1. § Köveskál község területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) az országos településrendezési és építési követelményekről szóló jogszabály, valamint az egyéb vonatkozó jogszabályok és jelen rendelet előírásainak és a mellékletét képező Szabályozási terveknek az együttes alkalmazásával lehet.

2. § E rendelet alkalmazásában:

3. § (1) A Településszerkezeti terv módosításával is járó kötelező szabályozási elemek:

(2) A Szabályozási terv kötelező elemei, melyek csak a Szabályozási terv módosításával változtathatók:

(3) Tájékoztató elemek a szabályozási terveken a következők:

(4) Azoknak a tájékoztató elemeknek a módosítása, melyek nem az Önkormányzat hatáskörébe tartoznak, csak a magasabb szintű jogszabályok megváltozása esetén, vagy az illetékes államigazgatási szervek egyetértésével lehetséges.

(5) Irányadó szabályozási elemek, amelyek pontosítása a Szabályozási terv módosítása nélkül is lehetséges:

4. § (1) Új építési telkek szélessége, amennyiben az építési övezeti előírások másképpen nem szabályozzák:

(2) Beépítésre szánt területen közmű műtárgy, köz-és magánút elhelyezésére az építési övezeti előírásainál kisebb méretű telek is kialakítható.

(3) Beépítésre nem szánt területen 3000 m2-nél kisebb telek nem alakítható ki, kivéve a közlekedési, közmű, hírközlési terület, zöldterület, erdőterület, illetve ezek kialakítása után visszamaradó területeket.

(4) A már beépült telek nem osztható meg, ha a telekfelosztás eredményeként a keletkező telkek beépítettsége az adott területen érvényes szabályozási előírások által megengedett mértéket meghaladná.

(5) Az építési övezeteknél „K” jellel szabályozott kialakult telekterületként esetében a meglévő telekterület nem csökkenthető és nem megosztható.

(6) Amennyiben a kialakult telekterület kisebb, mint az övezeti szabályozásban megadott minimális telekterület, az egyéb övezeti előírások megtartása mellett a telek beépíthető.

(7) Az építési övezetekben új nyúlványos (nyeles) telek nem alakítható ki.

(8) Utak, magánutak szélességét a Közlekedési területekre vonatkozó 20. § szabályozza.

5. § (1) Beépítésre nem szánt területen

(2) Melléképület, melléképítmény - kivéve közmű-becsatlakozási műtárgy, kerti építmény - beépítésre szánt területen új beépítésként önállóan nem helyezhető el, csak a főépület megépülését követően vagy azzal egyidejűleg.

(3) Az épületeket a természetes terepre kell ültetni, a földszinti padlóvonal a természetes terepből legfeljebb 40 cm-re emelkedhet ki.

(4) Belterületen szélkerék nem helyezhető el.

(5) Kerítés külterületen - kivéve a szőlőkertek területét - csak új telepítések esetén, kizárólag vadhálóval, vékony tartóoszlopokkal létesíthető, legelő művelési ág esetén villanypásztor alkalmazható.

(6) A település területén munkásszálló, kemping és az országos területrendezési tervben meghatározott csarnok nem helyezhető el.

(7)² Általános mezőgazdasági területen szántó művelési ágú területen beépítés nem lehetséges.

6. § (1) A telekhatárokon a csatlakozó és a telken belül kialakított rendezett terepszint között legfeljebb 1,0 m lehet az eltérés és a tereprendezéssel kialakuló új terepvonalnak illeszkednie kell a környező telkek terepadottságaihoz.

(2) A telek határaitól mért 1,00 m-es távolságon belül a tereprendezés nem megengedett, kivéve az előkerti telekhatár, ahol a telek megközelítésének biztosítására lehet tereprendezést végezni.

(3) Kerítés magassága maximum 1,80 m lehet.

7. § (1) Az övezeti előírásokban szereplő legkisebb kialakítható teleknél kisebb méretű, meglévő építési telek is beépíthető, ha az összes egyéb előírás betartható és a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza.

