü/2 övezetben épület a közút felé eső telekhatároktól legalább 10 m-re helyezhető el.
(5) Az övezetben a gépjárművek közlekedésére szolgáló területeket portalanított szilárd burkolattal kell ellátni.
(6) A Kb-Mü terület építési övezeteit, valamint a telekalakítási és beépítési előírásait a 2. melléklet tartalmazza.
Nyersanyag-kitermelés céljára szolgáló terület
71. § (1) Ásványi nyersanyag kitermelése, bányanyitás kizárólag bányakapitánysági határozattal megállapított bányatelek határon belül, a Szabályozási terven nyersanyag-kitermelés céljára szolgáló különleges területként lehatárolt területen, jóváhagyott műszaki üzemi terv alapján végezhető.
(2) A Kb-B/1 jelű nyersanyag-kitermelés céljára szolgáló övezetben kizárólag a külszíni bányaműveléshez kapcsolódó építmények, létesítmények helyezhetők el.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott épületek, építmények alapterülete bányatelkenként a 300 m2-t nem haladhatja meg.
(4) A bányavállalkozónak a művelés során a környezetbe illesztésről, valamint a humusz védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról gondoskodnia kell.
(5) A bányászati hasznosítás során átalakított terület tájbaillesztése, ill. a terület újrahasznosítása érdekében az övezetben a bányászati tevékenység felhagyását követően tájrendezési terv alapján komplex tájrehabilitációt kell végezni, melyet a bányászati tevékenység felhagyásának ütemében folyamatosan kell megvalósítani. A tájrehabilitáció tereprendezést, talajtakarást és növénytelepítést kell, hogy magába foglaljon.
(6) A Kb-B terület építési övezeteit, valamint a telekalakítási és beépítési előírásait a 2. melléklet tartalmazza.
Átmeneti használatú területek
72. § (1) A Kb-Áh/1 jelű övezetbe a roncsolt felszínű, rekultiválandó, felhagyott külszíni bányaterületek tartoznak. Az övezet területén épületek és egyéb építmények nem helyezhetők el. Az övezetbe tartozó területek Tájrendezési terv alapján rendezendők.
(2) A Kb-Áh/2 jelű övezetbe a rekultivált városi hulladéklerakó-telep területe tartozik. Az övezet területén kizárólag a rekultivált terület utógondozásával, monitorozásával kapcsolatos építmények helyezhetők el. Az övezet területén épület nem helyezhető el.
(3) A Kb-Áh/1 terület építési övezeteit, valamint a telekalakítási és beépítési előírásait a 2. melléklet tartalmazza.
(4) A Kb-Áh/2 terület építési övezeteit, valamint a telekalakítási és beépítési előírásait a 2. melléklet tartalmazza.
Közmű területek
73. § (1) A Kb-Km övezeti jelű Különleges beépítésre nem szánt – közmű területek a közművek és hírközlési létesítmények nem épületigényes területei.
(2) A Kb-Km jelű övezetben a közművek és hírközlési létesítmények ill. az ezekhez kapcsolódó létesítmények (gázfogadók, transzformátor állomások, vízművek és kiszolgáló létesítményei stb.) helyezhetők el.
(3) A Kb-Km jelű övezetben a telkek tovább nem oszthatók.
(4) A Kb-Km területek építési övezeteit, valamint a telekalakítási és beépítési előírásait a 2. melléklet tartalmazza.
Záró rendelkezések
74. § Ez a rendelet 2022. augusztus 20-án lép hatályba.
75. § (1) Hatályát veszti a Bátonyterenyei 0861/1-9 hrsz-ú ingatlanok beépítésére szánt területté nyilvánításáról szóló 8/2001.(V.18.) önkormányzati rendelet, a bátonyterenyei 1306/1 hrsz alatti ingatlan részleges építési területté nyilvánításáról szóló 2/20025.(II.01.) önkormányzati rendelet, a Szorospatak városrész helyi építési szabályzatáról szóló 9/2002.(VI.28.) önkormányzati rendelet és a Bátonyterenye Város Szabályozási Terve és Helyi Építési Szabályzata megállapításáról szóló 16/2004.(VI.25.) önkormányzati rendelet és az azt módosító 6/2008.(II.29.), 14/2008.(VI.26.), 15/2009.(VII.31.), 23/2009.(XII.28.), 24/2009.(XII.28.), 4/2015.(II.26.), 14/2015.(IX.28.), 7/2017(V.17.), 18/2017.(IX.28.), 12/2018.(X.06.), 1/2020.(II.07.), 15/2020.(XI.05.), 9/2021.(X.16.) 12/2021.(XII.17.) számú önkormányzati rendeletek.
(2) E rendelet előírásait a hatálybalépést követően indult ügyekben kell alkalmazni.
