a) a Mocsáros dűlő területére, továbbá

b) déli kerülethatár – Árpád fejedelem útja – Goldberger Leó utca – Lajos utca – Szentlélek tér – Naszád utca - Laktanya utca – gróf Eszterházy János rakpart – Gázgyár utca – Nánási út – Királyok útja – kerülethatár által határolt területre.

a) 1. melléklet: A SZ-M1. rajzjelű Szabályozási Terv M=1:2000 méretarányú 1.-25. sorszámú térképszelvényeken

b) 2. melléklet: Az építési övezetek és az övezetek paramétereit meghatározó táblázatok

c) 3. melléklet: Utcai párkánymagasság legnagyobb értéke Belső Óbuda egyes karakterőrző területein: Bécsi út – Reménység utca – San Marco utca – Szőlő utca – Perc utca – Fényes Adolf utca – Lajos utca – Nagyszombat utca által határolt területen – térkép

d) 4. melléklet: A személygépjárművek és a kerékpárok, valamint az autóbusz várakozóhelyek telken belüli elhelyezésének előírásai

e) 5. melléklet: Korlátozással és védelemmel érintett területek – összesítő átnézeti térkép

f) 6. melléklet: Az önkormányzat elővásárlási jogával érintett telkek jegyzéke és településrendezési célja

g) 7. melléklet: Településképvédelmi jelentőségű fasorok

h) 8. melléklet: Az építési hely, az építési vonal, az épület szintterületi mutatóinak és magasságának értelmezését segítő ábrák

i) 9. melléklet: A Rendelet hatálya alá nem tartozó, (2) bekezdésben foglalt területek lehatárolása

j) 10. melléklet: AZ ÓBVSZ hatálya alá tartozó (2) bekezdésben foglalt területek lehatárolása

k)² 11. melléklet: Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: ÉTV.) 8. § (7) bekezdése alapján kijelölt barnamezős területek

a) kijelöli az építési övezeteket és az övezeteket,

b) meghatározza a kötelező szabályozási elemeket,

c) tájékoztatás céljából tartalmazza a más jogszabályok által elrendelt elemeket – (védelmek és korlátozások),

d) rögzíti a javasolt – nem kötelező, irányadó – szabályozási elemeket és

e) feltünteti a térképi ábrázolást segítő tájékoztató elemeket.

a) az „A” jelű területen

b) a „B” jelű területen

c)²⁶ az „A” és „B” jelű területeken közcsatorna hiányában

a)²⁷ közcsatorna hiányában – a közcsatornába való bekötésig –

b) építményt elhelyezni, tereprendezést folytatni kizárólag a (2)–(9) bekezdésben foglaltak betartásával és a felszínmozgásra, csúszásveszélyre vonatkozó jogszabályi feltételek betartásával szabad (geotechnikai vizsgálat és jelentés)

c) a geotechnikai kategória besorolását, határát megváltoztatni csak a Szabályozási Terv módosításával szabad.

a) épület nem helyezhető el, kivéve, ha a Szabályozási Terv vagy a XXI. Fejezet kiegészítő előírása másként nem rendelkezik,

b) a területre felszíni vizet vagy más vizeket rávezetni tilos, azt a területtől való távoltartás érdekébeni vízrendezési műtárgyakkal el kell vezetni,

c) a terület stabilizálódását mérnöki megoldásokkal és növényzet telepítésével kell biztosítani,

d) nem létesíthető

e) az építmények közül elhelyezhető

a) 70-70 méter,

b) Aranyhegy – Ürömhegy – Péterhegy területén legalább 50-50 méter.

a) telkenként legfeljebb egy, vagy a telek területének 1500-zal való osztásából a kerekítés szabályai alapján számított számú épület létesíthető, kivéve, ha a területre a Szabályozási Terv módosítását megalapozó részletes geotechnikai szakvélemény alapján a XXI. Fejezet kiegészítő előírása másként nem rendelkezik, de az osztószám ebben az esetben sem lehet kisebb 1200 m²-nél,

b) közcsatorna hiányában legfeljebb két lakás építhető telkenként,

c) támfalgarázs kivételével önálló kiszolgáló épület nem létesíthető,

d)²⁸ a tereprendezés és az építés során a földtömegmozgatás az eredeti terepfelszín változtatással érintett vízszintes vetületi területén belül nem haladhatja meg az eredeti terepszinthez ²⁹viszonyított (bevágás feltöltés együttesen) 3 méteres szintkülönbséget, melynek során a 3,0 métert az alapozás felső síkjától kell mérni

e) pince, támfalgarázs, támfal kizárólag szivárgóval együtt építhető,

f) az e) pont szerinti szivárgók vizét ciszternába kell gyűjteni, melynek vizét szivárogtatni nem szabad, az csak a telek egyenletes öntözését biztosító módon használható fel,

g) koncentrált vízbeszivárgásokat a rendezett felszíni vízelvezetéssel meg kell akadályozni,

h) közhálózati csapadékvíz-elvezetés hiányában a csapadékvizet az f) pont szerint ciszternába kell gyűjteni,

i) nem alkalmazható süllyedésre, süllyedéskülönbségre érzékeny épületszerkezet, ezért az épület

j) a tereprendezés során a telken belüli támfalak, szivárgók és felszíni vizek elvezetését is meg kell oldani,

k) a víznyomócsöveket védőcsőbe kell helyezni, a csőcsatlakozásokat flexibilisen kell kialakítani és ellenőrző aknákat kell építeni a csőtörés észlelésére, annak azonnali megszüntetése érdekében,

l) a beépítés miatti zöldfelület-csökkenést a tereprendezéssel és építéssel érintett telekrész közelében megfelelő növényzet-pótlással kell ellensúlyozni;

m)³⁰ 10 méternél keskenyebb telken, legfeljebb 1 lakásos lakóépület esetében az előírt parkolási kötelezettség felszíni parkolóban is teljesíthető.

a) épületet elhelyezni, építményt létesíteni, az eredeti terepfelszínhez képest 1 méternél nagyobb magassági eltérésű tereprendezést végezni csak az érintett telek vizsgált és dokumentált (geotechnikai jelentés) adatai ismeretében szabad a vonatkozó jogszabályi feltételek betartásával,

b) az (5) bekezdés szerinti b)-g) pontokban foglalt előírások kötelezően betartandók, a többi pont szerinti előírások figyelembevétele javasolt.

a) épületet elhelyezni, építményt létesíteni, az eredeti terepfelszínhez képest 1 méternél nagyobb magassági eltérésű tereprendezést végezni csak az érintett telek vizsgált és dokumentált (geotechnikai jelentés) adatai ismeretében szabad a vonatkozó jogszabályi feltételek betartásával,

b) az (5) bekezdésben foglalt előírások figyelembevétele javasolt.

a) épületet, támfalat, terepszint alatti építményt létesíteni, bővíteni, a terhelési viszonyokat megváltoztató módon átalakítani, illetve megszüntetni csak a legalább 10 m mélységig hatoló, üregkutatásra is kiterjedő geotechnikai jelentés megállapításainak figyelembevételével lehet,

b) a természeti értékek védelme érdekében közművek kialakítására csak olyan műszaki megoldás alkalmazható, mely kizárja, hogy ivóvíz, szennyvíz, illetve gáz akár meghibásodás esetén is a karsztba jusson,

c) a közműveket vízzáró minőségben, vízzáró csatlakozással, ellenőrizhető módon kell megépíteni.

a) jelentős terepmegbontás nem történhet,

b) beépítésre szánt területen a telek terepszint alatt és fölött beépített, valamint vízzáróan burkolt felületeinek aránya összesen legfeljebb 20% lehet,

c) beépítésre nem szánt területen

d) bontást követő új épület vagy vízzáróan burkolt felület kialakítása a meglévő épület vagy vízzáróan burkolt felület helyének igénybevételével történhet.

a) a Bécsi úttól és a Solymárvölgyi úttól nyugatra eső hegyvidéki területeken, továbbá

b) a Külső Bécsi út – Aranyvölgyi út – Aranyhegyi út – Pusztakúti út – Dózsa György utca – Ezüsthegy utca – Táncsics Mihály utca és a közigazgatási határ által határolt, jellemzően hegyvidéki területen

a) a telek természetes terepfelületét a közterület és az épület bejáratai, behajtói között kialakítandó gyalogos-, kerékpáros- és gépjárművel való megközelítés érdekében szabad megváltoztatni,

b) az igazolt eredeti, természetes terepviszonyok visszaállíthatóak, amennyiben annak helyreállítása a szomszédos telkeken az építményekben, valamint a közterületen kárt nem okoz, és a rendeltetésszerű használatot nem akadályozza,

c) lakóépület esetében a telek természetes terepfelülete legfeljebb 4 darab felszíni parkoló kialakítása³³ érdekében változtatható meg az előkert építési hely előtti szakaszán,

d) támfalgarázs létesítése céljából a terep a műszakilag szükséges mértékig változtatható meg.

a) a tereprendezés a (2) bekezdésben foglaltakon túl

b)³⁶ az építési hely épülettel nem beépített területén az eredeti terepfelszín és a végleges rendezett terep szintkülönbsége – bevágás és feltöltés együttesen – nem haladhatja meg a 1,5 métert a pinceszint, vagy alagsori helyiség épületen kívüli lejárata kivételével (lépcső, rámpa, lehajtó),

c)³⁷ a tereprendezés utáni rendezett terepfelszín az építési hely határvonaláig el kell, hogy érje az eredeti, természetes csatlakozó terep szintjét, kivéve a pinceszint, alagsor lejáratának szinteltérését, valamint az előkertben létesülő támfalgarázs miatti terepszint eltérést,

d)³⁸ az ab) alpont szerinti támfal legfeljebb 80 cm lehet, felszínmozgás veszélyes területeken az eredeti természetes terep szintkülönbségei miatt geotechnikai adatok figyelembevételével ennél nagyobb is,

e)³⁹ önálló rendeltetési egységenként a garázslehajtó kivételével legfeljebb egy-egy közvetlen tereprendezést igénylő pinceszinti vagy alagsori kertkapcsolat alakítható ki.

a) az építés helyét vízelöntés vagy tartós vízállás ne veszélyeztesse, továbbá

b) a telken keletkező csapadékvíz elvezetésre vonatkozó (5)-(6) bekezdésekben foglalt előírások teljesüljenek.

a) 3,5 méternél szélesebb nem lehet,

b) telkenként csak egy létesíthető a saroktelek kivételével,

c) víz-visszaduzzasztást nem okozhat, a vízszállítást nem akadályozhatja.

a) a közegészségügyi hatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás biztosítható,

b) a közüzemű villamosenergia-ellátás biztosítható,

c) a szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírások teljesülnek,

d) az építés helyét vízelöntés vagy tartós vízállás nem veszélyezteti.

a) ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 5 m³-t, akkor a szennyvíz zártrendszerű szennyvíztárolóba gyűjthető össze, ahonnan időszakonként a kijelölt ürítő helyre a szennyvizet elszállítják,

b) ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja az 5 m³-t, akkor helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés akkor alkalmazható, ha

a) építményhez kötött – geodéziailag pontosítandó – szabályozási vonal,

b) meglévő telekhatáron jelölt szabályozási vonal,

c) FRSZ alapján rögzített – országos vagy fővárosi célt szolgáló – szabályozási vonal,

a) a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy ne akadályozzák

b) a 8 méternél kisebb szabályozási szélességű utak víztelenítését az elszállítandó vízmennyiség függvényében folyókával, vagy zárt csapadékcsatorna építésével kell megoldani.

