1. § (1) A Településkép védelméről szóló rendelet (a továbbiakban: Rendelet) célja a kerület építészeti, városképi, illetve természeti értékeinek védelme, az igényes átalakítások érdekében - a környezeti adottságok figyelembevételével - a kerületi építészeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok meghatározása, a városképi illeszkedések biztosítása, a településfejlesztési célokkal összefüggő követelmények kiegyensúlyozott érvényesítése.

(2) A Rendelet hatálya Budapest I. kerület közigazgatási területére terjed ki (továbbiakban: terület). E Rendelet személyi hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki a területen jelen Rendeletben szabályozott tevékenységet folytat.

(3) A Rendelet előírásait a Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) Képviselő-testülete által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.

(4) A Rendelet hatálya alá tartozó településképi véleményről, a településképi bejelentés tudomásulvételéről, a bejelentésre irányuló kérelem elutasításáról, a településképi kötelezésről, a településkép-védelmi bírság kiszabásáról és a rendeltetésmód változással összefüggő hatósági bizonyítvány kiadásáról önkormányzati hatósági hatáskörben a Budapest Főváros I. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet alapján a polgármester dönt.

2. § E Rendelet alkalmazásában:

3. § (1) A kerületi védelem célja Budapest Főváros I. kerülete településképe és történelme szempontjából meghatározó értékek védelme, a település építészeti és táji örökségének, jellemző karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

(2) A település értékei - tulajdonformára tekintet nélkül - a nemzet kulturális kincsének része, ezért megóvásuk, fenntartásuk jelentőségükhöz méltó használatuk és megfelelő bemutatásuk - közérdek.

(3) A kerületi értékvédelem feladata különösen

4. § (1) A kerületi védelem területi vagy egyedi védelem lehet (a továbbiakban együttesen: védett érték).

(2) A kerületi területi védelem a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzés érdekében az önkormányzat közigazgatási területén található kiemelkedő építészeti és táji adottságokkal rendelkező területek védelmére terjed ki.

(3) A kerületi egyedi védelem a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely

5. § A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha

6. § (1) A kerületi védelem alá helyezést vagy annak megszüntetését kezdeményezheti a polgármester, továbbá bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a polgármesterhez papír alapú írásban benyújtott javaslattal.

(2) Nem kezdeményezhető kerületi védelem alá helyezésre, vagy annak megszüntetésére vonatkozó eljárás, ha annak tárgyában öt éven belül ilyen eljárás lefolytatására került sor, kivéve a vis maior esetét.

(3) A kerületi védelem alá helyezési, vagy megszüntetési eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:

(4) A kerületi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

(5) A kerületi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

(6) A hiányos kezdeményezést – amennyiben azt az arra vonatkozó felhívásra nem egészítik ki – Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testülete érdemi vizsgálat nélkül elutasíthatja.

7. § (1) A kerületi védelemre vonatkozó kezdeményezést meg kell küldeni a főpolgármesternek, aki 30 napon belül nyilatkozik arról, hogy Főváros Közgyűlés megindítja-e a fővárosi védettség alá helyezési eljárást. Amennyiben igen, a kerületi eljárás - a javaslattevő egyidejű értesítése mellett - a fővárosi döntésig felfüggesztésre kerül.

(2) Amennyiben az ezzel kapcsolatos megkeresésre 90 napon belül nem nyilatkoznak, azt úgy kell érteni, hogy a Főváros Közgyűlés a javaslatot elvetette, azaz a javasolt objektumot nem kívánják fővárosi védelem alá vonni.

(3) Amennyiben a Fővárosi Közgyűlés a javasolt értéket fővárosi védelem alá helyezi, úgy a kerületi eljárás a javaslattevő egyidejű értesítése mellett lezárul.

(4) Amennyiben Budapest Főváros Önkormányzata jelzi, hogy a fővárosi védelemmel kapcsolatos eljárást megindítja, de a megkereséstől számított egy éven belül mégsem dönt a védelem alá helyezésről, úgy a javaslattal a kerületi önkormányzat ismét érdemben foglalkozik.

8. § (1) A kerületi védelem alá helyezésre, vagy megszüntetésre vonatkozó eljárás megindításáról a kezdeményezés alapján a Képviselő-testület dönt.

(2) A döntés előkészítése során be kell szerezni:

(3) Amennyiben a Képviselő-testület döntése alapján a kerületi védelem alá helyezés vagy megszüntetés tárgyában nem indul eljárás, a döntésről értesíteni kell a kezdeményező(ke)t.

(4) Amennyiben a Képviselő-testület megindítja a kerületi védelem alá helyezés vagy annak megszüntetése iránti eljárást, az erről szóló értesítést 30 napra közzé kell tenni az önkormányzat honlapján, továbbá értesíteni kell a 6. § (3) bekezdésben meghatározott érdekelteket.

(5) Az eljárással kapcsolatban az érdekeltek az értesítés átvételét követő 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek.

(6) A kerületi védelemmel kapcsolatos döntés szakmai megalapozása érdekében az önkormányzat értékvizsgálatot készíttet.

(7) Az értékvizsgálatot csak a megfelelő jogosultsággal rendelkező szakértő, illetve tervező készítheti el az alábbiak szerint:

(8) Az értékvizsgálat 1. melléklet szerinti tartalommal történő elkészítésére 180 nap áll rendelkezésre az eljárás megindításától számítva.

