Bük Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2022. (XII. 20.) önkormányzati rendelete

Az Önkormányzat tulajdonában lévő önkormányzati lakások és helyiségek bérletéről, elidegenítéséről, a lakbérek mértékéről szóló 3/2010.(II.16.) önkormányzati rendelet és a szociális gondoskodás helyi szabályairól szóló 3/2015. (II.27.) önkormányzati rendelet módosításáról

Hatályos: 2023. 01. 01- 2023. 01. 02

Bük Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2022. (XII. 20.) önkormányzati rendelete

Az Önkormányzat tulajdonában lévő önkormányzati lakások és helyiségek bérletéről, elidegenítéséről, a lakbérek mértékéről szóló 3/2010.(II.16.) önkormányzati rendelet és a szociális gondoskodás helyi szabályairól szóló 3/2015. (II.27.) önkormányzati rendelet módosításáról

2023.01.01.

Bük Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1) és (2) bekezdésében, 19. §-ában, 20. §-ában, 33. §-ában, 34. § (1) és (6) bekezdésében, 35. § (2) bekezdésében és 36. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §‑ában, 32. § (1) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 90. § (3) bekezdésében, 92. § (1) a) pontjában, 92. § (2) bekezdésében, 115. § (3) bekezdésében és 132. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk. (1) bekezdés a) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8a. pontjában szabályozott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § Az Önkormányzat tulajdonában lévő önkormányzati lakások és helyiségek bérletéről, elidegenítéséről, a lakbérek mértékéről szóló 3/2010.(II.16.) önkormányzati rendelet 11. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A családi pótlék, a nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások, továbbá a szociális vetítési alaphoz kapcsolódó ellátások esetében a (4) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az adott hónapra érvényes összeget kell figyelembe venni.”

2. § Az Önkormányzat tulajdonában lévő önkormányzati lakások és helyiségek bérletéről, elidegenítéséről, a lakbérek mértékéről szóló 3/2010.(II.16.) önkormányzati rendelet 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az önkormányzati lakások szociális helyzet alapján történő bérbeadása esetén a bérlőnek és a vele együtt költöző hozzátartozóknak együttesen az alábbi szociális, jövedelmi, vagyoni feltételeknek kell megfelelnie:

a) a bérbeadásakor fennálló egy főre jutó nettó jövedelem:

aa) egy személy esetén a szociális vetítési alap összegének 300 %-át

ab) két- három személy esetén a szociális vetítési alap összegének 200 %-át,

ac) négy, vagy annál több személy esetén a szociális vetítési alap összegének 150 %-át nem haladja meg,

b) nem rendelkezik olyan vagyonnal, amelynek együttes forgalmi értéke a szociális vetítési alap összegének ötvenszeresét meghaladja.

c) nem rendelkezik beköltözhető lakás tulajdonjogával, valamint haszonélvezetében, bérletében nincs másik beköltözhető lakása.”

3. § Az Önkormányzat tulajdonában lévő önkormányzati lakások és helyiségek bérletéről, elidegenítéséről, a lakbérek mértékéről szóló 3/2010.(II.16.) önkormányzati rendelet 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az önkormányzati lakások költségelven történő bérbeadása esetén a bérlőnek és a vele együtt költöző hozzátartozóknak együttesen az alábbi szociális, jövedelmi, vagyoni feltételeknek kell megfelelnie:

a) a bérbeadásakor fennálló egy főre jutó nettó jövedelem:

aa) egy személy esetén a szociális vetítési alap összegének 350 %-át

ab) két- három személy esetén a szociális vetítési alap összegének 250 %-át,

ac) négy, vagy annál több személy esetén a szociális vetítési alap összegének 180 %-át nem haladja meg,

b) nem rendelkezik olyan vagyonnal, amelynek együttes forgalmi értéke a szociális vetítési alap összegének százszorosát meghaladja.

c) Bük Város közigazgatási területén nem rendelkezik beköltözhető lakás tulajdonjogával, valamint haszonélvezetében, bérletében nincs másik beköltözhető lakása.”

