Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (I. 28.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2025. 03. 29Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (I. 28.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Budakalász Város Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott, és az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában szereplő feladatkörében eljárva, az állami főépítészi hatáskörben eljáró Pest Megyei Kormányhivatal Állami Főépítészi Irodája, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, a Pest Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztályának Örökségvédelmi Osztálya, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság véleményének kikérésével a településkép védelméről a következőket rendeli el:
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet hatálya és mellékletei
1. § (1) Budakalász város sajátos településképének védelme és alakítása érdekében e rendelet megállapítja
a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelmének, a helyi védelemnek a szabályait,
b) a településképi szempontból meghatározó területeket,
c) a településképi követelményeket,
d) településkép védelméhez és alakításához szükséges érvényesítési eszközöket,
e) a védelemmel kapcsolatos önkormányzati támogatási és ösztönző rendszert.
(2) E rendelet területi hatálya kiterjed Budakalász teljes közigazgatási területére.
(3) E rendelet hatálya kiterjed továbbá minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki vagy amely Budakalász város közigazgatási területén
a)1 jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez vagy egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet végez, vagy azzal összefüggő építészeti-műszaki tervdokumentációt készít,
b)2
c)3 cégjelzést vagy egyedi tájékoztató táblát helyez el vagy tart fenn,
d) meglévő épület rendeltetését részben vagy egészben megváltoztatja,
e) az épület külső megjelenésén e rendeletben meghatározott változtatást végez,
f) az a) pontban nem részletezett építési tevékenységet végez.
(4) E rendelet mellékletei:
a) 1. melléklet: Az épített örökség védelme Budakalászon (térkép)
b) 2. melléklet: Helyi egyedi védelem alatt álló értékek jegyzéke
c) 3. melléklet: Településképi szempontból meghatározó területek Budakalász közigazgatási területén (térkép)
d) 4. melléklet: Az elektronikus hírközlés építményei számára alkalmas területek (térkép)
e)4 5. melléklet: Településképi bejelentéshez kötött építési tevékenységek, elhelyezések és területhasználatok
f) 6. melléklet: Növények jegyzéke
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
1.5 áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a terepcsatlakozástól mért teljes felülete legalább 30%-ban szabad, nyitott, átlátható. Ennek az aránynak 1,80 méter magas és legalább 2 méter széles kerítésfelületen teljesülnie kell, kivéve a kerítéssel egybe épített kukatárolónál legfeljebb 2 méter széles szakaszon.
2.6 cégjelzés: épületen, előkertben, kerítésen elhelyezett, a cégjelzés helye szerinti ingatlanon végzett tevékenységhez kapcsolódó cégfelirat, cégér, cégtábla, címtábla, szöveg, ábra.
3. címtábla: az intézmény vagy vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla
4.7
5. értékvédelmi szakvélemény: a megfelelő szakképzettséggel rendelkező személy (építész, műemlékvédelmi szakmérnök), szervezet által készített olyan szakvizsgálat, amely a védett érték vizsgálatát követően részletezi annak állapotában, esztétikai megjelenésében, szerkezetében végbement folyamatokat (statikai szakvélemény alapján), és annak eredményét, amely szerint a védelem oka még fennáll, vagy már nem áll fenn.
6. főrendeltetésű épület: A Helyi építési szabályzatról szóló önkormányzati rendeletben az építési övezetek, övezetek előírásai között meghatározott rendeltetést tartalmazó épület.
7. információs ponyva: reklámnak nem minősülő információs célú felület, molinó, ponyva.
8. információs célú tájékoztatás: adott ingatlan értékesítésének információit hordozó alkalmi hirdetés, adott építkezés adatairól, állami vagy európai uniós támogatásban részesült projekt adatairól szóló tájékoztatás, közművelődési intézményre vagy rendezvényeire vonatkozó tájékoztatás, történelmi ismeretterjesztő tábla.
9. közterületről vagy közhasználatú területről látható: A közterületről vagy közhasználatú területről való láthatóság megítélése során a növényzettel, melléképítménnyel vagy kerítéssel való takarást figyelmen kívül kell hagyni.
10. lábon álló kerti tető: olyan kerti építmény, amely oszlopokon álló tetőszerkezetből áll, és a tetőfelületet kivéve minden oldalról nyitott.
11. mobilház: olyan épület, amely szerkezeti kialakításánál, súlyánál fogva szerkezeti károsodás nélkül elmozdítható, szállítható, (például konténer), de rendeltetésszerű használata során helyhez kötött.
12. pergola: olyan kerti építmény, amely oszlopokon álló szerkezetből áll, minden oldalról nyitott, és elsődlegesen árnyékolás, növényfelfuttás céljára szolgál.
13. védett érték: a helyi védelem alá helyezett épület, építmény, műtárgy, műalkotás.
14. védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését eredményezi.
A HELYI VÉDELEM
3. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek
3. § A helyi értékvédelem feladata különösen
a) az országos védelmet nem élvező épített értékek, az oltalmat igénylő, településszerkezeti, település- és utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, művészeti, műszaki szempontból védelemre érdemes területek, épületegyüttesek, építmények, épületrészek, műtárgyak
aa) felkutatása, számba vétele, forráskutatása, meghatározása, dokumentálása,
ab) védetté nyílvánítása, nyílvántartása,
ac) megőrzése, megőriztetése,
ad) a közvéleménnyel való megismertetése,
ae) károsodásának megelőzése, elhárítása,
af) fenntartásának és megújulásának elősegítése,
b) az általános környezetkultúra és az építészeti kultúra szemléletformáló terjesztésének, és az erre való nevelésnek a támogatása.
4. Helyi védelem keletkezése és megszűnése
4. § (1) A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszüntetése csak az e rendeletben szabályozott eljárás lefolytatásával történhet.
(2) A helyi védelem alá helyezésről, vagy annak megszüntetéséről az Önkormányzat jelen rendelet, valamint annak 1. és 2. melléklete módosításával dönt, míg a védelem alá helyezésre, vagy annak megszüntetésére vonatkozó javaslat elutasításáról normatív határozattal dönt.
(3) A helyi védettség alá helyezést és annak megszűntetését bármely természetes vagy jogi személy írásban kezdeményezheti a települési főépítésznél vagy jegyzőnél.
(4) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védendő területi vagy egyedi érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,
b) a védendő területi vagy egyedi érték azonosító adatait (területhatár, utca, házszám, helyrajzi szám, épület- telekrész),
c) értékvizsgálatot és indoklást, amelyhez elkészül a helyi értékkataszterben rendszeresített, az érték kategóriájának megfelelő értékvédelmi adatlap.
(5) A helyi védetté nyilvánítás szakmai előkészítését a települési főépítész végzi.
(6) A védendő érték helyi védelem alá helyezésére akkor kerülhet sor, ha
a) az építészeti örökség feltárása és számbavétele során vagy a védetté nyilvánítás kezdeményezésére készülő értékvizsgálat alapján igazolást nyert, hogy a védendő érték Budakalász Város építészeti örökségének kiemelkedő értékű eleme, és
b) nem részesül országos egyedi műemléki védelemben.
(7) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a kezdeményező nevét;
b) a védelem alól törlésre javasolt területi vagy egyedi érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,
c) a védelem alól törlésre javasolt területi vagy egyedi érték azonosító adatait (területhatár, utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, telekrész),
d) a védelem megszüntetésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását és az erre vonatkozó dokumentumok megjelölését vagy leírását a jelenlegi állapotot bemutató fotókkal,
e) bontási szándék esetén a bontás szükségességét alátámasztó megfelelő indoklást.
(8) Ha a helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezés hiánypótlásra szorul és azt a polgármester erre vonatkozó felhívása ellenére tizenöt napon belül a kezdeményező nem egészíti ki, a javaslatot a polgármester érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
(9) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezés elfogadása esetén a kezdeményező elkészítteti
a) az értékvédelmi szakvéleményt,
b) a védelem alól törlendő egyedi érték fotódokumentációját, és szükség szerint a felmérési dokumentációját (alaprajz, metszet, homlokzatok M=1:100, helyszínrajz M=1:200, műleírás).
(10) A helyi védelem megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha
a) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül, bontásra kerül,
b) a védett terület, vagy egyedi érték a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,
c) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek az értékvédelmi szakvélemény szerint már nem felel meg,
d) a védett érték magasabb szintű védettséget kap. A helyi védelem az állami védelem hatályba lépésének napján külön intézkedés nélkül hatályát veszti.
(11) A helyi egyedi értékvédelemmel kapcsolatban érintettnek kell tekinteni
a) az érintett telek tulajdonosát,
b) műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,
c) a kezdeményezőt.
5. § (1)8 A helyi védelem alá helyezés vagy annak megszüntetése iránti eljárás megindításáról az önkormányzat honlapján tizenöt napon belül tájékoztatást kell közzétenni, továbbá írásban értesíteni kell a 4. § (11) bekezdésben meghatározott érintetteket. A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek az értesítés kézhezvételét követő tizenöt napon belül írásban észrevételt tehetnek.
(2) A képviselő-testület az értékvizsgálat alapján egyedileg dönt a védetté nyilvánításról, vagy a védettség megszüntetéséről.
(3)9 A képviselő-testület helyi védelemmel kapcsolatos döntéséről írásban értesíteni kell az 4. § (11) bekezdésben meghatározott érintetteket és a döntésről az önkormányzat honlapján a döntés napjától számított tizenöt napon belül tájékoztatást kell közzétenni.
(4) A helyi egyedi védelem alá helyezés vagy a védelem megszüntetése tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni, amiről a jegyző gondoskodik. A bejegyzés elmaradása a védettség hatályát nem érinti.
(5) A helyi védelmet a Szabályozási Terven fel kell tüntetni legkésőbb annak soron következő módosításakor.
5. A helyi védelem alá helyezett értékek nyilvántartása
6. § (1) A helyi egyedi és területi védelem alá helyezett értékekről nyilvántartást kell vezetni a helyi értékkataszter folyamatos karbantartásával. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.
(2) Az értékkatasztert alkotó értékvédelmi adatlap tartalmazza:
a) a védett érték megnevezését,
b)10
c) a védelem típusát,
d) a védelem területhatárát (közterület, házszám vagy telek helyrajzi száma, vagy helyszínrajz),
e) a védett érték rendeltetését és használatának módját
f) a védelem rövid indokolását,
g) fényképet a védetté nyilvánítás idejéből,
h) a védelem megszűnése esetén a korábban védett érték megnevezésének a hozzátartozó adatokkal és a törlésről szóló döntés pontos megjelölésével együtt.
6. A helyi védelem fajtái
7. § (1) Helyi területi védelem alatt áll a HT jelű helyi értékvédelmi terület, melynek térképi lehatárolását jelen rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(2)11 A helyi egyedi védelem a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti, műszaki, vagy ipari, szempontból jelentős épületekre terjed ki.
a) A HÉ-I védettségi kategóriába sorolt építmények építészeti szempontból különösen értékesek, utcaképet meghatározó kubatúrával és tömegképzéssel,az eredeti építészeti kialakítást őrző, az anyaghasználatában is védendő építészeti részletekkel rendelkeznek.
b) A HÉ-II védettségi kategóriába sorolt építmények vagy azok egyes részletei építészeti szempontból értékes, karakterhordozó elemeket tartalmaznak, kubatúrájuk és tömegképzésük illeszkedik a település hagyományához,
c) HM védettségi kategóriába tartoznak az olyan különleges, védelemre érdemes épített elemek, melyek a HÉ-I és HÉ-II-es kategóriába nem sorolható, épületnek nem minősülő építmények. Ilyenek lehetnek a műtárgyak, kutak, hidak, a köztéri műalkotások, emlékművek, és az épületekhez tartozó kerítések.
(3)12 A helyi védelem alá helyezett HT, HÉ-I., HÉ-II, HM jelű értékek jegyzékét e rendelet 2. melléklete tartalmazza.
7.13 A HT jelű helyi értékvédelmi terület
8. § (1) A helyi értékvédelmi területen a településképet meghatározó épületek beépítési módja, utca felőli építési vonala, hagyományos tömegalakítási arányai, utcai homlokzatmagassága, tetőidoma, tetőgerinc iránya, utcai homlokzati architektúrája, nyílásrendje és nyílászáróinak aránya, tornácának kialakítása, színvilága mint települési karakterelemek védettek.
(2) A helyi értékvédelmi területen az építményeket (épületek, kerítések, burkolatok) a jellegzetes településképet megőrző, valamint az épített és természetes környezet egységes megjelenését biztosító módon kell építeni, lehet átalakítani, a meglévőket erre tekintettel kell fenntartani.
(3) A helyi értékvédelmi területen külön gondot kell fordítani a hagyományos kerítés, kapu, melléképületek és melléképítmények, mint települési karakterelemek továbbéltetésére.
8.14 A HÉ-I, HÉ-II és HM jelű helyi egyedi védelem alatt álló értékekhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
9. § (1) A védelem nem akadályozza a védett érték felújítását, korszerűsítését, bővítését, átalakítását, funkciója megváltozását.
(2)15 A helyi egyedi védelem alatt álló védett értéket a tulajdonos köteles jó karban tartani, állapotát megóvni, a használat nem veszélyeztetheti az adott építészeti örökség fennmaradását.
(3)16 A helyi egyedi védelem alatt álló védett értéket, annak fennmaradását, érvényesülését és hitelességét nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja
a) a helyi védelem alatt álló védett értéken vagy közvetlen környezetében végzett területhasználat, építési tevékenység,
b) a helyi védelem alatt álló védett érték korszerűsítése, átalakítása, funkcióváltása, bővítése vagy részleges bontása,
c) a helyi védelem alatt álló védett értékhez történő hozzáépítés, ráépítés vagy annak telkén új építmény, építményrész építése.
Ellenkező esetben az építtetőt kötelezni kell az eredeti állapot helyreállítására.
(4)17 A helyi egyedi védelem alatt álló építményt lehetőség szerint eredeti állapotban kell megőrizni, felújítása, korszerűsítése, bővítése, jókarbantartása során törekedni kell a védelemre okot adó részletek eredeti állapotának visszaállítására. Előnyben kell részesíteni az ezt elősegítő, az eredeti építőanyag, szerkezet, forma megőrzését biztosító, állagjavító, konzerváló eljárásokat, a restaurálást, valamint a hagyományos építészeti-műszaki megoldásokat.
(5)18
(6)19 HÉ-I jelű helyi egyedi védelem alatt álló építmény egésze nem bontható el kivéve a közvetlen életveszély elhárítása érdekében. A veszélyhelyzet fennállását jogosultsággal rendelkező szakértő szakvéleményével kell igazolni. A szakértői véleményre alapozva, az épület vagy annak egy részére vonatkozó helyi védelem megszüntetése kérhető. Ebben az esetben az építmény, építményrész elbontása csak a védelem feloldása után lehetséges. A védelem feloldásának feltételeként egyes épületrészek vagy tartozékok megőrzése, illetve az új épületbe való beépítésének kötelezettsége előírható a 44. § (1) b) pont szerinti kötelező szakmai konzultáció keretei között.
(7) HÉ-I jelű helyi egyedi védelem alatt álló építmény részlegesen akkor bontható, ha
a) a bontani kívánt építményrész építészeti értéket nem hordoz,
b) a beavatkozás a helyi védelem alatt álló építmény használata érdekében, a védelem alá helyezését megalapozó építészeti értékek sérelme nélkül megvalósítható.
(8)20 HÉ-II jelű helyi egyedi védelem alatt álló épület átalakítása, részleges vagy teljes bontása, korszerűsítése, bővítése során gondoskodni kell az építészeti, településképi értékek megőrzéséről, az új épület tömegével és a beépítési módjával követni kell az eredeti épület tömegének és utcai megjelenésének jellemzőit, részleteiben az értékvédelmi adatlapon megjelölt karakterhordozó elemeket tartalmaznia kell.
(9)21 Helyi egyedi védelem alatt álló építmény károsodása esetén a helyi építészeti értékvédelmet megalapozó építészeti részekre vonatkozóan a tulajdonost az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény alapján a helyrehozatalra lehet kötelezni.
(10)22 Helyi egyedi védelem alatt álló építmény megőrzéséhez, homlokzatfelújítás, nyílászáró felújítás/csere, épületgépészeti berendezés elhelyezése esetén a tulajdonosnak az önkormányzat szakmai segítséget nyújthat.
9. A helyi egyedi védelem alatt álló értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
10. § (1)23 A HÉ jelű védett épület minden, védett vagy karakterhordozó eredeti homlokzati alkotórésze értéket képvisel.