(9) Az elkészült értékvizsgálati dokumentáció a felhívástól számított 30 napon át megtekinthető a Polgármesteri Hivatal Főépítészi Irodáján és a honlapján, azzal kapcsolatosan írásban bárki észrevételt tehet.

(10) A Képviselő-testület az észrevételezési idő leteltével 90 napon belül dönt a kerületi védelem alá helyezésről vagy annak megszüntetéséről.

(11) A kerületi védelem alá helyezésre, vagy a védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésről szóló előterjesztésben szerepelnie kell a védelem alá helyezés elrendelését vagy megszüntetését megalapozó értékvizsgálatnak és a 6. § (3) bekezdésben meghatározottak által benyújtott észrevételeknek is.

(12) A kerületi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről írásban értesíteni kell a 6. § (3) bekezdésben meghatározott érdekelteket, és a döntésről az Önkormányzat honlapján a döntés napjától számított 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni.

(13) A kerületi védelem alá helyezést elrendelő önkormányzati rendelet hatályba lépésétől számított 30 napon belül a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését. A bejegyzés esetleges elmaradása a védettség hatályát nem érinti.

(14) Ha egy kerületi egyedi védelem alatt álló értéket egyedi fővárosi helyi védelem vagy műemléki védelem alá helyeznek, annak közzétételével egyidejűleg a kerületi egyedi védelem megszűnik. Ebben az esetben a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a kerületi védelem törlését.

9. § (1) A kerületi védelem alá helyezett értékekről a Polgármesteri Hivatal Főépítészi Irodája nyilvántartást vezet. A nyilvántartás és az értékvédelmi dokumentumok nyilvánosak, azokba bárki betekinthet.

(2) A nyilvántartás legalább a következőket tartalmazza:

(3) A nyilvántartás tartalmazhatja továbbá:

(4) A kerületi építészeti értékvédelem megszűnése esetén a korábban védett érték megnevezésének a törlésről szóló döntés megjelölésével együtt szerepelnie kell a nyilvántartásban, mint védelem alól kivont elemnek.

(5) A kerületi egyedi védelem alá helyezett építmény, közterülettel határos építményrészlet, alkotás, utcabútor csak egységes megjelenésű táblával jelölhető meg. A kerületi védett épületet jelző tábla egy márvány anyagú táblából és egy e célra készült művészi bronz plakettből áll. A márványtábla szövegének tartalmaznia kell a védelem tárgyát és a Budavári Önkormányzat címerét.

(6) A tábla elkészíttetéséről és elhelyezéséről a polgármester gondoskodik. A tábla elhelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.

(7) A kerületi védelem alatt álló növényt, növény-együttest az e célra rendszeresített „Kerületi védelem alá vont növény(ek) - évszám” feliratú táblával kell megjelölni, annak közvetlen környezetében. A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.

10. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége. A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését - egyebek között - a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.

(2) A kerületi védelem alatt álló értékek használata és fenntartása során biztosítani kell azok megőrzését, a használat azokat nem veszélyeztetheti.

(3) A védett területen, a védelemmel érintett ingatlanon, csak olyan építési, vagy bontási munka, illetve olyan állapot fennmaradása megengedett, amely nem érinti hátrányosan a védett érték megjelenését, karakterét, eszmei (történeti, helytörténeti) értékét.

(4) Védett építmény teljes, vagy védett értékeit megsemmisítő részleges bontására csak a védelem megszüntetése után kerülhet sor. A védelem megszüntetésének, vagy a részleges bontás engedélyezésének feltételeként az egyes épületrészeknek, tartozékoknak, az új épületbe (épületekbe) történő beépítése, vagy azok megőrzése előírható.

(5) A védett településrész jellegzetes szerkezete, telekosztása, utcavonal-vezetése megőrzendő, a közterületeket, azok burkolatát, bútorzatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával kell kialakítani.

11. § (1) A kerületi védett egyedi érték fenntartásához, felújításához az önkormányzat támogatást nyújt azzal, hogy

(2) A támogatás akkor vehető igénybe, ha a kerületi védelem alá helyezett építmények eredeti külső és belső megjelenését az értékvizsgálat alapján megőrzik és helyreállítják. Ilyen értékőrző helyreállításnak minősül különösen a védett érték

12. § (1) A településképet meghatározó építészeti és táji értékek megóvása és méltó fejlesztése céljából az önkormányzat a kerület teljes közigazgatási területét kerületi területi védettség alá helyezi.

(2) Az önkormányzat egyedi kerületi védelem alá helyezi a 2. mellékletben meghatározott ingatlanokat, értékeket.

13. § (1) A kerületi védelem alatt álló terület (a továbbiakban: terület) bármely részén történő létesítés és átalakítás során a védett világörökségi látvány megóvása kötelező (a világörökségi védelem alatt álló terület lehatárolását a 3. melléklet tartalmazza).

(2) A területen magas színvonalú építészeti és kertépítészeti megoldásokat kell alkalmazni, védeni és fejleszteni kell az épített és természeti környezet harmóniáját, és a lakókörnyezet minőségét.

(3) A területen a kilátás megfelelő védelmét, a rálátásban érvényesülő látványhoz, a terület sziluettjéhez és a környezethez való illeszkedést biztosítani kell. A Várban (a Vár területi lehatárolását a 4. melléklet tartalmazza) és a Várfalak mentén húzódó sétányokról, a Gellért-hegyről, a Naphegyről a környező tájra és a városra, a Várhegyre történő rálátás lehetőségét meg kell tartani.

