1. § A rendelet hatálya kiterjed, ha a rendelet vagy jogszabály másként nem rendelkezik

2. § A rendeletben nem szabályozott kérdésekben, valamint az alkalmazott dokumentumok, nyilvántartások vezetéséről, továbbá az intézményi térítési díjak meghatározásánál az Szt. és a Gyvt., valamint a végrehajtásukra vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni.

3. § A rendeletben meghatározott feladat és hatásköröket

4. § A szociális szolgáltató, a gyermekjóléti szolgáltató, a szociális intézmény, valamint a gyermekjóléti intézmény vezetője a Gyvt. alapján az intézményi jogviszonnyal összefüggő kérdések tekintetében gyakorolja feladat és hatáskörét.

5. § (1) Az Önkormányzat a személyes gondoskodás keretében a (2) bekezdés szerinti szociális alapszolgáltatásokat, a (3) bekezdés szerinti szakosított ellátást, valamint a (4) bekezdés szerinti gyermekjóléti alapellátásokat biztosítja.

(2) A szociális alapszolgáltatások formái a következők:

(3) A szakosított ellátás formája: átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény (időskorúak gondozóháza).

(4) A gyermekjóléti alapellátások formái a következők:

(5) Az Önkormányzat a személyes gondoskodás keretébe tartozó ellátásokat saját intézményein, illetve ellátási szerződés keretében más intézményeken keresztül nyújtja, amely intézményeket a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(6) Az Önkormányzat biztosítja a gyermek életkorának megfelelő intézményi és szünidei gyermekétkeztetést.

6. § Az Önkormányzat fenntartásában működő személyes gondoskodást nyújtó intézmény vezetője a Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal)¹ útján kezdeményezi az intézmény működési engedélyének, szervezeti és működési szabályzatának, valamint szakmai programjának szükség szerinti módosítását.

7. § (1) A rendeletben foglalt személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások igénybevétele – a Gyvt. által kötelezően elrendelt igénybevétel eseteit kivéve – önkéntes, az ellátások iránti kérelem az érintett intézmény vezetőjénél nyújtható be a jogszabályban meghatározott dokumentumokkal együtt.

(2) A szociális szolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások igénybevételéről az ellátást nyújtó intézmény vezetője dönt. A kérelmező - amennyiben az intézményvezető döntését vitatja - a Gyvt. 32. § (4) bekezdése vagy az Szt. 94/A. § (3) bekezdése szerint a fenntartóhoz fordulhat.

(3) A létfenntartást veszélyeztető, súlyos krízishelyzetben az intézményvezető – az egyéb feltételek fennállására tekintet nélkül – külön eljárás nélkül jogosult intézkedni a hatáskörébe tartozó 5. § (2) bekezdés a)–b), d) és h) pontja, valamint (3) bekezdés szerinti személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatások biztosításáról, továbbá a Gyvt 46. § (1) bekezdésében meghatározott esetben.

(4) Az intézmény vezetője, az ellátás igénybevételének megkezdése előtt – az Szt. 94/C. § (2) bekezdésében, és a Gyvt. 32. § (6) bekezdésében foglalt kivételekkel – az ellátást igénylővel, vagy törvényes képviselőjével megállapodást köt.

8. § (1) Az intézményi jogviszony megszűnésére, vagy felmondására az Szt. 100-101. §-ában, valamint a Gyvt. 37/A. §-ában foglaltak az irányadók, az egyes ellátási formáknál meghatározott kiegészítésekkel.

(2) Az intézményvezető az intézményi jogviszony megszüntetéséről, a döntés ellen tehető panaszról írásban értesíti a jogosultat.

(3) Ha a felmondás, vagy az ellátás megszüntetésének jogszerűségét az ellátott, a törvényes képviselője, a térítési díjat megfizető személy vitatja – az Szt. 101. § (4) bekezdése, valamint Gyvt. 37/A. § (4) bekezdése értelmében –, a döntésről szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a polgármesterhez fordulhat jogorvoslatért. A kérelmet a Polgármesteri Hivatalnál² kell benyújtani.

(4) A polgármesteri döntés jogellenességének megállapítása szociális szolgáltatás esetén – az Szt. 101. § (5) bekezdés c) pontja értelmében – a bíróságtól kérhető.