1. melléklet
|
Rajzszám |
Rajz megnevezése |
Méretarány |
|
SZT-M/14 |
Bátonyterenye Város Szabályozási tervének módosítása, a 939/18 hrsz-ú, 939/40-41 hrsz-ú, 939/54 hrsz-ú, 939/56 hrsz-ú 939/60 hrsz-ú, 939/63 hrsz-ú, 940/3, 940/7 e.r., 941/15, 941/17-18, 941/25-27, 941/39, 941/21, 2557/3-4 hrsz-ú, 2557/9 hrsz-ú, 2557/27-28 hrsz-ú, 2557/31-32 hrsz-ú, 2557/34-50 hrsz-ú ingatlanokra vonatkozóan |
M=1: 4 000 |
|
SZT-M/25 |
Bátonyterenye Város Szabályozási tervének módosítása, a 2760/1-8, 2762, 2763/12-15 hrsz-ú ingatlanokra vonatkozóan |
M=1: 4 000 |
|
SZT-I/3. |
Bátonyterenye Város Szabályozási terve - belterület |
M=1: 5 000 |
|
SZT-II/1. |
Bátonyterenye Város Szabályozási terve - külterület |
M=1: 10 000 |
|
SZT-II/2. |
Bátonyterenye Város Szabályozási terve - külterület |
M=1: 10 000 |
2. melléklet
1. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK BEÉPÍTÉSI HATÁRÉRTÉKEI
1.1. Nagyvárosias lakóterület
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Építési övezet |
A beépítési intenzitást meghatározó mutatók |
Az építési telekre vonatkozó mutatók |
Az épületre vonatkozó mutatók |
Egyéb előírás |
|||||||
|
Építési övezet jele |
Beépítési mód |
A megengedett legnagyobb beépítettség (%) |
A legkisebb kialakítandó zöldfelület mértéke |
A kialakítható legkisebb telekterület |
Kialakítható legkisebb telekszélesség (m) |
Legnagyobb épületmagassága |
|||||
|
1. |
Ln-K/1 |
K |
K |
K |
K |
16 |
úszó telkes kialakult |
||||
1.2. Kisvárosias lakóterület
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Építési övezet |
A beépítési intenzitást meghatározó mutatók |
Az építési telekre vonatkozó mutatók |
Az épületre vonatkozó mutatók |
Egyéb előírás |
|||||||
|
Építési övezet jele |
Beépítési mód |
A megengedett legnagyobb beépítettség (%) |
A legkisebb kialakítandó zöldfelület mértéke |
A kialakítható legkisebb telekterület |
Kialakítható legkisebb telekszélesség (m) |
Legnagyobb épületmagassága |
|||||
|
1. |
Lk-K/1 |
K |
K |
K |
K |
K |
úszó telkes kialakult |
||||
|
2. |
Lk-SZ/1 |
SZ |
30 |
40 |
1200 |
- |
K |
Vasút út nyugati |
|||
1.3. Kertvárosias lakóterület
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Építési övezet |
A beépítési intenzitást meghatározó mutatók |
Az építési telekre vonatkozó mutatók |
Az épületre vonatkozó mutatók |
Egyéb előírás |
||||||||
|
Építési övezet jele |
Beépítési mód |
A megengedett legnagyobb beépítettség (%) |
A legkisebb kialakítandó zöldfelület mértéke |
A kialakítható legkisebb telekterület |
Kialakítható legkisebb telekszélesség (m) |
Legnagyobb épületmagassága |
||||||
|
1. |
Lke-Sz/1 |
Sz |
30 |
50 |
600 |
20 |
K |
|||||
|
2. |
Lke-Sz/2 |
Sz |
30 |
50 |
800 |
20 |
4,5 |
|||||
|
3. |
Lke-Sz/3 |
Sz |
30 |
50 |
1000 |
20 |
5,5 |
Régi tartalék lakóterület és felette |
||||
|
4. |
Lke-Sz/4 |
Sz |
30 |
50 |
1200 |
20 |
6,0 |
|||||
|
5. |
Lke-Sz/5 |
Sz |
20 |
50 |
900 |
20 |
K |
Szoros patak |
||||
|
8. |
Lke-O/1 |
O |
30 |
50 |
1000 |
16 |
K |
|||||
|
9. |
Lke-O/2 |
O |
30 |
50 |
900 |
16 |
K |
Vt/Lke 18. § (2) |
||||
|
10. |
Lke-O/3 |
O |
30 |
50 |
700 |
16 |
K |
Vt/Lke 18. § (2) |
||||
|
11. |
Lke-O/4 |
O |
30 |
50 |
550 |
16 |
5,5 |
új övezet |
||||
|
12. |
Lke-O/5 |
O |
30 |
50 |
800 |
16 |
4,5 |
új övezet Ybl Miklós út, Végvári út, |
||||
|
13. |
Lke-I/1 |
I |
30 |
50 |
400 |
16 |
K |
|||||
|
14. |
Lke-I/2 |
I |
30 |
50 |
700 |
16 |
K |
Chorin telep |
||||
|
15. |
Lke-Z/1 |
Z |
30 |
30 |
240 |
K |
K |
|||||
1.4. Falusias lakóterület
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
I |
||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Építési övezet |
A beépítési intenzitást meghatározó mutatók |
Az építési telekre vonatkozó mutatók |
Az épületre vonatkozó mutatók |
Egyéb előírás |
|||||||
|
Építési övezet jele |
Beépítési mód |
A megengedett legnagyobb beépítettség (%) |
A legkisebb kialakítandó zöldfelület mértéke |
A kialakítható legkisebb telekterület |
Kialakítható legkisebb telekszélesség (m) |
Legnagyobb épületmagassága |
|||||
|
1 |
Lf-O/1 |
O |
30 |
30 |
500 |
16 |
K |
Szupatak |
|||
|
2 |
Lf-O/2 |
O |
30 |
40 |
800 |
16 |
K |
Rákóczi út |
|||
|
3 |
Lf-O/3 |
O |
30 |
40 |
1000 |
16 |
K |
21. sz. nyugatra, Határ út alatt |
|||
|
4 |
Lf-O/4 |
O |
30 |
40 |
800 |
16 |
4,5 |
új övezet Lengyend, Nagybátony dél |
|||
1.5. Településközpont vegyes terület
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
I |
||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Építési övezet |
A beépítési intenzitást meghatározó mutatók |
Az építési telekre vonatkozó mutatók |
Az épületre vonatkozó mutatók |
Egyéb előírás |
|||||||
|
Építési övezet jele |
Beépítési mód |
A megengedett legnagyobb beépítettség (%) |
A legkisebb kialakítandó zöldfelület mértéke (%) |
A kialakítható legkisebb telekterület |
Kialakítható legkisebb telekszélesség (m) |
Legnagyobb épületmagassága |
|||||
|
1 |
Vt-SZ/1 |
SZ |
40 |
35 |
1800 |
K |
K |
||||
|
2 |
Vt-SZ/2 |
SZ |
40 |
35 |
1000 |
20 |
K |
||||
|
3 |
Vt-SZ/3 |
SZ |
50 |
30 |
3000 |
- |
7,5 |
||||
|
4 |
Vt-SZ/4 |
SZ |
50 |
30 |
5000 |
- |
K |
||||
|
5 |
Vt-O/1 |
O |
30 |
40 |
700 |
16 |
K |
||||
|