14. § (1) A támfalak világörökségi területen közterületről láthatóan a környezet anyaghasználatához igazodóan csak kő- vagy téglaburkolatúak lehetnek.

(2) A városkép kedvezőbb alakítása, a kilátás illetve rálátás biztosítása érdekében közterületi telekhatáron tömör – nem átlátható – épített kerítés létesítése nem megengedett. A kerítés átlátható felületi aránya legalább 50 % legyen. A kerítés mögötti sövénytelepítés megengedett.

(3) A területen 1945 előtt létesült épületek esetében az eredeti anyaggal és formával megegyező, illetve annak látványához legjobban hasonlító tetőhéjalás alkalmazandó. Átalakítás esetén - ha azt a műszaki állapot és megoldás megengedi – az eredeti héjazati anyagokat kell (újra)felhasználni.

(4) Egyben látszó tetőfelületeken eltérő megjelenésű héjazati anyag nem alkalmazható. Új épületeknél a magastető fedési anyaga természetes anyagú pikkelyes fedés, cink, réz vagy hasonló esztétikai értékű fedőanyag lehet, nem alkalmazható hullámpala, vagy más, a terület karakterétől, hagyományaitól idegen héjazati anyag. A Vár területén és a Várból rálátásban lévő lapostető felületének kialakítása, anyaghasználata igényes és esztétikus megjelenésű legyen.

(5) A terület városképi jelentőségének és helyi karakterének megőrzése, a városkép védelme érdekében a környezettől idegen anyaghasználati megoldások nem alkalmazhatók. A homlokzatok kialakításakor előnyben kell részesíteni a környezetben már alkalmazott anyagok, illetve homlokzati felületek kialakítását.

(6) Világörökségi területen színdinamikai vizsgálattal, illetve tervvel igazolt (történeti) színeket, illetve homlokzati felületeket kell alkalmazni.

(7) Világörökségi védettségű területen az 1945 előtt létesített épület közterületről látható homlokzatán a nyílászárók cseréje esetén csak az eredetinek megfelelő nyílászáró (azonos anyag, osztásrend, profilozás, szín) építhető vissza vagy az épület valamennyi közterületről látható homlokzatán az összes nyílászáró egységes megjelenésű (azonos anyagú, osztásrendű, profilozású, színű) és egyidejű cseréje megengedett, amennyiben illeszkednek az épület építészeti karakteréhez.

(8) A Vár területén közterületi, illetve a közterületről látható közlekedési felületek burkolatait csak igényes, természetes anyagok felhasználásával és a történeti szempontok figyelembevételével lehet kialakítani.

(9) Az épületek, építmények közterületről látható nyílászáróinak üvegfelületeit a környezetet zavaróan tükröző fényvisszaverő anyagból kialakítani, vagy ilyen fóliával ellátni nem szabad.

(10) A területen zöldtetők és zöldhomlokzatok alkalmazása megengedett.

15. § (1) A területen új építmény elhelyezése vagy meglévő épület tömegének, látványának megváltoztatása esetén biztosítani kell a környezethez és a környező épületekhez történő illeszkedést. A városképi illeszkedés szempontjából a homlokzatmagassági, párkánymagassági, gerincmagassági értékek és az építészeti minőség a meghatározók.

(2) Zártsorú beépítés és emeletráépítés esetén az új építés szintmagasságai igazodjanak a szomszédos épületek szintmagasságaihoz.

(3) A területen bármely, a meglévő épületek külső megjelenését érintő építési tevékenység csak az épületek eredeti terveinek felhasználásával végezhető el – amennyiben azok rendelkezésre állnak. Az építési tevékenység során biztosítani kell a korábbi helyreállítási hibák, eltérések korrekcióját, ideértve különösen az építészeti minőséget lerontó utólagos hozzáépítések elbontását, a tetőzet eredeti formájának újjáépítését és az esetlegesen korábban eltávolított épületdíszítések, tetődíszek, tornyok, kupolák, portálok visszaállítását.

(4) A tetők tömegének (tetőidom) kialakításakor egyszerű és hagyományos formá(ka)t kell alkalmazni és a tetőfelületek homogén egységét megőrizni.

(5) A tetőzeten lévő kiugrások és bevágások felületi aránya nem haladhatja meg a tető felületének 50 %-át.

(6) Közterületről látható tetőfelületen több sorban elhelyezett tetőablak nem alkalmazható.

(7) Zártsorú beépítésnél az új vagy átalakított magastető kialakításával csökkenteni kell a szomszédos épületek takaratlan tűzfalainak felületét.

(8) Zártsorú beépítésnél az eltérő traktusmélységű magastetős épületek gerincmagasságát össze kell hangolni és a magasságkülönbség legfeljebb 1,5 méter lehet.

(9) A városképi illeszkedés érdekében az új vagy átalakított magastetők hajlásszöge igazodjon az épület környezetében álló épületek tetősíkjának hajlásszögéhez.

(10) Világörökségi területen, különösen a Budai Várból rálátásban lévő tetőfelületek látványa megőrzendő érték, ezért a tetőhéjalások anyaghasználatának, a tetőidomok formájának megváltoztatására csak a tetőzet látványbeli javulásának építészeti igazolása mellett kerülhet sor a kerületi főépítész vagy az illetékes tervtanács véleményének figyelembevételével, de ebben az esetben is a tetők tömör felületének legfeljebb 25 %-án alakítható ki tetőablak, az alábbi kivételekkel:

(11) Kémények, szellőzőkürtők kialakítása Világörökségi területen az épület architektúrájával összhangban, tömbösítve történhet, anyaghasználatában illeszkednie kell az épület és környezete stílusához.