(5) Az ellátást változatlan feltételek mellett mindaddig biztosítani kell, amíg a polgármester nem dönt, a bíróság jogerős határozatot nem hoz.

9. § (1) Ha a rendelet másként nem rendelkezik, a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért térítési díjat kell fizetni.

(2) A térítési díjat a jogszabályban meghatározott személy köteles fizetni (a továbbiakban: kötelezett). Ha az étel lakásra történő kiszállítása közös háztartásban élő személyek részére történik, a kiszállításért fizetendő személyi térítési díjat csak egy személyre lehet megállapítani.

(3) A személyes gondoskodás körébe tartozó szociális és gyermekjóléti ellátások térítési díját (a továbbiakban: intézményi térítési díj) az Önkormányzat Képviselő-testülete évente kétszer állapíthatja meg. Az intézményi térítési díjakat a rendelet 2–4. melléklete tartalmazza.

(4) A kötelezett által fizetendő térítési díj konkrét összegéről (a továbbiakban: személyi térítési díj), az intézmény vezetője dönt, és döntéséről írásban értesíti a térítési díj fizetésére kötelezettet.

(5) Térítésmentesen kell biztosítani a jogszabályban foglalt ellátásokat, szolgáltatásokat.

10. § (1) A szociális szolgáltatások keretében biztosított szolgáltatás személyi térítési díjának megállapításánál az Szt. 116. § (1) bekezdésében, a gyermekjóléti alapellátások térítési díjának megállapításánál a Gyvt. 150. §-ában foglaltak az irányadók.

(2) Az intézményi térítési díjak megállapításánál a jogszabályban foglalt rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell.

(3) Ha a rendelet másként nem rendelkezik, a III. kerületben lakcímmel nem rendelkező igénybevevők az intézményi térítési díj összegét kötelesek személyi térítési díjként fizetni.

(4) Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás és támogató szolgáltatás igénybevétele esetén a szociálisan nem rászorult igénybevevők, továbbá támogató szolgáltatás esetén a finanszírozási szerződésben feltüntetett ellátási területen kívülről érkezők az intézményi térítési díj összegét kötelesek személyi térítési díjként fizetni.

11. § Az ellátásra jogosult, vagy fizetésre kötelezett kérelmére a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díjat indokolt esetben a polgármester méltányosságból elengedheti, mérsékelheti.

12. § A méltányossági kérelmeket részletes indokolással ellátva, az intézményvezetőnél kell írásban benyújtani. Az intézményvezető a kérelmet javaslatával ellátva 8 napon belül megküldi a Polgármesteri Hivatalnak³.

13. § Az Önkormányzat az általa fenntartott személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti intézményekben a polgármesteren keresztül a Polgármesteri Hivatal⁴ közreműködésével évente legalább egyszer ellenőrzi, hogy a szolgáltatótevékenység, valamint dokumentálása megfelel-e a jogszabályokban foglalt feltételeknek.

14. § A Polgármesteri Hivatal⁵ a 13. §-ban foglalt ellenőrzés során helyszíni ellenőrzést tart és megállapításait jegyzőkönyvben rögzíti. A jegyzőkönyvből készített vizsgálati jelentés alapján – az intézményvezető hatáskörébe tartozó hiányosság észlelése esetén –, a polgármester hatvan nap időtartamú határidő megjelölésével felszólítja az intézmény vezetőjét a hiányosság megszüntetésére. Az intézményvezető köteles megszüntetni az észlelt hiányosságot és beszámolni a megtett intézkedésekről.

15. § Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, ellátottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani.

16. § (1) Az étkeztetés igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult

(2) A munkaképesség csökkenése, valamint az egészségkárosodás mértékének igazolására jogszabályban meghatározott szakértői intézmény szakvéleménye, szakhatósági állásfoglalása szolgál.

(3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti állapot fennállását az Óbudai Szociális Szolgáltató Intézmény környezettanulmány készítése során vizsgálja.

(4) Az (1) bekezdés d) pontja alkalmazásában súlyos fogyatékossággal élő a jogszabály szerint fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, magasabb összegű családi pótlékban részesülő személy. A súlyos fogyatékosságot igazolni lehet

(5) Az (1) bekezdés e) pontja alkalmazásában a pszichiátriai betegség igazolására pszichiáter vagy neurológus szakorvos szakvéleménye fogadható el.