(2) Köveskál teljes területén lakókocsi, lakókonténer, mobilház, jurta, állandó jellegű sátorépítmény, utánfutó és egyéb forgalomból kivont közlekedési eszköz építményként ideiglenesen sem helyezhető el. Saját tulajdonú lakókocsi, saját telken elhelyezhető, amennyiben nem szállás rendeltetést szolgál.

(3) A belterületi telkeken medence csak az Ófalu központ területen kívül és csak a telek közterületről nem látható területén helyezhető el, külterületi övezetekben kerti tó, dísztó, nyílt tűzivíztározó medence nem helyezhető el, tűzivíztározó csak zártan, földbe süllyesztve, földdel fedetten alakítható ki.

(4) Kialakult állapot esetén, ha a telek, vagy beépítés jellemzői a jelen rendeletben rögzített előírásoknak nem felelnek meg, akkor az alábbi szabályok alkalmazandóak:

(5) Az előkert mérete

(6) Előkert minimális méretén belül, ha az övezeti előírások másként nem szabályozzák csak

(7) Oldalkert minimális mérete nem lehet kisebb

(8) Oldalkert teljes méretében – az országos településrendezési és építési követelményekről szóló jogszabály szerinti - benyúló épületrészeken a főépület oldalkert felőli homlokzatának mélységében csak

(9) Oldalhatáron álló beépítésnél az épületet az oldalsó telekhatárhoz csatlakozóan kell elhelyezni, ha a szomszédos épület nem korlátozza az oldalsó telekhatár választását, akkor mindig az északi vagy keleti égtáj vonalához közelebb fekvő oldalhatárra kell az épületet telepíteni.

(10)³ A hátsókert minimális mérete az övezeti előírások eltérő rendelkezése és a Szabályozási terv eltérő jelölése hiányában legalább 6,0 m, fekvő telek esetében az Lf9 és Lf10 építési övezet esetében 3,0 m, egyéb esetekben 1,0 m.

(11) Melléképületet a főépülethez hozzáépítve, vagy a főépület mögött szabad elhelyezni, az adott építési övezetre vonatkozó elő- oldal- illetve hátsókert előírásainak megfelelően, kivéve ahol az építési övezet előírásai másként szabályoznak vagy a telek méretei, adottságai ezt nem teszik lehetővé.

(12) Állattartó épületet lakóépülettől, szállás és vendéglátó rendeltetésű épülettől legalább 15 m távolságra lehet elhelyezni, építési helyen belül vagy ha ez nem lehetséges a telek hátsó kertjében.

8. § (1) A hitéleti és kegyeleti épületek (templom, kápolna, ravatalozó) tornyának épületmagasságát kialakultnak kell tekinteni.

(2) Többszintes tetőterű épület nem alakítható ki.

(3) A melléképületek épületmagassága legfeljebb 3,0 m, gerincmagassága legfeljebb 4,5 m lehet.

(4) Az épületek földszinti padlóvonala a természetes terepből legfeljebb 40 cm-re emelkedhet ki.

(5) Új gépkocsitároló közterületről nyílóan nem alakítható ki.

(6) Az épületeken tetőterasz nem létesíthető.

(7) A szabályozási terven lehatárolt „Ófalu-központ” területen⁴ a falusias lakóövezetek telkein építhető főépületek bruttó alapterülete nem haladhatja meg a 130 m2-t, ezen kívüli területeken legfeljebb 180 m2-t, kivéve ha az egyes építési övezetek ezt máshogy nem szabályozzák.

(8) A (7) bekezdésben foglalt alapterületeket az egyes építési övezetekben meghatározott beépítési mértékek korlátozhatják, a fennmaradó beépítési lehetőségek a melléképületre vonatkoznak.

9. § (1) Új közutak, utcák kialakításánál

(2) Fák és cserjék a telek határától a következő távolságok betartásával ültethetők:

(3) Közművek létesítése a meglévő vagy tervezett zöldfelületeket nem károsíthatja.

10. § (1) Közterület kialakítása, megszüntetése, határvonalának módosítása – ahol a Szabályozási terv jelöli - csak a Szabályozási Terv rendelkezése szerint hajtható végre.

