1. § (1) Az Önkormányzat elnevezése: Nagytarcsa Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat), székhelye: 2142 Nagytarcsa, Rákóczi u. 4.

(2) Az Önkormányzat Képviselő-testületének hivatalos elnevezése: Nagytarcsa Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).

(3) Az Önkormányzat működési területe: Nagytarcsa község

(4) A Képviselő-testület hivatalának elnevezése: Nagytarcsai Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Hivatal), székhelye: 2142 Nagytarcsa, Rákóczi u. 4.

(5) Az Önkormányzat lapja a „Nagytarcsa” (továbbiakban: Önkormányzati lap) címet viseli.

(6) Az Önkormányzat hivatalos internetes honlapcíme (a továbbiakban: honlap): www.nagytarcsa.hu.

(7) A Képviselő-testület a közzététel helyben szokásos módját a következők szerint határozza meg azzal, hogy a kihirdetés joghatásai az alábbi b) pont szerinti közzétételhez kötődnek:

(8)¹ Kommunikáció: A Képviselő-testület különösen fontosnak tartja a település választópolgárainak, lakosságának az önkormányzati tevékenységről, így a polgármester és a képviselők munkájáról történő megfelelő és hiteles tájékoztatását. A választók érdekeinek és igényeinek hatékony képviseletét, illetve a folyamatos kapcsolattartást szem előtt tartva a nyilvános adatok megismerésének lehetőségét azzal is biztosítja, hogy a polgármester és a képviselők a Képviselő-testület, valamint annak átruházott hatáskörében a bizottságai feladatkörébe tartozó ügyekben hozott döntéseiről, döntés előkészítő anyagairól történő kommunikáció során elsődlegesen az alábbi kommunikációs felületeket veszik igénybe:

2. § (1) A helyi önkormányzati jogok Nagytarcsa község választójoggal rendelkező lakosainak közösségét illetik meg. A választópolgárok a Képviselő-testületbe választott képviselők útján és a helyi népszavazáson való részvételükkel gyakorolják az önkormányzáshoz való jogaikat. A helyi népszavazás részletes szabályait külön rendelet állapítja meg.

(2) Az Önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg. A Képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(3) Az önkormányzati feladatokat a Képviselő-testület és szervei, úgymint

(4) a polgármester, a Képviselő-testület bizottságai, a Hivatal és a jegyző látják el.

3. § (1) Az Önkormányzat ellátja a törvényben számára meghatározott kötelező feladat- és hatásköröket, valamint önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges.

(2) Az Önkormányzat feladatainak ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják. A képviselőtestület szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a polgármesteri hivatal és a jegyző.

(3) A Képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, valamint a jegyzőre átruházhatja, az átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. A Képviselő-testület a rendeleti szabályozást nem igénylő ügyekben feladat-és hatásköreit minősített többséggel hozott határozatával ruházhatja át. A polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(4) A Képviselő-testület hatásköréből nem ruházhatóak át a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 42. §-ában felsorolt hatáskörök, továbbá:

4. § (1) Az alakuló ülést, a választás eredményének jogerőssé válását követő 15 napon belüli időpontra, a polgármester hívja össze és vezeti le. Az alakuló ülésen a választás eredményéről a Helyi Választási Bizottság elnöke, akadályoztatása esetén helyettese beszámol. Az alakuló ülésen a polgármester és a képviselők esküt tesznek a Képviselő-testület előtt és erről okmányt írnak alá. Az esküvevő a Helyi Választási Bizottság elnöke, akadályoztatása esetén helyettese.

(2) A képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen e törvény szabályai szerint megalkotja vagy felülvizsgálja szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét, a polgármester előterjesztése alapján megválasztja a bizottság vagy bizottságok tagjait, az alpolgármestert, alpolgármestereket, dönt illetményükről, tiszteletdíjukról.

(3) A képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő.

(4) A képviselő-testület elnöke a polgármester.

5. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, a tisztségek egyidejű betöltetlensége, vagy mindkettőjük tartós akadályoztatása esetén a korelnök (legidősebb képviselő) hívja össze és vezeti.

(2) A Képviselő-testület az üléseit a Hivatal dísztermében, illetve indokolt esetben külső - a meghívóban megjelölt - helyszínen tartja.

(3) A Képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 alkalommal rendes ülést tart.

(4) A Képviselő-testület rendes ülése 17.00 órától legfeljebb 21.00 óráig tart. Ha 21.00 órakor még van napirendi pont, a Képviselő-testület minősített többségi szavazással dönt az ülés folytatásáról. Amennyiben az ülés nem folytatódik, a polgármester a még meg nem tárgyalt napirendi pontok tárgyalására az ülést nyolc napon belüli időpontra ismételten összehívja. A képviselőtestület előzetes egyeztetése alapján valamennyi képviselő és a polgármester egyetértésével a fenti időponttól eltérhet az ülés kezdő időpontja.

