1. § (1) A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér Kerületi Építési Szabályzatának (a továbbiakban: BUD KÉSZ) hatálya a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér (a továbbiakban: Repülőtér) területének Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre közigazgatási területére eső, az 1. mellékletben lehatárolt területére terjed ki.

(2) A BUD KÉSZ hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési munkát végezni, valamint engedélyhez nem kötött építési tevékenységet végezni, a közterületeket érintő bármilyen rendezést végrehajtani kizárólag a BUD KÉSZ, valamint a vonatkozó jogszabályok alapján lehet.

2. § A BUD KÉSZ mellékletei:

3. § A BUD KÉSZ alkalmazásában:

4. § (1) A közterületen vagy közhasználat céljára átadott területen elhelyezett építmények és köztárgyak nem akadályozhatják a jármű- és gyalogosközlekedést.

(2) Közterületen vagy közhasználat céljára átadott területen építmény kizárólag akkor helyezhető el, ha a környező épületek földszinti és földszint feletti helyiségeinek, valamint rendeltetési egységeinek rendeltetésszerű használatát nem korlátozza.

(3) Amennyiben közterületen vagy közhasználat céljára átadott területen új építmény elhelyezése a meglévő zöldfelület csökkentésével jár, annak pótlásáról – az 5. § (1) bekezdésében foglalt előírás figyelembevétele mellett – új zöldfelület kialakításával vagy az 5. melléklet szerinti számítás alkalmazásával tetőkert kialakításával gondoskodni kell.

5. § (1) A Repülőtér területén bármely zöldfelület kizárólag a repülés biztonságát nem veszélyeztető módon alakítható ki, amelyhez kapcsolódóan a növénytelepítést és fenntartást is úgy kell végezni, hogy a telepített növényzet a légiközlekedést veszélyeztető nagytestű állat vagy madár élőhelyéül ne szolgálhasson.

(2) A Repülőtér területét kiszolgáló magánutak, közhasználat elől el nem zárt magánutak vagy önálló telekkel nem rendelkező belső utak útfelületeinek legalább egyik oldalán fasor telepítéséről kell gondoskodni. Ettől kizárólag az (1) bekezdés szerinti esetben lehet eltérni vagy ott, ahol azt a meglévő közműhálózat nem teszi lehetővé. A telepítendő fasornak környezethez illő, útsorfa minőségű faegyedekből álló, várostűrő növényzetnek kell lennie a településkép védelméről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott ajánlott növényfajok figyelembevételével. A növényzet folyamatos fenntartásáról gondoskodni kell.

6. § (1) A Repülőtér belső feltárására, kiszolgálására magánút kialakítható.

(2) A közhasználat céljára megnyitott repülőtéri területeken futó belső utakat a csatlakozó közúti gyűjtő- és kiszolgáló utakhoz kapcsolódva, azokkal egységes hálózatot alkotva szükséges kialakítani.

(3) A Repülőtér területét kiszolgáló belső magánutak – az előtereken kijelölt gépjármű közlekedésre igénybe vehető, közforgalom elől elzárt felületeket kivéve – az érvényben lévő közutakra, valamint magánutakra vonatkozó előírások alapján, a valós állapot szerint szükséges minimális helybiztosítás mellett alakíthatók ki.

(4) A belső magánutak zsákutcás kialakítása kizárólag akkor létesíthető, ha az utca végén a tehergépjárművek számára a megfelelő forduló kialakításra kerül.

(5) Magánút kizárólag akkor szüntethető meg, ha a kiszolgált építési telek más módon közterületről vagy másik magánútról megközelíthetővé válik.

7. § (1) A Repülőtéren telekalakítást kezdeményezni kizárólag a BUD KÉSZ-ben meghatározott előírások és az általános országos előírások figyelembevételével lehet.

(2) Szabályozási vonallal vagy övezethatárral érintett telkek esetén a 3. melléklet szerinti telekalakítás abban az esetben is megengedett, ha a kialakuló telkek területének paraméterei az építési övezetben meghatározott paramétereknek nem felelnek meg, valamint, ha a telkek meglévő beépítettsége a telekalakítás következtében a megengedett legnagyobb beépítési mértéket meghaladja.