(2)24 A HÉ jelű védett épület bővítése, felújítása, valamint az azokon végzett homlokzatvakolás, színezés, nyílászáró csere, tető felújítás, tetőtér beépítés, bármely homlokzati felületképzés és a homlokzat megváltoztatása során csak az eredeti épület értéket képviselő, védett vagy karakterhordozó anyaghasználatát (falazat, vakolat, héjazat, tagozat, nyílászáró), léptékét és formavilágát alkalmazó, vagy ahhoz illeszkedő építészeti megoldások építhetők, akkor is, ha az a településképi szempontból meghatározó terület előírásaitól eltér.
(3) A HÉ jelű védett épület helyreállítása, átalakítása, felújítása és bővítése során figyelembe kell venni a (4)-(7) bekezdés előírásait, amelyeknek a betartását a települési főépítész kötelező szakmai konzultáció emlékeztetőjében rögzíti, amennyiben az építési tevékenység nem tartozik a településképi véleményezési vagy településképi bejelentési körbe.
(4) A HÉ jelű védett épület jellegzetes tömegét, tömegkapcsolatait eredeti formájukban és arányaikban kell fenntartani: bővítés esetén a meglévő és új épülettömegek arányai, formái és anyaghasználatai illeszkedjenek egymáshoz.
(5)25 A HÉ jelű védett épületnek a közterületről látható homlokzatán meg kell őrizni, szükség esetén az eredeti állapotnak megfelelően vissza kell állítani az értéket képviselő, az adatlapokon felsorolt védett vagy karakterhordozó elemeket, különös tekintettel a következőkre:
a) homlokzati felületképzést;
b) homlokzati színezést, amely 1 m2 próbavakolással igazolandó,
c) tetőfedését, ami az eredeti megoldással összhangban pala, korcolt lemez vagy kerámia cserép lehet, amelynél a tetőcserép elem felületi bordázata, hullámzása, plasztikája 1,0 cm-nél nagyobb szintkülönbséget nem ér el.
d) homlokzati díszítő elemeket;
e) nyílásrendet, a nyílászárók keretezését, azok jellegzetes szerkezetét, az ablakok osztását;
f) lábazatot, lábazati párkányt;
g) tornác kialakítását.
(6) A HÉ jelű védett épületen és annak bővítményén a közművek, közműpótló berendezések, az épületgépészet műtárgyai és építményei az alábbiak szerint helyezhetők el:
a) Az épületnek a telekhez csatlakozó közterületszakaszáról látható homlokzatán semmilyen vezeték falon kívüli vezetése nem megengedett.
b) Épületgépészeti berendezés, napenergiát hasznosító berendezés szerelt égéstermék elvezető és parabola antenna az épületnek a telekhez csatlakozó közterületszakaszáról látható homlokzatán vagy tetőfelületén és - a házi gáznyomás szabályozó kivételével - az előkertben nem helyezhető el.
c)26 HÉ_II jelű épület esetén, utcára merőlege gerincű tetőn - a b) ponttól eltérően - az utcai homlokzattól mért 8 méteren túl napenergiát hasznosító berendezés elhelyezhető.
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK ÉS A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
10. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
11. § (1) Budakalász településképi szempontból meghatározó területei a település teljes közigazgatási területét lefedik az alábbiak szerint:
a) Ófalu: a hagyományos építészeti arculattal bíró történeti településmag, amely egyben HT jelű helyi értékvédelmi terület
b) Kertváros: az Ófalut körülvevő, általános arculati adottságuk tekintetében egységes kertvárosias lakóterületek, amelyen belül a Béke sétány déli oldalán fekvő virág utcák kívánnak megkülönböztetést egységes telepszerű beépítésük miatt.
c) Üdülőterület: a Duna-parton elnyúló terület, amelynek településképi arculata egységesen meghatározható.
d) Luppa-sziget: sajátos építészeti arculattal bíró zárt üdülőterület, amely egyben HT jelű helyi értékvédelmi terület
e) Régi gyártelepek: ahol arculatilag a meglévő, értéket képviselő régi ipari épületek világába kell illeszkedni.
f) Gazdasági terület: a kereskedelem és gazdasági tevékenységek településképi szempontból is színvonalas területei
g) Rekreációs terület: Budakalász területén elszórtan elhelyezkedő nagy zöldfelületű rekreációs területek beépítése egyedi megoldásokat kíván, ahol a tájba való illesztés az elsődleges követelmény.
h) Kertes terület: a város lakóterületeihez a nyugati dombokon kapcsolódó kertes mezőgazdasági területek
i) Tájterület: a hegyoldalra felkúszó mezőgazdasági és erdő területek
j) Duna területe
(2) Budakalász településképi szempontból meghatározó területeinek térképi lehatárolását e rendelet 3. melléklete tartalmazza.
11. Az egész településre vonatkozó építészeti követelmények
12. § Budakalászon a jellegzetes településkép, valamint az épített és természetes környezet egységes megjelenését biztosító módon kell az épületet telepíteni, építeni, a meglévőket erre tekintettel kell fenntartani.
13. § (1) Közterületi növénytelepítés esetén e rendelet 6. mellékletében felsorolt, javasolt növények alkalmazhatók.
(2) A település területén nem telepíthető az e rendelet 6. mellékletében felsorolt nem alkalmazható növény.
14. § (1) Új épület építése, vagy a meglévő épület átépítése, felújítása, bővítése az adott településrészen jellemző építészeti karakternek, a hagyományos arculati elemeknek a figyelembevételével történhet, amelyet fotókkal, tömegvázlattal igazolni kell. A hagyományos arculati elemek különösen
a) a terepre való illeszkedés
b) a tömegforma, tömegarányok,
c) a tetőidom, tetőhajlás, tetőgerinc- és párkánymagasság
d) a tetőfelépítmények jellege,
e) a homlokzatszélesség, homlokzattagolás,
f) a külső homlokzati nyílásrend,
g) homlokzati anyaghasználat, színhasználat, és felületképzés.
(2)27 Közterületről vagy közhasználatú területről látható épületszerkezeten, kerítésen vagy egyéb építményen nem alkalmazható
a) műanyag hullámlemez,
b)28 táblás fémlemez, kivéve a tetőfedést képező korcolt lemez,
c) természetes pala, műpala, hullámpala,
d) bitumenes lemez, bitumenes zsindely,
kivéve, ha a helyi egyedi védelem alatt álló értékekre vonatkozó előírás vagy a településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó egyedi előírás másként rendelkezik.
(2a)29 Meglévő épületnek a településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó egyedi előírásától eltérő héjazata felújítható, a meglévővel megegyező anyaggal bővíthető, ha a csatlakozás követelményei miatt más megoldás nem lehetséges.
(3) Közterületről vagy közhasználatú területről látható homlokzaton falfestmény, murália nem helyezhető el.
(4) A homlokzat-felújítás, homlokzatszínezés csak a közterületről vagy közhasználatú területről látható épülethomlokzat egészére kiterjedő módon készülhet.
(5) Közterületre néző új kerítés építésekor a kerítésnek arculatilag illeszkednie kell a telken lévő épülethez és a szomszédos kerítések kialakításához, amennyiben azok megjelenésükben településképi értéket képviselnek és megfelelnek a kerítésekkel szemben támasztott követelményeknek.
(6) Közterületre néző kerítés nem készülhet fém táblás, műanyag táblás, beton pallós szerkezetből. Kőburkolat alkalmazása esetén az nem lehet fényesre csiszolt felületű.
(7) Közterületre néző kerítés csak áttört kerítés lehet kivéve a (10) bekezdés szerinti eseteket, valamint ha
a) a kerítés élősövényként van kialakítva,
b) a kerítés statikailag szükséges támfalként vagy épületrészként van kialakítva,
c) az új terméskőből rakott tömör kerítés meglévő, terméskőből rakott kerítésfalhoz csatlakozik.
(8)30 A temetők telekhatárán, valamint a Budai úttal, József Attila úttal és a Damjanich utcával közös telekhatárokon tömör kerítés is építhető.
(9) A kukatárolót az utcai kerítéssel egybeépítve kell kialakítani.
(10) Amennyiben a telek és a közterület határának két oldalán terepszint különbség van, úgy a kerítést támfalként kell kiépíteni, de ez esetben a kerítés tömör lábazatának magassága a magasabb csatalakozó terepszinttől mérve a 0,5 métert nem haladhatja meg.
(11)31 A támfal látható felülete sárga vagy terrakotta színű tégla vagy a kalászi kő színével egyező, sárgával vagy szürkével tört fehér színű kő vagy nyers beton lehet.
(12) A ponyvával kialakított előtető, árnyékoló egyszínű lehet, és rikító szín nem alkalmazható.
(13) A lábon álló kerti tető kialakítása az alábbiak szerint történhet:
a) fa-, vagy épített szerkezetű lehet;
b) felületképzése természetes anyag lehet: tégla, kő vagy vakolat, a főépület színével és felületképzésével megegyező módon, vagy ahhoz illő kivitelben;
c) tetőhajlása 0 és 45 fok között alakulhat;
d) ereszvonala nem lehet magasabb 2,50 méternél;
e)32 tetőhéjalása naturvörös kerámia színű cserép, betoncserép, vagy szürke nem fényes korcolt lemez, vagy zöldtető lehet;
f) függőleges térelhatároló felületet nem tartalmazhat;
g)33 alapterülete legfeljebb 30 m2 lehet.
(14) A pergola kialakítása az alábbiak szerint történhet:
a) a szerkezet legmagasabb pontja nem lehet magasabb 3,0 méternél
b) függőleges vagy vízszintes térelhatároló felületet nem tartalmazhat;
c) alapterülete nem lehet több, mint a telken meglévő épületek összes alapterülete, de amennyiben a telken nem áll épület, vagy 20 m2-nél kisebb épület áll, úgy 20 m2-nél.
(15) Mobil ház és jurta nem helyezhető el, kivéve, ha a településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó egyedi előírás másként rendelkezik.
(16) 25 m2-nél nagyobb alapterületű sátorszerkezet kizárólag közösségi sport célú építmény esetén vagy önkormányzat által szervezett rendezvény céljából alkalmazható. Ettől eltérni csak úgy lehet, ha a környezetbe való illeszkedését tervtanács által elfogadott látványterv igazolja.
12. Ófalu településképi szempontból meghatározó területére vonatkozó területi építészeti követelmények
15. § Ófalu területén, a helyi területi védelemmel összefüggésben, a terület történelmileg kialakult szerkezete, utcahálózata, a telekosztás jellege megőrzendők, azok megváltoztatását célzó vagy eredményező tevékenység csak a Szabályozási terv és a Helyi Építési Szabályzat alapján végezhető.
13. Ófalu településképi szempontból meghatározó területén a közterületről és közhasználatú területről látható elemekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
16. § (1) Ófalu területén a helyi karakter és hagyományőrző arculatteremtés érdekében a környezettől idegen formai, szerkezeti építészeti megoldások nem alkalmazhatók, sem új épület létesítése, sem a meglévő épületek, építmények részleges felújítása során.
(2) Ófalu területén az egyedi védelem alatt nem álló épület részleges vagy teljes bontással járó átépítése, új épület telken való elhelyezése esetén legalább részleteiben meg kell jeleníteni a hagyományos homlokzatképzést, tömegtagolást.
(3) Ófalu területén
a) az épület tetőformája nyeregtető lehet, az utcában jellemzően kialakult tetőgerinc irány figyelembevételével.
b) az épület tetőhajlása legalább 35 fok és legfeljebb 50 fok lehet, de a tervezett beépítettség 40%-át meg nem haladó vízszintes vetületi területen, 35 foknál kisebb hajlású tető is kialakítható.
Ettől eltérni középület esetén lehet.
(4) Ófalu területén az utcára merőleges tetőgerincű épület utcai homlokzata oromfalas legyen.
(5) Ófalu területén az oromfal kialakítása során a tető héjazat nyúljon a fal fölé.
(6) Ófalu területén az épület tetőhéjazatánál
a)34 a magastetőn égetett kerámia cserép alkalmazható, amelynek színe az égetett agyag sötétebb vagy világosabb naturvörös színe lehet, de nem lehet antracit szürke, barna vagy piros, és nem lehet fényes vagy tarka;
b) 35 fok vagy annál kisebb tetőhajlás esetén nem fényes, szürke színű korcolt fémlemez vagy a magasabb hajlású tetőn alkalmazott cserép alkalmazható;
c) 6 foknál kisebb hajlású tető zöldtető is lehet;
d) télikert tetőfelülete üvegtető is lehet, de nem helyezhető el az utcai homlokzaton, és az üvegfelület nem lehet nagyobb 2 m2-nél.
(7) Ófalu területén a főrendeltetésű épület tetőtérbeépítése esetén tetősík ablak vagy tetőablak felépítmény alkalmazható. A tetőablak felépítmény nem lehet
a) tetőzetre merőleges nyeregtetővel kialakított tetőablak, úgy nevezett kutyaól ablak;
b) hegyesszögű vagy toronyszerű
c) aránytalanul nagy, ezért az összes tetőablak függőleges vetületi területe nem lehet több az adott tetőfelület függőleges vetületi területének 15%-ánál.
(8) Ófalu területén az épület homlokzati falfelületén alkalmazható
a) vakolat, amely meleg árnyalatú, sárgával tört fehér, okkersárga, homokszín, tégla és terrakotta szín lehet;
b) téglaburkolat, amely sárga vagy terrakotta színű lehet,
c) természetes kő burkolat, amely a kalászi kő színével egyező, sárgával vagy szürkével tört fehér színű kő lehet,
d) ragasztott vékony kőlap nem alkalmazható,
e) az utcai homlokzat kivételével faburkolat, amely
ea) natúr fa, barna vagy sötétzöld színű lehet,
eb) az épületmagasság számításnál figyelembe vett összes homlokzati felület 20%-át nem haladhatja meg;
(9) Ófalu területén új épület utcára néző főhomlokzatán, vagy meglévő épület utcára néző főhomlokzatát érintő átalakítása esetén az ablaknyílás 1:1,5 arányú vagy annál nyúlánkabb álló téglalap lehet. Ettől eltérni csak úgy lehet, ha a környezetbe való illeszkedését tervtanács által elfogadott látványterv igazolja.
(10) Ófalu területén az épület homlokzati nyílászárói fából vagy jellegében fa megjelenéssel készülhetnek, de intézmény középület esetén fém nyílászáró is alkalmazható. A nyílászárók és az épület egyéb látszó faszerkezetei natúr fa, barna vagy sötétzöld színűek lehetnek, a fém nyílászáró szürke színű is lehet.
(11) Ófalu területén a közművek, a közműpótló berendezések, és az épületgépészet műtárgyaira és építményeire vonatkozóan az alábbiakat kell figyelembe venni, amitől eltérni csak úgy lehet, ha a környezetbe való illeszkedését tervtanács által elfogadott látványterv igazolja:
a) Az épület közterületről látható homlokzatán semmilyen vezeték falon kívüli vezetése nem megengedett.
b) Épületgépészeti berendezés az épület utcai homlokzatán vagy tetőfelületén, valamint – a házi gáznyomás szabályozó kivételével - az előkertben nem helyezhető el.
c) Klímaberendezés, szerelt égéstermék elvezető, szélkerék és parabola antenna közterületről nem látható módon helyezhető el.
d) Tetőzet fölé nyúló kémény csak falazott módon létesíthető, ez alól kivételt képez a gázkészülék turbó kéménye.
e) Napenergiát hasznosító berendezés
ea) utcával párhuzamos gerincű épület utcafrontra néző tetőfelületén napenergia-gyűjtő panel nem helyezhető el;
eb) utcára merőleges gerincű tetőzeten az utcától a lehető legtávolabb helyezendő el, de az utcai telekhatártól mért 5 méteren belül nem helyezhető el;
ec) csak tetősíkkal párhuzamosan alakítható ki, kiterjedése szabályos négyzet vagy téglalap alakú felület lehet;
ed) önálló tartószerkezetre nem telepíthető.
17. § (1) Ófalu területén a vezeték nélküli elektronikus hírközlés berendezései önálló tartószerkezetre (toronyra) nem telepíthetők.
(2) Ófalu területén a helyi területi védelmemmel összefüggésben a vezeték nélküli elektronikus hírközlés berendezései meglévő építményre szerelhetők meglévő szerkezetek takarásában, az építményhez illő formai, anyaghasználati és színezési kialakításban, közterületről nem látható módon.
