Budapest Főváros III. Kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testületének 34/2022. (XII. 8.) önkormányzati rendelete
Óbuda-Békásmegyer II. szakasz - Pünkösdfürdő Duna-parti területére vonatkozó kerületi építési szabályzatáról
Hatályos: 2023. 01. 27Budapest Főváros III. Kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testületének 34/2022. (XII. 8.) önkormányzati rendelete
Óbuda-Békásmegyer II. szakasz - Pünkösdfürdő Duna-parti területére vonatkozó kerületi építési szabályzatáról
Budapest Főváros III. kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 6. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében és a 14/A. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Pest Megye Önkormányzata, Pest Megyei Kormányhivatal, Budapest Főváros Kormányhivatala, Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság, Honvédelmi Minisztérium, Budapesti Rendőr-főkapitányság és a Duna-Ipoly Nemzeti Park véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Általános előírások
A rendelet hatálya és értelmező rendelkezések
1. § (1) A rendelet hatálya Budapest III. kerület Óbuda – Békásmegyer az 1. melléklet szerint lehatárolt területére terjed ki (a továbbiakban: a terület).
(2) A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet előírásait a rendeletben foglalt kiegészítésekkel, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) előírásait a rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel együtt kell alkalmazni.
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. Csónak: olyan kedvtelési és sportcélú, emberi erővel hajtott, felépítménnyel nem rendelkező vízi jármű, amelynek testhossza nem haladja meg a kishajóra megállapított mértéket.
2. Csónakház: olyan létesítmény, amely evezőssport céljára rendszeresített berendezéssel, felszereléssel, a csoportos és egyéni felszerelések tárolására, a sporttevékenységhez kapcsolódó háttértevékenységek céljára szolgáló helyiséggel rendelkezik.
3. Csónaktároló: olyan létesítmény, amely evezőssport céljára rendszeresített berendezéssel, felszereléssel, a csoportos és egyéni felszerelések tárolására szolgáló helyiséggel rendelkezik.
4. Fa statikai védőzónája: meglévő fa esetében a törzsátmérő négyszeresének megfelelő sugarú kör a fa törzsétől mérve, tervezett fa esetében kis lombkoronát növelő fáknál 1,5 m, a nagy lombkoronát növelő fáknál 2,5 m sugarú kör a fa tövének közepétől mérve.
5. Kikötői létesítmények osztályai (a továbbiakban: kikötői osztályok):
a) Közszolgáltatási személyhajó kikötői osztály: Közszolgáltatási szerződés alapján helyi, helyközi vagy révhajózási hivatásforgalmú személyszállító szolgáltatást ellátó, jellemzően menetrend szerint közlekedő motoros nagyhajók fogadására (utasok ki- és beszállítására és rövid idejű tartózkodására) szolgáló kikötő és kapcsolódó létesítményei.
b) Csónak kikötői osztály: Kizárólag emberi erővel hajtott, kedvtelési és sportcélú csónakok valamint vízi sporteszközök fogadására (utasok ki- és beszállítására és rövid idejű tartózkodásra) szolgáló létesítmény.
c) Közhasználatú rekreációs célú létesítmény kikötői osztály: Költségvetési szerv által fenntartott, vagy vele együttműködésben üzemeltetett, sport és szabadidős célú tevékenységet szolgáló úszómű, úszólétesítmény vagy egyéb, partkapcsolattal rendelkező vízilétesítmény (így különösen víziszínpad, lebegő uszoda, vagy sétány stb.), amely további hajó kikötésére nem szolgál. Az úszómű, úszólétesítmény legnagyobb, folyásirányra merőlegesen mért szélessége nem haladhatja meg a 10 m-t.
6. Komfort pont: Korszerű – a higiéniai és az egyenlő esélyű hozzáférés szempontjából az elvárásoknak megfelelő – közhasználatú illemhely, zuhanyzó és gyermekpelenkázó együttese.