(5) A meghívót a napirendi pontok megjelölésével, az ülés időpontjának és helyszínének közlésével elektronikus levél útján, valamint az egyes napirendi pontokhoz tartozó előterjesztéseket a Hivatal szerverének privát felhőjében, legalább három munkanappal az ülést megelőzően a képviselők részére elérhetővé kell tenni. Az esetleges előterjesztés-kiegészítést legkésőbb az ülést megelőző munkanapon elérhetővé kell tenni a képviselők és bizottsági tagok számára.

(6) Azt az előterjesztést, mely a meghívóban szereplő napirendi ponthoz kapcsolódik, de az a (5) bekezdésben megjelölt időpontban még nem áll rendelkezésre, legkésőbb az ülést megelőző munkanapon kell a képviselők számára elektronikusan elérhetővé tenni.

(7) A Képviselő-testület ülésére a polgármester meghívja a napirendben érintett szervezeteket vagy személyeket.

(8) Az ülés meghívóját és a nyilvános ülések előterjesztéseit a képviselők részére történő elérhetővé tétellel egyidejűleg az Önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni.

(9) Rendkívüli képviselő-testületi ülést kell összehívni – a Mötv. 44. §-ában meghatározottak szerint - a települési képviselők egynegyedének vagy a Képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára. Bármelyik indítvány alapján a rendkívüli testületi ülést a polgármester, illetve az (1) bekezdésben meghatározott személy köteles összehívni annak kezdeményezésétől számított 15 napon belüli időpontra. A meghívónak tartalmaznia kell a testületi ülés indokát, időpontját, helyszínét és napirendjét.

(10) A rendkívüli ülés meghívóját és előterjesztéseit a polgármester köteles az ülés előtt legalább 2 munkanappal az ülést megelőzően, elektronikus levél formájában a képviselők részére eljuttatni.

6. § (1) A Képviselő-testület az éves munkatervének megfelelően ülésezik.

(2) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni valamennyi képviselőtől, a Képviselő-testület bizottságaitól és a jegyzőtől. A munkaterv tervezetét a tárgyévet megelőző év december 15-ig a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé.

(3) A munkaterv tartalmazza a képviselő-testületi ülések tervezett időpontját, napirendjét, valamint a közmeghallgatás időpontját.

7. § (1) Előterjesztés kizárólag írásban készülhet. Az előterjesztésnek formai és tartalmi szempontból alkalmasnak kell lennie a megalapozott döntésre. A megfelelő színvonalú, tárgyalásra és döntésre alkalmas tervezet elkészítéséért az előterjesztő felel.

(2) Az előterjesztés tartalmi elemei:

(3) A Képviselő-testület elé döntésre az illetékes bizottság által a feladat- és hatáskörébe tartozó, általa tárgyalt és határozati formában véleményezett ügyek kerülhetnek. Minősített többséggel a Képviselő-testület dönthet úgy, hogy a bizottság által nem tárgyalt ügyet is napirendre vesz és arról érdemben dönt.

(4) A bizottságnak az előterjesztést elutasító álláspontja a napirendre vételnek nem akadálya.

(5) Előterjesztésre jogosult:

8. § (1) A sürgősségi indítvány olyan előterjesztés, indítvány, ami a képviselő-testületi ülésre szóló meghívóban nem szerepel.

(2)² Sürgősségi indítványt írásban terjeszthet elő a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a bizottság, vagy együttesen legalább két képviselő. A sürgősségi indítványt a polgármesternél – az indokok megjelölésével – az ülésnek a meghívóban megjelölt kezdési időpontja előtt lehet előterjeszteni.

(3)³ A sürgősségi indítványokat legkésőbb a testületi ülés kezdetekor kell a képviselők és a bizottsági tagok számára hozzáférhetővé tenni.

(4) A Képviselő-testület elé rendelet-tervezetet sürgősségi indítvánnyal nem lehet előterjeszteni.

(5) A sürgősségi indítvány napirendre vételéről a Képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel határoz.

(6)⁴ A legkésőbb az ülés időpontját megelőző utolsó munkanap hivatali munkaidejének vége előtt két órával előterjesztett sürgősségi indítvány esetében a 26. § (5) bekezdés a) pontja nem alkalmazható.

8/A. § (1) A kiküldött napirendi tervezethez, a határozati javaslatot vagy rendelet-tervezetet tartalmazó előterjesztéshez mindazok, akiknek a jelen rendelet 7. § (5) bekezdése előterjesztési jogot biztosít, előterjesztésenként módosító indítványt tehetnek.

(2) A módosító indítványt benyújtani szóban és írásban lehet legkésőbb az adott napirend adott határozati javaslatának elfogadása előtt.

(3) Az előterjesztő legkésőbb a módosítással érintett napirend határozati javaslatának elfogadása előtt nyilatkozik arról, hogy mely módosító indítványokat fogadja el.