a) kizárólag közforgalom elől el nem zárt és közhasználat céljára átadott, önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánútként létesíthető,

b) a közlekedési főhálózathoz közterülettel kell, hogy csatlakozzon, és csak kiszolgáló út, kerékpárút vagy gyalogút hálózati szerepet tölthet be,

c) kialakítása során a visszamaradó telekméret az építési övezet vagy az övezet előírásának meg kell, hogy feleljen, továbbá

d)⁵⁷ akkor és ott létesíthető

a) az Lke jelű építési övezetbe sorolt területen – a b) pont kivételével -

b)⁵⁹ Aranyhegy – Ürömhegy – Péterhegy XXI. Fejezet Kiegészítő előírások hatálya alá tartozó területén:

ba) a Szabályozási terven jelölt magánút esetében – függetlenül annak egy ütemben, vagy szakaszoltan történő kialakításától – legalább 10 m, vagy a Szabályozási terven feltüntetett legkisebb méret,

bb) a Szabályozási terven nem jelölt magánút esetén legfeljebb 4 darab lakótelek megközelítése céljából és lakó-pihenőövezet kialakítása esetén legalább 8,0 méter, 5, vagy ennél több lakótelek megközelítése céljából legalább 10,0 méter,

bc)⁶⁰ a magánút nem alakítható ki, ha az (1) bekezdés dc) pontja szerinti méret nem biztosított továbbá, ha a szomszédos telek közterületi oldalon mért telekszélessége nem éri el a 20 métert.

c) az a) és b) pont alá nem tartozó, és

d) gazdasági területen legalább 14,0 méter,

e) telek kizárólag gyalogos megközelítésének biztosítása érdekében legalább 3,0 méter,

f) gyalogossétány kialakítása céljából legalább 4,0 méter.

a) a szükséges közművezetékek, energia- és hírközlési rendszerek vezetékeinek elhelyezését, továbbá a térvilágítást és felszíni vízelvezetést biztosítani kell,

b) a 10 méternél szélesebb keresztmetszet esetén legalább egyoldali fasor helybiztosítása kötelező,

c) a magánút zsákutcaként legfeljebb 250 méter hosszú lehet, 30 méternél hosszabb esetben a végén a tehergépjárművek számára (hulladékszállítás, katasztrófavédelmi feladatok ellátása) a megfelelő fordulót kell kialakítani.

a) nem építhető be, kivéve, ha a gyalogos célú terület lefedését a XXI. Fejezet kiegészítő előírása kifejezetten⁶¹ lehetővé teszi,

b) felülépíthető a közhasználat céljára átadott területre vonatozó 14. §-ban foglaltak betartásával,

c) csak akkor szüntethető meg, ha az arról kiszolgált építési telkek más módon megközelíthetővé, vagy kiszolgálhatóvá válnak,

d) nem építési telek feltárását szolgáló esetben szélességi mérete legalább 4,0 méter.

a) magánút által feltárt telkeket úgy kell kialakítani, és azon az építményeket elhelyezni, mintha a magánút közterület lenne,

b) a Szabályozási Terven a magánút figyelembevételével rögzített építési helyet akkor is figyelembe kell venni, ha a Szabályozási Terven jelölt magánút nem kerül megvalósításra,

c) a magánúttal feltárt területen belül a közhálózati csatlakozást a közterület és a magánút határánál kell kiépíteni.

d)⁶² a magánúttal feltárt telkeken csak akkor lehet épületet elhelyezni, ha

da) a magánút területén a telkek (3) bekezdés szerinti ellátását biztosító közművek a szükséges csatlakozásokkal együtt kiépültek és az épületek ellátására rendelkezésre állnak,

db) a (3) bekezdés szerinti utcai fasor elültetése megtörtént,

dc) az út kiépítése legkésőbb az épületek használatbavételéig megtörténik.

a)⁶³ a nem közterületi ingatlan meghatározott területe akkor tekinthető közhasználatúnak, ha az arra vonatkozó Étv. 54. § (7) bekezdésében rögzítettek teljesülnek, vagy az adott telekrészre a tulajdonos településrendezési szerződést köt az önkormányzattal;

b) a Szabályozási Terven jelölt közhasználatú területre javasolt telekrész vagy a gyalogoshálózat telken átvezető szakaszának közhasználatú kialakítása nem kötelező,

c) közhasználatú terület kialakítható akkor is,

a) közvetlenül a közterülethez vagy magánúthoz kell, hogy csatlakozzon,

b) területén a közlekedési funkciók közül csak gyalogos- és kerékpáros felület, az ingatlanok kiszolgálását biztosító gépjárműkapcsolat, valamint közcélú személygépjármű parkoló létesíthető,

c) az építési helyen belül

d) az építési helyen kívül

e) gyalogos űrszelvényének legkisebb mérete 3,5 méter,

f) üvegtetővel való lefedése esetén az építési övezetben meghatározott beépítési mérték annak területével növelhető,

g) területén vendéglátó terasz, kioszk elhelyezhető.

a) szintterületi mutató kedvezmény adható a 65. § rendelkezései alapján, amennyiben azt az építési övezet előírása kifejezetten⁶⁴ lehetővé teszi,

b)⁶⁵ a közhasználatú területtel határos épületeket a homlokzati kialakítás, valamint az épületek közötti távolság (telepítési- és egyéb távolságok), padlószint magasság meghatározása vonatkozásában úgy kell tekinteni, mintha azok közterülettel lennének határosak – a vonatkozó jogszabályi feltételek betartásával.

a) a kioszk által elfoglalt terület után a visszamaradó gyalogosfelület szélessége – a berendezési- és biztonsági sáv nélkül –

b) a kioszk magassága legfeljebb 3,0 m lehet;

c) a nem vendéglátási céllal létesülő kioszk mérete és rendeltetése a következő lehet:

d) „C” kategóriájú, legfeljebb 20 m²-es alapterületű vendéglátási rendeltetés céljára is szolgáló kioszk esetében:

a) az (1) bekezdés szerinti kioszknak nem tekinthető épület,

b) a közösségi közlekedés irányító építménye (épület vagy egyen-konténer),

c) a legfeljebb 40 m²-es alapterületű időszakos rendeltetés céljára szolgáló, pavilonszerű építmény, sportmelegedő,

d) a 20 m²-es alapterületet meghaladó vendéglátó épület, vendéglátó terasz,

melyek telepítése során az épületen belül, vagy legfeljebb 50 méteres elérési távolságú környezetében illemhely használatát kell biztosítani.

a) járdára telepített esetben a visszamaradó – kerékpárral el nem foglalt – gyalogosfelület (gyalogossáv) szélessége legalább 1,5 méter legyen,

b) a kerékpár vázát lehajolás nélkül rögzítő, kb. 80 cm magasságú támasztókeretek egymástól legalább 120 cm távolságra telepíthetők,

c) esővédő tető – kiemelt közterület kivételével – fölé helyezhető,

d) a TKR-ben meghatározott városképi szempontból kiemelt területeken csak egységes kivitelben létesíthetők,

e)⁷²

a) járdán a felszín felett akkor létesíthető, ha az általa elfoglalt terület után a visszamaradó gyalogosfelület szélessége – a berendezési- és biztonsági sáv, továbbá a kiszolgálásra szolgáló területe nélkül – a KÖu övezetbe sorolt közterületen legalább 4,0 méter és nem kisebb, mint a járdaszélesség 75%-a, egyéb közterületen legalább 2,0 méter.

b) terepszint alatti önálló nyilvános illemhelyként méret- és egységszám korlátozás nélkül létesíthető,

c) létesítése kötelező a közterületi mélygarázsban, legalább 2-2 különnemű fülkével

d) zöldterületen, játszótéren elhelyezhető.

a) az árubemutatásra szolgáló tartószerkezetek csak mobilak lehetnek, melyeket az árusítás befejeztével a közterületről el kell távolítani,

b) a TKR-ben meghatározott „történeti közterületen” a burkolat szintjéhez képest kiemelés, dobogó nem létesíthető.

a) köztárgyat a járda berendezési sávjában kell elhelyezni,

b) szemétgyűjtő nem helyezhető el az épület homlokzati falán vagy közvetlenül annak falsíkja előtt a járdán,

c) önálló bankjegy automata, egyéb árusító automata – a parkoló- és jegyárusító automaták kivételével – közterületen nem helyezhető el.

a) nem létesíthető új vendéglátó terasz, amennyiben az a rendeltetési egység vagy kioszk, amelyhez létesül, nem rendelkezik a vendégek számára használható illemhellyel vagy

b) a Szabályozási Terven jelölt gyalogospreferenciájú területen a vendéglátó terasz elhelyezése után visszamaradó akadálytalan gyalogosfelület szélessége – a berendezési- és a biztonsági sáv, továbbá a felszolgálásra szolgáló terület nélkül –

c) közterületi járdán a vendéglátó terasz elhelyezése miatt a visszamaradó akadálytalan – a berendezési- és biztonsági sáv nélküli – gyalogosfelület szélessége nem lehet kisebb a járdaszélesség felénél és

d) a teljes – legalább saroktól sarokig terjedő – közterületre vonatkozó közterület alakítási tervben

a) a közterületi burkolat szintjéhez képest kiemeléssel, dobogóval (podeszt) nem létesíthető, kivéve, ha nem burkolt területen létesül,

b) kizárólag átlátható szélvédő elemekkel védhető és – a c) pont szerinti kivétellel – nem lehet zárt szerkezeti kialakítású,

c) a TKR-ben meghatározott történeti közterületeken, valamint a KÖu jelű övezetbe sorolt közterületeken lévők kivételével, kizárólag ideiglenes jelleggel, az október 1. és március 31. közötti időszakban téliesíthető,

d) a c) pont szerinti téliesítésének feltétele, hogy

a)⁷⁵ a Szabályozási Terven rögzített szabályozási vonalak – ide értve a kötelező és irányadó szabályozási vonalakat is ̶ végrehajtása és a telekhatárok kitűzése során, a létrejövő telkek az övezetben előírt legkisebb telekterülettől eltérhetnek;

b) több, egymás melletti keskeny telek magánúttal történő – megközelítőleg azonos telekméreteket eredményező – keresztirányú felosztása esetén a telkek összterülete arányosan csökkenthető a magánút területének felével, de a kialakuló telekméret az előírttól 15%-nál nagyobb arányban nem térhet el;

c)⁷⁶ telekalakítás során – amennyiben nem szabályos geometriájú telek jön létre –, a minimális telekszélességet legalább az elő- és hátsókerti építési határvonal között és legalább az előírt legkisebb telekterületnek megfelelő méretű telekrészen szükséges biztosítani, ennél kisebb telekszélesség csak ezen a telekrészen kívül megengedett;

d) magánút, út vagy közmű műtárgy elhelyezésére szolgáló telek kialakítása érdekében az építési övezet, az övezet paramétereit nem kell betartani.