7. Közhasználat céljára átadott terület: Telek – Budapest III. kerület Önkormányzatával kötött külön szerződés keretei között – közhasználatra megnyitott része.
8. Szintterületi mutató: Az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosa. Az összes építhető bruttó szintterület értéke általános szintterületi mutató értékből és kizárólag az épületen belül elhelyezhető parkolók – a kiszolgáló közlekedési területeikkel együtt – épületen belüli elhelyezésére igénybe vehető parkolási szintterületi mutató értékből adódik össze.
9. Útsorfa: 220 cm törzsmagasságot és 18 cm törzskörméretet meghaladó méretű, legalább kétszer iskolázott fa.
10. Úszólétesítmény: Víziközlekedésre, vízen való munkavégzésre és azokkal összefüggő tevékenység folytatására alkalmas úszóképes eszköz, szerkezet, berendezés.
11. Úszómű: Helyváltoztatásra nem szolgáló, önálló meghajtással nem rendelkező, vízen munkát nem végző úszólétesítmény.
Közterület alakítására vonatkozó előírások
1. A Duna-parti sétányra vonatkozó rendelkezések
3. § Az 1. mellékletben jelölt „Duna-parti természetközeli sétány” kialakítása során a természetközeli állapot megőrzése érdekében
a) a sétány nyomvonalát, szélességét úgy kell kialakítani, hogy a természeti környezet értékeinek megtartása biztosított legyen, és
b) a burkolatokat vízáteresztő módon kell kialakítani.
2. Közterületen lévő építményekre vonatkozó előírások
4. § (1) Kioszk – eltérő rendelkezés hiányában – az 1. melléklet szerinti közterületen jelölt „Építmény elhelyezésére kijelölt hely beépítésre nem szánt területen” létesíthető, amely
a) „FP” jel esetén fogadópont,
b) „KP” jel esetén közhasználatú komfortpont
rendeltetést tartalmazhat.
(2) Kioszk legfeljebb 80 m2 bruttó alapterülettel létesíthető, több kioszk egymáshoz csatlakozóan nem helyezhető el és nem építhető össze.
(3) Vendéglátóterasz kizárólag a vendéglátóhelyek környezetében, a vendéglátóhelytől számított 15 méteren belül, legfeljebb 250 m2 alapterülettel létesíthető, amennyiben nem akadályozza a terület kerékpáros és gyalogos közlekedését, és nem érinti árvízvédelmi mű fenntartási sávját.
(4) Vendéglátó terasz és kioszk nem keríthető el.
5. § Közterületen sátor kizárólag rendezvény időtartamára helyezhető el.
3. Közterületi zöldfelületekre vonatkozó előírások
6. § (1) Fasortelepítésnél és -kiegészítésnél várostűrő, útsorfa minőségű fák ültetendők. Az ültetéssel egy időben az öntözőhálózat kiépítéséről, de legalább az öntözés lehetőségéről gondoskodni kell.
(2) Az 1. mellékletben jelölt különböző rendeltetésű parkterületeken az azok rendeltetésszerű használatát térben korlátozó, valamint környezeti hatása révén zavaró rendeltetések nem telepíthetők.
A természeti környezet védelmére vonatkozó előírások
7. § (1) Az 1. mellékletben jelölt „Kiemelt jelentőségű facsoport, faállomány” és „Kiemelt jelentőségű faegyed” külön jogszabályban szabályozott közterületi faegyedek kivételével
a) csak élet-, egészség- és vagyonvédelmi okokból, továbbá az árvízi védekezés számára szükséges helyigény biztosítása céljából vágható ki;
b) egyéb okból csak akkor lehet kivágni faegyedet a jelölt területen, amennyiben részletes dendrológiai vizsgálatok alapján a faegyed nem tekinthető értékesnek.
(2) Az 1. mellékletben jelölt „Kiemelt jelentőségű facsoport, faállomány” területén új műtárgy, burkolat úgy létesíthető, hogy az a jelölt terület legfeljebb 20%-át foglalja el.