16. § (1) Utólagos hőszigetelés akkor megengedett meglévő épületen, ha az a homlokzat architektúrájának, építészeti értékeinek megőrzése mellett valósítható meg.

(2) A terület világörökségi részein a közterületről látható takaratlan tűzfalakat, tűzfalszakaszokat az épület felújításával egy időben fel kell újítani, arra díszítésként kizárólag építészeti elemeket ábrázoló kép festhető.

(3) A terület nem világörökségi védettségű területein tűzfalon, összefüggő falfelületen a környezethez illeszkedő, témájában, színeiben és dimenziójában a környezettel harmonizáló falfestmény létesíthető a kerületi főépítész vagy az illetékes tervtanács hozzájárulása esetén.

(4) Több telek összevonásával történő beépítésnél az eredeti telekosztást homlokzati tagolással jelezni kell.

(5) A területen az építmények színezését, annak városképi és színdinamikai kialakítását a szomszédos épületek, de legalább mindkét oldalról 3-3 szomszédos építmény vizsgálatával, azokkal harmonizálva kell megoldania a kerületi főépítész vagy az illetékes tervtanács véleményének kikérését követően.

(6) A homlokzatok, illetve épület, építmény látványának egységes megjelenését meglévő épület, illetve építmény átalakítása vagy részleges felújítása esetén is meg kell őrizni, ezért az új homlokzati nyílászárókat a régi homlokzat rendjében, a funkciónak megfelelően azonos mértékben, osztással és anyaggal kell kialakítani, a meglévő épületdíszek, tagozatok megőrzése és szükség esetén kiegészítése mellett.

(7) A területen közterületről látható részleges homlokzati felújítás esetén is egy ütemben kell felújítani az épület építészetileg külön tagolható homlokzati felületét, illetve a teljes földszinti homlokzati sávját.

(8) A földszinti portálokat az épület meghatározó karakterét és anyaghasználatát figyelembe véve kell kialakítani és fenntartani.

(9) Amennyiben az ingatlan utcai telekhatárán vagy az 5 méteres előkertben kialakítandó támfalgarázs több gépkocsi elhelyezésére szolgál, telkenként legfeljebb kettő garázskapu létesíthető, méretében és anyaghasználatában a környezethez illeszkedő megoldással. A közterületről látható nyílászárók (bejárati nyílások) egyenkénti szélességi mérete legfeljebb 6 méter lehet.

(10) A közterületről látható homlokzaton (tetőzeten) vagy azok előtt szabad vagy védőcsőben vezetett kábel (védődoboz) nem helyezhető el. A homlokzatok akár részleges felújítása esetén ezek megszüntetése kötelező.

(11) Az épülethez szolgáló kapucsengőket, illetve névtáblákat egységesen megtervezve csak úgy lehet elhelyezni, hogy az épület meglévő architektúrájához, díszítményeihez, illetve burkolataihoz és színezéséhez igazodjanak.

(12) Meglévő épületen a homlokzaton jelentkező rácsozat csak az épület eredeti rácsozatával azonosan, általában annak pótlásaként helyezhető el. Egyéb rácsozat vagy betörésvédelmet szolgáló berendezés csak a portál- vagy nyílászáró szerkezetek belső oldalán helyezhető el.

(13) Meglévő épületek közterületről látható homlokzatain gépészeti berendezés, ablakklíma berendezés és klímaberendezések kültéri egysége csak az épület megjelenéséhez illeszkedő takarás mögött helyezhető el. A kondenzvíz elvezetéséről megfelelően gondoskodni kell, az közterületre vagy szomszéd telekre nem folyhat át, a berendezés elhelyezésekor a zaj- és rezgési határértékek betartandók. A Várban közterületről látható klíma és gázüzemű parapetkonvektor nem létesíthető.

(14) Új épület létesítésekor hőszivattyú, klíma kültéri egységeinek elhelyezését és takarását előre meg kell tervezni olyan módon, hogy az azt kiszolgáló gépészeti egységek közterületről és a Várból rálátásban ne legyenek láthatók.

(15) A területen látszó redőnyszekrény nem helyezhető el, külső árnyékolószerkezet az épület építészeti kialakításával, tagozataival összhangban létesíthető.

(16) A telkeken műholdvevő, illetve távközlési, adatátviteli berendezés kültéri egysége, hír- és adattovábbító berendezés közterületről láthatóan csak épületre szerelten az épület architektúráját figyelembe vevő helyre, illetve takartan helyezhető el. A Várban közterületről látható távközlési, adatátviteli berendezés (antenna) csak kivételesen indokolt honvédségi és nemzetbiztonsági okokból helyezhető el a műemlékvédelmi szempontok érvényesítése mellett.

(17) A Vár területén az épületek utcai homlokzatai megőrzendők, a kialakult nyílászáró rendszer, a homlokzati díszítések csak kivételes esetben, a teljes homlokzattal egységben tervezve változtathatók meg.

(18) A terület világörökségi védettségű részén közterületről, a Várban és a Várból rálátásban lévő épületen látható napelem, napkollektor nem létesíthető. Az egyéb területeken közterületről látható módon csak az épület architektúrájának elemeként, azzal vizuális összhangban létesíthető a tető síkjában, ideértve a tetőcserépbe integrált napelem elhelyezését is.