(6) A nyilvántartott álláskeresőnek a kérelemhez csatolni kell az illetékes hatóság igazolását arról, hogy álláskeresőként szerepel-e a nyilvántartásban.

(7) Az aktív korúak ellátásában, időskorúak járadékában részesülő személy szociális rászorultságát a megállapító határozattal és az utolsó havi csekkszelvénnyel vagy bankszámla kivonattal igazolhatja.

(8) Szükség szerint lehetőséget kell biztosítani az ellátott saját otthonában történő étkezés biztosítására, az étel elvitelének lehetőségével vagy az étel lakásra történő szállításával.

(9) A személyi térítési díjat minden hónap 10. napjáig, havonta előre kell megfizetni.

17. § Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybevevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.

18. § (1) Házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell

(2) Az ellátás iránti igény jelzésére elsősorban a háziorvos, de bárki jogosult, aki az ellátás szükségességét az ellátásra szoruló környezetében észlelte. A bejelentés nyomán az intézményvezető köteles:

(3) Amennyiben az ellátásra jogosult igényét szóban jelzi, a más által tett jelzés alapján az igényt írásban megerősíti, az intézmény vezetője köteles írásban részletes tájékoztatást adni az intézmény által nyújtott szolgáltatásról, az ellátást igénybevevő jogairól és kötelezettségéről, valamint a térítési díjakról.

(4) A házi segítségnyújtást végző személy szükség szerint kapcsolatot létesít az otthonápolási szolgálattal.

(5) Ápolt személy csak az Önkormányzat Képviselő-testületének egyes pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról szóló rendeletében meghatározott esetekben részesülhet házi segítségnyújtásban.

(6) A házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából a gondozási szükséglet vizsgálatára az Szt. 63. § (5)-(7) bekezdésében foglaltak irányadók.

19. § A családsegítés a szociális vagy mentálhigiéniás problémák, egyéb krízishelyzet miatt segítséget igénylő személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.

20. § (1) A családsegítés keretében biztosítani kell az Szt. 64. § (2)-(4) bekezdésében foglalt szolgáltatásokat.

(2) Az Óbudai Családi Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központ vezetője együttműködési megállapodás létrehozását kezdeményezheti, ha a családsegítő tevékenység eredményességéhez az igénylő meghatározott formában történő közreműködése szükséges. Jogszabály által meghatározott esetben együttműködési megállapodás kötése kötelező.

(3) A családsegítés igénybevétele térítésmentes.

21. § A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékossággal élő személyek, pszichiátriai betegek részére, az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás.

22. § (1) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell

(2) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából a szociális rászorultság feltételeire és a feltétel fennállásának igazolására az Szt. 65. § (4)-(6) bekezdésében foglaltak az irányadók.

23. § Közösségi ellátások a pszichiátriai, a szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátás, valamint a szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás.

24. § (1) A közösségi ellátások keretében az Szt. 65/A. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott ellátásokat kell biztosítani.

(2) A közösségi ellátások térítésmentesen vehetők igénybe az Szt. 115/A. § d) pontja szerint.

25. § A támogató szolgáltatás célja a fogyatékossággal élő személyek lakókörnyezetben történő ellátása, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén.

26. § (1) A támogató szolgáltatatás együttműködik a fogyatékossággal élő személyek segítő-szolgáltató szervezeteivel és gyógypedagógiai-nevelési szakszolgálatokkal, a területen lévő szociális alap- és nappali ellátást biztosító intézményekkel, a házi orvosi szolgálatokkal, a körzeti védőnői hálózattal, otthoni szakápoló szolgálatokkal, valamint a művelődési és sportintézményekkel.

(2) A támogató szolgáltatás feladatait az Szt. 65/C. § (3) bekezdése tartalmazza.

(3) A támogató szolgáltatás igénybevétele szempontjából a szociális rászorultság feltételeire és a feltétel fennállásának igazolására az Szt. 65/C. § (4)-(5) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(4) A támogató szolgálat segítséget nyújt a (3) bekezdés alapján jogosult fogyatékossággal élő személyek részére a hivatali ügyintézésben, amely segítségnyújtás keretében minden szerdai napon térítésmentesen biztosítja – az igénybe vevő legalább 2 munkanappal előre bejelentett kérelme alapján – a lakóhely és az Önkormányzat Polgármesteri Hivatala között az igénybevevő szállítását.