9. §⁶ (1) A képviselő-testület ülésére a képviselő-testület tagjain és a jegyzőn kívül állandó meghívottak:

(2) A képviselő-testület tagjain és a jegyzőn kívül tanácskozási jog illeti meg a képviselő-testületi ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:

(3) A képviselő-testület tagjain és törvényben biztosított tanácskozási joggal rendelkező személyeken kívül tanácskozási jog illeti meg az ülés napirendi pontjához kapcsolódóan:

(4) Képviselő-testület és bizottságai ülésein tevékenységi körében tanácskozási jog illeti meg az alábbi helyi székhellyel rendelkező, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény szerint civil szervezetnek minősülő önszerveződő közösségeket.

(5) A Képviselő-testület ülése nyilvános, azon – az erre kijelölt helyen – hallgatóként bárki megjelenhet. A hallgatók az ülést nem zavarhatják.

(6) A Képviselő-testületnek zárt ülést kell tartania:

(7) A Képviselő-testület zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekeit sértené.

(8) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester és a jegyző, aljegyző, továbbá meghívása esetén a polgármesteri hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vehet részt.

(9) A zárt ülésen hozott határozatot nyilvánosságra kell hozni, kivéve, ha a nyilvánosságra hozatalt jogszabály tiltja.

10. § (1) A Képviselő-testületi ülés elnöke

(2) A Képviselő-testület határozatképes, ha az ülésen az önkormányzati képviselőknek több mint a fele jelen van. A határozatképességet folyamatosan figyelemmel kell kísérni. Az ülést be kell rekeszteni, ha a testületi tagok létszáma a testületi ülés alatt a határozatképességet jelentő létszám alá csökken.

(3) Az ülést levezető elnök megállapítja a Képviselő-testület határozatképességét és a távollévők számát. A betöltetlen önkormányzati képviselői helyet a határozatképesség szempontjából betöltöttnek kell tekinteni.

(4) Határozatképtelenség esetén az ülést – változatlan napirenddel – nyolc napon belüli időpontra ismét össze kell hívni.

(5) A napirendet a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel fogadja el.

(6) A rendes ülés első, kötelező napirendi pontja a képviselő-testületi ülés napjáig lejárt határidejű, végre nem hajtott határozatokról szóló polgármesteri jelentés.

(7) Amennyiben az ülés elnöke meggyőződött arról, hogy több indítvány, kérdés, bejelentés nincs, az ülést bezárja.

11. § (1) Az ülés levezetője napirendi pontonként megnyitja, vezeti, illetve lezárja a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat. Elhúzódó vita lezárása érdekében indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását vagy a vita lezárását. A javaslatról a testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.

(2) A napirendi pont vitája az előterjesztés ismertetésével kezdődik. Először az előterjesztő, illetve az előterjesztést készítő jogosult az előterjesztést ismertetni, az előterjesztéshez magyarázatot fűzni, ezt követően az elnök az előterjesztést előtárgyaló bizottságok határozati javaslatának ismertetését kéri. Ezután az előterjesztőnek rövid, értelmezést igénylő kérdéseket lehet feltenni, legfeljebb 1 percben. Az előterjesztő válasza után kezdődik az érdemi vita.

(3) Az ülést levezető elnök jogosult, de nem köteles szót adni az ülésen megjelent lakosságnak, illetve a tanácskozási jog nélküli személyeknek.

(4) Kötelező szót adni kérésük esetén:

12. § (1) Ügyrendi javaslat a Képviselő-testület ülésének vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat, illetve az ezzel kapcsolatos álláspont.

(2) Bármely képviselő tehet ügyrendi javaslatot. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül, azonnal, egyszerű többséggel határoz. A javaslatról történő határozathozatal előtt csak azok kaphatnak szót, akik a javaslatig már szólásra jelentkeztek.

13. § (1) Az ülés levezető elnöke gondoskodik a képviselő-testületi ülés rendjének fenntartásáról. A tanácskozás rendjének megtartása érdekében:

(2) Az ülés elnökének a rendfenntartás érdekében tett – e rendeletben szabályozott – intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

14. § (1) A Képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással, egyszerű többséggel hozza. A javaslat elfogadásához a jelenlévő önkormányzati képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. A nyílt szavazás főszabályként szavazógéppel történik, egyéb esetben kézfeltartással, vagy szavazólappal.

(2) A nyílt szavazás név szerinti is lehet. A Képviselő-testület név szerint szavaz az önkormányzati képviselők egynegyedének indítványára. Ugyanazon döntési javaslat esetében egy alkalommal lehet név szerinti szavazást javasolni. Nem lehet név szerinti szavazást tartani a bizottság létszáma és összetétele tekintetében, valamint a tanácskozások lefolytatásával összefüggő (ügyrendi javaslatot tartalmazó) kérdésekben. Név szerinti szavazás esetén a Képviselő-testület tagjai névsor szerint adják le szavazataikat, melynek során szóban kötelesek a véleményüket a (4) bekezdésben meghatározott formában kinyilvánítani.

