Tata Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2022. (XI. 30.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről szóló 29/2018. (XII.20) önkormányzati rendelet módosításáról

Hatályos: 2022. 12. 01- 2022. 12. 02

Tata Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2022. (XI. 30.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről szóló 29/2018. (XII.20) önkormányzati rendelet módosításáról

2022.12.01.

Tata Város Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében, a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló a 419/2021. (VII.15.) Korm. rendelet 70. § biztosított véleményezési jogkörében eljáró állami főépítész, örökségvédelmi hatáskörében eljáró Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, a honvédelemért felelős miniszter véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1. § A településkép védelméről szóló 29/2018(XII.20.) önkormányzati rendelet 2. §-a a következő l) ponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában)

„l) Stég: a meder talajába beépített vagy a meder talajára támaszkodó tartókra, cölöpökre, talpakra rögzített műtárgy, mely kizárólag vízi járművek vízre helyezését, utasok ki- és beszállását biztosítja.”

2. § A településkép védelméről szóló 29/2018(XII.20.) önkormányzati rendelet 2. alcíme a következő 2/A. §-sal egészül ki:

„2/A. § E rendelet alkalmazásában háromszintű növényzet a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 9. melléklet 2. pont 13. alpontjában meghatározott fogalom.”

3. § A településkép védelméről szóló 29/2018(XII.20.) önkormányzati rendelet 11. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A helyi védett területeken a zártsorú beépítés kapuépítménnyel is biztosítható.

(6) Helyi egyedi védett épület mellett új épületet oly módon kell elhelyezni, hogy az párkánymagasságában, tagozatában illeszkedjen a helyi egyedi védett épülethez. Takaratlan nyílászáró nélküli homlokzat nem hozható létre.”

4. § A településkép védelméről szóló 29/2018(XII.20.) önkormányzati rendelet 11. alcíme a következő 18/A. §-sal egészül ki:

„18/A. § Az építésitelkek előtt megvalósítandó térburkolatok színének, formájának és anyagának meg kell egyeznie az utcára jellemző megvalósult térburkolattal. Amennyiben nincs az utcában kialakult jellemző állapot, a térburkolat koncepcióterv alapján készüljön vagy kiselemes szürke színű legyen.”

5. § A településkép védelméről szóló 29/2018(XII.20.) önkormányzati rendelet 12. alcíme a következő 25/G. és 25/H. §-sal egészül ki:

„25/G. § Közterületről, vagy magánútról láthatóan konténer elhelyezés csak a településképbe illő módon burkolt felülettel, vagy takart módon lehetséges.

25/H. § Takaratlan nyílászáró nélküli homlokzati rész maximális magassága 4 méter lehet. A legalább 35 fokos nyeregtetős épületek esetén az oromfalas nyílászáró nélküli homlokzati rész maximálisan 6 méter lehet.”

6. § A településkép védelméről szóló 29/2018(XII.20.) önkormányzati rendelet a következő 26/A. §-sal egészül ki:

„26/A. § A területen csak homogén pasztell színű árnyékoló szerkezetet lehet elhelyezni.”

7. § A településkép védelméről szóló 29/2018(XII.20.) önkormányzati rendelet 30/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„30/B. § A 25/§.-ban foglalt követelményeken túl

a) Történeti városmagban közterület felől, vagy közforgalom számára megnyitott magánút felől látható homlokzaton és tetőfelületen sem napelem, sem napkollektor nem helyezhető el,

b) Történeti településrészen a műemléki jelentőségű területek kivételével közterület felől, vagy közforgalom számára megnyitott magánút felől látható, felépítmény és kontyolás nélküli nyeregtetőn napelem egy téglalap alakot alkotva elhelyezhető.

c) Helyi védett épületen és nem védett épület tetőfelületén, valamint új épületen - a műemléki jelentőségű területen a közterület felől, vagy közforgalom számára megnyitott magánút felől láthatók kivételével - napelemcserép, vagy tetőfedésbe illesztett termék elhelyezhető.”

8. § A településkép védelméről szóló 29/2018(XII.20.) önkormányzati rendelet 14. alcíme a következő 30/D. és 30/E. §-sal egészül ki:

„30/D. § (1) A Kossuth tér-Fürdő utca-Bláthy Otto utca-Kosztolányi Dezső utca-Komáromi utca által határolt telektömbjében a Bláthy Otto utca felőli épületek gerincmagassága nem haladhatja meg a Fürdő utca, Kossuth tér, Komáromi utca felőli meglévő épület gerincmagasságát, vagy a hátsókert felől csatlakozó telken lévő épület gerincmagasságát.

(2) Az újonnan épülő épületek tetőhajlásszöge minimum 35 fokosnak kell lennie.