(5) Az Önkormányzat a (4) bekezdésben foglalt esetben biztosítja a soron kívüli ügyintézést.

27. § Az utcai szociális munka keretében biztosítani kell az utcán tartózkodó hajléktalan személy helyzetének, életkörülményeinek figyelemmel kísérését, szükség esetén ellátásának kezdeményezését, az ellátás biztosításához kapcsolódó intézkedés megtételét.

28. § Az utcai szociális munka igénybevételéért térítési díjat nem kell fizetni.

29. § Az idősek nappali ellátását kell biztosítani a tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk, vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek részére.

30. § (1) A fogyatékos személyek nappali ellátása az Szt. 65/F. § (1) bekezdés c) pontja alapján a tankötelezettségből kikerült, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékossággal élő, illetve autista, elsősorban a III. kerületben lakcímmel rendelkező személyek részére biztosít lehetőséget napközbeni gondozásra, foglalkoztatásra és nevelésre.

(2) A fogyatékos személyek nappali ellátása iránti kérelemhez mellékelni kell az igénybevevő szakorvosának, kezelőorvosának szakvéleményét vagy az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság szakértői véleményét.

31. § (1) A pszichiátriai betegek nappali ellátását az Szt. 65/F. § (1) bekezdés b) pontja alapján a tizennyolcadik életévüket betöltött, fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai betegek részére kell biztosítani.

(2) A pszichiátriai betegek nappali ellátása iránti kérelemhez mellékelni kell az igénybevevő szakorvosának, kezelőorvosának szakvéleményét.

32. § A hajléktalan személyek nappali ellátását az Önkormányzat nappali melegedőben biztosítja.

33. § Az időskorúak átmeneti gondozóházába azok az időskorúak, valamint azok a tizennyolcadik életévüket betöltött beteg személyek vehetők fel, akik önmagukról betegségük miatt vagy más okból otthonukban időlegesen nem képesek gondoskodni.

34. § Az átmeneti elhelyezést elsősorban a III. kerületben lakcímmel rendelkező személyeknek kell biztosítani. Amennyiben az intézmény kihasználtsága lehetővé teszi, elhelyezés biztosítható a Budapest vagy a budapesti agglomeráció területén lakcímmel rendelkezők részére is.

34/A. § Az intézményi jogviszony létesítésére, meghosszabbítására az egyéb jogszabályokban foglalt rendelkezések az irányadóak.

34/B. § Külön eljárás keretében – a fejezetben foglaltak megfelelő alkalmazásával – az intézményvezető soron kívüli elhelyezést biztosíthat az időskorúak átmeneti gondozóházában.

34/C. § A soron kívüli ellátást megalapozza, ha a kérelmező önellátó képessége lehetővé teszi az elhelyezést és

a) szociális helyzetében, egészségi állapotában olyan kedvezőtlen változás következett be, amely miatt soron kívüli elhelyezése vált szükségessé vagy

b) a háziorvos, kezelőorvos szakvéleménye szerint soron kívüli elhelyezése indokolt vagy kapcsolata vele együtt élő hozzátartozójával, eltartójával helyrehozhatatlanul megromlott, és a további együttélés életét, testi épségét veszélyezteti.

35. § Az Önkormányzat a gyermekjóléti szolgáltatást a III. kerületben a Gyvt. 39-40/A. §-a alapján a család- és gyermekjóléti szolgálat, valamint család- és gyermekjóléti központ keretében biztosítja, amely feladatot az Óbudai Családi Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központ (a továbbiakban: Központ) látja el.

36. § A gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele térítésmentes.

37. § (1) A bölcsőde a családban nevelkedő három éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosítja.

(2) Egyes bölcsődékben az Önkormányzat speciális ellátási formákat és külön szolgáltatásokat biztosít: integrált csoport, játszócsoport, időszakos gyermekfelügyelet, szülő-csecsemő-kisgyermek konzultáció, humánkineziológiai szolgáltatás formájában.

38. § (1) Az Önkormányzat bölcsődéibe kizárólag az a gyermek vehető fel, akinek szülői felügyeleti jogot gyakorló szülője, gyámja a III. kerületben lakcímmel rendelkezik és életvitelszerűen is a kerületben él, vagy egyik szülője a Polgármesteri Hivatalban, vagy önkormányzati fenntartású intézményben, vagy önkormányzati alapítású gazdasági társaságnál dolgozik.