(3) A Mötv. 74. § (1) bekezdésében foglalt esetekben titkos szavazást tart, a Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben titkos szavazást tarthat. A titkos szavazás a képviselő-testület döntése szerint szavazógéppel vagy szavazólappal történhet. A szavazólappal történő titkos szavazás lebonyolítása, és az eredmény megállapítása a Képviselő-testület tagjaiból álló, adott ügyre választott ad-hoc bizottság feladata. A bizottság létszáma három fő. A bizottság tagjai közül elnököt választ. A szavazás eredményéről az elnök tájékoztatja a Képviselő-testületet.

(4) Szavazni csak személyesen, „igen”, „nem”, illetve „tartózkodom” nyilatkozattal lehet. A tartózkodás a szavazás eredményének a szempontjából ellenszavazatnak minősül.

15. § (1) A Képviselő-testület döntése lehet:

(2) Az e rendeletben előírt esetekben a Képviselő-testület minősített többségű döntést hoz. A minősített többség szükségessége esetén azt az elnöknek a szavazás előtt be kell jelentenie. A minősített többséghez az önkormányzati képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. A betöltetlen önkormányzati képviselői helyet a határozatképesség szempontjából betöltöttnek kell tekinteni.

(3) A Képviselő-testület minősített többségű döntése kell:

(4) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére, vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.

(5) A (4) bekezdés szerinti személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a meghozott határozatot vissza kell vonni, és az ügyet az érintettség ismeretében megismételt szavazásra kell bocsátani úgy, hogy a mulasztó képviselő az új döntéshozatalban nem vehet részt. A kizárási szabályokat nem kell alkalmazni, ha a Képviselő-testület döntéshozatala saját tagjának választására, kinevezésére, megbízására vagy delegálására irányul.

(6) A határozati javaslat szövegét szavazásra egyértelműen kell feltenni. A szavazás először a módosító indítvány(ok)ról, végül az egész rendeleti vagy határozati javaslatról történik. A módosító indítvány(ok)ról a benyújtás sorrendjének megfelelően kell szavazni.

(7) Egymásnak ellentmondó módosító indítványok esetén az azokról való szavazás sorrendjéről a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

(8) Ha a képviselő a szavazást követően azonnal jelzi, hogy a határozati javaslat félreérthető módon hangzott el, egy alkalommal kezdeményezheti a szavazás megismétlését. Az indítványról a Képviselő-testület vita nélkül, azonnal, egyszerű többséggel határoz. A levezető elnök a Képviselő-testület szavazás megismétlésére vonatkozó határozatának megfelelően a szavazást megismételteti vagy a szavazást lezárja.

(9) Módosító indítványt a vita lezárásáig írásban, kivételes esetben szóban, az ülés levezető elnökénél nyújthatnak be az előterjesztésre jogosultak. Ettől eltérően a költségvetés, költségvetés-módosítás és zárszámadás tárgyalása során az előterjesztéshez a módosító indítványokat a testületi ülést megelőző munkanapon le kell adni a polgármesternél írásban, a költségvetési forrás megjelölésével.

(10) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslat törvényességét érintő észrevételt kíván tenni.

(11) Az ülésvezető megállapítja a szavazás eredményét. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, bármely önkormányzati képviselő kérésére a szavazást egy alkalommal meg lehet ismételni.

16. § (1) A Képviselő-testület az Alaptörvényben kapott felhatalmazás alapján és szerint a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

(2) A rendeletalkotást kezdeményezhetik:

(3) Az önkormányzati rendelet szakmai előkészítése főszabályként a jegyző feladata.

(4) A rendelettervezethez írásos előterjesztést kell készíteni. A Képviselő-testület elé terjesztendő rendelettervezet tartalmi követelményei különösen a következők:

(5) Az elfogadott rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. A rendelet kihirdetéséről és nyilvántartásáról a jegyző köteles gondoskodni.

(6) A rendeletet a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni, valamint gondoskodni kell annak a honlapon történő közzétételéről is.

(7) A rendeleteket és határozatokat külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatosan, arab számmal kell ellátni és róluk nyilvántartást kell vezetni, amelyről a jegyző gondoskodik.

17. § (1) Az interpelláció önkormányzati ügyben a polgármesterhez vagy a jegyzőhöz írásban (írásbelinek minősül az e-mail útján érkező interpelláció) benyújtott illetve szóban elmondott olyan előterjesztés, amely problémát tár fel és arra kér választ, hogy az miként szüntethető meg, vagy valamilyen mulasztás, helytelen gyakorlat, panasz orvoslását kéri. Az interpelláció nem foglalhat magában előkészítést igénylő önálló napirendet.

(2) Interpelláció a Képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottsági elnökhöz intézhető.

(3) Az interpellációt legkésőbb az ülést megelőző 2 munkanappal - az (1) bekezdésben meghatározott módon - kell benyújtani a polgármesternél vagy a jegyzőnél és lehetőséget kell adni a képviselő-testületi ülésen a szóban történő előadásra is. Az interpellációnak tartalmaznia kell az interpelláció tárgyát, rövid leírását.