(3) A Repülőtér területén kialakításra kerülő belső utak számára nem szükséges önálló telket alakítani, amennyiben a megvalósításukra rendelkezésre áll a 3. mellékletben jelölt vagy a 6. § (4) bekezdésében meghatározott helybiztosítás.

(4) Övezet, építési övezet határa mentén nem kötelező telekhatárt alakítani.

(5) A közműellátást szolgáló mérnöki építmények, létesítmények, napelemparkok és egyéb közmű műtárgyak számára az építési övezetre, övezetre meghatározott kialakítható legkisebb telek területe, legkisebb telekszélesség és mélység előírásoktól eltérő – műszakilag szükséges – méretű telek is kialakítható.

8. § (1) A Repülőtér területén új építés vagy használati mód megváltoztatása esetén a vonatkozó jogszabályok szerinti közműellátás biztosítása szükséges.

(2) A Repülőtér területén belül a közműhálózati elemek kialakítása, vezetése és karbantartása – a (3)-(4) bekezdésben foglaltak betartása mellett – a Repülőtér üzemeltetőjének felelősségi körébe tartozik.

(3) A Repülőtér területén új magánutak, közhasználat elől el nem zárt közlekedési területek vagy önálló telekkel nem rendelkező belső utak építésénél, útrekonstrukciónál:

(4) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor:

9. § Az emberi tartózkodásra nem szolgáló vagy élőlények elhelyezését nem biztosító építmény közművesítetlen maradhat.

10. § A Repülőtér területén egyéni vízbeszerzéssel is biztosítható a vízellátás, amennyiben azt a hatáskörrel rendelkező és illetékes szakhatóság ivóvíz minőségűnek elfogadta, és amennyiben vízjogi engedéllyel rendelkezik.

11. § (1) A vízbázis és a felszín alatti vizek védelme érdekében a szennyvíz és a tisztított szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása tilos.

(2) A szennyvízelvezetésre elválasztott rendszerű vízelvezetés építhető.

12. § (1) A csapadékvíz elvezető hálózatot elválasztott rendszerűként kell kiépíteni. A beépítésre nem szánt területeken is legalább nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszert kell kiépíteni, biztosítva a folyamatos karbantartás lehetőségét.

(2) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják, ezért az átereszt úgy kell kialakítani az 5. § -ban foglaltak figyelembevételével, hogy a vízszállítás akadálymentes legyen.

(3) Ha a telek beépítésének, burkoltságának növelése hatására az elvezetendő csapadékvíz mennyisége meghaladja a telekről korábban elvezetendő csapadékvíz mennyiségét, és a szolgáltató által kiadott nyilatkozat alapján a többlet csapadékvíz befogadására a jelenlegi kiépített vízelvezető-rendszer már nem képes, akkor a csapadékvíz visszatartására telken belül záportározót kell létesíteni, és a záportározó túlfolyójából a csapadékvizet kizárólag késleltetve lehet – a felszíni vízelvezető-hálózat kezelőjének engedélyében meghatározottak szerint – a közterületi felszíni vízelvezető-rendszerbe vezetni.

13. § Új villamosenergia ingatlan-bekötést a BUD KÉSZ hatálya alá tartozó területen kizárólag földalatti csatlakozás kiépítésével lehet kivitelezni még akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.

14. § A Repülőtér területén valamennyi építési övezetben, valamint övezetben elhelyezhetők – a szélerőmű, szélerőmű park kivételével – a megújuló energiaforrás olyan műtárgyai, amelyek használatuk során az építési övezetben, övezetben az alaprendeltetésnek megfelelő használatot nem korlátozzák, vagy attól nem igényelnek védelmet.

15. § (1) A 3. melléklet szerinti szabályozási terv ábrázolja a nyilvántartott műemlék épületeket és azok műemléki környezetét.