6 |
Vt-O/2 |
O |
50 |
30 |
1500 |
- |
K |
||||
|
7 |
Vt-I/1 |
I |
30 |
40 |
700 |
- |
K |
Csente út ikres telkei |
|||
1.6. Intézményi vegyes terület
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
I |
||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Építési övezet |
A beépítési intenzitást meghatározó mutatók |
Az építési telekre vonatkozó mutatók |
Az épületre vonatkozó mutatók |
Egyéb előírás |
|||||||
|
Építési övezet jele |
Beépítési mód |
A megengedett legnagyobb beépítettség (%) |
A legkisebb kialakítandó zöldfelület mértéke |
A kialakítható legkisebb telekterület |
Kialakítható legkisebb telekszélesség (m) |
Legnagyobb épületmagassága |
|||||
|
1 |
Vi-SZ/1 |
SZ |
25 |
40 |
K |
- |
K |
szociális otthon, |
|||
|
2 |
Vi-SZ/2 |
SZ |
30 |
40 |
7500 |
- |
7,5 |
bölcsi, ovi Chorin telep /Váci Mihály u. ált. isk és gimnázium |
|||
|
3 |
Vi-SZ/3 |
SZ |
30 |
40 |
2000 |
- |
7,5 |
Váci Mihály utca óvoda / |
|||
|
4 |
Vi-SZ/4 |
SZ |
60 |
K |
- |
12,5 |
Hivatal épülete: kell -e változás. Ép.mag kicsit túlzó. |
||||
|
5 |
Vi-SZ/5 |
SZ |
40 |
4000 |
- |
K |
Fáy András Szakmunkásképző, Bányász művház |
||||
|
6 |
Vi-SZ/6 |
SZ |
40 |
12000 |
- |
K |
Bartók Béla Ált Isk. Szakmunkásképző és a mellette lévő óvoda |
||||
|
7 |
Vi-O/1 |
O |
40 |
40 |
2000 |
- |
K |
orvosi rendelő, rendőrség |
|||
1.7. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
I |
|||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Építési övezet |
A beépítési intenzitást meghatározó mutatók |
Az építési telekre vonatkozó mutatók |
Az épületre vonatkozó mutatók |
Egyéb előírás |
||||||
|
Építési övezet jele |
Beépítési mód |
A megengedett legnagyobb beépítettség (%) |
A legkisebb kialakítandó zöldfelület mértéke |
A kialakítható legkisebb telekterület |
Kialakítható legkisebb telekszélesség (m) |
Legnagyobb épületmagassága |
||||
|
1 |
Gksz-SZ/1 |
SZ |
50 |
20 |
800 |
20 |
K |
|||
|
2 |
Gksz-SZ/2 |
SZ |
50 |
35 |
2500 |
25 |
7,5 |
|||
|
3 |
Gksz-SZ/3 |
SZ |
40 |
35 |
800 |
16 |
6,0 |
|||
|
4 |
Gksz-SZ/4 |
SZ |
50 |
25 |
7000 |
40 |
K |
|||
|
5 |
Gksz-SZ/5 |
SZ |
40 |
35 |
5000 |
30 |
6,5 |
|||
|
6 |
Gksz-SZ/6 |
SZ |
40 |
35 |
2500 |
30 |
7,5 |
kis kastély melletti terület |
||
|
7 |
Gksz-SZ/7 |
SZ |
40 |
35 |
2500 |
25 |
7,5 |
Ózdi út |
||
|
8 |
Gksz-SZ/8 |
SZ |
50 |
25 |
2500 |
40 |
12,5 |
Béke út északi oldala |
||
|
9 |
Gksz-SZ/9 |
SZ |
30 |
40 |
1500 |
- |
6,0 |
1192/2, 1195/2 hrsz. |
||
|
10 |
Gksz-SZ/10 |
SZ |
50 |
35 |
2000 |
- |
7,5 |
Ózdi út 3518 hrsz. |
||
|
11 |
Gksz-SZ/11 |
SZ |
50 |
35 |
1500 |
- |
6,0 |
2022/4 hrsz. |
||
|
12 |
Gksz-O/1 |
O |
50 |
30 |
500 |
- |
7,5 |
1772 hrsz. |
||
|
13 |
Gksz-K/1 |
K |
K |
K |
K |
- |
K |
Ózdi út pici telkei |
||
1.8.6 Ipari gazdasági terület
|
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
I |
|||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|
Építési övezet |
A beépítési intenzitást meghatározó mutatók |
Az építési telekre vonatkozó mutatók |
Az épületre vonatkozó mutatók |
Egyéb előírás |
||||||
|
|
Építési övezet jele |
Beépítési mód |
A megengedett legnagyobb beépítettség (%) |
A legkisebb kialakítandó zöldfelület mértéke |
A kialakítható legkisebb telekterület |
Kialakítható legkisebb telekszélesség (m) |
Legnagyobb épületmagassága |
|
|||
|
1 |
Gip-SZ/1 |
SZ |
50 |
25 |
5000 |
50 |
12,5 |
- |
|||
|
2 |
Gip-SZ/2 |
SZ |
50 |
25 |
2000 |
- |
7,5 |
- |
|||
|
3 |
Gip-SZ/3 |
SZ |
40 |
25 |
2500 |
- |
9,0 |
- |
|||
1.9. Általános gazdasági terület
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
I |
||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Építési övezet |
A beépítési intenzitást meghatározó mutatók |
Az építési telekre vonatkozó mutatók |
Az épületre vonatkozó mutatók |
Egyéb előírás |
|||||||
|
Építési övezet jele |
Beépítési mód |
A megengedett legnagyobb beépítettség (%) |
A legkisebb kialakítandó zöldfelület mértéke |
A kialakítható legkisebb telekterület |
Kialakítható legkisebb telekszélesség (m) |
Legnagyobb épületmagassága |
|||||
|
1 |
Gá-SZ/1 |
SZ |
50 |
25 |
5000 |
40 |
7,5 |
||||
|
2 |
Gá-SZ/2 |
SZ |
50 |
25 |
2000 |
25 |
7,5 |
||||
|
3 |
Gá-SZ/3 |
SZ |
50 |
25 |
5000 |
40 |
12,5 |
941/29, 939/15, 939/56-57, 064. |
|||
|
4 |
Gá-SZ/4 |
SZ |
50 |
35 |
2000 |
40 |
12,5 |
Viesmann, |
|||
|
5 |
Gá-SZ/5 |
SZ |
40 |
40 |
5000 |
40 |
7,5 |
Bolyokpuszta |
|||
|
6 |
Gá-O/1 |
O |
30 |
35 |
2000 |
25 |
7,5 |
TÜZÉP-N.bátony |
|||
1.10. Üdülőházas terület
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
I |
||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Építési övezet |
A beépítési intenzitást meghatározó mutatók |
Az építési telekre vonatkozó mutatók |
Az épületre vonatkozó mutatók |
Egyéb előírás |
|||||||
|
Építési övezet jele |
Beépítési mód |
A megengedett legnagyobb beépítettség (%) |
A legkisebb kialakítandó zöldfelület mértéke |
A kialakítható legkisebb telekterület |
Kialakítható legkisebb telekszélesség (m) |
Legnagyobb épületmagassága |
|||||
|
1. |
Üü-SZ/1 |
SZ |
30 |
40 |
5000 |
30 |
9,5 |
Maconkai tó alatti terület |
|||
1.11. Hétvégi házas terület
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