a)⁷⁷ telekalakítás során – amennyiben nem szabályos geometriájú telek jön létre, legalább a minimális telekszélességet az elő- és hátsókerti építési határvonal között és legalább az előírt legkisebb telekterületnek megfelelő méretű telekrészen szükséges biztosítani, ennél kisebb telekszélesség csak ezen a telekrészen kívül megengedett;

b) telekhatár-rendezés során, ha a kialakult telekméretek, vagy a beépítés nem teszik lehetővé a 2. melléklet megfelelő táblázata szerinti telekterület kialakítását, akkor a táblázat szerinti értékét 10 %-al csökkentve kell figyelembe venni;

c) telekfelosztás során a kialakuló új telek az övezetben előírt telekterülethez képest legfeljebb 10%-kal kisebb területűre alakítható

d) saroktelek esetében – ha a telek területe az előírtnak megfelel – az előírt legkisebb telekszélességet csak azon a telekhatáron kell betartani, amelyet a telekalakítás miatti változás érint;

e) átmenő telek akkor is megosztható,

f) beépítésre nem szánt területen a 12 méternél keskenyebb telkek esetében az övezeti előírásokhoz képest nem elégséges szélességű, hosszú, keskeny telkek keresztbeosztását eredményező telekalakítás során a kialakuló új telek az övezetben előírt telekterülethez képest legfeljebb 10%-kal kisebb területűre alakítható, és a megengedett beépítési mérték legfeljebb 5%-ra emelt kedvezménnyel vehető figyelembe;

g) magánút, út, vagy közmű műtárgy elhelyezésére szolgáló telek kialakítása érdekében az építési övezet, az övezet paramétereit nem kell betartani.

a) a visszamaradó telek területi, szélességi és mélységi mérete a Szabályozási Terven rögzített kötelező szabályozási vonal által meghatározott teleknagyságú kell, hogy legyen, amely kisebb lehet az építési övezetben meghatározott újonnan kialakítható méretnél;

b) a telek akkor is kialakítható, ha annak eredményeként a telken már meglévő beépítés alapján a paraméterei (a beépítettsége és a szintterületi mutatói) eltérnek az övezeti határértékektől;

c) egy telket több helyen érintő közterületi szabályozás, továbbá a közterületet érintő telekalakítás ütemezhető;

d) az a)-b) pont szerinti esetekben foglaltak kizárólag a szabályozási vonal által meghatározott telekméret csökkentés esetére vonatoznak, azzal együttes telekhatár-rendezésből vagy telekfelosztásból adódó méretcsökkentésnél nem vehetők figyelembe.

a) nyeles telek nem alakítható ki új telektömb kiszabályozása során, csak a már túlnyomórészt felosztott telektömbön belül és akkor, ha a kialakítandó telek más módon közterületről vagy magánútról nem közelíthető meg,

b) a teleknyúlvány tengelye törtvonalú is lehet, amennyiben a terepviszonyok indokolják, de hossza ez esetben sem haladhatja meg a vonatkozó jogszabályban előírtat,

c) a visszamaradó telek szélessége nem lehet kisebb az építési övezetben előírtnál,

d) a nyél szélessége nem lehet nagyobb 12 méternél, ennél nagyobb szélesség esetén nem számít teleknyúlványnak,

e) a visszamaradó telek nyél melletti oldalkertjének mérete 2,0⁸¹ méter,

f)⁸² új nyeles telek kialakítása során a létrejövő nyeles teleknek a teleknyúlvány nélküli legkisebb területe az építési övezetben előírt telekméret másfélszerese.

a) zártsorú beépítési mód előírásai mellett a fa a telek beépítését és az előírt utca térfal kialakítást teljesen ellehetetleníti,

b) kisméretű telek esetében az építési hely több mint egyharmadát a fa koronája, gyökérzete elfoglalja, és ezzel a telek beépíthetőségét akadályozza, vagy

c) a fa a telek szabályszerű beépítését akadályozza, továbbá

d) ha a fa invazív, allergén fafajhoz tartozik vagy – a mandula és diófa egyedek kivételével – gyümölcsfa.

a) köz- és/vagy Ln-T övezetbe sorolt területen „zöldfelületként megtartandó/kialakítandó terület” jelölés esetén a lehatároláson belül

b) a „megőrzendő értékes fa/facsoport” jelölés esetén

c) a „telepítendő fasor” jelölés esetén

d) a „megtartandó/kiegészítendő fasor” jelölés esetén a közterületeken a keresztmetszeti tényezők változtatásakor biztosítani kell a jelölt „megtartandó/kiegészítendő fasor” megőrzését, hiányzó szakaszainak kiegészítését, továbbá a rekonstrukció és a fenntartás műszaki feltételeit, a növény-egészségügyi szempontok együttes figyelembevételével, kivéve, ha a már meglévő vagy tervezett közműlétesítmény azt nem teszi lehetővé,

e) a fasortelepítésnél és -kiegészítésnél az ültetéssel egy időben kell biztosítani annak öntözhetőségét, legalább a gyökérzónába levezetett, ledugaszolt dréncsővel.

a) „védendő fasor” jelölés esetében biztosítani kell, hogy ha a Szabályozási terven az adott szakaszon „megtartandó/kiegészítendő fasor” jelölés van, akkor a fasor a (2) bekezdés d) pont szerinti feltételek együttes betartása mellett csak azonos egyedekkel egészíthető ki,

b) az 5. mellékleten „megtartandó fasor” jelölés, valamint a 7. mellékleten „meglévő, megtartandó településképvédelmi jelentőségű fasor, illetve „meglévő kiegészítendő településképvédelmi jelentőségű fasor” jelölés esetén a (2) bekezdés d) pont szerinti rendelkezések betartandók akkor is, ha a Szabályozási terv ugyanazon közterület szakaszon nem jelöl jelleghelyesen fasort,

c) az 5. mellékleten „tervezett fasor”, és a 7. mellékleten „tervezett településképvédelmi fasor” jelölés esetén a közterületek kialakítása, keresztmetszeti átrendezése esetén a (2) bekezdés c) pont szerinti feltételeket kell biztosítani, akkor is, ha a Szabályozási terv ugyanazon közterület szakaszon nem jelöl jelleghelyesen fasort,

d) az 5. mellékleten „tervezett fasor” és a 7. mellékleten „tervezett településképvédelmi fasor – Bécsi úti villamos megvalósítása figyelembevételével” jelölés esetén a fasor telepítésekor a Bécsi úti villamos tervezett nyomvonala és az ahhoz kapcsolódó közművek meglévő és tervezett elhelyezkedése függvényében kell a fasortelepítést megvalósítani

e) a fasortelepítésnél és -kiegészítésnél az ültetéssel egy időben kell biztosítani annak öntözhetőségét, legalább a gyökérzónába levezetett, ledugaszolt dréncsővel

a) a korábban ipari, raktározási tevékenységgel érintett területen – különösen az 5. mellékleten a TSZT-2017 alapján jelölt „potenciális talajszennyezéssel érintett területek”-en – új beépítés, és új funkció a vonatkozó jogszabályi feltételek betartásával létesíthető, a talajvizsgálat eredményétől függő kármentesítés befejeztével,

b) a tervezett térszín alatti beépítésnél gondoskodni kell

a) átmeneti jelleggel elhelyezhető épületnek nem számító vendéglátó létesítmény, közösségi kert, játszótér, fitnesztér, sportpálya, parkoló, valamint egyéb, zavaró hatású tevékenységnek nem számító funkció,

b) a telkek utcai frontján az átmeneti hasznosítás idejére a hasznosítás jellegének megfelelőáttört vagy részben áttört épített kerítés alakítható ki, és

c) biztosítani kell a telek pormentesítését, csapadékvíz-elvezetését.

a) az üzemeltetésből adódó talajszennyezést meg kell akadályozni,

b) a telken lévő fás szárú növényzetet a parkolóhelyek kiosztásnál figyelembe kell venni.

a) a be nem épített, legalább 30 méter szélességű és 1500 m²-nél nagyobb burkolt felületet – a közlekedésre szánt közterületek és belső utak kivételével – zöldfelülettel, fásítással tagoltan kell kialakítani,

b) a burkolt felületeknél és lapostetők kialakításánál elsősorban magas albedó értékű (nagyobb fényvisszaverő képességű), szilárd, vízáteresztő burkolatokat kell alkalmazni,

a) az építési övezet ⁹¹vagy a XXI. Fejezet kiegészítő előírása kifejezetten⁹² lehetővé teszi és

b) az építési övezet táblázatában a telekterület arányában fásítás céljából meghatározott ⁹³terület (+x fa) minden megkezdett 50 m²-e után legalább 1 darab közepes vagy nagy lombkoronát növelő környezettűrő, előnevelt, minimum 8 centiméter törzsátmérőjű faegyed kerül telepítésre és

c) a b) pont szerinti faegyedek telepítése a (4)-(5) bekezdés és az építési övezet vonatkozó előírása szerint történik.

a) a fák a kedvezménnyel csökkentett legkisebb zöldfelületi aránynak megfelelő méretű zöldfelület területén is telepíthetők – ha erről az építési övezet kifejezetten rendelkezik –, vagy

b) a fák kizárólag a telek a) pontban meghatározott területén kívül telepíthetők.

a) darabszámába a fásított felszíni parkolókban ültetett fa akkor számítható be, ha azt az övezeti előírás kifejezetten⁹⁴ lehetővé teszi,

b) burkolt környezetben való telepítése esetén a törzsük 0,8 méteres sugarán belül vízáteresztő burkolatot kell létesíteni, vagy a természetes ültető közeget faveremráccsal, aljnövényzettel vagy cserjésítéssel kell kialakítani,

c) aláépített területen vagy tetőkerten való telepítése esetén – a fák elültetése és megfelelő életkörülményeik biztosítása érdekében – a felszín alatti építmény szerkezeti kialakítása során minimum 1,5 méter termőréteg vastagságú, legalább 12 m³ ültetőközeg befogadására alkalmas helyet kell biztosítani.

a) a termőréteg vastagságát, a zöldtetőre vonatkozó intenzitás mértékét és beszámíthatóságát az OTÉK alapján kell kialakítani, és

b) a fenntarthatóság és a gondozás érdekében a zöldtetőket megközelíthetően kell kialakítani, továbbá a félintenzív és az intenzív zöldtetőt öntözést biztosító módon kell telepíteni.

a) szabadonálló,

b) oldalhatáron álló,

c) ikres, vagy

d) zártsorú.

a) a 26-41. §-ok rendelkezései és az építési övezetben meghatározott elő-, oldal- és hátsókert mérete együtt határozza meg, vagy

b) a Szabályozási Terv rögzíti a területének, valamely építési határvonalának vagy más szabályozási elemének feltüntetésével.

a) az építési övezetek beépítési mértékre vonatkozó előírásait,

b) az építési helyre vonatkozó szabályokat,

c) az építési vonalat vagy az irányadó építési vonalat – ha az meghatározott –, továbbá

d) a Szabályozási Terv egyéb szabályozási elemeit, valamint

e) a telepítési távolságot.

a) legnagyobb hossza legfeljebb 6,0 méter, és

b) zöldtetővel kerül kialakításra, és

c) a zöldtető talajvastagságával együttesen sem nyúlik sehol a rendezett terephez képest 1,0 méternél magasabbra.

a) a telek beépítési mértékébe nem beszámító

b) levezető rámpa, lépcső és támfalaik helyezhetők el.