(2) Az (1) bekezdésben szereplő épületeket érintő építészeti beavatkozás esetén a vonatkozó örökségvédelmi előírások alapján kell eljárni.

16. § (1) A Repülőtér területén kizárólag olyan tevékenység folytatható, amely a talaj-, föld és felszín alatti, valamint felszíni vizekre vonatkozó jogszabályban vagy egyedi hatósági döntésben megállapított megengedett szennyezési határértéket nem lépi túl, és arra veszélyt nem jelent.

(2) A Repülőtér területén olyan tevékenység folytatása esetén, amely útján talajt szennyező anyag keletkezhet, az üzemeltetőnek gondoskodnia kell a veszélyeztető anyag megfelelő elhelyezéséről és a bizonylatolt módon való elszállításáról.

(3) A 3. melléklet szerinti szabályozási terv szelvényein feltüntetett potenciálisan talajszennyezett területeken új épület, építmény építése esetén az altalaj szennyezettségét minden esetben vizsgálni kell, szennyezett talaj esetén annak elszállításáról vagy ártalmatlanításáról gondoskodni kell. A kármentesítéssel érintett területeken az építmények elhelyezése oly módon lehetséges, hogy az a kármentesítési tevékenység elvégzését ne akadályozza.

(4) Építmények oly módon helyezhetők el, hogy a felszíni vizek természetes lefolyását ne akadályozzák.

(5) Terepszint alatti építés esetén a felszín alatti vizek továbbvezetését meg kell oldani.

(6) Építmények üzemelése során keletkező, külön jogszabályban meghatározott káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába vagy szennyvízgyűjtőbe – a közszolgáltató egyedi hozzájárulásában foglaltaktól eltérően – nem vezethetők. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába vezetés előtt a telken belül előtisztítani, előkezelni kell.

(7) A vízmedrek kedvezőtlen változását okozó, természetes állapotát vagy funkcionális működését befolyásoló területhasználat nem folytatható.

(8) A mélyfúrású ivóvíz-kutak körül 10 méter sugarú körben belső védőövezetet kell kijelölni és fenntartani.

(9) Húsz vagy annál több gépkocsit befogadó parkoló kizárólag olyan módon alakítható ki, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz. Ebben az esetben és a gazdasági területeken belül kialakított útburkolatoknál a csapadékvíz kizárólag hordalék- és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csapadékvíz-elvezető hálózatba.

(10) A Repülőtér területén a termőföld külön jogszabályban meghatározottak szerinti más célú használatával járó új építkezés esetén a termőföldet le kell termelni az érintett területről, deponálni és kiporzás ellen védeni kell, majd – lehetőleg a helyszínen – a zöldfelületek létesítésénél kell felhasználni. A felesleges humuszos feltalajt a Repülőtéren kívüli területen elhelyezni kizárólag a hatáskörrel rendelkező hatóságnak a vizsgálatát követően kiadott nyilatkozata alapján lehet.

17. § (1) A Repülőtér területén légszennyező tevékenység esetén a kibocsátási határértéket, valamint levegővédelmi követelményeket az elérhető legjobb technika alapján kell a vonatkozó jogszabályban rögzítetteknek megfelelően és a környezetvédelmi hatóság egyedi eljárásának keretében megállapítani.

(2) A Repülőtér területén szilárd anyagú tüzelés, valamint szabadtéri égetés – a kötelező katasztrófavédelmi gyakorlatokat kivéve – tilos.

(3) A Repülőtér területén a porszennyezettség csökkentése érdekében a szabad és burkolatlan területeket – az 5. § (1) bekezdésével összhangban – zöldfelületként kell kialakítani.

18. § (1) A Repülőtéren új létesítmény vagy meglévő épületben új használati mód kialakítása esetén a passzív akusztikai védelmet oly mértékben kell kialakítani, hogy minden helyiségben az adott helyiségre vonatkozó mindenkori általános előírások teljesüljenek.