30/E. § A Bajcsy-Zsilinszky utca Almási utca és Május1 utca sarkán lévő 2642 hrsz-ú telkeken a közterület felé kerítés nem létesíthető.”

9. § (1) A településkép védelméről szóló 29/2018(XII.20.) önkormányzati rendelet 31. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) ) A Május1. út- Keszthelyi út- Új út- Oroszlányi út által határolt telektömb

a) telepszerű beépítésű területtel szomszédos oldalát minimum három sorban elhelyezett, eltérő magassági növekedésű, lombos fajokból álló, esztétikusan kialakított növénytelepítéssel kell elválasztani a lakóövezettől.

b) Május1. úttal határos telekhatár mentén fasor ültetendő.

c) Új úttal határos telekhatár mentén az építmények településképbe való illesztését a kötelező legkisebb zöldfelületen, háromszintes őshonos fa- és cserjefajok beültetésével kell megvalósítani, a 4. mellékletben felsorolt fásszárú fajok és – fajták telepítésével.”

(2) A településkép védelméről szóló 29/2018(XII.20.) önkormányzati rendelet 31. §-a a következő (10) és (11) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A 1929/1, 1929/3 Hrsz-ú telkeken épületet úgy kell kialakítani, hogy az térképző legyen, a közterület felé kerítés nem létesíthető, az épület és a közterület között fásszárú növényekkel beültetett zöldfelületet kell kialakítani, a telken belül a zöldfelületnek háromszintű növényzettel fedettnek kell lennie.

(11) Látszó 6 méternél magasabb nyílászáró nélküli homlokzatot kialakítani nem lehet.”

10. § A településkép védelméről szóló 29/2018(XII.20.) önkormányzati rendelet 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„32. § (1) Lapostetős lakótelepek esetében földszint plusz két emeletet meghaladó magasságú épületnél utólagos magastető kialakítása nem megengedett.

(2) Erkélyek és loggiák átalakítása csak a homlokzati nyílászáró osztását megtartva, azzal megegyező módon lehetséges.

(3) Épülethomlokzatok nyílászárói, redőnyei teljes homlokzaton azonos színben, vagy egyedileg a nyílászáró kiosztást megtartva az eredetivel megegyező színben és anyaggal, vagy fehér színűre cserélhetők.

(4) Légkondicionálók kültéri egységeit meglévő loggia, erkély esetén annak közterület felőli takarásában, loggia, erkély hiányában a homlokzaton egymás alatt, egy vonal mentén, egységes kiosztásban lehet elhelyezni, oly módon, hogy az a környező ingatlanokat ne zavarja.

(5) 62

(6) A meglévő gépkocsi-tároló sorgarázsok csak egységesen megtervezett építészeti megjelenéssel, azonos anyaghasználattal, azonos színű nyílászárók alkalmazásával, azonos gerinc és párkánymagasság biztosításával épületenként ütemezetten építhetők újra, a garázsok közötti hézagok, beépíthetőek. Az épületek tetőzete földdel fedetten is kialakítható, „zöld”-tetősíthetők.

(7) Az Új úttól a Réti tavakig elhelyezkedő, valamint a Fényes fasor menti telepszerű beépítésű területeken a zöldfelületek minden megkezdett 100 m²-én 1 db lombos fa telepítendő, mely az épületektől és a telekhatártól min. 3 m-re ültethető.

(8) A telepszerű beépítés területén lévő közterületek zöldfelülete háromszintes növényállománnyal kialakítandó.

(9) Magastetős épületek esetében 30° alatti tetőhajlásszögű tető csak nyeregtetőként vagy félnyeregtetőként alakítható ki.

(10) A Kazincbarcikai utca és Thury György utca sarkán lévő1486/71 hrsz-ú telken kerítést elhelyezni nem lehet.”

11. § A településkép védelméről szóló 29/2018(XII.20.) önkormányzati rendelet 32/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„32/A. § (1) A helyi védett területen elhelyezkedő kisvárosias beépítésű területeken a magastetőkön közterület, vagy közforgalom számára megnyitott magánút felől látható módon csak tetősíkban elhelyezett ablaknyílás létesíthető.

(2) A Bacsó Béla út és Agostyáni út sarkán lévő 2201/3 Hrsz-ú telken az épületet úgy kell kialakítani, hogy az térképző legyen, a 2204, 2200 hrsz-ú telkek felé kerítés nem létesíthető, az épület és a közterület között beültetett zöldfelületet kell kialakítani.

(3) A 2252/1 hrsz-ú telek mentén fasor ültetendő.

(4) Magastetős épületek esetében 30° alatti tetőhajlásszögű tető csak nyeregtetőként vagy félnyeregtetőként alakítható ki.”