a) a visszamaradó telekkel közös – közterület felé eső – telekhatártól mért első kert mérete 3,0 méter,

b) az oldalkert és a hátsókert méretét az övezetben meghatározottak szerint kell megállapítani úgy, mintha az a) pont szerinti telekhatár közterületi határ és az első kert előkert lenne,

c) a visszamaradó telek esetében a teleknyúlvány melletti oldalkert mérete 1,5 méter.

a) az építési övezetben megengedett legnagyobb beépítési épületmagasság fele, de legalább 3,0 méter,

b) az előírtnál kisebb és legfeljebb 14 méteres kialakult telekszélesség esetén - a (4) bekezdés együttes figyelembevételével -

a) az oldalhatáron álló elhelyezés a szomszédos telek szabályszerű beépítését, meglévő épületének szabályszerű bővítését nem akadályozza, vagy

b) legalább az egyik szomszéd telek véglegesnek tekinthető épülettel beépült és az épületek egymással átfedő homlokzatai között nem kell telepítési távolságot tartani.

a) a hátsókertre néző homlokzat épületmagassági értékének megfelelő, de legalább 6,0 méter,

b) 16,0 méternél kisebb telekmélység esetében

a) ikerház, vagy

b) testvérház.

a) a két egymáshoz csatlakozó épület utcai és hátsó kert felé néző homlokzati fala a közös telekhatártól számított mindkét irányban legalább 3,0-3,0 méteres szakaszon azonos síkban illeszkedjen egymáshoz, és párkányuk legalább ugyanezen a szakaszon egyvonalban alakítandó ki;

b) a két épület utcával párhuzamos legnagyobb szélessége azonos legyen,

c) a hátsó telekhatár irányába néző homlokzatok az a) pont szerinti azonos sík és azonos tetőzetszakasz kivételével egymástól eltérhetnek.

a) a két egymáshoz csatlakozó épület utcai homlokzati fala a közös telekhatártól számított mindkét irányban előkertes kialakítás esetén legalább 3,0-3,0 méter hosszú szakaszon egy vonalban illeszkedjen egymáshoz;

b) a két épület beépítésbe beszámító kontúrja

a) 12 méteres, vagy annál nagyobb telekszélesség esetén az építési övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság fele, de legalább 4,5 méter,

b) 10 méternél nagyobb, de 12 méternél kisebb telekszélesség esetén 4,0 méter,

c) 8,0 méternél nagyobb, de 10 méternél kisebb telekszélesség esetén 3,0 méter,

d) a legfeljebb 8,0 méteres kialakult telekszélesség esetén legalább 2,5 méter, továbbá

e) a c)-d) pont esetében az oldalkertre tekintő homlokzat épületmagassága nem lehet nagyobb 3,5 méternél.

a) a hátsókertre néző homlokzat épületmagassági értékének megfelelő, de legalább 6,0 méter,

b) 16,0 méternél kisebb telekmélység esetén

a) a kialakult beépítési rend szerinti oldalon van, vagy

b) ahol a Szabályozási Terv külön rögzíti.

a) a telekhatártól 0,5-1,0 méter közötti csurgó távolságra kell, hogy álljon, ha a telek átlagszélessége meghaladja a 12 métert,

b) az a) ponttól eltérő esetben a telek oldalhatárán is elhelyezhető,

c) meglévő épület esetén a telekhatáron kialakult határfalú épület annak meghosszabbításával is bővíthető

a) utcai sávra (Utc) eső része a telek két oldalhatára között a terepszint alatt és felett is – zártsorú csatlakozással – beépíthető,

b) udvari sávja a telek két oldalhatára között korlátozottan építhető be, a zártudvaros beépítés kivételével.

a) zártsorúan csatlakozó, ha az épület mindkét oldalhatáron zártsorúan csatlakozik, vagy

b) hézagosan zártsorú (épülethézagos), ha az épület csak az egyik oldalhatáron csatlakozik és a másik oldalhatáron épülethézag létesül.

a) zártsorú középszárnyas, a keretes és a kisvárosias beépítés esetén, vagy

b) zártsorú oldalszárnyas a 37. § szerinti, legfeljebb 7,5 méteres beépítési magasságú (épület- vagy párkánymagasság), kisvárosias jellegű beépítés esetén.

a) általános zártsorú,

b) zártudvaros,

c) keretes,

d) kisvárosias zártsorú (közép- vagy oldalszárnyas),

e) szabadonálló jellegű.

a) a közterület felőli telekhatáron a telek zártsorú jellemzőkkel, zártsorú csatlakozással építendő be,

b) a telek belső részén az épületrészek az általános szabályok szerint helyezhetők el.

a) a közterület felőli telekhatáron a telek zártsorú jellemzőkkel, zártsorú csatlakozással építendő be,

b) az épület vagy épületek zárt vagy részben zárt belső udvart alkotva a telek oldal és hátsó határán is elhelyezhetők.

a) a keretesen beépített szomszéd épülethez csak keretesen szabad csatlakozni, amennyiben a szomszéd épület

b) amennyiben a szomszédos csatlakozó épület védett, akkor az új épület a telek oldalhatárától mért legalább 6,0 méter széles sávban nem nyúlhat túl a szomszédos védett épület telekbelső felé eső csatlakozó vonalán,

c) a telek oldalhatárán épületszárnnyal rendelkező szomszédos épület tűzfala mentén csak akkor létesíthető új épületszárny, ha a meglévő épület

d) amennyiben a c) pont nem teljesül, akkor az új épület csatlakozása az a)-b) pont szerinti.

a) a 3,0 méteres hátsókertet, és

b) a Szabályozási Tervben, vagy az építési övezetben meghatározott

c) az udvari sáv terepszint felett beépíthető részére vonatkozó 35. § szerinti szabályokat,

d) amennyiben az utcai sáv mérete a b) pont szerint nem került meghatározásra, akkor az 12 méter.

a) az utcai sáv (UTC) terepszint alatt és felett egyaránt beépíthető,

b) az udvari sáv a terepszint alatt a telek teljes szélességében, a terepszint felett a (2)-(6) bekezdés szerint építhető be.

a) az utcai sáv (UTC) telekbelső felé eső határvonala és a telek két oldalhatára által bezárt, a telek középvonala felé húzott két szögfelező vonala és

b) a „zöldfelületként megtartandó/kialakítandó terület” határvonala, ha az a Szabályozási Terven jelölésre került.

a) a beépítendő telek utcai sávjánál (Utc) nagyobb, a beépítendő telek udvari sávja legfeljebb 6,0 méteres szélességében a terepszint felett is beépíthető a szomszédos épület udvari homlokzatának meghosszabbított vonaláig, de legfeljebb a zöldfelületként megtartandó/kialakítandó terület határáig,

b) a beépítendő telek utcai sávjánál (Utc) kisebb, akkor a létesülő épület legfeljebb 1,0 méterrel térhet el a szomszéd meglévő épület hátsó csatlakozó homlokzati vonalától a telekbelső felé, és az 1,0 méteren túl legalább 3,0 méteres oldaltávolságot kell tartani a telekhatártól.

a) a zöldfelületként megtartandó/kialakítandó terület határát és a hátsókertet figyelmen kívül kell hagyni, és

b) a létesítendő épület ezen épületszárnya nem nyúlhat túl a csatlakozó épület magasságán.

a) erkélyt, zárterkélyt a telek oldalhatárától legalább 1,5 méteres távolságban szabad csak létesíteni,

b) nyílászáró csak akkor létesíthető a telek oldalhatárától számított 1,5 méteren belül, ha az adott falszakasz legalább 80º-os szöget zár be az oldalhatárral,

c) 1,80 méteres mellvédmagasságú nyílászáró az b) pontnál kisebb távolságban vagy kisebb szög alatt álló falban is létesíthető,

d) a középszárny nyílászáróval rendelkező homlokzata ne zárjon be 60º-nál kisebb szöget a telek oldalhatárától számított 6,0 méteren belül.

a) ha a zártsorú épületcsatlakozás műszaki okból másként nem lehetséges vagy kedvezőtlen építészeti vagy műszaki következménnyel járna, vagy

b) ha a szomszédos épület 1,80 méternél alacsonyabb parapet-magasságú nyílászárójának távolsága a közös telekhatártól 3,0 méternél kisebb.

a)¹¹³ ha a szabadonálló vagy az ikres beépítési módú építési övezetben a telek átlagos szélessége az építési hely hosszában mindenütt kisebb 12,0 méternél, akkor

aa) az oldalkert mérete legfeljebb 3,0 méterre csökkenthető, és

ab) az épület legnagyobb épületmagassága a csökkentett oldalkert esetében legfeljebb annak kétszerese lehet, de nem lehet nagyobb az építési övezetben meghatározott épületmagasságnál;

b) ha a telek mélysége vagy az előírt előkerttel csökkentett mérete 14,0 méternél kisebb, akkor a hátsókert mérete legfeljebb 4,0 méterre csökkenthető,

a) az épület az előkert területének további csökkentésével nem bővíthető, és

b) az épület magassága az érintett előkerti sávban legfeljebb egy építményszinttel, tetőtéri beépítéssel növelhető az építési övezet egész épületre vonatkozó magassági előírásainak betartásával.

a) az előírtnál kisebb méretű oldal- vagy hátsókert mérete tovább nem csökkenthető, az épület az adott telekhatárra merőleges irányban nem bővíthető,

b) az épület a telekhatárral párhuzamosan meghosszabbított vonalában, legfeljebb 6,0 méter hosszban bővíthető, ha a szomszédos telek építési helye és meglévő épülete, valamint a bővítéssel létrejövő épületrész között nem kell telepítési távolságot tartani vagy az betartható,

c) a b) pont szerinti bővítés esetében a bővítéssel érintett szakaszon

a) szabadonálló beépítésű építési övezetben a szabadonálló beépítés alkalmazható, vagy a már ikresen beépített korábbi ikertelek továbbra is beépíthető az ikres építés hely szerint, és az egyik ikerház elbontása esetén az új épület a másik ikerházhoz csatlakozhat, ikerházként vagy testvérházként,

b) szabadonálló vagy oldalhatáron álló beépítésű építési övezetben az övezetnek megfelelő beépítési mód alkalmazható, vagy

a) ha a telek mérete az előírt telekméret 75%-ánál kisebb, vagy az előírt telekméret 750 négyzetméternél kisebb, vagy

b) ha a korábbi oldal- vagy hátsókerti méret a kiszolgáló épület elhelyezésére vonatkozóan kisebb volt, továbbá

c) ha az építési helyen belül az eredeti használati célja szerinti, azzal azonos alapterülettel, minimális geometriai méretével nem férne el, vagy

d) ha áthelyezése a meglévő és megmaradó lakóépület használatát akadályozná vagy kedvezőtlenül befolyásolná vagy

e) ha az építési helyen belül a meglévő növényállomány, terepalakulat miatt nem volna elhelyezhető.

a)¹¹⁶ az oldal- vagy hátsókertre néző homlokzat homlokzatmagassági értéke az oldalkerti, vagy hátsókerti homlokzat felületének és vízszintes hosszának hányadosa (F/L)) –,

aa) nem haladhatja meg a kialakult oldal-, illetve hátsókerti méret kétszeresét,

ab) 2,0 méternél kisebb oldal- vagy hátsókerti méret esetében nem növelhető,

mely szabályok az oldalhatáros épület-elhelyezésnél a csurgótávolságra nem vonatkoznak;

b) a változó szélességű oldal- vagy hátsókert esetében a magasság növelésének meghatározása során az eltérő szélességű szakaszoknak megfelelően kell az épület adott homlokzatán az a) pont szerinti magasság értékét megállapítani;

c) a tetőszerkezet cseréje az eredeti magasság és tetőforma visszaépítésével a nem szabályos épületszakaszon akkor is megengedett, ha a magasság nem felel meg az a)-b) pont szerinti szabályoknak.