(3) Új közművezeték létesítésekor vagy meglévő felújításakor az 1. mellékletben jelölt „Kiemelt jelentőségű facsoport, faállomány/ faegyed” statikai védőzónájának védelmét biztosítani kell.
(4) A fa statikai védőzónájában új közművezetéket létesíteni nem lehet, munkavégzés csak kézi eszközzel történhet. (5) Az 1. mellékletben „Meghatározó zöldfelületi kapcsolat a Duna telkén” elemmel jelölt terület:
a) közhasználat elől nem zárható el az 1. mellékletben jelölt „Közhasználat elől állandóan
elzárható területek” kivételével, és
b) az árvízvédelmi védvonal és a vízfelület közötti rész a katasztrófavédelmi szempontok és a terület rekreációs használatának figyelembevételével, zöldfelületként alakítandó ki.
(6) A K-Rek építési övezetek telkein a beépítéssel egyidejűleg annyi lombos fát kell telepíteni és fenntartani, hogy az előírt legkisebb zöldfelület minden megkezdett 100 m2-re legalább egy fa jusson.
(7) A parkoló felületek árnyékolását biztosító fásítást minden megkezdett 4 db várakozó- (parkoló) hely után 1 db, nagy lombkoronát növelő, környezettűrő, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítésével kell megoldani, fánként minimum 4 m2 termőföldterület biztosításával.
(8) Az 500 m2-nél nagyobb alapterületű új épületek lapostetős részének legalább 50%-án legalább egyszintes növényállományú, extenzív zöldtetőt kell létesíteni.
(9) Inváziós fás szárú fajok nem telepíthetőek. A fák telepítésénél előnyben kell részesíteni az őshonos, Duna mentén jellemző fajokat.
(10) Az 1. mellékletben jelölt Országos ökológiai hálózat – ökológiai folyosó övezeten belül kizárólag őshonos fafajok telepíthetők.
(11) A fák statikai védőzónáján belül az eredeti terepszint csak a fa életfeltételeinek változatlan biztosítása, vagy javítása mellett változtatható meg.
Telekalakítással kapcsolatos előírások
8. § (1) Olyan telekalakítás nem megengedett, amely szerint egy telek egynél több övezetbe tartozzon.
(2) A sajátos építményfajták számára az övezetek előírásaitól eltérő, műszakilag szükséges méretű telek is kialakítható.
(3) Közterületek területe szakaszosan is kialakítható.
(4) Az építési övezetek, övezetek megengedett legkisebb telekméretére, a telek szélességére és hosszára vonatkozó rendelkezéseket a magánút telkére vonatkozóan figyelmen kívül lehet hagyni.
(5) Nyúlványos telek nem alakítható ki.
Közművek előírásai
4. Általános előírások
9. § (1) Építési telken teljes közművesítettséget kell biztosítani a 10. § figyelembevételével.
(2) Meglévő közmű kiváltása vagy megszüntetése esetén a feleslegessé vált közmű műtárgyait el kell bontani, amennyiben a bontási munkálatok nem veszélyeztetik a meglévő faállományt. A bontási munkálatok után a területet helyre kell állítani.
5. Víziközművek
10. § (1) Az üzemszerűen keletkező szenny- és csapadékvizek elvezetésére elválasztott rendszerű csatornahálózatot kell kiépíteni.
(2) Egyedi szennyvízkezelő berendezés és egyedi zárt szennyvíztároló nem létesíthető.
(3) Tisztítatlan és tisztított szennyvíz szikkasztása nem megengedett.
(4) A 10 vagy annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, úgy, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz és az ne folyhasson közvetlenül a zöldfelületre. Az így összegyűlő csapadékvíz csak hordalék- és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a befogadóba.
A járművek tárolására és egyéb, közlekedésre vonatkozó rendelkezések
6. Személygépjárművek tárolására vonatkozó előírások
11. § (1) Új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a szükséges személygépjármű elhelyezési kötelezettségét legalább a 3. melléklet szerinti mennyiségben, a (2)–(6) bekezdés szerinti előírások figyelembevételével kell telken belül biztosítani.