12. § A településkép védelméről szóló 29/2018(XII.20.) önkormányzati rendelet a következő alcímmel egészül ki:

„17/A. Üdülő területek egyedi építészeti követelményei

33/A. § (1) A 4537, 4541,4542,4543, Hrsz-ú telkeken az építmények településképbe való illesztését, az üdülő terület felé illesztését a kötelező legkisebb zöldfelület, háromszintes őshonos, fa- és cserjefajok beültetésével kell megvalósítani, a 4. mellékletben felsorolt fásszárú fajok és – fajták telepítésével.

(2) Magastetős épületek esetében 30° alatti tetőhajlásszögű tető csak nyeregtetőként vagy félnyeregtetőként alakítható ki.”

13. § A településkép védelméről szóló 29/2018(XII.20.) önkormányzati rendelet 34. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A telekhatárok mentén, nagy lombkoronájú fákból álló fasor telepítendő, ez alól kivétel a megújuló energiaforrással beépített terület, ahol a tájba illesztés és a takarás legalább 2 méter magasságú örökzöld sövénnyel, vagy örökzöld fasorral is teljesíthető.”

14. § (1) A településkép védelméről szóló 29/2018(XII.20.) önkormányzati rendelet 36. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A be nem erdősült különleges jelentős zöldfelületi területek zöldfelületén háromszintű növényzet ültetése kötelező, az építmények tájba illesztését természetes anyagok alkalmazásával és többszintű takaró fásítással, őshonos, tájba illő fa- és cserjefajok alkalmazásával kell megvalósítani, a 4. mellékletben felsorolt fásszárú fajok és – fajták telepítésével.”

(2) A településkép védelméről szóló 29/2018(XII.20.) önkormányzati rendelet 36. §-a a következő (4)–(7) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A területen csak természetes anyagból készült áttört vagy félig áttört kerítés létesíthető, oly módon, hogy a kerítés ne zavarja a szabad átláthatóságot.

(5) Jelentős zöldfelületű területhez kapcsolódóan a tóra stéget, úszóművet elhelyezni elágazás nélküli, téglalap alakkal, áttört fém vagy fa járófelülettel lehet. A tartószerkezet csak fa vagy fém szerkezetű lehet. A stég járófelülete nem emelkedhetnek a part felső élénél magasabbra, alapozása ne emelkedjen ki a mederfenékből.

(6) A területen csak homogén pasztell színű árnyékoló szerkezet lehet elhelyezni.

(7) A Fáklya utca mentén kialakítandó vendéglátó egységek azonos homlokzati magassággal, alacsony hajlásszögű tetővel és fa vagy fahatású burkolattal készüljenek.”

15. § A településkép védelméről szóló 29/2018(XII.20.) önkormányzati rendelet 36/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„36/A. § (1) Az építészeti és városszerkezeti szempontból védett területek felől a dombvonulatok meghatározó gerincvonalát épülettel elépíteni, eltakarni nem lehet. A 185 bmf feletti területeken az épületek tájba illesztését hagyományos 35 fok feletti nyeregtető lefedéssel, természetes anyaghasználattal, és színnel kell megoldani.

(2) A telken való építés esetén közterület felől 10 méteres zöldfelületet kell kialakítani, melyet 3 szintes növényzettel kell beültetni.”

16. § A településkép védelméről szóló 29/2018(XII.20.) önkormányzati rendelet 36/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„36/B. § (1) Az Által-ér és a Malompatak közti átalakuló területen (a volt szőnyeggyár területe) a településkép szempontjából meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények, a településkép szempontjából meghatározó területekre vonatkozó általános egyedi építészeti követelmények és a családiházas területek egyedi építészeti követelményeit be kell tartani.

(2) Az Újhegy átalakuló területén a telken való építés esetén közterület felől 10 méteres zöldfelületet kell kialakítani, melyet 3 szintes növényzettel kell beültetni”

17. § A településkép védelméről szóló 29/2018(XII.20.) önkormányzati rendelet 40. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A városi főépítészi szakmai konzultáció legalább egyszer kötelező:)

„e) stég, úszómű elhelyezése esetén,”

(a tevékenység megkezdése előtt.)

18. § (1) A településkép védelméről szóló 29/2018(XII.20.) önkormányzati rendelet 1/A. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

(2) A településkép védelméről szóló 29/2018(XII.20.) önkormányzati rendelet 2. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

19. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

1. melléklet a 18/2022. (XI. 30.) önkormányzati rendelethez

1/A. melléklet

2. melléklet a 18/2022. (XI. 30.) önkormányzati rendelethez

2. melléklet