a) az épület meglévő nyílászárója azonos vagy kisebb méretű nyílászáróra cserélhető a telepítési távolságtól függetlenül,

b) az előírtnál kisebb oldal- vagy hátsókert irányába néző homlokzaton huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség számára új nyílászáró akkor létesíthető, ha a szomszéd telek építési helyétől és szabályosan meglévő épületétől a telepítési távolság biztosítható.

a) az oldalhatáron álló beépítési módban a csurgótávolságot nem kell tartani,

b) az oldal- vagy hátsókert mérete legfeljebb 0,5 méterrel kisebb lehet, de a telepítési távolságot be kell tartani.

a) létesíthetőségét az építési övezet előírása határozza meg,

b) az emeleti szinten is kialakítható úgy, hogy

c) az épületköz szélességének megállapítása során a két egymással átfedésben lévő épülethomlokzat közötti távolságot az előírt telepítési távolság szerint kell meghatározni,

d) ha az egymással szemközti homlokzatok egymással való átfedése 16 méternél hosszabb, akkor az épületköz szélessége legalább az épületközre néző nagyobbik homlokzat magassági érték 2/3-ával megegyező méret, de legalább 10 méter.

a) az épületköz terébe erkély, zárterkély nem nyúlhat be,

b) területe közhasználatú területként kialakítható,

c) a területére tekintő homlokzatot az épület közterületi homlokzatával azonos minőségben kell kialakítani.

a) ha a zártsorú épületcsatlakozás műszaki okból nem lehetséges és a csatlakozás kedvezőtlen építészeti vagy műszaki következménnyel járna vagy,

b) ha a szomszédos épület 1,80 méternél alacsonyabb parapet-magasságú nyílászárójának távolsága a közös telekhatártól 3,0 méternél kisebb és az építési övezet az épülethézag kétoldali létesítését kifejezetten nem tiltja.

a) tűzfal és vele átfedésben lévő

b) két nem huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség nyílászáróját tartalmazó homlokzat egymással átfedésben lévő homlokzatai esetén a beépítési magasság (épületmagasság vagy párkánymagasság)¹²¹ felének megfelelő, de legalább 3,0 méter,

c) egy huzamos és a vele átfedésben lévő, nem huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség nyílászáróját tartalmazó homlokzat esetén a beépítési magasságnak megfelelő, de legalább 4,0 méter,

d) két huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség nyílászáróját tartalmazó homlokzat egymással átfedésben lévő homlokzatai esetén a telepítési távolsággal azonos.

a) ha az építési övezet vagy övezet kifejezetten¹²² lehetővé teszi, és

b) ha alapterülete nem haladja meg a megengedett beépítési mérték 25%-át, és

c) ha épületmagassága¹²³ nem nagyobb 3,0 méternél, műterem esetén 4,5 méternél, továbbá

d) ha lejtős telek esetén az arra vonatkozó rendelkezések betarthatók.

a) legfeljebb egy kiszolgáló épület helyezhető el,

b) már meglévő kiszolgáló épület esetén új nem létesíthető, csak a meglévő elbontása után,

a) hegyoldali telken támfalgarázs akkor létesíthető az előkerti sávban, ha

b) lejtőoldali telken támfalgarázs akkor létesíthető az előkerti sávban

c) a lejtőoldali telken támfalgarázsnak nem számító kiszolgáló épület akkor létesíthető, ha

d) a 4. § szerinti „B” és „C” geotechnikai kategóriájú területen – ha a telken a terepadottságok miatt a garázs nem helyezhető el a főépületen belül, akkor

e)¹²⁶ a támfalgarázs

ea) az előkertben az építési hely szélességének megfelelő szakaszon helyezhető el, és csatlakozhat az építési helyhez

eb) a terepviszonyok, a ráfordulási lehetőségek függvényében az előkertben a közterületi telekhatárhoz képest hátrébb is elhelyezhető, melynek során a telek természetes terepfelülete az elhelyezéshez szükséges mértékben változtatható meg, a 6. § (2)-(3) bekezdés alapján

ec) legfeljebb egyszintes építményként létesíthető.

a) a telek az előírt telekméret 75%-át nem éri el, és mérete legfeljebb 750 m², és

b) a telken a már 2002. január 1-jén meglévő és megmaradó lakóépület áll, és nincs a járműtárolásra alkalmas épület, épületrész, és

c) a meglévő lakóépület tömegén belül vagy annak bővítésével gépjárműtároló kialakítása utólag nem lehetséges, és

d) a telek hátsókert felé eső területén vagy a hátsókertben utólag nem helyezhető el kiszolgáló épület vagy a gépjárműbejárás oda nem biztosítható, továbbá

e) az elhelyezés feltétele, hogy a gépjárműtárló

f) amennyiben az előírtnál legalább 20%-kal kisebb telekméret esetén a megengedett beépítési mértéket a kiszolgáló épület elhelyezése meghaladná, akkor a telek beépíthető területe legfeljebb 20 m²-rel növelhető

g) a b) pont teljesülése esetében, ahol az építési övezet a fenti előkerti elhelyezést kifejezetten¹²⁸ lehetővé teszi, ott kiszolgáló épületként gépjárműtároló az építési helyen belül is elhelyezhető,

h)¹²⁹ 20%-os, vagy annál nagyobb tereplejtés esetén az (1) bekezdés rendelkezéseinek megfelelő támfalgarázs létesíthető.

a) a telken a már 2002. január 1-jén meglévő és megmaradó lakóépület áll, és nincs a járműtárolásra alkalmas épület, épületrész, és

b) a hátsó és az oldalsó telekhatártól való távolsága legalább 1,5-1,5 méter, az f) pontban foglalt kivétellel,

c) a telekhatár irányába nyílászáró nem létesül, ha a telekhatártól való távolsága 3,0 méternél kisebb,

d) telkenként legfeljebb egy kiszolgáló épület helyezhető el, melynek

e) oldalfalát a nyílászáró nélküli szakaszokon növényzettel kell befuttatni vagy sövénnyel kell takarni,

f) amennyiben a szomszédos telken, a telekhatáron meglévő kiszolgáló épület áll, akkor az új kiszolgáló épület ahhoz csatlakozva, ikres jelleggel is elhelyezhető,

g) az a) pont teljesülése esetében, ahol az építési övezet az fenti hátsókerti elhelyezést kifejezetten¹³² lehetővé teszi, ott kiszolgáló épületként gépjárműtároló az építési helyen belül is elhelyezhető.

a) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,

b) állat ól, állatkifutó – kivéve, ahol az építési övezet, övezet állattartó épület létesítését kifejezetten¹³⁴ lehetővé teszi –,

c) trágyatároló,

d) siló,

e) zártsorú beépítési módú, előkert nélküli beépítés esetén önálló hulladéktartály tároló,

f) nem Gip és a Gksz jelű övezetek területén

a) kirakatszekrény,

b) siló – az Má övezetek kivételével –,

c) felszín feletti vagy terepszint alatti fedetlen ömlesztett anyag-, folyadék- vagy gáztároló – a városüzemeltetéshez tartozó víztárolók kivételével –.

a) hulladéktartály-tároló

b) állandósított, legfeljebb egy oldalán nyitott kerti pavilon,

c) állat ól,

d) napcella tető 20 négyzetmétert meghaladó

a) egy telken 1000 m²-enként legfeljebb 1 kerti pavilon és 1 kerti tető helyezhető el, és nem építhetők össze egymással,

b) a kerti pavilon, a kerti tető nem alkalmazható árusításra,

c)¹³⁵ a kerti tető

ca) alatt lévő zöldfelület nem számítható be a telek zöldfelületi arányába,

cb) napcellatetőként is kialakítható.

a) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b) hulladéktartály-tároló,

c) épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény,

d) kerti építmény,

e) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.

a) meglévő építmény bővítése, átalakítása, rendeltetés-módosítása esetén

b) nem közterületi időszakos rendezvényhez, sporteseményhez tartozó építmény, mobil lelátó elhelyezése esetén az annak megfelelő parkolási kötelezettséget a telekhatártól mért legfeljebb 500 méteren belül, nem közterületi telken kell biztosítani a rendezvény időtartama alatt.

a) a telekre való ki- és behajtás forgalomtechnikai okokból nem engedhető meg,

b) a telken a már meglévő épület nem teszi lehetővé a parkolási műtárgy megépítését vagy az építési övezetben lehetővé tett felszíni parkoló kialakítását,

c) egyéb műszaki adottságok, régészeti érték vagy védett épület, épületrész miatt az elhelyezés nem lehetséges,

d) a lakótelepi úszótelek mérete azt nem teszi lehetővé új építés esetén vagy meglévő épület bővítésekor, továbbá

e) nevelési, oktatási, hitéleti funkció kialakításakor, ha a szomszédos, funkciókkal összekapcsolt, saját telken megoldható,

f) az Ln-T övezetek területén, valamint az Ln-2, Ln-3 építési övezetek Vörösvári út – Árpád hídtól délre eső területén a meglévő épület földszintjén egyenként legfeljebb 300 m² bruttó alapterületű kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó rendeltetési egység létesül vagy rendeltetése ilyenre módosul, és annak 50 méteres körzetén belül a parkolás a közterületen megengedett.

a) parkoló-létesítményben (parkolóházban, mélygarázsban), vagy

b) más telken vagy saját ingatlanon meglévő vagy létesülő épület rendeltetése szerint előírt parkolószámon felüli többletparkoló-férőhely igénybevételével,

c) a 4.B mellékletben előírt mértékig 500 méteren belül közterületen, vagy közforgalmú magánúton a (7) bekezdés szabályainak betartásával.

a) a telken belüli elhelyezés a (5) bekezdésben foglaltak alapján nem oldható meg, és

b) a 4.B melléklet a közterületen való elhelyezést kifejezetten¹³⁷ lehetővé teszi, továbbá a közterület egy részének ilyen célú felhasználása a vonatkozó jogszabályi feltételek betartásával történik, és

c) a közforgalom céljára átadott magánút szélessége a parkolás biztosítását és a magánúttal feltárandó telkek megközelítését egyaránt lehetővé teszi,

d) a kiszolgálandó épület vagy rendeltetési egység elkészültéig a közterületen vagy a magánúton a férőhely(ek) megvalósul(nak), és

e) a már meglévő közterületi vagy magánúton lévő parkolóhely

f) a közterületen biztosítható parkolási kötelezettség számára új parkolóhely csak a III. kerületi önkormányzat tulajdonát képező, már burkolt, vagy zöldfelületnek nem tekinthető nem burkolt felületen kerül kialakításra és amennyiben az forgalomtechnikai, biztonsági, és egyéb műszaki feltételeknek megfelel.

a) az épületben nem új lakásrendeltetés kerül kialakításra, és

b) a már kialakított parkolóban az épület használatának időszakában (napközbeni vagy esti) a kihasználatlan parkolók nagyságrendje meghaladja az építés jellegének megfelelő közterületi parkolás-biztosítás mértékét.