17. § (1) A zöldfelületek látványának és használhatóságának megőrzése érdekében az élővilág igénybevétele csak olyan módon történhet, amely az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget nem károsítja, illetőleg funkcióit nem veszélyezteti.

(2) A területen a klímaváltozásra reflektáló műszaki és ökológiai megoldások alkalmazandók: minél nagyobb zöldfelület, a hősziget-hatás csökkentése, a csapadékvíz megtartása és felhasználása, beporzóbarát növényközösségek, árnyékoló növények és a környezeti ártalmakat jól tűrő növényzet telepítése. A növényzetet igényeiknek megfelelően kell fenntartani, hogy látványukkal az épített környezettel harmóniában, egymás értékeit kiemelve érvényesüljenek.

(3) A turisztikailag kiemelt kilátási pontok kilátásvédelme érdekében a fák szakszerű csonkolása megengedett.

(4) Védett természeti területen az értékes növényállomány megtartandó, azok élettani szükségleteit biztosítani kell.

(5) A természeti környezet látványát meg kell óvni, indokolatlan beavatkozás nem végezhető.

(6) A Vár területén ültethető fák fajtájának meghatározásánál elsődleges szempont, hogy a fa lombozata a környezetében álló épületeket csak korlátozottan takarja el.

(7) A területen főként a hazánkban honos fás szárú növényfajok telepítendők és kerülendők az allergén pollent kibocsátó fafajok. Fás szárú inváziós fajok egyedei,

18. § (1) A terület világörökségi területein díszkivilágítás csak a jellemző látványokból feltárulkozó nézetekben egységes és összehangolt módon készülhet. Ennek keretében a várfalak és az általuk határolt területek megvilágításának erősségét és spektrumát meghatározónak kell tekinteni, az ezek alatti díszkivilágítások erőssége, ugyanarról a helyről nézve, a Vári erősségnek legfeljebb a 60%-a, színhőmérséklete maximum 3000K lehet.

(2) A városkép védelem érdekében a villogó, zavaró fényhatást, kápráztatást, vakítást okozó világítás, fényújság, futófény, lézer, hologram nem helyezhető el.

(3) Homlokzatok vetített képes megvilágítása, fényfestés csak eseményhez köthetően, meghatározott ideig, kulturális céllal alkalmazható.

(4) A fényszennyezés elkerülése érdekében olyan megvilágítás (dísz- és közvilágítás) alkalmazandó, ami a megvilágítandó felületre irányul és vakítást nem okoz. Az ég felé irányuló kivetítés nem megengedett.

(5) Az utak és utcák egyenletesen, csak a szükséges intenzitással és időtartamban lehetnek megvilágítva.

19. § (1) Önálló, közterületről látható távközlési építmény (antenna) a telken belül nem létesíthető.

(2) Energiát termelő vagy egyéb célú szélkerék, valamint önálló, azaz nem épület tetőzetére telepített napelem, napkollektor a telek közterületről látható részén nem létesíthető.

(3) Úszómű véglegesen vagy idényjelleggel csak a világörökségi látványt nem zavaró, ahhoz illeszkedő kivitelben és módon helyezhető el. A látvány megfelelőségét a pesti rakpart felőli nézetben készített, a teljes világörökségi látványba illesztett ábrázolással kell igazolni.

(4) Sportterület időjárás elleni védelmét szolgáló sátorszerkezet csak évente november 1. és március 31. közti időtartamra, meghatározott ideig létesíthető. Közterületről látható felületén semmiféle felirat, logó, reklám vagy egyéb motívum nem jelenhet meg, színe a környezethez illeszkedő, egyszínű pasztell jellegű lehet.

(5) Sátor és ponyva építmény telken közterületről láthatóan felvonulási vagy árubemutatási célra és meghatározott időre állítható fel.

(6) Hulladéktároló építmény, -tartály a területen közterületről látható helyen – a közterületi hulladéktároló tartály kivételével – csak kerítéssel vagy támfallal, támfallétesítménnyel egybeépítve létesíthető.

(7) Világörökségi területen és kerületi védett látványok esetén elektromos töltőberendezés, roller tároló és dokkoló, kerékpártámasz, kerékpár tároló és dokkoló az utcaképhez illeszkedő módon, az utcakép vonalvezetésének, karakterének érvényesülését biztosítva és a gyalogosforgalmat nem akadályozva helyezhető el.

20. § (1) Szobor, emlékmű, díszkút, párakapu létesítése a városképi és közlekedési feltételek betartásával a teljes területen megengedett.

(2) A közterületeket csak a konkrét használat érdekében legszükségesebb nagyságú burkolt felületekkel szabad ellátni. A burkolt felületről az esővizet zöldfelületre vagy tározóba kell vezetni, kivéve, ha ez műszaki okokból nem lehetséges.

(3) A burkolatlan felületeket - ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák - fenntartható zöldfelülettel kell kialakítani.

(4) A területen elhelyezkedő kertek, közterületek és parkok értékes növényzetét meg kell őrizni.

(5) Ingatlan előtti közterületi növénysáv meglévő burkolt felületeinek nagysága nem növelhető, kivéve az ingatlanba történő bejutáshoz szükséges felületek kiburkolását.

(6) A közterületen lévő fasor fahiányainak pótlása csak az adott fasor vonalába történő telepítéssel, a fasorra jellemző faj, fajta felhasználásával történhet, ha annak környezeti feltételei adottak.