14. Kertváros településképi szempontból meghatározó területén a közterületről és közhasználatú területről látható elemekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
18. § (1) Kertváros területén
a) az épület tetőformája egyszerű nyeregtető vagy összetett nyeregtető lehet, az utcában jellemzően kialakult tetőgerinc irány figyelembevételével, de a Béke sétány déli oldalán fekvő virág utcáknak e rendelet 3. mellékletében lehatárolt területén a tetőforma kizárólag kontyolt nyeregtető lehet,
b)35 az épület tetőhajlása legalább 35 fok és legfeljebb 50 fok lehet, de a tervezett beépítettség 40%-át meg nem haladó vízszintes vetületi területen, vagy a 40 m2-nél kisebb alapterületű mellékrendeltetésű épület, melléképítmény esetében 35 foknál kisebb hajlású tető is kialakítható.
Ettől eltérni középület esetén lehet.
(2) Kertváros területén az utcára merőleges tetőgerincű épület utcai homlokzata oromfalas legyen. Ettől eltérni csak úgy lehet, ha a környezetbe való illeszkedését tervtanács által elfogadott látványterv igazolja.
(3) Kertváros területén az oromfal kialakítása során a tető héjazat nyúljon a fal fölé.
(4) Kertváros területén az épület tetőhéjazatánál
a)36 a magastetőn cserép, betoncserép alkalmazható, amelynek színe az égetett agyag sötétebb vagy világosabb naturvörös színe lehet, de nem lehet antracitszürke, barna vagy piros, és nem lehet fényes vagy tarka;
b) 35 fok vagy annál kisebb tetőhajlás esetén nem fényes, szürke színű korcolt fémlemez vagy a magasabb hajlású tetőn alkalmazott cserép alkalmazható;
c) 6 foknál kisebb hajlású tető zöldtető is lehet.
d) télikert tetőfelülete üvegtető is lehet, de az üvegfelület nem lehet nagyobb 3 m2-nél.
Ettől eltérni középület esetén lehet.
(5) Kertváros területén az épület tetőtérbeépítése esetén tetősík ablak vagy tetőablak felépítmény alkalmazható, kivéve Béke sétány déli oldalán fekvő virág utcáknak e rendelet 3. mellékletében lehatárolt területén, ahol tetőfelépítmény nem alakítható ki.
(6) Kertváros területén a tetőablak felépítmény nem lehet
a) hegyesszögű vagy toronyszerű
b) aránytalanul nagy, ezért az összes tetőablak függőleges vetületi területe nem lehet több az adott tetőfelület függőleges vetületi területének 15%-ánál.
(7) Kertváros területén az épület homlokzati falfelületén alkalmazható
a) vakolat, amely meleg árnyalatú, sárgával tört fehér, okkersárga, homokszín, tégla és terrakotta szín lehet;
b) téglaburkolat, amely sárga vagy terrakotta színű lehet,
c) természetes kő burkolat, amely a kalászi kő színével egyező, sárgával vagy szürkével tört fehér színű kő lehet,
d)37 faburkolat, amely natúr fa, barna vagy sötétzöld színű lehet, és az épületmagasság számításnál figyelembe vett összes homlokzati felület 20%-át nem haladhatja meg, kivéve a 40 m2-nél kisebb alapterületű mellékrendeltetésű épületet, melléképítményt, amely teljes egészében fa homlokzatú lehet.
(8) Kertváros területén új épület utcára néző főhomlokzatán, vagy meglévő épület utcára néző főhomlokzatát érintő átalakítása esetén az ablaknyílás 1:1,5 arányú vagy annál nyúlánkabb álló téglalap lehet.
(9) Kertváros területén a közművek, a közműpótló berendezések, és az épületgépészet műtárgyaira és építményeire vonatkozóan az alábbiakat kell figyelembe venni, amitől eltérni csak úgy lehet, ha a környezetbe való illeszkedését tervtanács által elfogadott látványterv igazolja:
a) Az épület homlokzatán semmilyen vezeték falon kívüli vezetése nem megengedett.
b) Épületgépészeti berendezés az épület utcai homlokzatán vagy tetőfelületén, valamint – a házi gáznyomás szabályozó kivételével - az előkertben nem helyezhető el.
c) Klímaberendezés, szerelt égéstermék elvezető, szélkerék és parabola antenna közterületről nem látható módon helyezhető el.
d) Tetőzet fölé nyúló kémény csak falazott módon létesíthető, ez alól kivételt képez a gázkészülék turbó kéménye.
e) Napenergiát hasznosító berendezés
ea) utcával párhuzamos gerincű tetőfelületen az utcai telekhatártól mért 5 méteren túl lehet;
eb) utcára merőleges gerincű tetőzeten az utcától a lehető legtávolabb helyezendő el, de az utcai telekhatártól mért 4 méteren belül nem helyezhető el;
ec) csak tetősíkkal párhuzamosan alakítható ki, kiterjedése szabályos négyzet vagy téglalap alakú felület lehet;
ed) önálló tartószerkezetre nem telepíthető.
19. § (1) Kertváros területén a vezeték nélküli elektronikus hírközlés berendezései önálló tartószerkezetre (toronyra) nem telepíthetők.
(2) A Kertváros területén a vezeték nélküli elektronikus hírközlés berendezései közterületen vagy meglévő, legalább 10 méter gerincmagasságú magastetős épületre helyezhetők el úgy, hogy az antenna és az azt rögzítő szerkezet legfeljebb 3 méter magasan nyúlhat a tetőidom legmagasabb pontja fölé. Más meglévő építményre való telepítés során a meglévő építmény formavilágához és anyaghasználatához igazodni kell.
15. Az Üdülőterület településképi szempontból meghatározó területén a közterületről és közhasználatú területről látható elemekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
20. § (1) Az Üdülőterületen
a) az épület tetőformája egyszerű nyeregtető vagy összetett nyeregtető lehet, az utcában jellemzően kialakult tetőgerinc irány figyelembevételével.
b) az épület tetőhajlása legalább 35 fok és legfeljebb 50 fok lehet, de a tervezett beépítettség 40%-át meg nem haladó vízszintes vetületi területen, 35 foknál kisebb hajlású tető is kialakítható.
c) az épület utcai homlokzatán elsősorban oromfalas kialakításra kell törekedni.
(2) Az Üdülőterületen az épület tetőhéjazatánál
a)38 a magastetőn cserép, betoncserép alkalmazható, amelynek színe az égetett agyag sötétebb vagy világosabb naturvörös színe lehet, de nem lehet antracit szürke, barna vagy piros, és nem lehet fényes vagy tarka;
b) 35 fok vagy annál kisebb tetőhajlás esetén nem fényes, szürke színű korcolt fémlemez vagy a magasabb hajlású tetőn alkalmazott cserép alkalmazható;
c) 6 foknál kisebb hajlású tető zöldtető is lehet;
d) télikert tetőfelülete üvegtető is lehet, de az üvegfelület nem lehet nagyobb 3 m2-nél.
(3) Az Üdülőterületen a főrendeltetésű épület tetőtérbeépítése esetén tetősík ablak vagy tetőablak felépítmény alkalmazható. A tetőablak felépítmény nem lehet
a) hegyesszögű vagy toronyszerű
b) aránytalanul nagy, ezért az összes tetőablak függőleges vetületi területe nem lehet több az adott tetőfelület függőleges vetületi területének 15%-ánál.
(4) Az Üdülőterületen az épület homlokzati falfelületén alkalmazható
a) vakolat, amely meleg árnyalatú, sárgával tört fehér, okkersárga, homokszín, tégla és terrakotta szín lehet;
b) téglaburkolat, amely sárga vagy terrakotta színű lehet,
c) természetes kő burkolat, amely a kalászi kő színével egyező, sárgával vagy szürkével tört fehér színű kő lehet,
d) faburkolat, amely natúr fa, barna vagy sötétzöld színű lehet.
(5) Az Üdülőterületnek az árvízvédelmi gát és a Duna között fekvő részén a kerítés az árvíz levonulását nem akadályozhatja, ezért a kerítéslábazat legfeljebb 15 cm magas lehet és átfolyókat kell benne kialakítani
(6) Az Üdülőterületen a közművek, a közműpótló berendezések, és az épületgépészet műtárgyaira és építményeire vonatkozóan az alábbiakat kell figyelembe venni:
a) Az épület homlokzatán semmilyen vezeték falon kívüli vezetése nem megengedett.
b) Épületgépészeti berendezés az épület utcai homlokzatán vagy tetőfelületén, valamint – a házi gáznyomás szabályozó kivételével - az előkertben nem helyezhető el.
c) Klímaberendezés, szerelt égéstermék elvezető, szélkerék és parabola antenna közterületről nem látható módon helyezhető el.
d) Tetőzet fölé nyúló kémény csak falazott módon létesíthető, ez alól kivételt képez a gázkészülék turbó kéménye.
e) Napenergiát hasznosító berendezés
ea) utcával párhuzamos gerincű tetőfelületen az utcai telekhatártól mért 4 méteren túl lehet;
eb) utcára merőleges gerincű tetőzeten az utcától a lehető legtávolabb helyezendő el, de az utcai telekhatártól mért 3 méteren belül nem helyezhető el;
ec) csak tetősíkkal párhuzamosan alakítható ki, kiterjedése szabályos négyzet vagy téglalap alakú felület lehet;
ed) önálló tartószerkezetre nem telepíthető.
21. § (1) Az Üdülőterületen a vezeték nélküli elektronikus hírközlés berendezései önálló tartószerkezetre (toronyra) nem telepíthetők.
(2) Az Üdülőterületen a vezeték nélküli elektronikus hírközlés berendezései közterületen vagy meglévő, legalább 10 méter gerincmagasságú magastetős épületre helyezhetők el úgy, hogy az antenna és az azt rögzítő szerkezet legfeljebb 3 méter magasan nyúlhat a tetőidom legmagasabb pontja fölé. Más meglévő építményre való telepítés során a meglévő építmény formavilágához és anyaghasználatához igazodni kell.
16. Luppa-sziget településképi szempontból meghatározó területére vonatkozó területi építészeti követelmények
22. § Luppa-sziget területén, a helyi területi védelmemmel összefüggésben, a terület történelmileg kialakult szerkezete, utcahálózata, a telekosztás jellege megőrzendők, azok megváltoztatását célzó vagy eredményező tevékenység csak a Szabályozási tervnek és a Helyi Építési Szabályzatnak megfelelően és tervtanácsi vélemény alapján végezhető.
17. Luppa-sziget településképi szempontból meghatározó területén a közterületről és közhasználatú területről látható elemekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
23. § (1) Luppa-sziget területén az épület lábakon álló módon alakítható ki úgy, hogy a lábak között semmilyen függőleges térelhatárolás nem helyezhető el.
(2) Luppa-sziget területén az épület lapostetős lehet, amely zöldtető, járólappal burkolt, vagy kaviccsal fedett, vagy korcolt lemez fedésű lapos tetőként alakítható ki.
(3) Luppa-sziget területén az épület homlokzati falfelületén alkalmazható
a) vakolat, amely fehér vagy törtfehér színű lehet;
b) nyers beton, amely az anyag természetes szürke színében meghagyott vagy fehérre festett lehet.
c)39 faburkolat, amely natúr fa, barna, sötétpiros, sötétkék vagy sötétzöld színű lehet, és az épületmagasság számításnál figyelembe vett összes homlokzati felület 20%-át nem haladhatja meg.
d)40 a fémszerkezetek fehér, világos szürke vagy a nyílászárók színével összhangban sötétpiros, sötétkék vagy sötétzöld színűek lehetnek.
(4) Luppa-sziget területén a kerítés az árvíz levonulását nem akadályozhatja, ezért a kerítéslábazat legfeljebb 15 cm magas lehet és átfolyókat kell benne kialakítani.
(5) Luppa-sziget területén a mértékadó árvízszint + 1 méter szint alatt elhelyezett korlát fehérre festett csőszerkezetű lehet, legalább 2 méterenként elhelyezett oszlopokkal és két vízszintes rúddal, figyelemmel az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 111. § (3) bekezdés b) pontjára és (4) bekezdés c) pontjára.
(6) Luppa-sziget területén a közművek, a közműpótló berendezések, és az épületgépészet műtárgyaira és építményeire vonatkozóan az alábbiakat kell figyelembe venni:
a) Az épület homlokzatán semmilyen vezeték falon kívüli vezetése nem megengedett.
b) Épületgépészeti berendezés, parabola antenna a közterületről vagy a Dunáról látható módon nem helyezhető el.
c) Napenergiát hasznosító berendezés a lapostetőn helyezhető el az attikafal takarásában úgy, hogy a berendezés az attikafal tetejére illesztett 45 fokos sík fölé nem nyúlhat.
24. § (1) Luppa-sziget területén a vezeték nélküli elektronikus hírközlés berendezései önálló tartószerkezetre (toronyra) nem telepíthetők.
(2) Luppa-sziget területén a vezeték nélküli elektronikus hírközlés berendezései nem helyehetők el.
18. A régi gyártelepek településképi szempontból meghatározó területén a közterületről és közhasználatú területről látható elemekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
25. § (1) A régi gyártelepek területén épületbővítés, új épület, kerítés a gyártelep értéket képviselő elemeinek arculatához kell, hogy illeszkedjen.
(2) A régi gyártelepek területén új épület építése esetén vagy meglévő épület bővítése, átalakítása, felújítása esetén az épületnek a régi gyártelepek karakteréhez való illeszkedését tervtanács által elfogadott látványtervvel kell igazolni.
(3) A régi gyártelepek területén az épület homlokzati falfelületén meghatározó módon téglaburkolat alkalmazható, de alkalmazható még
a) vakolat, amely fehér vagy törtfehér színű lehet;
b) nyers beton, amely az anyag természetes szürke színében meghagyott vagy fehérre festett lehet.
c) faburkolat, amely natúr fa, barna vagy sötétzöld színű lehet, és az épületmagasság számításnál figyelembe vett összes homlokzati felület 20%-át nem haladhatja meg.
(4) A régi gyártelepek területén a közművek, közműpótló berendezések, az épületgépészet műtárgyai és építményei az alábbiak szerint helyezhetők el:
a) Az épület homlokzatán semmilyen vezeték falon kívüli vezetése nem megengedett.
b) Házi gáznyomás szabályozó, egyéb épületgépészeti berendezés és parabola antenna kizárólag az épület homlokzatát nem megbontó módon, épületszerkezettel takartan, vagy az épülettől külön állóan takart módon helyezhető el.
c) Napenergiát hasznosító épületgépészeti berendezés lapostetőn az attika vagy más épületszerkezet takarásában, vagy magastetőn a tetősíkkal párhuzamosan helyezhető el.
26. § (1) A régi gyártelepek területén a vezeték nélküli elektronikus hírközlés berendezései önálló tartószerkezetre (toronyra) nem telepíthetők.
(2) A régi gyártelepek területén a vezeték nélküli elektronikus hírközlés berendezései meglévő építményre szerelhetők meglévő szerkezetek takarásában, az építményhez illő formai, anyaghasználati és színezési kialakításban közterületről nem látható módon.
19. A Gazdasági terület településképi szempontból meghatározó területén a közterületről és közhasználatú területről látható elemekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
27. § (1) a Gazdasági területen új épület építése esetén vagy meglévő épület bővítése, átalakítása, felújítása esetén az épületnek a tájba, környezetbe való illeszkedését tervtanács által elfogadott látványtervvel kell igazolni.
(2) A Gazdasági területen az épület tetőhéjazatánál alkalmazható
a)41 cserép, betoncserép, amelynek színe az égetett agyag sötétebb vagy világosabb naturvörös színe lehet, de nem lehet antracitszürke, barna vagy piros, és nem lehet fényes vagy tarka;
b) nem fényes, szürke színű korcolt fémlemez, vagy táblás fémlemez a cserepes lemez kivételével;
c)42 zöldtető, kavicsolt tető.
(3) A Gazdasági területen az épület homlokzati falfelületén alkalmazható
a) vakolat, amely meleg árnyalatú, sárgával tört fehér, okkersárga, homokszín, tégla és terrakotta szín lehet és az épület csarnokjellegű részét leszámítva a homlokzati felületeinek 40%-át nem haladhatja meg;
b) téglaburkolat, amely sárga vagy terrakotta színű lehet;
c) természetes kő burkolat, amely a kalászi kő színével egyező, sárgával vagy szürkével tört fehér színű kő lehet
d) faburkolat, amely natúr fa, barna vagy sötétzöld színű lehet.
e)43 zöldfal, üvegfal.
(4)44 A Gazdasági területen az épület csarnok jellegű részének teljes homlokzati falfelületén valamint a nem csarnok jellegű épületrész homlokzatának legfeljebb 20%-án a (3) bekezdésben foglaltakon kívül alkalmazható fémlemez burkolatú falpanel, amelyek színe nem lehet élénk, rikító szín.