a) 300 m² bruttó alapterületnél kisebb kereskedelmi-szolgáltató, valamint

b) zártsorú beépítésű épületben lévő, vagy

c) a telken belüli megállást és rakodást nem lehetővé tevő méretű telken lévő

a) szilárd burkolatú felület létesítendő a c) pont figyelembevételével,

b) újonnan létesülő felszíni parkoló felületéről az olajjal szennyeződő elfolyó csapadékvíz előtisztítást követően vezethető a befogadóba,

c) egy területi egységen belül 100 férőhelynél nagyobb telken belüli parkolóállások felületének legalább felét gyeprácsos kivitelben kell megvalósítani, a kereskedelmi rendeltetésű épületekhez kialakított parkolóhelyek kivételével.

a) az a kerítéssel egybeépített módon kerül megvalósításra,

b) legfeljebb a telek oldalhatáránál van tömör falazata,

c) szerkezeti magassága nem haladja meg a 3,0 métert,

d) tetőhajlásszöge nem nagyobb 30 º-nál, és

e) az építési övezet előírása nem tiltja.

a) a terepszint alatti parkolólétesítmény elhelyezésének lehetséges pozícióját határozza meg

b) területén terepszint feletti beépítésként kizárólag a parkoló-létesítménybe való bejutást biztosító épületrész létesíthető

c) több telket érintő lehatárolás esetén is legfeljebb egy műszaki létesítmény alakítható ki, mely

a) telepítése során a lehatárolás területére eső faállomány legalább 60%-a megőrzendő,

b) zárófödémén zöldtetőt kell kialakítani az építmény legalább felén, minimum 0,5 méter talajtakarással, amennyiben felette nem kerül kialakításra közlekedést biztosító útfelület (gépjármű, gyalogos, kerékpár), felszíni parkoló vagy sportpálya,

c) tetőkerti termőrétegével együtt is legfeljebb 0,8 méterrel lehet magasabb a csatlakozó rendezett terepnél, továbbá

d) összeköthető meglévő csatlakozó pincével vagy mélygarázzsal.

a) a zártsorú beépítési módú területen több egymás melletti telken a terepszint alatt egymással összeköthető módon is kialakítható önálló rendeltetési egységként, amennyiben a tűzvédelem tekintetében a vonatkozó jogszabályi feltételek betarthatók,

b) kivitelezése során

a) legfeljebb a telken belül biztosítandó parkolási kötelezettség 35%-ában alkalmazható,

b) az a) pont szerinti célra létesített parkoló-berendezés az épületbe való beszerelés után nem távolítható el,

c) kizárólag önálló használat biztosításával telepíthető, és

d) szabadtéri kialakítással nem telepíthető – kivéve a zártsorú beépítésű övezetben legfeljebb 2 gépkocsi számára kialakított berendezést –,

e) előkertben csak terepszint alá süllyeszthető emelőszerkezetként telepíthető, ahol az építési övezet azt kifejezetten¹³⁹ lehetővé teszi.

a) zártsorú és zártsorú zártudvaros beépítési módú övezet területén 100%-os beépítéssel építhető, ha az építési övezet előírása azt kifejezetten¹⁴⁰ lehetővé teszi,

b) létesítése során, a földszinten a bejáratokon kívül a közterület vagy a közhasználatú magánút felőli traktusban közhasználatú rendeltetési egység(ek) (kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás üzlethelyiség) alakítandó(k) ki, kivéve, ha a földszint felőli homlokzat kertépítészeti eszközökkel (land-art, zöldfal) takarásra kerül,

c)¹⁴¹

d) parkolóház létesítése esetén a parkolási szintterületi mutató és az általános szintterületi mutató figyelmen kívül hagyandó, amennyiben az épületben – a földszint kivételével – más önálló rendeltetés céljára nem létesül építményszint.

a) garázs kapu legfeljebb két személygépkocsi beállónak megfelelő szélességben létesíthető,

b) kettőnél több garázsbehajtó egymás mellé nem sorolható.

a) legfeljebb 1,80 méter magas, legalább a külső oldalán, gyorsan növő vagy előnevelt sövénnyel takart drótfonatos kerítéssel keríthető le, és

b) az őrzés célját szolgáló legfeljebb 2,5 x 3,5 méteres alapterületű, a kerület területén egységes küllemű őrház helyezhető el.

a) drótfonatos kerítés esetén legfeljebb 2,5 méter,

b) egyéb kerítés esetén legfeljebb 2,0 méter,

c) labdajátékra is alkalmas játszótér, közösségi terület vagy sportlétesítmény közterület felé eső kerítése a szükséges magasságú, vagy

d) az építési övezetben előírt magasságú

a) műtárgy magassága legfeljebb 20 méter lehet – a hídszerkezet kivételével –,

b) szobor magassága – a talapzatával együtt mérten – legfeljebb 10 méter lehet.

a) megújuló energiaforrás berendezések elhelyezésével kell hasznosítani, vagy

b) a hőszigethatás ellensúlyozása érdekében legalább kétszintes növényállományú intenzív zöldtetőként kell kialakítani,

c) az a) és b) pont szerinti kialakítás együtt is alkalmazható.

a) bevásárló központ vagy hipermarket telkének területén a telek főútvonal felőli közterületi telekhatára menti 30 méteres sávjában 150 férőhelynél nagyobb felszíni parkolóterület nem alakítható ki,

b) amennyiben a meglévő épület megléte miatt a parkolók a közterület felőli teleksávban helyezhetők csak el, úgy a közterület felől legalább három egymás melletti fasort kell létesíteni, a közterülettel párhuzamosan, legalább 20 méter szélességű zöldsávban,

c) a felszíni parkolóra vonatkozó 54. § -ban foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a parkoló felületét egybefüggő napcella-tető fedi az építési helyen belül,

d) tetőparkoló kialakítása esetén az (1) bekezdés szerinti megújuló energiaforrás és zöldfelület együttes értéke a tetőfelület 1/3-ára csökkenthető, amennyiben a parkolók fásítottan vagy árnyékoló szerkezettel fedetten kerülnek kialakításra.

a)¹⁵² a telekhatárának legkisebb távolsága lakó-, egészségügyi, szociális valamint oktatási rendeltetésű meglévő épülettől, illetve azok építési helyétől legalább 50 méter, kivéve, ha a Szabályozási Terv vagy a XXI. Fejezet kiegészítő előírásai másként nem rendelkeznek,

b) a lefedő tetőzet nem áttetsző részeinek legalább 2/3-án legalább extenzív zöldtetőt kell létesítetni.

a) a kiszolgáló kereskedelmi és vendéglátó funkcióhoz szükséges helyiségek és az üzemanyagtöltő-kútállások az azt befogadó épület beépítési kontúrján belül kerülnek elhelyezésre,

b) az épületből kinyúló előtető vagy az épület elé épített tető alá üzemanyagtöltő-kútállások nem kerülnek elhelyezésre, továbbá

c) a parkolóház, melyben elhelyezésre kerül, a KÖu övezetek mentén van.

a) részbeni vagy teljes bontása esetén az eredeti alapterületnek megfelelő méretben építhető újjá,

b) teljes bontása esetén új épület nem létesíthető

a) az építési hely hátsókert felé eső részén,

b) kiszolgáló épülethez csatlakozva úgy, hogy a telekhatároktól legalább 3,0 méteres távolság biztosított legyen.

a) kistestű haszonállatok számára lakó- vagy üdülő funkciót tartalmazó épülettől 8,0 méter,

b) nagytestű haszonállatok számára lakó- vagy üdülő funkciót tartalmazó épülettől 15,0 méter,

c) ásott vagy fúrt kúttól 10,0 méter,

d) egészségügyi létesítmény, bölcsőde-, óvoda-, iskola-, kereskedelmi funkciót is tartalmazó épület telkén, illetve telkétől 50,0 méter – kivéve, ha az állatok tartása nevelési, oktatási cél érdekét szolgálja –,

e) Ln-T jelű övezet határától 20,0 méter

a) szabályozási vonal által meghatározott telekalakítás során a táblázat értékeit figyelmen kívül kell hagyni, a teleknagyság a szabályozási terven feltüntetett szabályozási vonal által meghatározott,

b) a telekfelosztás, és az a) pont kivételével telekhatár-rendezés esetén a 18. § szerinti százalékban meghatározott engedményes értékek alkalmazhatók.

a) az általános szintterület maximálisan létesíthető nagyságát az általános szintterületi mutató határozza meg, mely az építési helyre, a beépítési magasságra, az udvari térarányokra, az épületek közötti távolságra, valamint a telepítési távolságra vonatkozó paraméterek és szabályok együttes alkalmazása miatt a megengedettnél kisebb is lehet,

b) szintterületi mutató kedvezmény akkor adható a 65. § szerinti feltételekkel, ha azt a 2. melléklet táblázata tartalmazza.

a) a megengedett legnagyobb általános szintterületi mutatót figyelembe kell venni, és

b) a megengedett legnagyobb parkolási szintterületi mutatót figyelembe lehet venni,

a) a telek legnagyobb megengedett általános szintterületi mutatóját, melyet az általános szintterület és a telekterület hányadosaként,

b) a telek legnagyobb megengedett parkolási szintterületi mutatóját, melyet a parkolási szintterület és a telekterület hányadosaként

a) az általános szintterületi mutató számításánál

b) a parkolási szintterületi mutató számításánál csak a parkolási szintterületet szabad beszámítani.

a) az általános célú építményszint bruttó alapterületét,

b) a loggia és a fedett terasz bruttó alapterületének a felét,

c) a garázs szintterületének azon részét, amely meghaladja az építési övezetben meghatározott parkolási szintterületi mutató alapján számított parkolási szintterületet.

a) az alábbi építményszintek bruttó alapterületét:

b) az alábbi építményszintek határoló főfalak nélküli alapterületét:

c) az alábbi építményszintek nettó alapterületét:

d) az építményszintnek nem számító padlás területét és az olyan tetőszintet, amelyen a felvonógépházon vagy a lépcsőház felső szintjén kívül más helyiség nincs.

a) a parkolóférőhely és a hozzá vezető épületen belüli útfelület,

b) a behajtást és a gépjármű manipulációját szolgáló útfelület, egyéb manipulációs tér,

c) a lehajtó és felhajtó rámpa,

d) a parkolóterületen belüli lépcső, lift és gyalogos megközelítésre szolgáló felület, továbbá

e) a parkolóval azonos szinten lévő, a parkoló üzemeltetését szolgáló helyiségek: biztonsági személyzet számára kialakított tartózkodó, fülke, illem- és tisztálkodó helyiség, továbbá raktár

a) a lépcsőház, a belső lépcső, valamint

b) az akadálymentesítésre szolgáló gyalogosrámpa által elfoglalt alapterületet,

a) a legnagyobb megengedett szintterületi mutató legfeljebb az építési övezetben meghatározott szintterületi mutató kedvezmény értékével növelhető;

b) a szintterületi mutató növekmény több kedvezmény együttes alkalmazása esetén sem haladhatja meg a 0,5 m²/m² értéket, kivéve, ha az építési övezet, vagy a XXI. Fejezet kiegészítő előírása azt kifejezetten¹⁶⁰ lehetővé teszi;

c) a szintterületi mutató kedvezmény alkalmazásának feltétele:

d) a ca) pont szerinti szintterületi mutató kedvezménynek nem feltétele a közhasználatú terület Szabályozási Terven való jelölése;

e) egy telken több épület létesítése esetén

a) az építtető a többletparkolót nem a saját igényei céljára, hanem lakossági parkolás céljára létesíti, és

b) a szintterületi engedménnyel növelt épületre vonatkozó parkolási kötelezettségnél a többletparkoló férőhelyszáma legalább 25 %-kal több, amit a parkolási szintterületbe nem kell beszámítani.