(2) Bővítés, átalakítás és rendeltetésmódosítás esetén csak a keletkező többlet személygépjármű elhelyezési kötelezettséget kell biztosítani a meglévő gépjármű tároló helyiségek és felszíni várakozóhelyek számának megtartása mellett.
(3) Az 5. mellékletben szereplő kikötői osztályok parthasználatához kapcsolódóan személygépjármű elhelyezési kötelezettség nem keletkezik.
(4) Vendéglátó rendeltetés Kt-Zkp övezet területén lévő fogyasztótere után (beleértve a teraszt is) személygépjármű elhelyezési kötelezettség nem keletkezik.
(5) Emelőszerkezetes parkoló-berendezés (parkoló gép)
a) kizárólag a rendeltetésszerű használatához szükséges személygépjármű elhelyezési kötelezettségen felüli többletférőhelyek kialakítása érdekében alkalmazható,
b) alkalmazása esetén kizárólag önálló gépjármű használatot biztosító telepíthető, és
c) felszínen nem telepíthető.
(6) Személygépjármű várakozóhely céljára csak burkolt felület vehető figyelembe.
7. Autóbuszok tárolására vonatkozó előírások
12. § (1) Új építmények, önálló rendeltetési egységek és területek rendeltetésszerű használatához, azok minden megkezdett 100 férőhelyük után 1 autóbusz telken belüli elhelyezését kell biztosítani rendszeres forgalom esetén. Rendszeres forgalomra kell számítani:
a) 10 vendégszobát meghaladó szállás jellegű önálló rendeltetési egység esetén,
b) 100 férőhelyet meghaladó kulturális és közösségi szórakoztató önálló rendeltetési egység esetén,
c) 150 férőhelyet meghaladó lelátóval rendelkező sportlétesítmény esetén, csak az állandó férőhelyszámot figyelembe véve és több pálya esetén csak a mértékadó nagyságú pályát méretezve,
d) 100 férőhelyet meghaladó sport vagy rekreáció célját szolgáló rendeltetési egység esetén.
(2) Autóbusz várakozóhely céljára csak burkolt felület vehető figyelembe.
8. Tehergépjárművek tárolására vonatkozó előírások
13. § (1) Új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a szükséges tehergépjármű elhelyezési kötelezettséget telken belül, egyedi méretezés alapján kell biztosítani.
(2) Bővítés, átalakítás, rendeltetésmódosítás esetén csak a keletkező többlet tehergépjármű elhelyezési kötelezettséget kell biztosítani a meglévő tároló helyiségek és felszíni várakozóhelyek megtartása mellett.
(3) Tehergépjármű tároló hely céljára csak burkolt felület vehető figyelembe.
9. Kerékpárok tárolására vonatkozó előírások
14. § Minden építmény, önálló rendeltetési egység és terület rendeltetésszerű használatához a kerékpárok számára elhelyezési kötelezettséget az 4. melléklet szerint kell biztosítani.
10. Magánutakra vonatkozó előírások
15. § (1) Beépítésre szánt területek megközelítését, kiszolgálását biztosító magánút csak közforgalom elől el nem zárt magánútként alakítható ki.
(2) Közforgalom elől el nem zárt magánút kiszolgálóút, kerékpárút vagy gyalogút hálózati szerepet tölthet be.
(3) A 30 méternél hosszabb közforgalom elől el nem zárt magánút zsákutcaként történő kialakítása esetén, a zsákutca végén, a magánút területén belül, a tehergépjárművek számára (hulladékszállítás, katasztrófavédelmi feladatok ellátása) visszafordulási lehetőséget kell kialakítani. A zsákutcaként kialakítható útszakasz legnagyobb hossza 250 méter lehet.