(5) A Gazdasági területen a közművek, a közműpótló berendezések, és az épületgépészet műtárgyaira és építményeire vonatkozóan az alábbiakat kell figyelembe venni:
a) Az épület homlokzatán semmilyen vezeték falon kívüli vezetése nem megengedett.
b) Épületgépészeti berendezés az épület utcai homlokzatán vagy tetőfelületén, valamint – a házi gáznyomás szabályozó kivételével - az előkertben nem helyezhető el.
c) Klímaberendezés, szerelt égéstermék elvezető, szélkerék és parabola antenna közterületről nem látható módon helyezhető el.
d) Napenergiát hasznosító épületgépészeti berendezés lapostetőn az attika vagy más épületszerkezet takarásában, vagy magastetőn a tetősíkkal párhuzamosan helyezhető el.
28. § (1) A Gazdasági területen a vezeték nélküli elektronikus hírközlés berendezései önálló tartószerkezetre (toronyra) telepíthetők.
(2) A Gazdasági területen a vezeték nélküli elektronikus hírközlés berendezései meglévő épületre helyezhetők el úgy, hogy telepítés során az épület formavilágához és anyaghasználatához igazodni kell.
20. A Rekreációs terület településképi szempontból meghatározó területén a közterületről és közhasználatú területről látható elemekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
29. § (1) A Rekreációs területen új épület építése esetén vagy meglévő épület bővítése, átalakítása, felújítása esetén az épületnek a tájba való illeszkedését tervtanács által elfogadott látványtervvel kell igazolni.
(2) A Rekreációs területen az épület tetőhéjazatánál alkalmazható
a)45 cserép, betoncserép, amelynek színe az égetett agyag sötétebb vagy világosabb naturvörös színe lehet, de nem lehet antracitszürke, barna vagy piros, és nem lehet fényes vagy tarka;
b) nem fényes, szürke színű korcolt fémlemez;
c) zöldtető, amelyet - a könnyűszerkezetes csarnoképület kivételével - lapostető esetében a tetőfelületnek legalább 40%-án alkalmazni kell.
(3) A Rekreációs területen az épület homlokzati falfelületén alkalmazható
a) vakolat, amely meleg árnyalatú, sárgával tört fehér, okkersárga, homokszín, tégla és terrakotta szín lehet;
b) betonfelület, amely szürke, sötétszürke, barna színű lehet,
c) téglaburkolat, amely sárga vagy terrakotta színű lehet;
d) természetes kő burkolat, amely a kalászi kő színével egyező, sárgával vagy szürkével tört fehér színű kő lehet
e) faburkolat, amely natúr fa, barna vagy sötétzöld színű lehet.
f) zöldfal.
(4) A Rekreációs területen a közművek, közműpótló berendezések, az épületgépészet műtárgyai és építményei az alábbiak szerint helyezhetők el:
a) Az épület homlokzatán semmilyen vezeték falon kívüli vezetése nem megengedett.
b) Házi gáznyomás szabályozó, egyéb épületgépészeti berendezés és parabola antenna kizárólag az épület homlokzatát nem megbontó módon, épületszerkezettel takartan, vagy az épülettől külön állóan takart módon helyezhető el.
c) Napenergiát hasznosító épületgépészeti berendezés lapostetőn az attika vagy más épületszerkezet takarásában, vagy magastetőn a tetősíkkal párhuzamosan helyezhető el.
30. § (1) A Rekreációs területen a vezeték nélküli elektronikus hírközlés berendezései önálló tartószerkezetre (toronyra) nem telepíthetők.
(2) A Rekreációs területen a vezeték nélküli elektronikus hírközlés berendezései meglévő építményre szerelhetők meglévő szerkezetek takarásában, az építményhez illő formai, anyaghasználati és színezési kialakításban közterületről nem látható módon.
21. A Kertes terület településképi szempontból meghatározó területén a közterületről és közhasználatú területről látható elemekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
31. § (1) A Kertes területen az (5) bekezdés szerinti eset kivételével
a) az épület tetőformája egyszerű nyeregtető vagy összetett nyeregtető lehet, a terepre illesztés szempontjából kedvezőbb tetőgerinc irány figyelembevételével.
b) az épület tetőhajlása legalább 35 fok és legfeljebb 50 fok lehet, de a tervezett beépítettség 40%-át meg nem haladó vízszintes vetületi területen, 35 foknál kisebb hajlású tető is kialakítható.
c) az épület utcai homlokzatán elsősorban oromfalas kialakításra kell törekedni.
(2) A Kertes területen az épület tetőhéjazatánál
a)46 a magastetőn cserép, betoncserép alkalmazható, amelynek színe az égetett agyag sötétebb vagy világosabb naturvörös színe lehet, de nem lehet antracitszürke, barna vagy piros, és nem lehet fényes vagy tarka;
b) 35 fok vagy annál kisebb tetőhajlás esetén nem fényes, szürke színű korcolt fémlemez, vagy a magasabb hajlású tetőn alkalmazott cserép alkalmazható;
c) 6 foknál kisebb hajlású tető zöldtető is lehet.
(3) A Kertes területen gazdasági épület esetében tetősík ablak, lakóépület esetén tetősík ablak vagy tetőablak felépítmény alkalmazható. A tetőablak felépítmény nem lehet
a) hegyesszögű vagy toronyszerű
b) aránytalanul nagy, ezért az összes tetőablak függőleges vetületi területe nem lehet több az adott tetőfelület függőleges vetületi területének 15%-ánál.
(4) A Kertes területen az épület homlokzati falfelületén alkalmazható
a) vakolat, amely meleg árnyalatú, sárgával tört fehér, okkersárga, homokszín, tégla és terrakotta szín lehet;
b) téglaburkolat, amely sárga vagy terrakotta színű lehet,
c) természetes kő burkolat, amely a kalászi kő színével egyező, sárgával vagy szürkével tört fehér színű kő lehet,
d) faburkolat, amely natúr fa, barna vagy sötétzöld színű lehet.
(5) A Kertes területen legfeljebb 45 m2 alapterületig mobil ház elhelyezhető, amely
a) az (1) bekezdésben előírtakon kívül lehet lapostetős is,
b) teljes homlokaztán faburkolatot kell alkalmazni.
c) lábazatát terméskőből vagy vakolt felületként kell kialakítani.
(6) A Kertes területen a közművek, a közműpótló berendezések, és az épületgépészet műtárgyaira és építményeire vonatkozóan az alábbiakat kell figyelembe venni:
a) Az épület homlokzatán semmilyen vezeték falon kívüli vezetése nem megengedett.
b) Épületgépészeti berendezés az épület utcai homlokzatán vagy tetőfelületén, valamint – a házi gáznyomás szabályozó kivételével - az előkertben nem helyezhető el.
c) Klímaberendezés, szerelt égéstermék elvezető, szélkerék és parabola antenna közterületről nem látható módon helyezhető el.
d) Tetőzet fölé nyúló kémény csak falazott módon létesíthető, ez alól kivételt képez a gázkészülék turbó kéménye.
e) Napenergiát hasznosító berendezés
ea) utcával párhuzamos gerincű tetőfelületen az utcai telekhatártól mért 6 méteren túl lehet;
eb) utcára merőleges gerincű tetőzeten az utcától a lehető legtávolabb helyezendő el, de az utcai telekhatártól mért 6 méteren belül nem helyezhető el;
ec) csak tetősíkkal párhuzamosan alakítható ki, kiterjedése szabályos négyzet vagy téglalap alakú felület lehet;
ed) önálló tartószerkezetre nem telepíthető.
32. § (1) A Kertes területen a vezeték nélküli elektronikus hírközlés berendezései önálló tartószerkezetre (toronyra) nem telepíthetők.
(2) A Kertes területen a vezeték nélküli elektronikus hírközlés berendezései meglévő magastetős épületre helyezhetők el úgy, hogy az antenna és az azt rögzítő szerkezet legfeljebb 3 méter magasan nyúlhat a tetőidom legmagasabb pontja fölé. Más meglévő építményre való telepítés során a meglévő építmény formavilágához és anyaghasználatához igazodni kell.
22. A Tájterület településképi szempontból meghatározó területén a közterületről és közhasználatú területről látható elemekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
33. § (1) A Tájterületen az (5) bekezdés szerinti eset kivételével
a) az épület tetőformája egyszerű nyeregtető vagy összetett nyeregtető lehet, a terepre illesztés szempontjából kedvezőbb tetőgerinc irány figyelembevételével.
b) az épület tetőhajlása legalább 35 fok és legfeljebb 50 fok lehet, de a tervezett beépítettség 40%-át meg nem haladó vízszintes vetületi területen, 35 foknál kisebb hajlású tető is kialakítható.
c) az épület főhomlokzatán elsősorban oromfalas kialakításra kell törekedni.
(2) A Tájterületen az épület tetőhéjazatánál
a)47 a magastetőn cserép, betoncserép alkalmazható, amelynek színe az égetett agyag sötétebb vagy világosabb naturvörös színe lehet, de nem lehet antracitszürke, barna vagy piros, és nem lehet fényes vagy tarka;
b) 35 fok vagy annál kisebb tetőhajlás esetén nem fényes, szürke színű korcolt fémlemez vagy a magasabb hajlású tetőn alkalmazott cserép alkalmazható;
c) 6 foknál kisebb hajlású tető zöldtető is lehet.
(3) A Tájterületen gazdasági épület esetében tetősík ablak, lakóépület esetén tetősík ablak vagy tetőablak felépítmény alkalmazható. A tetőablak felépítmény nem lehet
a) hegyesszögű vagy toronyszerű
b) aránytalanul nagy, ezért az összes tetőablak függőleges vetületi területe nem lehet több az adott tetőfelület függőleges vetületi területének 15%-ánál.
(4) A Tájterületen az épület homlokzati falfelületén alkalmazható
a) vakolat, amely meleg árnyalatú, sárgával tört fehér, okkersárga, homokszín, tégla és terrakotta szín lehet;
b) téglaburkolat, amely sárga vagy terrakotta színű lehet,
c) természetes kő burkolat, amely a kalászi kő színével egyező, sárgával vagy szürkével tört fehér színű kő lehet,
d) faburkolat, amely natúr fa, barna vagy sötétzöld színű lehet.
(5) A Tájterületen
a) legfeljebb 45 m2 alapterületig mobil ház elhelyezhető, amely lehet lapostetős, és teljes homlokaztán faburkolatot kell alkalmazni.
b) legalább 2 ha területű telken jurta helyezhető el, amelynek külső felülete sötétzöld színű lehet.
(6) A Tájterületen a közművek, a közműpótló berendezések, és az épületgépészet műtárgyaira és építményeire vonatkozóan az alábbiakat kell figyelembe venni:
a) Az épület homlokzatán semmilyen vezeték falon kívüli vezetése nem megengedett.
b) Épületgépészeti berendezés az épület utcai homlokzatán vagy tetőfelületén, valamint – a házi gáznyomás szabályozó kivételével - az előkertben nem helyezhető el.
c) Klímaberendezés, szerelt égéstermék elvezető, szélkerék és parabola antenna közterületről nem látható módon helyezhető el.
d) Tetőzet fölé nyúló kémény csak falazott módon létesíthető, ez alól kivételt képez a gázkészülék turbó kéménye.
e) Napenergiát hasznosító berendezés
ea) utcával párhuzamos gerincű tetőfelületen az utcai telekhatártól mért 6 méteren túl lehet;
eb) utcára merőleges gerincű tetőzeten az utcától a lehető legtávolabb helyezendő el, de az utcai telekhatártól mért 6 méteren belül nem helyezhető el;
ec) csak tetősíkkal párhuzamosan alakítható ki, kiterjedése szabályos négyzet vagy téglalap alakú felület lehet;
ed) önálló tartószerkezetre nem telepíthető.
(7) A Tájterületen az építményeket, a turistákat szolgáló bemutató és útbaigazító információs táblákat, feliratokat, épületnek nem minősülő kilátót természetes alapanyagból, tájba illően kell kialakítani.
(8) A Tájterületen vadvédelmi háló és fa tartószerkezeten álló, drótfonatos kerítés építhető.
34. § A Tájterületen a vezeték nélküli elektronikus hírközlés berendezései önálló tartószerkezetre (toronyra) kizárólag e rendelet 4. mellékletében erre elsősorban alkalmasként megjelölt területen telepíthetők.
23. A Duna településképi szempontból meghatározó területén a közterületről és közhasználatú területről látható elemekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
35. § (1) A Duna területén a vízkárelhárítást, az ismeretterjesztést és a turizmust szolgáló, épületnek nem minősülő építmények, kikötőépítmények, úszóművek kialakítása során a színeket és anyagokat úgy kell megválasztani, hogy az adott partszakasz környezeti adottságaihoz illeszkedjenek, rikító színek nem jelenhetnek meg.
(2) A Duna területén építmény elhelyezése esetén az építmény környezetbe való illeszkedését a településképi bejelentési eljárásban vagy a Tervtanács által elfogadott látványtervvel és kilátási-rálátási tervvel kell igazolni.
(3) A Duna területén a Luppa-sziget partvonalához kapcsolódóan magán használatú úszómű elhelyezhető úgy, hogy a parton kikötőbak és az úszóműhöz vezető híd kivételével semmilyen építmény nem állhat és
a) az úszómű hosszabb oldala nem lehet több 6 méternél,
b) az úszómű padlója a víz fölé legfeljebb 80 cm magasan emelkedhet ki,
c) az úszómű úszószerkezetei fémből vagy műanyagból készülhetnek,
d) az úszómű fémszerkezetei és műanyag úszószerkezete fekete színűek lehetnek,
e) az úszómű és a híd padlófelülete fából vagy műfából (WPC) készülhet, amelynek színe a fa természetes színe vagy barna lehet
f) az úszóművön felépítmény nem alakítható ki.
(4)48 A Duna területén a budakalászi Duna-parthoz kapcsolódóan kizárólag a HÉSZ-ben megengedett nem kereskedelmi célú, közösségi használatú, kézi hajtású vízi jármű kikötését szolgáló úszómű helyezhető el úgy, hogy
a) az úszómű padlója a víz fölé legfeljebb 80 cm magasan emelkedhet ki,
b) az úszómű úszószerkezetei fémből vagy műanyagból készülhetnek,
c) az úszómű fémszerkezetei és műanyag úszószerkezete fekete színűek lehetnek,
d) az úszómű és a híd padlófelülete fából vagy műfából (WPC) készülhet, amelynek színe a fa természetes színe vagy barna lehet
e) az úszóművön felépítmény nem alakítható ki.
24. Az egyes sajátos építmények, közmű építmények elhelyezése
36. § (1) Az elektronikus hírközlés építményei számára elsősorban alkalmas területek jelölését a 4. melléklet tartalmazza.
(2) A 4. mellékletben jelölt helyi értékvédelmi területen a villamos energia hálózat számára betonoszlop nem állítható.
(3) Új villamosenergia vagy hírközlési ingatlan-bekötést csak földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.
37. § Új közműépítmények létesítése esetén, vagy meglévő közműépítmények cseréje, átalakítása esetén az elhelyezést – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – terepszint alatti kialakítással, vagy építményen belül, vagy terepszint felett takarással kell megoldani, aminek a környezethez való illeszkedését látványtervvel kell igazolni.
25.49 A cégjelzések elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények
38. § (1)50 A cégjelzést csak a tevékenység folytatásának idejére helyezhető el. A tevékenység megszűnésével egyidejűleg a cégjelzés kihelyezője kártalanítási igény nélkül köteles azt eltávolítani. Amennyiben a cégjelzés kihelyezője nem távolítja el, úgy az érintett ingatlan tulajdonosának kell eltávolítania.
(2)51 A cégjelzés felülete a hordozó szerkezet befoglaló méretével együtt értelmezendő. Szerkezetileg több elemből álló, de összefüggő berendezés egynek minősül.
(3)52 Az önálló betűkkel megvalósuló cégjelzés kialakításánál a betűket összefogó tartószerkezet a homlokzati síkon kívül nem helyezhető el, világító betűk esetén a kábeleket a falon belül kell vezetni.
(4)53 A cégjelzés szövegét először magyar nyelven, azt követően lehet idegen nyelven megjeleníteni, ez alól csak a védett márkanevek képeznek kivételt.
(5)54 A cégjelzés nem lehet
a) kápráztatást, vakítást, zavaró fényhatást okozó,
b) villogó,
c) UV fényt, lézer fényt kibocsátó,
d) levegőbe, építményre vagy útfelületre vetített,
e) rikító színű.
(6) Villogó díszvilágítás, mozgó digitális felület, fényújság, LED futófény, elektronikus képernyő nem létesíthető.
(7)55 Levegővel, gázzal felfújt figura nem helyezhető el, kivéve időszakos rendezvény esetén.