a) teljes értékű (alá nem épített) zöldfelülettel, vagy

b) tetőkerti zöldtető zöldfelületével, vagy

c) az a) és b) pont szerinti zöldfelülettel együtt biztosítható. [21. ábra]

a) a beszámítható zöldfelület arányát az OTÉK-ban meghatározott termőréteg vastagság, növényállomány-szerkezet és zöldtetőjelleg alapján kell számolni, és

b) a félintenzív és az intenzív zöldtető akkor számítható be az a) pontnak megfelelően, ha a kiültetésre kerülő növényzet fenntartásához szükséges szakszerű rétegrend létesül, és a zöldtető megfelelő öntözése öntözőrendszer telepítésével biztosított.

a) be kell számítani a teleknek azt a részét, amelyen egy, két vagy háromszintes zöldfelület van, továbbá beszámítható

b) be kell számítani a természetes vagy mesterséges állandó vízfelület területét az OTÉK-ban meghatározottak szerint, melybe a kerti fürdőmedence nem számítható be, kivéve, ahol azt az építési övezet másként határozza meg.

a) a műanyag gyepráccsal kiépített zöldfelület – a b) pont szerinti felszíni parkoló kivételével –

b) a műanyag gyepráccsal kiépített felszíni parkoló területe vagy a megközelítésére szolgáló út

a) a beton gyepráccsal kialakított felület, továbbá a gépkocsi lehajtó területén kialakított zöldsáv területe,

b) a burkolt környezetben létesülő 1 m² alatti zöldfelület, ami több ilyen zöldfelületként sem vonható össze,

c) felszíni parkoló 2 m² alatti egybefüggő zöldfelületeinek területe, kivéve, ha azon belül fa kerül ültetésre.

a) a zöldfelületet háromszintes növényállománnyal, kertként, parkként kell kialakítani,

b) a burkolt felület aránya nem haladhatja meg a lehatárolás területének az 1/3-át, kivéve, ha a Szabályozási Terv vagy a XXI. Fejezet kiegészítő előírása másként nem rendelkezik,

c) épület csak akkor helyezhető el, ha azt a Szabályozási Terv vagy a XXI. Fejezet kiegészítő előírása meghatározott arányban lehetővé teszi.

a) legalább 80%-ban zöldfelületként alakítandó ki, akár teljes értékű zöldfelületként, akár zöldtetőként, és

b) az építési hely figyelembevételével kizárólag terepszint alatt építhető be úgy, hogy az építmény a zöldtetővel növelten sem nyúlhat 0,8 méternél nagyobb magasságban a csatlakozó terepszint fölé.

a) legalább a Szabályozási Terven rögzített %-os arányban teljes értékű zöldfelületként vagy zöldtetőként alakítandó ki, és

b) az építési hely és az a) pont együttes figyelembevételével a beépítési mértékbe beszámító épületrésszel beépíthető.

a) az építési övezetben meghatározott megengedett legnagyobb épületmagasság (Ém érték),

b)¹⁶³ az építési övezetben meghatározott, az egy adott homlokzatra vonatkozó megengedett legnagyobb homlokzatmagasság,

c) a Belső Óbuda Bécsi út – Reménység utca – San Marco utca – Szőlő utca — Perc utca – Fényes Adolf utca – Lajos utca –Nagyszombat utca által határolt területen a 3. mellékletben meghatározott párkánymagassági érték és a 68-70. § szabályai alapján megállapított utcai párkánymagasság vonalának megengedet legnagyobb magassági értéke (Pmu érték). [15. ábra]

a) helyét a telek közterületi határvonalára állított függőleges sík határozza meg, kivéve, ha a Szabályozási Terv

b) a Pmu értékét, azaz az utcai párkánymagasság vonalának megengedett legnagyobb magassági értékét a 3. melléklet határozza meg, melyet az alkalmazása során a közterületi terepcsatlakozástól (járdatőtől) kell mérni. [15. ábra]

a) a magassági idom a 68. § (2) bekezdés szerint meghatározott utcai párkánymagasság vonalára fektetett, a telekbelső irányába emelkedő ferde magassági síkból és az utcai párkánymagasság vonala felett 7,0 méteres távolságban lévő vízszintes magassági síkból (együtt magassági síkok) áll;

b) a ferde magassági sík hajlásszöge 45º,

c) a ferde magassági síkot a telek teljes szélességében a két sík metszésvonaláig, a vízszintes síkot ettől a metszésvonaltól a telekbelső felé, a telek teljes további terjedelmében figyelembe kell venni az építési hely felett.

a) saroktelek esetén a magassági idomot a két ferde sík metszése és a vízszintes sík határozza meg;

b) amennyiben a saroktelken eltérő Pmu érték került meghatározásra, úgy a vízszintes síkok átfedésénél az alacsonyabbat kell figyelembe venni;

c) két utcára átmenő telek eltérő Pmu értékei esetén a különböző magasságú vízszintes magassági sík közötti térbeli váltás helye a telek felezővonalában van;

d) ahol a Pmu értéke nem a telekhatáron tér el egymástól, ott a Szabályozási Terv pontosítja a 3. melléklet szerinti Pmu érték alkalmazási sávját az utcai homlokzat magasságának rögzítésével.

a) amennyiben a 3. mellékletben a telekhatáron eltérő párkánymagassági érték került rögzítésre, akkor a telekalakítás után

b) a saroktelek esetében, ha az a keskenyebb utca felőli, alacsonyabb párkánymagassági értékkel jelölt telekkel kerül egyesítésre, akkor a 4. mellékletben a telekhatáron jelölt párkánymagassági értéket kell a továbbiakban is betartani.

a) az adott homlokzatszakaszra vonatkozó két érték között meghatározott (Hm:a-b m),

b) az adott csatlakozásra vonatkozó eltérést nem megengedő (Hm:Cs±0,00 m),

c) az adott csatlakozásra vonatkozó eltérést megengedő (Hm:Cs ± xm), vagy

d) a kialakult homlokzatmagasság értékének¹⁶⁹ megtartását rögzítő méterben nem kifejezett

a)¹⁷¹ a ferde magassági sík feletti – teljes telekszélességű – térrészbe csak akkor nyúlhat épületrész, ha a túlnyúlás szélessége nem haladja meg a közterület felőli homlokzat szélességének 1/3-át,

b) a vízszintes magassági sík fölé emelkedhet épületrész

c)¹⁷² az a) és b) pont szerinti túlnyúlás szabályai egyesíthetők, de együttesen sem haladhatják meg a homlokzat szélességének 1/3-át.

a) a sérült, elpusztult tetőzet vagy épületdísz visszaépítése, helyreállítása esetén,

b) a meglévő épület magassági síkon eleve túlnyúló tetőzetének helyreállításakor,

c) a meglévő szomszédos épület magassági síkon eleve túlnyúló tetőgerincéhez való illeszkedés érdekében.

a) a védett épület csatlakozó párkánymagasságánál legfeljebb 1,0 méterrel,

b) két védett épület között a magasabbik épület csatlakozó párkánymagasságánál legfeljebb 0,8 méterrel

a) 3,0 méter, vagy annál kisebb, akkor az épület magassági csatalakozását úgy kell kialakítani, hogy minél kisebb legyen a telekhatáron tűzfalasan létrejövő csatlakozó felület,

b) 3,0 méternél nagyobb, akkor a szomszédos épület csatlakozó párkánymagasságát nem kell figyelembe venni az épület magassági csatalakozásakor.

a) az épület legmagasabb pontja nem lehet nagyobb 45 méternél, továbbá

b) a magasházas épületrészekre külön-külön figyelembe kell venni az FRSZ-ben meghatározott:

a) a magasházak 30 méter feletti magasságú épületrészeinek egymásközötti, illetve más épülettől való legkisebb távolságát – a tűzvédelmi és biztonsági követelmények mellett – az elhelyezés helyszínének együttes figyelembevételével kell meghatározni, és

b) az a) pont szerinti legkisebb távolság 16 méternél nagyobb homlokzati átfedés esetén nem lehet kisebb a magasabbik épület legmagasabb pontja magasságának felénél, kivéve, ha az építési övezet, a Szabályozási Terv, vagy a XXI. Fejezet kiegészítő előírása másként szabályoz,

c) eltérő magasságú épületek létesítése esetén a nagyobbnak megfelelő távolságot kell betartani.

a) az Ln-2 és az Ln-3 jelű építési övezetek

b) a 2. melléklet 1. és 2. táblázatában rögzített beépítési paraméterekkel, továbbá

c) a Szabályozási Tervvel és a XXI. Fejezet kiegészítő előírásaival.

a) lakás,

b) kereskedelmi, szolgáltató,

c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

d) kulturális és közösségi szórakoztató,

e) szállás jellegű,

f) igazgatási, iroda, valamint

g) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású

a) csak az épület pinceszintjén, földszintjén, és

b) legfeljebb összesen 500 négyzetméter általános szintterülettel

a) lakás a közterülettel határos földszinti traktusban vagy olyan udvarból nyílóan, amelyről más közhasználatú rendeltetési egység is nyílik,

b) lakófunkciót zavaró hatású termelő tevékenység vagy jelentős szállítási forgalommal járó tevékenység céljára önálló rendeltetési egység,

c) önálló rendeltetési egységként üzemeltetett raktár, vagy raktárépület, – kivéve, ha a telken lévő főépület rendeltetését szolgálja,

d) nagykereskedelmi áruház,

e) kiszolgáló épület,

f) üzemanyagtöltő állomás, autómosó – sem önállóan, sem más rendeltetésű épületben –,

g) sorgarázs.

a) egy főépület helyezhető el,

b) a létesíthető lakások száma nem korlátozott.

a) a közmű-becsatlakozás építménye,

b) kerti építmény,

c) hulladéktartály-tároló,

d) építménynek minősülő – épülettől különálló – kirakatszekrény,

e) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop

a) zártudvaros kialakítás estén, vagy

b) ha a régészeti leletek nem teszik lehetővé egy vagy többszintes mélygarázs létesítését, vagy

c) ha az építési övezet az a)-b) ponton kívüli esetben azt kifejezetten¹⁷⁴ lehetővé teszi.

a) a földszintes épületrész beépítési mértéke kisebb, mint az általánosan megengedett mérték +10%, vagy

b) a földszintes épületrész legalább felén üvegtető létesül.

a) az utcai homlokzat felé – a bejáratok, a ki- és behajtók kivételével – egyéb, nem parkolási célú rendeltetési egységet kell elhelyezni, különösen az épület közösségi használatú helyiségét, irodai rendeltetési egységet vagy üzlethelyiséget, a c) pont szerinti kivétellel;

b) amennyiben a telek geometriai adottságai vagy a régészeti értékek miatt a telken belüli parkolás épületben való biztosítása földszinti teremgarázs létesítését teszi szükségessé, akkor az egyéb rendeltetésű helyiségek létesítésétől el lehet tekinteni;

c) 30 méternél nagyobb telekszélesség esetén a b) pont szerinti földszinti teremgarázs közterülettel határos része nem haladhatja meg az utcai homlokzat hosszának kétharmadát.