(4) A közforgalom elől el nem zárt magánút által kiszolgált telkeket úgy kell kialakítani és azokon építményeket elhelyezni, mintha a magánút közterület lenne. A magánút felőli építési határvonal és a telek homlokvonala közötti területsáv előkertnek minősül, ezért az arra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(5) A magánutak területén épület nem helyezhető el.
11. Ingatlanok gépjárművel történő kiszolgálására vonatkozó előírások
16. § (1) Építési telek közúti vagy közforgalom el nem zárt magánúti kapcsolatát a rendszeres forgalom számára a minimálisan szükséges számú ki- és bejárattal kell biztosítani, az alábbiak szerint:
a) személygépjárművek esetén 500 férőhelyes parkoló kapacitásig egy közös ki- és bejárat elegendő;
b) rendszeres teherforgalom esetén a személygépjárművek és a tehergépjárművek forgalma számára önálló kapcsolat létesíthető.
(2) Az építési telek közúti vagy közforgalom elől el nem zárt magánúti kapcsolatát – amennyiben az több útról is biztosítható – az alacsonyabb hálózati szerepet betöltőről kell biztosítani.
12. A légi közlekedésre vonatkozó előírások
17. § A területen rendszeres forgalom számára helikopter leszállóhely nem létesíthető, üzemeltethető egészségügyi, rendőrségi, katasztrófavédelmi beépítés kivételével.
13. Vízi közlekedésre szolgáló előírások
18. § Parthasználat az 5. mellékletben szereplő kikötői osztályok számára biztosított az ott jelölt partszakaszokon.
Az építés általános szabályai
14. Épületek, építmények elhelyezésének szabályai
19. § (1) Ahol az övezeti előírások lehetővé teszik, a megengedett fő rendeltetésű épületek mellett, azokat kiszolgáló vagy kiegészítő rendeltetésű önálló épület elhelyezhető, amelynek beépített alapterülete legfeljebb a megengedett beépítési mérték 25%-a lehet.
(2) Meglévő épületben a gépjárműtárolásra szolgáló helyiség nem alakítható át más rendeltetési egységgé, ha a parkolás ez esetben telken belül nem biztosítható. Nem szabad gépjárműtárolás céljára önálló gépjárműtárolót elhelyezni, ha a járműtárolás a meglévő épületen belül már biztosított, és az önálló gépjárműtároló a meglévő járműtároló rendeltetésének módosítása érdekében történne, kivéve, ha a meglévő épület járműtárolója korábban jogszerűen létesített lakás rendeltetési egység lakófunkciójú vagy ahhoz tartozó mellékhelyiség kialakítása, lakáskorszerűsítés érdekében szűnik meg.
(3) A parkolásra fordítható szintterületi mutató kizárólag terepszint alatti beépítés esetén használható fel.
(4) A kiegészítő rendeltetésű épület legnagyobb épületmagassága
a) gépjárműtároló, barkácsműhely, háztartással kapcsolatos tárolóépület esetén legfeljebb 3,0 méter,
b) műterem esetén 4,5 méter
lehet.
(5) A területen melléképítmények közül kizárólag
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) hulladéktartály-tároló
c) kerti építmény és
d) építménynek minősülő zászlótartó oszlop
helyezhető el.
(6) A területen csónakház és csónaktároló utólagos rendeltetésmódosítása nem megengedett.
(7)1 A Partőrség konténerén kívül építményeket helyettesítő konténer csak időszakosan, kizárólag felvonulási építményként, az építkezés szükséges időtartamára helyezhető el.
(8) Azoknak az ingatlanoknak a területén, ahol az 1. mellékletben „Épület elhelyezésére kijelölt terület beépítésre nem szánt területen” jelölés szerepel, ott kizárólag a jelölt területen helyezhető el új épület.
15. Terepszint alatti beépítésre vonatkozó rendelkezések
20. § (1) Síknak tekinthető, legfeljebb 5%-os lejtésű terepen az épülettel egybefüggően kialakított szerkezetű vagy a pinceszinten kialakított, épületkontúron túl kinyúló mélygarázs feletti zöldfelületet úgy kell kialakítani, hogy annak a talajtakaró vastagságával együtt számított felső síkja ne haladja meg az eredeti terepszinthez képest az 1,0 métert.