(8) Információs ponyva az önkormányzat vagy önkormányzati intézmények által szervezett rendezvények, hirdetmények céljára szolgálhat. Egyéb esetben információs ponyvát kizárólag az önkormányzat tudtával és engedélyével lehet elhelyezni.
(9)56 A köztárgyakon cégjelzés, rendezvényre vonatkozó plakátot, egyéb felületet elhelyezni nem lehet.
(10)57 Egyedi rendezvényekre vonatkozó plakátot a Kós Károly Művelődési Ház és Könyvtár engedélyével a kerítésén erre a célra kialakított hirdető felületen lehet.
26.58 Az épületen elhelyezhető cégjelzésre vonatkozó rendelkezések
39. § (1)59 Az épületen cégjelzés csak az épület közterület felőli homlokzati falfelületén, vagy a közterületről látható oldalfalon a közterülettől mért 3 méteren belül helyezhető el.
(2)60 Az épületen elhelyezhető cégjelzéseket úgy kell kialakítani, hogy azok szervesen illeszkedjenek a homlokzatok vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival, és épületdíszítő tagozatot nem fedhet le és nem takarhat el.
(3)61 A gazdasági területen kívül cégjelzés tetőn, vagy a tető fölé nyúlóan nem helyezhető el.
(4)62 A cégjelzések összes felülete nem haladhatja meg a homlokzat vagy homlokzatszakasz 3 méter magas homlokzati tömör felületének 1/4-ét. A különböző síkokban lévő homlokzatfelületeket külön homlokzatszakasznak kell tekinteni.
(5)63 Egy épület homlokzatán több cégjelzés elhelyezése esetén – akkor is, ha az ingatlanon/épületen belül többféle vállalkozás működik – azokat elhelyezési magasság tekintetében, méretben, betűnagyságban, színben, kivitelezési minőségben össze kell hangolni.
(6) Az épülethomlokzat részét képező kirakatok, nyílászárók üvegezésén fóliával, papírral, műanyaggal, festéssel vagy más dekorációs felülettel kívülről, vagy belülről fedett felület nem haladhatja meg az adott felület méretének 25%-át.
(7) A cégér az utca fölött legalább 2,50 méter magasan helyezhető el és a tetősík fölé nem nyúlhat.
(8) A cégér
a) a fal síkjára merőleges vetületi felülete 0,6 m2-nél,
b) magassága 0,75 m-nél,
c) a homlokzati fal síkjától számított kinyúlása 1,0 m-nél
nem lehet nagyobb.
(9) A cégér
a) hagyományos, vagy a természetes anyagokból (kovácsoltvas, tűzzománc, réz, bronz, acél, fa, üveg, kerámia, stb.) készülhet vagy
b) világító berendezés lehet.
(10) A cégér kialakításával a míves megjelenésre kell törekedni.
(11) A megvilágítást szolgáló elektromos vezetékek csak a cégéren belül és rejtetten alakíthatók ki, a falon kívül kábelcsatornában sem vezethetők. Utólagos elhelyezésnél a felszerelés után a homlokzat színével azonos festést el kell végezni, a homogén megjelenést biztosítani kell.
(12)64 Az épületen elhelyezhető olyan idegen üzletjelzést tartalmazó tábla, amely az üzletjelzés helye szerint adott ingatlanon működő cégre, tevékenységre utal, megközelítési útirányt jelző információval van ellátva, legfeljebb 70x70 cm felületű és a célhelytől számított 200 méteres körzeten belül található. A cégjelzésre vonatkozó előírásokat az idegen üzletjelzésre is be kell tartani.
27.65 A kerítésen elhelyezhető cégjelzésre vonatkozó rendelkezések
40. § (1)66 Cégjelzés kerítésen csak abban az esetben létesíthető, ha a telken lévő épületen, építményen, telken belül ilyen nincs, vagy nincs lehetőség ilyen kialakítására.
(2)67 A kerítésen, kerítéskapun cégjelzést úgy lehet elhelyezni, hogy a kerítés kialakításával, színével, anyagával, rendjével és ritmusával összhangban legyen.
(3)68 A kerítésen, kerítéskapun elhelyezett összes cégjelzés
a) felülete legfeljebb 1 m2 lehet,
b) felső határoló vonala a kerítés magassága fölé, alsó határoló vonala a terepcsatlakozástól mért 80 cm alá nem nyúlhat.
(4)69 A kerítésen elhelyezhető cégjelzésen kívül
a) kirakatszekrény, ami legfeljebb 1 m2 felületű lehet,
b)70 olyan idegen üzletjelzést tartalmazó tábla, amely nem az üzletjelzés helye szerint adott ingatlanon működő cégre, tevékenységre utal, megközelítési útirányt jelző információval van ellátva, legfeljebb 70x70 cm felületű és a célhelytől számított 200 méteres körzeten belül található. A cégjelzésre vonatkozó előírásokat az idegen üzletjelzést tartalmazó táblára is be kell tartani.
28.71 Előkertben elhelyezhető önálló szerkezetű cégjelzésekre vonatkozó rendelkezések
41. § (1)72 A gazdasági területen kívül cégjelzés az előkertben csak abban az esetben létesíthető, ha a telken lévő épületen, építményen, más tartószerkezeten egyéb cégjelzés nincs.
(2)73 A gazdasági területen kívül az előkertben önálló tartószerkezetre elhelyezett cégjelzés
a) felülete legfeljebb 1,00 m2 lehet,
b) felső határoló vonala a csatlakozó terepszinttől mért 2 méter magasság fölé nem nyúlhat
29.74 Közterületen elhelyezhető információs vagy más célú berendezésekre vonatkozó rendelkezések
42. § (1)75 Közterületen elhelyezett információs vagy más célú berendezés a telephelyre utaló tábla, az irányító tábla és a közérdekű hirdetőoszlop.
(2) Telephelyre utaló tábla kialakítása az alábbi lehet:
a) Fehér alapon, fekete keretben, fekete felirattal, a telephely irányába mutató, fekete nyílhegyben végződő tábla, amely a megjelölt cég, vállalkozás telephelye felé irányít.
b) A telephelyre utaló tábla legalább 1,5 méter széles járda meghagyásával a járda és az úttest között helyezhető el az úttest szélétől legalább 0,5 méter távolságra.
c) A telephelyre utaló tábla vízszintes mérete 80 cm-nél kisebb és 200 cm-nél nagyobb nem lehet, függőleges mérete 25 cm-nél kisebb és 50 cm-nél nagyobb nem lehet. Egyazon tartószerkezeten több telephelyre utaló tábla is elhelyezhető.
d) A tábla alsó határoló vonala legalább 1,5 méter , felső határoló vonala legfeljebb 3,0 méter magasan lehet a csatlakozó terepszint fölött.
e) A telephelyre utaló tábla tartószerkezete oldalsó kitámasztások nélküli, egy vagy két zártszelvényű fémoszlop lehet, amely a tábla szélességi méretén túl nem terjedhet.
(3)76 Az irányító tábla a földrajzi helyet, településrészt, utcanevet, közintézményt megjelenítő fölirat megközelítési útiránnyal ellátva, amely a városban egységesen megtervezett és kialakított szerkezetű, színű és feliratú lehet, az Önkormányzat által kijelölt helyeken.
(4)77 Közérdekű hirdető oszlop kizárólag az Önkormányzat által létesített berendezés lehet.
30.78 Közterületen elhelyezhető köztárgyakra vonatkozó településképi követelmények
43. § (1) Kioszkot közterületen csak az Önkormányzat által kijelölt helyen, az alábbiak szerint lehet elhelyezni:
a) A kioszk elhelyezésénél biztosítani kell a kioszk körül minimálisan 1,5 méter méretű gyalogos közlekedésre alkalmas szabad járdaszélességet.
b) A kioszk tömör felületekkel zárható, magastetős (30o-45o hajlásszögű) kialakítású, faszerkezetű, legfeljebb 20 m2 alapterületű, 3,0 méter épületmagasságú lehet. A megoldás illeszkedjen a környezet építészeti arculatához.
c) A kioszk tetőhéjazata lehet
ca) natúr, téglavörös, barna, sötét szürke színű tetőcserép, amelynél a tetőcserép elem felületi bordázata, hullámzása, plasztikája 1,0 cm-nél nagyobb szintkülönbséget nem ér el;
cb) szürke színű fémlemez.
(2)79
(3)80 Utasváróhoz létesítendő fedett várakozó építményt, jegyárusító automatát és egyéb köztárgyat csak az adott helyre, az Önkormányzat által kiválasztott megoldással lehet létesíteni.
(4) Szemétgyűjtőt nem lehet épület homlokzati falán elhelyezni.
(5) A köztárgyak az egyes utcaszakaszokon, köztereken és közparkokban egymással összhangban, az Önkormányzat által meghatározott helyen és kiválasztott szerkezettel létesíthetők. A megoldás illeszkedjen a környezet építészeti arculatához. Zöldterületet érintő elhelyezés esetén a kertészeti szempontoknak érvényesülniük kell.
KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ
44. § (1) A szakmai konzultáció kötelező a település teljes területén
a)81 meglévő épület egyszerű bejelentéshez kötött bővítése esetén,
b) a helyi védelemmel érintett építményt érintő építési tevékenység esetében.
c)82 lábon álló kerti tető építése esetén
(2) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció kérhető építési engedéllyel vagy építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységgel kapcsolatban is.
(3)83 A szakmai konzultáció az építtető vagy a tervező kérelmére indul, mely lefolytatható írásban vagy személyesen.
(4) A főépítész a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül szakmai konzultációt biztosít.
(5) A szakmai konzultáció során a főépítész javaslatot tesz a településképi követelmények a és a hatályos rendezési tervben előírtak érvényesítésének módjára.
(6)84 A szakmai konzultációról jegyzőkönyvet vagy emlékeztetőt kell felvenni, amely tartalmazza:
a) a kérelmező adatait,
b) a tervezett építési tevékenység helyét, címét és a telek helyrajzi számát,
c) az üggyel kapcsolatos lényeges információkat, a felvetett javaslatok lényegét, a főépítész lényeges nyilatkozatait.
(7)85 A konzultációról készült jegyzőkönyvet vagy emlékeztetőt a főépítész nyilvántartásba veszi.
(8)86 Személyesen megtartott szakmai konzultáció esetén a konzultáció napjától, írásban történő szakmai konzultáció esetén a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül a főépítész az írásban rögzített javaslatait és nyilatkozatait jegyzőkönyv vagy emlékeztető formájában megküldi a kérelmező részére.
TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS
31. A véleményezési eljárással érintett építmények köre
45. §87 A polgármester a Képviselő-testület átruházott hatáskörében településképi véleményezési eljárást folytat le építmény építésére, bővítésére irányuló építési vagy fennmaradási engedélyezési eljáráshoz, helyi emlék bontási engedélyezési eljárásához, egyszerű bejelentéssel épülő új épület hatósági eljárásához, valamint az összevont telepítési eljárás integrált építési engedélyezési szakaszához.
32. A véleményezési eljárás részletes szabályai
46. § (1) A településképi véleményezési eljárás díj- és illetékmentes.
(2)88 A településképi véleményezési eljárás az építtető vagy az általa megbízott tervező (a továbbiakban együtt: kérelmező) által a polgármesterhez benyújtott kérelemre indul. Legkésőbb a kérelem benyújtásáig a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt a tervező az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre (ÉTDR) feltölti, melyhez a polgármesternek hozzáférést biztosít.
(3) A (2) bekezdés szerinti kérelemnek tartalmaznia kell
a) a településképi vélemény iránti kérelem nyomtatvány kitöltésével a kérelmező adatait és a tervezett építési tevékenység adatait, valamint
b) a (4) bekezdés szerinti építészeti-műszaki tervdokumentációt.
(4)89 Az egyedi építészeti követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervdokumentációnak tartalmaznia kell
a)90 a rendeltetés meghatározását,
b) átnézeti helyszínrajzot, amely bemutatja az építmény településszövetbe történő elhelyezését,
c) helyszínrajzot, amely bemutatja az épületnek a telken belüli elhelyezkedését
d) utcaképet, ha a tervezett építmény az utcaképben megjelenik,
e) homlokzatrajzokat,
f) alaprajzokat, amelyek bemutatják a belső funkciók és a homlokzati megjelenés összefüggéseit,
g) metszetet, amely bemutatja az épület magassági tulajdonságainak alátámasztását,
h) településképet befolyásoló tömegformálás, illeszkedés, térbeli megjelenés ábrázolását (lehet makett, fotómontázs, kézzel vagy számítógéppel készült látványterv is),
i) látványtervet, amennyiben az érintett telek olyan településképi szempontból meghatározó területen vagy övezetben fekszik, ahol e rendelet vagy a Helyi építési szabályzatról szóló önkormányzati rendelet szerint az épület tájba, környezetbe való illeszkedését látványterv által kell igazolni. A látványterv szabadon választott ábrázolás-technikával készített, fényképbe illesztett látványterv.
j) a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló műleírást és idomterveket.
(5)91 A településképi véleményben a polgármester a tervezett építési tevékenységet engedélyezésre vagy tudomásulvételre
a) javasolja, vagy
b) feltétellel javasolja, vagy
c) nem javasolja.
(6)92 Az önkormányzat a településképi véleményt – a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül, hiánypótlás esetén 30 napon belül a (2) bekezdés szerint megadott elektronikus tárhelyre feltölti.
(7)93
(8) A polgármester a településképi véleményét
a)94
b) a Tervtanács véleményére alapozza.
(9)95
(10) A Tervtanács működési feltételeit és eljárási szabályait az Önkormányzat külön rendelete tartalmazza.
33. A településképi véleményezés szempontjai
47. § (1) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy
a) az építészeti-műszaki tervdokumentáció megfelel-e a 46. § (4) bekezdésben rögzített tartalmi követelményeknek,
b) a tervezett építési tevékenység megfelel-e a településképi követelményeknek.
(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:
a) figyelembe veszi-e a terep adottságait és annak megfelelő épülettömeget alkalmaz-e, a tömegalakítás megfelel-e a településképi és tájképi illeszkedés követelményeinek,
b) nem jár-e a meglévő terep indokolatlan mértékű átalakításával,
c) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, vagy az átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
d) figyelembe veszi-e a település egyéb területeiről való rálátási viszonyokat, és a környezetéből nyíló kilátási viszonyokat,
e) több építési ütemben megvalósuló beépítés, bővítés esetén
ea) biztosított lesz-e vagy marad-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága
eb) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.
(3) Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) a földszinti alaprajz – a tervezett rendeltetés, és az azzal összefüggő használat sajátosságaiból eredően – nem korlátozza-e a szomszédos ingatlanok vagy a telken belüli rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatát,
b) az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének, homlokzatának településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.
(4) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult környezet értéket képviselő elemeihez, vagy a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezet jellegét figyelembe veszi-e,
b) a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
c)96 a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő cégjelzés elhelyezésére és kialakítására,
d) a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére.
(5) A határoló közterülettel való kapcsolatát illetően vizsgálni kell, hogy
a) a közterülethez közvetlenül kapcsolódó szint alaprajzi kialakítása, ebből eredő használata
aa) korlátozza-e a közúti közlekedést és annak biztonságát,
ab) korlátozza-e, zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,
ac) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét,
ad) a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló - a közterületet érintő – beavatkozásokra,
b) az esetleg a közterület fölé benyúló építmény-részek, szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, és a telepítendő fákra, fasorokra.
TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS
34.97 A településképi bejelentési eljárással érintett építési tevékenységek, elhelyezések, területhasználatok és rendeltetésváltozások köre
48. § A polgármester a Képviselő-testület átruházott hatáskörében településképi bejelentési eljárást folytat le
a)98 e rendelet 5. mellékletében felsorolt építési tevékenységek, elhelyezések és területhasználatok
b)99 önálló rendeltetési egység rendeltetésének módosítása,
c)100 építmény rendeltetési egységei számának változtatása,
d)101
e)102
esetén.
35. A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai
49. § (1)103 A településképi bejelentési eljárás a folytatni kívánt építési tevékenység, cégjelzés elhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás építtetője (továbbiakban a bejelentő) által a polgármesterhez ügyfélkapun keresztül vagy – természetes személy esetén – papír alapon benyújtott bejelentésre indul. A bejelentéshez papíralapú építészeti-műszaki dokumentációt vagy azt tartalmazó digitális anyagot kell mellékelni. A digitális anyagként benyújtott építészeti-műszaki dokumentáció pdf; jpg; file formátumú lehet.
(2) A dokumentációt a kérelem tárgyától függően megfelelő jogosultsággal rendelkező tervezőnek kell elkészítenie.