(2) Közterületen, közhasználat céljára átadott területen, építmény, berendezés, köztárgy, közterületi felszerelés csak abban az esetben helyezhető el, ha az

(3) Közterületen garázs nem építhető.

11. § (1) A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés - szenny- és csapadékvíz - energiaellátás - villamosenergia ellátás - földgázellátás, valamint az elektronikus hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági-, védőtávolsága számára közterületen, vagy közmű területen kell helyet biztosítani.

(2) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, továbbá egyéb okból funkciót vesztett, feleslegessé vált közművet el kell bontani, az indokoltan földben maradó vezeték tömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani.

(3) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében, az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani, továbbá a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy az előírt utcai fasorok telepítését ne akadályozzák meg.

(4) Építési telken átmenő, a beépítést korlátozó közművezetéket, a közművezetéket érintő átépítéskor közterületre kell áthelyezni.

(5) Főépület elhelyezéshez a közmű feltételek az alábbiak:

12. § (1) A Szabályozási terv feltünteti a település területét érintő magasabb szintű jogszabály által előírt területeket, melyek az alábbiak:

(1a)⁶ Az (1) bekezdésben felsorolt területeken építési tevékenység jelen rendelet előírása mellett a vonatkozó jogszabályokban rögzített előírások együttes figyelembe vételével történhet.

(2) Külterületen levő fasorok, mezsgyék, védőerdősávok megőrzendők.

(3)⁷ A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területen - a teljes közigazgatási terület - az új épületek tájba illesztését látványtervvel kell igazolni. A látványterv minimum 2-3 jellemző pontról vagy meghatározó helyekről készített fotómontázs azaz az érintett helyről készült fotókba illesztett terv, amelyen a tágabb környezetbe kell beilleszteni a tervezett épületet (épületeket).

13. § (1) A levegő védelme szempontjából védelmi övezetet igénylő építmények (légszennyező források) csak úgy alakíthatók ki, hogy a szomszédos telkek, övezetek, építési övezetek beépítési lehetőségét, területfelhasználását nem korlátozzák.

(2) A zajt kibocsátó, vagy rezgést okozó létesítmény csak akkor építhető, illetve ilyen tevékenység csak akkor folytatható, ha az általa okozott zaj vagy rezgés mértéke nem haladja meg a környezetében a vonatkozó zajterhelési határértékeket.

(3) Technológiai eredetű szennyvíz, illetve az üzemek, gazdasági területek területén összegyűjtött csapadékvíz közcsatornába csak akkor vezethető, ha előtisztítása a vonatkozó jogszabályokban és hatósági előírásokban meghatározott mértékben az üzemek, gazdasági területek területén megtörtént.

(4) Állattartás céljára szolgáló épületek építése csak a rendelet építési övezetekre vonatkozó előírásai szerint lehetséges.

(5) A település igazgatási területén tisztítatlan szennyvíz nem szikkasztható el.

(6) A közcsatornával ellátatlan külterületen a keletkező szennyvizet szivárgásmentes, zárt tárolóban kell összegyűjteni, vagy egyedi szennyvíztisztító kisberendezéssel kell megtisztítani.

(7) Külterületen egyedi szennyvíztisztító kisberendezés akkor létesíthető, ha azt az övezeti előírások nem tiltják és a szükséges védőtávolság a telken belül biztosítható.

(8) Talajmozgatással járó tevékenység során, továbbá a beépítendő területeken a termőréteg védelmét, elkülönített tárolását és újrahasznosítását biztosítani kell.

(9) A gazdálkodó szervezeteknek gondoskodniuk kell a tevékenységükből keletkező veszélyes és nem veszélyes termelési hulladékok hasznosításáról, ártalmatlanításáról.

(10) Az üzemi technológia során keletkező veszélyes hulladék átmeneti tárolása a vonatkozó jogszabályok szerint a talaj, talajvíz szennyezése nélkül történhet.

(11) A keletkező kommunális szilárd hulladék szervezett, intézményes elszállítását biztosítani kell, kommunális szilárd hulladék zárt gyűjtőedényben tárolható.