4. § Az Önkormányzat tulajdonában lévő önkormányzati lakások és helyiségek bérletéről, elidegenítéséről, a lakbérek mértékéről szóló 3/2010.(II.16.) önkormányzati rendelet 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Piaci alapon adható bérbe a következő feltételek együttes fennállása esetén az önkormányzati bérlakás annak,

a) akinek és vele együtt költöző hozzátartozóknak egy főre jutó nettó jövedelme:

aa) egy személy esetén a szociális vetítési alap összegének 350 %-át,

ab) két-három személy esetén a szociális vetítési alap összegének 250 %-át,

ac) négy, vagy annál több személy esetén a szociális vetítési alap összegének 180 %-át meghaladja.

b) aki és vele együtt költöző hozzátartozói Bük Város közigazgatási területén nem rendelkeznek beköltözhető lakás tulajdonjogával, valamint haszonélvezetükben, bérletükben nincs másik beköltözhető lakás.”

5. § Az Önkormányzat tulajdonában lévő önkormányzati lakások és helyiségek bérletéről, elidegenítéséről, a lakbérek mértékéről szóló 3/2010.(II.16.) önkormányzati rendelet 2. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

6. § A szociális gondoskodás helyi szabályairól szóló 3/2015.(II.27.) önkormányzati rendelet 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„9. § (1) Az önkormányzat települési támogatást nyújt a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez, az e rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén (a továbbiakban: lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás).

(2) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona és nem az Önkormányzat tulajdonában lévő önkormányzati lakások és helyiségek bérletéről, elidegenítéséről, a lakbérek mértékéről szóló 3/2010. (II.16.) rendeletben meghatározott szociális jelleggel bérbe adható lakásban lakik. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(3) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,

b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,

c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,

d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,

e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(4) Ha a háztartás

a) (3) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy

b) (3) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,

a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(5) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot, a nevelőszülőt és a hivatásos nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(6) A lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege 450,-Ft.

(7) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás esetében elismert lakásnagyság

a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,

b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,

c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,

d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,

e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

(8) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás egy hónapra jutó összege

a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg szociális vetítési alap összegének 50%-át,

b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja,

de nem lehet kevesebb, mint 2500 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

(9) A (8) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:


TM = 0,3-

J-0,5 NYM
─────


x 0,15,

NYM

ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig a szociális vetítési alap összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.
(10) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatást egy évre kell megállapítani. A támogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától kell megállapítani.
(11) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. E rendelkezés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.
(12) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás iránti kérelem ügyében a Humánpolitikai Bizottság dönt.”

7. § (1) A szociális gondoskodás helyi szabályairól szóló 3/2015.(II.27.) önkormányzati rendelet 10. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(1 Rendkívüli települési támogatásban részesíthetők kérelemre azok, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadásuk miatt anyagi segítségre szorulnak és)

„a) akinek családjában az egy főre jutó jövedelem legfeljebb a szociális vetítési alap összegének 150%-a vagy
b) egyedülálló személy esetén jövedelme a szociális vetítési alap összegének legfeljebb 200%-a.”

(2) A szociális gondoskodás helyi szabályairól szóló 3/2015.(II.27.) önkormányzati rendelet 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A rendkívüli települési támogatás évente négy esetben adható folyamatosan, illetve külön-külön. Az egy alkalommal nyújtott rendkívüli települési támogatás legmagasabb összege a szociális vetítési alap összegének 100 %-át nem haladhatja meg, de legalább 1000,-Ft. Az egy naptári éven belül megállapított települési támogatás együttes összege nem haladhatja meg a szociális vetítési alap összegének 200%-át. A kérelemhez mellékelni kell a többletkiadásokat hitelt érdemlően bizonyító dokumentumokat. Amennyiben azok a kérelem benyújtásakor nem állnak rendelkezésre, a Szoctv. 17. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel utólagos elszámolási kötelezettséget kell előírni.”

8. § (1) A szociális gondoskodás helyi szabályairól szóló 3/2015.(II.27.) önkormányzati rendelet 11. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Az egészségi állapot megőrzése és helyreállítása érdekében eseti gyógyszer hozzájárulás állapítható meg annak, akinek gyógyszerköltsége illetve gyógyászati segédeszköz költsége – a rendszeres havi kiadásokat is figyelembe véve – létfenntartását veszélyezteti, és)

„a) akinek családjában az egy főre jutó jövedelem legfeljebb a szociális vetítési alap összegének 200%-a vagy
b) egyedülálló személy esetén jövedelme a szociális vetítési alap összegének legfeljebb 250%-a.”

(2) A szociális gondoskodás helyi szabályairól szóló 3/2015.(II.27.) önkormányzati rendelet 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eseti hozzájárulás együttes mértéke egy családnak, illetve egyedülállónak egy naptári éven belül nem haladhatja meg a szociális vetítési alap összegének 150%-át.”