(3) A településképi bejelentésnek tartalmaznia kell:
a)104 a településképi bejelentési nyomtatvány kitöltésével a bejelentő adatait és a folytatni kívánt építési tevékenység, cégjelzés elhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás adatait, valamint
b) a (4) bekezdés szerinti építészeti-műszaki dokumentációt.
(4) Az előírt építészeti-műszaki dokumentáció előzetes egyeztetést követően az alábbi munkarészeket tartalmazza:
a)105 az 5. mellékletben felsorolt építési tevékenységek,elhelyezések és területhasználatok esetében a bejelentés tárgyának megfelelően:
aa) műszaki leírást,
ab) helyszínrajzot a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével, szükség esetén geodéziai felmérésre támaszkodva
ac) alaprajzot,
ad) az érintett homlokzatokat,
ae) színtervet vagy látványtervet, fotómontázst (szükség szerint),
af) utcaképi ábrázolást, amennyiben az érintett homlokzat az utcaképben megjelenik,
ag) kilátási-rálátási tervet, amennyiben az érintett telek olyan településképi szempontból meghatározó területen fekszik, ahol a tájba illeszkedés igazolása kötelező, szabadon választott ábrázolás-technikával készített, fényképbe illesztett látványtervekkel,
ah) légifotót.
b) a rendeltetést érintő változás esetében a településrendezési eszközök rendeltetésekre vonatkozó követelményeinek való megfelelést igazoló dokumentációt, amely tartalmazz az alábbiakat:
ba) műszaki leírás, mely ismerteti az új rendeltetésnek megfelelő használat és technológia jellemzőit,
bb) helyszínrajz a szomszédos építmények feltüntetésével (szükség szerint),
bc) alaprajz, (szükség szerint),
bd) homlokzat vagy a közterületről látható felületek változtatását bemutató látványterv, fotómontázs, (szükség szerint),
be) parkolóhelyek számítása (szükség szerint),
bf) tervezői nyilatkozat a meglévő épület fennállásának jogszerűségéről és közművesítettségének mértékéről.
c)106 cégjelzés kihelyezése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása esetén esetében:
ca) a környezetet is bemutató helyszíni fotó,
cb) helyszínrajz,
cc)107 épület látványterve a tervezett cégjelzéssel együtt, fotómontázs,
cd)108 cégjelzés méretezett terve (szín, felirat stb),
ce)109 cégjelzés műszaki paramétereit tartalmazó leírás,
cf)110 a cég, tevékenység működési engedélye, amelyre a cégjelzés utal,
cg) az ingatlan tulajdonosának hozzájárulása.
(5)111 Amennyiben a bejelenteni kívánt építési tevékenység, cégjelzés elhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás több vonatkozásban is bejelentés köteles, akkor a bejelentés egy ügyiratban is kérhető, és az érintett pontoknak megfelelő mellékletek közül az ugyanolyan tervfajtát nem kell megismételni, hanem a részletesebbet kell benyújtani.
(6) A településképi bejelentési kötelezettség teljesítése, és tudomásul vétele polgárjogi igényt nem dönt el, és nem mentesít az egyéb jogszabályok által előírt hatósági engedélyek megszerzése alól.
50. § (1) A 43. § szerinti tevékenység a településképi bejelentés alapján – a (2) bekezdés szerinti határozat birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével vagy határozat hiányában a bejelentéstől számított 16. napon – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.
(2)112 A polgármester a tervezett építési tevékenységet, cégjelzés elhelyezést vagy rendeltetésváltoztatást – kikötéssel vagy anélkül – tudomásul veszi és a bejelentőt erről a tényről hatósági határozat megküldésével értesíti, ha:
a) a bejelentés megfelel az 49. § (3)–(4) bekezdésekben előírt követelményeknek,
b) a tervezett építési tevékenység illeszkedik a településképbe, és megfelel a településképi követelményeknek,
c)113 a tervezett rendeltetésváltoztatás megfelel a településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet előírásainak, a helyi építési szabályzatban foglalt előírásoknak és e rendeletben foglalt településképi követelményeknek
d)114 a tervezett cégjelzés elhelyezés illeszkedik a településképbe, megfelel a településképi követelményeknek.
(3)115 A polgármester megtiltja a bejelentett építési tevékenység, cégjelzés elhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás megkezdését és – a megtiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a bejelentés nem felel meg a (2) bekezdés a)–d) pontokban meghatározott követelményeknek.
51. § (1) A településképi bejelentés tudomásulvételét vagy a tudomásulvétel megtagadását tartalmazó hatósági határozatot a polgármester a bejelentés beérkezésétől számított 15 napon belül adja ki.
(2) A polgármester településképi bejelentési tudomásulvételének érvényességi ideje
a)116 rendeltetés változtatás valamint cégjelzés elhelyezése esetén a kiadmányozástól számított 6 hónap,
b) az a) ponttól különböző esetekben a kiadmányozástól számított két év,
c)117
(3) A (2) bekezdés szerinti önkormányzati hatósági döntéssel szemben a települési önkormányzat képviselő-testületéhez lehet fellebbezni.
(4) A településképi bejelentési eljárás során az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény eljárási szabályait kell alkalmazni.
(5)118
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI BÍRSÁG
52. § (1)119 A településkép védelme, a településképi követelmények érvényesülése és a helyi építészeti és településképi értékvédelem érdekében a jegyző a Képviselő-testület átruházott hatáskörében településképi kötelezési eljárást folytathat le. Ha az ingatlan tulajdonosa az e rendeletben foglalt településképi követelményeket, vagy a helyi építési szabályzatban előírt, rendeltetésekre vonatkozó szabályokat megsértette a jegyző felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre legfeljebb 6 hónapig terjedő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.
(2) Az (1) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén a jegyző településképi kötelezést bocsát ki és az ingatlantulajdonost egyidejűleg településkép-védelmi bírság megfizetésére kötelezi hatósági határozat formájában, ha
a) az épület, műtárgy használati módja nem felel meg a helyi építészeti szabályzatról szóló önkormányzati rendelet vagy a jelen rendelet előírásainak, vagy veszélyezteti a védett értékek megőrzését, bemutathatóságát
b) az épület, műtárgy megjelenése, felületképzése, színezése, anyaghasználata nem felel meg a településképi követelményeknek és ezzel az egységes és harmonikus településképet lerontja;
c)120 HÉ, HM jelű helyi egyedi védelem alatt álló épülethez, építményhez, műtárgyhoz, műalkotáshoz annak megjelenését zavaró épületrészt, épületdíszt, hozzáépítést, tető-átalakítást, vakolatot, épületgépészeti berendezést, cégjelzést, kirakatszekrényt, stb. építenek hozzá;
d) az épület, műtárgy a településképi vagy tájképi látványt lerontja;
e) az építési tevékenység megvalósítása
ea) a településképi bejelentési kötelezettség elmulasztásával;
eb) a polgármesternek a településképi bejelentés tudomásulvételét megtagadó döntése ellenére;
ec) a polgármester által kiadott döntésben foglalt kikötések teljesítése nélkül, vagy csak részleges teljesítésével
történt meg.
(3) A jegyző a (2) bekezdés szerinti eljárásban az érintett ingatlan tulajdonosát kötelezi
a) az épület, épületrész, műtárgy felújítására, átalakítására, elbontására,
b) az épület, épületrész, műtárgy használati módjának megváltoztatásra,
c) az épület, épületrész, műtárgy településképi követelményeknek megfelelő színezésére, felületképzésére, anyaghasználatára,
d) az épülethez, épületrészhez, műtárgyhoz való hozzáépítés, rászerelés elbontására, eltávolítására,
e) a tájképet zavaró épület, műtárgy elbontására vagy a takarása céljából takaró növényzet telepítésére.
(4)121 A településkép védelme, a településképi követelmények érvényesülése, valamint a településképet rontó cégjelzést, rendezvényre vonatkozó plakát, egyéb felület szabályossá tétele érdekében a jegyző településképi kötelezési eljárást folytat le, szükség esetén kötelezést bocsát ki hatósági határozat formájában, ha a cégjelzést, rendezvényre vonatkozó plakát, egyéb felület mérete, anyaga, megjelenése, elhelyezkedése nem felel meg e rendelet vonatkozó településképi követelményeinek.
(5)122 A jegyző a (4) bekezdés szerinti eljárásban az érintett ingatlan tulajdonosát a cégjelzés, rendezvényre vonatkozó plakát, egyéb felület szabályossá tételére kötelezi és egyidejűleg az ingatlantulajdonost településkép-védelmi bírság megfizetésére is kötelezi.
(6) A településképi kötelezési eljárás során az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény eljárási szabályait kell alkalmazni.
53. § (1)123 Az 52. § (2) és (4) bekezdés szerinti esetekben településkép-védelmi maximális összegét a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény határozza meg.
(2)124 Az 52. § (4) bekezdése szerinti esetekben a településkép-védelmi bírságot a cégjelzés felülete alapján kell számítani, minden megkezdett fél m2 felület után 50.000 Forint mértékkel.
(3) A jegyző a településképi követelmények hatósági döntésben megállapított határidőre történő nem teljesítése esetére az ingatlantulajdonossal szemben az (1) és (2) bekezdések szerinti településkép-védelmi bírság kiszabásáról dönt.
(4) A bírság befizetési határideje a határozat közlésétől számított 30 nap.
(5) Amennyiben a kötelezett a bírságot határidőre nem fizeti meg, úgy a tartozást adók módjára kell végrehajtani.
ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER
54. § (1)125 Budakalász Város Önkormányzat az e rendelet hatálya alá tartozó helyi védett épületek, műtárgyak karbantartása, felújítása, rekonstrukciója érdekében végzett munkák költségeit a „Települési Értékvédelmi Támogatás” (a továbbiakban: Támogatás) keretén belül segítheti.
(2) A Támogatás a települési önkormányzat éves költségvetésében szerepelhet.
55. § (1) A Támogatást pályázat útján lehet igénybe venni.
(2) A pályázatot évente egyszer, az éves költségvetés jóváhagyását követően a Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) írja ki.
(3) A Támogatás csak a fenntartás és állagmegóvás tulajdonosi kötelezettségét, illetve az ingatlan rendeltetésszerű használatához szükséges mértéket meghaladó költségeire adható (értékkülönbözet). A kérelemhez olyan költségvetést kell becsatolni, amelyből az értékkülönbözet megállapítható.
(4) Amennyiben a költségvetésben a Támogatásra szánt teljes összeg nem kerül pályázati formában felhasználásra, úgy a Képviselő-testület dönt a fennmaradt összeg felhasználásáról.
(5) A benyújtott pályázatnak tartalmaznia kell
a) a kérelmet, az igényelt támogatási összeg megadásával,
b) a felújítandó ingatlan 90 napnál nem régebbi tulajdoni lapját
c) ha nem a kérelmező a tulajdonos, akkor az ingatlan tulajdonosának a pályázatban szereplő építési tevékenység elvégzéséhez való szóló hozzájáruló nyilatkozatát,
d) a megvalósítást szolgáló költségvetést,
e) a pályázat tárgyát egyértelműsítő, főépítészi konzultáción egyeztetett tervdokumentációt,
f) a megpályázott munka elkészülésének tervezett határidejét,
g) a megpályázott pénzösszeg megjelölését, felhasználásának tervezett módját és határidejét , és
h)126
(6) A pályázati kiírás a (5) bekezdésben foglaltakon túlmenően további feltételeket is előírhat.
(7) A beérkezett pályázatokat a Bizottság bírálja el. Az elbírálásra a főépítész szakmai javaslatot tesz.
(8) A döntésnek tartalmaznia kell a Támogatásban részesítettek megnevezését, a Támogatás mértékét, a védett érték és az azon végzett munkák megjelölését.
56. § (1) A pályázat alapján vissza nem térítendő támogatás nyerhető el.
(2) A Támogatást elnyert pályázókkal a polgármester megállapodást ír alá.
(3) A megállapodásnak tartalmaznia kell a megítélt pénzösszeg felhasználásának módját, határidejét, feltételeit, az ellenőrzés szabályait, feltételeit.
(4) A pályázat alapján elnyert pénzösszeg felhasználását a főépítész, szükség esetén a Bizottság tagjai közreműködésével ellenőrzi.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
57. §127
58. § Ez a rendelet 2022. február 1-jén lép hatályba.