(12) Veszélyes anyagok, vagy hulladékok állandó tárolására szolgáló telephely, hígtrágyás állattartó telep nem létesíthető.

(13) A település területén új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető.

(14)⁸ A Burnót patak mentén 6-6m, egyéb vízfolyások mentén 3-3 m széles parti sávot mederfenntartási célokra szabadon kell hagyni, ezen parti sávon belül építményt létesíteni nem lehet, külterületen 50-50 méteren belül építmény nem létesíthető.

(15) Temetőktől számított 40 méteres területsávon belül, állattartó építmény nem építhető, továbbá kegyeletsértő tevékenység, zajos, bűzös tevékenység nem folytatható, vendéglátó, sportolási, szórakoztató célú létesítmény nem alakítható ki.

14. § (1) A beépítésre szánt területek használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységekbe sorolandók:

(2) Az egyes építési övezetek paramétereit az 1. melléklet tartalmazza.

15. § (1) A falusias lakóterület legfeljebb 4,5 méteres épületmagasságú lakóépületek, a mezőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A falusias lakóterület építési övezeteiben telkenként egy főépület helyezhető el, mely a következő rendeltetéseket tartalmazhatja:

(3) Falusias lakóterület építési övezeteiben melléképületként

(4) Falusias lakóterületen a melléképítmények közül kizárólag:

(5) A (2) bekezdés a-f) pontja szerinti rendeltetésű főépületben vagy a főépülettel egybeépítve a (3) a-d) pontok szerinti rendeltetések is elhelyezhetők.

(6) Falusias lakóterületen az állattartó építmények (istálló, ól, kifutó) összes alapterülete nem haladhatja meg a telek területének 5 %-át, és nem lehet több 60 m²-nél.

(7) A falusias lakóterület építési övezeteinek paramétereit az 1. melléklet 1. táblázata tartalmazza.

(8)¹⁰ Az Lf9 és Lf10 építési övezetre vonatkozó egyedi előírások az alábbiak:

16. § (1) A településközpont terület elsősorban lakó és olyan települési szintű egyéb rendeltetésű épület elhelyezésére szolgál, amely nincs zavaró hatással a lakó rendeltetésre.

(2) A településközpont területen elhelyezhető főépület:

(3) A településközpont terület építési övezeteinek paramétereit az 1. melléklet 2. táblázata tartalmazza.

(4) Településközpont terület építési övezeteiben melléképületként gépjárműtároló és az épület(ek) rendeltetésszerű használatához szükséges egyéb tároló helyezhető el.

(5) Településközpont területen a melléképítmények közül kizárólag:

(6) Településközpont terület építési övezeteiben állattartó épület nem létesíthető.

17. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági - kereskedelmi, szolgáltató, ipari - tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A Gksz-p építési övezetben borászati üzem, pincészet valamint az ehhez kapcsolódó funkciójú épületek helyezhetők el.

(3) Az építési övezetben csak olyan rendeltetésű épület létesíthető, amelyben folytatott tevékenység:

(4) A kereskedelmi, szolgáltató területen önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el, de a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás is kialakítható.

(5) A kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteinek paramétereit az 1. melléklet 3. táblázata tartalmazza.

(6) Az építési övezetben elhelyezésre kerülő technológiai építmény legmagasabb pontja meghaladhatja az építési övezetben meghatározott maximális épületmagasságot ha az alkalmazott üzemi technológia szempontjából az szükséges.

(7) Az építési övezetben a minimális zöldfelületi értéken belül a telekhatárok mentén fa- és cserjesor telepítendő.

(8) A Gksz-p építési övezet sajátos előírásai:

19. § A beépítésre nem szánt területek használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységekbe tartoznak:

20. § (1) Közlekedési és közműterületen csak a közút létesítményei, berendezései, és kiszolgáló építményei, tömegközlekedést kiszolgáló létesítmények (váróhelység, esőbeálló) valamint közművek helyezhetők el.