(4) A szabályszerűen előterjesztett interpelláció a napirend része. Az interpellációról vitát nem lehet nyitni.

(5) Interpellálni csak képviselőnek van joga.

(6) Az interpellációra az interpellált az ülésen szóban vagy 15 napon belül írásban köteles válaszolni. Az írásbeli választ valamennyi képviselő részére kézbesíteni kell.

(7) Ha az interpellációra adott választ az interpelláló képviselő nem fogadja el, akkor a Képviselő-testület egyszerű többséggel határoz a válasz elfogadásáról, illetve elutasításáról.

(8) Ha a választ a Képviselő-testület nem fogadja el, további vizsgálat és javaslattétel céljából a kérdést bizottság elé utalja. Az illetékes bizottság kijelöléséről a Képviselő-testület egyszerű többséggel dönt. A bizottság állásfoglalását a következő rendes ülésen terjeszti elő.

18. § (1) A képviselő a képviselő-testületi ülésen a polgármestertől, az alpolgármestertől, a jegyzőtől, a bizottságok elnökeitől önkormányzati ügyekben, szóban vagy írásban felvilágosítást kérhet. Erre a kérdezett az ülésen szóban, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ köteles adni.

(2) A képviselő napirenden nem szereplő ügyben kérdést csak az „Egyebek” napirendi pont keretében tehet fel.

(3) A kérdezett kizárólag az „Egyebek” napirendi pont keretében feltett kérdésre köteles az ülést követő 15 napon belül írásban választ adni, amennyiben azt az ülésen szóban nem válaszolta meg.

19. § (1)⁷ A Képviselő-testület üléseiről jegyzőkönyvet, hang és képfelvételt kell készíteni. A hang és képfelvételt az ülést követő 5 évig meg kell őrizni. A képviselő-testület üléséről hangfelvétel alapján 15 napon belül az Mötv. 52. §. (1) bekezdésében előírtak szerinti tartalmú jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a meghívót, a jelenléti ívet, az előterjesztéseket, az írásban benyújtott interpellációkat és kérdéseket az Mötv. 32. § (2) bekezdés c) pont értelmében a képviselő írásban benyújtott hozzászólását, vagy hozzászólásának szó szerinti jegyzőkönyvbe foglalását. Ez irányú igényét a képviselőnek a felszólalása előtt kérelmezni kell.

(2) A jegyzőkönyvet 15 napon belül írásba kell foglalni; a nyílt és zárt ülést külön kell jegyzőkönyvezni. A zárt minősítés kiterjed az ülés jegyzőkönyvének egészére, valamint a jegyzőkönyv alapjául szolgáló hanganyagra.

(3) A jegyzőkönyvet a jegyző köteles a törvényességi felügyeletre hatáskörrel rendelkező szervnek megküldeni.

(4) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.

(5)⁸ A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe.

(6)⁹ A testületi működés átláthatóságának biztosítása érdekében a Képviselő-testület a jegyző útján köteles – a zárt ülés kivételével – a képviselő-testület előterjesztését és az ülés jegyzőkönyvét az önkormányzat hivatalos honlapján mindenki számára hozzáférhetővé tenni, valamint azokról a Hivatal titkárságán térítés ellenében másolat készíthető.

(7)¹⁰ Zárt ülés tartása esetén az ülésen hozott képviselő-testületi döntés nyilvános.

(8)¹¹ A zárt ülés tartásának indokaira figyelemmel a zárt képviselő-testületi/bizottsági ülésre készült előterjesztések és az ülés jegyzőkönyve nem nyilvános, azok tartalmáról - a zárt ülés dokumentumainak megismerésére jogosultak kivételével - felvilágosítás nem adható.

(9)¹² A zárt ülés dokumentumaiban szereplő közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerhetőségét a Képviselő-testület a jegyző útján erre irányuló kifejezett kérésre biztosítja.

(10)¹³ A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerhetősége érdekében a zárt ülés anonimizált határozatait nyilvánosságra kell hozni, azokat bárki számára hozzáférhetővé kell tenni.

20. § (1) A képviselőt a Mötv-ben és e szabályzatban foglalt jogok illetik és kötelezettségek terhelik. A képviselőnek tevékenyen részt kell vennie a képviselő-testület és a bizottságok munkájában, felkérés alapján részt kell vállalnia a különböző vizsgálatok lefolytatásában, a testületi és bizottsági döntések előkészítésében. Tevékenysége során olyan magatartást kell tanúsítania, ami méltóvá teszi feladatai ellátására.

(2) A képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választói érdekeit.

(3) A képviselők jogai és kötelességei azonosak, amelyeket a Mötv. 32-37. §-a tartalmazza. Ezen felül:

(4) A képviselő méltatlansága esetén a képviselő-testület határozatával megszünteti az önkormányzati képviselőnek a megbízatását. A megbízatás megszüntetése az Mötv. 38. §-ában foglalt esetekben és az ott rögzítettek szerint történik.