I |
||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Építési övezet |
A beépítési intenzitást meghatározó mutatók |
Az építési telekre vonatkozó mutatók |
Az épületre vonatkozó mutatók |
Egyéb előírás |
|||||||
|
Építési övezet jele |
Beépítési mód |
A megengedett legnagyobb beépítettség (%) |
A legkisebb kialakítandó zöldfelület mértéke |
A kialakítható legkisebb telekterület |
Kialakítható legkisebb telekszélesség (m) |
Legnagyobb épületmagassága |
|||||
|
1. |
Üh-O/1 |
O |
15 |
60 |
800 |
12 |
4,0 |
Szarisznyó |
|||
1.12. Különleges beépítésre szánt terület
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
I |
|||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Építési övezet |
A beépítési intenzitást meghatározó mutatók |
Az építési telekre vonatkozó mutatók |
Az épületre vonatkozó mutatók |
Egyéb előírás |
||||||||
|
Építési övezet jele |
Beépítési mód |
A megengedett legnagyobb beépítettség (%) |
A legkisebb kialakítandó zöldfelület mértéke |
A kialakítható legkisebb telekterület |
Kialakítható legkisebb telekszélesség (m) |
Legnagyobb épületmagassága |
||||||
|
1 |
K-Lt/1 |
SZ |
40 |
40 |
5000 |
- |
7,5 |
Bolyokpuszta, |
||||
|
2 |
K-En/1 |
SZ |
40 |
40 |
1500 |
- |
4,5 |
napelempark |
||||
|
3 |
K-Rek/1 |
SZ |
40 |
40 |
2000 |
- |
6,0 |
Szoros patak, |
||||
|
4 |
K-Rek/2 |
SZ |
30 |
40 |
30000 |
- |
6,0 |
Bükkvölgyi taoista központ |
||||
|
5 |
K-Mü/1 |
SZ |
40 |
40 |
5000 |
- |
7,5 |
Lovas tanya, |
||||
|
6 |
K-Mü/2 |
SZ |
40 |
40 |
5000 |
- |
7,5 |
Vágóhíd |
||||
|
7 |
K-Mü/3 |
SZ |
40 |
40 |
2000 |
10,0 |
Mocsár major |
|||||
|
8 |
K-Szt/1 |
SZ |
10 |
60 |
15000 |
- |
6,0 |
szennyvíz-telep |
||||
|
9 |
K-Sp/1 |
SZ |
15 |
70 |
K |
- |
7,5 |
|
||||
|
10 |
K-Sp/2 |
SZ |
40 |
40 |
3000 |
- |
10 |
Uszoda |
||||
|
11 |
K-B/1 |
SZ |
40 |
40 |
K |
K |
Kisterenye, Ipari parkkal szemben |
|||||
|
12 |
K-Sz/1 |
SZ |
20 |
50 |
K |
K |
K |
szociális lakások |
||||
2. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT ÖVEZETEK BEÉPÍTÉSI HATÁRÉRTÉKEI
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
I |
|||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Építési övezet |
A beépítési intenzitást meghatározó mutatók |
Az építési telekre vonatkozó mutatók |
Az épületre vonatkozó mutatók |
Egyéb előírás |
||||||||
|
Építési övezet jele |
Beépítési mód |
A megengedett legnagyobb beépítettség (%) |
A legkisebb kialakítandó zöldfelület mértéke |
A kialakítható legkisebb telekterület |
Kialakítható legkisebb telekszélesség (m) |
Legnagyobb épületmagassága |
||||||
|
1 |
KÖk/1 |
SZ |
3 |
- |
- |
- |
7,5 |
|||||
|
2 |
KÖl/1 |
SZ |
5 |
70 |
10 ha |
- |
7,5 |
|||||
|
3 |
KÖu |
SZ |
5 |
- |
- |
- |
4,5 |
|||||
|
4 |
KÖg/1 |
K |
K |
K |
K |
- |
K |
garázssor lakótelep |
||||
|
5 |
KÖg/2 |
O |
K |
K |
K |
- |
K |
|
||||
2.1. Zöldterületek
|
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
|
|
Övezet |
A beépítési intenzitást meghatározó mutatók |
A telekre vonatkozó mutatók |
Az épületre vonatkozó mutatók |
Egyéb előírás, megjegyzés |
||||
|
Övezet jele |
Beépítési mód |
A megengedett legnagyobb beépítettség (%) |
A beépíthető legkisebb telekterület |
Beépíthető legkisebb telekszélesség (m) |
Legnagyobb épületmagassága |
|||
|
1. |
Zkk/1 |
- |
0 |
- |
- |
- |
||
|
2. |
Zkp/1 |
SZ |
3 |
1ha |
- |
5,0 |
||
2.2. Erdőterületek
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Övezet |
A beépítési intenzitást meghatározó mutatók |
A telekre vonatkozó mutatók |
Az épületre vonatkozó mutatók |
Egyéb előírás, megjegyzés |
||||
|
Övezet jele |
Beépítési mód |
A megengedett legnagyobb beépítettség (%) |
A beépíthető legkisebb telekterület |
Beépíthető legkisebb telekszélesség (m) |
Legnagyobb épületmagassága |
|||
|
1 |
Ev/1 |
- |
0 |
- |
- |
- |
||
|
2 |
Ev/2 |
- |
0 |
- |
- |
- |
||
|
3 |
Eg/1 |
SZ |
0,5 |
1 ha |
50 |
4,5 |
||
|
4 |
Eg/2 |
- |
0 |
- |
- |
- |
||
|
5 |
Ek/1 |
SZ |
5,0 |
1 ha |
50 |
7,5 |
||
|
6 |
Ek/2 |
SZ |
0,5 |
10 ha |
- |
5,5 |
||
2.3. Hagyományos árutermelő mezőgazdasági területek
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Övezet |
A beépítési intenzitást meghatározó mutatók |
A telekre vonatkozó mutatók |
Az épületre vonatkozó mutatók |
Egyéb előírás, megjegyzés |
||||
|
Övezet jele |
Beépítési mód |
A megengedett legnagyobb beépítettség (%) |
A beépíthető legkisebb telekterület |
Beépíthető legkisebb telekszélesség (m) |
Legnagyobb épületmagassága |
|||
|
1 |
Má/1 |
SZ |
3 |
20 000 |
50 |
L:4,5 |
lakóépület kizárólag birtokközponton létesíthető |
|
|
2 |
Má/2 |
SZ |
10 |
10 000 |
30 |
7,5 |
0202/9-10. hrsz. |
|
|
3 |
Má/3 |
O |
10 |
1500 |
14 |
5,5 |
Felsőlengyend belterületi mezőgazdasági területe; |
|
|
4 |
Má/4 |
SZ |
10 |
K |
- |
5,5 |
Felsőlengyend; |
|
|
5 |
Má/5 |
- |
0 |
- |
- |
- |
belterületi mezőgazdasági területek/távlati fejlesztési területek |
|
a) L: lakóépület
b) G: gazdasági épület
c) *: Amennyiben a technológia megkívánja, a megadott építménymagasság a gazdasági építményekben elhelyezett technológia ill. az önálló technológiai építmények - terményszárító, silótorony, takarmánykeverő, víztorony - által igényelt mértékben túlléphető.