(2) A közlekedési hálózatok elemei számára a szabályozási terven jelölt építési területet (a meglévő, nem szabályozott telekhatárt, vagy tervezett szabályozási szélességet) kell biztosítani.

(3) Az országos közutak beépítésre nem szánt területen lévő szakaszai mentén az alábbi védőtávolságokat kell biztosítani az út tengelyétől számítva: országos mellékutaknál 50 – 50 m.

(4) Védőtávolságon belül építmény csak az út kezelőjének hozzájárulásával helyezhető el.

(5) A helyi külterületi utak, melyek mezőgazdasági kiszolgáló utak, illetve külterületi, közforgalom elől nem elzárt magánutak mentén kerítés és egyéb építmény az úttengelytől számított 6-6 méteren belül nem helyezhető el.

(6) Közforgalom elől nem elzárt magánút minimum 6,0 m szélességgel, közforgalom elől elzárt magánút kizárólag 1 telek megközelítésre 25 m-ig nyomvonal hosszúságig minimum 4,0 m szélességgel, a fölött minimum 6,0 m telekszélességgel alakítható ki, amennyiben azt övezeti előírás vagy terv nem jelöli másképp. Előbbiek alól kivétel a gyalogút és kerékpárút, mely esetekben a minimális szélesség 3,0 m.

(7) Bármely közút, illetve közforgalom elől nem elzárt magánút esetében az úttengelytől számított 3-3 méteren belül nem helyezhető el fás szárú növényzet.

(8) A közlekedési célú közterület határán lévő pincék a közterület felé nem nyílhatnak, nem akadályozhatják a közlekedés biztonságát és az oromfal elé előtető, présház és egyéb, az oromfalat takaró építmény nem létesíthető.

(9)¹³ Minden lakás és ügyülőegység után telken belül legalább 1 gépjármű parkolóhely biztosítandó.

(10)¹⁴ Az egyes telkeken csak olyan méretű és olyan rendeltetésű épületek létesíthetők, vagy meglévő épültek rendeltetése csak abban az esetben változtatható meg, ha a szükséges, legalább a jogszabály által előírt számú parkolóhely a telken belül biztosítható.

(11)¹⁵ Ha az egyes rendeltetésekhez előírt számú parkolóhelynek telken belüli biztosítására az adottságok - alkalmatlan terepviszonyok, meglévő épület, kőkerítés - miatt részben vagy egészen nincs lehetőség, úgy a gépjármű elhelyezési kötelezettség az alábbiak feltételekkel is teljesíthető

21. § (1) Zöldterület a Szabályozási Terveken Z jellel szabályozott közhasználatú, meghatározóan növényzettel fedett közterület, ahol a növényzettel borított terület aránya 60 %-nál kevesebb nem lehet.

(2) A Z-0 jellel szabályozott zöldterületeken épület nem létesíthető, elhelyezhetők a szabadidő eltöltését – a pihenést, játékot, sportolást – szolgáló, műtárgyak, sétaút, kerékpárút, továbbá köztárgyak.

(3) A Z-1 jellel szabályozott zöldterületeken a (2) bekezdés szerinti építmények továbbá a zöldterület funkciójához illeszkedő, szálláshelyet nem tartalmazó vendéglátó, sport-, szabadidős létesítmények épületei valamint a terület fenntartását szolgáló építmény is elhelyezhető.

(4) A Z-1 övezet beépítettsége legfeljebb 3 % lehet, az épületek szabadonállóan legfeljebb 3,8 m épületmagassággal helyezhetők el.

22. § (1) Erdőterület az üzemtervezett erdők és a településrendezési eszközök szerint tervezett erdők területe.

(2) Az erdőterület az építmények elhelyezése szempontjából védelmi (Ev) övezetbe tartozik.

(3) Védelmi rendeltetésű erdőterület övezetében épületet létesíteni nem lehet.

(4) A védett természeti területen lévő erdőövezetben épületnek nem minősülő építmények a természetvédelmi kezelési tervvel összhangban csak természetvédelmi kezelési, bemutatási, illetve erdészeti céllal létesíthetők.