(5) A Képviselő-testület tagjainak tiszteletdíja: bruttó 90.000, - Ft., kivéve a bizottsági elnöki tisztséget is betöltő képviselőt, akinek tiszteletdíja megegyezik a bizottsági elnöki tiszteletdíj összegével.

(6)¹⁴ Az önkormányzati képviselő megválasztásától, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított harminc napon belül vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A vagyonnyilatkozat-tételi eljárás részletes szabályait a mindenkor hatályos Mötv. rögzíti. A vagyonnyilatkozatot a Pénzügyi Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi. Az önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – közérdekből nyilvános.

21. § (1) A Képviselő-testület feladatai, döntései előkészítésére, szakmai iránymutatások nyújtására a döntések végrehajtásához állandó és ideiglenes bizottságokat hozhat létre.

(2) A Képviselő-testület bizottságai:

(3) Az állandó bizottságok részletes feladatainak jegyzékét e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(4) A képviselő-testület meghatározott feladatokra ideiglenes bizottságokat hozhat létre. Az ideiglenes bizottság a rábízott feladat elvégzéséről beszámol. Az ideiglenes bizottság megbízatása a feladatának elvégzéséről szóló beszámolónak a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart. Az ideiglenes bizottságot működésének időtartamára ugyanazok a jogok és kötelezettségek illetik meg és terhelik, mint az állandó bizottságokat.

(5) A Bizottság nem képviselő tagjainak tiszteletdíja: bruttó 45.000, - Ft.

(6) A Bizottság elnökének tiszteletdíja: bruttó 135.000, - Ft.

(7) A bizottsági tag több bizottságban való részvétel esetén is csak egyszeri tiszteletdíjra jogosult. A bizottság elnöke, ha más bizottságban is tisztséget lát el, akkor is csak egyszeri bizottsági elnöki tisztségre járó díjazásra jogosult.

(8) Nem jár tiszteletdíj annak a képviselőnek vagy a bizottsági tagnak, aki 3 egymást követő ülésen nem vesz részt.

(9) A bizottságot az elnök képviseli. Távollétében az általa megbízott, ennek hiányában a bizottság által választott képviselő tag helyettesíti.

(10) Egy képviselő legfeljebb kettő állandó bizottságba választható.

22. § (1) A bizottság tagjai, valamint elnökei személyére a Mötv. 58. §, szakmai működésére az Mötv. 60. § előírásai az irányadók.

(2) Az állandó bizottságok az ügyrendjükben meghatározott időpontban, illetve szükség szerint üléseznek. A bizottság ügyrendjét maga készíti és fogadja el.

(3) A bizottsági üléseken a nem bizottsági tag képviselők tanácskozási joggal részt vehetnek.

(4) A bizottságok nem képviselő tagjai vagyonnyilatkozatot kötelesek tenni. A bizottságok nem képviselő tagjainak vagyonnyilatkozatára a képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a bizottságok nem képviselő tagjainak vagyonnyilatkozata nem nyilvános.

23. § (1) A polgármester tisztségét főállásban látja el. A polgármesteri tisztség betöltésének módját a képviselő-testület a megbízatás időtartamán belül egy esetben a polgármester egyetértésével, az SZMSZ egyidejű módosításával megváltoztathatja.

(2) A Képviselő-testület az Mötv. 71. § (2) bekezdésében foglaltak szerint megállapítja a polgármester illetményét, gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.

(3)¹⁵ A polgármester előterjesztésére a képviselő-testület minden év február 28-ig jóváhagyja a polgármester szabadságának ütemezését. A szabadságot az ütemezésben foglaltaknak megfelelően kell kiadni, valamint igénybe venni. A polgármester a szabadság igénybevételéről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja. A polgármester csak az elfogadott ütemterv szerint mehet szabadságra. A polgármester a szabadságot az ütemezéstől eltérően csak előre nem látható, rendkívüli esetben, vagy az igénybevételt megelőzően legkésőbb tizenöt nappal megtett előzetes engedélyezést követően veheti igénybe.

(4) A Képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre ruházza. Az átruházott hatáskörök jegyzékét e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(5) A polgármester vagyonnyilatkozatot köteles tenni.

24. § (1) A polgármester feladat-és hatásköreit a Mötv. 67. § (1) bekezdése határozza meg.

(2)¹⁶ A képviselő-testület által polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(3)¹⁷ A polgármester az (2) bekezdésben megjelölt döntés(ei)ről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja, az(oka)t megindokolja

(4) A polgármester feladatai a Képviselő-testület képviseletekor a konferenciák, szakmai napok körében: A polgármester a következő hónap konferenciáin és szakmai napokon való részvételét az azt megelőző hónap Képviselő-testületi ülésén köteles bejelenteni. Minden esetben Képviselő-testületi vagy annak hiányában bizottsági hozzájárulás szükséges az azon való részvételhez, amennyiben az önkormányzat gépjárművét kívánja használni és költségtérítésre tart igényt, valamint azt nem az önkormányzat által az adott év február 28-ig jóváhagyott a polgármesteri szabadsága terhére kívánja igénybe venni. Az engedélyköteles részvétel nem engedélyeztetése esetén a Képviselő-testület a polgármester felelősségének megállapítására irányuló vizsgálatot kezdeményez. A polgármesternek az engedélyezett rendezvényekről és a szakmai konferenciákról három munkanapon belül bizottsági elfogadásra beszámolót kell készítenie és az elhangzott előadások anyagával együtt kell a bizottság elé terjesztenie. A beszámoló előterjesztésének elmaradása vagy annak el nem fogadása esetén a bizottság Képviselő-testületi vizsgálatot kezdeményez a polgármester felelősségének megállapítására.