(2) A gyermekek bölcsődei ellátását különösen a Gyvt. 41. § (1) és (2) bekezdése szerinti esetekben biztosítani.

(3) A bölcsődei felvételnél előnyben részesül

(4) A gyermekek napközbeni ellátásáért – az étkeztetés, a bölcsődei játszócsoport, az időszakos gyermekfelügyelet, a szülő-csecsemő-kisgyermek konzultáció és a humánkineziológiai szolgáltatás kivételével – térítési díjat nem kell fizetni.

(5) A 1033 Budapest, Szérűskert u. 35. szám alatti bölcsődében működő játszócsoport igénybevétele – az intézményvezetővel történő írásbeli megállapodás alapján, az igénybevételi díj megfizetésére köteles jelentkezők előnyben részesítése mellett – térítésmentes a Családok Átmeneti Otthonában élő, átmenti gondozásban részesülő gyermekek részére, húszhetes kortól a negyedik életév betöltéséig.

(6) A bölcsődei ellátás esetében a beiratkozási időszak a soron következő nevelési-gondozási évre április 1. és április 30. között tart. A felvételi kérelmet a kiválasztott bölcsődében lehet benyújtani a bölcsőde által rendszeresített nyomtatványon. A kérelmezőt a kérelem elbírálásáról június 20-ig – elutasítás esetén írásban – kell értesíteni. Beiratkozási időszakon túl érkezett jelentkezésekről férőhely függvényében dönt az intézményvezető.

(7) Az időszakos gyermekfelügyelet igénylése a bölcsőde által rendszeresített adatlapon történik, amelyet a bölcsődevezetőnél kell benyújtani.

(8) A bölcsődei ellátást az intézményvezető a Gyvt. 42/A. § (4) bekezdése értelmében megszünteti, ha a gyermek egészségi állapota miatt bölcsődében nem gondozható.

(9) A bölcsődei ellátást az intézményvezető megszüntetheti

39. § (1) A gyermekek átmeneti gondozása keretében az Önkormányzat a gyermekek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő gondozásáról, neveléséről és lakhatásáról; életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetéséről, ruházattal való ellátásáról gondoskodik.

(2) Az átmeneti gondozás igénylése az intézmény által rendszeresített felvételi adatlapon történik.

(3) Az átmeneti gondozást elsősorban akkor kell teljes körű ellátással biztosítani, ha a szülő egészségi állapota, életvezetési problémája, indokolt távolléte, vagy más akadályoztatása miatt a gyermek nevelése a családban nem megoldható.

(4) A gondozást meg kell szüntetni, ha azt a szülő kéri, vagy annak okai már nem állnak fenn.

(5) Az Önkormányzat a gyermekek átmeneti gondozását saját intézményben és ellátási szerződés alapján biztosítja.

(6) Gyermekek átmeneti gondozása keretében az Önkormányzat intézményeiben átmeneti gondozást biztosít azon gyermekek és családok részére, akik közül legalább az egyik igénybevevő a III. kerületben lakcímmel rendelkezik, vagy akiknek lakóhely szerinti települési önkormányzata az ellátás igénybevételéről az Önkormányzattal megállapodott.

(7) Amennyiben legalább az egyik családtag III. kerületben lakcímmel rendelkezik, az összes családtag a III. kerületi lakosokra vonatkozó térítési díjat fizet.

(8) Az ellátásért, az igénybevevő nagykorú, a szülői felügyeletet gyakorló szülő, vagy más törvényes képviselő térítési díjat köteles fizetni. A személyi térítési díjat az igénybevétel napjától havonként a tárgyhónap 10. napjáig kell befizetni.

(9) A térítési díj megállapításánál a Gyvt. 146-151. §-a, valamint a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendeletben foglaltak az irányadók.

(10) Ha a kötelezett a megállapított térítési díj összegét vitatja, annak csökkentését vagy elengedését kéri, a személyi térítési díjról szóló értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a fenntartóhoz fordulhat.

(11) A (10) bekezdésben szereplő kérelemről I. fokon a polgármester dönt a kötelezett jövedelemi és vagyoni viszonyai figyelembevételével.