23. § (1) A mezőgazdasági terület a termőhelyi adottságokhoz illeszkedő hagyományos mezőgazdasági használat megtartása, a termőföldvédelem, a védett természeti területek védelme, a tájképvédelem érdekében a következő sajátos területfelhasználási egységekre tagolódik:

(2) Ha az övezeti előírások lakó rendeltetés létesítését lehetővé teszik, azok csak az árutermelő mezőgazdasági üzemi tevékenység épületeinek megépítésével egy időben, vagy azt követően létesíthetők.

(3) Mezőgazdasági területen lakókocsi, lakókonténer, mobilház, nem helyezhető el.

(4) Mezőgazdasági területen lakó rendeltetés csak akkor létesíthető,

(5) A lakó rendeltetés a mezőgazdasági üzemi tevékenység gazdasági épületén belül az alapterület 20 %-át nem haladhatja meg.

(6) A település mezőgazdasági területein birtokközpont nem létesíthető.

24. § (1) Általános mezőgazdasági terület az Má jellel szabályozott árutermelő gazdálkodásra alkalmas mezőgazdasági termőföldek területe.

(2) Általános mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattartás, állattenyésztés, az ezekkel kapcsolatos termék feldolgozás és –tárolás építményei, a gazdasági épületen belül lakás helyezhetők el, továbbá gyep művelési ágú telken a lovasturizmus céljait szolgáló építmények és műtárgyak is kialakíthatók.

(3) Szántó és erdő művelési ágban lévő telkeken épület nem létesíthető.

(4) Gyep, rét vagy legelő művelési ágban lévő, legalább 5 ha területű telken a hagyományos almos állattartó, valamint a tulajdonos számára a lakórendeltetést is biztosító gazdasági építmény létesíthető, de a beépített alapterület a telek 1 %-át és az 300 m²-t nem haladhatja meg, valamint a lakórendeltetés a beépített terület 20%-át nem haladhatja meg.

(5) Gyümölcsös és szőlő művelési ágban lévő, legalább 3 ha területű telken a gyümölcstermesztést, feldolgozást szolgáló, a tulajdonos számára lakórendeltetést is biztosító gazdasági építmény építhető, de a beépített bruttó alapterület a telek 1 %-át és a 90 m²-t nem haladhatja meg. A lakórendeltetés a beépített terület 20%-át nem haladhatja meg.

(6) Az épületmagasság legfeljebb 6,0 m lehet, de egyik homlokzat épületmagassága sem haladhatja meg a 6,0 m-t.

(7) Az épületek a telek határától legalább 10 m-re létesíthetők.

(8) Épületet létesíteni csak a legalább 80 %-ban művelt telken lehet, ahol a beépítés feltételeként az a művelési ág fogadható el, amely a telek művelt területének 60 %-án meghatározó.

(9) Azon vegyes művelésű telken, ahol egyik művelési ág sem éri el a művelt terület 60 %-át, azon építési szabályt kell alkalmazni, amely a telken lévő művelési ágak közül a legszigorúbb.

(10) A (4)-(5) bekezdés szerint elhelyezhető épületeket minimum 1000 m2 területen ligetes fásítással vagy gyümölcsfákkal kell körbevenni.

25. § (1) Általános korlátozott használatú mezőgazdasági terület (Mko) jellemzően az országos ökológiai hálózat magterületére, a Natura 2000 területre eső mezőgazdasági területek továbbá a hagyományos tájkarakter megőrzése szempontjából jelentős, jellemzően rét, legelő területek.

(2) Általános korlátozott használatú mezőgazdasági terület Mko jelű övezeteiben a természetvédelmi kezelés építményei kivételével építmény nem létesíthető.

26. § (1) Általános borvidéki mezőgazdasági terület Máb övezete a területrendezési tervről szóló törvény által meghatározott I. osztályú borszőlő termőhelyi kataszteri övezetbe tartozó, szőlő művelésű, és szőlőművelésre alkalmas általános mezőgazdasági terület.

(2) Az Máb jelű övezetekben a beépíthető telek területe legalább 2,0 ha, a kialakítható telek területe legalább 3000 m2 lehet.