1. melléklet128

2. melléklet129
|
Cím |
Hrsz. |
Területrész |
Védelem típusa |
Rendeltetés |
|
|---|---|---|---|---|---|
|
1 |
Ady Endre u. 1. |
2270 |
Ófalu |
HÉ-I. |
Katolikus templom |
|
2 |
Ady Endre u. 1. |
2270 |
Ófalu |
HÉ-I. |
Katolikus parókia |
|
3 |
Ady Endre u. 1. |
2270 |
Ófalu |
HM |
I. világháborús emlékmű |
|
4 |
Ady Endre u. 1. |
2270 |
Ófalu |
HM |
Kereszt |
|
5 |
Arany János utca 3. |
1214 |
Szentistvántelep |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
6 |
Arany János utca 11. |
963/1 |
Szentistvántelep |
HM |
Kerítés |
|
7 |
Arany János utca 11. |
963/1 |
Szentistvántelep |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
8 |
Árpád utca 6. |
1222 |
Szentistvántelep |
HÉ-I. |
Lakóház |
|
9 |
Árpád utca 6. |
1222 |
Szentistvántelep |
HM |
Kerítés |
|
10 |
Árpád utca 17. |
976/2 |
Szentistvántelep |
HM |
Kerítés |
|
11 |
Attila utca 13. |
832 |
Szentistvántelep |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
12 |
Attila utca 26. |
816 |
Szentistvántelep |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
13 |
Attila utca 26. |
816 |
Szentistvántelep |
HM |
Kerítés |
|
14 |
Attila utca 28. |
817 |
Szentistvántelep |
HM |
Kerítés |
|
15 |
Attila utca 34. |
820 |
Szentistvántelep |
HM |
Kerítés |
|
16 |
Attila utca 36. |
821 |
Szentistvántelep |
HM |
Kerítés |
|
17 |
Barát patak |
78_B |
Ófalu |
HM |
Kőhíd |
|
18 |
Barát patak |
78_J |
Ófalu |
HM |
Kőhíd |
|
19 |
Batsányi utca 3. |
2248 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
20 |
Batthyány u. 24. |
798 |
Szentistvántelep |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
21 |
Bethlen Gábor utca 1. |
1158 |
Szentistvántelep |
HÉ-I. |
Lakóház |
|
22 |
Bethlen Gábor utca 5. |
1156 |
Szentistvántelep |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
23 |
Bethlen Gábor utca 8. |
1148 |
Szentistvántelep |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
24 |
Bethlen Gábor utca 14. |
890 |
Szentistvántelep |
HÉ-I. |
Iskola által használt villa |
|
25 |
Bethlen Gábor utca 16. |
891 |
Szentistvántelep |
HÉ-I. |
Lakóház |
|
26 |
Budai út - Ady u. |
2283 |
Ófalu |
HM |
Kereszt |
|
27 |
Budai út - Felsővár sarka |
2283 |
Ófalu |
HM |
Kereszt |
|
28 |
Budai út 7. |
578 |
Ófalu |
HÉ-I. |
Pince |
|
29 |
Budai út 9. |
552 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
30 |
Budai út 11. |
550 |
Ófalu |
HÉ-I. |
Lakóház |
|
31 |
Budai út 23. |
2426 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Kereskedelmi funkció |
|
32 |
Budai út 25. |
2425 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Kereskedelmi funkció |
|
33 |
Budai út 26. |
1732 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Kereskedelmi funkció |
|
34 |
Budai út 27. |
2424/5 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
35 |
Budai út 30. |
1736 |
Ófalu |
HÉ-I. |
Nemzetiségi tájház |
|
36 |
Budai út 31. |
2422 |
Ófalu |
HÉ-I. |
Lakóház |
|
37 |
Budai út 33. |
2420 |
Ófalu |
HM |
Kerítés |
|
38 |
Budai út 33. |
2420 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
39 |
Budai út 35. |
2419/1, 2419/3 |
Ófalu |
HM |
Kerítés |
|
40 |
Budai út 35. |
2419/1, 2419/3 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
41 |
Budai út 36. |
1744 |
Ófalu |
HÉ-I. |
Lakóház |
|
42 |
Budai út 37. |
2418 |
Ófalu |
HM |
Kerítés |
|
43 |
Budai út 39. |
2417 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház, kávézó, panzió |
|
44 |
Budai út 40. |
1747 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
45 |
Budai út 41. |
2416/2 |
Ófalu |
HM |
Kerítés |
|
46 |
Budai út 41. |
2416/2 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
47 |
Budai út 42. |
1751 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
48 |
Budai út 43. |
2415 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Kereskedelmi funkció |
|
49 |
Budai út 48. |
1756/1 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
50 |
Budai út 53. |
2373 |
Ófalu |
HÉ-I. |
Lakóház |
|
51 |
Budai út 54. |
2279 |
Ófalu |
HM |
Kerítés |
|
52 |
Budai út 54. |
2279 |
Ófalu |
HÉ-I. |
Fabro ház |
|
53 |
Budai út 54. |
2279 |
Ófalu |
HÉ-I. |
Általános iskola |
|
54 |
Budai út 56. |
2278 |
Ófalu |
HM |
Kerítés |
|
55 |
Budai út 56. |
2278 |
Ófalu |
HÉ-I. |
Kápolna |
|
56 |
Budai út 56. |
2278 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
57 |
Budai út 57. |
2371 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
58 |
Budai út 59. |
2370 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
59 |
Budai út 62/B. |
2272 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház, kereskedelem |
|
60 |
Budai út 68. |
2263 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
61 |
Budai út 79. |
2356/2 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
62 |
Budai út 80. |
2243/1 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
63 |
Budai út 81. |
2355/2 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
64 |
Budai út 82. |
2242 |
Ófalu |
HM |
Kerítés |
|
65 |
Budai út 83-85. |
2350 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
66 |
Budai út 84. |
2239 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
67 |
Budai út 86. |
2238 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
68 |
Budai út 90/A. |
2234/3 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
69 |
Budai út 91. |
2349 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
70 |
Budai út 95. |
2343 |
Ófalu |
HM |
Kerítés |
|
71 |
Budai út 95. |
2343 |
Ófalu |
HÉ-I. |
Lakóház |
|
72 |
Budai út 97. |
2342.2 |
Ófalu |
HM |
Kerítés |
|
73 |
Budai út 99. |
2341 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
74 |
Budai út 111. |
2325 |
Ófalu |
HM |
Kerítés |
|
75 |
Budai út 115. |
2323 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
76 |
Budai út 123. |
2318/3 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
77 |
Budai út 129. |
2315/3 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
78 |
Budai út 135. |
2312 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
79 |
Budai út 139. |
2308 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
80 |
Budai út 143. |
2306/3 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
81 |
Budai út 151. |
2299/6 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
82 |
Budai út 153. |
2298/7 |
Ófalu |
HM |
Kerítés |
|
83 |
Budai út 155. |
2297 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
84 |
Budai út 159. |
2293/2 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
85 |
Budai út 167. |
2288/2 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
86 |
Budai út 169. |
2287/4 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
87 |
Budai út 173. előtt |
2284 |
Ófalu |
HM |
Útszéli kereszt |
|
88 |
Budai út Kálvária sarka |
78 |
Ófalu |
HM |
Híd |
|
89 |
Damjanich utca |
299/28 |
Ófalu |
HM |
Szerb kereszt |
|
90 |
Damjanich utca 10. |
531 |
Ófalu |
HM |
Támfal |
|
91 |
Damjanich utca 10. |
531 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
92 |
Damjanich utca 12/A. |
529 |
Ófalu |
HÉ-I. |
Lakóház |
|
93 |
Damjanich utca 13. |
135 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
94 |
Damjanich utca 1-3. |
87 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
95 |
Damjanich utca 9. előtt |
303 |
Ófalu |
HM |
Kút |
|
96 |
Damjanich utca 14. |
468 |
Ófalu |
HM |
Kerítés |
|
97 |
Damjanich utca 14. |
468 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
98 |
Damjanich utca 15. |
133 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
99 |
Damjanich utca 16. |
467 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
100 |
Damjanich utca 18. |
466 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
101 |
Damjanich utca 2. |
533 |
Ófalu |
HÉ-I. |
Lakóház |
|
102 |
Damjanich utca 2. |
533 |
Ófalu |
HM |
Kerítés |
|
103 |
Damjanich utca 3/A. |
88 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
104 |
Damjanich utca 3/A. |
88 |
Ófalu |
HM |
Kerítés |
|
105 |
Damjanich utca 20. |
465 |
Ófalu |
HÉ-I. |
Lakóház |
|
106 |
Damjanich utca 22. |
464 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
107 |
Damjanich utca 24. |
463 |
Ófalu |
HÉ-I. |
Lakóház |
|
108 |
Damjanich utca 28. |
458 |
Ófalu |
HÉ-I. |
Lakóház |
|
109 |
Damjanich utca 30. |
445/1 |
Ófalu |
HÉ-I. |
Lakóház |
|
110 |
Diófa utca 1. |
140 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
111 |
Diófa utca 2. |
242 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
112 |
Diófa utca 4. |
241 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
113 |
Diófa utca 6. |
240 |
Ófalu |
HM |
Kerítés |
|
114 |
Diófa utca 6. |
240 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
115 |
Diófa utca 12/A |
235 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
116 |
Diófa utca 15. |
164/1 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
117 |
Diófa utca 18. |
232 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
118 |
Diófa utca 24. |
227/4 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
119 |
Diófa utca 32. |
224 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
120 |
Dobó utca 7. |
1005 |
Szentistvántelep |
HM |
Kerítés |
|
121 |
Dobó utca 15. |
1000 |
Szentistvántelep |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
122 |
Dobó utca 26. |
748 |
Szentistvántelep |
HM |
Kerítés |
|
123 |
Duna sétány 39. |
4035 |
Dunapart |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
124 |
Felsővár utca 1. |
2414 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház és étterem |
|
125 |
Felsővár utca 3. |
2412 |
Ófalu |
HM |
Kerítés |
|
126 |
Felsővár utca 3. |
2412 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
127 |
Felsővár utca 7. |
2411 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
128 |
Felsővár utca 13. |
2409 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
129 |
Felsővár utca 23. |
2403/2 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
130 |
Gyár utca 1. |
1847 |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
|
131 |
Hársfa utca 2. |
1843 |
HM |
Kerítés |
|
|
132 |
Hársfa utca 3. |
1807 |
HÉ-I. |
Lakóház |
|
|
133 |
Hársfa utca 4. |
1842 |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
|
134 |
Hársfa utca 5. |
1808/1 |
HÉ-I. |
Lakóház |
|
|
135 |
Hársfa utca 8. |
1840 |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
|
136 |
Iskola utca 1/B. |
17 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
137 |
Iskola utca 2. |
2 |
Ófalu |
HM |
Kerítés |
|
138 |
Iskola utca 2. |
2 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
139 |
Iskola utca 2. |
85 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
140 |
Iskola utca 2. |
85-86 |
Ófalu |
HM |
Kő támfal |
|
141 |
Iskola utca 4. |
84 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
142 |
Iskola utca 8. |
82 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
143 |
Iskola utca 9/A. |
21 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
144 |
János utca 1. |
446/2 |
Ófalu |
HÉ-I. |
Lakóház |
|
145 |
János utca 2. |
457 |
Ófalu |
HM |
Kerekeskút |
|
146 |
János utca 5. |
448 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
147 |
János utca 7. |
449 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
148 |
János utca 13. |
452 |
Ófalu |
HÉ-I. |
Lakóház |
|
149 |
János utca 15. |
454 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
150 |
Jókai Mór utca 61. |
2164 |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
|
151 |
Kálvária domb |
2431 |
Ófalu |
HÉ-I. |
Romok |
|
152 |
Kálvária domb |
2431 |
Ófalu |
HM |
Kálvária kereszt |
|
153 |
Kálvária utca |
29/4 |
Ófalu |
HM |
Köztéri kút |
|
154 |
Kálvária utca 1. |
2428 |
Ófalu |
HM |
Kerítés |
|
155 |
Kálvária utca 1. |
2428 |
Ófalu |
HÉ-I. |
Lakóház |
|
156 |
Kálvária utca 4. |
28 |
Ófalu |
HÉ-I. |
Szerb parókia |
|
157 |
Kereszt utca 1/A. |
530/2 |
Ófalu |
HM |
Kerítés |
|
158 |
Kereszt utca 2. |
469 |
Ófalu |
HM |
Kerítés |
|
159 |
Kereszt utca 6. előtt |
528/1 |
Ófalu |
HM |
Kerekeskút |
|
160 |
Kereszt utca 10. |
475 |
Ófalu |
HM |
Kerítés |
|
161 |
Kereszt utca 12. |
477/9, 477/10 |
Ófalu |
HM |
Kerítés |
|
162 |
Kereszt utca 12. |
477/9, 477/10 |
Ófalu |
HÉ-I. |
Lakóház |
|
163 |
Kereszt utca 13. |
560 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
164 |
Kinizsi utca 11. |
1033 |
Szentistvántelep |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
165 |
Kinizsi utca 26. |
767 |
Szentistvántelep |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
166 |
Klisovác utca |
0170/2 |
Ófalu |
HM |
Útszéli kereszt |
|
167 |
Klisovác utca 8. |
591 |
Ófalu |
HÉ-I. |
Lakóház |
|
168 |
Kovács Lajos utca 7. |
1283 |
Szentistvántelep |
HÉ-I. |
Lakóház |
|
169 |
Kőbányai út |
524 |
Ófalu |
HM |
Kő keret |
|
170 |
Kőbányai út |
584 |
Ófalu |
HM |
Kút |
|
171 |
Kőbányai út 15. |
518 |
Ófalu |
HÉ-I. |
Lakóház |
|
172 |
Kőbányai út 21. |
515 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
173 |
Luppa-sziget-sziget |
2674 |
Luppa-sziget |
HÉ-I. |
Nyaraló |
|
174 |
Magyar utca 8/C |
138/2 |
Ófalu |
HM |
Kerítés |
|
175 |
Magyar utca 11. |
93 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
176 |
Magyar utca 17. |
96 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
177 |
Magyar utca 24. |
161 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
178 |
Magyar utca 25. előtt |
126 |
Ófalu |
HM |
Kút |
|
179 |
Magyar utca 26. |
162 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
180 |
Magyar utca 30. |
165/2 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház és melléképület |
|
181 |
Magyar utca 31. |
104 |
Ófalu |
HÉ-I. |
Lakóház |
|
182 |
Magyar utca 35. |
105 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
183 |
Magyar utca 38. |
174 |
Ófalu |
HM |
Kerítés |
|
184 |
Magyar utca 39. |
106 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
185 |
Magyar utca 42. |
178 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
186 |
Magyar utca 43. |
108 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
187 |
Magyar utca 45. |
109/1 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
188 |
Magyar utca 48. előtt |
126 |
Ófalu |
HM |
Kút |
|
189 |
Magyar utca 56. |
188/2 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház és melléképület |
|
190 |
Magyar utca 58. |
189/2 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
191 |
Magyar utca 62. |
191 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
192 |
Magyar utca rajz szerint |
118-122 |
Ófalu |
HM |
Gyalogút |
|
193 |
Martinovics utca 2-4. |
884 |
Szentistvántelep |
HM |
Kerítés |
|
194 |
Martinovics utca 9. |
1131/1 |
Szentistvántelep |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
195 |
Martinovics utca 13. |
886 |
Szentistvántelep |
HÉ-I. |
Iskola épületrésze |
|
196 |
Mátyás király utca 12. |
1169/2 |
Szentistvántelep |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
197 |
Patak sor 7. előtt |
64 |
Ófalu |
HM |
kerekeskút |
|
198 |
Patak sor 8. |
69 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
199 |
Petőfi tér 1. |
1715/1 |
Ófalu |
HÉ-I. |
Polgármesteri Hivatal |
|
200 |
Petőfi tér 3. |
2427 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
201 |
Petőfi utca 8. |
1117 |
Szentistvántelep |
HM |
Kerítés |
|
202 |
Petőfi tér 10. |
5 |
Ófalu |
HÉ-I. |
Kerítés |
|
203 |
Petőfi tér 10. |
5 |
Ófalu |
HÉ-I. |
Lakóház, üzletek |
|
204 |
Petőfi utca 19. |
868 |
Szentistvántelep |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
205 |
Platán sor 4. |
2743 |
Luppa-sziget |
HÉ-I. |
Nyaraló |
|
206 |
Platán sor 13. |
2610 |
Luppa-sziget |
HÉ-I. |
Nyaraló |
|
207 |
Platán sor 14. |
2732/2 |
Luppa-sziget |
HÉ-I. |
Nyaraló |
|
208 |
Platán sor 17. |
2613 |
Luppa-sziget |
HÉ-I. |
Nyaraló |
|
209 |
Platán sor 18. |
2727 |
Luppa-sziget |
HÉ-I. |
Nyaraló |
|
210 |
Platán sor 32. |
2709 |
Luppa-sziget |
HÉ-I. |
Nyaraló |
|
211 |
Platán sor 37. |
2632 |
Luppa-sziget |
HÉ-I. |
Nyaraló |
|
212 |
Platán sor 38. |
2698 |
Luppa-sziget |
HÉ-I. |
Büfé |
|
213 |
Platán sor 39. |
2633 |
Luppa-sziget |
HÉ-I. |
Nyaraló |
|
214 |
Platán sor 68. |
2673 |
Luppa-sziget |
HÉ-I. |
Nyaraló |
|
215 |
Platán sor 78. |
2667 |
Luppa-sziget |
HÉ-I. |
Nyaraló |
|
216 |
Platán sor 86. |
2659 |
Luppa-sziget |
HÉ-I. |
Nyaraló |
|
217 |
Pomázi út 2. |
604/9 |
Ófalu |
HÉ-I. |
Pince |
|
218 |
Posta köz 1. |
561 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
219 |
Posta köz 5. |
563 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház és pince |
|
220 |
Posta köz 6. |
551 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
221 |
Posta köz 7. |
554/2 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
222 |
Rákóczi Ferenc utca 3. |
1193/2 |
Szentistvántelep |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
223 |
Rákóczi Ferenc utca 3. |
1193/2 |
Szentistvántelep |
HM |
Kerítés |
|
224 |
Rákóczi Ferenc utca 9. |
1189/2 |
Szentistvántelep |
HM |
Kerítés |
|
225 |
Rákóczi Ferenc utca 19. |
939 |
Szentistvántelep |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
226 |
Rákóczi Ferenc utca 21. |
937 |
Szentistvántelep |
HM |
Kerítés |
|
227 |
Sas utca |
419/10 |
Ófalu |
HM |
Kút |
|
228 |
Scholz Ferenc utca 8. |
483 |
Ófalu |
HM |
Kerítés |
|
229 |
Scholz Ferenc utca 9. |
500 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
230 |
Sport utca 1. |
1858 |
HÉ-I. |
Ipari épület |
|
|
231 |
Sport utca 2. |
2115/1 |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
|
232 |
Sport utca 6. |
2114/1 |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
|
233 |
Sport utca 10. |
2113 |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
|
234 |
Sport utca 14. |
2111/1 |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
|
235 |
Széchenyi utca 9. |
963/2 |
Szentistvántelep |
HM |
Kerítés |
|
236 |
Széchenyi utca 11. |
963/3 |
Szentistvántelep |
HM |
Kerítés |
|
237 |
Széchenyi utca 13. |
963/4 |
Szentistvántelep |
HM |
Kerítés |
|
238 |
Széchenyi utca 15. |
946 |
Szentistvántelep |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
239 |
Széchenyi utca 16. |
1207 |
Szentistvántelep |
HÉ-I. |
Lakóház |
|
240 |
Széchenyi utca 17. |
945 |
Szentistvántelep |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
241 |
Széchenyi utca 24. |
1189/1 |
Szentistvántelep |
HM |
Kerítés |
|
242 |
Széchenyi utca 24. |
1189/1 |
Szentistvántelep |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
243 |
Széchenyi utca 27. |
925 |
Szentistvántelep |
HM |
Kerítés |
|
244 |
Széchenyi utca 27. |
925 |
Szentistvántelep |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
245 |
Széchenyi utca 30. |
1172 |
Szentistvántelep |
HM |
Kerítés |
|
246 |
Széchenyi utca 32. |
1171/1 |
Szentistvántelep |
HM |
Kerítés |
|
247 |
Széchenyi utca 32. |
1171/1 |
Szentistvántelep |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
248 |
Széchenyi utca 40. |
1153 |
Szentistvántelep |
HM |
Kerítés kapu |
|
249 |
Széchenyi utca 51. |
873 |
Szentistvántelep |
HM |
Kereszt |
|
250 |
Széchenyi utca 51. |
873 |
Szentistvántelep |
HÉ-II. |
Katolikus templom |
|
251 |
Széchenyi utca 51. |
873 |
Szentistvántelep |
HM |
Harangláb |
|
252 |
Széchenyi utca 51. |
873 |
Szentistvántelep |
HM |
Szent István szobor |
|
253 |
Széchenyi utca 60. |
1106/1 |
Szentistvántelep |
HÉ-I. |
Lakóház |
|
254 |
Széchenyi utca 67. |
835 |
Szentistvántelep |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
255 |
Szent László utca |
1236/17 |
Szentistvántelep |
HÉ-I. |
Volt Hév megálló épülete |
|
256 |
Szent László utca 13. |
1200 |
Szentistvántelep |
HÉ-II. |
Lakóház és melléképület |
|
257 |
Szent László utca 13. |
1200 |
Szentistvántelep |
HÉ-II. |
Melléképület |
|
258 |
Szentendrei út 3-5. |
1291/25 |
HÉ-I. |
Ipari épületek |
|
|
259 |
Táncsics Mihály utca 1. |
1716 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Mézeskalács sütő üzem |
|
260 |
Táncsics Mihály utca 2. |
1734 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
261 |
Táncsics Mihály utca 3. |
1717 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
262 |
Táncsics Mihály utca 4. |
1735 |
Ófalu |
HÉ-I. |
Lakóház |
|
263 |
Táncsics Mihály utca 5. |
1718/1 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
264 |
Táncsics Mihály utca 6. |
1738 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
265 |
Táncsics Mihály utca 7. |
1719 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
266 |
Táncsics Mihály utca 8. |
1739 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
267 |
Táncsics Mihály utca 8/A |
1741/1 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
268 |
Táncsics Mihály utca 9/A |
1720/1 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
269 |
Táncsics Mihály u. 10/A. |
1741/2, 1741/3 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
270 |
Táncsics Mihály utca 11. |
1721 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
271 |
Táncsics Mihály utca 12. |
1746 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
272 |
Táncsics Mihály utca 13. |
1722/1 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
273 |
Táncsics Mihály utca 14. |
1748 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
274 |
Táncsics Mihály utca 15. |
1723 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
275 |
Táncsics Mihály utca 16. |
1749 |
Ófalu |
HM |
Kerítés |
|
276 |
Táncsics Mihály utca 17. |
1724/1 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
277 |
Táncsics Mihály utca 17. |
1724/1 |
Ófalu |
HM |
Kerítés |
|
278 |
Táncsics Mihály utca 19. |
1725/1 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Idősek klubja |
|
279 |
Táncsics Mihály utca 21. |
1726 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
280 |
Táncsics Mihály utca 22. |
1755 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
281 |
Táncsics Mihály utca 25. |
1728/5, 1730 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
282 |
Templom utca 2. |
547 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
283 |
Vasút sor |
1236/13 |
HÉ-II. |
HÉV állomásépület |
|
|
284 |
Vasút sor 13. |
2260 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
285 |
Vasút sor 15. |
2257/1 |
Ófalu |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
286 |
Vasút sor 36. |
1800 |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
|
287 |
Vasút sor 42. |
1803 |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
|
288 |
Vasút sor 52. |
1806/1 |
HM |
Kerítés |
|
|
289 |
Vasút sor 52. |
1806/1 |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
|
290 |
Vasút sor 56. |
1844 |
HÉ-II. |
Lakóház |
|
|
291 |
Vasút sor 56. |
1844 |
HM |
Kerítés |
|
|
292 |
Zrínyi utca 2. |
970/1 |
Szentistvántelep |
HÉ-II. |
Lakóház |
5. melléklet130
1. Építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű épület esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó épület alapozását vagy tartószerkezetét is érintik.