2.4. Korlátozott használatú mezőgazdasági területek
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Övezet |
A beépítési intenzitást meghatározó mutatók |
A telekre vonatkozó mutatók |
Az épületre vonatkozó mutatók |
Egyéb előírás, megjegyzés |
||||
|
Övezet jele |
Beépítési mód |
A megengedett legnagyobb beépítettség (%) |
A beépíthető legkisebb telekterület |
Beépíthető legkisebb telekszélesség (m) |
Legnagyobb épületmagassága |
|||
|
1. |
Mko/1 |
SZ |
2 |
30 000 |
50 |
5,5 |
természetvédelmi szempontból érzékeny területek |
|
|
2. |
Mko/2 |
SZ |
2 |
30 000 |
50 |
5,5 |
vízbázisvédelmi területek |
|
2.5. Vízműterületek
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Övezet |
A beépítési intenzitást meghatározó mutatók |
A telekre vonatkozó mutatók |
Az épületre vonatkozó mutatók |
Egyéb előírás, megjegyzés |
||||
|
Övezet jele |
Beépítési mód |
A megengedett legnagyobb beépítettség (%) |
A beépíthető legkisebb telekterület |
Beépíthető legkisebb telekszélesség (m) |
Legnagyobb épületmagassága |
|||
|
1 |
V/1 |
- |
0 |
- |
- |
- |
||
|
2 |
V/2 |
- |
0 |
- |
- |
- |
||
|
3 |
V/3 |
- |
0 |
- |
- |
- |
||
|
4 |
Vm/1 |
SZ |
5 |
5000 |
- |
5,5 |
||
2.6. Természetközeli területek
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Övezet |
A beépítési intenzitást meghatározó mutatók |
A telekre vonatkozó mutatók |
Az épületre vonatkozó mutatók |
Egyéb előírás, megjegyzés |
||||
|
Övezet jele |
Beépítési mód |
A megengedett legnagyobb beépítettség (%) |
A beépíthető legkisebb telekterület |
Beépíthető legkisebb telekszélesség (m) |
Legnagyobb épületmagassága |
|||
|
1. |
Tk/1 |
- |
- |
- |
- |
- |
||
|
2. |
Tk/2 |
- |
- |
- |
- |
- |
||
2.7. Különleges területek
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Övezet |
A beépítési intenzitást meghatározó mutatók |
A telekre vonatkozó mutatók |
Az épületre vonatkozó mutatók |
Egyéb előírás, megjegyzés |
||||
|
Övezet jele |
Beépítési mód |
A megengedett legnagyobb beépítettség (%) |
A beépíthető legkisebb telekterület |
Beépíthető legkisebb telekszélesség (m) |
Legnagyobb épületmagassága |
|||
|
1. |
Kb-Kke/1 |
SZ |
5 |
K |
K |
K |
Gyürky-Solymossy kastély |
|
|
2. |
Kb-Te/1 |
SZ |
5 |
15000 |
- |
7,5 |
||
|
3. |
Kb-En/1 |
SZ |
5 |
10000 |
- |
5,0 |
napelemparkok |
|
|
4. |
Kb-Kf/1 |
SZ |
10 |
5000 |
- |
K |
csillagvizsgáló |
|
|
5. |
Kb-Rek/1 |
SZ |
10 |
K |
50 |
7,5 |
||
|
6. |
Kb-Rek/2 |
SZ |
10 |
K |
- |
5,5 |
||
|
7. |
Kb-Kt/1 |
SZ |
5 |
5000 |
4,5 |
Városháza előtti köztér |
||
|
8. |
Kb-Hull/1 |
SZ |
3 |
50000 |
50 |
5,0* |
városi kommunális hulladéklerakó |
|
|
9. |
Kb-Hull/2 |
SZ |
10 |
10000 |
50 |
5,0 |
||
|
10. |
Kb-Mü |
SZ |
10 |
50000 |
100 |
7,5* |
||
|
11. |
Kb-B/1 |
SZ |
1 |
10 000 |
- |
5,0 |
külszíni bánya |
|
|
12. |
Kb-Áh/1 |
- |
- |
- |
- |
- |
felhagyott rekultiválandó külszíni bányák |
|
|
13. |
Kb-Áh/2 |
- |
- |
- |
- |
- |
rekultivált városi hulladéklerakó-telep |
|
|
14. |
Kb-Km/1 |
SZ |
10 |
K |
- |
5,0 |
||
3. melléklet
1. hrsz: 78, 79, 81, 82, 84, 86, 88, 89, 90, 91, 92, 93, 94, 95, 96, 97, 98, 99, 100, 101/1, 101/2, 101/3, 101/4, 104, 105, 106, 107, 108, 109, 110, 111, 112, 113, 115/1, 115/2, 116, 117, 118, 119/1, 119/2, 120, 121, 122/1, 122/2, 123, 124, 125, 126, 127, 128, 129, 130, 131, 132, 133, 134, 135, 136, 137, 138, 139, 140, 141, 142, 143, 144, 145, 146,151, 152, 153, 154, 155, 156, 157, 158, 159, 160, 161, 162, 163, 164, 177,176,175,189/1,189/2, 190, 188, 187, 186, 185, 184, 183, 182, 181, 180, 179, 178, 191, 192, 193, 194, 195, 196, 197, 198, 199, 200, 201, 202, 203, 204, 205, 206, 207, 208, 209, 210, 211, 212, 213, 214, 215, 216, 217, 218, 219, 220, 221, 222, 223, 224, 225, 226, 227, 228, 229, 230, 231, 232, 233, 234, 235, 236, 237, 238, 239, 240, 250, 251, 252, 253, 254, 255, 256, 257, 258, 259, 260, 261, 262, 263, 264, 265, 266, 267, 268, 269, 270, 271, 276, 277, 278/1, 278/2