(3) Épület csak az Máb1 jelű övezetben a legalább 80%-ban szőlő művelési ágban nyilvántartott és ennek megfelelően művelt telken létesíthető.

(4) Az Máb1 jelű övezetben a beépítés feltételei a következők:

(5) Általános borvidéki mezőgazdasági terület Máb2 övezete a területrendezési tervről szóló törvény által meghatározott I. osztályú borszőlő kataszteri területbe tartozó, szőlő művelésre alkalmas általános mezőgazdasági terület.

(6) Az Máb2 övezetben épület nem létesíthető, épületnek nem minősülő új építmény csak természetvédelmi kezelés és bemutatás céljából, valamint legfeljebb 30 m2 bruttó alapterületű szakrális építményként helyezhető el.

27. § (1) Kertes borvidéki mezőgazdasági terület Mkb övezete a területrendezési tervről szóló törvény által meghatározott kertes mezőgazdasági övezetbe egyben borszőlő termőhelyi kataszteri övezetbe tartozó terület.

(2) Az Mkb1 jelű övezetre vonatkozó előírások a következők:

(3) Az Mkb2 jelű övezetben új épület vagy földdel borított pince nem létesíthető, a meglévő épületek, pincék felújíthatóak.

(4)¹⁶ Az övezetekben a telkek megosztása nem lehetséges, telekcsoport újraosztása esetén az eredeti telekszámnál több telek nem jöhet létre.

(5) Amennyiben a szőlőművelés megszűnik, a meglévő épületeken, pincéken építési tevékenység - a bontás kivételével - nem folytatható, az épületet, építményt el kell bontani.

28. § (1) A kertes mezőgazdasági terület Mk övezete a belterületi kertek területe, ahol épület nem helyezhető el.

(2) Az Mk övezettől eltérő rendeltetéshez kapcsolódó parkoló nem létesíthető.

29. § (1) Természetközeli terület a Szabályozási Terven Tk jellel szabályozott mocsaras tó területe.

(2) A területen épület nem létesíthető, tereprendezés nem végezhető.

30. § A vízgazdálkodással összefüggő terület a vízfolyások vízmedrek területe, ahol a vízgazdálkodással összefüggő építmények létesíthetők.

31. § (1) A terület a Szabályozási terven Kb-t jellel szabályozott területfelhasználási egység, ahol csak a temető rendeltetésével összhangban lévő építmények helyezhetők el.

(2) A temető rendeltetésének megfelelő építmények a következő előírások szerint létesíthetőek:

32. § (1) A terület a Szabályozási terven Kb-g jellel szabályozott területfelhasználási egység, melyen 1 db gazdasági épület helyezhető el, de kialakítható a tulajdonos és használó számára 1 db lakóépület is.

(2) Az övezet területén a

33. § (1) A terület a Szabályozási terven Kb-nsp jellel szabályozott területfelhasználási egység, ahol a bemutatási, ismeretterjesztési célú állattartás és a lovassport építményei így különösen lovarda, továbbá a lovasturizmushoz kapcsolódó turisztikai rendeltetésű építmények létesíthetők és kialakítható a tulajdonos, és a személyzet számára szolgáló lakás is.

(2) Az övezet területére vonatkozó előírások a következők:

34. § (1) A terület a Szabályozási terven Kb-sz jellel szabályozott területfelhasználási egység, ahol a rendeltetésnek megfelelő építmények helyezhetők el.

(2) A Ksz építési övezet területén építmények a következő feltételekkel helyezhetők el:

(3) Az építési övezet telekhatárai mentén fasor és cserjesor telepítendő.

35. § A terület a Szabályozási terven Kb-k jellel szabályozott területfelhasználási egység, ahol csak a rendeltetésnek megfelelő építmények, vízmű, gázfogadó helyezhetők el.

36. § A Kb-b jelű, beépítésre nem szánt, különleges bányaterület övezetben a bányászattal és a rekultivációval összefüggő építmények, valamint épületnek nem minősülő technológiai építmények létesíthetők.

37. § A rendelet mellékletei:

39. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.