(7) A területen az utcák legalább egyik (általában az északi, vagy keleti) oldalán fasor telepítéséről kell gondoskodni. Ettől csak ott lehet eltekinteni, ahol a növényzet kihelyezése veszélyezteti a közlekedés biztonságát vagy ahol azt a meglévő közműhálózat nem teszi lehetővé.

(8) A burkolatbontással járó munka esetén, amennyiben azt a városképi látvány, a környezet képe indokolja, a gyalog járda teljes szélességű helyreállítását vagy roncsolás-mentesen bontható (elemes) burkolat kialakítását kell elvégezni.

(9) A közterületek burkolatát - a kialakult, meglévő anyag-használathoz igazodóan - a fenntarthatóság és karbantarthatóság érvényesítésével a káros környezeti hatásokat (zaj, rezgés, por, stb.) mérséklő megoldással kell kialakítani.

(10) A területen kioszk építmény csak meghatározott időre szóló engedély alapján létesíthető, illetve üzemeltethető. A kioszk méretének, megjelenésének és színvonalának igazodnia kell a telepítés helyéhez, és gyalogos járda területén nem létesíthető.

(11) Mobil árusítóhely (árusító, illetve bemutató asztal, állvány és információs pult) a területen csak közcélú területen létesíthető, kulturális célból meghatározott ideig, rendezvényi célból a rendezvény időtartama alatt. Az árusítóhely méretének, megjelenésének és színvonalának igazodnia kell a telepítés helyéhez.

(12) A vendéglátó teraszok, kitelepülések, mobil árusítóhelyek csak olyan módon alakíthatók ki, hogy a járdán való közlekedést ne akadályozzák, még a fogyasztók, vevők kiszolgálásával sem, valamint az előírt, megfelelő méretű, biztonságos, szabad szélességet meg kell hagyni a gyalogosközlekedés számára.

(13) A vendéglátó teraszok kialakítása nem lehet területkijelölés (területfoglalás) jellegű, korláttal, szőnyeggel, felfestéssel és növényekkel történő elrekesztés nem alkalmazható. Pódium és a hozzátartozó korlát építése csak a tereplejtés indokolt kiegyenlítése vagy akadálymentesítés érdekében lehetséges.

(14) A kitelepülés nem károsíthatja a zöldfelületet és nem korlátozhatja annak használatát, fasorok egyedeit nem károsíthatja.

(15) Vendéglátó terasz berendezési tárgyai könnyed, áttört megjelenésűek, egyszerű formájúak, színben, stílusban egymással és környezetükkel összehangoltak legyenek, reklámot és termék megjelölést nem tartalmazhatnak.

(16) Árnyékoló szerkezet (napvédő ernyő) az épület architektúrájához és színezéséhez igazodóan helyezhető el, reklámot és termék megjelölést nem tartalmazhat.

(17) A teraszok, kitelepülések, mobil árusítóhelyek a környezetüket káros kibocsátásokkal (pl. szennyvíz, füst, zsiradék) nem szennyezhetik, gépészeti berendezéseik, vezetékeik takartan, balesetveszélyt nem okozva alakítandók ki.

(18) Műfű és műnövényzet közterületen nem helyezhető el, csak megfelelően ápolt, jó kondíciójú élő növény.

(19) Az egy épülethez tartozó vagy egy épületsorban együttlátásban lévő kitelepüléseknek, az ott alkalmazott berendezéseknek egymással a kerületi főépítész javaslata szerinti vizuális összhangban kell lennie.

(20) Közterületen térszint alatt elektromos-, távközlési-, forgalomirányító berendezéshez tartozó-, továbbá tömegközlekedéssel kapcsolatos kapcsolószekrény elhelyezhető.

(21) Közterület felett elhelyezett, a határoló épületek vagy műtárgyak közé feszített reklámhordozó a település szempontjából jelentős valamely eseményről való tájékoztatás kivételével nem helyezhető ki.

(22) Sátor és ponyva építmény közterületen csak engedélyezett közterületi rendezvényhez kapcsolódva, meghatározott időre állítható fel.

21. § (1) Kerületi védett értéket hordozó épületen az eredeti karaktert megváltoztató beavatkozás nem végezhető. A kerületi védett érték és műemléki érték átépítése, korszerűsítése - különösen az energiahatékonyságra vonatkozó minimumkövetelmények betartása, az energia-megtakarítási célú felújítás - nem okozhatja a védelem alapját képező értékeinek helyreállíthatatlan sérülését, elvesztését.

(2) Kerületi védett épület felújítása során – lehetőség szerint – valósuljon meg a védelem alapját képező érték minél teljesebb kibontakoztatására, ideértve a használat módját is.

(3) Kerületi védett épületeken a homlokzat, tetőfedések anyaga és színezése az eredeti állapot szerint visszaállítandó, illetve megtartandó.

(4) Kerületi védett épület közterületről látható homlokzatán a nyílászárók cseréje esetén csak az eredetinek megfelelő nyílászáró (azonos anyag, osztásrend, profilozás, szín) építhető vissza. A nyílászáró külső megjelenése nem változhat, az eredetitől eltérő kialakítású, szélességű profil még azonos anyagból sem alkalmazható.

(5) Kerületi védett látványban történő átalakítás, változás során a látvány építészeti karakterét és sajátos hangulatát meg kell őrizni. A védett látványt érintő homlokzati változások településképi eljárásaiban a teljes védett látvány együttes ábrázolásával kell igazolni a megfelelőséget.