2. 758, 757, 756, 755, 754, 753/2, 753/1, 752 726, 727, 725, 728, 729, 730, 724, 720, 719, 721, 722, 723, 713, 714, 715, 716, 717, 718, 711, 710, 712, 709, 708, 707, 706, 705, 704, 703, 702, 701, 700, 699, 698, 697, 696, 695, 694, 693, 680, 681, 682, 683, 684, 685, 686, 687, 688, 689, 638/2, 591, 592, 593, 590, 589, 583, 582, 507, 506, 508, 511, 505, 509, 510, 512, 513, 514, 515, 516, 504, 503, 502, 501, 499, 498, 480, 493, 492, 491, 490, 489, 488, 497, 496, 495, 494, 484, 481, 482, 483, 487, 486, 485, 479, 478, 477, 476, 475, 474, 473, 472, 471, 470, 469, 468, 467, 464, 463, 462, 461, 460, 450, 449, 448, 447, 446, 444, 442, 438, 437, 436, 435/2, 465, 466, 455, 454, 453, 452, 456, 457, 458, 459, 445, 443/1, 441, 440, 439/1, 433, 432, 431, 430, 429, 428, 427, 426, 425, 424, 418, 417, 416, 415, 414, 413, 412, 411, 410, 409, 408, 407, 406, 405, 404, 403, 402, 401, 400, 399, 398, 397, 396, 384, 395, 394, 393, 392, 391, 390, 389, 388, 387, 386, 385, 383, 384, 395, 394, 393, 392, 391, 390, 389, 388, 387, 386, 385, 383, 382, 381, 380, 379, 378, 377, 376, 375, 374, 373, 372, 371
3. 020/10, 202/9, 0202,/2, 0245/16, 0245/4, 0245/15, 0225/2, 0225/3, 6415, 2720/7
4. 2706/2, 2705, 2704/2, 2707, 2708, 2709, 2710, 2711, 2712/1, 2712/2, 2713, 2714, 2715, 2716, 2717, 2718, 2719, 2812, 2813, 2814, 2815/1, 2815/2, 2816, 2817, 2818, 2819, 2820, 2821, 2822, 2823, 2824, 2825, 2826, 2827, 2828, 2829, 2830, 2831, 2832, 2833, 2834, 2835, 2836, 2837, 2838, 2839, 2840, 2841, 2842, 2849, 2850, 2851, 2848,2844, 2842, 2845, 2846, 2847, 2848, 2853, 2854, 2855, 2856, 2857, 2874, 2871, 2875, 2876, 2877, 2878, 2879, 2880, 2881, 2882, 2883, 2884, 2885, 2886, 2887, 2888, 2889, 2890, 2891, 2892, 2893, 2894, 2895, 2896, 2897, 2898, 2899, 2900, 2901, 2902, 2903, 2904, 2905, 2906, 2907, 2908, 2909, 2910 ,2911, 2912, 2913, 2917, 2918, 2919, 2920, 2921, 2922, 2923, 2924, 2925, 2926, 2927, 2928, 2932, 2933, 2934, 2931, 2936, 2937, 2938, 2939, 2940, 2941, 2942, 2943, 2944, 2945, 2946, 2947, 2948, 2950, 2951, 2952, 2953, 2954, 2955, 2956, 2957, 2962, 2963, 2966/1, 2966/2, 2969, 2970, 2971, 2972, 2973, 2974, 2975, 2976, 2977,2978, 2979, 2981, 2982, 2983, 2984, 2985, 2986, 2987, 2988, 2989, 2991, 2992, 2993, 2994, 2995, 2997, 3835,3834,3836, 3837, 3839, 3840, 3841, 3844, 3845, 3847, 3848, 3849, 3850, 3851, 3852, 3856, 3857, 3858, 3861, 3862, 3863, 3864, 3866, 3867, 3868, 3869, 3871, 3872, 3873, 3874, 3876, 3877, 3878, 3879, 3881, 3882, 3883, 3884, 38887, 3886, 3888, 3889, 3891, 3892, 3893, 3894, 3896, 3897, 3898, 3899, 3901, 3902, 3903, 3904, 3906, 3907, 3908, 3909
5. 7001, 7002/1, 7002/2, 7003-7004, 7005/1, 7006-7027, 7028/1, 7028/2, 7029-7170,
6. A településrendezés célja a helyi építési szabályzatban és a településszerkezeti tervben meghatározott fejlesztési irányok.
4. melléklet
|
Cím |
Védett érték |
HRSZ |
|---|---|---|
|
Kisterenye, Árpád utca 2. |
Lakóház |
112 |
|
Kisterenye, Árpád utca 1. |
Lakóház (Palóc tájház) |
113 |
|
Kisterenye, Népkert utca 7. |
Gyürky-Solymossy-kastély (múzeum) |
72/1, 72/2, 70, 71, 73, 69, 74 |
|
Kisterenye, Szent István út |
Római katolikus templom (Szent István vértanú) |
147 |
|
Maconka, Ózdi út |
Római katolikus templom (Szent István király) |
2915 |
|
Maconka, Ózdi út |
Fakereszt |
2915 |
|
Nagybátony, Alkotmány út 17. |
Római katolikus templom (Szent György) |
4344 |
|
Kisterenye, Kastélykert |
Bátonyterenye, a Gyürky-Solymossy-kastély műemléki környezete |
69, 74, 147, 66, 67, 68, 70, 71, 72/2, 73, 72/1, 75, 65/2 |
5. melléklet
|
Azonosító |
Település |
Név |
HRSZ |
EOV Y koordináta |
EOV X koordináta |
|---|---|---|---|---|---|
|
55270 |
Bátonyterenye, |
Ágasvár |
0326/1, (Mátraszentimre, 031/7 hrsz.) |
708340 |
287278 |
|
40357 |
Bátonyterenye |
Maconkai víztározó |
0231/3, 0232, 0225/6 |
709696 |
295142 |
|
40362 |
Bátonyterenye |
Bányatelep 2. |
0115, 0120/6, 0113/22, 0113/9 |
708673 |
298537 |
|
40364 |
Bátonyterenye |
Hársashegy |
0199, 0198, 0197/11 |
710264 |
295783 |
|
40411 |
Bátonyterenye |
Nagybátony-Juhász Gyula u. |
3939, 3940, 3941, 3942, 3952, 3956, 3957, 3958, 3959 |
707275 |
292951 |