9. § A szociális gondoskodás helyi szabályairól szóló 3/2015.(II.27.) önkormányzati rendelet 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Szoctv. 48. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a polgármester a visszafizetést elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő harminc napon belül kérelemre, méltányosságból engedélyezhet:

a) részletfizetést, ha a temetésre köteles

aa) egyedülálló esetén havi jövedelme a szociális vetítési alap összege háromszorosát nem éri el, vagy

ab) családjában egy főre jutó havi jövedelme a szociális vetítési alap összege két és félszeresét nem éri el,

b) a visszafizetési kötelezettség 60 %-ig csökkentést, ha a temetésre köteles

ba) egyedülálló esetén havi jövedelme a szociális vetítési alap összege két és félszeresét nem éri el, vagy

bb) családjában egy főre jutó havi jövedelme a szociális vetítési alap összege kétszeresét nem éri el,

c) elengedést, ha a temetésre köteles

ca) egyedülálló esetén havi jövedelme a szociális vetítési alap összege kétszeresét nem éri el, vagy

cb) családjában egy főre jutó havi jövedelme a szociális vetítési alap összegének másfélszeresét nem éri el.”

10. § A szociális gondoskodás helyi szabályairól szóló 3/2015.(II.27.) önkormányzati rendelet 19. § (2) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A házi segítségnyújtás után fizetendő személyi térítési díj összege

a) 10% -kal csökkenthető, ha a kérelmező jövedelme a szociális vetítési alap összegének 250%-át nem éri el,

b) 20%-al csökkenthető, ha a kérelmező jövedelme a szociális vetítési alap összegének 200%-át nem éri el,

c) 30%-kal csökkenthető, ha a kérelmező jövedelme a szociális vetítési alap összegének 150%-át nem éri el.

A szolgáltatást térítésmentesen kell biztosítani, ha a kérelmező jövedelme nem haladja meg a szociális vetítési alap összegét.

(2) A szociális étkeztetés személyi térítési díj összege

d) 90%-al csökkenthető, ha a kérelmező havi jövedelme a szociális vetítési alap összegének 150%-át nem éri el,

e) 70%-al csökkenthető, ha a kérelmező havi jövedelme a szociális vetítési alap összegének 200%-át nem éri el,

f) 40%-al csökkenthető, ha a kérelmező havi jövedelme a szociális vetítési alap összegének 250%-át nem éri el,

g) 20%-al csökkenthető, ha a kérelmező havi jövedelme a szociális vetítési alap összegének 300%-át nem éri el,

h) 10%-al csökkenthető, ha a kérelmező havi jövedelme a szociális vetítési alap összegének 350%-át nem éri el.

A szolgáltatást térítésmentesen kell biztosítani, ha a kérelmező jövedelme nem haladja meg a szociális vetítési alap összegét.”

11. § Ez a rendelet 2023. január 1-jén lép hatályba.

1. melléklet a 20/2022. (XII. 20.) önkormányzati rendelethez

1. Az Önkormányzat tulajdonában lévő önkormányzati lakások és helyiségek bérletéről, elidegenítéséről, a lakbérek mértékéről szóló 3/2010.(II.16.) önkormányzati rendelet 2. melléklet 4.7. pontja helyébe a következő pont lép:

„4.7. együttlakók tulajdonában álló ingóságok / ide nem értve a szokásos lakásberendezési, felszerelési ingóságokat/:

…………………….. típus személygépkocsi

egyéb ingóságok megnevezése:

...................................................…………………………………………………………

......………………………………………………………………………………………..

....…………………………………………………………………………………………

Kijelentem, hogy a

- én és velem együttköltöző hozzátartozóim nem rendelkezünk olyan vagyonnal, amelynek együttes forgalmi értéke a szociális vetítési alap összegének ötvenszeresét meghaladja,

- én és velem együttköltöző hozzátartozóim nem rendelkezünk beköltözhető lakás tulajdonjogával, valamint haszonélvezetében, bérletében nincs másik beköltözhető lakása.

- én és velem együttköltöző hozzátartozóim nem rendelkezünk olyan vagyonnal, amelynek együttes forgalmi értéke a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének százszorosát meghaladja,

- én és velem együttköltöző hozzátartozóim nem rendelkezünk Bük Város területén beköltözhető lakás tulajdonjogával, valamint haszonélvezetében, bérletében nincs másik beköltözhető lakása.

a) szociális bérlakás esetén

b) költségelven meghatározott lakbérű bérlakás esetén

c) piaci alapon meghatározott lakbérű bérlakás esetén”