(2) Az előkert, oldalkert, hátsókert 3 méteres területi sávjában a terepszint alatti építmény talajtakarással együtt sem emelkedhet a szomszédos eredeti terepcsatlakozás fölé 0,5 méterrel nagyobb mértékben.
Az egyes építményfajták elhelyezésének szabályai
16. Üzemanyagtöltő állomások elhelyezésének szabályai
21. § A területen közforgalmat szolgáló üzemanyagtöltő állomás és gépkocsimosó, továbbá mobil üzemanyagtöltő állomás nem helyezhető el.
Beépítésre szánt területek építési övezetei
Különleges területek
17. Nagykiterjedésű rekreációs és szabadidős terület a Kossuth Lajos üdülőparton (K-Rek)
22. § (1) A K-Rek/1, K-Rek/2, K-Rek/3 jelű építési övezet területén:
a) üdülő,
b) szállás,
c) sport,
d) sporteszköz-tárolási
e) nevelés, oktatás,
f) vendéglátás,
g) kulturális, közösségi-szórakoztató,
h) egészségügyi, szociális, és
i) mélygarázs
rendeltetés, vagy annak építménye helyezhető el.
(2) A K-Rek/INT-1, K-Rek/INT-3 jelű építési övezet területén:
a) szállás,
b) sport,
c) sporteszköz-tárolási
d) nevelés, oktatás,
e) vendéglátás,
f) kulturális, közösségi-szórakoztató,
g) egészségügyi, szociális, és
h) mélygarázs
rendeltetés, vagy annak építménye helyezhető el.
(3) K-Rek/INT-4 jelű építési övezet területén kizárólag nevelési, szociális és sport rendeltetés, vagy annak építménye helyezhető el.
(4) Közcsatorna hiányában új épület nem helyezhető el, meglévő épület funkciókörei nem bővíthetők, illetőleg a meglévő üdülőegységek száma és a szálláshely-szolgáltató épület szobaszáma nem növelhető.
(5) Az építési övezetek területén építési telek új beépítés esetén csak Kt-Zkp övezetbe nem sorolt közterületről, Kt-Kk övezetbe sorolt közlekedési területről szolgálható ki, magánútról megközelíthetően új telek kialakítása nem megengedett.
(6) Az építési övezet területén az épület legmagasabb pontja
a) K-Rek/1 építési övezetben 9,5 méter,
b) K-Rek/2 építési övezetben 11,0 méter.
(7) Az építési övezetek területén csoportházas beépítési mód nem megengedett.
(8) Az 1. mellékletben jelölt „Építési telek el nem keríthető része” területeket közhasználat céljára átadott területként kell kialakítani, fenntartani és kerítés az 1. mellékletben jelölt telekhatárok mentén nem létesíthető.
(9) Az építési övezet területén
a) az északi oldalkert mérete az övezetben előírt épületmagasság fele, amely legfeljebb 3,0 méterre csökkenthető, amennyiben az északi szomszédos telek építési helyétől, az övezetben előírt legnagyobb épületmagasságnak megfelelő, épületek közötti távolság biztosítható.
b) a déli oldalkert legkisebb mérete:
ba) a K-Rek/1, K-Rek/INT-1 és K-Rek/INT-4 jelű építési övezet területén 6,5 méter, de 20 méternél nagyobb telekszélesség esetén 8 méter.
bb) a K-Rek/2 jelű építési övezet területén 12 méter, amely csónakház építése esetén 8,0 méterre csökkenthető.
bc) a K-Rek/3 és K-Rek/INT-3 jelű építési övezet területén az építési övezetben meghatározott épületmagasság mértéke,
c) az előkert mérete a Kt-Zkp övezet mentén 20 méter, egyéb helyeken 5 méter.