2. Meglévő épület kizárólag külső alaprajzi méretet érintő, hasznos alapterületet nem növelő bővítése.
3. Meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása.
4. Kizárólag az épület homlokzatához rögzített előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, elhelyezése.
5. Növénytermesztésre szolgáló üvegház, a növény-, illetve gombatermesztésre szolgáló fóliasátor, valamint a felvonulási épület építése, bővítése kivéve, ha közterületről nem látható helyen kerül elhelyezésre.
6. Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése.
7. Emlékfal építése.
8. Park, játszótér, sportpálya megfelelőségi igazolással vagy teljesítménynyilatkozattal rendelkező műtárgyainak építése, bővítése.
9. A megfelelőség-igazolással vagy teljesítménynyilatkozattal rendelkező, legfeljebb 180 napig fennálló és a piacfelügyeleti hatóság hatáskörébe nem tartozó épület építése, ideértve a sátorszerkezetet is.
10. XX. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti, legfeljebb 180 napig fennálló és megfelelőség-igazolással vagy teljesítménynyilatkozattal rendelkező és maximum 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas állvány jellegű építmény építése, bővítése.
11. A telek természetes terepszintjének építési tevékenységgel összefüggő, végleges jellegű megváltoztatása.
12. Támfal építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a rendezett alsó terepszinttől számított 1,5 m magasságot.
13. Kerítés építése Ófalu, Kertváros és a Luppa-sziget területén, valamint a gazdasági területen.
14. Mobil illemhely, mobil mosdó, mobil zuhanyozó elhelyezése, árnyékszék, illemhely (kivéve csoportos illemhely) elhelyezése, építése, bővítése.
15. Cégérek, cég- és üzletjelzések épületen , előkertben vagy kerítésen való elhelyezése.
16. Napelem, napkollektor, napelem inverter, hőszivattyú, szellőző-, klíma-, riasztóberendezés, villámhárító-berendezés, egyéb gépészeti berendezés, áru- és pénzautomata épületen vagy épületben való elhelyezése.
17. Zászlótartó oszlop (zászlórúd) építése kivéve, ha közterületről nem látható helyen kerül elhelyezésre.
18. Magasles és kilátó építése, bővítése, amennyiben annak járófelülete a terepcsatlakozástól mért 6,0 métert nem haladja meg, továbbá vadetető és erdei építmény építése, bővítése, ha a terepcsatlakozástól mért legfelső pontja a 6,0 m-t nem haladja meg.
19. Közterületen, filmforgatáshoz kapcsolódó építmény építése.
20. Úszóműves vízi létesítmény, lakóhajó, úszóház létesítése, bővítése.
Az 1. § (3) bekezdés a) pontja a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 14. § 1. pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. § (3) bekezdés b) pontját a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 15. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 1. § (3) bekezdés c) pontja a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 14. § 2. pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. § (4) bekezdés e) pontja a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 14. § 3. pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § 1. pontja a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (VI. 29.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § 2. pontja a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 14. § 4. pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § 4. pontját a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 15. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 5. § (1) bekezdése a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 14. § 5. pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § (3) bekezdése a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 14. § 6. pontja szerint módosított szöveg.
A 6. § (2) bekezdés b) pontját a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (VI. 29.) önkormányzati rendelete 14. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 7. § (2) bekezdése a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (VI. 29.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 7. § (3) bekezdése a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (VI. 29.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 7. alcím címe a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (VI. 29.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 8. alcím címe a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (VI. 29.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 9. § (2) bekezdése a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (VI. 29.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (3) bekezdése a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (VI. 29.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (4) bekezdése a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (VI. 29.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (5) bekezdését a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (VI. 29.) önkormányzati rendelete 14. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 9. § (6) bekezdése a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (VI. 29.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (8) bekezdése a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (VI. 29.) önkormányzati rendelete 5. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (9) bekezdése a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (VI. 29.) önkormányzati rendelete 5. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (10) bekezdése a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (VI. 29.) önkormányzati rendelete 5. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 10. § (1) bekezdése a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (VI. 29.) önkormányzati rendelete 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 10. § (2) bekezdése a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (VI. 29.) önkormányzati rendelete 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 10. § (5) bekezdése a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (VI. 29.) önkormányzati rendelete 6. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 10. § (6) bekezdés c) pontját a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (VI. 29.) önkormányzati rendelete 6. § (3) bekezdése iktatta be.
A 14. § (2) bekezdése a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (VI. 29.) önkormányzati rendelete 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 14. § (2) bekezdés b) pontja a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 14. § 7. pontja szerint módosított szöveg.
A 14. § (2a) bekezdését a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (VI. 29.) önkormányzati rendelete 7. § (2) bekezdése iktatta be.
A 14. § (8) bekezdése a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (VI. 29.) önkormányzati rendelete 7. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 14. § (11) bekezdése a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 14. § 8. pontja szerint módosított szöveg.
A 14. § (13) bekezdés e) pontja a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 14. § 9. pontja szerint módosított szöveg.
A 14. § (13) bekezdés g) pontja a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (VI. 29.) önkormányzati rendelete 7. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 16. § (6) bekezdés a) pontja a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 18. § (1) bekezdés b) pontja a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (VI. 29.) önkormányzati rendelete 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 18. § (4) bekezdés a) pontja a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 14. § 10. pontja szerint módosított szöveg.
A 18. § (7) bekezdés d) pontja a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (VI. 29.) önkormányzati rendelete 8. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 20. § (2) bekezdés a) pontja a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 14. § 11. pontja szerint módosított szöveg.
A 23. § (3) bekezdés c) pontja a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (VI. 29.) önkormányzati rendelete 9. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 23. § (3) bekezdés d) pontját a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (VI. 29.) önkormányzati rendelete 9. § (2) bekezdése iktatta be.
A 27. § (2) bekezdés a) pontja a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 14. § 12. pontja szerint módosított szöveg.
A 27. § (2) bekezdés c) pontja a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (VI. 29.) önkormányzati rendelete 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 27. § (3) bekezdés e) pontja a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (VI. 29.) önkormányzati rendelete 10. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 27. § (4) bekezdése a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (VI. 29.) önkormányzati rendelete 10. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 29. § (2) bekezdés a) pontja a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 14. § 13. pontja szerint módosított szöveg.
A 31. § (2) bekezdés a) pontja a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 14. § 14. pontja szerint módosított szöveg.
A 33. § (2) bekezdés a) pontja a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 14. § 15. pontja szerint módosított szöveg.
A 35. § (4) bekezdése a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 25. alcím címe a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 14. § 16. pontja szerint módosított szöveg.
A 38. § (1) bekezdése a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 14. § 17. pontja szerint módosított szöveg.
A 38. § (2) bekezdése a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 14. § 18. pontja szerint módosított szöveg.
A 38. § (3) bekezdése a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 14. § 19. pontja szerint módosított szöveg.
A 38. § (4) bekezdése a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 14. § 20. pontja szerint módosított szöveg.
A 38. § (5) bekezdés nyitó szövegrésze a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 14. § 21. pontja szerint módosított szöveg.
A 38. § (7) bekezdése a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 14. § 22. pontja szerint módosított szöveg.
A 38. § (9) bekezdése a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (VI. 29.) önkormányzati rendelete 11. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. A 38. § (9) bekezdése a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 14. § 23. pontja szerint módosított szöveg.
A 38. § (10) bekezdését a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (VI. 29.) önkormányzati rendelete 11. § (2) bekezdése iktatta be.
A 26. alcím címe a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 14. § 24. pontja szerint módosított szöveg.
A 39. § (1) bekezdése a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 14. § 25. pontja szerint módosított szöveg.
A 39. § (2) bekezdése a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 14. § 26. pontja szerint módosított szöveg.
A 39. § (3) bekezdése a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 14. § 27. pontja szerint módosított szöveg.
A 39. § (4) bekezdése a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 14. § 28. pontja szerint módosított szöveg.
A 39. § (5) bekezdése a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 14. § 29. pontja szerint módosított szöveg.
A 39. § (12) bekezdése a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 27. alcím címe a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 14. § 30. pontja szerint módosított szöveg.
A 40. § (1) bekezdése a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 14. § 31. pontja szerint módosított szöveg.
A 40. § (2) bekezdése a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 14. § 32. pontja szerint módosított szöveg.
A 40. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 14. § 33. pontja szerint módosított szöveg.
A 40. § (4) bekezdés nyitó szövegrésze a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 14. § 34. pontja szerint módosított szöveg.
A 40. § (4) bekezdés b) pontja a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 14. § 35. pontja szerint módosított szöveg.
A 28. alcím címe a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 14. § 36. pontja szerint módosított szöveg.
A 41. § (1) bekezdése a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 14. § 37. pontja szerint módosított szöveg.
A 41. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 14. § 38. pontja szerint módosított szöveg.
A 29. alcím címe a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 42. § (1) bekezdése a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 42. § (3) bekezdése a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 14. § 39. pontja szerint módosított szöveg.
A 42. § (4) bekezdése a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 30. alcím címe a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 15. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 43. § (2) bekezdését a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 15. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 43. § (3) bekezdése a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 44. § (1) bekezdés a) pontja a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 14. § 40. pontja szerint módosított szöveg.
A 44. § (1) bekezdés c) pontját a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 7. § (1) bekezdése iktatta be.
A 44. § (3) bekezdése a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 7. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 44. § (6) bekezdés nyitó szövegrésze a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 14. § 41. pontja szerint módosított szöveg.
A 44. § (7) bekezdése a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 14. § 42. pontja szerint módosított szöveg.
A 44. § (8) bekezdése a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 14. § 43. pontja szerint módosított szöveg.
A 45. § a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.
A 46. § (2) bekezdése a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 9. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 46. § (4) bekezdés nyitó szövegrésze a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 15. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 46. § (4) bekezdés a) pontja a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 14. § 44. pontja szerint módosított szöveg.
A 46. § (5) bekezdés nyitó szövegrésze a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 14. § 45. pontja szerint módosított szöveg.
A 46. § (6) bekezdése a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 9. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 46. § (7) bekezdését a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 15. § f) pontja hatályon kívül helyezte.
A 46. § (8) bekezdés a) pontját a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 15. § g) pontja hatályon kívül helyezte.
A 46. § (9) bekezdését a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 15. § h) pontja hatályon kívül helyezte.
A 47. § (4) bekezdés c) pontja a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 14. § 46. pontja szerint módosított szöveg.
A 34. alcím címe a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 14. § 47. pontja szerint módosított szöveg.
A 48. § a) pontja a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg.
A 48. § b) pontja a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg.
A 48. § c) pontja a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg.
A 48. § d) pontját a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 15. § i) pontja hatályon kívül helyezte.
A 48. § e) pontját a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 15. § i) pontja hatályon kívül helyezte.
A 49. § (1) bekezdése a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 14. § 48. pontja szerint módosított szöveg.
A 49. § (3) bekezdés a) pontja a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 14. § 49. pontja szerint módosított szöveg.
A 49. § (4) bekezdés a) pont nyitó szövegrésze a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 14. § 50. pontja szerint módosított szöveg.
A 49. § (4) bekezdés c) pont nyitó szövegrésze a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 14. § 51. pontja szerint módosított szöveg.
A 49. § (4) bekezdés c) pont cc) alpontja a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 14. § 52. pontja szerint módosított szöveg.
A 49. § (4) bekezdés c) pont cd) alpontja a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 14. § 53. pontja szerint módosított szöveg.
A 49. § (4) bekezdés c) pont ce) alpontja a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 14. § 54. pontja szerint módosított szöveg.
A 49. § (4) bekezdés c) pont cf) alpontja a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 14. § 55. pontja szerint módosított szöveg.
A 49. § (5) bekezdése a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 14. § 56. pontja szerint módosított szöveg.
Az 50. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 14. § 57. pontja szerint módosított szöveg.
Az 50. § (2) bekezdés c) pontja a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 14. § 58. pontja szerint módosított szöveg.
Az 50. § (2) bekezdés d) pontja a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 11. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 50. § (3) bekezdése a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 11. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 51. § (2) bekezdés a) pontja a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 14. § 59. pontja szerint módosított szöveg.
Az 51. § (2) bekezdés c) pontját a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 15. § j) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 51. § (5) bekezdését a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 15. § k) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 52. § (1) bekezdése a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (VI. 29.) önkormányzati rendelete 12. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az 52. § (1) bekezdése a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 12. §-ával megállapított szöveg.
Az 52. § (2) bekezdés c) pontja a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 14. § 60. pontja szerint módosított szöveg.
Az 52. § (4) bekezdése a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (VI. 29.) önkormányzati rendelete 12. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Az 52. § (4) bekezdése a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 14. § 61. pontja szerint módosított szöveg.
Az 52. § (5) bekezdése a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (VI. 29.) önkormányzati rendelete 12. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Az 52. § (5) bekezdése a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 14. § 62. pontja szerint módosított szöveg.
Az 53. § (1) bekezdése a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 14. § 63. pontja szerint módosított szöveg.
Az 53. § (2) bekezdése a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 14. § 64. pontja szerint módosított szöveg.
Az 54. § (1) bekezdése a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 14. § 65. pontja szerint módosított szöveg.
Az 55. § (5) bekezdés h) pontját a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 15. § l) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 57. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
Az 1. melléklet a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (VI. 29.) önkormányzati rendelete 13. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. melléklet a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (VI. 29.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 2. melléklet a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 13. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. melléklet a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (VI. 29.) önkormányzati rendelete 13. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. Az 5. melléklet a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. melléklet a Budakalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 13. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.