(2) A Repülőtér területén a lakóterületektől mért 200 méteres távolságon belül új épület építése, meglévő épület rendeltetés-változtatása vagy bővítése esetén a lakóterületek – vonatkozó jogszabályok szerinti – zajvédelme érdekében, szükség esetén gondoskodni kell azok passzív akusztikai védelméről az új létesítményből származó vagy a rendeltetés-változtatásból fakadó új zajhatások ellen.

19. § A veszélyes üzemi területek és azok veszélyességi zónáinak határán belül a veszélyességi övezetekre vonatkozó jogszabályok előírásait kell figyelembe venni.

20. § A Repülőtér területén

21. § A Repülőtér területén az épületek, építmények, burkolt felületek elhelyezése és kialakítása kizárólag a területen előforduló védett és fokozottan védett fajok egyedeinek védelmével valósítható meg.

22. § (1) A Repülőtér területén bármely épület, építmény kizárólag a repülés és a légijárművek földi mozgásának biztonságát nem veszélyeztető módon létesíthető.

(2) A közterületek felől az általánosan kialakítható előkert méretének legalább 10,0 méternek kell lennie.

(3) Az önálló telekkel nem rendelkező belső utak 3. mellékletben jelölt vagy a 6. § (4) bekezdésében meghatározott helybiztosítás szélétől az építési hely általános esetben 10,0 méterre kezdődik, amely a műszaki megvalósíthatóság érdekében 0,0 méterre is csökkenthető.

(4) Általánosan az oldal- és hátsókert a magasabb szintű jogszabályokban meghatározottak szerint alakítható ki, de a műszaki megvalósíthatóság érdekében vagy airside repülőtéri kapcsolat kialakítása esetén az oldal- és hátsókert mérete 0,0 méterre csökkenthető, kivéve azon telekhatárok felé eső területek esetében, ahol a telekhatár egyben a Repülőtér határát is jelenti.

(5) Az A1 gurulóút G gurulóúthoz kapcsolódó szakaszán az épületek elhelyezhetőségét a már meglévő épületek vonala határozza meg.

(6) Meglévő épületek rendeltetése kizárólag olyan rendeltetés céljára változtatható, amely az építési övezetre vonatkozó szabályok szerint újonnan is elhelyezhető.

(7) A Repülőtéren és annak környezetében kijelölt zajgátló védőövezetek területén elhelyezkedő építési övezetekben

23. § A Repülőtér területén állattartó építmény, építményrész és azok kifutója a 4. melléklet szerint telepíthető.

24. § (1) A BUD KÉSZ hatálya alá tartozó területen fokozott gondot kell fordítani a faállomány megóvására, az összefüggő zöldfelületek fenntartására.

(2) A Repülőtér területén fakivágás a légiforgalom biztonságának érdekében az Önkormányzat vonatkozó rendeleteiben előírt módon és feltételek mellett végezhető.

(3) A Repülőtér területén a felszíni parkolók fásítását a légiforgalom biztonságának veszélyeztetése nélkül és
az (5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével kell kialakítani.

(4) Amennyiben a Repülőtér területén kialakításra kerülő felszíni parkolók fásítása légiforgalmi biztonsági okokból nem lehetséges vagy az csak az országos szabályoktól eltérő módon valósítható meg, akkor ennek tényét az Önkormányzat felé jelezni és a lehetséges megoldásokat az önkormányzati főépítésszel egyeztetni szükséges.

(5) Építési telken az építési övezetre meghatározott legkisebb zöldfelületi arányt minden esetben biztosítani kell, és azt az építési tevékenység befejezése után is folyamatosan fenn kell tartani.

(6) Az építési telkek előírt legkisebb zöldfelületébe a tetőkert az 5. melléklet szerint számítható be.