(5) A Képviselő-testület a polgármester munkája elősegítése érdekében az alábbi eszközöket biztosítja:

(6) Összehívja és vezeti a Képviselő-testület üléseit.

(7) A polgármester az önkormányzati rendeleteket, valamint a Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvet a jegyzővel együtt aláírja.

(8) ) A polgármester a Mötv. 68. § (1) bekezdésében foglaltak szerint az ülést követően kezdeményezheti a képviselő-testületi döntés újabb megtárgyalását, ha a döntést az Önkormányzat érdekeit sértőnek tartja.

(9) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő jogkörei különösen:

25. § (1) A Képviselő-testület a Polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ. Az alpolgármestert a Képviselő-testület saját tagjai közül választja meg. Az alpolgármester jogai és kötelezettségei a megválasztásával keletkeznek, a megbízatás megszűnésével szűnnek meg. Az alpolgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.

(2) Az alpolgármester köteles vagyonnyilatkozatot tenni

26. § (1) A Polgármester az Mötv. 82. § (1) bekezdésében foglaltak szerint és időre jegyzőt nevez ki.

(2) A jegyző vezeti a Hivatalt.

(3) A jegyzőt az aljegyző helyettesíti, ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat. Az aljegyzői pozíció betöltetlensége esetén, a jegyző akadályoztatásának fennállásakor, annak időtartamára a jegyzői feladatok ellátására a polgármester a jegyző javaslatára a munkakör betöltéséhez szükséges képesítéssel rendelkező köztisztviselőt jelöl ki.

(4) A jegyző

(5) A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ennek keretében:

(6) A jegyző továbbá:

(7) A jegyző vagyonnyilatkozatot köteles tenni.

27. § (1) A Polgármester – a Jegyző javaslatára – aljegyzőt nevezhet ki. Az aljegyző a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint ellátja a jegyző helyettesítését, valamint a jegyző által meghatározott feladatokat.

(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a polgármester a jegyzői feladatok ellátására a Hivatal azon köztisztviselőjét bízza meg, aki a jegyzői tisztség kinevezésére vonatkozó feltételeknek megfelel.

(3) Az aljegyző vagyonnyilatkozatot köteles tenni.

28. § (1) A Képviselő-testület Hivatalt hoz létre az Önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

(2) A Képviselő-testület a jegyző előterjesztése alapján dönt a Hivatal szervezeti felépítéséről, munkarendjéről, valamint ügyfélfogadási rendjéről.

29. § (1) A képviselő-testület a Mötv. 54. § előírásaira figyelemmel, minden évben legalább egyszer– munkatervében meghatározott időpontban – közmeghallgatást tart. A közmeghallgatáson a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatot tehetnek. Az elhangzott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni.

(2) A közmeghallgatás helyéről, idejéről a Hivatal hirdetőtábláján, a község hivatalos honlapján és az Önkormányzati lap útján kell tájékoztatást adni a közmeghallgatást megelőzően legalább tizenöt nappal.

(3) A közmeghallgatáson köteles részt venni a polgármester, az alpolgármester, a települési képviselők, a jegyző vagy az általa kijelölt köztisztviselő(k), továbbá az önkormányzati intézmények és a gazdasági társaság/társaságok vezetői.

(4) A közmeghallgatáson a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői kérdést intézhetnek a (3) bekezdésben felsorolt, és a közmeghallgatáson megjelent személyekhez. Törekedni kell arra, hogy a közmeghallgatáson elhangzott kérdésre helyben választ kapjon a kérdést feltevő.

(5) Hatósági ügyekben feltett kérdés a közmeghallgatáson nem tárgyalható.

(6) A közmeghallgatást a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti, melyről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvre a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok az irányadóak.

(7) A polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester a lakosság, a társadalmi és civil szervezetek közvetlen tájékoztatása érdekében lakossági fórumot hívhat össze. Összehívására, a meghívandók körére és a jegyzőkönyv készítésére vonatkozó szabályokat a közmeghallgatással azonos módon kell alkalmazni.

30. § (1) Az Önkormányzat lapjának kiadója: Nagytarcsa Község Önkormányzata. A kiadói jogokat a Képviselő-testület gyakorolja. A főszerkesztő köteles a Képviselő-testület döntéseinek megfelelően ellátni feladatát. A főszerkesztőt a Képviselő-testület választja és bízza meg nyilvános pályázat útján. A főszerkesztő esetében a kinevezés és felmentés munkáltatói jogát, az ellenőrzési és beszámoltatási jogokat a Képviselő-testület gyakorolja.