(10) Egy épület egybefüggően beépített területe nem haladhatja meg:
a) a K-Rek/1 és K-Rek/2 jelű építési övezetek területén sem a bruttó 1000 m2-t,
b) a K-Rek/3 jelű építési övezet területén sem a bruttó 500 m2-t.
(11) A K-Rek/1 és K-Rek/2 jelű építési övezetek területén, a telken a tíz egységes, vagy annál nagyobb számú társasüdülő létesítése esetén létesíteni kell közösségi helyiséget legalább 100 m2 nettó alapterülettel, legalább egy testedzésre, sportolásra alkalmas helyiséget vagy területrészt, és a Kossuth Lajos üdülőpart közterületével határos telken legalább minden két üdülőegységenként egy darab csónak tárolására szolgáló csónaktárolót.
(12) Az építési övezetben a csónakház, csónaktároló és garázs rendeltetéseken kívül a létesíthető rendeltetési egységek száma, az építhető bruttó általános szintterület 100-zal történő osztásából adódó hányados.
(13) A 2.000 m2-nél nagyobb területű telek eseten a beépítési mérték és a bruttó szintterület számításánál a telek 2000 m2-feletti többletterületének csak 50%-a vehető figyelembe. A zöldfelületi mértéket a telek teljes területére kell számolni.
(14) Az építési övezetekre vonatkozó szabályozási határértékeket az 2. melléklet további 1. pontja tartalmazza.
Beépítésre nem szánt területek övezetei
Közlekedési területek
18. Kerületi jelentőségű közutak területe (Kt-Kk)
23. § (1) Az övezet a településszerkezeti jelentőségű gyűjtő utak közé nem tartozó, forgalmi szerepet betöltő gyűjtő és a kiszolgáló (lakó) utak, ezek csomópontjainak, műtárgyainak, csapadékvíz elvezető rendszerének, valamint parkolók, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közmű és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.
(2) A kiszolgáló utak egy része vagy egésze lakó-pihenő övezetként vagy korlátozott sebességű övezetként is kialakítható.
(3) Az övezet területén épület nem helyezhető el.
Zöldterületek
19. Közpark (Kt-Zkp)
24. § (1) Az övezetbe a Duna telkén lévő közhasznú, rekreációs zöldfelületek tartoznak.
(2) Az övezet területét a közhasználat elől elzárni, lekeríteni csak az 1. mellékletben jelölt helyen lehet.
(3) Az övezet pihenő, játszó és sport funkciókat tartalmazó közpark létesítésére szolgál.
(4) Az övezet területén
a) pihenést, testedzést szolgáló épületnek nem minősülő építmények,
b) ismeretterjesztés épületnek nem minősülő építményei,
c) a terület fenntartásához szükséges építmények,
d) nyilvános illemhelyek, és
e) vendéglátó épületek
helyezhetők el.
(5) Az övezet területén 4 darab vendéglátás rendeltetésű kioszk létesíthető egymástól legalább 200 méter távolságban.
(6) Vendéglátás rendeltetésű kioszk elhelyezése esetén közhasználatú nyilvános illemhely rendeltetés is létesítendő.
(7) Az övezet területén új sólyapálya nem létesíthető.
(8) Az övezetre vonatkozó szabályozási határértékeket a 2. melléklet 3. pontja határozza meg.
Vízgazdálkodási területek
20. Folyóvíz medre és partja (Vf)
25. § Az övezet területét közhasználat elől elzárni, lekeríteni nem lehet.
Záró rendelkezések
26. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. Kihirdetése a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik.
27. § Óbuda-Békásmegyer Kerületi Építési Szabályzatáról szóló 20/2018. (VI. 26.) önkormányzati rendelet 256. § d) pontja az 1. melléklet szerinti terület vonatkozásában nem alkalmazható.
Módosította: 1/2023. (I. 26.) Ör. 3. §-a. Hatályos: 2023. január 27-étől.