(6) Védett épület esetében a közüzemi szolgáltatások mérőszekrényei az épület külső- és belső homlokzatain, közös kapualjaiban, továbbá az épület közös területeiről láthatóan nem helyezhetők el.

(7) A kerületi védett növények, fák látványának megőrzése érdekében élettani szükségleteiket biztosítani kell, rajtuk csak szükségszerű és szakszerű beavatkozás végezhető.

22. § (1) A kerület területén, mint fokozott védelem alatt álló területen, közterületen és magánterületen reklámhordozó és reklám nem helyezhető el, a következő kivételekkel:

(2) Az (1) bekezdés szerint megengedett kivételek esetén a közterületről látható reklámhordozó és reklám megjelenése legyen elegáns, visszafogott, igazodjon környezetéhez, az épület, építmény tagozódásaihoz, elhelyezése legyen építészetileg megtervezett. Káprázást, zavaró tükröződést okozó felület nem használható.

(3) Évente összesen tizenkét naptári hét időszakra, ha a település szempontjából jelentős valamely eseményről való tájékoztatás érdekében az szükséges, reklám és reklámhordozó helyezhető el. A rendezvényeket hirdető berendezés a megtartásra kerülő rendezvényekhez kapcsolódó helyszínen, homlokzatra felfüggesztve, vagy annak környezetében lévő közterület felett átfeszítve, leghamarabb a rendezvényt két héttel megelőzően helyezhető el, és a rendezvényt követő három napon belül el kell távolítani. Védett épületre, építményre függesztett szövet, fólia, drapéria, háló, molinó és más, hasonló jellegű anyag ez esetben is csak az érintett homlokzati felület legfeljebb 10%-án helyezhető el.

(4) Szélforgó, légfelfújásos mozgó reklám figura vagy reklámoszlop a területen nem helyezhető el.

(5) A Vár várfalakkal határolt területén bármiféle építési állványzathoz rögzített védőfelületen, ponyván csak az adott épület architektúrájának 1:1 léptékű ábrázolása, illetve művészeti alkotás, reprodukció ábrázolása történhet a kivitelezés tényleges ideje alatt.

(6) Világörökségi védettségű (műemléki jelentőségű) területen - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - bármiféle építési állványzathoz rögzített védőfelületen, ponyván az adott épület architektúrájának 1:1 léptékű ábrázolása, illetve művészeti alkotás, reprodukció ábrázolása történhet, továbbá 2m² felületen az épület funkciójához, vagy az ott végzett tevékenységhez kötődő reklámfelület, hirdetés helyezhető el a kivitelezés tényleges ideje alatt, de legfeljebb 3 hónapra; leromlott látványú és műszaki állapotú lakóépület teljes homlokzatának felújítása esetén a kivitelezés igazolt időtartama alatt, de legfeljebb egy alkalommal és legfeljebb 3 hónapra az állványzaton építési reklámháló is elhelyezhető, melyen a reklámfelület legalább 2m² és legfeljebb 9m² lehet.

(7) A kerület (5) és (6) bekezdésben érintett területein kívül építmény, épületegyüttes építése, átalakítása, felújítása érdekében végzett építési, vagy bontási munka során, az építési tevékenység igazolt ideje alatt, de legfeljebb 3 hónap időtartamra a közterületen álló vagy közterületről látható építési állványzaton építési reklámháló helyezhető el, melyen a reklámfelület legalább 2 m² és legfeljebb 9 m² lehet.

(8) Épülethez, építményhez rögzített, egyébként megengedhető bármiféle információt, hirdetést, reklámot tartalmazó védőfelület, illetve ponyva nem helyezhető el a (1) bekezdésben foglaltak kivételével.

(9) Világörökségi védettségű (műemléki jelentőségű) területein, illetve a határvonalon húzódó utcák mindkét oldalán a kivitelezési területeket lehatároló szerkezetre, palánkra reklám, hirdetmény, plakát nem helyezhető el.

(10) Cégér, cégfelirat, cégtábla – épületen, épületrészen – csak a teljes homlokzati felület arculatához (stílusához, anyaghasználatához) igazodóan helyezhető el.

(11) A fal síkjára merőlegesen elhelyezett cégjelzés és cégér a gyalogos közlekedési űrszelvény rendeltetésszerű használatát nem akadályozhatja, a gyalogosok közlekedését nem zavarhatja, biztonságát nem veszélyeztetheti. Elhelyezése a földszinti osztópárkány alatt, de minimum 2,50 méteres magasságban lehetséges, homlokzati falra merőleges kinyúlása legfeljebb 1,00 méter lehet.

(12) Világörökségi területen műanyag dobozok, termék megjelölő eszközök cégérként nem alkalmazhatók.

(13) Cégér még részben sem takarhatja az épület, épületegyüttes nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját, és egyéb meghatározó építészeti elemét.

(14) Az önálló világító betűkkel megvalósuló cégér kialakításánál a kábeleket a falon belül, vagy takartan kell vezetni.

(15) Védett épület kirakatportálján üzleti dekoráció, reklám mérete nem haladhatja meg az adott portálfelület méretének 20%-át.

23. § (1) A településkép védelme érdekében kérelemre az önkormányzat a főépítésze útján tájékoztatást ad és szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről.

(2) A konzultációról a kerületi főépítész emlékeztetőt készít és nyilvántartásba veszi. Az emlékeztetőben foglaltakat a településképi véleményezési, bejelentési és kötelezési eljárások során figyelembe kell venni.