(2) Az Önkormányzati lap tartalmáért a vállalkozó-főszerkesztő egyszemélyben felelős.

(3) Az Önkormányzati lap közszolgálati jellegű, közérdekű információkat közöl a község lakossága számára, valamint közzéteszi a Képviselő-testület által hozott, a község lakosságának jelentős részét érintő képviselő-testületi döntéseket. Kötelező szerkesztési alapelve a tényszerű és pártatlan tájékoztatás.

(4) Az Önkormányzati lapnak megfelelő, folyamatos és arányos terjedelmű tudósítást kell nyújtania a Képviselő-testület, a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok, a Hivatal, az önkormányzati intézmények és a nemzetiségi önkormányzat munkájáról. A nem önkormányzati, de közszolgálati jellegű anyagok közzétételével szemben előnyt élveznek a közvetlenül az Önkormányzat működéséről szóló hírek.

(5) Az Önkormányzati lap más újságba, kiadványba helyezve nem terjeszthető; továbbá tilos más újságot, kiadványt az Önkormányzati lapba helyezve terjeszteni.

(6) Az Önkormányzati lap példányszáma a helyi postacímek számához igazodik, terjesztésének módja a postaládákba történő eljuttatás.

(7) Az Önkormányzati lap ingyenes, havonta jelenik meg, a Képviselő-testület határozata alapján rendkívüli lapszámmal is megjelenhet.

31. § (1) Az Önkormányzat honlapját abból a célból működteti, hogy ezen az úton is a lehető legszélesebb körű tájékoztatást nyújtsa a lakosságnak szervezetéről, működéséről, illetve elektronikus úton is kapcsolattartási lehetőséget biztosítson az érdeklődőknek.

(2) A honlap naprakész karbantartásáról, a szükséges méretű webtárhelyről, továbbá a tényszerű, pártatlan tájékoztatásról a polgármester köteles gondoskodni.

(3) A honlapon közzé kell tenni a vonatkozó jogszabályban meghatározott adatokat, információkat, dokumentumokat, különös tekintettel az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény szerinti közzétételi kötelezettségekre.

(4) A honlapon közzé tehetőek továbbá:

(5) A honlapon törekedni kell az interaktív, a lakossági ügyintézést megkönnyítő, a lakossági részvételt fokozó tartalmak elhelyezésére és fejlesztésére. A lakosság bevonása érdekében a Képviselő-testület nyílt ülése elé kerülő előterjesztések a döntéshozatal előtt is a honlapra helyezhetők.

32. § (1) Az Önkormányzat a közösségi felületeket, abból a célból működteti, hogy ezen az úton is a lehető legszélesebb körű tájékoztatást nyújtsa a lakosságnak szervezetéről, működéséről, illetve közösségi felületeken is kapcsolattartási lehetőséget biztosítson az érdeklődőknek.

(2) E szabályozás minden közösségi felületet magába foglal, beleértve azokat is, melyek e rendelet hatályba lépésekor már használatban vannak, illetve azokra is kiterjed, amelyeket még nem használ a Képviselő-testületi munkája tájékoztatására.

(3)¹⁸ A képviselők és a polgármester kötelezettsége, hogy e szabályozásnak megfeleljenek bármely általuk használt közösségi felületen, különös tekintettel az 1. § (8) bekezdés rendelkezéseire.

33. § A Képviselő-testület a nemzetiségi önkormányzattal megkötött közigazgatási szerződésben rögzített részletes feltételeknek megfelelően támogatja a nemzetiségi önkormányzat működését.

34. § (1) Az Önkormányzat gazdálkodásának alapja az éves költségvetése. A költségvetése finanszírozza és látja el törvényben meghatározott kötelező, valamint a kötelező feladatai ellátását nem veszélyeztető önként vállalt feladatait.

(2) A Képviselő-testület meghatározza gazdasági programját és évenként költségvetéséről, illetve a zárszámadásról rendeletet alkot. A költségvetési rendeletben a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos hatáskör-átruházásokat pontosan szabályozni kell oly módon, hogy a szabályozás tartalmazza az átruházott hatáskörben meghozott döntésekről történő beszámolás szabályait is.

35. § (1) Az Önkormányzat törzsvagyonának körét és a tulajdonnal való rendelkezési jog gyakorlását külön rendelet szabályozza.

(2) Az Önkormányzat saját felelősségére vállalkozási tevékenységet folytathat. Az Önkormányzat vállalkozása a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.

(3) Az Önkormányzat kizárólag olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulásának mértékét.

36. § E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Nagytarcsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (VII.25) önkormányzati rendelete az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról, valamint az azt módosító 11/2022. (X.7) számú önkormányzati rendeletek.

37. § Ez a rendelet 2023. november 1-jén lép hatályba.