a) legalább 7,0 méter legyen

b) legalább 4,5 méter legyen

a) az udvari párkánymagasság az utcai járdatőtől mért Pmu értéket legfeljebb egy épületszinttel, de maximum 3,5 méterrel haladhatja meg,

b) kétszintes tetőtéri beépítés második szintjének nyílászárója csak a telekbelső felé nyitható,

c) kétszintes tetőemelet az utca felé nem létesíthető.

a) tetőtéri, legfeljebb két lakószintes lakás létesítése vagy meglévő lakás tetőtéri bővítése során az általános szintterületi mutatót figyelmen kívül kell hagyni, és

b) a tetőtéri beépítés érdekében az épület kialakult párkánymagassága legfeljebb 0,8 méterrel növelhető, ha az nem haladja meg a szomszédos magasabb épület csatlakozó párkánymagasságát és a Pmu értéket.

a) új épület építésénél a parkolóhelyeket

b)¹⁷⁷ amennyiben a régészeti leletek miatt nem létesíthető mélygarázs, vagy annak kialakítása az övezeti paraméterekhez képest korlátozott akkor az a) pont előírása helyett a következő rendelkezés vehető figyelembe, akkor

c) felszíni parkoló – a telek zöldfelületi előírásának betartása mellett – az ac) ponton kívül az alábbi feltételekkel alakítható ki:

a) a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára nem létesíthető önálló parkolóterület és garázs,

b) a kereskedelmi-, szolgáltató rendeltetéssel járó gépjármű és tehergépjármű forgalom nem lehet zavaró hatással és nem korlátozhatja az épület és közvetlen környezetének rendeltetésszerű használatát.

a) az Ln-2/Z jelű építési övezetekben zártsorú,

b) az Ln-2/SZ jelű építési övezetekben szabadonálló.

a) az Ln-2/Z-KA1 építési övezet területén az épület

b) az Ln-2/Z-KA2 építési övezet területén

a) a telek a keretes beépítés szabályai szerint építhető be;

b) a hátsókert mérete – a keretes beépítés szabályai szerinti, de legalább 3,0 méter;

c) meglévő épület padlástere – a TKR tetőzetre vonatkozó előírásainak betartásával –

d) a parkolási kötelezettség legfeljebb 50%-a felszíni parkolóban is kialakítható, ha a régészeti feltárás eredményei a mélyszinti építést korlátozzák.

a) a telek a keretes beépítés szabályai szerint építhető be;

b) a hátsókert mérete – a keretes beépítés szabályai szerinti, de legalább 3,0 méter;

c) az utcai homlokzaton telkenként legfeljebb egy garázskapu helyezhető el;

d)¹⁸⁰ a földszint beépített területének legfeljebb felén létesíthető parkoló;

e) parkolási kötelezettség legfeljebb 25%-a felszíni parkolóban is kialakítható, ha a régészeti feltárás eredményei a mélyszinti építést korlátozzák.

a) a telek a zártudvaros beépítés szabályai szerint építhető be;

b) a meglévő épület nem utcai épületszárnyának magassága legfeljebb a meglévő padlástér hasznosíthatósága érdekében növelhető, melynek során nem jöhet létre emeletráépítés, kivéve, ha a Szabályozási Terv azt kifejezetten¹⁸¹ lehetővé teszi;

c) a meglévő épület padlástere csak a legfelső, meglévő lakószint bővítése céljából építhető be, lakásszám növelés nélkül;

d) új lakás csak a parkolási kötelezettség szerinti többletparkoló telken belüli biztosítása mellett létesíthető;

e) az épület meglévő udvara lefedhető vagy területén az épület földszinti épületrésszel bővíthető, ha

f) a földszinten parkolók létesíthetők;

g) telkenként legfeljebb egy garázskapu létesíthető a közterület felé.

a) a telek a zártsorú beépítési mód általános szabályai szerint építhető be;

b) a telken

c) a telek pinceszinti, földszinti és első emeleti beépítési mértéke meghaladhatja az általánosan megengedett beépítési mértéket és elérheti a 100%-ot,

b) a parkolási kötelezettség felszíni parkolóban is biztosítható.

a) az építési övezet területén az építési hely kialakultnak tekintendő, a meglévő épületek és a közterület közötti előkert mérete nem csökkenhet;

b) lakásszám növelés feltétele a többlet parkolási kötelezettség telken belüli biztosítása;

c) az Ln-2/SZ-1 építési övezet területén a meglévő épület legfeljebb egy tetőemelettel bővíthető;

d) az Ln-2/SZ-2 építési övezet területén

a) lakófunkció nem létesíthető a szolgálati lakás és a b) pontban foglaltak kivételével,

b) az alaprendeltetéshez hozzátartozó lakások rendház esetén létesíthetők,

c) a 74. § (1) bekezdésében felsoroltak közül csak hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális, sport rendeltetés létesíthető;

d) a parkolási kötelezettség felszíni parkolóban is biztosítható, melynek maximum 30%-a helyezhető el a KÖu közterülettel határos sávban.

a) a kialakult garázssor nem bővíthető, az épületeken csak az állékonyságot, életet és egészséget, köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető kármegelőzési, kárelhárítási tevékenység végezhető;

b) a garázsépületek rendeltetése személygépjármű tárolástól eltérő rendeltetésre nem változtatható;

c) a garázsépületek elbontása esetén önálló garázsépület nem építhető vissza.

a) egy telken egy épület és legfeljebb két lakás létesíthető;

b) kialakult ikertelek esetében a Szabályozási Terv szerinti építési hely figyelembevételével bővíthető a meglévő épület, vagy helyezhető el új épület.

a) egy telken több főépület létesíthető, de új lakóépület elhelyezése csak meglévő bontása esetén lehetséges,

b) meglévő épület magassági bővítése legfeljebb egy tetőemelettel lehetséges,

c) kiszolgáló épület utólag nem létesíthető.

a) egy telken több épület helyezhető el,

b) nem létesíthető 300 férőhelynél nagyobb befogadóképességű sportépítmény,

c) a telek egy részének közhasználatú kialakítása esetén

d) az épület földszinti padlóvonalát 105,40 mBf magasság felett kell kialakítani,

e) a 2. melléklet szerinti ”L” jelölésű szintterületi kedvezmény akkor alkalmazható, ha az épületben kizárólag lakófunkció létesül,

f) a parkolási kötelezettség legalább 30 %-át épületben vagy terepszint alatti építményben kell biztosítani.

a) az Ln-T és az Lk-T jelű építési övezetek

b) a 2. melléklet 3. és 5. táblázatában rögzített beépítési paraméterekkel, továbbá

c) a Szabályozási Tervvel és a XXI. Fejezet kiegészítő előírásaival.

a) lakás,

b) kereskedelmi, szolgáltató,

c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

d) kulturális és közösségi szórakoztató,

e) szállás jellegű,

f) igazgatási, iroda, valamint

g) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású

a) csak az épület pinceszintjén, földszintjén és,

b) legfeljebb összesen 500 négyzetméter általános szintterülettel

a) lakás utólag a földszinten

b) a lakófunkciót zavaró hatású termelő tevékenység vagy jelentős szállítási forgalommal járó tevékenység céljára önálló rendeltetési egység,

c) önálló rendeltetési egységként üzemeltetett raktár, vagy raktárépület – kivéve, ha a telken lévő főépület rendeltetését szolgálja,

d) nagykereskedelmi áruház,

e) kiszolgáló épület – az intézményi telkek kivételével,

f) üzemanyagtöltő állomás, autómosó – sem önállóan, sem más rendeltetésű épületben.

a) az elhelyezhető épületek száma nem korlátozott,

b) a létesíthető lakások száma nem korlátozott.

a) a közmű-becsatlakozás építménye,

b) kerti építmény,

c) hulladéktartály-tároló,

d) építménynek minősülő – épülettől különálló – kirakatszekrény,

e) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop

a) a földszintes épületrész beépítési mértéke kisebb, mint az általánosan megengedett mérték +10%, vagy

b) a földszintes épületrész legalább felén üvegtető létesül.

a) legfeljebb egy visszahúzott tetőemelettel bővíthető,

b) meglévő padlásterének tetőtéri beépítése során legfeljebb egy önálló építményszint létesíthető,

c) lakásszáma – panelépület esetében – lakásmegosztással nem növelhető, a lakások összevonhatók, amennyiben az épület állagát statikai szempontból az kedvezőtlenül nem befolyásolja.

a) új épület építésénél a parkolóhelyeket

b)¹⁸⁵ amennyiben a régészeti leletek miatt nem létesíthető mélygarázs vagy annak kialakítása az övezeti paraméterekhez képest korlátozott, akkor az a) pont előírása helyett a következő rendelkezés vehető figyelembe

c) kiszolgáló épületként sorgarázs csak akkor létesíthető, ha az építési övezet kifejezetten lehetővé teszi,

d) meglévő épület esetén új parkoló, továbbá a bővítése vagy a rendeltetés változása miatt előírt többletparkoló felszíni parkolóként is kialakítható a telek zöldfelületi előírásának betartása mellett;

e)¹⁸⁶ amennyiben a telekre való bejutás miatt annyi közterületi parkoló szűnne meg, mint amennyit a telken belül kellene elhelyezni, akkor a parkolót nem kell kialakítani a közterületen sem.

a) a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs,

b) a kereskedelmi-, szolgáltató rendeltetéssel járó gépjármű és tehergépjármű forgalom nem lehet zavaró hatással és nem korlátozhatja az épület és közvetlen környezetének rendeltetésszerű használatát.

a) az Ln-T/SZ és az Ln-T/AI/SZ jelű építési övezetekben szabadonálló,

b) az Ln-T/Z és az Ln-T/AI/Z jelű építési övezetekben zártsorú.

a) az épület elhelyezés és a beépítési paraméterek kialakultnak tekintendők és – a b) pont kivételével – a kialakult állapothoz képest nem növelhetők,

b) új épület csak a meglévő épület helyén helyezhető el,

c) a padlástér a tetőtömeg megbontása nélkül beépíthető,

d) a meglévő épület lakásszáma nem növelhető.

a) a telek kialakítása során az telek területére eső esetleges közműnyomvonalat ki kell váltani, vagy fennmaradását az épület elhelyezésekor másként kell biztosítani és az épületet a szükséges védőtávolságok betartásával kell elhelyezni,

b) új lakóépület létesíthető, a földszinten lakásrendeltetés, szállásrendeltetési egység nem helyezhető el, gépjárműtárolás megengedett,

c) a parkolási kötelezettséget elsődlegesen terepszint alatt kell biztosítani, de a földszinten is megengedett.

a) új lakóépület lakásszám korlátozás nélkül létesíthető;

b) a parkolási kötelezettséget elsődlegesen terepszint alatt kell biztosítani,

c) magasépítmény az építési övezetbe nem létesíthető,

d) a lapostető felületének minimum 20%-át intenzív zöldtetőként kell kialakítani, e) az érintett közműnek helyét és fenntartását a más jogszabályban meghatározottak szerint biztosítani kell.