24. § (1) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni építmény építésére, bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően, ha

(2) A településképi véleményezési eljárás előírásait minden olyan hatósági engedélyhez kötött építési munkával kapcsolatban alkalmazni kell, amely az építmény közterületről látható megjelenését érinti.

(3) A fővárosi védelem alatt álló ingatlanok esetében a településképi véleményezési eljárást Budapest Főváros Önkormányzata illetékes szervezeti egységénél kell lefolytatni.

25. § (1) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki dokumentáció

(2) A telek beépítésével kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

(3) A létrehozandó, átalakítandó, felújítandó építménnyel, építményrésszel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

(4) A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell

26. § (1) A polgármester a helyi építészeti-műszaki tervtanács szakmai álláspontjára alapozva folytat le településképi véleményezési eljárást 200 m2-t meghaladó új épület létesítése és egy telken több épület elhelyezése esetén.

(2) A polgármester a főépítész szakmai álláspontjára alapozva folytat le településképi véleményezési eljárást az (1) bekezdésbe nem tartozó esetekben, továbbá a helyi építészeti-műszaki tervtanács akadályoztatása esetén.

(3) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása iránti kérelmet az 5. mellékletben foglalt mintának megfelelően kell benyújtani papír alapon és a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus formában az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre feltölteni, melyhez hozzáférést kell biztosítani a polgármesternek. Természetes személy a kérelmet és a dokumentációt is papír alapon nyújtja be.

(4) Amennyiben a kérelem és mellékletei nem alkalmasak a 25. §-ban foglalt szempontok szerinti vizsgálatra, egy ízben 15 napos határidő biztosításával a polgármester hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt.

(5) A településképi véleményben a polgármester a tervezett építési tevékenységet

27. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni:

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alól kivételt jelent a nyilvántartott műemléki értéket vagy műemléket érintő, az örökségvédelmi hatósághoz történő bejelentéshez vagy örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenység.

(3) Nem kell településképi bejelentési eljárást lefolytatni az Engr.-ben építési engedélyhez és az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez nem kötött kutatási, vizsgálati, kiállítási célt szolgáló és lakó rendeltetést bemutató épület építése esetén.

(4) Nem kell településképi bejelentési eljárást kezdeményezni legfeljebb 72 óra időtartamra elhelyezett építmények, installációk létesítéséhez, épület homlokzatán vagy építmény felületén legfeljebb 72 óra időtartamra történő fényfestés alkalmazásához.

28. § (1) A bejelentésben szereplő munkának a következő minimum feltételeket kell teljesítenie:

(2) A reklám, reklám-berendezés, reklámhordozó elhelyezése, megváltoztatása során meg kell felelni a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Kormányrendelet általános és e rendelet különös településképi követelményeinek.

29. § (1) A településképi bejelentési eljárás során a kérelem és mellékletei, a hiánypótlás és a nyilatkozatok elektronikus úton vagy - természetes személy esetén – papír alapon, írásban terjeszthető elő. A településképi bejelentési eljárás megindításához szükséges bejelentőlapot a 6. melléklet tartalmazza.

(2) A bejelentéshez a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet, továbbá rendeltetésváltozás esetén a településrendezési eszközök rendeltetésekre vonatkozó követelményeinek való megfelelést igazoló dokumentációt kell mellékelni. A tervezett színezéseket RAL színskála szerinti jelöléssel kell megadni.

(3) A polgármester a bejelentésről a főépítész szakmai véleményét is figyelembe veszi, vagy a főépítész javaslata alapján a helyi tervtanács közreműködését is kérheti.

(4) A polgármester a bejelentés megérkezésétől számított 15 napon belül hatósági határozatban

(5) A bejelentett munkát az (4) bekezdés a) pontja szerinti hatósági határozat birtokában, az abban foglaltak figyelembevételével 6 hónapon belül meg kell kezdeni. Amennyiben a bejelentett munkához szükséges más hatósági engedély és egyéb hozzájárulás, ezek beszerzése a bejelentő feladata és felelőssége.

(6) A tudomásul vett rendeltetésváltozást 6 hónapon belül kell végrehajtani, erről az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetés céljából a polgármester kérelemre 15 napon belül hatósági bizonyítványt állít ki.

(7) A polgármester döntésével szemben az önkormányzat Képviselő-testületéhez lehet fellebbezni.

30. § (1) A településképi követelmények megsértésének minősül

(2) Ha az ingatlan tulajdonosa a településképi rendeletben foglalt településképi követelményeket - a rendeltetésváltozás esetén a helyi építési szabályzatban foglaltakat vagy a településrendezési illeszkedés követelményét - megsértette, a polgármester a figyelmeztetést tartalmazó döntésében felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre és megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.

(3) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti határidő eredménytelenül eltelik, a polgármester településképi kötelezés formájában a településképi követelmények betartására kötelezi az ingatlan tulajdonosát és egyidejűleg településképi-védelmi bírság megfizetésére is kötelezi.

31. § (1) A településképi követelmények megsértése településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása, esetén a polgármester önkormányzati településkép-védelmi bírságot szabhat ki, amelynek összege

(2) Az (1) bekezdés szerinti bírság összegének megállapítása során mérlegelni kell, hogy a településképi követelmények megszegése

32. § Hatályát veszti a településkép védelméről szóló 18/2017. (IX.29.) önkormányzati rendelet.

33. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.