|
40414 |
Bátonyterenye |
Nagybátony-Kastély |
4049, 4043, 4047, 4048 |
707609 |
292679 |
|
40415 |
Bátonyterenye |
Nagybátony-Vasúti rakodó |
3817, 2557/2, 3789/1, 3816, 2557/3, 2557/4, 3799/16, 3799/15, 3799/14, 3799/17, 3799/3, 3788, 3799/4, 3799/10, 3799/13, 3814, 3815/6 |
707808 |
293604 |
|
44135 |
Bátonyterenye |
Márkházapuszta-Salgótarján-Iparipark III. |
061/9, 01213, 01215, 01211, 01214, 01212, 01208, 041, 042/10, 039, 042/11, 045, 040 |
705867 |
299774 |
|
44372 |
Bátonyterenye |
Maconkai Zagyvapart 1. |
0231/10 |
709378 |
295285 |
|
44424 |
Bátonyterenye |
Maconkai Zagyvapart 2. |
0231/11 |
709248 |
295362 |
|
44425 |
Bátonyterenye |
Maconkai Zagyvapart 3. |
0231/11 |
709175 |
295334 |
|
44435 |
Bátonyterenye |
Maconkai Zagyvapart 4. |
2578, 2581, 0231/11, 0231/8, 0231/9, 2577/11, 2577/10, 2577/9 |
709015 |
295378 |
|
44562 |
Bátonyterenye |
Bogár-föld |
084, 0103, 080/15 |
707123 |
298555 |
|
45062 |
Bátonyterenye |
Aranyhegyi homokbánya |
0202/5, 0202/8, 0199, 0203, 0207/19, 0207/20, 0207/21, 0207/22, 0207/23, 0207/24, 0207/25, 0207/42, 0207/43, 0207/13, 0207/14, 0207/18, 0207/15, 0207/17, 0207/16, 0207/47, 0207/44, 0207/45, 0207/46, 0202/6, 0202/7, 0207/26, 0207/27, 0207/28, 0207/29, 0207/30, 0207/31, 0207/32, 0207/33, 0207/34, 0207/35, 0207/36, 0207/37, 0207/38, 0207/39, 0207/40, 0207/41, 0207/11, 0207/10, 0207/48 |
709871 |
295731 |
|
45067 |
Bátonyterenye |
Lucernás |
2550, 2547/4, 2547/3, 2547/2, 2551/1 |
708107 |
295367 |
|
45156 |
Bátonyterenye |
Maconkai-lakótelep |
2748/60, 2748/47, 2748/4, 2763/3, 2762, 2748/50, 2748/40, 2748/39, 2748/52, 2748/54, 2748/2, 2753, 2752, 2758, 2748/12, 2748/51, 2757, 2754, 2755, 2756, 2748/33, 2748/32, 2748/31, 2748/38, 2748/37, 2760, 2759, 2748/53, 2763/4, 2763/5 |
708554 |
294662 |
|
46041 |
Bátonyterenye |
Pusztatemplom |
0244/2 |
710434 |
292109 |
|
46063 |
Bátonyterenye |
Bányatelep-Törpebékás |
0106/1, 0106/2, 099, 0112/1, 0112/3 |
708156 |
298497 |
|
46066 |
Bátonyterenye |
Bányatelep 2. |
0113/9, 0113/5 |
708485 |
298700 |
|
46067 |
Bátonyterenye |
Római katolikus templom |
147 |
708938 |
296354 |
|
46068 |
Bátonyterenye |
Zrínyi út-Bástya utca kereszteződése |
1233, 1256, 1255, 1197/1, 1178, 1177, 1176, 1234 |
707721 |
295568 |
|
49461 |
Bátonyterenye |
Vörösmarty utca 6-10. |
2590, 2604, 2588, 2589, 2591, 2592, 2613, 2612, 2611, 2610, 2609, 2593 |
709149 |
294721 |
|
49474 |
Bátonyterenye |
Bátonyterenye-Kisterenye, Bányatelep 3. |
0134, 0126, 0125, 0133/4, 0135/1 |
708819 |
298639 |
|
49479 |
Bátonyterenye |
Bátonyterenye-Kisterenye, Hárshegyi árok |
0199 |
710508 |
295823 |
|
49491 |
Bátonyterenye |
Kishársas |
0202/5, 0202/8, 0199, 0202/4 |
710121 |
295521 |
|
49492 |
Bátonyterenye |
Bátonyterenye-Kisterenye, Kökényes |
060/2, 054/9, 052/1 |
704111 |
299446 |
|
49497 |
Bátonyterenye |
Bátonyterenye-Kisterenye, Tsz major |
085/4, 086/6, 089/18, 086/5, 086/9 |
707656 |
298080 |
|
49499 |
Bátonyterenye |
Bátonyterenye-Kisterenye, Várhegy |
0132/5, 7, 9, 8, 10, 6, 4, 5, 13 |
709022 |
296983 |
|
49506 |
Bátonyterenye |
Bátonyternye-Maconka, Rk. templom |
2915, 3353/1, 2885 |
709289 |
294413 |
|
44709 |
Bátonyterenye |
Orosz Mátyás vára |
0284/1 |
713467 |
287129 |
|
45064 |
Bátonyterenye |
Kisterenye, Zrínyi utca |
1197/1, 1313/4, 1313/1, 1314, 1096, 1097, 1098, 1099, 1100 |
707919 |
296114 |
|
44137 |
Salgótarján |
Márkházapuszta II.-Salgótarján-Iparipark III. |
01205, 01206, 01207, 01208, 01209, 01211, 054/22 |
705647 |
300054 |
|
41963 |
Vizslás |
Nagykötel |
0113/1, 016/1, 014/19 |
707115 |
299938 |
|
44892 |
Vizslás |
Tövises-völgy |
0113/18, 014/18, 014/19 |
||
|
98685 |
Pástra járó |
2577/17, 2577/18 és 2577/19 |
6. melléklet
1. Bátonyterenye területén:
1.1. Kulturális örökség:
1.1.1. Köztéri szobrok, domborművek
1.1.2. Temetők
1.2. Épített környezet: Második világháborús „Lövészbunker”-ek
1.3. Természeti környezet: A település forrásai (pl. Kisterenye Fúrókút, Maconkai Csevice, Nagybátonyi Szent György Forrás stb.)