40. § A családok átmeneti otthonában az otthontalanná vált szülő kérelmére együttesen helyezhető el a gyermek és szülője, ha az elhelyezés hiányában lakhatásuk nem lenne biztosított és a gyermeket emiatt el kellene választani szülőjétől. A családok átmeneti otthonának feladatait a Gyvt. 51. § (3) bekezdése szabályozza.

41. § (1) A gyermekek átmeneti otthonában az a családban élő gyermek helyezhető el, aki átmenetileg ellátás és felügyelet nélkül marad, vagy elhelyezés hiányában ezek nélkül maradna, valamint akinek ellátása a család életvezetési nehézségei miatt veszélyeztetett. A gyermekek átmeneti otthonának feladatát a Gyvt. 50. § (2) bekezdése szabályozza.

(2) Az ellátás biztosítása minden esetben a szülő vagy más törvényes képviselő kérelmére történik. A felvételről a jogszabályban meghatározott feltételek fennállásának vizsgálatát követően az otthon szakmai vezetője dönt az intézményvezető utólagos jóváhagyásával. A Gyvt. 46. § (1) bekezdésben meghatározott esetben a további átmeneti gondozáshoz a szülő vagy más törvényes képviselő utólagos beleegyezése szükséges.

42. § Az Önkormányzat a gyermek életkorának megfelelő intézményi gyermekétkeztetést a fenntartásában lévő bölcsődékben, óvodákban, valamint a III. kerületben a tankerületi központ részeként működő nevelési-oktatási intézményekben biztosítja.

43. § (1) Az intézményi gyermekétkezés térítési díját az óvodákban és iskolákban az igénybevétel napjától havonként a tárgyhót megelőző hónap 10. napjáig, a bölcsődében tárgyhó 10. napjáig kell befizetni.

(2) A gyermekétkeztetés intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege.

(3) A fizetendő személyi térítési díjat az intézményvezető a (2) bekezdés szerinti napi összeg általános forgalmi adóval növelt összegének és az igénybe vett étkezések számának, valamint a Gyvt. 21/B. §-ban megjelölt normatív kedvezményeknek a figyelembevételével állapítja meg.

(4) A nevelési-oktatási intézményekben biztosított étkeztetés igénybe vétele esetében a III. kerületi igénybevevők térítési díját fizeti az a szülő, aki a III. kerületi Polgármesteri Hivatalban, önkormányzati fenntartású vagy működtetésű intézményben, önkormányzati alapítású gazdasági társaságnál dolgozik.

(5) Az Önkormányzat biztosítja a Gyvt. 21/C. §-a szerinti szünidei gyermekétkeztetést.

(6) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult általános iskolás gyermek étkeztetését az iskolai őszi, téli, és tavaszi szünetekben, továbbá minden rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek étkeztetését a nyári szünetben a szülő, vagy más törvényes képviselő igénybevételi nyilatkozata alapján, az Önkormányzat biztosítja és saját forrásból finanszírozza.

(7) A (6) bekezdés esetében, ha az előre igényelt ebéd elvitele nem történik meg, annak teljes ellenértékét meg kell fizetnie a szülőnek, vagy más törvényes képviselőnek.

(8) Az iskolai őszi, téli és tavaszi szünetekben ügyeletet, a nyári napközis tábort igénybe vevő rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre nem jogosult gyermek esetében az étkezésért a szorgalmi időszakban rá vonatkozó térítési díjat kell fizetni.

44. § (1) Az Önkormányzat által létrehozott Óbudai Szociális Kerekasztal (a továbbiakban: Kerekasztal) feladata a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése.

(2) A Kerekasztal tagjai:

45. § (1) A Kerekasztal ülését a polgármester vezeti, aki ellátja a Kerekasztal elnöki feladatait is. A polgármester akadályoztatása esetén feladatait az alpolgármester látja el.

(2) A Kerekasztal szükség szerint, de évente legalább egy ülést tart. A Kerekasztal ülései nyilvánosak.

(3) A Kerekasztal működésével kapcsolatos szervezési és ügyviteli feladatok ellátásáról a Polgármesteri Hivatal¹⁰ gondoskodik.

46. § (1) Ez a rendelet 2023. április 1. napján lép hatályba.

(2) A rendelet kihirdetése a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik.

47. § Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 22/2013. (III. 29.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: SZMSZ) 10. melléklete a következő 76. ponttal egészül ki:

48. § Hatályát veszti