25. § (1) Az általános szintterületi mutató számítása során az általános szintterületet az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásai alapján kell számítani, amelybe

(2) A parkolási szintterületi mutató számítása során a parkolási szintterületbe kizárólag a parkoláshoz szükséges építményszint részek, helyiségek és helyiségrészek tartoznak, amelybe beszámítandó az épületen belül

26. § A 3. mellékletben jelölt védőterületeken vagy védősávokban az adott övezetben megengedett funkciók kizárólag úgy gyakorolhatók, a megengedett rendeltetéseknek megfelelő építmények kizárólag úgy létesíthetők, ha működésük nem akadályozza a védelmi cél megvalósulását.

27. § (1) A Repülőtér meglévő két futópályás, egymástól függetlenül használható és környezetkímélő repülésre is alkalmas rendszerét meg kell tartani.

(2) A fő-guruló úthálózat, valamint az előterek és megközelítő gurulóútjaik mindenkor ki kell elégítsék a biztonság, a forgalom és a környezetvédelem együttes követelményeit.

28. § (1) A Budapest-Szolnok fővonalból kiágazó meglévő iparvágány hálózat, valamint az azon létesült rakodó és üzemanyag lefejtő megtartandó.

(2) A Repülőtér területén kötöttpályás közlekedés kizárólag úgy létesíthető, hogy az a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvényben (a továbbiakban: Lt.) maghatározott légiközlekedési tevékenységeket és légiközlekedéssel összefüggő tevékenységeket nem korlátozhatja.

(3) A Repülőtér utasforgalmi megközelítését segítő tervezett vasúti nyomvonal tengelyét és tervezett megállóját a 3. melléklet szerinti szabályozási terv tartalmazza.

(4) Amennyiben a kötöttpályás közlekedési eszköz nyomvonala meglévő épület alatt vezet, úgy az érintett épület biztonságáról és folyamatos üzemeltethetőségéről is gondoskodni kell.

29. § (1) A közúthálózat elemeit és a Repülőtér belső úthálózatát egységes hálózatként szükséges kezelni és fejleszteni, amelynek elemei:

(2) A Repülőtér belső úthálózatához tartozó területeken az alábbi létesítmények és zöldfelületi elemek helyezhetők el:

30. § (1) Az utasforgalmat, az alkalmazottak, a beszállítók vagy a Repülőtér egyéb funkcióihoz kapcsolódó igényeit kiszolgáló gépjármű parkolókat nem feltétlenül az igényt generáló létesítmény telkén, ugyanakkor teljes egészében a Repülőtér területén belül kell kialakítani.

(2) Az alkalmazottak parkolóiban és a saját, valamint a beszállítók tehergépkocsi és busz parkolóiban a szükséges parkolóhelyek számát az általános előírások szerint kell a Repülőtérre megállapítani.

(3) A szállás funkció után az általános előírások alapján számítandó parkolási igényhez képest 50%-os kedvezmény alkalmazható.

(4) A terminálok utasforgalmához kapcsolódóan a személygépjárművek parkolási kapacitásának és a rövid idejű le- és felszállás lebonyolítására alkalmas autóbusz várakozóhelyek kapacitásának folyamatos monitorozása, valamint szükség esetén – a (5)-(10) bekezdésben megfogalmazott előírások betartása érdekében – a megfelelő intézkedések meghozatala a Repülőtér mindenkori üzemeltetőjének a felelőssége.

(5) Az utasforgalom céljára kijelölt parkolók elsődlegességet élveznek – a biztonság és katasztrófavédelem kivételével – az egyéb parkoló igénnyel szemben.

(6) Amennyiben az utasforgalom céljára kijelölt parkolókban telítettség közeli állapot (95%-os telítettség) alakulna ki, az üzemeltető azonnal köteles további parkoló felületeket megnyitni az utasforgalom számára.

(7) Amennyiben a (6) bekezdés szerinti állapot tartósan fennáll, úgy az üzemeltetőnek gondoskodnia kell megfelelő kapacitással rendelkező, az utasforgalom céljára kijelölt parkolók létesítéséről.

(8) Az utasforgalom számára kijelölt parkolók lehetnek fizetős kialakításúak.