2. Kisterenyei településrészen:
2.1. Kulturálisörökség:
2.1.1. A Palóc Tájház és környezete (Kacsavég)
2.1.2. Római katolikus templom
2.1.3. Evangélikus templom
2.2. Ipari és műszaki megoldások: Trafó-ház – Rákóczi út
2.3. Épített környezet:
2.3.1. Gyürky- Solymosy kastély + kastélykert és épületei
2.3.2. Vasútállomás épülete és egyéb építményei a víztoronnyal
2.3.3. Községháza – Rákóczi út 28.
2.3.4. Kisterenye Bányatelep Tiszti-kör, volt Bányakaszinó-bányatelepi Óvoda
2.3.5. Madách úti kiskastély
2.4. Természeti környezet:
3. Szúpataki településrészről: Kulturális örökség: Evangélikus templom, és a környéki palócházak
4. Nagybátonyi településrészről:
4.1. Kulturálisörökség:
4.1.1. Római katolikus templom a Templom körüli palóc jellegű portákkal
4.1.2. Lengyendi „Pusztatemplom”
4.1.3. Római katolikus templom
4.2. Ipari és műszaki megoldások:
4.2.1. Tiribesi aknatorony
4.2.2. F6-HK vágathajtó emlékmű a 21-es út mellett
4.2.3. Szorospataki lejtősakna bejárati műtárgy (tárószáj támfala)
4.3. Épített környezet:
4.3.1. Volt Bányaigazgatósági épület – tanácsháza majd polgármesteri hivatal
4.3.2. Szélkakas Fogadó épülete
4.3.3. Gerendás kocsma
4.3.4. Kiskastély (volt Bányaigazgatói ház Bolyoki út)
4.4. Természeti környezet:
4.4.1. Lengyendi patak völgye
4.4.2. Maconkai-tó és környéke
4.4.3. Akácos parki tó és környezete
4.4.4. Nagybátony Kővirág utcai
7. melléklet
1. Nemzetközi védettség alatt álló – Európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű – NATURA 2000 területek (forrás: az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V.11.) KvVM rendelet)
1.1. Mátra (HUBN10006) különleges madárvédelmi terület: hrsz.: 0284/1, 0284/2, 0284/3, 0284/4, 0284/5, 0284/6, 0284/7, 0284/8, 0284/9, 0284/10, 0284/11, 0284/12, 0284/13, 0284/14, 0284/15, 0284/16, 0284/17, 0284/18, 0284/19, 0284/20, 0284/21, 0284/22, 0284/23, 0284/24, 0284/25, 0284/26, 0326/14, 0326/15, 0326/1a, 0326/1b, 0326/1g, 0326/1h, 0326/1j, 0326/1k, 0326/1l, 0326/1m, 0326/1n, 0326/1p, 0332, 0333/1, 0334/22, 0334/23, 0334/24, 0334/25, 0334/26, 0334/27, 0334/28, 0342, 0343/4, 0343/5, 0343/6, 0343/7, 0343/20
1.2. Mátrabérc - Fallóskúti-rétek (HUBN20049) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület: hrsz.: 0284/1d, 0284/1f, 0284/1g, 0284/1l, 0284/1m, 0284/1n, 0284/1p, 0284/12, 0284/13, 0284/14, 0284/15, 0284/16, 0284/17, 0284/18, 0284/19, 0284/20, 0284/21, 0284/22, 0284/23, 0284/24, 0284/25, 0326/1j, 0326/1k, 0326/1l, 0326/1m
1.3. Szentkúti Meszes-tető (HUBN20055) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület
2. Egyedi jogszabállyal védetté nyilvánított országosan védett természeti területek
2.1. Mátrai Tájvédelmi Körzet területe (forrás: a Mátrai Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról szóló 137/2007. (XII.27.) KvVM rendelet 1-2. számú melléklete): hrsz.: 0284/1 hrsz-ból 279,1 ha (0284/1d, 0284/1f, 0284/1g, 0284/11, 0284/1m, 0284/1n, 0284/1p), 0284/13, 0284/14, 0284/15, 0284/16, 0284/17, 0284/18, 0284/19, 0284/20, 0284/21, 0284/22, 0284/23, 0284/24, 0284/25, 0326 hrsz-ból 157, 1 ha (0326/1k, 0326/11, 0326/1m, 0326/1n, 0326/1p), Mátrai Tájvédelmi Körzet fokozottan védett területe: hrsz.: 0284/1 hrsz-ból 6,3 ha (a 0284/1f alrészlet területéből a 23C és 24C erdőrészletek), 0326/1 hrsz-ból 47,4 ha (a 0326/1k, 0326/11, 0326/1m, 0326/1n és 0326/1p alrészletek területéből a 12D, 12G, 17A, 17B, 17C, 17D, 17E erdőrészletek)
2.2. Márkházapusztai fás legelő természetvédelmi terület (forrás: a Márkházapusztai fás legelő természetvédelmi terület létesítéséről szóló 19/2007. (VI.1.) KvVM rendelet 1. számú melléklete)
2.3. Maconkai-rét természetvédelmi terület (forrás: a Maconkai-rét természetvédelmi terület létesítéséről szóló 16/2012. (II.21.) VM rendelet): Bátonyterenye 0207/1b ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú területből 0,738 hektár területet (az E709818-N295633, E709874-N295552, E709937-N295463 EOV koordinátapárok által meghatározott vonaltól nyugatra eső területrészt), továbbá a 0219/16 és a 0219/17 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú területet, mely területek nagysága összesen 6 hektár.
3. Egyedi jogszabállyal védetté nyilvánított helyi jelentőségű védett természeti területek: Gyürky-Solymossy Kastélykert helyi jelentőségű természetvédelmi terület (Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) önk. rendelete): hrsz.: 69/1
8. melléklet
|
Az út megnevezése |
Tervezési osztály jele |
||
|
Külterület |
Belterület |
||
|
21 sz. I. rendű főút |
K III.C |
B III. C |
|
|
23 sz. II. rendű főút |
K IV.C |
B IV. C |
|
|
2409 j. összekötő út |
K V. D |
B V. D |
|
|
2301 j. összekötő út |
K V. D |
B V. D |
|
|
21 141 j. bekötő út |
K VI. D |
B VI. D |
|
|
21 166 j. bekötő út |
K VI. D |
B VI. D |
|
|
24 107 j. bekötő út |
- |
B VI.D |
|
|
Helyi gyűjtőút |
- |
B V.D |
|
|
Helyi külterületi út |
K VI. D |
- |
|
|
Önálló kerékpár út |
K VII. |
B. VII. |
|
|
Önálló gyalogút |
K VIII.B. VIII. |
||
9. melléklet
"10. melléklet
1. Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2018.(IV.26.) önkormányzati rendelete a településkép védelméről
A 4. § (1) bekezdés c) pont cd) alpontját a Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (IX. 26.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 35. § a Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (IX. 26.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
Az „Egyéb ipari gazdasági” alcímet (37/A. §-t) a Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (IX. 26.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
Az 1. mellékletben foglalt táblázat „SZT-M/1” sora a Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (IX. 26.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. mellékletben foglalt táblázat „SZT-M/2” sora a Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (IX. 26.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. melléklet 1.8. pontja a Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (IX. 26.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.