(9) A rövid idejű, le- és felszállás lebonyolítására alkalmas autóbusz várakozóhelyeket úgy kell kialakítani, hogy azok az adott terminál bejáratától legfeljebb 500 méteres gyaloglással elérhetők legyenek.

(10) A rövid idejű, le- és felszállás lebonyolítására alkalmas autóbusz várakozóhelyek számát a valós utasforgalmi igények alapján kell meghatározni, folyamatos monitorozás mellett, de az autóbusz várakozóhelyekre jellemző hullámzó utasigények kezelésére a Repülőtér területén belül további várakozásra is alkalmas tartalék autóbusz parkolóhelyek kell, hogy rendelkezésre álljanak.

31. § A Budapest és Vecsés közötti településközi tervezett kerékpárutat a terminálok épületeihez, valamint a beléptető portákhoz lehetőség és igény szerint be kell vezetni.

32. § Az övezeti kód által meghatározott építési övezetek általános és egyedi előírásait a X. fejezet, a paramétereket a 2. melléklet tartalmazza. A második részben foglalt előírásokat az első részben foglalt általános előírásokkal együtt, az egyes övezetekre előírt eltérésekkel, kiegészítésekkel kell alkalmazni.

33. § (1) A K-Rept építési övezetek területe elsősorban az Lt.-ben meghatározott légiközlekedéssel összefüggő tevékenységek végzésére, valamint az ezt kiszolgáló épületek, építmények elhelyezésére szolgáló terület, ugyanakkor a területen megengedett az Lt.-ben meghatározott légiközlekedési tevékenységek végzését szolgáló, valamint ezt a funkciót kiszolgáló épületek, építmények elhelyezése is.

(2) A K-Rept/1 jelű építési övezet területén a repülőteret és a légiforgalmat kiszolgáló alábbi funkciójú épületek, építmények helyezhetők el szabadon álló beépítési mód szerint:

(3) A K-Rept/1 jelű építési övezet telkeinek beépítetlen vagy burkolatlan területét zöldfelületként kötelező kialakítani az 5. § (1) bekezdésében meghatározott módon.

34. § (1) A közúti közlekedési területek esetében a II. fejezet vonatkozó előírásait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a terepszint alatti beépítés mértéke akár 100% is lehet, azonban kizárólag az övezeteknél felsorolt elemek és azok terepszint alatti elemei, műtárgyai helyezhetők el.

(2) A KÖu-2 jelű övezet

35. § (1) A Köl jelű övezet elsősorban az Lt.-ben meghatározott légiközlekedési tevékenységek végzésére, valamint az ezt kiszolgáló épületek, építmények elhelyezésére szolgáló terület, amelynek a 3. melléklet szerinti szabályozási terven „az övezet jellemzően légiközlekedéssel összefüggő tevékenységek végzésére alkalmas, valamint az azt kiszolgáló épületek, építmények elhelyezésére szolgáló területrésze” elnevezésű lehatárolással jelölt részén az Lt.-ben meghatározott légiközlekedéssel összefüggő tevékenységek végzésére alkalmas, valamint az azt kiszolgáló épületek, építmények is elhelyezhetők.

(2) A Köl-1 jelű övezet telkein

36. § (1) Az Ek-R jelű övezetbe a Repülőtér területén található meglévő és tervezett erdők területei tartoznak.

(2) Az Ek-R jelű övezetben

37. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(2) E rendelet hatálybalépésétől a BUD KÉSZ területi hatálya alá tartozó területen Pestszentlőrinc-Pestszentimre Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 60/2006. (IX.12.) önkormányzati rendeletben szereplő rendelkezéseket nem lehet alkalmazni.

38. § Pestszentlőrinc-Pestszentimre Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 60/2006. (IX.12.) önkormányzati rendelet a következő 97. §-sal egészül ki:

„97. § A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér Kerületi Építési Szabályzatáról szóló 6/2022. (III.09.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: BUD KÉSZ) területi hatálya alá tartozó területre a PPVSZ rendelkezéseit a BUD KÉSZ hatálybalépésétől nem lehet alkalmazni.”